Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-27 / 9. szám

(Folytatás) Megjegyezzük még, hogy reti­­kült sohasem vi­selünk pantalló­hoz, hanem csakis plasztik- vagy müanyagtáskát, vagy fonott, esetleg másféle ko­sarat Ez természetes is, hiszen a pantalló egyszerű, sportos viselet, nem megyünk benne se­hová, ahová elegáns retikül való. Szinte magátó1 értetődő, de azért felhívjuk rá a figyelmet, hogy retikült, elegáns táskát, sosem viselünk kesztyű nélkül. (Hogy milyen táskához milyen kesztyű illik, erről majd akkor számolunk be, amikor mint tar­tozék a kesztyű kerül sorra,) Azt is tudni kell, hogy ele­gáns retiküllel nem utazunk, v. i. nem viseljük a vonatban, hanem a bőröndbe csomagoljuk s ke­zünkben útitáskát — lehet vá­szonból börkombinációval, tiszta bőrből, vagy műanyagból — vi­szünk. Sokan nem gondolnak rá, pe­dig igen fontos, HOGYAN VISELJÜK A TÁSKÁT, azaz hogyan tartjuk a kezünk­ben, A most divatos táskáknak fogójuk, nyelük van, így leghe­lyesebb, ha a kezünkre akaszt­juk. Csúnya, ha a nyelénél a kezünkben fogjuk és úgy visz­­szük, mint egy szatyort. Tetőzi a hibát, ha még lóbáljuk is a kezünkben. Talán furcsának tűnik; de ha meggondoljuk, egyáltalán nem az, hogy a táska nemcsak kí­vülről, de belülről is szép, ren­des legyen. Mert nézzük csak; hogyan hat az, ha kinyitunk egy szép táskát, s egyszerre költői rendetlenség tárul elénk. Milyen csúnya, ha 2—3 (esetleg törött fogú) fésűtől kezdve, gyűrött zsebkendőig, kiszakított notesz­lapokig, elhasznált villamosje­gyekig, mindent megtalálunk benne. Szökjuk meg, — ha ezt eddig nem tettük — hogy tás­kánkba csak az oda való és föl­tétlenül szükséges holmikat helyez­zük. Hogy miből áh ez? Pénztárca, zsebkendő, no­tesz, töltőtoll, kulcscsomó, személyazonossági igazolvány és a toilettdoigok: fésű, rúzs, tükör, púder. Jó, — amint azt már említettük, — ha a toilettdolgokat külön, mű­anyagból készült táskácskában tartjuk Ennek egyrészt az az előnye, hogy nem kell kirakni az egész nagy táska tartalmát, ha pl, a rúzst keressük, más­részt így a táska belseje sokkal rendesebb és áttekinthetőbb. (Folytatjuk, JÓ TUDNI, HOGY... a rizs nem tapad össze a fő­zésnél, ha, miután megmostuk, megszárítjuk, ha száraz, ráönt­jük a vizet s ügy tesszük főni, a héjában főzött krumpli nem fő szét, ha a vízbe egy kevés sót teszünk, a kakaó nem lesz csomós, ha langyos tejben keverjük el, a hagyma nem csípi annyira a szemet, ha a vagdalás előtt megmossuk, a frissen pirított forró rántást hideg vízzel, az előre elkészített hideg rántást meleg vízzel önt­jük fel, igy nem csomósodik össze, a tejet sosem szabad fedővel betakarva tartani, csakis szitá­val, az üveg- és porcelánedény ragyogni fog, ha időnként suro­­lóporral átsúroljuk és utána ala­posan leöblítjük, a friss tojás mindig nehéz, a citrom sokáig friss marad, ha minden egyes darabot se­lyempapírba csomagolunk. A hajjal kapcsolatos panaszok nőknél s férfiaknál egyaránt, többnyire a HAJHULLÁSRA vonatkoznak. Ez ugyan sokszor lehet ártalmatlan jellegű — at­tól függ, milyen mértékben lép fel, — de nagyon sokszor bizony komoly aggodalomra ad okot. Ha fésülkódés közben néhány szál a fésűben marad, ez termé­szetes jelenség. A napi normális hajszálvesztés lehet 30—60 szál is, ez a szám tavasszal és ősszel még fokozódhat, s még nem jelent hajhullást. Ha azonban hajunkat kezünkkel végigsimít­juk, s ujjaink között hajszálak maradnak, föltétlenül orvoslásra kell gondolnunk. Mi a hajhullás oka? Hogyan védekezzünk ellene — hangzik legtöbbször az indokolt kérdés. A válasz azonban egyáltalán nem egyszerű, mégpedig azért nem, mert' a hajhullás minden okát eddig még nem állapították meg. Tudvalévő, hogy nagy haj­hullást okozhatnak egyes fertő­ző betegségek (tífusz, sőt sú­lyos influenza is) és a legkü­lönbözőbb idegmegbetegedések (pl. pa jzsmirigy túltengés), - ideg - zavarok, főleg depressziós álla­potok is kiválthatnak kisebb­­nagyobb hajhullást Nagymér­tékű hajhullás lép fel nőknél szülés után, a szoptatási idő alatt, de ettől nem kell meg­ijedni, mert a szoptatás után magától megszűnik. Hajhulláshoz vezethet a gon­datlanság is, pl., ha mosás után félig nedves fővel a hideg leve­gőre megyünk, továbbá az utób­bi időben divatossá vált tuplro­­zás is. (Folytatjuk) • •••••••• „MANYI"; 1. Kérdéseivel már többször foglalkoztunk. 2. A levélben nem volt pa­mutminta mellékelve, való­színűleg kifelejtette. Küldje be utólagosan. „KINEK VAN IGAZA?": Magának és nem a barátnői­nek. De nagyon kell vigyáz­ni. „SZERETNÉM TUDNI”. Nehéz dolog a két pamutot egy színre hozni, vegyszerek ártanak a pamutnak. Inkább azt ajánljuk, hogy az egész szvettert fesse be egy söté­­tebb színre, pl. pirosra. „TAVASZI ESKÜ­VŐ"; Természetesen viselhet hosszú menyasszonyi ruhát a nemzeti bizottságon kötött házassági szertartáson, de na­gyon szép és divatos a rövid fehér meny­asszonyi ruha is, rö­vid fátyollal. Hosszú ruhához is rövid fá­tyol a divatos. Az 1. modellt hosszúnak vagy rövidnek is megcsináltathatja, mégpedig taítból, brokátból, ripszból. „NYÍLÓ RÖZSÁ“-nak is az 1. modellt küld­jük, a csipkéből is nagyon elegáns lesz. „19 ÉVES TANÍTÓ­Mit ettünk ezer esztendővel ezelőtt? NŐ": 2. modellünk egészen újszerű, di­vatos menyasszonyi ruha. Madeirából vagy szilonból csinál-Mit ettek egy évezreddel ezelőtt az emberek — Közép- Európában, a Duna völgyében? A kérdésre érdekes választ ál­lított össze az egyik osztrák lap, annak a gyűjteménynek alapján, amelyet az „áldásokról és dicsó énekekről“ a svájci St. Gallen kolostor szerzetese, Ekkehard írt latin nyelven, 1000 körül. Természetesen a Duna men­tén és Közép-Európában élt elődeink nem ismerték a bur­gonyát, a pasztórtejet és a kon­­zerveket sem... A korai kö­zépkor szokása volt, hogy étke­zéskor áldást mondtak az éte­lekre: elsősorban a sót és kenyeret illette az áldás. Ekke­hard verssorokba szedett kró­nikája valamennyi akkori élel­miszerrel foglalkozik,- ami a kolostor előkelő vendégeinek, a szerzeteseknek, és a cseléd­ségnek asztalára került. TOJÁS-KENYÉR — HOLD­KENYÉR Különféle kenyérfajtákat sü­töttek akkoriban- tojáskenye­ret, kovászos és kovásznélküli kenyeret, árpa-, rozs- és zab­­kepyeret. Sütöttek kenyeret forró hamuban is. Az árpa- és zabkenyeret alantas minőségű­nek tartották és „csak a cse­lédséget etették véle“. Ekke­hard említést tesz egy hold­formára alakított kenyérről is, aminek panem iunatum — holdkenyér — volt a neve. Ez volt a mi kiflink őse. Nagy sze­retetnek örvendtek a különféle ostya-fajták. A kenyeret pirít­va, sóval meghintve ették. Már akkor is nagy népszerű­ségnek örvendett a húsleves, illetve a kocsonya is. Böjt ide­jén nagy szerepet játszott az étrendben a hal — a harcsától a süllőig. De a heringet is is­merték, amit a messzi északról kereskedő-karavánok hoztak magukkal. St. Gallen-i specia­litás volt a roston sült süllő, borssal megszórva. Ínyenc falat: a hödhüs Érdekes böjti étel volt a hód, amit — mivel vízbén élő állat — a halféleségekkel egyenér­tékűnek tartottak. Külön erre a célra betanított kutyákkal vadásztak rá. Ekkehard nagy teret szentel a tejnek és a sajt­nak is. Azt ajánlja olvasóinak: ne egyék a sajtot méz, bors és bor nélkül, mert különben ve­sekövet okoz. A tejet is méz, bor vagy só hozzáadásával tet­ték „emészthetőbbé“. Feltűnő, hogy Ekkehard sehol sem em­líti a vajat. Kiderült, hogy csak a XI. század közepén kezdtek a kolostorokban vajat köpülni, s a XV. századig tartott, amíg népélelmezési cikk jellegűvé vált. Ekkehard dicshimnuszokat zeng minden állatfajtára, ame­lyek a baromfiudvarokban vagy az erdőben éltek. A vadhús, a medvehús és a nagy szere­tetnek örvendő vaddisznóhús természetesen elsősorban a ko­lostorok előkelő vendégeinek asztalára került. A. szerzetesek és a cselédség mindennapi ele­dele a tejből és a lisztből készült meleg kása volt, de az egyházi ünnepeket ünnepi étel­lel ülték meg. Minden ételt erősen fűsze­reztek, ami azután „úszni kí­vánt“. .. Must, almabor, szeder- és mézbor, és kevés szőlőbor (ezenkívül a kolostorokban főzött sör) került az asztalok­ra. A pecsenyehúsok felsorolása a korai középkor nagy vadbő­ségére jellemző. A felsorolt állatok nagy része már kipusz­tult, vagy ritkává vált. így pél­dául a medve A medvezsírt kitűnő gyógyírnak tartották, hajhullás, furunkulus és reuma ellen egyaránt használták. Ekkehard idejében még szaba­don élt az európai vadbivaly is. Sok volt a kisnövésű, vékony, de erős lábú vadló. Patájukkal tartották távol maguktól a tá­madó farkasokat. A farkashúst ehetetlennek tartották, de sok olyan húst, — amelyeket ma» ehetetlennek mondunk — ízletesnek tartot­tak: a páva és a hattyú húsát... (Világ ifjúságából) Doktor - 3000 dollárért Az amerikai folyóiratok nemrégiben nagy skan­dalumot közöltek: a bí­róság előtt huszonöt diák vallotta be, hogy disszertációs munkáju­kat egy az erre a célra szolgáló, diákoknak „szervezett segítsé­get nyújtó“ ügynökség készí­tette el. Az ügynökség árjegy­zékében a „szolgálatért“ a leg­különbözőbb árak szerepelnek. A legdrágább az a disszertációs munka, amelyért körülbelül 5000 dollárt fizetnek. A rendőrség már régebben tudott ilyen ügynökségek léte­zéséről, de mindeddig nem tu­dott ellenük törvényellenes te­vékenységet kimutatni. A diá­kok, akik ez úton szerezték meg akadémiai címüket, termé­szetesen hallgattak a dologról, az ügynökség alkalmazottai pe­dig mindenképpen bizonygatták, hogy működésük igenis fontos, mert a diákoknak és különböző szakembereknek értékes infor­mációkat nyújtanak. Be kell vallani, hogy ezek az ügynökségek valóban szaksze­rűen dolgoznak, úgyhogy nem egyszer megtörtént, hogy az ál­taluk kiadott diploma-munka nyilvános elismerésben része­sült. Hogy mi történt a bírósá­gon? A vádlottak között négy férfi és három nő van, mind az ügynökség alkalmazottai, akik azonban nem hajlandók beval­lani, kik dolgozták ki részük­re az „információkat“. Most a számlák alapján kell megkeres­ni és leigazoltatni az összes volt munkatársakat-szakembe­­reket. A huszonöt diákot a bí­róság megfosztotta a jogtalanul szerzett akadémiai címtől. Az Egyesült Államok területén je­lenleg kb. tíz hasonló ügynök­ség működik, hányán és ki pro­­movált az ő segítségükkel. És mi lesz most? — kérdik egyöntetűen az amerikai folyó­iratok, hiszen hátha véletlenül valaki a hamis doktorok közül felelősségteljes állást tölt be? Mennyi kárt okoztak már az ilyen orvosok és még mennyit okozhatnak a jövőben? Egy hasáb humor A kíváncsi bűnhődése ŰJ IFJOSAG — a CSISZ Szlovákia) Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságénak kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 3C. — Főszerkesztő Szóke József — Nyomta a Západoslnvenské tlaciarne 81, Bratislava, ul. Nár povstania 51.' — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld szántára a Ppátovji Novinov^ Ürad útján lehet megrendelni. Címe: Praha I. Jindrisská ulíca 14 — vyvoz tlaie. K—15*21060 A jó tolmács . „HOGYAN LEHET GÉPPEL idegen nyelvű szöveget fordí­tani? Hiszen a fordítás, a meg­felelő szavak kiválasztása, a mondatszerkesztés nem éppen mechanikus munka: sok mér­legelést, gondolkodást igényel. Képes lehet erre egy — bármi­lyen tökéletes — gép?“ A választ Tarján Rezső, a mű­szaki tudományok doktora így adta meg: — A gép fordító munkája, akárcsak az emberé, lényegében három szakaszból áll: az idegen nyelvű szöveg­rész elolvasása, a szótározás és a mondatszerkesztés. Az elek­tronikus számológép is tud ol­vasni a maga módján. A gép részére a betűket számokká ír­ják át. Példáül: A — 16, B — 06. C — 22, stb. A szalagra per­forált szöveget a gép szavan­ként vagy mondatonként „elol­vassa“, majd megkezdi a szó­tározást. De nem szabad a géptől túl sokat követelni. Műfordításra, szépirodalmi szövegek átülteté­sére nem alkalmas. De a szak­szövegekben előforduló három­ötezer szó már a mai számoló­gépek úgynevezett memória­­egységében is elhelyezhető. MOST NÉZZÜK, HOGYAN TÖRTÉNIK A SZÖTÄROZÄS. Te­gyük fel, hogy a gépnek éppen az előbbi mondatot kell oroszra fordítania. Tehát leolvassa a szalagról a '„most“ szót, kike­resi a memória-egységben tá­rolt magyar szótár M-betűs ré­szében. A sző mellett talái egy utaló számot, amely megjelöli, hogy az orosz jelentés a me­mória-egység melyik helyén áll. Egy másik szám azt jelzi, hogy a leolvasott szó: idöhatározö. A gép átmenetileg tárolja az első szóra vonatkozó adatokat, és keresni kezdi a szótárban a kö­vetkező szót: „nézzük“. Ilyen formában persze nem találja meg. A gép ilyenkor ugyanazt teszi, amit az ember, bár bonyolultabb módon: levá­lasztja a szóvégződést. Eljut a szótőhöz, ezt már megtalálja a szótárban. Aztán a végződések táblázatából „kiírja“ a leválasz­tott szóvégződés kulcsszámát. A szótározás befejeztével min­den szónak egy többjegyű szám felel meg, amely a szó jelenté­sét és a mondatszerkesztéshez szükséges nyelvi adatokat tar­talmazza. Ezek alapján a gép elemzi, megfelelő helyre és sorrendbe rakja a mondat sza­vait. AZ ELEKTRONIKUS SZÁMO­LÓGÉPEK fordítás céljára egye­lőre még nem gazdaságosak. A gép jóvai lassabban dolgozik a gyakorlott fordítónál. Ez ért­hető is, hiszen eredetileg szá­mológépnek készült. Az igazi fordítógép megszerkesztése nem annyira műszaki probléma, in­kább a nyelvtani, fordítási sza­bályok matematikai megfogal­­. mazása okoz nehézséget. rugaimasságát növeli és át­eresztőképességüket fokozza. ☆ A montreali egyetem bioló­giai intézetében fiatalítási kí­sérleteket végeztek patkányo­kon. Egy D-vitamin származék adagolásával és intravénás to­jásfehérje injekciókkal elérték, hogy a patkány friss, új irhával kibújt kemény burokká mere­vedett bőréből, mint a kígyó. ☆ Tenger alatti alagút építését kezdik meg Brazil mérnökök tervei szerint. A 3640 méter hosszú alagút a Guanaba-öböl egyik partján fekvő Rio de Janeirót köti majd ösáze a túl­só parton levő Niteroj várossal. Az alagút építését a két város közötti megnövekedett hajófor­galom teszi szükségessé. lyen az ellenálló képessége az esővel, hóval, a téli hideggel és a nyári meleggel szemben. A kísérleti épületen minden új­donság, falai például szerves üvegből készültek, az ultraibo­lya fény keresztül hatol rajta olyannyira, hogy barnára lehet sülni, anélkül, hogy a ház lakói kimennének a szabadba. ☆ A tea üdítő, vérkeringést szabályozó hatásának okát vizs­gálták szovjet biológusok. Meg­állapították, hogy R-vitamin van a teában, ami a vérerek FalabonHorlumot rendeztek be Stockholmban. Itt a fák öt­­szörte-tízszerte- gyorsabban nő­nek, mint a természetes körül­mények között. A laboratórium mesterséges éghajlatú, mester­séges megvilágítású, nagy üvegtetős helyiségek sorából áll. A növények egyik helyiség­ből a másikba gurítható „ágyak­ban“ növekszenek. ☆ Műanyagházat építettek Le­­ningrádban, A ház a „Lenpro­jekt“ tervei szerint épült fel, és most fogják megállapítani, hogy a kísérleti épületnek mi-Menyasszonyi ruhák tassa, a nyakkivágás­nál, az ujjak szélén és a szoknya alján esipkefodor díszítés­sel. Kép szöveg nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents