Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-23 / 4. szám

Pártunk kongresszusa előtt Az idei év eredményekben gazdagnak ígérkezik. Már a kezdetben is kiváló eredmé­nyeket értünk el a termelés minden szakaszán. A fiatalok is új lendülettel álltak neki az idei tervek teljesítésének és bizony január hónapban szép sikereket értek el az üzemek­ben és a mezőgazdaságban is, főleg az állattenyésztés terén. Az idén egyik nagy esemény lesz a CSKP XII. Kongresszu­sa. Ennek jegyében készülnek a fiatalok a nagy termelési feladatokra és a mezőgazdasági termelés szakaszán pedig a tavaszi munkákra. Napról nap­ra értékes kötelezettségválla­lásokat tesznek a fiatalok a CSKP XII, Kongresszusának tiszteletére. A nagy kezdemé­nyezés a bányászoknál kezdő­dött és a bányászfiatalok sok ezer tonna szénnel és más bá­nyászati termékkel gazdagít­ják népünket, látják el ipa­runkat a kötelezettségvállalá­sok eredményeként. Nováky, Handlová, Ostrava és más bá­nyavidékek fiataljai egymás után sorakoztak fel és vállal­ják a kötelezettségeket. A kon­gresszus előtti időszak kivá­lóan kedvez a termelés foko­zásának, mert a fiatalokat a párt irányvonala lelkesíti és minden erejükkel azon vannak, hogy szocialista rendszerünket tovább építsék, erősítsék. Sok alapszervezetben s kü­lönösen a falusi alapszerveze­tekben most dolgozzák ki a pártkongresszus előtti időszak­ban elvégzendő tennivalókat. A mezőgazdaságban dolgozó fia­talok természetesen a mező­­gazdasági termelést emelik majd, teszik még termeléke­nyebbé vállalásaikkal. Ezt a célt szolgálja az országos vö­rös zászlóért folyó szocialista munkaverseny, ami a mezőgaz­daságban bontakozik ki a CSKP kongresszusának tiszteletére. Ez a verseny országos méret­ben kezdődött a szövetkeze­tekben. Kell, hogy a fiatalok részt vegyenek benne és az ifjúsági munkacs<J>ortok min­den felkészültségüket latba véve az eddiginél is eredmé­nyesebben kapcsolódjanak a termelésbe. A CSISZ legköze­lebbi taggyűlésein okvetlenül meg kell tárgyalni az orszá­gos szocialista munkaverseny­ben való részvételt. Mielőtt a CSISZ tagsági gyűlés meg­vitatná a kongresszus előtti időszak célkitűzéseit és az or­szágos munkaversenyben való részvételt helyes, hogyha a szövetkezet vezetőségével kap­csolatba lép az alapszervezet vezetősége és tanácsokat kér­nek a munkavállalásokra vo­natkozóan. A fiatalok, ha va­lamit vállalnak, teljesítik is. Vállalni viszont olyan dolgot érdemes, aminek elsőrangú fontossága van a termelés szempontjából. Ilyenek a ter­ménybetakarítás, a hús- és tej­termelés növelése, a takarmá­nyok betakarítása és még sok más fontos dolog. Dolgozni lehet, nem kell erre alkalmat keresni, van éppen elég tenni­való, de ha már kötelezettség­vállalással tiszteljük meg pár­tunk kongresszusát, hát akkor tőlünk telhetőén a legértéke­sebb vállalást tegyük. A szocialista munkaverseny kiszélesítése, a szocialista munkabrigádok további szer­Kocsmából a A páti kultúrház könyvtár­­terme minden este zsúfolásig megtelik fiatalokkal. Az új kul­­túrházban szórakoznak, sokan a televízió előtt ülnek és a műsort figyelik. Nem kell már a páti fiataloknak a füstös kocsma levegőjét szívni, mint még pár évvel ezelőtt. Az EFSZ vezetősége a kulturális alap­ból egy televíziós készüléket vásárolt és a fiatalok rendel­kezésére bocsátotta. Rendelke­zésükre áll még egy asztali­­tenisz felszerelés és egyéb tár­sasjáték. Pénteken, amikor a könyvtárban könyvkölcsönzés van, három-négy könyvet is vezése és versenybeállítása nagy mértékben a fiatalokra is hárul. A fiatalokban inkább megvan a versenyre való haj­lam, mint mondjuk a 60 év felé közelgő idős emberekben. Ki is vették a részüket a fia­talok mindig a termelés min­den ágazatából, méghozzá eredményesen és a CSISZ leg­közelebbi taggyűlésein az alap­szervezetek készüljenek fel a CSKP XII. Kongresszusa előtti időszakra. A mezőgazdasági termelésben ezután kezdődnek csak a legfőbb tennivalók, te­hát addig kell alaposan felké­szülni a fiataloknak a tettek­re. A kongresszus előtti idő­szak lelkesít és nagy tettekre buzdít. kuliúrházba szorongatnak a fiatalok a hó­nuk alatt kicserélésre. A CSISZ alapszervezetének új vezetősége Farkas Ilona elnök­nő vezetésével sokat tesz a fiatalok nevelése érdekében. A csehszlovák-szovjet barát­sági hónap keretében értékes, színes kultúrműsorral léptek fel a CSISZ-tagok, amelyet telt kultúrházban mutattak be és kiérdemelték a páti közönség tetszését. Most egy háromfel­­vonásos színdarabot tanulnak be, ami nemsokára bemutatás­ra kerül. Kovács János, Pat B. I. A vítkovicei Klement Gottwald Vasgyárba a pilzeni Lenin Művekből egy 430 tonna súlyú esztergapadot szállítottak. A hatalmas szerszámgép 30 m hosszú és 4 m széles. Egyúttal Vítkovice egyik legnagyobb gépegységei közé tartozik majd. • ★ • A Kis-Kárpátok Ilyenkor télén kristályoktól pútok, ha madártávlatból szem­­sziporkázó jégbirodalomra, nyá- léljiik a déltől északkelet jelé ron pedig hullámzó lombten- húzódó erdős hegyvonulatot, gerre hasonlítanak a Kis-Kár- a Tátrával ellentétben nem az égbe nyúló bércek jennkölt szimfóniája, hanem sokkal „meghittebb" természeti bajok­nak gondosan összehangolt egyvelege várja ott a tájolót. Főleg ilyen valószínűtlenül ko­rai kikeletvárás idején, amikor az ember szinte hallani véli már a fák kérge alatt keringő ned­vek bizsergését és mohón szívja magába a föld nehéz illatát. Amíg egy szép napon elemi erővel kirobban a tavasz és más-más színű lángot fakaszt minden egyes vadvirág kelyhé­­ben. A Kis-Kárpátok valamikor összefüggő hegységet alkottak az osztrák Alpokkal. A dévényi „Kógli" és északkeleti nyúlvá­nyai mintegy folytatását képez­ték a Duna túlsó partján elte­rülő, a Várból szabad szemmel is látható leányvári (wolfsthali) és a Hainburg ausztriai város környéki hegyeknek. A mai rés Búskomoran zúgnak a fenyők csak a bécsi és győri medencék a szélben, hiszen a gyönyörű behorpadása után keletkezett, tölgyerdők szélén fenyőfák is amelyen keresztül azután az előfordulnak a Kis-Kárpátok- egyre nagyobb víztömegeket ban. Az egész hegység a tér- sodró Duna vájta mostani med­­mészet csodás szépsége és nem rét az Alföld felé. A kutatók is annyira a turisták keresik ezen állításának helyességét fel, mint inkább a pihenni különben szemléltetőn bizonyít­­vágyók, mert erre aztán kitű- ja a Bratislavai Várhegy pere­­nően alkalmas. mének hirtelen „megszakadása" és sziklafalának függőleges „le­­metszése" közvetlenül a Duna valamikori partja fölött. Legmagasabb pontját Zaruby­­nál találjuk, ahol megüti a 761 métert, különbeni átlagmagas­sága azonban csupán 400 és 500 m között ingadozik. A hegyvo­nulat síkságból „fakad" és sík­ságban végződik, vagyis a Mor­­vamezönél kezdődik és a nagy­­szombati lapályba meg a Kis- Alföldbe „torkollik". A dévényi hegyektől egészen Verbóig főleg összefüggő töl­gyesek borítják a Kis-Kárpátok lejtőit, de gyakran tűlevelű er­dőkkel is találkozunk. A hegy­­vonulat növényvilága általában szegény és kevésbé változatos, mérsékelt magassága folytán hiányzanak az alpesi flóra pom­pás képviselői. Ezt a hiányt azonban búsásan kárpótolja a szentgyörgyi hegyek tövében húzódó „Súr“ páratlan vegetá­ciója, ahol szinte hemzseg a sok endemikus, vagyis sehol másutt elő nem forduló virágféleség. A ma már védett területté nyil­vánított mocsárvilág, pazar vi­rágszőnyegének „átfésülése“ minden természetbúvár vágyál­mát képezi annyival is inkább, mivel az alkony beálltával ide­­oda szökdécselő, apró lángnyel­vek gyúlnak ki az ingovány rejtelmes homályában. Ezeket a lidércfényeket, egyes növény­fajták fluoreszkálását és fosz­­foreszkálását a lápvilág külön­leges talajösszetétele idézi elő, amelynek gondos elemzése fo­lyamatban van. A hegyek déli lankáin sora­kozó szőlőkertek ,,történelmi“ múlttal dicsekedhetnek, mert néhányat közülük még a régi rómaiak ültettek. Főleg a fővá­rosunktól Modorig terjedő sza­kaszon olyan kitűnő minőségű 'rt pö Ö Jľ C? IT" vrt :© .£ x: r ’S S • — s ü-1S 5 -tv S ZS m S ** gTM „ a £ň •ž — o VÄ tr '•i © »I-S xCj ' 'rt —< oj ■sísS? ■g ’* >»* -í-S *; oi’S e o. S o c v­­a X 5 c s ~ “ “S * N S ® a S w _ ? w o> c S «Ä a B ňj ^ ® & ^ * m N -4) S — to 'rt 'O ’ 'rt- > co r ŠL5» o sú 3 a S E A pályaválasztásról CSISZ-tagok lesznek A CSKP ülése, amely az ifjúság körében kifejtendő tevékenységgel foglalkozott, jóváhagyta az elvet, hogy a már kilencedik osztályba járó fiúk és leányok ne a pionírszervezet tagjai le­gyenek, hanem már az álta­lános iskolákban is lássa­nak hozzá a CSISZ-alap­­szervezetek megszervezésé­hez. A CSKP KB határozata alapján a CSISZ KB XI. plé­numa azt a határozatot fo­gadta el, hogy már a IX. osztályokban CSISZ-alap­­szervezeteket alapítanak. A CSISZ galántai járási vezetősége a határozatok megtárgyalása után hozzá­látott a határozat keresz­tülviteléhez. Fontos, hogy az új CSISZ- tagokat sorainkban kellő módon fogadjuk, mert a jö­vőben ez feltétlenül kihat a további tevékenységükre is. Ezért a CSISZ iskolai szervezetek megalakítását nem tekinthetjük csakis formális ügynek. A CSISZ galántai járási vezetőségé­nek elnöksége ezért jó elő­re biztosította a szervezési munkát. A CSISZ pionír­szervezetei a kilencedik osztályokban rajgyűléseket tartanak, ezeken kiértéke­lik a .pionírok eddigi tevé­kenységét, beszélgetést ren­deznek a CSISZ küldetésé­ről, megmagyarázzák a CSISZ alapszabályait és tu­domásukra hozzák, hogy a kilencedik osztályokban CSISZ - alapszervezeteket alapítanak. A pionír rajta­nács ajánlása alapján a je­lölteknek ünnepélyesen át­nyújtják a jelentkezési nyi­latkozatokat. 1962. január 20-ig, megvalósulnak az ala­kuló gyűlések. Ezeken a gyűléseken a CSISZ járási vezetőségének vagy a CSISZ alapszervezeteinek képvise­lője beszédet mond, majd ünnepélyesen leteszik a fo­gadalmat, átveszik a CSISZ igazolványokat és megvá­lasztják a funkcionáriuso­kat. Miután a CSISZ alap­szervezetének megalakítá­sával a 9. osztályban a pio­nírcsapat - megszűnik, a CSISZ alapszervezet újon­nan választott elnöke a pio­nírcsapat zászlaját ünnepé­lyesen átadja az alsóbb osz­tályok pionírjainak. Miután az új CSISZ isko­lai szervezetek tagjai a szervezés terén még nem rendelkeznek tapasztalatok­kal, a funkcionáriusok szá­mára a félévi szünet alatt két-háromnapos szeminá­riumi oktatást szerveznek. __________________Muzslay V. A pályaválasztás kérdése sok diák számára válik idő­szerűvé, hiszen a kilencedik osztályban már ilyenkor „kell bejelenteni, hogy milyen pá­lyára készülnek a tanulók. Bra­­tislavában a kilencedik osztá­lyok ötezer tanulója közül há­romezer ipari tanulónak megy. Szlovákiában ez az elmúlt év­vel szemben 29 ezer ipari ta­nulóval jelent többet. Az álta­lános iskola végzett tanulói tizenöt szakma között választ­hatnak. Ezek a következők: bá­nyászat, kohászat, vegyészet, gépészet, a fémfeldolgozó ter­melés, elektrotechnika, építé­szet, építkezési anyagok ter­melése, üvegipar, fafeldolgo­zó-ipar, hangszergyártás, poli­­gráfia, papírfeldolgozás, fény­képészet, film, textil- és ruha­ipar, bőripar, élelmiszeripar, •mezőgazdaság, erdőgazdaság, közlekedés és a hírközlési szol­gálat, kereskedelem, vendég­látó-ipar. A mezőgazdaságban már három éve nem teljesítik a fiatalok toborzásának tervét és így az EFSZ-ek és az álla­mi gazdaságok 13.900 szakkép­zett munkástól estek el. Ép­pen ezért az idén 10 ezerrel több fiatal lép a mezőgazda­ságba, mint tavaly. Szlovákiá­ban 103 mezőgazdasági szak­tanintézet működik, az új is­kolaévben még emelkedik a számuk. Az építészetben az elmúlt évben csak félig­­meddig tettek eleget a vára­kozásnak. Az igényes feladatok — hiszen a harmadik ötéves tervben háromnegyeddel nő az építkezési munkák terjedelme — még sokkal több szakkép­zett munkást igényelnek. Ezért az idén az ipari ta­nulók száma több mint négy­ezerrel növekedik és nevelé­sük az építkezési válalatoknál összpontosul. Bányászat, közlekedés, híradási szolgálat. Tavaly nem teljesítették a bányákba való toborzást és ezért 900-al több bányásztanu­lót nyernek, mint tavaly. Egyes kerületek, mint például a nyu­gat-szlovákiai és közép-szlo­vákiai kerület már teljesítet­ték a tervet. Hogy a vasúti közlekedés és a híradási szolgá­lat eleget tehessen a követel­ményeknek és győzze az ira­mot, a vasutas és postaügyi tanuló-otthonokban 1500 ipari tanulóval többet képeznek ki, mint tavaly. Lányok, figyelem! A járások a tizenöt évesek elhelyezésére vonatkozólag már megkapták az irányszámokat, a fiatalok toborzása terén ki­kerülik a múltban elkövetett hibákat és a lányokat csakis a hagyományosan „női“ fog­lalkozási ágakra nyerik meg. A cigányszármazású fiatalokat is bekapcsolják a tanulóottho­nokba, ezek közül járásonként húsz készül szakmai kiképzés­re. Hogyha teljesítjük a kor­mányrendeletet, akkor 1970-ig a fiatalok túlnyomó része nyer ri majd el a teljes középisko­lai végzettséget. Ha szakkép­zett munkásokat, műszaki dol­gozókat, mérnököket akarunk nyerni, ükkor a fiatalokat meg kell’győzni arról, hogy tanul­mányaikat a dolgozók közép­iskoláiban is elvégezhetik. A kitanult fiatal munkás azon­nal a XI. osztályba kerül és két éven belül tanulmányai mellett leteszi az érettségi vizsgát is. szőlő terem, hogy a belőle sajtolt nedűt bízvást az ország legjobb borai közé sorolhatjuk. Vadban is gazdagok a Kis-Kár­pátok erdei, amelyekben sok szarvas, dámvpd, őz, vaddisznó, borz, róka és nyúl tanyázik. A még meglévő néhány száz muflon közül alig látni egyet­­egyet, a kitűnő szimattal meg­áldott állatok messziről megér­zik az ember közelségét és ide­jében elmenekülnek. Teljesen kipusztult a medve meg a far­kas, de néhány dűlő elnevezé­séből nyilvánvaló, hogy régeb­ben bizony jócskán akadt belő­lük A madárvilág megtestesítői közül ugyancsak kihalófélben van a sas, csupán néhány vér­csét láthatunk keringeni a ma­gasabb hegyek övezetében, Nagyszombat környékén pedig még a túzok is előfordul. A Kis-Kárpátok lábánál sora­kozó kisvárosok, mint Szent-Télen csendes a Kis-Kárpátok, kivéve, ha megfelelő hóviszo­nyok vannak, mert ilyenkor aztán a síelők ezrei keresik fel a lankás hegyoldalakat, hogy örömüket leljék a lesiklásban. Most az erdőben a csend szinte ünnepélyes, de mi lesz itt egy kiadós havazás után? ténelmi nevezetességű boros­tyánkői, detreköcsütörtöki és csejtői várromok, az épségben fennmaradt vörösköi és szomo­­lányi kastélyok, valamint fővá­rosunk közelsége a kirándulók százait és ezreit késztetik ki­rándulásra rügyfakadástól vi­rághaldoklásig. Mindezen helye­ket vadregényes tájakon veze­tő, kényelmes járható utak kötik össze egymással, minde­nütt akad érdekes látnivaló, sőt innivaló is: nemcsak üdítő for­rásvíz, hanem jófajta bazitii, modori vagy limbachi borocska is. A nagyobb túrákra vállalko­zók számára pedig a természet gondoskodik látnivalóról. Ezek közé tartozik az ország egyik legszebb cseppkőbarlangja, a Szomolány környéki „Drina", amelyet csak nemrégen tártak fel egész terjedelmében és •pompájában. Felejthetetlen ki­látás nyílik a vidékre a „Ba­­bá“-n épült és a Zoch-féle, kor­szerűen berendezett turista­­menedékházak pereméről, ame­lyeknek megközelítése ugyan­csak nem tartozik a hegymá­szás „csúcsteljesítményei“ közé. De a Kis-Kárpátok természeti szépségei nemcsak a vegetációs időszakban érvényesülnek, télen sem vallanak szégyent fehér köntösükben. Mert ha nyáron sokan keresik fel madárcsicser­géstől hangos berkeiket, ugyan­annyi — vagy annál is több — örömet tartogatnak sportked­velő dolgozóink is külföldi ven­dégeink szórakoztatására a fe­hér idényben Kedvező hóviszo­nyok mellett ugyanis eszményi lesiklók várják a síelőket, ame­lyek veszélytelenségük és köny­­nyü elérhetőségük folytán főleg a kezdők és a fiatalság körében örvendenek népszerűségnek. va ],

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents