Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-12-18 / 51. szám

„TATO“: Vílá­­goszöld szövetjé­ből az első mo­dellt csináltassa. A ruha princesz szabású, kívánsá­gának megfele­lően lefelé erősen bővülő vonalban. A ruha elejét egy válltól egészen a derékon alul érő háromszögletű rész díszíti, me­lyet a tetejéről kétszer egymás mellett szélesen rátűzünk. A gal­lér kicsi, gömbö­lyű (a nagy gallér nem diva­tos), elől és hátul egyformán középen elgömbölyitve. A ruha hátul a saját anyagjából bevont pici gombokkal gombolódik. „BEA“: Szilveszterre a mel­lékelt kismama ruhát terveztük a részére. Megcsináltathatja brokátból vagy bársonyból, de a legokosabb szövetből lenne, mert így tudja a legjobban kihasz­nálni. Ha mégis a brokát mellett dönt, úgy csak aprómintás le­gyen s ne feltűnő szín, inkább sö­­tétebb, mint vilá­gos. A modellt kiskabáttal ter­veztük, mert így későbbre is sok­kal praktikusabb. A ruha szabása princesz, lefelé mérsékelten bő­vülő, a két oldal­­varráson is. Mindkét oldalon a saját anyagjából keskeny öv­vel van összefogva, amely alatt levasalatlan ráncok vannak. Ezeket szükség szerint mindig ki Ithet engedni. Az öv hátul a hói alá van bújtatva s gumival összefogva, bal oldalon elhelye­zett, saját anyagjából készült masniszerü megkötő. A kabátka egyenes szabású, középen talál­kozik. a nyaknál két szép dísz­gombbal gombolódik. „Rózsaszín ujjak": A szemölcsöket föltétlenül el kell távolítani, mert ragá­lyosak. (Láthatja, hogy az egyik mellett már több apró is keletkezett). Minél előbb forduljon orvoshoz, aki szakorvoshoz utalja, aki a szemölcsöt kiégeti. (Egy­szerű és nem fájdalmas módszer). „TANÁCSTALAN LÁNYOK“: A fe­hér szövetre az itt közölt bolerós ruhát terveztük. A ruha kétrészes, így jobban ki­használható. Fel­sőrésze sima, kis kivágással és uj­jak nélkül készül. A most nagyon divatos bolerő pontosan a deré­kig ér. Elő! a bal oldalon elgömbö­­iyítve fel van szabva és a vállon egy nagy fehér gyöngyházgombbal zárul. A bolerót körül szélesen meg­­tűzzük. A szoknya körül leva­salatlan ráncokba rakott. A tafthoz előző számainkban talál­nak megfelelő modellt. „BOLDOGSÁGOT REMÉLEK“: A beküldött bordó anyag neve „clo­­qé“. Reméljük, tetszeni fog a hozzá tervezett modell. Felsőré­sze áma, test­hezálló, ujjak nélkül, de kis be­varrott ujjakkal is csináltathatja. Alakjához igen előnyös lesz a derékrészen el­helyezett .seszli“, amely a saját anyagjából ké­szült csavart rózsában végző­dik. A ruha szoknyája glokniba szabott, elől a bal oldalon egy­másra megy és a felső rész hullámban felfelé mérsékelten rövidülve szabott. A fehér csip­két ehhez az anyaghoz nem lehet díszítésnek felhasználni, mert nem való hozzá. „FEHÉR RUHÁM“: A kiégett szilon ruha megjavítására több megoldás is van. Ha valahol varráshoz közel van a lyuk, úgy egyszerűen fentről le, kivágunk a szoknyából egy kis részt, köz­vetlen a lyukon túl és újra ösz­­szevarrjuk a szoknyát. Lehet továbbá fentről le olyan széles varrást gépelni, hogy a lyuk eltűnjön, csak arra kell vigyáz­ni, hogy ha ez nem pont a kö­zépen van, úgy szimmetrikusan még egy varrást , gépeljünk, mintha eredetileg is így lett volna a szoknya. Ha a ruhán nincs más dísz, keskeny bár­sonyszalagot is . varrhatunk a szoknyára, lehet több sorban is. Az egyik bársonypántnak ter­mészetesen el kelt takarni a lyukat. KEZDŐ HÁZIASSZONYOKHOZ Sok háziasszonynak gondot okoz az asztal megtérítése. Hiszen SS terítés alatt nemcsak azt értjük, hogy az asztalt abrosszal lete­kintjük, s ahogy jön, rárakjuk a tányérokat és evőeszközöket. ——A szépen megtérített asztal a kulturáltság egyik bizonyítéka — s egyben a háziasszony ízlését is próbára teszi. Az alábbiakban néhány pontban összefoglaltuk a terítés főbb „szabályait“, hogy — ezzel is segítsünk sok-sok fiatal háziasszonynak és fiatal lány- Z^nak, mert ott, ahol nagy lány van, a terítés az ő dolga. 1 Ünnepélyes alkalmakkor mindig fehér — lehetőleg ■ damaszt — abrosszal te­rítünk. Az abrosz és a hozzá­való szalvéták mindig ragyo­góan tiszta, írissen mosottak­­vasaltak legyenek. (Papírszal­véta ilyen alkalmakra nem való.) Ne zsúfoljunk össze sok vendéget egy asztalnál; a ^■■terítékeket kb. 70 cm-nyi távolságban helyezzük egymás­tól, úgyhogy mindenki kényel­mesen elférjen. 3 A mély tányért a lapos tányérra tesszük, több ® tányért sosem helyezünk egymásra. A desszert tányéro­kat csak akkor tesszük az asz­talra, amikor a desszertet (sü­teményfélék) adjuk fel. A simán háromszögre hajtott szalvéta a tányérok felöl balra kerül, rája a villa, (domború részével lefe­lé), a kést (élével a tányér felé) a tányér jobb oldalára tesszük s melléje a leveses ka­nalat (domború részével lefelé). A desszert evőeszköz helye a tányér fölött van, nyelével a jobb kéz felé. A poharakat a kanál . és kés fölé tesszük, joboról olyan sorrendben, ahogy az italokat szolgáljuk fel (boros pehár, talpas pohár, pezsgős pohár, vizes pohár). A terítéket úgy tesszük, hogy széle az asz­tal szélével egyezik. Az asztalon nem tálalunk 4 fel más ételt addig, amíg ■ az előző ételt és ahhoz való tányérokat el nem vittük. Kivétel a gyümölcs es a fekete­kávé, amit feladhatunk a desz­­szert után; a desszertet és gyümölcsöt egyáltalán nem vesszük le az asztalról. 5 Az asztalról sose hiá­nyozzék a sótartó, frissen * töltött sóval-paprikával és a kenyérkosárban a felszele­­/'telt kenyér. 6 Különösen ünnepélyessé teszi az asztalt, ha virág - ■ gal díszítjük. Ügyeljünk azonban, hogy a vázák és a benne lévő virágok alacsonyak legyenek, hogy az egymással szemben ülők is lássák egy­mást. Karácsonykor és újévkor néhány apró fenyóágaeskát he­lyezhetünk egy lapos vázába. 7 A terítéssel sose sies­sünk! Munkánkat úgy in­­* tézzük, hogy idejében foghassunk hozzá, ne kelljen kapkodnunk, mert úgy könnyen elfelejthetünk valamit. 8 Ajánlatos az asztal köze­lébe egy segédasztalkát ■ helyezni, azokkal a terí­tékekkel, amikre később kerül sor Kevesebb lesz a szaladgá­lás a konyhába s ez is hozzájá­rul az étkezés jó hangulatához. Vizsgálatunk tárgya az ember A Szlovák Tudományos Aka­démia Klemens utcai épüle­tében könyvekkel és kísérleti gépekkel telezsúfolt helyisé­gekben dolgozik a pszichológiai labőratórium lelkes, fiatal gár­dája. Dr. Jozef Daniel kandi­dátus mondja el, hogy a pszi­chológiai laboratórium mint önálló munkahely 1955-ben lé­tesült. Első időben főleg a fel­tételes reflex-tevékenység pro­blémáival foglalkoztak. Az in­ger intenzitásának hatásaival, a korkülönbségekkel összefüg­gő pszichikai jelenségekkel. Később a vizuális érzékelés problémáit kísértük' figyelem­mel. A munka pszichológia te­rén pedig a vasutasoknál a fá­radság okait és hatásait ku­tattuk. 1958-ban az elért ered­ményekért megkaptuk az Aka­démia díját. Az iparban ta­nulmányoztuk azokat a szociá­lis és psichikai tényezőket, amelyek a nők munkateljesít­ményét befolyásolják. Foglal­koztunk az oktató filmeknek a szakmabeli színvonal eme­-mm lésére irányuló hatásával is. Ezenkívül díákkollektívákban is kutatásokat végeztünk, fő­leg a szociális kapcsolatok megállapítása terén. Elméleti kutatásainkat egy­re inkább a gyakorlati élet feladatai felé fordítottuk. Az általános pszichológiai problé­mák előterében a tanulási fo­lyamattal kapcsolatos kérdések tudományos megoldása áll. A munkapszichológia területén a mechanizációval és az automa­­tizációval kapcsolatos lélekta­ni kutatások várnak ránk. A laboratóriumot állandóan újabb kísérleti gépekkel bő­vítjük ki és mi magunk is fej­lesztünk ilyen gépberendezé­seket. Dolgozóink pszichológu­sok, statisztikusok, és labo­ránsok. A pszichológiai tudo­mányos kutatások Szlovákiá­ban nálunk összpontosulnak. Saját kutatómunkáinkon kívül a külöhböző intézményektől „megrendelésre“ is végzünk kutatásokat. Például a Kassai Vasútigaz­­gatóság azzal , a kérdéssel for­dult hozzánk, hogy vizsgáljuk ki a mozdonyvezetőket, mert azok a villanymozdonyok be­vezetése után nagyobb fáradt­ságot éreztek, mint azelőtt. Kutattuk, hogy a fáradtság mennyire befolyásolja a mun­kateljesítményt. milyen sze­repet játszik a kor. a munka­idő tartama, és milyen ténye­zők játszanak közre a fáradt­ság keletkezésénél. Összeha­sonlítottuk a villanymozdonyok és a gőzmozdonyok vezetőinek feleleteit is. Miből állt a vizsga? Olyan helyzetet teremtettünk a laboratóriumban, amely na­gyon hasonlít a mozdonyveze­tő munkahelyéhez. A kísérleti gépszerkezetet egyik dolgo­zónk állította össze. A kísér­leti személy feladata abból áll, hogy az utasításokat betartva az ingerek intenzitása szerint reagáljon és a gépezeten a megfelelő gombokat nyomja meg. Milyen eredményeket értünk el? Megállapítottuk, hogy a vil­lanymozdonyok vezetőinél a fo­kozott fáradtságot főleg a fé­lelem idézte elő. A régi moz­donyokhoz jól értettek, míg az újabbaknál még nem tettek olyan gyakorlatra szert. Meg­állapítottuk, hogy a túl hosszú munkaidőn kívül nagy szere­pet játszik a munkabiztonság is s erre viszont a különböző műszaki és szervezési ténye­zők vannak kihatással. Hogyan keletkezik a fáradtság? A fárasztó vagy hosszantar­tó munka természetes követ­kezményeként jelentkezik. Sok­szor halljuk, hogy a testi mun­kánál az izmok, a szellemi munkánál pedig a központi idegrendszer rostjai merülnek ki. Kísérleteink azt mutatják, hogy a testi és a szellemi munka között nincs különbség mert mindig az agykéreg ideg­rostjai fáradnak el. Az elsőd­leges fáradtság legelőször azoknál mutatkozik, akik túl sok fölösleges mozdulatot vé­is küzdhetünk, ha változtat­juk tevékenységünket. A he­lyesen értelmezett aktív pihe­nés áldásosabb, mint a tét­lenség. A fáradtság ellen a pszichikai tényezők hatnak a legjobban, ezért munkahelyün­kön igyekezzünk mindig iga­zi, baráti, elvtársi kapcsolato­kat teremteni. Az ember vég­telen érzékenyen reagál a fi­geznek — erejükkel nem tud­nak gazdaságosan bánni, nem eléggé alaposan képzett szak­emberek. A másodlagos fá­radtság a hosszantartó és fá­rasztó tevékenység után lép fel. Ebből látjuk a legjobban, hogy a munkateljesítmény fo­kozása mennyire a gyakorlat­tól függ. Amikor az éjjeli pihenés nem elegendő arra, hogy eltá­­volítsuk a fáradtságot, akkor már krónikus fáradtságról be­szélünk. Sajnos, gyakran ta­lálkozunk olyan fiatalokkal, akik örökké fáradtak. Miért? Mert munkájukat nem oszt­ják jól be. A fáradt ember hajlamos a bosszankodásra és így idővel kellemetlenné vá­lik. Társai kikerülik és azután gyakran előfordul, hogy ala­­csonyabbrendűségi érzés ke­letkezik benne. A bizalmatlan­ság a társakkal szemben egy­re nő és a munkateljesítmény a legnagyobb éröfeszítések el­lenére sem éri el a szükséges határt. Hogyan harcoljunk a fáradt­ság ellen? Elsősorban úgy, hogy helye­sen szervezzük meg munkán­kat és életünkbe egy bizonyos rendszert vezessünk be. Azo­kat a napi tevékenységeket, melyeket el kell végeznünk, pontosan, szabályosan ugyan­abban az időben végezzük el. A pontos, rendszeres tevékeny­ség folytán a központi ideg­­rendszer tevékenysége ritmi­kusan szabályossá válik. En­nek következtében eltávolítjuk a rendszertelenséget, a szer­telenséget és az egyén élete kiegyensúlyozottá, harmonikus­sá válik. A fáradtság ellen úgy A TUDOMÁNY e'J a technika VILÁGÁBÓL Érdekes kísérleteket végez­nek a silózás teljes gépesíté­sére és a takarmányozás au­tomatizálására. A kísérletek során nagy, kb. 12 cm átmérő­jű silótornyokat építettek. Ezek a nagy átmérőjű silók sokkal gazdaságosabbak az ed­diginél és nincs szükség költ­séges vasbeton-szerkezet lé­tesítésére, mert a bennük fel­halmozott nagy mennyiségű takarmány önmagában is szi­lárdan összeálló tömeget alkot, A takarmány felhasználásakor tárcsás terelőkből álló ürítő­berendezést szerelnek a torony forgőszerkezetére. A teljesen gépesített nagyméretű siló­tornyokat most önműködő csi­gás szállitóvályukkal egészítik ki és olyan kapcsoló-órák fel­szerelését is tervezik, amelyet bizonyos időközökben önmű­ködően takarmányt juttatnák a silóból a tehénistálóba. A balesetek áldozatainak élete sokszor másodperceken múlik, azon, hogy a baleset után azonnal helyes orvosi el­látást kapnak-e. Ezért most a rendőrséggel, a mentőkkel és a tűzoltósággal együtt ér­dekes módszerrel kísérletez­nek. Egy hordozható felvevő­kamerával tv-képet közvetíte­nek a baleset áldozatáról a legközelebbi kórházban, és ugyanakkor rádiotelefon-ösz­­szeköttetést is létesítenek az első segélynyűjtók és a sebé­szet között. Ily módon a se­bészet útmutatást adhat az áldozat azonnali teljes orvosi ellátására és előkészítheti a műtőt. Már 'kidolgozták a vaj por­­ráalakításának új technológiá­ját. A vajpor zsírtartalma azo­nos a közönséges vajéval: mintegy 82 százaléknyi zsírt, 15 százaléknyi tejfehérjét és 2—3 százaléknyi ásványi ada­lékanyagot tartalmaz. Porlasz­­tásos szárítással állítják elő. miközben a vaj víztartalmát egy százaléknál is kevesebbre csökkentik. Sütéshez és kré­mek előállításához. A világ első műanyag TV- tornyát Norvégiában építettek meg. Egy 1700 méter magas hegy csúcsán. A húsz és fél méter magas torony belülről kivilágítható és éjszakánként messziről is szép látványt nyújt. Tudja, hogy ... a tiszafa nő a leggyor­sabban és hogy a fája a leg­keményebb? ... hazánkban 35 ezer és az egész világon 20 millió ro­varfajta él? ... a fák 5—150 cm-t nőnek égy év alatt magasságban és 1—20 mm-t a föld alatt? ... Szlovákiában több mint 100 ezer hektár olyan terüle­tet kell fásítani, amely a me­zőgazdaság céljaira nem al­kalmas? zikai hatásokra, a lármára, a hőmérsékletre — a fiziológiai tényezőkre, az egészségi álla­pottal összefüggő érzésekre, de a legjobban a pszichikai tényezőkre. Az emberek kö­zötti kapcsolatokkal összefüg­gő befolyásokra. Milyen kísérleteket végzünk még? Sokat foglalkozunk a biling­­vizmus — a kétnyelvűség, il­letve a pölilingvizmus — a többnyelvűség problémáival. Ez a kérdés hazánkban különösen érdekes, hiszen nálunk na­gyobb csoportok élnek, ame­lyek anyanyelvükön kívül még egy nyelvet vagy több nyelvet is tökéletesen bírnak. A gaz­dasági , és kultúrális kapcso­latok elmélyítése is szüksé­gessé teszi, hogy idegen nyel­veket sajátítsunk el. Pszichológiai szempontból a következő kérdésekre akarjuk megadni a feleletet: vajon he­lyes-e, ha a gyermekek kez­dettől fogva két vagy esetleg több nyelven beszélnek? Me­lyik kor a legalkalmasabb a második nyelv tanulására? A nyelvészek a kérdést termé­szetesen más szempontból íté­lik meg, mint a pszichológu­sok, akik elsősorban a gondol­kodásban, az emlékezőtehetség kibontakoztatásában és az em­berek viselkedésében mutatko­zó befolyásokat tanulmányoz­zák. Természetesen nemcsak gyermekeket, hanem felnőtte­ket is kivizsgálunk. A kutatók nézete gyakran teljesen ellen­tétes, általánosságban meg­egyeznek abban, hogy a gyer­mek csakis ötéves korában ta­nuljon egy második nyelvet. Többen ezt a korhatárt a 8.-9. évre tolják, de többen arra a következtetésre jutottak, hogy ha több nyelvet is beszél az ember, egy nyelv mindig do­mináló marad. Kísérleteink fo­lyamán például melléknevekre ellenkező értelmű melléknév­vel kellett válaszolni. A kí­sérletet négyféle változatban végeztük. A szlovák szóra szlovák választ vártunk. A vizsgálat kimutatta, hogy anya­nyelven hangzott el a leggyor­sabb .válasz. Ezek a kísérletek tehát alá­támasszák az anyanyelv fon­tosságára vonatkozó elmélete­ket. Agysérüléseknél is gyak­ran láttuk, hogy a két vagy több nyelven beszélők elvesz­tették egyik vagy másik nyel­ven beszélőkészségüket. A kísérleteket természete­sen folytatjuk. És idővel bizo­nyára még sok hasznos gya­korlati tanáccsal szolgálha­tunk. Egyelőre csak azt tud­juk, hogy például olyan he­lyen, mint a repülőtéren, ami­kor távirányítás útján vezé­nyeljük a pilótát, feltétlenül a pilóta anyanyelvén kell az utasítást megadni. A pszichológia mint önálló tudomány igen fiatal és sok kérdés vár még megoldásra. Michal Márta ÚJ IFJÚSÁG — a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smen: a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-11 — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Előfizetés egý évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem örziink meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Űrad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jindŕišskä ulica 14. — vývoz tlače. * K—22*21664

Next

/
Thumbnails
Contents