Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-09-04 / 36. szám

Diákokhoz és szülőkhöz a tanév Egyesek örömmel, mások szorongva, de minden diák — kicsi és nagy egyaránt várja az iskolaév meg­kezdését. Mit hoz az új tanév, hogy birkóznak meg a tan­anyaggal, milyen eredményre számíthatnak majd az év végén — megannyi kérdés, ami most szeptemberben minden dijk gondolatát foglalkoztatja. Igen, a júniusi eredmény nagy mér­tékben attól tligg, hogy most Szeptemberben hogyan kezdjük a munkát. A tanulás — mint minden tnás munka — csak akkor járhat sikerrel, ha terv­szerűen, egyenletesen elosztva végezzük. Mit jelent ez? Minden egyes órára elkészülni, s nem kiszámítani/ hogy a „múltkor feieliem, most nem hívnak ki“, óz ilyen számításoknak nemcsak az a hátránya, hogy sokszor nem válnak be, hiszen valakit ki lehet hívni néhányszor is Az ágyneműről, is kell beszélnünk, mert ezen a té­egymásután (s ezt a diákok jói tudják, csak nem akarják tud­ni). hanem mondhatnánk „lyuk“ támad az anyagban, nem lesz összefüggő. S az „elbliccelt" részt úgyis meg kell tanulni, pedig akkor már nehezebben megy majd, hiszen a rendes ta­­nulnivaló mellett kell elsajátíta­ni, s az év végi ismétléseknél ismét hiányzik a meg nem ta­nult rész. S ezután kimondjuk az annyiszor hangoztatott, any­­nyiszor hallott és mégis gyak­ran meg nem hallgatott érvet: mindenki magának s nem a ta­nítónak tanul. Erre gondoljon minden diák szeptemberben, a tanév elején. Néhány szót azokhoz a szü­lőkhöz szólunk, akik most vezetik gyermekeiket elő­ször az iskola padjaiba. A leg­fontosabb, amit szem előtt kell tartaniuk: törődjenek a gyer­mek tanulásával, mégpedig úgy, hogy a gyermek ne azt érezze, hogy ezt csak kötelességből és azért teszik, hogy öt ellenőriz­ze«. A szülőt kell, hogy érde­kelje gyermeke tananyaga s ta­nulmányi eredménye, s ezt az érdeklődést mutassa a gyermek előtt. A második feltétel a szülő ré­széről az iskolásgyertnek iránt: a türelem. Ha a gyermek vala­mit nem értett meg, magya­rázzuk meg türelemmel, még akkor is, ha egymásután né­hányszor kell elmondanunk. A zt mondtuk, azokhoz a szülőkhöz szólunk, akik most először vezetik gyermekeiket az iskolába. A többiekhez annyit, hogy ha ed­dig nem tettek így, szintén szívleljék meg ezeket a taná­csokat. az ô&ôzá&détäM ren is változá; történt. már, nem divatos az agyonhímzett és agyonfodrozott ágynemű. A legdivatosabb a legegyszerűbb s nyugodtan állíthatjuk, hogy az is a legszebb. A színes mellett persze még mindig divat és szép a fehér ágy­nemű, mostanában az úgynevezett angol széllel készül. Ha da­maszt, akkor a monogramon kívül semmi más dísz nem szük­séges rá, ha vászonból készül, akkor az angol szegély szélét finom, keskeny hímzéssel vagy csipkével díszítjük. A pasztellszínű ágybuzatok még szintén divatosak és szépek is. pl. a halványzöld, halványlila, rózsaszín, világoskék, hal­ványsárga. Emellett azonban fehér ágyneműnek is kell lenni, csak színessel nem lehet „berendezkedni". Ennek ugyanis az a hátránya, hogy csak hozzáillő fehérneműben szép benne aludni. Csúnyán hatna pl. zöld ágyneműben a nő lila hálóinget a férfi pedig kék pizsamát viselne. Üjdonság a virágos vagy pettyes kartonból készült ágyhuzat, sőt, ismét divatba jöttek a piros-fehér, kék-fehér csíkos vagy kockás vászonhuzatok is. Ezeket és a kartonokat is szintén angol széllel varrják. Akinek már van fehér vagy pasztellszínű ágyneműje, vehet ilyeneket is, mert nagyon szép és pl. a kar­ton sokkal olcsóbb is. mint a damaszt, de persze számítani kell azzal, hagy ez előbb tönkre is megy. Praktikus pl. gyerekeknek, egyrészt, mert nem piszkolódik annyira, másrészt, mert _ a kiságyba megfelel az olcsóbb anyag is, j (később úgyis nagyobbat kell beszerezni),' s amellett szép is. Választhatunk pl. apró: virágos kartont is, ennek a szélére tűi dús fodor illik. Akármilyen az ágynemű, fehér vagy, színes, damaszt vagy karton, egy a lénye- f ges: mindig ragyogóan tiszta legyen. Ne hagyjuk agyonpiszkolódni, váltsuk mindig, i amikor piszkolódni kezd. Az ágyneműnek nemcsak esztétikai szempontból kell min­dig „habos“-nak lenni (bár ez nagyon fontos), hanem azért is, mert a tiszta ágynemű egészséges és jó alvást biztosit. (Folytatjuk) nem 3L in |HÍ jélJ* w // Az emberek már a legrégibb időkben adtak egymásnak üze­netet. Szóban vagy jelek segít­ségével érintkeztek egymással. Füttyjelekkel vagy fákon, bok­rokon, utakon hagyott jelzések­kel adtak hírt. Ezek a jelzések békét vagy harcot jelentettek, sokszor azt, hogy arra ment egy szarvas vagy hasonlókat. A jelzések segítségével való üzenetközvetítés ma is eleven szokás, ma ilyenek például az országút- és kilométer-jelzé­sek Az írásnak e jelekkel szem­ben sok előnye van, elsősorban az, hogy lehetővé tette a leg­fontosabb közléseket és nem lehet félremagyarázni. Az írás segítségével szerződésekét le­hetett kötni, fel lehetett írni a legfontosabb eseményeket. Az írásnak köszönhetjük, hogy egyáltalában fennmaradtak a történelem emlékei. Az írás története igen érde­kes. Ha az egyes írások meg­fejtésének történetét nyomon kísérjük, izgalmasabb olvas­mányt találunk, mint a detek­­tivregények. Ősi társadalmak fejlődése és hanyatlása tárul elénk. Az írás mindenekelőtt társa­dalmi szükségletet elégít ki. Léteznek olyan írások, amelyek sohasem fejlődtek tovább, a legkezöetlegesebb stádiumban maradtak Ezt a jelenséget az­zal magyarázzuk, hogy azok a társadalmak sohasem értek el a civilizáció bizonyos fokára. Amikor egy társadalom már osztályokra bomlott, állarhba szerveződött, akkor általában már volt írása is. KIÉ A DICSŐSÉG Egész természetesen felve­tődik a kérdés, melyik volt az a nép, amely elsőnek érkezett '*-v ►Kz ►W * M ¥ Madár, csillag és hal. el arra a fokra, hogy az írás létszükségletté vált számára? A keleti népek már rég felis­merték az írás jelentőségét. Ezt abból is láthatjuk, hogy mindig egy bizonyos mítosszal vették körül, és az írásnak isteni eredetet tulajdonítot­tak. Babilóniában és Egyiptom­ban is. A zsidók hite szerint azok a táblák, amelyeket isten küldött le Mózessel, isteni írás­nak tekintendők. Az iszlám azt tanítja, hogy isten személyesen teremtette meg a betűket és ezeket felajánlotta Adámnak, aki azokat visszautasította és így kerültek a betűk az angya­lokhoz. Mivel azonban az angyalok­nak bizonyára nincs szükségük szerződésekre vagy levéltárra, az írás végül is eljutott az em­beriséghez. A mai archeológu­sok az első írás megjelenését Mezopotámiába vagy Egyiptom­ba helyezik. Bebizonyítható, hogy ezekben az országokban már az időszámításunk előtti negyedik évezred közepén léte­zett írás Az egyiptomi hieroglifák rend­szere, obeliszken megörökítve. Hosszú út vezet innen addig az írásig, amíg Egyiptomon ke­resztül végül is Görögország­ban kialakult a mi ábécénk. E háromezer ev rlatt az írás azonban még nem jelentette azt, amit ma jelent. MINDEN KEZDET NEHÉZ Amikor az emberiség el kez­dett írni tanulni, az írás és a beszéd teljesen idegen tevé­kenységek voltak. Manapság mindenki számára magától ér­tetődő, hogy egy betű egy han­got ábrázol és'a hangokból sza­vakat állítunk össze. Az első írástudók nem a szavakat akar­ták lerögzíteni, hanem a szó jelentését és ezért a tárgyat igyekeztek ábrázolni. Az írás eredete a rajzzal vagy a szob­rászattal fonódik össze. Igen ám, csakhogy már az írás hasz­nálatának kezdetén is felmerült a kérdés: a világ nemcsak tár­gyakból áll, hanem cselekvé­sekből is. így született meg a rajznak egy új formája, a cselekvést ábrázoló futó, tér­deplő vagy verekedő ember áb­rázolása. A verekedő ember például már nem egyszerűen a verekedő embert, hanem a csatajelenetet ábrázolta. A szimbolikus ábrázolási mód az­zal a nehézséggel jár, hogy ugyanannak a jelnek is több értelme lehetett. Elérkezett az az idő, amikor a szimbolikus ázrázolási mód már annyira, ki­fejlődött, hogy egy konkrét tárgy képének absztrakt jelen­tése lett. Az idők folyamán egyre több szimbólum lett használatossá. Az államok növekedtek, kap­csolatba kerültek egymással, szükség volt tehát olyan írásra, amellyel mindent fel lehet je­gyezni és félreértés nélkül írásba foglalni A fejlődés oda vezetett, hogy a szavakat kü­lönböző szótagokra bontották fel és a szó egyes részeit ábrá­zolták külön jelekkel. A sumir Írás az első, amely már nem a tartalmat akarta ábrázolni, hanem a hangzást. A szót már nem szótagokra, hanem még elemibb alkatrészekre, — ahogy azt a nyelvészek mondják — fonémákra bontották. Ezeket úgy tekinthetjük, mint az előre gyártott elemeket, bármilyen szóban alkalmazhatjuk őket. A fejlődés során egyre jobban leegyszerűsödtek az írás jegyei. A mi ábécénk már mindössze 20-40 jegyet tartalmaz. AZ ABC MINT KERESKEDELMI ESZKÖZ Vessünk egy pillantást a Földközi-tenger keleti meden­céjének ókori térképére. A má­sodik évezred közepén négy hatalmas civilizáció osztozko­dott rajta. Keleten a Tigris és az Eufrátesz között a mezopo­támiai, délen az egyiptomi, északon Kis-Ázsia pusztái, nyu­gaton, pedig Kréta és az Égei­­tenger szigetei. Négy civilizáció — négy írásrendszer. A föníciaiak Libanon és Szíria tengerparti városainak lakosai voltak. Hosszú ideig az ékírást használták. De hamar megérez­ték, mennyire fölöslegesen bo­nyolult ez az írásmód. Mivel náluk nem fejlődött ki a kaszt­rendszer, szükséges és lehetsé­ges is volt egy kényelmesebb Írásrendszer kialakítása. Ennek az írásrendszernek az előfutá­rai az egyiptomi mássalhangzó­ábrázolások vagy az ékírás szó­­tagjelei voltak. Az ábécével tehát a föníciai tengerparton találkozunk elő­ször. A legrégibb szövegeket a szíriai parton egy olyan ke­reskedelmi központban találták meg, amelynek birtoklásáért az akkori világ hatalmasai harcol­tak. Az ábécé megfelelt a föní­ciai kereskedőknek. Az új írás azért terjedt el gyorsabban, mint az egyiptomi vagy a me­zopotámiai társadalomban. A modern ábécé megteremtése a görögökre várt, akik ábécé­jüket a föníciaiaktól vették át az első évezred elején. A görög íráshoz azonban nemcsak a mássalhangzók jelö­lése vált szükségessé, hanem a magánhangzóké is. Új jeleket kellett kitalálni? Egyáltalában nem. A föníciai ábécé ugyanis nem kevesebb, mint 30 jelet használt. A következő lépés már csak az volt, hogy néhány, a görögben nem létező föníciai mássalhangzót magánhangzók jeleiként használjanak. Azt hihetjük, hogy a föní­ciaiak ábécéjét szinte azonnal A TUDOMÁNY e*r g Vechn I kaj VILÁGÁBÓL # A hideg ellen legszívősab­­bak a libák és a macskák. Még —110 C foknál is életben ma­radnak. A jegesmedvék és a fókák csak —30 C fokot bírnak ki. A legtöbb emlős —45 C fok­nál megfagy. ® A Slovenská Lupčai Bioti­­ka üzem a legnagyobb antibio­tikum gyár hazánkban. Több mint 80 féle gyógyszert gyár­tanak. Tizenegy országba szál­lít penicilint, streptomicint, aureovit 12-t. ® Ukrajnában a zoológusok a strucmadarakat akarják meg­honosítani. A strucctojás tíz­szer nagyobb, mint a tyúktojás, a strucc azonban csak 16—24 tojást tojik évente. Ha sikerül­ne a strucc tojáshozamát emel­ni, akkor egy újabb fajtával bővülne a baromfitenyészet. ® A Magyar Népköztársaság­ban a második ötéves terv meg­valósítása keretén belül száz és száz traktor és földkotrógép hadat üzent a hortobágyi pusz­tának. A tudósok tanulmányoz­ták, hogy milyen npvények termesztése kötné le av homo­kos talajt és milyenek ter­mesztése fizetődne ki a legjob­ban. A terv teljesítésének vé­géig több mint 35 ezer hektár területen szőlőt, 25 ezer hektár területen gyümölcsösöket és erdőket létesítenek. Azokon a részeken, ahol az öntözésre felhasználhatják a folyók vi­zét, zöldségtermesztő hatalmas vállalatok keletkeznek. ® A zoológiái kutatások be­bizonyították, hogy a kék szín védi a házakat a legyek ellen. A tehenek is 5-7 százalékkal több tejet adnak, ha az istálló mennyezete vagy fala kék szí­nű. ® A Kínai Népköztársaság­ban sikerült felismerni a tra­choma e veszélyes és ragályos szembetegség — vírusát, amely különösen a trópikus éghajlat­ban elterjedt. # Érdekes megfigyeléseket tettek a moszkitólárvákkal vég­zett kísérleteknél. Hogyha a rovar tojásait hét napon ke­resztül 29 C fok melegben tar­tották, csakis nőstényrovarok keltek ki. Ha a tojásokat csak hat napig tartották ilyen hő­mérséklet alatt, akkor már hímrovarok is keltek ki. ® Parányi szerkezetet konst­ruáltak — hasonlít a karórára — amely feljegyzi a szívtevé­kenységet. Különösen a sporto­lók és a nehezen dolgozó mun­kások szívműködésének megfi­gyelésénél szolgál fontos ada­tokkal. • A szovjet orvosok szép eredményeket értek el az em­beri szervezet alkatrészeinek pótlása terén. Műanyagból pó­tolják már az emberi koponya csontjait, az Ízületeket. Leg­újabban fémneuronokat is ké­szítettek, a mesterséges ideg­sejtek olyan impulzusokat kel­tenek, mint az élő neuronok. átvette az egész antik világ. Tévednénk, mert az ábécé hosszú ideig csakis helyi sajá­tosság maradt. Mezopotámia és Egyiptom írásrendszerei kemé­nyen ellenálltak. Ninive és Thébé feliratai semmit sem akartak az ábécéről tudni. A régi ékírás-rendszert még az időszámításunkat megelőző év­századokban -is használták, és az egyiptomi hieroglifával ké­szült utolsó írás az időszámí­tásunk utáni háromszáztizen­hatodik évben íródott. (Sciences et Avenir cikke nyomán.) A híres krétai tányér, melynek szövegét még senki se fejtette meg. Érdekességek Polinéziában naplemente­kor nyitják meg az iskolá­kat. A jómódú szülők gyer­mekei a régi nemzeti hagyo­mányokkal, a történelemmel, csillagászattal s bizonyos mezőgazdasági tudománnyal ismerkednek meg. Az iskola öt évig tart, de esztendőn­ként csak öt hónapig folyik a tanítás. A tanítás ideje: naplementétől éjfélig. A nappali órákat testedzéssel és gyakorlati munkával töl­tik ki. A szegényebb szülők gyermekei megtanulnak ha­lászni, vadászni, főzni, meg­ismerkednek a földművelés módszereivel és más hasz­nos tudnivalókkal. ★ Svédországban a földrajz és történelem tanításánál rendszeresen bélyeggyüjte­­ményeket tanulmányoznak. A mexikói iskolákban köte­lező tantárgy a bélyeggyüj­­tés. ★ A. Dower ausztráliai mi­niszter e napokban London­ban járt és egy sajtókonfe­rencián kijelentette: jövete­­, lének célja az, hogy az eu­rópai lányok életkörülmé­nyeit tanulmányozza. Lehe­tővé akarja tenni, hogy szép francia, angol és olasz nők vándoroljanak ki Ausztráliá­ba, mert ott kevés a nő. A prágai bélyegvilágkiállí­táson, amely szeptember 2- án zárul, látható a híres a Kék Mauritius bélyeg is, amely a világ legértékesebb bélyegének számít. Szakér­tők szerint azonban nagyobb értéket képvisel a Brit Gau­­yanában 1856-ban kiadott egycentes bélyeg, amely csak egy példányban létezik az egész világon. ★ Magyarországon megkezd­ték a híres halászlé poralak­ban való készítését. A ha­lakból eltávolítják a szálkát, szegedi paprikával, makói hagymával ízesítve szárítják por formájában hozzák for­galomba. ★ Az iráni termést sáska-in­vázió fenyegeti. Az iráni kormány kérésére szovjet repülőgépek több mint 750 tonna vegyszert szórtak szét a sóskák irtására. A harc több mint két hónapig tar­tott, a repülök néha szünet nélkül, több mint 16 óráig is dolgoztak. Az utóbbi tíz év­ben most már ötször fordult elő, hogy a Szovjetunió déli szomszédjának ilyen gyors és hatékony segítséget nyúj­tott. CJ 1FJÜSÄG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának (apja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 50. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ul. Ňár. povstania 5L — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet — Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lahat megrendelni. Címe; Praha L Jindŕišská ulica 14 — vývoz t la Ca. K—05*21309

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents