Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-12-18 / 51. szám
A tél bizonyára tavaszról álmodik, de azért most is gyönyörű minden. A természet most is él és lélegzik. r r Csallóközben az EFSZ-ek, állami gazdaságok vezetői és általában a mezőgazdasági dolgozók sokat foglalkoznak a mezőgazdasági termelés kérdésével. Alapjában véve más föltételek vannak itt a növénytermesztésre, állattenyésztésre, mint az ország más vidékein. Többet kellene kihozni a földből, hogy még jobb élet virágozzon ki ezen a sík vidéken. Nemrég a dunaszerdahelyi járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályán szintén erről a kérdésről beszélgetünk. Tóth István, a JNB dolgozója érdekes, merész elgondolást állított fel, amit végre akar hajtani, természetesen nem egyedül, hanem az illetékes hivatalok segítségével, a szövetkezetek, állami gazdaságok megértésével. Két termést lehetne kihozni a Csallóköz>' földből, ha a közelmúltban kinemesített és termelésre bevált takarmánycirok termesztésével többet foglalkoznának a Csallóközben. A cirok főleg magot terem — ^ I/O-mumMf&n A SOVAROSBAN Kis túrakocsink Lengyelországban Nový Targ-ból Krakkó felé nyelte a kilométereket. Amint betértünk a városba, észrevettük, hogy a legtöbb autó nem Krakkóba tart, hanem jobbra kanyarodik a vár felé. Oldalvást egy francia kocsi állott, két csinos' nő épp jókedvűen szerelte fel a pótkereket a krakkói kék villamosok között. — Wieliczkába megyünk — mondotta az egyik, amikor udvariasan megkérdeztük. Wieliczka nekünk is programunkban volt, mert híres sóbányája szépségeiről nálunk is beszélnek. Nemsokára valóban ott álltunk a sóbánya előtt. A bejáratnál csakugyan hemzsegtek a látogatók, kint pedig sorjában álltak a különböző autók és autóbuszok. Mikor bekerültünk a bányaépület előcsarnokába, újra többet tudtunk meg, főleg a bánya történetéről. Egyre szélesedett, fejlődött ez a bánya. 1900 táján hossza már négy ezer méter, szélessége pedig 1200 méter, mélysége 257 méter volt ebben az időben. Ekkor már hét emelet mélységben dolgoztak a bányászok a föld alatt. Az emeleteket akkor is katakombafolyosók szelték át, két földalatti sóstó már akkor is csónakázható volt. A sóbánya már akkor is 7C nagyobb kamrából állott és csupán egyből bányásztak ki 1 millió mázsa sót. Közben megcsendült egy csengő, megjelent a teher acélsisakos kísérő és vagy tízen beszálltak a liftbe, mely lefelé vitt a föld mélyébe. Amikor a liftből kiszálltunk, még nem voltunk a célnál. Hosszú folyosókon és falépcsőkön meneteltünk lefelé, amíg elérkeztünk az első terembe szürke falakkal és két törpe szobrával. A falak sóból vannak és a törpék is — magyarázta kísérőm. Itt a só nem fehér, mint az asztalon, mert hisz eredeti állapotában homokkal kevert. Wieliczkán tovább bányásszák ma is a sót, de már vagy 300 m mélyen. Itt, a 130 m-es mélységben már nem dolgoznak a bányászok. Látnivaló azonban sokkal több akad. Elindultunk egyes sótermekbe, melyeket folyosók kötöttek össze. A termekben szobrok, gyertyatartók és más faragványok voltak, mind sóból. A levegőt, a só átható szaga telítette meg. Az egyik földalatti üregben, amely 54 m hosszú, 14 m széles és vagy 10 m magas volt, hatalmas csillárok vetítették a fényt. Igen szép látvány volt ez a terem, melyet Kunigunda kápolnájának neveztek el a bányászok. Kunigunda volt ugyanis a sóbányászok patrónusa. A szobrokat is bányászok készítették. Két egyszerű ember, Jozef és Tomás Markovszkij. Maga a barlang 1896-tól 1912-ig készült. Innen jutottunk el aztán a további termekbe, mint a Michaliwicza vagy a Kloszky karosgyertya-terembe, utána egy másik nagy terembe, melynek fenekéről visszaverődött a villanylámpák fénye. Tó volt ott, melyben Nepomuki János sószobra állott, villanylámpákkal körülívelve. A sósvízű tavat egy kis folyosó osztotta két részre. Vezetőnk azt mondotta, hogy ezt az üreget kassai teremnek nevezik, mert feltárásával és kiépítésével egy kassai építész foglalkozott. Elmondotta még, hogy a Sóstónak egy ízben halálos áldozata is volt, mert egy fenegyerekeskedő társaság a vezető intelme ellenére 'egyszerűen csónakba szállt, a csónak felborult és utasai már élve nem kerültek elő. Azóta sem fordult elő baleset, pedig a bányát naponta többszáz látogató' is felkeresi. A földalatti érdekességek közé tartozik a három részből álló múzeum is. A geológiai részben a sok érdekes látnivaló között feltűnik a miocén kor 20 millió évvel ezelőtti flóra és fauna maradványa. A történelmi részben a bánya és a környék történelmével kapcsolatos tárgyakat láthatunk. Láthatjuk az egyes korok bányászöltözeteit, majd a harmadik bányaipari részben azt, hogyan fejlődött a sóbánya az első kezdetleges sótörő szerszámoktól kezdve napjainkig. Falatozó is van a bánya mélyén, pihenőterem is, melyben emléktárgyak is kaphatók. A legtöbb látogató egy kis fekete törpe sókockán álló szobrát vette meg. Megtudtuk, hogy a bányát már sok világhíresség tekintette meg. Járt itt Goethe, a nagy német költő, járt itt Sarah Bernhard francia színésznő, megfordult itt a híres angol festő Aima Tadema. Körülnézett Kopernikusz, Sienkiewicz, a nagy lengyel költő, Boleslav Pruss és Ignác Paderevszki egyaránt. Mikor fölfelé szállottunk a liften észrevettük, hogy az Amerikai Egyesült Államokból is voltak a csoportunkban. Mire kijöttünk a napfényre, még nagyobb tömeg várakozott ott, mint amikor lefelé indultunk. Igaza volt tehát a két francia lánynak, hogy $ wieliczkai sóbánya valóban világhírű. Mártonvölgyi László írtunk is már róla — és kitűnő takarmány, a hozama is magas. A cirkot másodnövényként kell vetni, vegetációs ideje három hónap. Mi tehát az a növényféleség, amit a cirok előtt kellene termeszteni, ami legjobban kifizetődik ? Éppen ezzel foglalkozott Tóth István. A Csallóköznek ugyanis a gabonán kívül nincs jellegzetes tájnövénye. A Hanán például a cukorrépa, más helyeken a kukorica, megint más helyeken a burgonya a legjellegzetesebb tájnövény. Gabona úgyszólván mindenhol terem és termesztik is. De a Csallóközben burgonyát is lehetne rengeteget termeszteni, ha előcsíráztatnák, ha korán ültetnék, így természetesen júniusban már piacra is vihetnék a korai burgonyát. Burgonya után lehetne az említett takarmánycirkot termeszteni, amit Sósszigeten nemesítettek ki. így két termést lehetne biztosítani a csallóközi földterület jó részén. A korai burgonya igen értékes vitaminforrás, gazdasági értéke is magas. Sok iparcikkét vagy esetleg valutát adunk érte, amikor külföldről szállítják hozzánk. Ezt a kereset cikket az északi országrészekben nem lehet termelni, mert ott a korai burgonya esetleg lefagy. Igen jelentős mennyiségű fontos népélelmezési cikkhez jutnánk, ha a korai burgonyatermesztést meghonosítanák a Csallóközben. Nagy mennyiségű olcsón termelt takarmányhoz is jutnánk a magcirok által, amit burgonya után lehet vetni. ‘Tóth Istvánnal jó néhány * hete zajlott le ez a beszélgetés, a gondolata egész eredeti és érdekes. Mezőgazdaságban dolgozó vagy mezőgazdasági szakiskolákban tanuló fiatalok elgondolkozhatnak e feltevésről. A dupla haszon igen jgl jönne a szövetkezeteknek, de nagyon jól jönne népgazdaságunknak is a sok értékes takarmány és a korai újburgonya. Komoly szakemberek állítása szerint is meg lehet valósítani az ilyen termelési módszert egy feltétellel: ha lelkiismeretesen végzik a növénytermesztési teendőket. A lelkiismeretes végzéshez tegyük hozzá: hozzáértés is kell. A korai előcsíráztatott burgonya termesztése azért mégsem olyan egyszerű dolog, mint ahogyan erről beszélnek. Hozzáértést, magas képzettséget és nagyon lelkiismeretes munkát kíván az előcsíráztat ás, az ültetés és áttalában véve az egész termesztési folyamat. Most már inkább a fiatalokon múlik, megvalósul-e a nem is álomszerű elképzelés. Két termést biztosítani egy meghatározott földterületen valóban lehet, ez a helyzet a mezőgazdaságilag fejlett államokban. Alapos szaktudás nélkül, képzett munkaerők nélkül azonban nem megyünk semmire. Ezért múlik éppen a fiatalokon, különösen a CSISZ-tagokon az említett termelési módszer és az előcsíráztatott burgonya termesztésének meghonosítása a csallóközi rónán. A fiatalok vessék fel hát ezt a problémát odahaza, a szövetkezeti taggyűlésen, a mezőgazdasági munkaiskolában és társaságban is, ha éppenséggel ilyesmiről folyik a vita. Ha pedig a szövetkezetek és az állami gazdaságok kísérletképpen belefognak a korai burgonya sutana másodvetésként a magcirok termesztésébe, akkor segítsenek szaktudásukkal, munkakészségükkel biztosítani a két termést. A jó elgondolás úgy ér valamit, ha tettek követik azt. Változtassunk hát a jelenlegi helyzeten, törjünk még előbbre a műveltebb, gazdagabb falvak megvalósításáért. B. I. A Kunigunda-terem, a wieliczkai sóbányában. tiSSnSfimmU Gyárak és kohók között Ostrava nevének hallatára jépíesen a fekete szín különböző árnyalatai tárulnak lelki szemünk elé. A képzettársítás valóban helyes és indokolt, mert vas, szén, acél — gépek, kohók, émelődaruk fekete tömkelegé uralja a várost. És a fölötte lebegő sötét füstfoszlányok. Akár csak képről ismerjük, vagy személyesen keressük fel a „köztársaság acélszívét“. Ostrava születési évét az 1267-es esztendőben állapították meg a történészek, amikor mint számottevő erőd szerepelt. Sarkalatos fordulat állott be a sokat sanyargatott város fejlődésének történetében, amikor fennállásának 500-ik évfordulóját ünnepelte: ’ Jan Keltička kovácsmester „égő fekete követ“ talált Ostrava területén, amilyen „csodát“ előzőleg már Belgiumban is látott. Az azóta egyre inkább bánya- és gyárvárossá fejlődő Ostrava tulajdonképpen öt község egyesüléséből származott. Akkor kezdődött terebélyesedése. A bányák és gyárüzemek tulajdonosai arra törekedtek, hogy minél több hasznot préseljenek ki vállalataikból. Annál jobban elhanyagolták, a várost, amiért — néhány kevésbé híres templomi képen és szobron kívül — alig találni Ostravában más városhoz hasonlóan különösebb műemléket. A ma már közel 200 000 lelkeit számláló iparvárosban egyre-másra eltünedeznek a munkások egykori szegényes viskói és nyomortanyái. Az ország felszabadulása óta gomba módra nőnek ki a korszerű lakóházak, amelyekben a dolgozók ezrei találnak egészséges és derűs otthonra. Velük párhuzamosan növekszik a kultúrintézmények száma. Ostravának ma már három színházán kívül országos hírű szimfónikus zenekar gondoskodik a dolgozók kultúrigényeinek kielégítéséről. A tanulóifjúság különféle szakiskolában nyer kellő kiképzést, a több szakot felölelő bányászati főiskolát pedig számös külföldi is látogatja. Ebből nyilvánvaló, hogy ezen intézmény idegenben is jó hírnévnek örvend. Az ifjúság testnevelését és hasznos szórakoztatását végül több új stadion biztosítja. Az ostravai-karvinai szénmedencében fejtik az ország legjobb minőségű kőszenét. Itt vannak egyúttal a legkorszerűbben berendezett tárnák, melléképületek és lakóházak a munkások’ és technikai személyzet részére, amelyek főleg munkabiztonsági és egészségvédelmi viszonylatban európai vonatkozásban is megállják helyüket. A környék iparüzemei közül legfontosabb a Klement Gottwald Vítkovicei Vasüzemek (VŽKG), amely 1958-ban ünnepelte fennállásának 130-ik évfordulóját. Gyártmányai ma már mind az öt földrészen ismeretesek. Nem kevésbé számottevő a Nová huť Klementa Gottwalda nevű új kohászati üzem, amely a kunöicai legelők helyén épült néhány évvel ezelőtt. Keresett kiviteli cikkünket képezi ugyancsak a paraxylen nevű műanyag, amelyet az urxi művek állítanak elő. Mivel Ostrava a köztársaság egyik legfontosabb bánya- és ipari központja --mint minden ipari gócpont — eseményekben gazdag forradalmi múltra tekinthet vissza. A munkásság már a múlt század második felében kisebb-nagyobb sztrájkokkal és tüntetésekkel igyekezett sanyarú helyzetén javí-Ostraván alakult meg elsőnek a CSKP XII. kongresszusé- . nak brigádja. A bányászok gratuláltak a brigád tagjainak, akik először nyerték el a büszke cinjét. A vas és a láng városában sok fekete kincset hoztak fel ezek a bányászok a föld alól, a szenet. tani, de 1900-ban már 60 000 dolgozó csaknem három hónapig maradt távol munkahelyétől, hogy megakadályozza a bérleszállítást. Európának ezen egyik legnagyobb sztrájkja a munkásosztály győzelmével végződött. Ugyancsak nagy hatással voltak az ostravai proletariátusra az 1905 évi oroszországi események. 1917-ben azután, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán támadt megmozdulás során 14 halott és 40 súlyos sebesült maradt a kövezeten a rendőrsortűz következtében. Súlyos összeütközésekre került sor, továbbá több ízben az első köztársaság idején is. — Az ostravai nagyállomás melletti vámhivatal épülete pedig arról tudna mesélni, hogy Klement Gottwald elvtárs irányítása mellett 1924-ben ott nyomták a „Hlas ľudu“, a „Pravda chudoby“ és a „Spartakus“ nevű, kommunista lapokat. A köztársaság egyik legszebb és legnagyobb állatkertjét a komor iparközpontnak különben természeti szépségekben gazdag, lankás, erdős környékén találjuk, ahová a dolgozók ezrei rándulnak ki. Felejthetetlen kilátás nyílik a landeki vár mellvédjéről, az Ostravice és Odera folyók összefolyásánál. Nagy népszerűségnek örvend a klimkovicei kastély is. A természetnek eme csodaszép berkeiben találnak üdülést és megérdemelt pihenést Ostrava derék dolgozói, a ma és a holnaD fáradhatatlan építői. va. J. Változás j a faluban j A CSISZ vágai alapszerve- ■ zete nem tartozott a leg- ■ jobbak közé. Sem kulturális, • sem politikai tevékenységet { nem fejtett ki. Ügy látszott, « mintha a kezdeményezés J kihalt volna a vágai fiata- ■ lókból. Végül is a CSISZ • járási vezetőségének segít- • ségével összehívtunk ■ egy J taggyűlést. Üj vezetőséget j választottunk az alapszer- l vezet élére. Renács Ferenc j vette át az elnöki funkciót. ■ A CSISZ-szervezet jó ke- j zekbe került, az új elnök S szívügyének tekinti az alap- J szervezet munkáját. A ve- t zetőséggel karöltve most I azon fáradozik, hogy a járás ! legjobb szervezetei közé i kerüljön a vágai alapszerve- J zet. Ezt bizonyltja az a tény i is, hogy az újonnan válasz- • tott vezetőség mindjárt az j említett taggyűlést követő I napon kidolgozta a munka- J tervet, amelynek néhány i pontját már meg is valósi- J tották. Előadást tartottak például J a VIII. VIT-ről is. A terv ■ további megvalósított részét J képezi a szórakozóestek | megszervezése. Már két íz- [ ben került sor ilyen est ■ megszervezésére. A zenét J az alapszervezet zenekara < szolgáltatja. A szórakozó- J estek iránt igen nagy az i érdeklődés a fiatalság köré- • ben. Hogy színesítsük a szó- ■ rakozóesteket, társasjáték- * kai egészítjük ki. A munka- ( keret további pontját képezi i .a közös színházlátogatások J megszervezése, esztrádmű- ■ sor betanulása, sportver- • seny rendezése. A helyiség ■ kérdése persze sok akadályt J gördít a tervek megvalósí- ( tásának útjába, de a fiata- I lók leküzdik az akadályokat. J A tagság nagy lelkesedése ■ átragadt a pillanatnyilag J szervezetlen fiatalokra is és ■ ennek következtében hat J fiatal kérte felvételét az j alapszervezetbe. Bizton állíthatjuk, hogy J alapvető változás történt a ■ CSISZ vágai alapszervezeté- J ben. Forró Gizella, | Vága Szívesen leveleznénk Kardos Mária, Rigács, Veszprém megye, Magyarország. Magyarul levelezne, papírszalvétákat, képeslevelezőlapokat cserélne, 16 éves. Kiniczky Márta, Celldömölk, Pápay u. 32. sz. Vas-megye, Magyarország. Magyarul, levelezne, színész- és tájképeket cserélne, 17 éves diáklány. Lábas Mária Nagysimonyi, Dózsa Gy. u. 9. sz. Vas-megye, Magyarország. Különböző témákról levelezne magyarul, 17 éves diáklány. Boldog Zoltán, Szeged, Moszkvai krt. 3 sz., Magyarország. Sportról, filmről levelezne magyarul és képeslevelezőlapokat cserélne. Böröczky Rita, Somogyvár, Gyógypedagógiai intézet, Magyarország. Magyarul levelezne, tájképeket, színészképeket cserélne, 17 éves diáklány. Kaltenbach Ilona, Pécs, Gesiler Eta u. 23 sz. Kollégium, Magyarország. Magyarul oroszul levelezne, 16 éves diáklány. SZERKESZTŐT üzenetek { ——-—-— Muki-kuki: Magyar könyvesbolt, Bratislava, Michalská ulica 6. Hudobniny, Dunajská 2, Antikvariát, Sedlárska 9. Egy 15 éves lány: Forduljon közvetlenül a rozsnyói egészségügyi iskola igazgatóságához. Egy néma olvasó: A véletlenül becsúszott nyomdatechnikai hibáért elnézést kérünk. Valóban bosszantó, hogy megtörtént. Ha az általános jelenségekről megírt véleménynyilvánítása mellett becsületesen kiáll, akkor ne bújjon meg egy jelszó mögött. M. E.: Maradjon a mostani foglalkozásánál és váljék a mesterség igazi mesterévé. Aki tanító akar lenni, az előbb leérettségizik, utána pedig beiratkozik a Pedagogický inštitút nevű iskolába.
