Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-10-09 / 41. szám

k pártkongresszus előtt A párt XII. kongresszusa előtti időszak jegyében tartot­ta meg ülését a CSISZ Szlová­kiai Központi Bizottságának plénuma. A plénum behatóan foglalkozott a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok helyzeté­vel és ezzel kapcsolatban konkrét feladatok hárulnak a CSISZ falusi, valamint az ál­lami gazdaságok üzemi szerve­zeteire A mezőgazdasági ter­melés további emelése a fiata­lok konkrét feladata. A közeli őszi és a téli hónapokban fel­készülhetnek a CSISZ-szerve- Zetek a jövő mezőgazdasági idényre A plénum szerint ez elsősorban abból áll. hogy ezer traktoristát képezzenek ki a tél folyamán, akik" már részt vesznek jövőre a mezőgazda­­sági termelésben. A CSISZ alapszervezéteinek vezetőségei a legközelebbi taggyűléseken már okvetlenül foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és győzzék meg a fiatalokat, hogy vegye­nek részt traktorvezetői tan­folyamokon és esetleg segítse­nek ilyen tanfolyamok meg­szervezésében is. A CSISZ Központi Bizottsá­gának plénuma a falusi ifjúság elé igen komoly feladatként állítja a további gépesített munkabrigádok megszervezé­sét. Természetes, jó traktorok­hoz és mezőgazdasági gépek­hez, valamint az agrotechniká­hoz értő fiatalokra van ehhez szükség. Ezért is fontos, hogy mennél több fiatal sajátítsa el a traktorvezetést és a külön­böző mezőgazdasági gépek ke­zelését. A gépesített brigádok megszervezésekor okvetlenül fel kell venni a kapcsolatokat az alapszervezetek vezetősé­geinek a helyi EFSZ vagy az állami gazdaság vezetőségével, akik segítséget nyújtanak a fiataloknak és konkrét felada­tokkal bízzák meg őket. A me­zőgazdaság még további fellen­dítése okvetlenül megköveteli a teljesen gépesített brigádok szervezését és működtetését. Gépesítés nélkül a mai vi­szonylatban nem létezik kor­szerű mezőgazdaság és olcsó mezőgazdasági termelés. Ami­kor gépesített brigádokról be­szélünk, ne csak a növényter­mesztést vegyék figyelembe a fiatalok, hanem az állatte­nyésztést is. Az állattenyésztés további gépesítése nagyjából egyet jelent az új munkamód­szerek bevezetésével. Erre pe­dig leginkább a fiatalok képe­sek, akik felismerik az újdon­ságok jelentőségét s nem ide­genkednek az újtól. Ki kell terjeszteni a szocia­lista munkaversenyt iá%a me­zőgazdaságban ami által óriási termelési tartalékok kerülnek felszínre. A szocialista munka­verseny alapvető célja legyen minden mezőgazdaságban dol­gozó fiatalnak, hiszen így nem­csak a termelés gyorsul meg. hanem olcsóbbá is válik Gya­korlatból tudjuk, hogy azokban a szövetkezetekben. állami gazdaságokban, ahol széles mértékben alkalmazzák a szo­cialista munkaversenyt, kima­gasló eredmények mutatkoznak és nem okoz gondot a termés vagy a takarmányok betakarí­tása. A takarmányók betakarí­tása pedig tudjuk milyen fon­tos és gyorsan végrehajtandó munka. A f atalok már patronálják a kukorica vetésterületeit. A kukorica eléggé munkaigényes növény, korszerű viszonylat­ban, komplex gépesítést, fiatal munkaerőt kíván. A fiatalok ki is tűnnek a kukoricatermesz­tésben és ezt a megkezdett utat tovább is folytatják. Az októberi taggyűléseken beszél­jünk ezekről a problémákról és határozzunk. így gyakorlat­ba ültetjük át a CSISZ SZLKB plénumának határozatait. B. I. II. A céltudatos szakszerű ne­velés útján eltávolítjuk azokat a hibákat, amelyek a pályavá­lasztás kérdésének megoldása terén régebben napirenden voltak. Hiszen a fiatalok ré­­gente többnyire véletlen körül­mények folytán választottak pályát. Mindig így tegyük fel a kér­dést: Mire vagyok testileg és szellemileg a legalkalmasabb és ne így: hol kereshetném a legtöbbet. Ä PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL a hozzám közelál'ó rokonfog­lalkozások között. Sokszor megkönnyítjük a megoldást, ha a kérdést így tesszük fel: Mi nem szeretnék lenni? Múlt cikkünkben a pályavá­lasztás általános problémáival foglalkoztunk, rávilágítottunk arra, hogy a fiataloknak meg kell közelebbről ismerkedni a különböző foglalkozási ágakkal. Vajon az a fiú vagy leány, aki Erdős hegykoszorú Ha elővesszük a térképet, nyomát sem találjuk azon a csitán hegyeknek. Nem is ke­rültek volna be talán soha a köztudatba, ha nem járt volna alattuk az 1900-as években Ko­dály Zoltán és nem bukkant volna rá a régi szén dalra, mely már magában a termő faluban is feledésbe merült Ma azon­ban a különböző koncertter­mekből való közvetítések által ■tni emléke lelhető itt nem vélet­lenül kapott falai közt elhelye­zést az Archeológiái Intézet. A nyitrai várban ll. Rákóczi Fe­renc is megfordult. Ide küldte utána feleségét a naiv osztrák császár, aki különben Becsben raboskodott felkelő férje miatt. Gondolta a császár, hogy a fel­kelők vezetője majd abbahagy­ja • a felkelés ügyét felesége szavaira, azonban az asszony mm A nyitrai Zobor hegy, előtérben a Sportstadion. a csitári hegyek világhírűvé váltak, tehát érdemes lesz el­­bolyongani alattuk. Különbek ennek a hegyvonulatnak a ne­ve Tribecs. Nyitra felett indul 'el északnak. Van ennek a hegy­ségnek egy másik ága is, amely kelet felé indul. Az pedig az Inovec. Az első halom, mely ezt a nyugati szárnyat megnyitja, Darázs községnél kezdődik. A halmon régi, a XII. században épült kápolna áll, amely mint műemlék államilag védett. Utána nem messze van ide a Nyitra felett kimagasodó Zo­bor. Híres kolostorában, me­lyet Ányos Pál is megénekelt, ma a tüdőbetegek százait gyó­gyítják igen jó eredménnyel, dr. Krutý vezetésével a leg­újabb gyógymódokkal. A hegy oldalait a Márt onvölgy tői a Komlóvölgyig szőlőskertek bo­rítják. Ä Zobor elővédjeként emelkedik a város felett domi­náló, 100 méter magas Vár­hegy. ősszláv település, számos éppen harcra buzdította őt, nem pedig az igaz ügy abba­hagyására. A csitári hegyek alatt fekszik Gerencsér is, ' amely szintén nevezetes egy gyönyörű szép népdalról: „A gerencsért utcá“­­ról. Innen néhány km-re van tulajdonképpen Csitár. A falu felett két hegycsúcs emelkedik, melyek átnőnek a Zsibricába. Ezek voltaképpen a híres csi­tári hegyek, amelyeket gyö­nyörű erdőségek borítanak, te­le vadvirággal és jófajta ehető gombával. Májusban annyi gyöngyvirág nyílik a csitári hegyeken, hogy ellátják jófor­mán Nyitra virágszükségletét. Bor is terem a hegyek lankáin, csak éppen a köztudat nem na­gyon ismeri el kvalitásait. Szegény elmaradott falu volt Alsó-Csitár a kapitalizmus alatt. Az első világháború előtt, — mesélik — az egész faluban csak egy pár ló volt. Lehet, hogy azelőtt is ritkaság vol* A fiatalok képességei a leg­jobban a munkafolyamat köz­ben bontakoznak ki# Sokszor azt hisszük, hogy erre vagy arra a pályára vagyunk alkal­masak és ha nem sikerül azon­nal elhelyezkedni, olyan szak­iskolába, ahol szeretnénk, ak­kor szerencsétlenneknek érez­zük magunkat. Határozottan állítjuk, hogy nincs olyan em­ber, aki csakis egy pályára lenne alkalmas. A pályaválasz­tás ne jelentsen döntést a „kellemes és kellemetlen“ fog­lalkozás között, hanem csakis Nagy biztonsá­got ad az a tu­dat, ha valamit meg tudunk ja­vítani. Ezt szol­gálja már az iskolákban a politechnikai nevelés is, amin a lányok is részt vesz­nek. Nem is jönnek zavar­ba ha kerékpár javításról van szó. Azt is el­végzik saját maguk, pedig régente inkább csak a fiúk ér­tettek hozzá. kijelenti: minek menjek a me­zőgazdaságba?, kapálni?, az nem nekem való munka! — járt-e már modern, teljesen gépesített gazdaságban és tud­ja-e, hogy milyen széles látó­körű szakemberekre van ott szükség? A gépekhez érteni keli és a mai gazdálkodásban zootechnikusokra, biológusokra és más tudományosan képzett emberekre van szükség. A me­zőgazdasági munka már egész más mint régen, ezt annyiszor halijuk és erről annyit olva­sunk, a fiatalok mégsem tud­ják vagy nem akarják tudato­sítani. A fiatalokat a városi életmód vonzza, pedig a falusi életnek is megvannak a maga szépségei, és ha falun az élet még nem olyan vonzó, mint amilyen lehetne, akkor az tisz­tán a fiatalokon múlik. Jártunk-e már szénbányá­ban? Száz és száz méternyire a föld mélyében, figyeltük-e már a bányák lüktető életét? Tompán, egyhangúan zúgnak a motorok, megszokott köny­­nyedséggel irányítják a hatal­mas bányagépeket. A technika vívmányait veszi az ember igénybe és a termelés közvet­len látható eredményeit jegyzi fel Biztonságban végzi a fele­lősségteljes munkát, elisme­rést és megérdemelt jutalmat kap előnyöket élvez a társa­dalom részéről. Bányászokra, bányalaboránsokra, bánya-gé­pészekre, brikettermelési szak­emberekre van szükség. Tud­juk-e, hogy milyen gondosan nevelik a bányászipari tanuló­kat? Kényelmes, szép tanuló­­otthonokban helyezik el őket. A bányásznál ki több? Ez már valóban nem költői kérdés. ^Ha jobban szétnézel magad körül, látod, hogy lépten-nyo­­mon mennyi új anyaggal talál­kozol, milyen érdekes és válto­zatos azoknak a munkája, akik az anyagokban végbemenő fo­lyamatokat figyelik, akik a vegyiparban dolgoznak? A ké­mia kenyeret ad. Kémiai ke­nyeret? Nem, dehogy. Egyelőre még nem, <jp a kémia gondos­kodik arról, hogy több kenyér teremjen a földeken, a fák több gyümölcsöt adjanak, a te­henek pedig több tejet. A vegyipar óriási léptekkel halad előre és így évről évre több vegyészeti szakemberre és dol­gozóra van szükség. Valóra vált az emberiség álma, sike­rült ellesnie a természet tit­kait és olyan anyagokat ter­melni, amelyek a természet ősanyagafval egyenértékűek. Csitár on a ló, mintha a híres dal is ezért emelné ki szövegé­ben a lovat. Ma pedig csaknem óránként bonyolítja le a for­galmat Nyitra és a falu között a jól ismert piros autóbusz. Ném újdonság a faluban már a televízió sem, rádió minden háznál van. Nyaranta édes illat veszi körül a falut, eperillat, Rengeteg epret és gyümölcsöt, főleg cseresznyét termelnek itt. A konzervgyárak jó pénzért vásárolják fel az itteni termé­keket. Közelben mészkőbánya dolgozik a hegy oldalában. Csillén szállítják a mészkövet a falu négytornyos, egészen korszerű automata mészégető­jébe. A mészégetőben szocialis­ta munkabrigádok a XII. párt­­kongresszus tiszteletére köte­lezettségeket vállaltak. A tribecsi hegyvonulatba ez­után a gímesi várhegy szökik. A csúcsán omladozó falak már messziről szemébe ötlenek az utasnak A vár a Eorgáchoké volt, akik épp úgy kizsigerelték a dolgozókat, mint Csitáron a Zámojskýak. Kellett nekik a pénz, ők maguk nem dolgoztak. A Forgáchok vadaskertet is lé­tesítettek a vár körül, Korziká­ból hozattak bele muflonokat. A régi vár tövében romantikus tó nyújtózkodik, partján nefe­lejcs kéklik. Hűs vize kiváló a fürdözőknek, s bizony jó utána nyáron cigánypecsenyét forgat­ni az erdő szélén. Turisták, ki­ránduló csoportok keresik fel a várromot és az itteni gyö­nyörű erdőket. A 901 méter magas Inovec hegycsúcsra autóbusszal érhe­tünk. A csúcson kedves, han­gulatos menhelyet is építettek, amelyet szívesen keresnek fel a turisták. Az Inovec lábát azonban már a vízválasztó Ča­ram .mossa. A túlsó parton más hegységek kezdődnek. Szép és kedves vidék a csitá­ri hegyek tája, de soha nem volt olyan szép mini ma, mi­kor már nyoma sincs alattuk a földesúri birtokoknak és az itt lakó boldog nép kedvvel építi tovább a szocialista rendszert. Mártonvölgyi László Hová utazzunk? Bízvást állíthatjuk, hogy ősz­szel is szép a természet, nem­csak nyáron és tavasszal. Min­den természetbarát türelmet­lenül várja az ősz gyönyörű színpompáját, amelynek pazar változatait festő ecsetje sem képes megörökíteni. Használ­juk ki tehát a pirosbarna sárga színárnyalatok fenséges szim­fóniáját, és ha szerét ejthet­jük, kapcsolódjunk a Turista n. v. rendezte előnyös őszi tár­sas utazásokba. Október 13-án szombaton vasúton Liptovský Mikulás és Podbrezová irányában indulnak kirándulócsoportok Bratislavá­­ból. Részvételi díj 345.— Kčs, beleértve az utazási díjat, hét­szeri éjjelezést és ellátást. Társasgépkocsin október 20— 21-én rendeznek kirándulást; indulás reggel fél hétkor Bra­­tislavából a Vág völgyébe. Este közös vacsora a Vrátna völ­gyében és éjjeli elszállásolás. Másnao reggel drótkötélpályán érkeznek a Chleb hegyre, ahonnan pazar kilátás nyílik a Kis Fátra hegyvonulatára. Ebéd után utazás Štefanovára, majd barangolás az erdőren­getegekben. Kétnapos moravai körutazás október 13—14-én, és október 27—28-án 115 Kčs részvételi díjjal. Ez szintén jónak ígérkező kirándulás. Éj­­jelezés Gottwaldovban, a Moszkva szállóban, és a cso­port útbaejti Luhačovicét is. Ugyancsak október 13-14-én kétnapos kirándulást rendez­nek Počúvadlo környékére és csónakázhatnak a résztvevők az ottani gyönyörű tavon. Köz­ben a környező hegyekben is barangolnak, ami szintén él­ményt jelent. Egy gyönyörű nap a Zoch­­féle turistalakban október 21- én vár arra, aki 50.— Kčs-t fizet, és nem kési le reggel a hét órakor induló autóbuszt. Fent a hegytetőn mindenki tetszése szerint élvezi á ter­mészet szépségeit, este pedig közös szórakozás zsivánype­­csenye mellett az újonnan lé­tesített szálláson. Egynapos kiruccanás lesz a Kis-Kárpátokba október 14-én és október 28-án 40.— Kčs-ért. Reggel hét órakor indul az au­tóbusz, ahol megtekintik a hegységben lévő barlangokat és egyéb nevezetességeket. Ugyancsak október 14-én 50.— Kčs utazási díjjal lehet utazni egy napra Lednicére. A gyö­nyörű park és kastély meglá­togatása után még néhány he­lyet is megtekintenek a kirán­dulók. A nagy érdeklődés miatt ajánlatos, ha a kirándulni szán­dékozók a jelentkezést .mielőbb elküldik a következő címre: TURISTA n. p. Bratislava, Námestie SNP č. 14. Mint újdonságot bevezeti az idén az említett vállalat a sza­badban való tanítást a tanulók számára Szlovákia legszebb vi­dékein. Az egyes iskolák, illet­ve osztályok vezetőségén mú­lik, hogy a tanulók szüleik hozzájárulásával megszervez­zék rövidebb vagy hosszabb idényre a szabad természetben való oktatást. A Turista közve­títésével ugyanis valamennyi hegyi szálloda és turistaház az őszi idényben 40 százalékos árkedvezményt biztosít okta­tóknak, szülőknek és tanulók­nak egyaránt. K. H. A vegyészek selymet termel­nek hernyók nélkül, gyapjút juhok nélkül, festékeket és gyógyszereket növény- és álla­ti származású alapanyagok nél­kül. Ha mélyebben be szeretnél hatolni a természet titkaiba, akkor légy vegyész. A vegy­iparnak sokezer szakmunkásra van szüksége, a kémiának szüksége van rád, mint ahogy neked is a kémiára. Milyen sok új szakma kelet­kezett! Ma léteznek fotokémi­­kusok, termokémikusok, me­­tallurgikusok, textil-, papír-, tej-vegyészeti szakemberek, gumiipari, műanyag-vegyészeti szakemberek. Nézz csak magad köré Vas és acél nélkül nem léteznek modern gépek, szer­számok, nem lehetne építkezni. Hol dolgozzák fel a vasat, hol öntik fel az acélt, milyen érvé­nyesülési lehetőséget nyújt a kohászat, a fémfeldolgozás ? A politechnikai oktatás folya­mán már bizonyos elképzelé­seket nyertél a gépesítésről és az automatizálásról. A terme­lés átszervezésénél, kiépítésé­nél szinte számtalan új foglal­kozási ág alakult ki, amelyek eddig még ismeretlenek előt­tünk. Ezekre az alapvető szak­iskolákban, az üzemek tanuló­otthonaiban a munkaiskolák­ban, sőt az üzemi főiskolákon lehet felkészülni. Ha érdekel az , elektrotech­nika, azt ajánljuk, látogass meg egyszer egy erőművet. Michal Márta (Folytatjuk) * ***** *1 * *i*l*rl*nWVWMWWWWWllV Ősz a ledpicei tavak mellett, ahová kellemes kirándulást ígér a Turista n. v. Mindig készen A pionírok és a CSISZ- tagok még visszaemlékez­nek a „Vörös zászló nyomá­ban“ nevű érdekes pionír­expedícióra, melynek folya­mán a pionírok sok szép élménnyel gazdagodtak. A CSISZ Pionírszervezetének központi tanácsa most „Mindig készen“ néven újabb expedíciót indít, melynek keretében a fiúk és lányok megismerkednek szocialista hazánk jelenével és jövőjével. A CSISZ Pionírszerveze­tének Központi Tanácsa fel­hívást intézett a pionírra­jokhoz és csoportokhoz, hogy vegyenek részt az ex­pedíción és ismerkedjenek meg annak a kerületnek a szocialista építkezéseivel, amelyben élnek és az egész köztársaság jelentékeny építkezéseivel. Továbbá tartsanak fenn kapcsolatot a kiváló fiatal dolgozókkal, a szocialista munka úttörői­vel. az újítókkal, a CSKP XII. kongresszusa brigádjai­nak tagjaival, keressék fel őket és lépjenek baráti kapcsolatba velük. A CSISZ Pionírszerveze­tének Központi Tanácsa no­vember elején adja ki az első utasításokat, amelyek hosszabb időszakra, három­négy hónap tartamára érvé­nyesek. A pionírcsoportok­ban az expedíciót a cso­porttanácsok a következő elvek alapján irányítják: a CSISZ-alapszervezet tagjai hívják meg a védnökségük alatt álló iskola pionírjait, rendezzenek számukra tu­ristakirándulásokat és kul­­túrdélutánokat. Beszélges­senek a pionírokkal arról, hogy ki teljesíti a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalt felajánlásokat. A pionírok összejövetelei­ken értékeljék ki eddigi te­vékenységüket és gondol­kozzanak azon, miképpen köszöntsék a legszebben a CSKP XII. kongresszusát. Még mielőtt a „Légy készen“ expedíciót elindítanák, azon törjék a fejüket a rajok és csoportok, hogy mivel és hogyan mélyíthetnék el a tevékenységüket. A pioní­rok elvárják, hogy az idő­sebbek, a CSISZ-tagok se­gítséget nyújtanak. Tehát ne feledkezzetek meg erről! November elején kapjátok meg a „Légy készen" néven induló pionírexpedíció fel­tételeit és a közelebbi uta­sításokat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents