Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-20 / 8. szám

OJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská P. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár. povstania 51. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgéiata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet. — Kéziratokat nem őrztink meo éa nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jindŕišská ulica 14 — vývoz tlače. *ŕ—07*21081 Üáchymov fennállásának a 450 éve alatt háromszor hívta fel magára a világ figyelmét. 1500 körül gazdag ezüstbányáival vonzotta a vállalkozókat és bányászok ezreit. Csakhamar olyan nagy város lett, hogy la­kosságára nézve rögtön Prága után következett Másodszor a XIX. század végén fordult Jáchymov felé az érdeklődés, amikor ércbányáiban felfedez­ték az uránt. S végül harmad­szor, amikor Madam Curie a jáchymovi uránbányákból szár­mazó hulladékok vizsgálata közben felfedezte a rádióak­tivitást. A jáchymovi Városi Múzeum érdekes dokumentumokat őriz. A mesés kereseti lehetőségek hallatára egész Európából az ezüstbányák köré sereglettek a szakemberek. A vállalkozó szellemű főúri Síik család ka­parintotta meg a bányajogot és pénzverdét állíttatott fel. A „Joachimstahler“ ezüstpénz fogalommá vált. Innen szárma­zik a „tallér“ sőt az Egyesült Államokban és másutt'haszná­­latos „dollár“ elnevezés is. JÁCHYMOV MÄSODVIRÄGZÄSA A föld mélyén pedig ott nyu­godott a jáchymovi bányák leg­­nagyobb gazdagsága: az urán. Ezt az úi elemet a szomszédos Szászországban Klaproth német vegyész fedezte fel. Az uránt a porcelániparban használatos festékek gyát tásnál használták fel. Az uránbányászat igen költségesnek mutatkozott és ezért az osztrák-magyar kor­mány a bányákat becsukatta. Madam Curie, a lengyel szár­mazású fizikus korszakalkotó tanulmányának híre bejárta az egész világot. Hogy az elméleti megállapításokat a gyakorlat­ban is bebizonyítsa, 1000 kg uránhulladékot kért a jáchy­movi bánya igazgatóságától. A beküldött urán-anyagból a Curie házaspárnak emberfe­letti, életveszélyes munka árán sikerült egy olyan chloridot nyerni, melynek rádióaktivitása milliószor nagyobb, mint az uráné. Az ú,j elemet rádiumnak nevezték el. A tudós házaspár Bányászokat toborzó falragasz 1548-ból. utasításai nyomán végzett ku­tatások megdöbbentő eredmé­nyekre vezettek. A rádium gyó­gyít és rombol is. Az ember kétélű fegyvert kapott kezébe. AZ ELSŐ GRAMM RÄDIUM Nyolc hónap kellett hozzá, míg az : első gramm rádiumot kitermelték. Jáchymovban évente 2—5 gramm rádiumot termeltek és ez a világtermelés egyharmadát jelentette. A rá­dium spekulációk tárgya lett és az első világháború utáni években asztronómiai számok­kal fejezték ki az értékét. An­nak ellenére, hogy a bánya­­tulajdonosok számára a rá­diumtermelés hatalmas nyere­ségeket hozott, a termelésnél alkalmazott primitív munka­­módszereken mit sem változ­tattak és biztonsági intézkedé­seket sem tettek, csak a máso­dik világháború után, az atom­bomba hirosimai pusztítása után ... AMI MÉG NEM ÁLL A KRÓNIKÁBAN A jáchymovi urán iránt a Nyugat kezdett erősen érdek­lődni, azt akarták, hogy Cseh­szlovákia igen előnyös árak mellett adja el rádiumtermelé­sét. Természetesen saját ma­gunk ellen fordítottuk volna a»,fegyvert. Közvetlenül a fel­szabadulás után, a háborús ká­rok eltávolításának időszakában hazánkban igen körülményes lett volna a szükséges hatalmas összegeket a rádium termelésé­re fordítani. Ezért kormányunk hosszúlejáratú szerződést kö­tött a Szovjetunióval. Ez a szerződés lehetővé tette a nyersanyagok feldolgozását és így ma anyagot tudunk szál­lítani kutató reaktoraink és a Szlovákiában épülő atomvil­­lanyerőmű számára. Azoknak az államoknak a sorába léphe­tünk, amelyek már megvalósít­ják az atomkorszakot és az atomenergiát békés célokra használják fel. Amikor rájöttek, hogy a bá­nyából kifolyó víz erősen rádió­aktív és izületi gyulladásoknál, hátgerincbántalmaknál kiváló gyógyhatást vált ki, külföldi tőkével elegáns szanatóriumot építettek, ahol olyan árakért gyógyították a betegeket, hogy az a közönséges halandók szá­mára szinte elérhetetlen volt. A tökéletes kényelemmel be­rendezett gyógyintézet ma egész éven keresztül' fogadja a gyógyulást kereső« dolgozók százait. Jáchymovnak gazdag a múlt­ja és még szebb a jövője. Terv szerint hatalmas méretű gyógy­intézetek épülnek, hogy még több beteget helyezhessenek el és még több dolgozónak adhas­sák vissza az egészségét. M. M. MtVNE ZÁVODY * p PUCHOV e'$ a technika ÜJ FELFEDEZÉSEK A FÖLD nevezésű amerikai mestersé-SUGÄRZÄSI ÖVEZETÉRŐL ges hold értékes adatokat szol-Az elmúlt év augusztusában gáltatott a Földet körülvevő Van felbocsátott Explorer XII. el- Aüen-övezet részecske-össze­----------------------------------------------tételéről. A feljegyzett adatok IMM8MMMMM közel 4000 km hosszúságú mag­netofonszalagot töltenek meg, s feldolgozásuk legalább fél évet vesz igénybe. De már az eddigi feldolgozás is meglepő következtetésre vezetett. Kie­melkedő fontosságú felfedezés, hogy a sugárzási öv túlnyo­mórészt alacsony energiájú protonokból áll, s nem nagy jelentőségű az űrhajózás szem­pontjából, mert a protonok le­fékezése jóval könnyebb, s a sugárzási veszély is kisebb. A nagy energiájú elektronok ugyanis az űrhajó fémtestébe csapódva, veszélyes röntgen- és gammasugarakat hoznának létre. Az új adatok alapján fe­lül kell vizsgálni a külső su­gárzási öv részecske-összeté­teléről alkotott feltevést. A hibát az okozta, hogy az ed­digi űrhajókban elhelyezett Geiger-számlálók a részecske­összeütközéseknek mindössze keskeny sávját jelezték, s a kutatók az elektronsűrűséget elméleti számítások útján ha­tározták meg. Az Explorer XII-t azonban különleges mű­szerekkel, egyebek között pro­tonszámlálóval is felszerelték, így sikerült pontos és részletes adatokat kapni a Van Allen­­övezet valóságos részecskeösz­­szetételéről. ÉLET A TENGER MÉLYÉN A mélytengerek kutatása sok tekintetben még gyermekcipő­ben jár manapság; így arra a kérdésre: milyen mélységigél­nek élőlények a tengerben, a tudomány még nem tud pon­tos választ adni. Eddig mind­össze 22 alkalommal sikerült A szilonból készült ruha emeli különleges merítőhálókat 7500 a külsőt és az ünnepélyes han- méteres mélységbe juttatni; a gulatot a társadalmi összejőve- legnagyobb mélység, ahonnan teleken eddig élőlényeket emeltek ki, A szilonruhák az ODEVA 7587 méter. Nagy mélységek­­elárusító-helyeken kaphatók, ben eddig csak tengeri rózsá­kat, sertelábúakat, rákállato­kat és puhatestűeket zsákmá­nyoltak. J. Piccard professzor azonban, amikor 1960. január­jában 10.916 méter mélységbe mérült, különleges batiszkáf­­jával, mintegy 50 cm hosszú I és 15 cm széles lepényhalat, továbbá vörös garnélát (ollót­­lan rákot) is látott a tenger fenekén. Annyit azonban sike­rült már megállapítani, hogy a nagy mélységben élő halak messzemenően alkalmazkod­nak a különleges körülmények­hez. Minthogy a fényviszonyok nagyon kedvezőtlenek nagy mélységben (30 méter mély­ségben már kékes fény ural­kodik, 500 métertől a vörös és zöld sugarak is hiányoznak, 1000 méter mélységben pedig csak az ibolyántúli sugarak mutathatók ki). Az élőlények szemei jelentősen megnagyob­bodtak, más fajták világító szerveket fejlesztettek ki. Minthogy 1000 méter mélység­ben a víz mozgása teljesen megszűnik, nincsenek többé áramlások, az élőlények testé­nek felépítése is jelentősen megváltozott; végtagjaikhosz­­szúak, ostorformájü szerveik nőnek. A hőmérsékletnek a víz­mélységgel arányos csökkenése (200 m mélységben 15 C fok/ 500 m-nél 7,5 fok, 4000 m-nél pedig mindössze 1,8 C fok) késlelteti az ivarérettséget és viszonylagosan az óriás növést. De a nyomás növekedése is jelentős következményekkel jár. Tudjuk, a nyomás értéke 10 méterenként négyzetcenti­méterenként 1 kg-mal nő. 600C méter mélységben tehát 600 kg/cm2. 600 légkör — a nagy mélységek lakóinak ennek meg­felelő óriási nyomást kell fenn­tartaniuk testükben. (A nagy mélységben élő lények a víz­ből kiemelve, valósággal „fel­robbannak" a testük belsejé­ben levő óriási túlnyomás kö­vetkeztében testük deformáló­dik). Nagy mélységekben egyébként a növényi élet tel­jességgel hiányzik, 400 méter­nél mélyebben csak baktériu­mok, halak, továbbá a felszí­ni vízrétegekből lassan lesül­lyedő anyagok mutathatók ki. 4 c—< c Kép szöveg nélkül Sport mindenek felett ! Ma benzint kaptunk. Milyen lesz 8 divatos blúz ai idén? A válasz nem egyöntetű Még mindig di­vatos a kívül ,,kötós“, de olyan is, amit a szoknyában viselnek. Ez utóbbiak sok­szor buggyosak. Ami azonban jellemző a blúzokra: a megkötos^nyakmegoldás min­den változata. 1. Elegáns blúz vékony anyagból (zsor­zsett, tiszta selyem) elöl hajtás- és szegő díszítéssel. 2. Puplin- vagy vászonblúz; nagyon szép, ha bés színű anyagból készül, piros megkötővel s gombokkal. 3. Elegáns blúz nehéz tiszta selyemből. 4. A favorit: megkötos nyakmegoldás. A blúz egyszínű vagy bármilyen mintás anyagból is szép. I ugyanúgy nem való egyszerű, pl. mosóruhához az rr ## i0 ^ w elegáns börtáska. iiz flondoliuk' TFolyHTišy--------­V IDÉN /hogy Ily módon, egy kivágott blúzhoz Az említett szür­ke, bés, halvány­drapp szín visel­hető a piros, bor­dó, lila, zöld, kék és sárga minden árnyalatához. Illik ' a feketéhez is, de amint arról már írtunk, mindig szebb, ha a táska sötétebb, mint a kabát. Pl. szürke kabáthoz szép a fekete táska, de fekete kabáthoz a szürke már kevésbé. Ha praktikus táskát akarunk vásárolni, figyelembe kell ven­nünk tehát a színét, végiggon­dolni ruhadarabjainkat, hogy melyiket viselhetjük a legtöbb­höz. Ugyancsak jól meg kell gondolni A TÁSKA formáját is. Vegyünk divatosat, — hiszen azért veszünk újat, hogy divatos legyen — de azért nem olyat, amire „rá van írva az évszám". Ne essünk túlzásokba, marad­junk a középútnál, akkor a tás­kát évekig viselhetjük. Tehát: ha a nagy formájú táska diva­tos (mint most), vegyünk na­gyot, ha hosszúkás formájú a divat, akkor olyat, de ne vegyük azt, ami a legnagyobb, ill. leg­­hosszúkásabb formájú az egész üzletben. Ha a táska formájáról van szó, megemlítjük azt, hogy a nagy táskák csakis a magas nőknek előnyösek, az alacsonya­kat „nyomja“, v. i. a nagy tás­kával kisebbeknek festenek, mint amilyenek a valóságban. „Mit tegyünk tehát?“ — kérdik az alacsonyabbak, ha mi is di­vatos táskát akarunk viselni? A válasz egyszerű: a nagy tás­kák közül a legkisebbet válasz­szák. AMILYEN A RUHA, OLYAN A TÁSKA Ogyv ahogy nem,viselünk ele­gáns ruhához bevásárló táskát, v. i. ha pl. és bö kartonszoknyához elegáns táskát viselünk, azzal már ele­gánsak vagyunk. Nem. Inkább nevetségesek. (Kivétel persze, ha a mosóruha fazonja is ele­gáns és tulajdonképpen elegáns ruhát helyettesit. De a táskával azért így is vigyázni kell. ne legyen túl „plump“, v. i. nehéz a mosóruhához!) (Folytatjuk) • • 8 8 • • • • • „BOLDOGTALANÉ 1. Ti­zenhat éves lány csakis or­vosi tanácsra tarthat fogyó­kúrát, mert a fejlődő szer­vezetre a fogyókúra ártal­mas és súlyos következmé­nyei is lehetnek. Amennyi­ben tényleg annyira kövér, hogy az orvos is szükséges­nek tartja a fogyókúrát, ö meg is mondja, hogy mihez tartsa magát, s az is lehet, hogy gyógytornát fog aján­lani, ami ilyen korban meg­felelőbb módja a fogyásnak, mint egy kimondott fogyó­kúra. Különben, egy közeli számunkban foglalkozunk majd fiatal lányok helyes életmódjával. 2. Ez ne bánt­sa. A jövőben a szem koz­metikájával is foglalkozunk, akkor majd ralál választ rá. : Magának már udvarolhat­nak. (Folytatás 6. számunkból) A haj szárításá­ra is figyelmet kell . tordUspunk. A törléshez puha, lehetőleg előre melegített (fris­sen átvasalt) tö­rülközőt használ­junk. Ne feled­kezzünk meg róla, hogy sosem szá­rítunk hajai kályha mellett, sem tűző napon, s lehetőleg nem kötjük le kendövei, hanem sza­badon hagyjuk. Sém a főnnel (kézi villamos szárító), sem a búra alatt való gyors hajszárí­tás nem egészséges. Mégis, ma ez a hajszárítás legelterjedtebb módja. Arra azonban vigyáz­zunk, hogy a szárítót ne kap­csoljuk a legerősebb áramra, s tartsuk mindig bizonyos tá­volságra a fejtól, mert különben a haj könnyen törékennyé vál­hat, s fényét, színét is elveszít­heti. A haj helyes ápolásához ter­mészetesen tudnunk kell a nii­­nöségét, Megkülönböztetünk: normális, zsíros vagy száraz fej­bőrt, (éppúgy, mint arcbőrt, s többnyire, akiknekj zsíros az arcbőrük,.a hajuk is az). A leg­több bajt. mint. tudjuk, a zsíros okozza. Dehat mi is tulajdon­képpen a ZSÍROS FEJBŐR. A fokozott faggyúelválasztás következtében a fejbőrön egy zsíros réteg képződik s ez elő­idézi a fejbőr korpásodását, s egyben a* zsíros hajat is. Zsí­ros hajúak a mosásnál mindig tegyenek a vízbe egy evőkanál bóraxot (drogériában kapható) vagy egy kávéskanálnyi szóda­bikarbónát. A beérkezett leve­lekre válaszul ismételjük: a gyakori mosás nem árt a haj­nak. Ellenben árt a hajra és a fejbőrre tapadt piszok, tehát ezt olyan gyakran kell’eltávolí­tani, amilyen gyakran azt a haj megkívánja. Zsíros .hajúak mos­hatják hajukat minden második vagy harmadik nap is, meglát­ják. egész másképpen fogják magúkat érezni És hogy meg­tudják, mi árt a hajnak: a szenny, a füst, a túlerös nap. a só és a homok.

Next

/
Thumbnails
Contents