Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-10-23 / 43. szám

A NYUGAT-BERLINI kérdés került az amerikai külpolitikai tevékenység középpontjába. Nemcsak arról van szó, hogy a bonni államférfiak Washing­tonban egymásnak adják a Sta­te Departement és a Fehér Ház kilincsét, sorra keresi fel az amerikai fővárost Willy Brandt, Schröder, majd november első napjaiban Adenauer. Igaz, hogy a találkozókat nyugatnémet részről sürgetik, de' a sajtó­kommentárokból kitűnik: Ken­nedy kabinetje lagalább ilyen mértékben igyekszik napiren­den tartani az ügyet. A francia lapok ezt az igye­kezetei azzal magyarázzák, hogy Kennedy „preventív' há­borújáról“ van szó az amerikai közvélemény ellen. Mint a Fi­garo írja, az elnök attól tart, hogy egy napon Nyugat-Berlin ügyében is passzivitással vá­dolják majd, akárcsak a kubai kérdésben. Evégett olyan kér­dést kíván előtérbe tolni, amely ugyan valóban akut, de pilla­natnyilag semmiképpen sem lehet világosnak nevezni. A Szovjetunió korábban TASZSZ- nyilatkozatban fejtette ki, hogy eleget téve a washingtoni igé­nyeknek, megvárja az amerikai kongresszusi választásokat, ad­dig nem tesz semmiféle egyol­dalú lépést, majd ezt követően felveszi a tárgyalások megsza­kított fonalát az Egyesült Álla­mok vezetőivel. Annál különösebb, hogy a Kennedy-kormány a választási hadjáratban oly módon hasz­nálja fel propagandacélokra a nyugat-berlini kérdést, hogy hidegháborús hangulatot igyek­szik teremteni körülötte. * Figyelmet érdemel, hogy más vonatkozásokban is megmere­vedett Kennedy politikája. TASZSZ-kommentár hívja fel a figyelmet hogy az amerikai elnök választási kortesbeszé­deinek egyikében felelevení­tette a dullesi korszak irány­zatának egyik legszélsősége­sebb vonalát, a népi demokra­tikus országok belső ügyeibe való beavatkozás politikáját. JEMENBEN A HARCOK MÉG változatlanul folynak, de a köz­­társasági kormányzat már a konszolidáció időszakára ké­szül. Szalal miniszterelnök kül­földi tudósítók előtt tett sajtó­­nyilatkozatában közölte, hogy kidolgozzák a köztársaság ideiglenes alkotmányát, ame­lyet a választások után a tör­vényhozásnak kell majd felcse­rélnie végleges alaptörvénnyel. Gazdasági síkon is megtették a stabilizáláshoz szükséges elő­zetes intézkedéseket, amennyi­ben lerakták az ország közpon­ti bankjának szervezeti alapját. Erre annál is inkább szükség EZ A FASIZMUS A második világháború után mint a patkányok a föld alá bújtak. Most azt hiszik, hogy ismét elerkezet* az idejük. Ilorogkeresztes kllüntetéseiket kifényesítik s a revansról szó­nokolnak. A bonni kormány egyes tagjai pedig minden igyekezetükkel az ö malmukra haji ja » --Í7Pi De nemcsak Nyugat-Némei,­­országban és Nyugat-Berlinben, hanetn Argentínában is egyre inkább hallatják szavukat a le­­vitézlett nácisták A haladó [szellemű dolgozók és diákok 'állandóan ki vannak téve tá­madásaiknak. A köpünkön lát­ható fiatal diáknak a garázdál­kodó fasiszták htsrogkeresztet égettek ki arcára. Az utóbbi években a CSISZ szervei és szervezetei a part­­szetvek vezetésével és segítségével sokat tettek az ideológiai munka érdekében. Ez a fiatalok túlnyomó részénél a nép­gazdaságunk fellendítésével összefüggő igényes feladatok tel­jesítésében, a CSKP XII. kongresszusa előtti időszakban pedig különösen az egyre fokozódó politikai aktivitásban és a kö­telezettségvállalások lelkes teljesítésében mutatkozik a leg­jobban. Még mindig akadnak azon­ban olyan fiatalok, akik kerülik a munkát és a társadalmi élet­ben passzív magatartást tanú­sítanak. Még mindig vannak olyan CSISZ-szervezetek, ame­lyek a kollektívák keretében nem nevelnek minden tagot arra, hogy a munkaeredmé­nyekért felelősséget erezzenek és a fiatalok bizonyos rétegei­nél mutatkozó felelőtlen kilen­gések felett szemet hunynak. A CSKP KB dokumentuma alapján elindított vita az ifjú­sági szervekben és szerveze­tekben az ifjúság körében ki­fejtett ideológiai nevelömunka terén is a kritikai bírálatok el­mélyítéséhez vezetett. Az utóbbi években ezen a téAn éppen elég formalizmussal ta­lálkoztunk, ami főleg abban nyilvánult meg, hogy egyes funkcionáriusok a nevelőmun­ka fo célját csak abban látták, hogy minél több kór létesítésé­ről, minél több előadás és be­szélgetés megtartásáról és mi­nél több akció elindításáról tehessenek jelentést. Nem lát­ják be, hogy a nevelőmunka csakis akkor nevezhető ered­ményesnek, ha annak hatása alatt növekedik a fiatalok ak­tivitása és emelkedik a fiata­lok politikai fejlettsége. A rossz módszerek és munkastí­lusok, azoknak a kiemelése, akik több akcióról tettek jelen­tést anélkül, hogy az akció tar­talmával behatóbban megis­merkednének, az ideológiai ne­velőmunka színvonaláról és ha­tékonyságáról meggyőződné­nek. — objektív szemszögből nézve fetlétlenül a formalizmus süllyesztőjéhez vezet. A marxizmus-leninizmus eszméft könnyen érthető mó­don hozzuk közel a fiatalokhoz, hogy azok az ideológia szelle­mében összefogjanak és acé­lossá váljanak. Az ideológiai nevelőmunkában feltétlerül magas színvonalat és minél mélyebb hatást kell elérni. Ezek a követelmények komoly igényeket támasztanak a pro­pagandistákkal szemben. Ma már nem elegendő, ha a pro­pagandista csak ismétli az ál­talánosan ismert igazságokat. Sokszor az a helyzet, hogy a propagandista a szocialista munkaversenyről, a szocialista munkabrigádokról, a technikai fellendülésről, az újítómozga­lomról beszél, de a kör tagjai a régi módszerek szerint dol­van, mert Jemennek eddig m*g nemzeti valutája sem volt, az országban különböző pénzne­mek voltak forgalomban. Közben a szaud-arábiai határ mentén a harcok tovább foly­tatódnak a betört ellenforra­dalmi erőkkel. A köztársasági erők újabb katonai sikereket értek el, ismét egy várost fog­laltak vissza a trónkövetelő csapataitól. A belső küzdelem — mint az ország köztársasági vezetői rámutattak — már ré­gen véget ért volna a monar­­chisták vereségével, ha külső erők nem avatkoznak be. Minden harmadik rab 25 éven aluli Leonard Bernstein „West Side Story" című muzikálja a mindennapi New York képét akarja mutatni: a háttérben két vetélkedő „gang“ (banda), míg az elő­térben a modern pár, R^meo és Júlia. Ha ezek a fiatalok éppen nincsenek elfoglalva valamilyen betörés tervez­­getésével és előkészítésé­vel, akkor vérig menően harcolnak egymás ellen. Az „Erőszak állama" című film óta a szövetségi köztársaság (az NSZK — a szerk.) terü­letén is „népszerűbbek“ let­tek ezek az ifjúsági bandák, melyek — sokszor csak unalomból — kivonulnak, hogy olyat cselekedjenek, ami tilos. Sok szerző foglalkozott azóta az ifjúsági bűnözéssel. Nyugat-Németország terü­letén is bevezették a sta­tisztikát. Múlt év március 1-én 356 intézetben, a Német Szövet­ségi Köztársaság területén, 44 957 személyt tartottak fogva. Közülük 15 258 fo­goly még nem töltötte be 25 életévét. A törvényhozás megkü­lönböztetést tesz „ifik“ (14 —18 éves kor) és „serdü­lök“ (18-21 éves kor) kö­zött, ezenkívül lehetővé te­szi, , hogy a javító-nevelő büntetésre ítéltek a bünte­tésüket egészen 24 éves korukig tölthetik ifjúsági j javítóintézetekben. A tör­­j vény szerint csak akkor be­­< szélünk bandatolvajokról, ha több személy „folyama­tosan elkövetett rablás és tolvajlás" céljából lép egyezségre. Tehát öt vagy tíz olyan ifi, akik egy ame­rikai filmet utánozva, együt­tesen csak egy betörést vagy rablótámadást hajta­nak végre még nem minő­sül „bandának“. A statiszti­ka több mint 5000 egyéni betörőt említ. Itt termé­szetesen a bűnéssé vált „ifik" vagy ..serdülők“ száma igen magas. Az ösz­­szes fogva tartott betörő kétharmada még nem érte ei 24. életévét, és körülbelül 2000 fiatal fogoly tölti javí­tó-nevelő büntetését egyéni betörés miatt. A Csehszlovák Szocialita Köztársaság és a Magyar Népköztár­saság között a határközti közlekedésre vonatkozólag új meg­egyezés történt, amely kedvezőbb feltételeket teremt a ha­társzéli vidék kölcsönös kapcsolataira. ÉSZAKI HERMANN GÖR1NG — DÁN MINISZTERELNÖK — MUSSO­LINI HÍRES ZENESZERZŐ — WILLY BRANDT HÍRES FESTŐ. Nem arról van szó, hogy fel­támasztották halottaiból Her­mann Göring náci marsallt — Hitler jobbkezét — aki öngyil­kosságot követett el, amikor Nürnbergben a népek bírósá­gánál kihirdették az ítéletet. Benito Mussolinit sem ébreszt­hetik fel többé, hiszen olasz partizánok végeztek vele és Milano utcáin barátnőjének hullájával együtt meghurcol­ták. Willy Brandt se kíván vál­toztatni jelenlegi állásán, me­lyet a „frontvárosban“ mint a huligánok vezére ért el. Arról van szó hogy a svéd iskolás­­gyermekek egy kicsit össze­vissza keverték a történelmet és ilyen tudatlanságot árultak el. De kezdjük csak a legelején: A stockholmi Svenska Dagbla­det című lap ankétot rendezett, amelyben néhányszáz tizenhat év körüli fiú és leány vett részt. Az a feladat várt a fia­talokra hogy vagy 30 külföldi és svéd politikus, művész, sportoló nevét vagy rövidítést kellett, megmagyarázni és meg­állapítani, hogy az illetők kik voltak. Az eredmények megle­pőek. Az ankét résztvevői ugyanis csak egyetlenegy sze­mély azonosságának megálla­pításánál nem tévedtek: Gun­­der Hágg svéd sportolót mind­nyájan ismerik. Tizenkét rész­vevő tudta, hogy mit jelent a NATO és az EGS rövidítés. A részvevők zöme nem tudta, hogy ki volt Hitler (közvetle­nül a második világháború után születtek). Egyesek szerint „német vezér volt a huszas évek elején“, mások német. császárnak vélték, de akadtak olyanok is, akik azt állították, hogy német kommunista volt. A „feketeinges“ Mussolini úgy él a fiatalok képzeletében, hogy opera-zeneszerző, francia diktátor vagy világhírű spor­toló. Az élőkről, akiknek nevé­vel pedig napjainkban minden­nap tele vannak az újságok is, hasonló feleleteket adtak. Winston Churchillt, Nagy-Bri­­tannia egykori miniszterelnö­két az amerikai elnöknek, az Egyesült Államok külügymi­niszterének, a francia elnök­nek de egyesek valami „német nagyságnak“ tartották. Az egyik diák csak így jellemezte: „Az az ember, aki állandóan szivarozik". (Ami relatív érte­lemben az egyedüli helyes vá­lasz — a szerk. megj.). Hasonló sors érte Willy Brandt-ot is, akiről majdnem mindenki azt hitte hogy „vi­lághírű festőművész“. Tito ju­goszláv elnököt a svéd diákok „afrikai vezérnek“, „portugál államfőnek“, sőt „algériai el­nöknek’ gondolták. A névjegy­zékben szereplő személyek kö­zül senki sem tudta, hogy ki volt Cato, a római híres szó­nok. John Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét általában min­denki tudta és azt is, hogy ki volt Lenin és Sztálin. Persze tekintsünk ei az olyan „cse­kélységektől, hogy időben Sztálint Lenin elé helyezték. Ezek az új „történelmi való­­ságok”, amelyekre a svéd diá­kok jöttek rá (nem ^kartak helytelen feleleteket adni, hi­szen a helyes megfejtők között dijakat osztottak ki), érdekes betekintést nyújtanak a svéd propagandafüzetekben „Kis Amerikaként” említett gazdag ország nevelési rendszerébe.-ek­r VALÓSAG „Arabia Infelix" Eric Rouleau a Le Monde címú polgári francia lap mun­katársa — nem sokkal a köz­társaság kikiáltása előtt — Jemenben járt. Tapasztalatairól hosszabb riportban számolt be. Ebből közöljük az alábbi rész­leteket: Amikor bealkonyodik, a mü­­ezzir. imára hívő szavai után nem sokkai bezárumak a je­meni városok középkori, nehéz kapui. A nemesek házaiban asztalra kevülnek a csempészúton be­szerzett whiskis-palackok. A háremekben a hölgyek csino­­sítgatják magukat, hogy üdén fogadják férjeiket. A szegény nép meg az illúziók világába menekül. A férfiak a nyomorú­ságos mulatókban csoportosul­nak és csendben szívogatják a híres gat-ot (cserje, amelynek leveléből bódltőszert készíte­nek.) Néhány órácskára a kábí­tószerek műlékony örömeiben keresnek menedéket — mielőtt szembenéznének az újra rájuk köszöntő nap anyagi nehézsé­geivel. Jemen Sába királynő uralko­dása idején — az i. e. X. szá­zadban — élte virágkorát. Ma viszont szinte az időszámítá­sunk előtti X. századot meg­előző állapothoz hasonló vi­szonyok vannak. Jemen feudá­lis gazdasága egyre sorvad. Az anakronisztikus társadalmi vi­szonyok és az elmaradott mun­kaeszközök az egykori közmon­dásosan termékeny földet is terméketlenné változtatják. Az egykori világhírű mokka-kávé termesztése hanyatlóban van, s egyre inkább tért hódít a gat-cserje. A szegényparasz­toknak emberfeletti erőfeszí­tésbe kerül családjuk fenntar­tása. Az izlám törvényeiben megszabott 12 és fél százalé­kos zojat (adó) a fóldesurak önkényeskedései következtében gyakorta a 70 százalékot is el­éri. A tudatlanság és a beteg­ségek tizedelik az ötmilliőnyi lakosságot. A jemeniek több mint 90 sz'ázaléka írástudatlan. A gyermekhalandóság tekinte­tében Jemen világviszonylatban is az elsők között áll. Mintegy 15 orvos feladata lenne a köz­­egészségügy ellátása, de ezek valójában a királyi család tag­jainak szolgálatában állnak. Kegyetlen földesúri törvények vannak életben. A bűnöst ka­róhoz kötik vagy lóval vonszol­­tatják mindaddig, amíg el nem pusztul. Nem tűnt el a rab­szolgaság sem A felnőttek el­leni büntetés módjai között gyakori a halálrakövezés. A tolvajok kezét nyilvánosan megcsonkítják. A rómaiak Jement „Arábia Felixiiek" — Szerencsés Ará­biának — hívták. Napjainkban azonban csak az „Arábia Infe­lix“ — Szerencsétlen Arábia — jelzővel illethetjük. Az ideológiai munka igényességéért HANISKO, A CSISZ SZKB TITKÁRA EUGEN goznak Az ilyen munka aztán kevés haszonnal jár. Megfeledkeznek arról, hogy az élő, forradalmi optimizmus­sal fűtött fejtegetések helyett még mindig az unalmas ma­­gyarázgatások járják, és ezek igen kedvezőtlen hatást válta­nak ki. Nagyon helyesen járnak el azok az ifjúsági szervezetek, amelyek a fiatalok körében ki­fejtendő propagandatevékeny­ségre az üzemek kiváló dolgo­zóit az újítókat, a szocialista munkabrigódok vezetőit, fiatal tudósokat és szakembereket válasszák ki. / A dokumentum alapján foly­tatott viták nyomán az egyes ifjúsági szervezetek arra az elhatározásra jutottak, hogy az ideológiai nevelés terén a CSISZ Oktatási Évének kereté­ben bevezetett oktatási mód­szereken és formákon kívül új, az eddigieknél hatékonyabb oktatási módszereket vezetnek be. A polana-opatovai és a strážske! CSISZ tagok elhatá­rozták, hogy Fiatalok klubja címen rendszeresen ideológiai nevelőesteket rendeznek, ame­lyeken a fiatalok népszerű, ér­­dekfeszítö módon olyan kér­désekre kapnak feleleteket, amelyek őket a legjobban ér­deklik Minden feltétel megvan, hogy az idén legalább még egyszer­­annyi Ifjúsági Egyetem nyíljon meg, mint tavaly. A CSISZ és a Politikai és Tudományos Is­meretterjesztő Társaság közös akciója a fiatalok körében rendkívüli érdeklődésnek ör­vend. A tapasztalatok azt mu­tatják hogy az Ifjúsági Egye­temeken aránylag elég magas ideológiai színvonalat érnek el. A szépirodalommal már nem csak az olvasókörök és a Fu­čík jelvényszerző verseny ke­retében foglalkoznak a fiatalok. A dokumentum alapján kiin­duló nyílt és mélyenjáró bírá­lat a CSISZ-szervek és szerve­zetek tevékenységével kapcso­latosan különösen az ideológiai nevelés terén fedte fel a hiá­nyokat és megmutatta azokat a jelenségeket, amelyek a fia­talok körében a nevelési fo­lyamatot legyöngitik. Az ifjúság eszmei nevelése terén még mindig sok problé­mával találkozunk annak elle­nére, hogy olyan hatékony ne­velési eszközökhöz folyamo­dunk, mint az irodalom, zene, művészet, és igénybe vesszük a kulturális tömegmunka más eszközeit is. Mivel a nevelőmunkába nem vittek bele .alkotó lendületet, az utóbbi években ezek a ne­velőeszközök szürkévé váltak. Az elkövetkezendő időszakban a hosszú téli esték kiválóan alkalmasak a társadalmi össze­jövetelekre, a művelődésre és a szórakozásokra. Hogy milyen tartalmat adnak az ifjúsági összejöveteleknek és milyen keretekben játszódnak majd azok le, az teljesen a CSISZ- szervezetek politikai és szer­vezői tevékenységétől függ. Az ideológiai nevelés terén még nem használtuk ki az adott lehetőségeket. Az Ifjúsá­gi Alkotóverseny járási fordu­lóin Szlovákiában 370 ezren vettek részt. A dokumentumról folyó vitában több CSISZ-funk­­cionárius birálőlag rámutatott arra, hogy az Ifjúsági Alkotó­­verseny az ideológiai-esztétikai és az ifjúság kommunista ne­velésében nem teljesíti külde­tését tisztán azért, mert a versenyt nem készítjük elő helyesen. Lassanként eltűnnek a ha­gyományos népdal- és tánc­­együttesek és egyre inkább elterjednek a tánc- és dzsessz­együttesek. Erről a jelenségről sem vehetünk rosszalólag tu­domást, hiszen az ilyen irányú fejlődést azzal magyarázzuk, hogy a fiatalok ezeket a dalo­kat részesítik előnyben. Kevés azonban az ideológiai szem­pontból nem teljesen kifogá­solható táncdal és zeneszerze­mény. A kispolgári világ polcá­ról leemelt vásárolható árunak a mi társadalmunkban semmi helye nincs. Nem vagyunk el­lenségei a modern, mai rit­mustól pezsgő táncnak. Hiszen az Ifjúsági Alkotóverseny Köz­ponti Fordulójában a CSISZ megszervezte a tánc- és dzsessz-zenekarok nagy szem­léjét is. A CSISZ kezdeménye­zésére született meg hazánk­­bsn a mai modern társadalmi tánc, A legerélyesebben lép­jünk fel a kapitalista világ de­kadens szüleményeivel szem­ben. Az ifjúság körében kifej­tendő ideológiai munkában ab­ból induljunk ki, hogy most is érvényes az a lenini tétel, hogy ahol elhanyagoljuk az ideoló­giai munkát, ott az ellenség dolgozik. Ismerjük meg az el­lenség ideológiai fegyvereit és hatékonyan harcoljunk ellenük. Hogyha munkánkban követke­zetesen érvényesítjük ezeket az elveket, akkor segítenek minket az ideológiai egység megszilárdításában és a CSISZ minden egyes szervezete, ak­cióképességének emelésében.

Next

/
Thumbnails
Contents