Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-02-20 / 8. szám

7-ehv-eJl és etn&exeJl IS öd, mindent eltakaró ha­*'■ muszürke sötétség. A forgalmas Kassa—Šaca útvona­lon a kíváncsi utas hiába töröl­­geti az autóbusz ablaküvegét. A messze jelen esetben alig száz métert jelent. Az út két oldalán csak dél Jelé tekinthe­tünk végig, amikor mór szaka­dozik a ködfüggöny. Van bőven látnivaló. A város peremén, nem messze a téli stadiontól föld­gyaluk, kotrógépek és bágerok körvonalai bontakoznak ki a szürkeségből. Mély árkok, be­toncsövek százai, vaskonstruk­ciók, földet, betont, építkezési anyagot szállító autók, prém­sapkás férfiak, ilyen a téli kép. — Ott jobbra rakják le a vil­lamossínek alapjait. Amott a müút készül, ez a vaskonstruk­ció meg az üzem főbejárata lesz. Így tudja a munkavezető, a mérnök, aki jelenleg még földszintes barakkban magya­rázza munkatársainak a terv­rajzot. Itt a várostól 16 km-nyire, Bocsär, Šaca és Nagyida között, 700 hektáros területen épül harmadik ötéves tervünk büsz­kesége, a Kelet - szlovákiai Vas­mű. E terület napfényes időben repülőgépről nézve érdekes lát­vány, de megkerülni most a ha­talmas építkezést három órai gyaloglást jelentene. Óriási mé­retek, s ha az építkezési anyag­ra gondolok — milliós számok. A betonkészítőben éjjel-nappal cseng a telefon: betont, betont, betont — jelentkeznek egymás után a részlegek. Az építők számára az 1962-es év a nagy betonozás évét jelenti. Valaki azt is számítgatta. hogy a vas­mű terveitek elkészítése több, mint két és fél millió munka­órát jelent. Nehéz még elkép­zelni is, hogy ez mekkora halom papír. Másvalaki úgy tudja, hogy egyetlen magas kemence tervrajzához 2500 rajzlap szük­séges. Egy bizonyos, ha vezetőkkel, mérnökökkel- beszélünk, röp­ködnek körülöttünk a százezrek és a milliók. Ők, a tervek ké­szítői, ismerői nagyon előre, messzire látnak. Így helyes ez, hiszen, amit most terveznek, az Rözép-Európa legkorszerűbb, legmodernebb vasműve lesz. A rtislák. 23 méter magas­­" ban kúsznak, kapaszkod­nak, a legtöbbször lógnak, a biztosító öv tartja őket a vas­gerendák alatt. A központi gép­műhely első szerelő-csarnoká­ból vagy 300 méterre találtam ezeket a légtornászokat, „lasz brigád“, így ismerik őket az építkezésen, s nevüket tiszte­lettel ejtik ki. Bátor emberek, pillanatnyilag biztosító hálók nélkül dolgoznak, ez életveszé­lyes, tilos. Ezért aligha dicsérik őket. Hát akkor miért? Nemrég kezdődött, amikor el­maradtak a tervteljesítésben saját hibájukon kívül. Tanács­koztak, újítások bevezetésén töprengtek, szerették volna be­hozni az elmaradást. Ebben az időben közölték a lapok a párt felhívását: szélesítsétek ki a szocialista versenyt, versenyez­zetek a CSKP XII Kongresszu­sának brigádja címért. Az épít­kezésen elsőként a Hydrostav vállalátnál dolgozó ifjúsági kő­műves-csoport vállalását röpí­tette szét a villám-újság. Jász Ondrej brigádja gyorsan hatá­rozott. Vállaljuk a lemaradás behozását. így azután egyik napról a másikra bevezették a sokat vitatott újítást. Addig minden vasalkatrészt külön emeltek fel és fent végezték a szerelést. Most a földön ösz­­szeszerelik a 21 m széles, 23 m magas acél vázat, s ezt a 27 tonna súlyú vasvázat két daru emeli fel. így a légtornászoknak csak az eddigi szerelési idő felét kell tölteni a magasban. Felére csökkent a szerelési idő, meggyorsult a munka. Még a pédóháló kérdését kell megol­dani és akkor elmondhatják, hogy az újítás jól bevált. Egy futballpálya elég nagy “ terület. Képzeljenek el négy ilyen futballpályát egymás mellett és fölötte- paneltetőt. Ilyen nagy lesz a központi gép­műhely szerelőcsarnoka, legna­gyobb az országban. Persze je­lenleg még egészen más célt szolgál. Itt készítik a vaskon­strukciók egy részét. S hogy a magasság méreteiről is ízelí­tőt adjunk, tudni kell, hogy az egyemeletes adminisztratív épület szinte elvesz ebben a csarnokban. A büfé mellett a tízórai szünetben vattáskabá­tos lány kostólgaija a meleg levest. Princ Etel, alig féléve hegesztő, gépírónő volt a kassai ügyészségen. — Jói írok gépen, de nem sajnálom, hogy felcseréltem a hegesztőpisztollyal. Félév rövid idő, mégis sokat tanultam. Nagy lehetőség van itt a szakkép­zettség növelésére. Ezekről a lehetőségekről a szakmunkás-képzésről beszél Petráé mérnök Is. — Naponta jönnek az embe­rek, van nálunk a szabótól a pincérig mindenféle foglalko­zású egyén. Az iskolázási köz­pontban sajátítják el a legszük­ségesebb tudnivalókat. Amikor tavaly Petráé mérnök megérkezett Breznóról, hogy irányítsa és vezesse az új dol­gozók iskolázását, mindössze négyen voltak a központban. S ma havonta átlag 60 egyénnel ismertetnek meg egy-egy szak­mát. Ma a csarnokokban több mint 500-an dolgoznak s nem­sokára számuk háromszorosára emelkedik. De addigra már Princ Etel szobájában a gépíró­­női oklevél mellett egy másik is lesz, amin a Kelet-szlovákiai Vasmű pecsétje igazolja, hogy szakmunkás. Az ilyen Etelek száma napról­­napra növekedik. Princ Etel, aki felcserélte az írógépet a hegesztőpisztollyal. Elsőnek lenni dicsőség Két évvel ezelőtt kerültek az építkezésre. Akkor még a szeredi nikkelkohó csak tervrajzokban létezett és az egyes épületek helyét csak földbevert karók jelezték. Hlavacska István csoportja itt alakult s izmosodott szétbonthatatlan kollektívá­vá az építkezésen. Tavaly télen kezdtek versenyezni a szocialista munkabrigád címért. Akkoriban sok eset­ben még rendezetlen körül­mények között küzdöttek a tervteljesítésért, az építke­zés munkásainak kulturál­tabb életéért, azért, hogy a fiatalok szakmát tanulja­nak, hogy mint szakképzett munkások hagyják el az építkezést, ha az olvasztó­kemencékből kicsordul az első tonna nikkel. A csoport tagjai ma kita­nult ácsok és most sajátít­ják el a vasbetonozó szak­mát. Tevékenyen dolgoznak a CSISZ-szervezetben. Mun­kájuknak jelentős része van abban, hogy az üzemben a fiatal építőkről tisztelettel beszélnek. A kollektíva feb­ruár elején nyerte el a szo­cialista munkabrigád címet. Szorgalmasan dolgoztak az­előtt, s lelkesedésük azóta sem csökkent. Tervüket száz százalékon felül teljesítik és voltak olyan hónapok, ami­kor a 200 százalékot is elér­ték. Az építkezése vezető­sége a legfontosabb és leg­jelentősebb munkákat bízza erre a kőllektívára. Nem véletlen, hanem a szorgal­mas munka gyümölcse, hogy a csoport az építkezésen el­sőként nyerte el a szocialis­ta munkabrigád címet. Vadovics József TETTEKKEL KÖSZÖNTIK A CSKP XII. KONGRESSZUSÁT Teljesen gépesített BRIGÁDOKAT alakítanak A szerelők 23 ni magasban dolgoznak. Jobbról a kiváló csoport vezetője Jász Ondrej. A CSISZ KASSAI kerületi ve­zetősége a CSKP KB határozata értelmében azt a feladatot tűz­te ki, hogy teljesen gépesített brigádok szervezésével és me­zőgazdasági épületek felépíté­sével járul hozzá a mezőgazda­­sági termelés emeléséhez. A bősi teljesen gépesített brigádok tapasztalata nyomán a kerületi konferencia azt a határozatot hozta, hogy, ez év végéig legalább száz hasonló brigádot alakítanak. A CSISZ kerületi vezetősége tervet dol­gozott ki és azt felterjesztette az SZKP KB-nek és a KNB-nek, ennek alapján akarják megva­lósítani a brigádok szervezését. Hasonló terveket dolgoztak ki a járási vezetőségek'is. A kerületben dolgozók fiatal gépesítök számára tanulmányi kirándulást rendeztek a bősi EFSZ-ben. A CSISZ kerületi vezetősége az SZKP KB és a KNB-vel karöltve 14 napos oktatást készít elő az EFSZ-ek és állami gazdaságok fiatal gé­­pesítői számára. Azzal számíta­nak, hogy további ilyen brigá­dok alakulnak. A CSISZ alapszervezeteiben és az állami gazdaságokon nagy figyelmet szentelnek ennek a határozatnak. A kassai járás­ban arra kötelezték magukat, hogy nyolc teljesen gépesített brigádot szerveznek. Három brigád már meg is alakult, mégpedig Perínben. Ezek az EFSZ hektárteriiletéből 1056 hektáron gazdálkodnak. 470 hektáron gabonaneműeket, 154 hektáron kukoricát, 70 hektá­ron silótakarmányt, 156 hektá­ron évelő takarmányt termesz­tenek. A brigád, melynek veze­tője Vitek László, vállalta, hogy a kukoricából legalább 50 és a silókukoricából 500 mázsa hektárhozamot ér el. Ezekben a járásokban az el­múlt időkben nem fordítottak kellő figyelmet a mezőgazdasá­gi termelésre. Azzal menteget­ték magukat, hogy a vidék tulajdonképpen nem bír mező­­gazdasági jelleggel és a járás­ban kevés fiatal dolgozik. A fiatalok ezekben a járásokban is felelősségük teljes tudatában fogtak hozzá a teljesen gépe­sített brigádok szervezéséhez. A homor.nai járásban jelenleg 3 CSISZ-alapszcrvezetben, még­pedig Obradzany-ban, Kameni­ca nad/Sirohu-ban és a homon­­nai GTÁ-ti már szervezik a brigádokat. A kerület többi járásában eddig már 11 telje­sen gépesített csapatot és ifjú­sági brigádot szerveztek. Feb­ruár közepén megtartják a fia­tal gépesítök kerületi konfe­renciáját. A jutásokban is hasonló konferenciára készül­nek, ahol majd kicserélik a tel­jesen gépesített brigádok szer­vezése terén szerzett tapaszta­latokat. A FIATALOK KÉT MINTA­­GAZDASÁGOT SZERVEZNEK. A Kucany-i állam: gazdaság területén négyezer hektárt ta­lajjavítási munkálatok elvég­zésével nyertek. Ezen a terüle­ten alakul az első ifjúsági min­tagazdaság. Az előkészületek már folynak. A bárcai állami gazdaságra — ez lesz a másik ifjúsági minta­gazdaság — az a feladat hárul, hogy mezőgazdasági termékek­kel lássa el a kerületi székhe­lyet. Elsősorban a tej-, tojás- és zöldségszükséglet fedezésé­ről kell gondoskodniok. Az állami gazdaság feletti védnökséget elsősorban azzal biztosítják, hogy fiatal dolgo­zókat nyernek meg és ifjúsági kollektívákat szerveznek. Szá­mítanak az iskolai és üzemi CSISZ-szervezetek segítségével is. Ezek főként a mezőgazdasá­gi építkezések, a talajjavítási berendezések" építésében, a le­­gelők és rétek gondozásával kapcsolatos munkák és a csúcs­munkák idején nyújtanak majd segítséget. A mezőgazdasági üzem és a CSISZ iskolai szer­vezete között szerződések jön­nek létre. Elsősorban a gépé­szeti és az elektrotechnikai ipariskola nyújt segítséget. A CSISZ KERÜLETI vezető­sége a hegyvidéki körzetekben is segítséget kíván nyújtani mintagazdaságok és az EFSZ-ek építésében. Elsősorban a ho­­monnai, bártfai, poprádi és az iglói járásban. A CSISZ-tagok emelni akarják a rétek és lege­lők hozamát és ezért 18 trágya­­lé-öntözéses gazdaságot építe­nek. ezeket ifjúsági építktezé­­seknek tekintik. Lehetővé akar­ják tenni, hogy 1300 hektár területet öntözhessenek trá­­gyalévei. Az építkezések értéke hét és félmillió korona. Ez a kelet-szlovákiai kerü­letekben élő fiatalok válasza a párt felliivasára. Üj munka­eredményekkel, a mezőgazdasá­gi termelés növelésével akarják köszönteni a CSKP XII. kong­resszusát. Kiss Gyula A XX. század „csodája" . Az SZKP programja a S tudománynak és a tech­­: nikának a közeljövőben, kü­• lönösen nagymértékben fej­­« lesztendő, legfontosabb ágai : közt említi a vegyészetet, 5 elsősorban a polimeranya­­; gok és a műfonalak kémiá­• ját. : — Mi a helyzet jelenleg ; a Szovjetunióban a tudomá­­; nyoknak ezen a területén? ! Milyen újat alkottak a tudó­­: sok, mi az, aminek megkez­­; dik a termelését? — e kér­• désekre vártam feleletet f Valentyin Kargin akadémi­­; kustól. A BESZÉLGETÉS egyáltalá­ban nem úgy indult, ahogy el­képzeltem. Én valamilyen le­nyűgöző kísérletet szerettem volna látni, amely feltárja a polimerekre jellemző csodála­tos tulajdonságok keletkezesé­­gének titkát, de Kargin akadé­mikus így felelt: — Kísérleteink egészen hét­köznapi módon folynak. A lom­bikok, kémcsövek, műszerek nálunk is olyanok, mint általá­ban a vegyészeti laboratóriu­mokban. Nincs itt semmi ro­mantika, semmi látványosság. Egyébként... Egy kis köteg finom, ezüstös fonalat helyezett az asztalra. — A fonal átmérője a milli­méter huszadrésze. Az a poli­mer, amelyből készült, hétszer könnyebb az acélnál. De a poli­mer-fonal nagyobb terhet bír el, mint az ugyanolyan vastag­ságú acélfonal. Bátran nevez­hetjük ezt a XX. század cso­dájának. — A mi szakmánkat az jel­lemzi — folytatta Kargin —, hogy olyan anyagokat hozunk létre, amilyenek azelőtt nem voltak a Földön, de amelyek nélkül a műszaki haladás ma már elképzelhetetlen. Miért?... Azért, mert nincsenek olyan természetes anyagok, amelyek versenyezhetnének a polime­rekkel könnyűségben, szilárd­ságban, a vegyi anyagokkal szembeni ellenállóképességben, rugalmasságban. A polimerek képesek csökkenteni vagy meg­szüntetni a rezgést, visszaver­ni, feltartóztatni vagy átenged­ni a fény-, hang- és rádióhul­lámokat, a nukleáris sugárzást. A KAPRON IS JÔ, AZ ENANT MÉC JOBB A. N. Nyeszmejanov akadé­mikus laboratóriumában kőolaj szaggatott lepárlása útján nyert gázokból szintetikus enant-fonalat nyertek, amely minden tekintetben jelentősen felülmúlja a régebbi műszála­kat, a nylont, a kapront és a nitront. Az enantból készült, pókháló finomságú női haris­nyák kéthónapos szakadatlan hordás után is csak tíz száza­lékig használódtak el, holott a viszkózanyagok már másfél hónap után tönkremennek. A fehér színű enant nem sárgul meg a fény hatására, és a me­leggel szembeni ellenállóképes­sége háromszor nagyobb, mint a kapronnak. Az enant nemcsak a mindennapi életben, hanem a technikának szinte minden területén is felveszi a versenyt a kapronnal. Kitűnő csapágya­kat, tartós kordszövetet, szige­telő anyagokat, halászfelszere­léseket, köteieket, szűréshez használt textilanyagokat és sok más gyártmányt lehet belőle készíteni. A „NEMES“ UNOKA A polietilén a ftoroplasztok népes családjának az őse. A család egyik tagja, a teflon, „nemességben'1 felülmúlja a platinát, nem is beszélve az aranyról. A teflont még a leg­erősebben koncentrált sav sem marja ki, nem árt neki a mí­nusz 200 fokos hideg, holott sok fém ezen az alacsony hő­mérsékleten olyan törékeny lesz, mint a legvékonyabb üveg. A teflon-tömítések a legkedve­zőtlenebb közegben is évekig tartanak. Tudósaink még sok más ér­tékes tulajdonsággal ruházták fel a teflont, amely ma szinte nélkülözhetetlen a vegyészeti és a repülőiparban, az elektro­nikában és a rakétagyártásban. A TŰZBEN NEM ÉG EL, A VÍZBEN NEM MERÜL EL Huszonöt évvel ezelőtt még általában az volt a vélemény, hogy csak szénatomok képez­hetnek óriás polimermolekulá­kat. K. A. Andiar.ov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, aki gondosan tanulmá­nyozta a szilíciumot, amely a Mengyelejev táblázatban a szén közeli rokona, határozot­tan szembeszálit ezzel a véle­ménnyel. Így jött létre a szerves ve­gyészet egyik új ága. A természetes szilícium ve­­gyületek — a kvarc, a hegyi kristály, a topáz — nagyfokú hőállóságukról nevezetesek, ami annyira hiányzik a szerves polimerekből. Andrianov szilí­cium-atomokat „helyezett be“ a polimerbe, és ilyen módon úgynevezett szilicionokat ka­pott, olyan anyagokat, amelyek egyesítik a két „szülő" tulaj­donságait. A szilikonok család­jának ma már több mint ötezer képviselője van. Nemcsak, szi­lárd polimereket sikerült így létrehozni, hanem folyékony szerves szilícium-polimereket is. A szilikonos olajak, az ás­ványiaktól eltérően, alacsony hőmérsékleten nem fagynak meg, magas hőmérsékleten nem mállanak szét. Az alumínium porral kevert höálló szilícium­lakkok az 550 fokos hőt is ki-Senantbol készült minden, a képen látható gyapjútól az il­latszerig bírják. A szilikonok nem ned­vesednek a vízben Ezért a szi­lícium-réteggel bevont gépek és készülékek nem rozsdásod­nak. Tucatszámra lehetne még sorolni az olyan új polimere­ket, amelyek nemrég keletkez­tek a laboratóriumokban, és a gyakorlatban kitünően bevál­tak. A tudósok állandóan kísér­leteznek. és közben megismerik azokat a törvényeket, amelyek meghatározzák a természetben ismeretlen kémiai vegyületak sajátosságait és jellegzetessé­geit. A tudomány a megismert törvények alapján teljes mér­tékben kihasználja az óriás molekulákban rejlő lehetősége­ket és újabb nagyszerű ered­ményeket ér el a termelés min­den területén. V. Kargin akadémikus a laboratóriumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents