Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-09-25 / 39. szám

\ POSTA #1 „ARANYHAL“: A világoskék szilonruha megfelel, ehelyett újat ne csináltasson, csak melléje csinál­tassa meg az 1. mo­dellt pamutbársony­ból. Mivel 17 éves, fiatalos színt válasz­­szón; a búzakék, ég­színkék vagy a ró­zsaszín bármely ár­nyalatát ajánljuk. A ruha felsőrésze kiss£ hosszított derekú fe­szes, ovális dekol­tázzsal, kicsi, bevar­rott ujjakkal. A szok­nya derékban húzott, lefelé bővülő. A kü­lönálló gallér sima fehér szilonból ké­szül, melynek köze­pén keskeny fekete bársonyszalagot hú­zunk át s elől a kö­zépen masniba köt­jük. „RÖZSABIMBÖ“: Rózsaszín sziloncsip­­ke anyagához a 2. modellt küldjük. A felsőrésze szorosan az alakhoz simul, kis japán ujjakkal. A ki­vágás mérsékelt, négyszögletes, alsó szélén saját anyagjá­ból vagy árnyalatban egyező, sötétebb szí­nű rózsaszínből bár­sonyszalag húzódik, melyet a kivágás jobb sarkában mas­niba kötünk. A szok­nya bő, derékban húzva. „SZERETEM A SZÉPET“: A 20 éves fiatalasszony részére a fekete bársonyhoz a 3. modellt küldjük. A felsőrésze feszes, pici japán ujjakkal, a kivágása mérsékelt, kissé ovális. A szok­nya kevés, apró le­­vasalatlan hajtások­kal bővül derékban. A ruha övnélküli, de­rékban piros rózsa díszíti. A kivágást, az ujjak szélét és a szoknya alját körös­körül széles fekete szatén pánt szegé­lyezi. „PIROS SZEKFÜ“: Bár az uszályos meny­asszonyi ruha ismét divatba jött, nem ajánljuk, mert nem praktikus, sokba ke­rül és az esküvő után át kell varratni, mert az uszállyal mint es­télyi ruhát sem le­het kihasználni. Ha mégis ragaszkodik hozzá, számoljon az­zal, hogy a? uszályok most rövidek, kb. egy fél méterre hú­zódnak a földön. IÜDE N „TÍMEA A. CS“: Egy 17-18 éves lény általános ruhatárá­ban most ősszel a szoknya­­blúzok-pulóverek játsszák a fő­szerepet. Akár iskolába jár, akár alkalmazásban van, legyen két szoknyája, mégpedig az egyik föltétlenül sima, egyszí­nű anyagból, a másik lehet mintás, pl: kockás. Ha azonban pl. csíkos pulóverünk van, jobb, ha mindkét szoknya egyszínű, mert a csíkosat nem viselhet­jük a kockás szoknyához. Az újdonság, ami most tarkítja a fiatal lány ruhatárát, az ujjat­lan mellény. Készülhet vastag kordbársonyból vagy düftinből, bármilyen színben. Nagyon praktikus viselet a ruhakosztüm, (múlt szamunk 3. rajza), pó­tolja az ünnepélyes alkalmakra való ruhát és amellett utcára is viselhető. Estére szükséges egy táncruha. kirándulásokhoz egy hosszú kordbársonynadrág. Az átmeneti kabát mellett kell egy hosszú, háromnegyedes vagy rövid ballonkabát. A ruhatárt egy-két szvetter és a háziruha egészíti ki. NO TÜKRE A szekrény ajtajára belül­ről tartót szögezünk a nyakkendők, sálak, övék, külön-gallérok részére. Persze nem egy tartóra tesszük mind­ezt. A férfiöltönyök szekrény- i ajtajára két tartót erősítünk a nyakkendőknek (azért kettőt, hogy ne gyüródjenek), s a nói ruhásszekrény ajtajára szintén kettőt. Egyet az övekre, egyet a sálakra és más apróságokra. Megkönnyíti a szekrény rend­­bentartását, ha az apróságokat — zsebkendők, harisnyák — külön erre való dobozban vagy pl. kretonzacskóban tartjuk. A cipőket tarthatjuk a szekrény aljában, flanellzacskőban, leg­alábbis azokat, amelyeket rit­kán viselünk. Ha pedig nem tartjuk őket zacskóban, időn­ként, akkor is ha nem húzzuk fel, a portól törüljük át. (Azt természetesnek vesszük, hogy senki sem tesz be a szekrénybe tisztíttatlan cipót.) Jól svédjük a ruhásszek­rényben lévő holmit, a porosodástól, ha az egé­szet egyszínű vagy tarka kre­­tonnal takarjuk le. (De azért nem szabad elfelejteni, hogy ez is bepiszkolódik, időnként ff I KERDEZZ­FELELEK „JUTKA": 1. Fehérnemű­ből a penészfoltot a követ­kezőképpen távolítjuk el: 1 liter vízben feloldunk 15 gr szalmiákpprt és 25 gr sót. A fehérneműt a napon vala­mire kiterítjük, bekenjük a folyadékkal s így hagyjuk megszáradni. Amennyiben a penészfolt már nagyon beet­te magát az anyagba, nehe­zen megy ki első próbálko­zásra, tehát az eljárást meg­ismételjük. 2. A szeplök ellen ugyanúgy kel) véde­kezni, ha a karon fordulnak elő, mint ha az arcon lenné­nek. Részletesebben ezzel már csak tavasszal foglalko­zunk. Ugyanezt üzenjük „Miért jössz mindig” jeligé­re is. „ŐSZI SZÉL“: Vőlegényé­nek születésnapjára vehet finom töltőtollat, aktatáskát, ill, az ún, diplomata-táskát vagy úti borotvakészletet. (Másik kérdésére szintén hamarosan válaszolunk.) „ELKESEREDETT KIS­LÁNY“: Föltétlenül meg kell híznia, legalább 5-6 kg-t. Vegyen ki szabadságot és­tartson olyan szigorú hízó­kúrát, amint azt 29, 30: és 31. számunkban közöltük. / t 1 llopott mosoly '■Mindenkiben téged keres­lek: Legjobb volna, ha a fi­úval őszintén beszélne. Ne halogassa, kár minden nap­ért. tehát ki kell mosni, különben ahelyett hogy védené, bepisz­kolja a ruhákat.) w Es még annyit, hogy a szekrénybe sose tegyünk gyűrött, továbbá olyan holmit, amin valami el van szakadva, hiányzik róla gomb, gumi, stb. A szekrényben min­den „tip-top“ legyen, s ha ki­veszünk valamit, ne kelljen gondolkozni, ki van-e vasalva, nincs-e elszakadva. Ha a né­hány folytatásunkban közölt ta­nácsokat betartjuk, félelem nélkül, nyugodtan nézhetünk a „tükörbe". Nem vallunk szé­gyent magunkkal. A múzeumokban, képtárak­ban és a kiállításokon a képző­­művészeti alkotások gyakran veszélyben forognak. Sokszor előfordul, hogy elmezavarodot­tak, megátalkodottak, akik bosszút akarnak állni a vilá­gon, az értékes képeken vagy szobrokon csorbát ejtenek, de gyakran akadnak tolvajok is, akik nagy haszon reményében kaparintják meg a műkincse­ket, pedig az értékesítésre ke­vés a reményük, hiszen az al­kotások túlságosan ismertek, és nehéz túladni rajtuk. Fran­ciaországban, Olaszországban, Angliában és' Kanadában is több szenzációt keltő újsághír jelent meg az utóbbi években olyan műremekek elrablásáról, amelyek vagyonokat érnek és a valóságban pótolni sem lehet őket. Érdekes történeteket idé­zünk fel és elsősorban elmond­juk, hogyan tűnt el Leonardo da Vinci híres Mona Lisa című képe. Párizs utcáit 1911. augusztus 22-én a rikkancsok százai kü­lönkiadások szenzációs címei­vel ordították tele. „Botrány a Louvreban“, „Ellopták a Mona Lfsát!" A rendőrséget a teljes fej­­vesztettség jellemezte, mind­össze azt tudták megállapítani, hogy a híres festmény eltűnt. A szemtanúk kihallgatása nyo­mán az eltűnés pontos idejét se sikerült tisztázni. Reggel hétkor a kép még a helyén volt, de 7.15-kor már nem. Ho­gyan történt? Ez a hétfői nap, a Louvre hagyományos zárva­­tartó napja volt. Ilyenkor min­dig iparosok dolgoztak a kép­tárban, takarítottak, vagy eset­leg át is csoportosították a képeket. Csakis a bennfentesek dolgoztak a múzeumban, még a múzeumőrök is pihenőnapot kaptak. Tudta ezt a tettes. Nyilván jól ismerte a szokáso­kat. A híres kép mindössze 75 cm magas és 55 cm széles. Meste­re négy éven keresztül dolgo­zott rajta. A művészettörténé­szek már köteteket írtak a Mona Lisa ajkán játszadozó titokzatos mosolyról, amely oly különlegessé, egyedülállóvá teszi ezt a csodálatos fest­ményt, A kép háttere, a fan­tasztikus és ködbevesző vidék is fokozza a kép összhatását. Királyok és költők lettek sze­relmesek a titokzatos mosoly­ba. A híres képet XIV. Lajos vásárolta meg a Louvre szá­mára. Hogyan lophat­ták el a féltve őr­zött kincset? Vin­­cencp Perugiának hívták a tolvajt. Olasz kőműves volt és egy párizsi építész szolgálatá­ban dolgozott. Ez a cég végezte a Louvre javító­munkálatait. Pe­rugia hat héttel a lopás elkövetése előtt kilépett a cég szolgálatából, de azért minden hét­főn megjelent to­vábbra is, mintha csak a cégnél dol­gozna. A személy­zet azt hitte, hogy Perugia változat­lanul a cégnél működik. így születhetett meg az a pillanat, amikor Perugia őrizetlenül egyedül volt a te­remben. Leakasztotta a falról a Mona Lisát tartalmazó üveg­­szekrényt, a hóna alá csapta és egy mellékkijáraton kisietett vele. Több mint két évig őrizte a vagyonokat érő festményt kicsiny padlásszobájában. A matraca alá dugta és rajta aludt. A világszenzációt okozó lopás után majdnem három évvel később egy ismert fran­cia képkereskedő levelet ka­pott, amelyben egy magát meg nem nevező személy megvétel­re ajánlotta fel a Mona Lisát. A levél íróját őrültnek tartot­ták. Néhány héttel később egy egyszerűen öltözött ember ke­reste fel a képkereskedőt. Ő az, — mutatkozott be, — aki a Mona Lisát eladásra kínálja. Az üzlet megkötése előtt egy kikötése • van. A képnek az Uffici képtárba kell kerülnie, nem hagyhatja el Olaszország területét. A képkereskedőnek leesett az álla, úgy látszik, valóban őrülttel áll szemben. Azonnal mozgósította a rendőrséget. Végre szemtől szembe álltak a képszakértők a sivár hotel­­szobában a titokzatos idegen­­nel Az pedig egy piszkos bő­röndöt húzott elő, kezdte ki­csomagolni belőle a szakadt ingeit és limlomját. A bőrönd KiuruU, de a kép még nem volt látható.- Mégiscsak őrülttel állná­nak szemben? — Egy pillanat türelmet ké­­rek — mondotta, majd diadal­masan kiemelte a bőrönd belső feneket. És valóban ott feküdt a piszkos rongyok között az igazi, valódi, hamisítatlan Mona Lisa. Perugia megadta magát sorsának es egészen nyugodtan tíStf-íedeU’ amikor letartóz­tattak. A I-'ÜRDÖZŐ Nö — KALANDJA Ugyancsak Párizsban történt 1952 júniusában, a Modern Művészet Múzeumában. A XX. század remekei című kiállítá­son bemutatták Renoir Fürdö­­ző nő-jét, melynek értéke szakértők szerint legalább 30 millió francia frank. Két „mű­vészetért rajongó“ fiatalember a múzeum padlásán keresztül lelopakodott a termekbe, fel­feszítették az ajtókat és a Fürdöző nőt magukkal vitték. A neszre figyelmesek lettek az őrök és. a két diákot azonnal letartóztatták. A múzeum kö­zelében várakozó autóban meg­találták a két „rajongó“ revol­verét és más feszítőszerszá­mokat. A KÖZÖMBÖS IS VESZÉLYBEN FORGOTT Watteau Közömbös című, halványkék és rózsaszín árnya­latokban tartott remekművét 1939-ben egy Szerge Bogusz­­lawszkij nevű festőművész lopta el egy párizsi múzeum­ból. Betegesen rajongott a Watteau-képekért és elhatá­rozta, hogy, a képet saját ízlése szerint átfesti. Több mint egy évig készült a tettre. Egy őri­zetlen pillanatban sikerült is a képet leakasztani és palettá­jával, festékdobozával együtt kicsempészni az épületből. Boguszlawszkij saját ízlése szerint átfestette a képet. Az „alkotás“ hevében azonban nem tudta megőrizni titkát és így jöttek rá a híres kép nyo­mára. Amint a felsorolt esetekből láttuk a hires képzőművészeti alkotásokat nem olyanok lop­ták el, akik „mesterségsze­­rűen" űzték a tolvaj lást, ha­nem többnyire kényszerképze­tek hatása alatt követték el a tettet. Bertillon párizsi ren­dőrségi hivatalnok valóságos rendszert dolgozott ki a bűnö­zők felderítésére. Rájött arra, hogy a csontrendszer méretei felhasználhatók az emberek azonosítására, mivei azok a felnőttben már nem változnak. A Bertillon-rendszert az idők folyamán még kiegészítették és ezt a kutatási módot rész­ben még ma is használja a világ valamennyi rendőrsége. A Bertillon-rendszert azonban már a múlt század végén kezdte kiszorítani a daktilosz­­kópia, vagyis az ujjlenyomat alapján történő személyazo­nossági felderítés. Amikor Pá­rizsban a Mona Lisa elrablásá­nak rejtélyével került szembe a rendőrség, már csak Fran­ciaországban használták a Ber­tillon-rendszert. Franciaország ugyanis büszke volt fiára, Bertillonra és pusztán soviniz­musból ragaszkodott az elavult módszerhez, ^jy történt, hogy az ujjlenyomatokat nem tanul­mányozták, pedig Mona Lisa tolvaja is otthagyta áruló ujj­lenyomatait azon az üvegszek­rényen, amely a páratlan kin­cset érő képet foglalta magá­ban. Ezért nem tisztázhatta annak idején a rendőrség a tolvaj személyét. Amikor újabb botrányok tör­tek ki, akkor azok elsodorták a Bertillon-rendszerű elavult nyilvántartást. Azóta már min­denütt ujjlenyomatok tartják nyilván a bűnözőket. Florine Pellion cikke nyomán axE , a technika A tadzsikisztáni ionoszferikus állomás erős zavarokat észlelt a ionoszférában. A szakemberek véleménye szerint ezt a jelen­séget az idézte elő, hogy a Föld nagy tömegben sugározta visz­­sza a Napból kiinduló elemi ré­szecskéket. Az asztronómusok három csoport napfoltot fedez­tek fel, amelyek közül a legna­gyobb szabad szemmel is ész­lelhető. A fokozott napfolt-te­vékenység zavarokat okozott a rádioösszeköttetésben és nagy­mértékben megváltoztatta az időjárást. Szakemberek véle­ménye szerint e jelenségek an­nál érdekesebbek, mert a nap­­tevékenység csökkenésének időszakában támadtak. VILÁGÁBÓL Üfcfr mmr ki magát az ember a vibrátor hatásának úgy érzi magát, mintha három órát pihent vol­na. A Szovjetunióban a nagy­forgalmú utcák- sarkán akar­nak ilyen frissítőgépeket fel­szerelni. Tbilisziben, Grúzia fővárosá­ban olyan elektronikus fordító­gépet szerkesztettek, amely oroszból grúz nyelvre fordít szövegeket. A gép figyelembe veszi a grúz nyelv jellegzetes­ségeit és az idiomatikus kifeje­zéseket is. * * * * A Német Demokratikus Köz­, .... , ....... társaságban 1961-ben több mint cssä" ä; •*> >»»•»« «>»•*•' * szerkesztettek, amely rendkí- « Í9Y sikerült egy igen ve­­vüli módon frissítőleg hat az szélyes járványt leküzdeni a emberre. Ha egy percre teszi halak között. A Szovjetunióban érdekes kí­sérleteket végeztek a téli ve­­:éssel. Külön vetögépeket szer­kesztettek és egyenesen a hóba vetettek. A vetőmagot előzete­sen csávázták és így több mint kétszeres hozamot értek el. Több pszichológus foglalko­zott már az emberi nevetés ta­nulmányozásával. Megállapítot­ták, hogy a gyermekek négy és hét év között a váratlan fordulatokon nevetnek, hét-ti­zenhárom éves korban a fel­nőttek ügyetlenségén, 14—20 év között a tréfákon és szójá­tékokon s csak a felnőttek tud­nak sajátmagukon nevetni. * * * * Több mint húszéves kísérle­tezés után sikerült kitenyész­teni a leopárd és az oroszlán keverékét. A kölykök anyjuk után örökölték fejalkatukat, apjuk után a színeket és a há­tuk formáját. A moszkvai ál­latkertben már negyedik gene­rációban nevelnek egy tigris­oroszlán keveréket. ssségek a nagyvilágból Londonban bemutatták a műtejét. íze állítólag nem különbözik a tehén tejétől. Egyes kutatók szerint egész sereg takarmánynövényt le­het mesterséges tej előállí­tásához felhasználni. * * * Amerikában új táncot akar­nak divatba hozni. Chris­topher Scharf, a tánc ter­vezője elmondta, hogy a tánclépések akkor jutottak eszébe, amiko- az állatkert­ben a pinguineket nézeget­te. Ezért az új tánc neve Pinguin lesz. Még szerencse, hogy nem a majomketrec előtt állt meg. * * * Düsseldorfban most tar­tották meg a vénkisasszo­nyok IX. világkongresszusát. A nagy nemzetközi értekez­leten megválasztották a „Miss Vénkisasszonyt.“ * * * Jevgenyij Levies még csak 14 észtén fős, de máris felvették a moszkvai fizi­kai mérnökképző főiskola első évfolyamának hallgatói közé. A főiskola évente fi­zikai és mennyiségtani olim­­piászt rendez. A legtehetsé­gesebb középiskolások szá­mára tavaly Levies nyerte meg ezt a versenyt. Akkor a hetedik osztályba járt, ezután egy év alatt letette a 8., 9. és 10. osztály vizs­gáit és kivételes képessé­geire való tekintettel fel­vették a főiskola első év­folyamára. * * * A dán hadügyminisztéri­um kényes kérdést oldott meg, amikor feltette a kér­dést: megengedhető-e, hogy egy katona egyenruhájára olyan egyesület jelvényét tűzze ki, amely az atom­fegyverek használata ellen küzd? A felelet így hang­zott: a dán katona politikai pártjelvényén kívül bármi­lyen jelvényt viselhet. m IFJÚSÁG — a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságénak kiadóhivatala. Szerkesztő­in ^adminisztráció Bratislava, Praž»ká 9. - Telefon 443-41. - Postaitok 30. - Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár povstania sí előfizetés eov évre 31.20 - Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet - Kéziratokat nem órztlnk meg és nem adunk vissza - A lapot külföld számára a PoStový Novinový Grad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L JindfiSská ulica 14 — vývoz tlaCe. k—22*21453

Next

/
Thumbnails
Contents