Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-12-18 / 51. szám
„TATO“: Vílágoszöld szövetjéből az első modellt csináltassa. A ruha princesz szabású, kívánságának megfelelően lefelé erősen bővülő vonalban. A ruha elejét egy válltól egészen a derékon alul érő háromszögletű rész díszíti, melyet a tetejéről kétszer egymás mellett szélesen rátűzünk. A gallér kicsi, gömbölyű (a nagy gallér nem divatos), elől és hátul egyformán középen elgömbölyitve. A ruha hátul a saját anyagjából bevont pici gombokkal gombolódik. „BEA“: Szilveszterre a mellékelt kismama ruhát terveztük a részére. Megcsináltathatja brokátból vagy bársonyból, de a legokosabb szövetből lenne, mert így tudja a legjobban kihasználni. Ha mégis a brokát mellett dönt, úgy csak aprómintás legyen s ne feltűnő szín, inkább sötétebb, mint világos. A modellt kiskabáttal terveztük, mert így későbbre is sokkal praktikusabb. A ruha szabása princesz, lefelé mérsékelten bővülő, a két oldalvarráson is. Mindkét oldalon a saját anyagjából keskeny övvel van összefogva, amely alatt levasalatlan ráncok vannak. Ezeket szükség szerint mindig ki Ithet engedni. Az öv hátul a hói alá van bújtatva s gumival összefogva, bal oldalon elhelyezett, saját anyagjából készült masniszerü megkötő. A kabátka egyenes szabású, középen találkozik. a nyaknál két szép díszgombbal gombolódik. „Rózsaszín ujjak": A szemölcsöket föltétlenül el kell távolítani, mert ragályosak. (Láthatja, hogy az egyik mellett már több apró is keletkezett). Minél előbb forduljon orvoshoz, aki szakorvoshoz utalja, aki a szemölcsöt kiégeti. (Egyszerű és nem fájdalmas módszer). „TANÁCSTALAN LÁNYOK“: A fehér szövetre az itt közölt bolerós ruhát terveztük. A ruha kétrészes, így jobban kihasználható. Felsőrésze sima, kis kivágással és ujjak nélkül készül. A most nagyon divatos bolerő pontosan a derékig ér. Elő! a bal oldalon elgömböiyítve fel van szabva és a vállon egy nagy fehér gyöngyházgombbal zárul. A bolerót körül szélesen megtűzzük. A szoknya körül levasalatlan ráncokba rakott. A tafthoz előző számainkban találnak megfelelő modellt. „BOLDOGSÁGOT REMÉLEK“: A beküldött bordó anyag neve „cloqé“. Reméljük, tetszeni fog a hozzá tervezett modell. Felsőrésze áma, testhezálló, ujjak nélkül, de kis bevarrott ujjakkal is csináltathatja. Alakjához igen előnyös lesz a derékrészen elhelyezett .seszli“, amely a saját anyagjából készült csavart rózsában végződik. A ruha szoknyája glokniba szabott, elől a bal oldalon egymásra megy és a felső rész hullámban felfelé mérsékelten rövidülve szabott. A fehér csipkét ehhez az anyaghoz nem lehet díszítésnek felhasználni, mert nem való hozzá. „FEHÉR RUHÁM“: A kiégett szilon ruha megjavítására több megoldás is van. Ha valahol varráshoz közel van a lyuk, úgy egyszerűen fentről le, kivágunk a szoknyából egy kis részt, közvetlen a lyukon túl és újra öszszevarrjuk a szoknyát. Lehet továbbá fentről le olyan széles varrást gépelni, hogy a lyuk eltűnjön, csak arra kell vigyázni, hogy ha ez nem pont a középen van, úgy szimmetrikusan még egy varrást , gépeljünk, mintha eredetileg is így lett volna a szoknya. Ha a ruhán nincs más dísz, keskeny bársonyszalagot is . varrhatunk a szoknyára, lehet több sorban is. Az egyik bársonypántnak természetesen el kelt takarni a lyukat. KEZDŐ HÁZIASSZONYOKHOZ Sok háziasszonynak gondot okoz az asztal megtérítése. Hiszen SS terítés alatt nemcsak azt értjük, hogy az asztalt abrosszal letekintjük, s ahogy jön, rárakjuk a tányérokat és evőeszközöket. ——A szépen megtérített asztal a kulturáltság egyik bizonyítéka — s egyben a háziasszony ízlését is próbára teszi. Az alábbiakban néhány pontban összefoglaltuk a terítés főbb „szabályait“, hogy — ezzel is segítsünk sok-sok fiatal háziasszonynak és fiatal lány- Z^nak, mert ott, ahol nagy lány van, a terítés az ő dolga. 1 Ünnepélyes alkalmakkor mindig fehér — lehetőleg ■ damaszt — abrosszal terítünk. Az abrosz és a hozzávaló szalvéták mindig ragyogóan tiszta, írissen mosottakvasaltak legyenek. (Papírszalvéta ilyen alkalmakra nem való.) Ne zsúfoljunk össze sok vendéget egy asztalnál; a ^■■terítékeket kb. 70 cm-nyi távolságban helyezzük egymástól, úgyhogy mindenki kényelmesen elférjen. 3 A mély tányért a lapos tányérra tesszük, több ® tányért sosem helyezünk egymásra. A desszert tányérokat csak akkor tesszük az asztalra, amikor a desszertet (süteményfélék) adjuk fel. A simán háromszögre hajtott szalvéta a tányérok felöl balra kerül, rája a villa, (domború részével lefelé), a kést (élével a tányér felé) a tányér jobb oldalára tesszük s melléje a leveses kanalat (domború részével lefelé). A desszert evőeszköz helye a tányér fölött van, nyelével a jobb kéz felé. A poharakat a kanál . és kés fölé tesszük, joboról olyan sorrendben, ahogy az italokat szolgáljuk fel (boros pehár, talpas pohár, pezsgős pohár, vizes pohár). A terítéket úgy tesszük, hogy széle az asztal szélével egyezik. Az asztalon nem tálalunk 4 fel más ételt addig, amíg ■ az előző ételt és ahhoz való tányérokat el nem vittük. Kivétel a gyümölcs es a feketekávé, amit feladhatunk a deszszert után; a desszertet és gyümölcsöt egyáltalán nem vesszük le az asztalról. 5 Az asztalról sose hiányozzék a sótartó, frissen * töltött sóval-paprikával és a kenyérkosárban a felszele/'telt kenyér. 6 Különösen ünnepélyessé teszi az asztalt, ha virág - ■ gal díszítjük. Ügyeljünk azonban, hogy a vázák és a benne lévő virágok alacsonyak legyenek, hogy az egymással szemben ülők is lássák egymást. Karácsonykor és újévkor néhány apró fenyóágaeskát helyezhetünk egy lapos vázába. 7 A terítéssel sose siessünk! Munkánkat úgy in* tézzük, hogy idejében foghassunk hozzá, ne kelljen kapkodnunk, mert úgy könnyen elfelejthetünk valamit. 8 Ajánlatos az asztal közelébe egy segédasztalkát ■ helyezni, azokkal a terítékekkel, amikre később kerül sor Kevesebb lesz a szaladgálás a konyhába s ez is hozzájárul az étkezés jó hangulatához. Vizsgálatunk tárgya az ember A Szlovák Tudományos Akadémia Klemens utcai épületében könyvekkel és kísérleti gépekkel telezsúfolt helyiségekben dolgozik a pszichológiai labőratórium lelkes, fiatal gárdája. Dr. Jozef Daniel kandidátus mondja el, hogy a pszichológiai laboratórium mint önálló munkahely 1955-ben létesült. Első időben főleg a feltételes reflex-tevékenység problémáival foglalkoztak. Az inger intenzitásának hatásaival, a korkülönbségekkel összefüggő pszichikai jelenségekkel. Később a vizuális érzékelés problémáit kísértük' figyelemmel. A munka pszichológia terén pedig a vasutasoknál a fáradság okait és hatásait kutattuk. 1958-ban az elért eredményekért megkaptuk az Akadémia díját. Az iparban tanulmányoztuk azokat a szociális és psichikai tényezőket, amelyek a nők munkateljesítményét befolyásolják. Foglalkoztunk az oktató filmeknek a szakmabeli színvonal eme-mm lésére irányuló hatásával is. Ezenkívül díákkollektívákban is kutatásokat végeztünk, főleg a szociális kapcsolatok megállapítása terén. Elméleti kutatásainkat egyre inkább a gyakorlati élet feladatai felé fordítottuk. Az általános pszichológiai problémák előterében a tanulási folyamattal kapcsolatos kérdések tudományos megoldása áll. A munkapszichológia területén a mechanizációval és az automatizációval kapcsolatos lélektani kutatások várnak ránk. A laboratóriumot állandóan újabb kísérleti gépekkel bővítjük ki és mi magunk is fejlesztünk ilyen gépberendezéseket. Dolgozóink pszichológusok, statisztikusok, és laboránsok. A pszichológiai tudományos kutatások Szlovákiában nálunk összpontosulnak. Saját kutatómunkáinkon kívül a külöhböző intézményektől „megrendelésre“ is végzünk kutatásokat. Például a Kassai Vasútigazgatóság azzal , a kérdéssel fordult hozzánk, hogy vizsgáljuk ki a mozdonyvezetőket, mert azok a villanymozdonyok bevezetése után nagyobb fáradtságot éreztek, mint azelőtt. Kutattuk, hogy a fáradtság mennyire befolyásolja a munkateljesítményt. milyen szerepet játszik a kor. a munkaidő tartama, és milyen tényezők játszanak közre a fáradtság keletkezésénél. Összehasonlítottuk a villanymozdonyok és a gőzmozdonyok vezetőinek feleleteit is. Miből állt a vizsga? Olyan helyzetet teremtettünk a laboratóriumban, amely nagyon hasonlít a mozdonyvezető munkahelyéhez. A kísérleti gépszerkezetet egyik dolgozónk állította össze. A kísérleti személy feladata abból áll, hogy az utasításokat betartva az ingerek intenzitása szerint reagáljon és a gépezeten a megfelelő gombokat nyomja meg. Milyen eredményeket értünk el? Megállapítottuk, hogy a villanymozdonyok vezetőinél a fokozott fáradtságot főleg a félelem idézte elő. A régi mozdonyokhoz jól értettek, míg az újabbaknál még nem tettek olyan gyakorlatra szert. Megállapítottuk, hogy a túl hosszú munkaidőn kívül nagy szerepet játszik a munkabiztonság is s erre viszont a különböző műszaki és szervezési tényezők vannak kihatással. Hogyan keletkezik a fáradtság? A fárasztó vagy hosszantartó munka természetes következményeként jelentkezik. Sokszor halljuk, hogy a testi munkánál az izmok, a szellemi munkánál pedig a központi idegrendszer rostjai merülnek ki. Kísérleteink azt mutatják, hogy a testi és a szellemi munka között nincs különbség mert mindig az agykéreg idegrostjai fáradnak el. Az elsődleges fáradtság legelőször azoknál mutatkozik, akik túl sok fölösleges mozdulatot véis küzdhetünk, ha változtatjuk tevékenységünket. A helyesen értelmezett aktív pihenés áldásosabb, mint a tétlenség. A fáradtság ellen a pszichikai tényezők hatnak a legjobban, ezért munkahelyünkön igyekezzünk mindig igazi, baráti, elvtársi kapcsolatokat teremteni. Az ember végtelen érzékenyen reagál a figeznek — erejükkel nem tudnak gazdaságosan bánni, nem eléggé alaposan képzett szakemberek. A másodlagos fáradtság a hosszantartó és fárasztó tevékenység után lép fel. Ebből látjuk a legjobban, hogy a munkateljesítmény fokozása mennyire a gyakorlattól függ. Amikor az éjjeli pihenés nem elegendő arra, hogy eltávolítsuk a fáradtságot, akkor már krónikus fáradtságról beszélünk. Sajnos, gyakran találkozunk olyan fiatalokkal, akik örökké fáradtak. Miért? Mert munkájukat nem osztják jól be. A fáradt ember hajlamos a bosszankodásra és így idővel kellemetlenné válik. Társai kikerülik és azután gyakran előfordul, hogy alacsonyabbrendűségi érzés keletkezik benne. A bizalmatlanság a társakkal szemben egyre nő és a munkateljesítmény a legnagyobb éröfeszítések ellenére sem éri el a szükséges határt. Hogyan harcoljunk a fáradtság ellen? Elsősorban úgy, hogy helyesen szervezzük meg munkánkat és életünkbe egy bizonyos rendszert vezessünk be. Azokat a napi tevékenységeket, melyeket el kell végeznünk, pontosan, szabályosan ugyanabban az időben végezzük el. A pontos, rendszeres tevékenység folytán a központi idegrendszer tevékenysége ritmikusan szabályossá válik. Ennek következtében eltávolítjuk a rendszertelenséget, a szertelenséget és az egyén élete kiegyensúlyozottá, harmonikussá válik. A fáradtság ellen úgy A TUDOMÁNY e'J a technika VILÁGÁBÓL Érdekes kísérleteket végeznek a silózás teljes gépesítésére és a takarmányozás automatizálására. A kísérletek során nagy, kb. 12 cm átmérőjű silótornyokat építettek. Ezek a nagy átmérőjű silók sokkal gazdaságosabbak az eddiginél és nincs szükség költséges vasbeton-szerkezet létesítésére, mert a bennük felhalmozott nagy mennyiségű takarmány önmagában is szilárdan összeálló tömeget alkot, A takarmány felhasználásakor tárcsás terelőkből álló ürítőberendezést szerelnek a torony forgőszerkezetére. A teljesen gépesített nagyméretű silótornyokat most önműködő csigás szállitóvályukkal egészítik ki és olyan kapcsoló-órák felszerelését is tervezik, amelyet bizonyos időközökben önműködően takarmányt juttatnák a silóból a tehénistálóba. A balesetek áldozatainak élete sokszor másodperceken múlik, azon, hogy a baleset után azonnal helyes orvosi ellátást kapnak-e. Ezért most a rendőrséggel, a mentőkkel és a tűzoltósággal együtt érdekes módszerrel kísérleteznek. Egy hordozható felvevőkamerával tv-képet közvetítenek a baleset áldozatáról a legközelebbi kórházban, és ugyanakkor rádiotelefon-öszszeköttetést is létesítenek az első segélynyűjtók és a sebészet között. Ily módon a sebészet útmutatást adhat az áldozat azonnali teljes orvosi ellátására és előkészítheti a műtőt. Már 'kidolgozták a vaj porráalakításának új technológiáját. A vajpor zsírtartalma azonos a közönséges vajéval: mintegy 82 százaléknyi zsírt, 15 százaléknyi tejfehérjét és 2—3 százaléknyi ásványi adalékanyagot tartalmaz. Porlasztásos szárítással állítják elő. miközben a vaj víztartalmát egy százaléknál is kevesebbre csökkentik. Sütéshez és krémek előállításához. A világ első műanyag TV- tornyát Norvégiában építettek meg. Egy 1700 méter magas hegy csúcsán. A húsz és fél méter magas torony belülről kivilágítható és éjszakánként messziről is szép látványt nyújt. Tudja, hogy ... a tiszafa nő a leggyorsabban és hogy a fája a legkeményebb? ... hazánkban 35 ezer és az egész világon 20 millió rovarfajta él? ... a fák 5—150 cm-t nőnek égy év alatt magasságban és 1—20 mm-t a föld alatt? ... Szlovákiában több mint 100 ezer hektár olyan területet kell fásítani, amely a mezőgazdaság céljaira nem alkalmas? zikai hatásokra, a lármára, a hőmérsékletre — a fiziológiai tényezőkre, az egészségi állapottal összefüggő érzésekre, de a legjobban a pszichikai tényezőkre. Az emberek közötti kapcsolatokkal összefüggő befolyásokra. Milyen kísérleteket végzünk még? Sokat foglalkozunk a bilingvizmus — a kétnyelvűség, illetve a pölilingvizmus — a többnyelvűség problémáival. Ez a kérdés hazánkban különösen érdekes, hiszen nálunk nagyobb csoportok élnek, amelyek anyanyelvükön kívül még egy nyelvet vagy több nyelvet is tökéletesen bírnak. A gazdasági , és kultúrális kapcsolatok elmélyítése is szükségessé teszi, hogy idegen nyelveket sajátítsunk el. Pszichológiai szempontból a következő kérdésekre akarjuk megadni a feleletet: vajon helyes-e, ha a gyermekek kezdettől fogva két vagy esetleg több nyelven beszélnek? Melyik kor a legalkalmasabb a második nyelv tanulására? A nyelvészek a kérdést természetesen más szempontból ítélik meg, mint a pszichológusok, akik elsősorban a gondolkodásban, az emlékezőtehetség kibontakoztatásában és az emberek viselkedésében mutatkozó befolyásokat tanulmányozzák. Természetesen nemcsak gyermekeket, hanem felnőtteket is kivizsgálunk. A kutatók nézete gyakran teljesen ellentétes, általánosságban megegyeznek abban, hogy a gyermek csakis ötéves korában tanuljon egy második nyelvet. Többen ezt a korhatárt a 8.-9. évre tolják, de többen arra a következtetésre jutottak, hogy ha több nyelvet is beszél az ember, egy nyelv mindig domináló marad. Kísérleteink folyamán például melléknevekre ellenkező értelmű melléknévvel kellett válaszolni. A kísérletet négyféle változatban végeztük. A szlovák szóra szlovák választ vártunk. A vizsgálat kimutatta, hogy anyanyelven hangzott el a leggyorsabb .válasz. Ezek a kísérletek tehát alátámasszák az anyanyelv fontosságára vonatkozó elméleteket. Agysérüléseknél is gyakran láttuk, hogy a két vagy több nyelven beszélők elvesztették egyik vagy másik nyelven beszélőkészségüket. A kísérleteket természetesen folytatjuk. És idővel bizonyára még sok hasznos gyakorlati tanáccsal szolgálhatunk. Egyelőre csak azt tudjuk, hogy például olyan helyen, mint a repülőtéren, amikor távirányítás útján vezényeljük a pilótát, feltétlenül a pilóta anyanyelvén kell az utasítást megadni. A pszichológia mint önálló tudomány igen fiatal és sok kérdés vár még megoldásra. Michal Márta ÚJ IFJÚSÁG — a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smen: a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-11 — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Előfizetés egý évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem örziink meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Űrad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jindŕišskä ulica 14. — vývoz tlače. * K—22*21664