Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-03-20 / 12. szám
Megismertem? 10. Melyik csapat nyerte Stockholmban az előző labdarúgó világbajnokságot? Eltaláltam? 11. Ki a világ „legerősebb“ embere, a súlyemelés abszolút világcsúcstartója? 12. Milyen kedvelt sportágat ábrázol a fenti képünk? A nemzedékek tanítója Felhívás a versengőkhöz A most közölt kérdésekkel befejeztük a Megismertem, Tudtam, Eltaláltam című versenyünk második fordulóját. Ügy mint az előző témakör megfejtői között, most is díjakat sorsolunk ki. A tizenkét kérdés közül legkevesebb nyolcra kell helyes választ adni Reméljük, hogy azok, akik bekapcsolódtak a film témakör megfejtésébe, sikeresen részt vesznek a sport témakör megfejtésében is, hogy ezáltal tovább jussanak a versenyben. Azok, akik nem kapcsolódtak be eddig még a versenybe, nem késő, ha a sport témakör megfejtésével kezdik, mivel a végső kiértékelésben mindazok részt vesznek, akik legalább négy témakörben sikeresen versenyeztek. Ismét felhívjuk versenyzőink figyelmét, hogy a verseny még nem zárult le, hanem folytatódik más témakörrel. A nagy díjakat csak a verseny befejezése után sorsoljuk ki. A megfejtések beküldésének módja: 1. A megfejtéseket levelezőla p o n küldjék be a következő címre: Üj Ifjúság szerkesztősége, Bratislava, Pražská 9. 2. A közölt kérdéseket ne ismételjék, csak a választ írják le. 3. Kérjük, hogy nevüket és címüket olvashatóan írják. 4. A megfejtések beküldési határideje 1962. március 31. 5. A helyes megfejtéseket és a nyertesek névsorát lapunk április 10-én megjelenő számában közöljük. A megfejtésekhez sok sikert kívánunk. A szerkesztőség. Fiatalok lendülete váró feladat. Szükség van ezen a téren is — mint szocialista életformák minden más szakarái, szán a fiatalok friss lendületé* re gS az idősebbek tapasztala«a tára. Szép példával szolgáinak ezen a téren a tornaiak, akik már több éve közös összefogással szervezik és valósítják meg kulturális rendezvényeiket. A közelmúltban Barta Lajos „Zsuzsi“ című színművével szerepeltek ilyen közös fellépés keretében, amelynek az az előnye volt, hogy lehetségessé vált fiatal szerepekre fiatalokat, idősekre idősebbeket beosztani, s ez valószínűbbé tette a színielőadás történését. A siker, akárcsak a múltban — most sem maradt el, és A kultúra terjesztése, s en- mindazok, akik megtekintették nek egyik ágának a színját- tcellemes élménnyel távoztak az szásnak ápolása a fiatalokra előadásról. Jr Az élet sokrétűségéről hírt adni, bizonyos cél érdekében helytállásra bírni, véleményt formálni, a szocialista sajtó legfontosabb feladata. E feladat elvégzését egyetlen egy szerkesztőség sem teljesítheti jól, ha nem támaszkodik, illetve nem kéri ki az olvasók véleményét és szinte nem teremti velük együtt az újságot. Jó néhány év telt el azóta, amikor örültünk, hogy az abc betűi olyan sorrendben kerültek egymás mellé, hogy anyanyelvűnkön olvashattuk a papírra vetett gondolatokat. Indultunk küszködve: emberek és főleg hozzáértő emberek nélkül, de elindultunk és túljutottunk a kezdeti nehézségeken. Ha segítségre volt szükségünk, munkások jöttek, munkáslevelezők siettek segítségünkre. Ezrekre tehető azoknak a leveleknek a száma, amelyek egyegy szerkesztőségbe érkeznek azért, hogy tudósítsanak, tanácsot adjanak, vagy éppen segítséget kérjenek. A szerkesztőség azután vagy levélben válaszol, tanácsot ad, vagy az újság hasábjain közli a levelek tartalmát. A levelezőkkel való kapcsolat lehetőségének kihasználásával korántsem merítettük ki az új típusú újságszerkesztés minden módját. Az utóbbi időben egyre több szerkesztőség keresi a lehetőséget, hogy az olvasókkal találkozzon, ahol a lappal összefüggő problémákat és az olvasók ügyes-bajos dolgait beszélik meg. Az Üj Ifjúság szerkesztőségének tagjai egy hónap leforgása alatt két találkozón vettek részt. Az egyiket Dunaszerdahelyen, a másikat Nagymegyeren tartottuk. Találkozás volt ez a szó szoros értelmében, sőt úgy is mondhatnám, az ismeretlen barátok találkozása, hogy így ismerőssé váljanak. Tanácsot mentünk kérni és mondjuk meg mindjárt, kaptunk is. Nagyon sok javaslat hangzott el a lappal kapcsolatban. Sajnos, helyszűke miatt nem lehet az összes felvetett kérdésekkel foglalkozni. Mégis néhányat ismertetünk azok közül, amelyeket fontolóra vehetünk és a közeljövőben a megvalósításával is találkozhatnak olvasóink e lap hasábjain. A dunaszerdahelyi iskola diákjai felvetették azt, hogy a* pályaválasztással többet és konkrétabban foglalkozzunk. Helyes és jogos követelmény ez a szerkesztőséggel szerjiben. Idézhetném azt a felszólalót, aki az Üj Ifjúságban előforduló nyelvi hibákat kritizálta. Nehéz bevallani, de igaza volt. Nagymegyeren Molnár Katalin jogosan vetette fel, hogy azt szeretné, ha egyes riportokat úgy írnánk meg, hogy az betekintést nyújtson a szóbanforgó ember munkakörülményeibe, vagyis röviden; a teljes embert akarják látni az olvasók egyes írásainkban. Csupán néhány kérdést, illetve felvetett problémát még azok közül, amelyek az említett találkozókon elhangzottak és előbb-utóbb megvalósításra ÚJ AB B SIKER A Nyitrai Területi Színház legújabb műsorán az Éneklő Velence című háromfeluonásos komédia szerepel A színmű alapját képező „kis kávéházat“ Goldoni még 1750-ben írta. Ezt dolgozta fel Hofmeister és alkalmazta az új időkre. Jaroslav Ježek viszont zenét írt hozzá. AZ előadás megérdemelt sikert aratott. Különösen jó volt a három női főszereplő Hilda Augustoviöová, a fenkölt szerető, Alžbeta delová, a társaságbeli szépség és Magda Paveleková, a szigorú feleség szerepében. A színház egy héttel a bemutató után Karvas: Antigone és a többiek című drámáját hozta színpadra, amelyet a prágai és a bratislavai bemutató után a Jelenet Az éneklő Velence ”idéki kö^nség is megtekintrißt nyitrai előírásáról Hilda Auvárnak. íme a javaslatok: Szeretném, ha az Új Ifjúságban ismertetnék több ifjúsági regény rövid tartalmát. Több cikket közöljenek a Magyar Területi Színház életéből. A tanulóifjúság problémáit riportokban, karcolatokban mutassák be és segítsenek a nehézségek leküzdésében. Üj zeneművekről, operákról, operettekről szeretnénk többet olvasni. Az újság bővítse álalános műveltségünket és egészítse ki azt, amit az iskolában tanultunk. Sorolhatnám még tovább a jogos követeléseket, említhetném a mindennapi élettel öszszefüggő problémákat. A beszélgetésen összegyűjtött kérdések között böngészek most két hét eltelte után. Jól megfontolt javaslatok fekszenek előttem. Valamit mégis elfelejtett minden hozzászóló odaírni e kis cetlire, amely talán a találkozók jelmondata lehetne: Akarjuk, hogy jobb legyen az Üj Ifjúság. Igen, ezt éreztük minden leírt és elhangzott javaslat után, ezért szóltak az olvasók és ezért találkoztunk veletek dunaszerdahelyiek és nagymegyeriek és ezért folytatjuk e véleménykutatás jól bevált fqrmáját még másutt is, ahol szívesen látnak bennünket és segíteni akarnak. Az emberiség egyre közeledik a valóság megismeréséhez. Éppen ezért az újság minden betűjének kell, hogy az igazságot tükrözze. Az ismeretterjesztés szolgálói a televízió, a rádió és az újságok kell, hogy azonnal és pontosan reagáljanak az eseményekre. Hogy hogyan és miről kell írni az újságban? Kérdezzük meg az olvasókat! gustovičová és Jozef Dóczy. Mártonvölgyi László. CSIKMÄK IMRE Nejedlý elvtárs életművének terjedelmére, sokrétűségére és főképp társadalmi jelentőségére, nehezen találnánk összehasonlításképp példát. Nem túlzás azt állítani, hogy a múlt évszázad kilencvenes eveitől napjainkig alig játszódott kulturális vagy politikai esemény, melyhez ne szólt volna hozzá, vagy ne értékelte volna ezeket elsősorban a cseh nemzet haladó hagyományai szemszögéből. Még dióhéjban is, képtelenség lenne zenetörténelmi, történelmi, pedagógiai és politikai munkásságáról kielégítő képet adni. Személyében egész csodálatos módon egyesült a művészember finom érzékenysége, a tudós szigora, és a politikus felelősségérzete. Nemzedékek tanítója volt Zdenek Nejedlý. Mi, fiatalabbak, akik nevével már miniszter korában ismerkedhettünk csak meg, nem feledhetjük nagyszerű beszédeit, meggyőző érveit, remek gondolatainak logikus menetét. Éveken keresztül vasárnap délelőttönként élvezettel hallgattuk őt az éter hullámain. Kulturális életünk csaknem minden jelentős megmozdulásán ott láthatjuk jellegzetes, fehér hajú bölcs fejét, mosolygó és korát megtagadóan fiatalos fénylő szemeit, örökké optimista lényének leghűbb két tükrét. Alig néhány héttel ezelőtt még hallhattuk kedves szavait Božena Nemcováról és közvetlenül halála előtt újabb kiadásra dolgozta át egyik legnagyobb művét, a Smetana monográfiát. így valóban, a szó legszorosabb értelmében, a halál ütötte ki kezéből a tollat, mely hét évtizeden keresztül oly felmérhetetlenül gazdag termést aratott. Talán semmi sem jellemzi jobban Zdenek Nejedlý nagyszerű emberi tulajdonságait, mint az ifjúság iránti viszonya. Az a mély megértés, melyet mindenkor a fiatalok problémái iránt-tanúsított. Iskolaügyi miniszterségének éveiben a CSISZ és az akkori diákszövetség funkcionáriusai előtt mindig tárva volt dolgozószobájának ajtaja. Nem tudom tökéletes pontossággal idézem-e szavait, de tizenkét-tizenhárom év távlatából is jól emlékszem, amikor egy köszöntésünkre így válaszolt: „Az ifjúságé a szívem nagy része, és ha szeretnek a fiatalok, úgy érzem, az azért van, mert én is szeretem az ifjúságot.“ A CSISZ első kongresszusán, az akkor már 72 éves Zdenek Nejedlý szimbolikus ajándékot, kék CSISZ inget kapott. A kongresszus küldöttei bizonyára sohasem felejtik el, hogy a másnapi ülésszakon Nejedlý elvtárs kék ingben jelent meg és abban is szólalt fel, igen szellemesen hangsúlyozva, hogy mennyire fiatalnak érzi még magát. Öt évvel később, a CSISZ II. kongresszusán, sziporkázó humorával ismét megjegyezte, hogy bár a kék inget már kissé kinőtte, de azért még mindig CSISZ tagnak érži magát. Amilyen közvetlen és szívélyes ember volt. ugyanúgy ide genkedett a pompától és ün nepléstől. Bármilyen magasr került, a nép egyszerű fiána érezte magát. Népiességét ha zulről, Litomyšlból, hozta, ahc édesapja elemi iskolai tanít volt. Meghatóan ír Zdenek Ne jedlý nem egy munkájába szüleiről, a litomyálei szerén viszonyokról, melyben dolgo szülei számára mégis oly cső dálatos gyermekkort teremtet tek. Első nagy tanítójakér mindenkor Ján Húst nevez És hogy Hústól eljutott Marxi és Leninig, azt nemcsak tudó mányos munkásságának, hanei közéleti forradalmi ténykedé sének tudható be. A kulturáü élet tényezői közül elsőnek üd vözölte a Nagy Októberi Fórra dalmat s élete utolsó pillana táig lelkes barátja maradt Szovjetuniónak. . Igen sokoldalú népnevelő te vékenvséget fejtett ki, már e Osztrák-Magyar Monarchia, é majd a burzsoá Csehszlová Köztársaság éveiben is. A egyik munkásgyűlésen állítóla a hallgatók közül valaki égj szer meg is jegyezte: „Miive egyetemi tanár az a Nejed! ha minden szavát értjük.“ E a kis enizód is sokat mond pn\ Zdenek Nejedlý 1951-ben •észt arról, hogy mily elvontan élt a néptől a polgári egyetemi értelmiség, és ugyanakkor mennyire a néppel együtt érzett és élt a Nejedlý elvtárshoz hasonló haladó, elsősorban kommunista értelmiség. Klement Gottwald elvtárs is úgy beszél róla, mint a gondolkodó nagyszerű példájáról, aki, hogy pontosan idézzük Gottwald elvtárs szavait: „Megértette történelmünk értelmét és logikáját, elsősorban azt, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép a nemzet oly vezető ereje, amely megőrizte és meghatványozta mindazt a jót, melyet a nemzet valamikor is kitermelt.“ Nejedlý elvtársról nem lehet nekrológot írni. Nemzedékeket nevelt, közvetlenül mint tanár, mint politikus és közéleti tényező. Gazdag életművével to-iimiiiiii[iiimiiiimiiiiiiiimiii;iiii vábbra is tanítója lesz mindazoknak, akik könyveiből, írásaiból, tudást merítenek majd. Bizonyára a legnagyobb szerencse az életben, megérni annak beteljesedését, amiért egy emberöltőn keresztül harcolunk. S ebben a szerencsében életé utolsó éveiben Zdenek Nejedlýnek is része volt. Nem búcsúzhatunk tőle szebben, mint ha saját szavait idézzük: „Az igazságért éltem és dolgoztam. És ha Hússal kezdtem, úgy gondolom, vele is végezhetem, az ő dicső jelszavával: Győz az igazság. Ha visszatekintek életemre, csaknem minden lépésnél Hús jelszavának bizonyítékát látom. Nálam a valódi igazság — ha nem is mindig akadályok nélkül — győzedelmeskedett.“ Dr. STRASSER GYÖRGY
