Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-09-18 / 38. szám
inni suliin........ V annak a történelemnek E egészen különös fur- E esaságai. Olvasom = pélčául, hogy a Szegedi = Tudományegyetem József = Attila nevével indul az el- E következő oktatási évadban. E Mi is történt tulajdonkép- E pen? E 1925-ben, az akkor húsz- E éves szegedi bölcsészhall- E gáté megírja a Tiszta szív- 3 vei című, immár (valóban ~ Így mondhatjuk) világhírű E versét: E Nincsen apám, se anyám, E se istenem, se hazám, = se bölcsőm, se szemfedőm, E se csókom, se szeretőm“. í A költőt a vers megjele- E nése után bíróság elé čipe- E lik, s mikor vizsgázni megy, = Horger Antal, az egyetem E félelmetes hírj, s félelme- = 3 = 3 3 3 3 r s s 3 3 3 3 3 i BATTA GYÖRGY Született 1943-ban Rimaszombatban, jelenleg a nyitrai Pedagógiai Intézet hallgatója. Eredeti hangú, a mai, huszadik századi világ jelenségeit versbe-szedniakaró versei méltó feltűnést keltettek irodalmi köreinkben. Sajnos, hogy ezek a túlságosan is újszerű versek legtöbbször még csak a kísérletezés stádiumáig tudnak eljutni, és sokszor kísért bennük a modorosság. József Attilához Mikor neonok alatt ballagok, s az égen fényes réz-hoid-karikát kerget az est fény-botokkal, mikor neonok alatt ballagok rádgondolok mindig, József Attila. A kirakatok előtt eszembe jutsz és fáj tudnom, hogy nem volt sokszor rendes cipőd, de több-számmal-nagyobb kopott cipő-hajóiddal te büszke kapitány beeveztél mégis rim-evezőkkel a halhatatlanságba. i Mikor egy kenyérbe harapok rádgondolok mindig, József Attila Hidd el, ha rajtam állt volna, akár az űr hatalmas kenyereit, a napot vagy holdat tettem volna elé'’ egyél testvérem. Ha élnél most, vájjon hogy Írnál? Versbe törnéd a mát? A csövekbe-rekesztett csillagokról, mik kitörni igyekeznek minden este s szikrázásuk elönti az utcát, a neonokról írnál Attila? A piros, kék, zöld, sárga neonokról, a televízióról, rakétákról, elektronikus agyról, gyárakról. Les Paul gitárszámairól írnál Attila? Mert ez az én világom, ezt hozták az évek, s röpítenek egyre előbbre a perc-rakéták. Az én világom két gömb Röpül suhogva Ha egymásnak röpül?! Ha feketék lesznek a pipacsok, búzavirágok tulipánok az emberek ha feketék lesznek? Az én világom két gomb Attila, Te is ugye toll-varázsf ílcádda) bűvészként segítenél elkerülni az összekoccanást. Láttam Flórát. A Balatonná1 jártam é3 láttam Flórát. Téged láttalak benne Attila. Nekem is van Flórám: Katim. Éppen olyan ő nekem, mint neked volt a tiéd Egyszer, (az ég kék füstjei fény-köteleken már a földre szálltak, s dermedt-kékké: virággá összeálltak) mi ketten Katival a folyóparton gyerekek tudtunk lenni újra, sáe-tésztákat gyúrtunk, ég-tetős kék-falú házunkban égett a nap-lámpa, kék-falú házunkban egy pillanatra megszűnt a világ, s ahogy feküdtünk ott egymás mellett arcunk bronza összeforrt az éggel. Hogy is írnád7 A lemezjátszó zenélő láda? A televízió: kis mozi? A helikopter: motoros szitakötő? Hogy is állna össie verssé korunk zaios kuszasága? Mert ezt kell írni, amiben élünk, ahogy vagyunk így ezt a létet, ugorhatsz előre is hátra is, akár egy ezredévet, de úgy, hogy maradj mégis a jelenben. Ültesd Mária Teréziát űrhajóba, Napóleonnal szereltess neont, de versed legyen mégis, mostani, mát rögzítő igaz óda. Harcolok, hogy mindig jő legyen. Hogy legyen örökre béke, Nem vagyok babonás, de ma este fényes szerencsepénzkén1 a holdat dobom az ég-víz átlátszó fenekére, és mormogom, akár a varázsigét: legyen örökre béke. Ezt keli írnom mindig Mennyire más mégis már verset írni nekem most mint pár évtizede neked De ha te is itt élnél közöttünk Att la ugye írnád (hogy mindig jó legyen) te is a békét-féltö verseket? Attila és az Egyetem tesen bigott nyelvészprofesszor eltanácsolja az egyetemről. 1932-ben, emlékezetes születésnapi versében így ír erről a költő: „Lehettem volna oktató, nem ily töltőtollkoptátó szegény legény. De nem lettem mert Szegeden, eltanácsolt az egyetem fura ura“. Miről van szó tulajdonképpen? A lapok méltóképpen kommentálták a névadást, megállapíttatott, hogy itt volt az ideje József Attila szegedi rehabilitációjának, s volt lap, mely a hír mellé, akasztófahumorral szinte, leközölte a Születésnapomon című verset: „Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj“. Mi most nem erről akarunk szólni. Hanem a máról, József Attila példájának mához szóló tanulságáról. Meit ki állíthatná például, hogy manapság már nem akadnak az egyetemeken Horger Antalok? Üj típusú iskolarendszerünknek sikerült már rengeteg konzervativizmust kiküszöbölni egyetemeinkről, de vajon -sikerült-e mindent kiküszöbölni. ami régi, ami rossz, ami elmaradott, ami begyepesedett? Megdöbben olykor az ember. Hát soha nem tanulnak már a történelemből a Horger Antalok? Mert íme a pofon; a történelem pofonja. ugyanaz az egyetem, amely alig négy évtizeddel ezelőtt kizárta soraiból legnevesebb hallgatóját, a magyarság egyik legnagyobb lángelméjét, most alig pár évtized múltán kénytelen fejet hajtani József Attila nagysága előtt s az ő nevét tűzni zászlajára. Mert: Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély / e kéj. Én egész népemet fogom, nem középiskolás fokon tanítani. E i 3 _ ~<i un mi nim u iiiiiiiiiiiiiiiimmimiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiimiiiimiiiiiimiiiiimiii' Könyvek között Nemcsak a kisdiákok, hanem a felnőttek számára is megnyíltak az iskolák kapui. Hazánkban a gyermekek a tankönyveket már ingyen kapják, míg az idősebbek egyelőre még saját maguk gondoskodnak a tanulmányok folyamán szükséges tankönyvekről és segédeszközökről. Ne feledkezzünk meg azonban arról hogy a felnőtteknek is meg van rá a le® hetőségeik, hogy a tanulmányok folyamán ingyen jussanak könyvekhez, hiszen a kölcsönkönyvtárak szükség esetén hosszabb időre is lehetővé teszik a könyvek tanulmányozását és olvasását. A Szlovák Pedagógiai Könyvtár Bratislavában, (Klarissza utca 5. sz.) hatalmas szlovák, magyar és más nyelvű anyaggal rendelkezik, és nemcsak azoknak áll rendelkezésére, akik Bratislavában laknak, vagy ott folytatják tanulmányaikat, hanem a vidékiek számára is. A Szlovák Pedagógiai Könyvtár az iskolai könyvtárak módszertani központját képezi. A tanítók és tanulók az iskolai könyvtárakon keresztül fordulhatnak a Szlovák Pedagógiai Könyvtárhoz, ahonnan kérésükre a legrövidebb időn belül elküldik a megrendelt könyveket. A könyvtár szakemberei szívesen sietnek bárki segítségére, akinek tanulmányai folyamán szakirodalomra van szüksége, * és összeállítják a megadott tárgykörre vonatkozó könyvek jegyzékét. Szükség esetén a megadott címre postán is elküldik azokat. A könyvtárak közötti szolgálat révén esetleg más könyvtárakból is beszerzik a kért könyveket. A könyvtárban nemcsak pedagógiai, hanem más szaktárgyű könyveket is találunk: politikai irodalmat, népszerű tudományos és szépirodalmat. A könyvtár-alapot állandóan bővítik és évről évre újabb pótjegyzéket hoznak nyilvánosságra. A Szlovák Pedagógiai Könyvtár kényelmesen berendezett olvasótermeiben a szakosított segédkönyvtárakon kívül többszáz különböző nyelvű folyóirat áll a látogató rendelkezésére. A könyvtári épület ódon árkádos udvarán a már közeljövőben csendes meghitt légkörben olvashatnak. A könyvtár naponta 8-tól 9 óráig, szombaton pedig 8-tól 12-ig áll a nagyközönség rendelkezésére A könyvkölcsönzés teljesen díjtalan. A könyvtár tevékenysége főleg a pedagógiai ismeretek népszerűsítésére cs elmélyítésére irányul, ennél fogva a könyvtár alap főleg a neveléstudománnyal összefüggő szakirodalmat öleli fel Napjainkban különösen előtérbe helyezkednek az ifjú nemzedék nevelésének kérdései, megoldásuk nemcsak a szülők és tanítók, hanem az egész társadalom feladatává válik. A szlovák pedagógiai könyvtár ebben a munkában fontos feladatok teljesítését vállalta magára, rajtunk múlik, hogy a könyvtár nyújtotta lehetőségeket teljes mértékben igénybe vegyük. —ef— A barátság jegyében BESZÉLGETÉS VASZY VIKTORRAL, A SZEGEDI SZÍNHÁZ Csupa szikrázó jókedv, csupa vitalitás! Arca naptól barnult; egy csipetnyit magijai hozott a Tátra szabad levegőjéből . .. ) — Idestova a 18-ik nyarat töltöm az önök gyönyörűséges Tátrájában. Jövőre is itt leszek! ... Először a Szabadtéri Játékokról érdeklődünk — Véleményem szerint mindenképpen meg ehetünk elégedve az elért sikerekkel! Már nemcsak hazai, de komoly nemzetközi eredményt is elkönyvelhetünk Idén nem kisebb csillagok szerepeltek Szegeden, mint Margaret Tynes, Luigi Ottolini, Zenaida Pally. Az Aida nemzetközi színvonalú előadás volt. A Szegedi Szabadtéri Játékok szimbólumai a ma: egészséges magyar kultúrpolit.kának. — A jövő évad színházi tervei? Több új mű bemutatására készülünk az új szezonban. A tervbevett premiérek közt szerepel Ján Cikker államdíjas szlovák zeneszerző Bég Bajazid című operája is. A premiért január közepére tervezzük. — Hogy esett a választás éppen erre az operára? — Mindenekelőtt maga a mű témája fogott meg! Azonnal felfigyeltem rá. Az ilyesfajta mondák, legendák mi előttünk, magyarok előtt is ismeretesek. Ha végiglapozunk a magyar történelem lapjain, feltétlen szemünkbe ötlik. mennyire megszenvedte a magyarság a „török veszedelmet“! Bizonyos vagyok benne — s jnár előre is örömmel tölt el — hogy Cikker operájának igen nagy visszhangja lesz minái mk is! Maga a bemutató csúcs dokumentációja lesz annak a szellemi kultúrközlekedésnek, amely a két nemzet között az utóbbi években oly örvendetes módon elindult! A Duna völgye népeinek kultúrája sok tekintetben FÖZENEIGAZGATÖJÁ VAL közös gyökérből táplálkozik. Végeredményben minden olyan művészi alkotás, amely ezt a fenséges eszmét fejezi ki, a két nemzet baráti közeledését, és egymás megértését szolgálja! És mi, a kultúra szerény harcosai, ezeknek a kulturális kapcsolatoknak az elmélyítésére törekszünk; hogy a két nép barátsága örökre egybekovácsolódjék... — Egyéb tervek? — Talán nem érdektelen, hogy jövőre csereakijiöt tervezünk a besztercebányai operaházzal. Hangversenyeket is tervbe vettünk — közös koncerteket! Olyan értelemben, hogy a két ország művészei közösen együtt szerepelnének ... áthatva attól az eszmétől is, hogy a magyar közönség még közelebbről ismerkedjék meg a csehszlovák kultúra legjelesebb alkotásaival — és természetesen, magukkal az előadóművészekkel is! Kézfogás: erős vibráló kéz — egy kiváló karmester keze! Somorjay György KULTURÁLIS HÍREK • Aragont, a francia haladó tén tartózkodtak, ahol a Csehírót a prágai Károly Egyetem szlovák Kultúra helyiségében bölcsészettudományi fakultása baráti beszélgetéseket rendezünnepélyes keretek kötött tek. díszdoktorrá avatta. • A Szovjetunióban most • Hja Prachov államdíjas és adták ki könyv formában Mó- Bohuslav Brezovský csehszlo- ricz Zsigmond hat színdarabvák írók e napokban Budapes- ját. 'immmiiiimiiimiiiiiiiimmimimmmiimmiimmiimmiimm immiiimmimimmmmiimmmi» Egri Viktornak, a csehszlovákiai magyar irodalom egyik élő veteránjának első írásai kellemes benyomást jelentettek az olvasók számára. A kezdő író szerteágazó képzeletvilága, müveit nyelvi kifejező képessége színessé, elevenné tette még a történetekben, drámai konfliktusokban szegényes elbeszéléseket is. Humanitása, mélyen érző emberi gondolkodása megkülönböztette a többi, vele egykorú és együtt induló tollforgat óktól, a népies Darkó Istvántól, a polgári Sebesi Ernőtől, Palotai Boristól, de osztály származásánál fogva ő sem jutott el addig a megismerésig, ameddig már akkor eljutott a művészileg sokkal kiforratlanabb Morvay Gyula, avagy Sellyéi József. S most, hogy a Keserű égbolt lapjait forgatjuk, ezek az érzések újra felvetődnek bennünk, s új mérleg felállítására késztetnek. Az új mérleg készítéséhez azonban új súlyra — új írásra van szükség. Csakhogy éppen itt, ezen a ponton van egy kts szépséghibája a kötetnek, amit már Tolvaj Bertalan is szóvá tett az Üj Szó 1962. aug. 18. számában. A könyv alig hoz úi írást, az elbeszélések legtöbbje ismert, többször megjelent, vagy átdolgozott müvei a szerzőnek, Furcsának találjuk azt is, hogy a novelláskötetból nálunk kiadott 1400 példány a bennük lévő novellák szempontjából eltér a Magyar Népköztársaság részére készített 1730 darabtól. Míg az itten forgalomba hozott könyvek felölelik a szerző által kiadott' novellák majd minden darabját, addig a Magyarországra küldött példányszámok csak az utolsó évtizedekben írt elbeszélései válogatását tartalmazzák. Tény, hogy ezek kiforrottabb alkotások, de ha már közös kiadás, akkor miért kell ilyen megkülönböztetést tenni? Vagy ha értékmérésnek vesszük ezt a megnyilvánulást, akkor az miért nem vonatkozik mind a két félre egyformán! Egri Viktor legtermékenyebb íróink egyike. Müveit gondosan újra és újra átdolgozza — és újra kiadja. írói munkásságának fölfelé ívelő pályáján formai készsége és stílus-gazdagsága egyre gyarapszik és bővül. A szép szó mestere. Hajlékony nyelvezete pompásabbnál pompásabb képeket fest az olvasó elé. Húsaiból kicsendül líraiságra való hajlama, még e szigorúnak nevezett műfaj keretén belül is. Tóth Tibor szerint ez a legsajátosabb (és nem sajátabü) műfaja az írónak. A kötet azonban azt igazolja, hogy a hosszabb lélegzetű elbeszélések jobbak, kiforrottabbak és egységesebbek. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek Egri Viktor későbbi alkotásai — s ezért látszik aránytalannak a novellák megoszlása a kötetnek első és második részében. (A máglya, A tűzpróba, Anna, Keserű égbolt ) Szinte azt mondhatnánk hegy novelláinak nagy része egy készülő nagyobb mű elptti W.lrojz, képzőművészeti nyelven kifejezve, tanulmány. Figyeljük csak meg, hogy novelláiban mennyi az ilyen rövid lélegzetű, egy emberről szóló jellemrajz. (János a félkegyelmű, A matróz, Fekete Kata, Simon, Ábel, A profesz-
