Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-09-04 / 36. szám

Hazatérés az iskolából (Mohamed Eviss rajza, EAK) A pártkongresszus legyében Pártunk XII. kongresszusának jegyében egyre jobbam terjed­nek a fiatalok között a külön­böző új technológiai módsze­rek. Sok helyen a termelésben a fiatalok valósítanak meg újí­tásokat, különböző javaslato­kat, és bevezetik az új techno­lógiát. Ennek eredményeképpen már az idén 864 fiatalokból álló kombájnos csoport vett részt az aratásban új technológiai módszerekkel. Ezek közül nem akad egy csoport sem, mely ne teljesítette volna a pártkong­resszus tiszteletére tett válla­lását. Az új technológiai mód­szereknél? köszönhető, hogy az említett fiatalok egyénenként 114 hektárról takarították be a gabonát. A Bajcsi Állami Gazdasághoz tartozó szélhalmi baromfifarm fiatal dolgozói ugyancsak új technológiai módszereket alkal­maznak, mert vállalták, hogy 180 darab tojást nyernek min­den tyúk után évente. Ezenkí­vül 600 tyúkot nevelnek fel ter­ven felül és 100 mázsa barom­fihússal adnak többet a közel­látásnak, mint a terv előírja. Vajon ilyen eredményeket le­hetne-e új technológiai mód­szerek és a fiatalok lendületes kezdeményezése nélkül elérni? Pártunk kongresszusának tisz­teletére a fiatalok további ez­rei álljanak sorba a tÖbbterme­­lés érdekében, a nagyobb ter­melési eredményekért. Szívesen leveleznénk Maku József, Ecséd, Toldi-út 2. Magyarország. Magyarul le­velezne különböző témákról, 18 éves diák. Ungor József, Szeged, Lenin­­körút 2. Építészeti ipari kollé­gium. Magyarország. Turiszti­káról, sportról levelezne ma­gyarul, 17 éves diák. Mészáros Eszter, Kistelek. Mező Imre út 4. Magyarország. Szalvéta- és képeslapgyűjtésről levelezne magyarul, 15 éves ta­nuló. Várnai György, Nyíregyháza, Bessenyei tér 7. Magyarország. Különböző témákról levelezne magyarul, 17 éves tanuló. Márton Ferenc, Budapest, XIV. Tábornok-út 24/A. Magya­rul levelezne általános témák­ról, 19 éves főiskolai hallgató. Fehér Hona, Visz, U. p. Lát­­sány Somogy-megye, Magyar­­ország. Magyarul levelezne, sportról, zenéről, 17 éves diák­lány. Kozári Ilona, Vese, Szabadság út 2. Magyarország. Magyarul levelezne táncról, zenéről, 19 éves diáklány. A vállalást teljesítették A CSISZ tamási alapszer­vezete becsülettel teljesítet­te a CSKP XII. kongresszu­sa. valamint a helsinki VIT tiszteletére vállalt kötele­zettségeket. A vállalásban szerepelt még, hogy két fia­talt nyernek meg a szövet­kezet számára. Ma már azzal dicsekedhetnek, hogy három fiatalt nyertek meg a me­zőgazdaság számára: Sajnos még így is kevés az EFSZ-ben dolgozó fiatal, állapította meg az alapszer­vezet elnöke. Mindjárt fel is sorolta a legjobb fiatal dolgozókat Cifer János, Filip János, Krajca Jaroslav és Kizur Pál személyében. Az iparban dolgozó fiatalok azonban a sürgős munkák idején sokat segítettek a szövetkezetnek Például öt hektáron végezték el a ku­korica növényápolási mun­káit és az utóbbi időben is 160 órát dolgoztak a fiatalok a mezőgazdaságban. A kul-. túrház építésénél pedig 1245 órát teljesítettek. A szervezeti élet nyáron sem szünetelt. Az elmúlt szombaton és vasárnap pél­dául a helybeli sportszerve­zettel együtt sportnapot rendeztek a CSISZ-tagok. Az alapszervezet pedig kulturá­lis műsorokat tanult be. Gá­lád Márta, ak; az NDK-ban járt, utazásáról a CSISZ- gyűlésen számolt be. A ter­vek szerint őszre nagyobb kulturális akcióba fognak. Cifer János, Cifer Márta, Breznický Lubo, Alács Emil, Maginec Mihály bizonyára az idén is jól szerepelnek majd a színdarabokban. Remélhe­tő, hogy az őszi idényben aztán még jobban kitesznek magukért az itteni fiatalok, mint eddig. Agócs Vilmos Kiss Attila, Budapest, VIII. Köztársaság-tér 15. Magyarul, németül levelezne, fényképé­szetről és népművészetről, ké­peslevelezőlapokat cserélne, 20 éves. Tomka Pál, Székesfehérvár. Palotai út 17, Magyarország. Zenéről, filmről levelezne ma­gyarul, 18 éves technikumi ta­nuló. Rakovits Sándor, Szeged, Oskola utca 18, Magyarország. Különféle témákról levelezne magyarul, 18 éves. Nemes Anna, Poroszló. József A. út 9. Magyarország. Magya­rul levelezne és színészképeket cserélne, 15 éves diáklány. ÉRTÉKELÉS UTÁN Tragédia a dzsungelben HITELES VALLOMÁS EGY ÜRES CSEKKFÜZET HÁTLAPJÁN Június derekán egy expedí­ció az Amazonas vidéki őser­dőkben a 63. és 64. hosszúsági, valamint a 9. és 10. szélességi fok között két emberi csont­vázra bukkant. Kiderült, hogy az egyik Julio Augusto Fereire Pinto mérnök, a másik pedig Jorge Munir tisztviselő földi maradványa. A ruhában ráakad­tak irataikra, s az egyik zseb­ben megtalálták a mérnök nap­lóját, amelyet egy füzetre és egy kitöltetlen csekköteg há­tuljára írt. IRÁNY: A ZÖLD POKOL A napokban a Cruseiro nevű nagy brazil hetilap közölni kezdte a naplót, ezt az igaz történetet a még mindig meg­­hódíthatatlan és bevehetetlen Amazóniáról. Amazónia: az a 3,5 millió négyzetkilométernyi dzsungel, amelyben alig 2 mil­lió ember él tehetetlenül szét­szórva a sűrű, zöld pokolban. Brazília gyakorlatilag egyelőre levette kezét országa e kétötö­déről, mert sokkal égetőbb problémák foglalkoztatják dé­len és keleten, a tengermellé­ken. Azért lassanként mégis utat építenek a dzsungelén ke­resztül. Pinto mérnök naplója éppen a dzsungelben való út­építés e korszakához fűződik. Tavaly október 23-án Pinto mérnök, Monjardin pilóta, Clau­dio Reis mérnök és Jorge Mu­nir tisztviselő egy Fairchilde típusú kis sportrepülőgépen re­pültek az őserdő fölött. Célju­kat Porte Vellót sohasem érték el. A naplóból következtetve, a szerencsétlenség a következő­képpen történhetett: A GÉP A FÁNAK ÜTKÖZIK Másfél órával elindulásuk után a repülőgép lezuhant. Elő­ször magasan a felhők fölött járt, de nem voltak navigációs műszerei, s a pilóta gépével behatolt a felhők közé, hogy alacsonyabbra ereszkedjék. Közben beleütközött a hatalmas fák egyikébe, A pilóta azonnal kikapcsolta a motort, s valami véletlen folytán a repülőgép beleakadt egy hatalmas fa ágai­ba. Az utasok kqzül senki nem sebesült meg. Nagynehezen ki­jöttek a gépből s leereszkedtek a fa törzsén. Pinto mérnök azonban lezuhant a földre, és súlyosan megsebesült. Azonnal látták, hogy reménytelen a helyzetük, mert egyáltalán nem tudták, hol vannak. Először ne­kivágtak a sűrű bozótnak, Pin­to mérnök azonban nagyon le­gyengült és ezért visszatértek a roncshoz. A pilóta és a másik mérnök nekivágott az őserdő­nek. Magukkal vitték az irány­tűt és egy revolvert. Ettől a perctől kezdve többé nem látták egymást. ÜLVE VÁRTÁK A HALÁLT... 'Pinto és Munir élelem és víz nélkül magukra maradtak a fa tövében, a repülőgép roncsa alatt. Eleinte esővizet ittak, később azonban a közelben fel­fedeztek egy patakot. Horgász­ni is próbáltak, de csak két, körülbelül húszdekás halat fog­tak, ezenkívül sikerült ejteniük egy kisebb állatot. Ez volt egész élelmük. Később egy napon hal­lották fejük felett a keresésük­re indult repülőgépek zúgását, de nem volt náluk semmi, ami­vel magukra hívhatták volna a figyelmet. . Munir gyengébb volt sebesült társánál és nem bírta sokáig. Pinto mérnök, az erős fizikumú sportember, néhány nappal túl­élte. Csontvázaikat repülőgép­ből kivett székeken, ülőhelyzet­ben találták meg. Erejük fogy­tával napokig mozdulatlanul ülve várták a halált. Pinto mér­nök naplójában megrázó búcsú­levelet hagyott feleségének és gyermekeinek. A másik két ember halálküz­delme talán még tragikusabb volt. Mindössze 12 kilométerre a repülőgép roncsától volt a Brasilia—Akra út egy befeje­zetlen szakasza, de ők éppen párhuzamosan vele. bolyongtak az őserdőben. snpaaa üzenetek ( Csorna Árpád: Az Ismerd meg hazádat című rovatban konkré­tabb, jobban kidolgozott íráso­kat kell küldeni. Végh Ilona: Az írást nem kö­zöljük, de az esettel foglalko­zunk. Ilyen tudósításokra más­kor is szükségünk van. Csölley Zsuzsa, Nagycétény: Az írásod megjelent. Beszámo­lót máskor is küldhetsz. R. József, Vendégi: írásod ezúttal kissé tartalmatlan, nem közölhető. Csoda: A termelési évad kö­zepén természetesen nem biz­tosítanak kertészeti beosztást, mert azt kora tavasszal szok­ták elintézni. Iparkodjon elhe­lyezkedni, hiszen most úgyis tényleges katonai szolgálatra vonul be, így nem fontos gyö­keréig szorgalmazni az ügyet. Mire leszerel, bizonyára meg­oldódik ez a probléma. Tóth Gyula, Havírov: Legjobb lenne, ha munkahelyén fejtene ki komoly eszmei nevelőmun­kát. Varga Irén, CsallóközcsUtör­­tök: Mi is örülünk a jól sike­rült műsornak. Jó lenne, ha többször is rendeznétek ilyent. Szovjetbarát: Színészképeket minden nagyobb dohányárudá­ban vásárolhat. Hangverseny a kolonádán Szelíden . lejtő, hegyoldalát borító susogó fenyvesben tündöklő bizsutéria halmaz: Marianske L&zne. Nemcsak az itteni források vize világhírű, hanem a táj szépsége is elraga­dó, örök időkre itt marasztaló. Végképpen semmi csodálkozni való sincs azon, hogy a világ­hírű fürdővárosok sorában is elsődleges helyen szerepel. Közel ezer esztendeje kolos­tor állt e helyen. A papok is mindig jó kiszemelik, hová kell egyházi centrumot építeni. A szépet, a jót szerették, remekül megválasztották a helyet. A forrás akkor még talán isme­retlen volt, mert csak később, az 1500-as évekből történik róla említés. A közeli falvak lakói sót nyertek a bőven buzgó for­rások vizéből, s csakhamar híre terjedt felsőbb körökben is en­nek az érdekességnek. Ki tudja hogyan, hogyan nem, észrevet­ték a víz gyógyító hatását, bi­zonyára első ízben a környék­beli parasztlakók. Ekkor kezdő­dött Marianske Lázne hírneve. A kolostornak ma már híre­­hamva sincs, egy tégla sem ma­radt belőle, A forrást 1526-ban már gyó­gyulást kereső egyének keresik fel. A fejlődés azonban lassú, mert a számok is mutatják, hogy 1815-ben 187 beteg kere­seti itt gyógyulást. Igaz, ettől kezdve rohamosan nő a fürdő hírneve. 1875-ben mpr 11 ezren gyógyulnak itten. Ebben az idő­szakban esik meg, hogy Goethe, a nagy német költő, Wagner Richard, a híres zeneszerző és Berzelius, a híres kémikus ír időz, itt gyógyul. Berzelius a forrást vegyelemezve meglepő dolgokra jött. rá. Ha ilyen nagy emberek itt kerestek gyógyu­lást, akkor már felfigyelt az arisztokrácia is, és csakhamar építkezni kezdtek a források körül. Megjelentek az első szál­lodák, fürdőhelyiségek. Az ide érkezők két részre oszlottak. Gyógyulást kereső egyének vol­tak és pénzüket elverő embe­rek. Parádés fogatokon érkez­tek ide addig, míg az 1870-es években meg nem épült a Cheb- Plzen vasútvonal. Utána évente több tízezer fürdővendég jött már a világ minden részéből, és a század végén barokk, ekleti­­kus és romantikus stílusban felépítették az egész fürdötele­­pet. A régiekhez viszonyítva óriá­sit változott a helyzet. Ma évente 60 ezren gyógyulnak itt és 30 ezer rekreációs vendég érkezik. A szanatóriumok ágyai­nak száma 1959-ben rohamosan emelkedett az 1948-as évvel szemben. A külföldről ide ér­kező vendégek a Palace, a Praha és az Esplanade szállókban lak­nak. A hosszú kolonádán, amely­nek alkatrészeit a blanskói gép­gyárban készítették, valamikor Gorkij is sétált, ezért róla ne­vezték el ma. A kolonáda végén van a Krížový prameň, vagyis a Keresztes forrás, amelynek langyos sós vizét speciális szo­pókával ellátott pohárból sz'u\­­ják a kolonádán sétálók. A víz­nek minden literje igen sok vasat tartalmaz, ezenkívül vagy húszféle ásványi anyag találha­tó benne. A kolonáda közepén a legkülönbözőbb klasszikus számokat játsza a kitűnő zene­kar. Kirakatsorok villognak itt, képzőművészeti kiállítás is van és különböző emléktárgyak el­árusítóhelyei. A fürdőpark a bécsi schönbrunni park mintá­jára épült még a század végén. Hatalmas faóriások alatt hófe­hérre festett padokon ülnek a vendégek ezrei, közöttük né­metek, oroszok, franciák, ma­gyarok és a világ minden ré­széből valók. Amerikai rendszá­mú autók is suhannak az utcá­kon, onnan is felkeresik ezt a helyet. A fürdőtelep, amely lényegében véve jókora város nagyságú, lígyszintén csak szál­lodákból, szanatóriumokból és különböző vendéglátóipari cent­rumokból áll. Az utcák ragyogó tiszták és a sok ember jelenléte sem okoz különösebb zajt. örö­kös itt a csend olyannyira, hogy a hattyúk taván levő szökőkút zsongását is messzire hallani. Kellemes séta ígérkezik a szebbnél szebb épületektől és rengeteg virágtól, díszfától tar­­kalló hegyoldalon. A Ferdinánd­­forrás loggiásan kiképzett kör­letében szintén ivókúrát tarta­nak az ittlevők. De nem ám csak a betegek, hanem minden­ki iszik, aki éri. Annyi vizet lehet inni, hogy az ember egész nap ihatja és mégis kívánja. A trolibusz végállomásáról né­hány perces szünetében felsza-Ez a három lány Chebből jött Marianske Láz­­ne-ba hétvégi kirándulásra. Szebb helyen sem tölthetné!; el szabad idejü­ket, elgyönyör­ködhetnek itt és sokat táncolhat­nak. Az Amb­­rož-forrásnál, amint látjuk, it­tak is egy ki­csit, persze nem limonádét, ha­nem a forrás vizéből. Tájrészlet Marianske Lázne-ból lad a kalauznő és a vezető, ki­veszi a táskából a szopós-poha­rat, már élvezik is a gyógyító víz megfoghatatlan zamatát. Autók jönnek keresztül a für­dőtelepen, valahová tartanak. Néhány percre megállnak, né­hány fiaskóval tartalékolnak maguknak a gyógyvízből, azu­tán továbbrobognak. És. amint lassan haladunk, egy mélyedés­ben leánykacagás hallik: néme­tek. Az Ambróz forrás vizét ízlelgetik, nagyon érdekesnek találják. A haragoszöld gyep­­szönyeg övezte vi ágágyak mo­solyognak felénk. Az út susogó fenyvesbe kanyarodik, amelyet igen szépen gondozott erdei sétányok szelnek keresztül­­kasul. A Lesný pramenhez, vagyis erdei forráshoz érünk. A több száz méter mélységből vígan felbugyborékoló vizet itt is, a vendéglőkben mindennapi­vá vált, csöveken egyszerű sör­csapokba vezetik, abból engedik aztán a kóstolgatni kívánók a vizet tetszés szerint. Kávéházakban, vendéglőkben szintén van érdekesség. Ä leg­nagyobb az, hogy nagyon-na­­gyon kevés italt adnak el. A fürdőkaszinóban például a fő­­pincér szerint kevesebb elsőn* rangú plzeni sört fogyasztana'; a vendégek, mini mondjuk eg; kis faluban. Itt mindenki a for­rások vizét issza és bizony más italt csak nagynéha fogyaszta­nak az ittlevők. Élelmiszer az­tán annál több fogy. Ügy látszik kitűnő étvágyat gerjeszt az it­teni víz. Az üzletek ultramodernek, világ színvonalasak. A főcikk az emléktárgyak, képeslevelezőla­pok, könyvek, ivópoharak, ame­lyekből a forrásoknál isznak és> az ostya. A majdnem ementáli sajt nagyságú ostyatömeg ná­polyiszerű csokoládés-szeleteit lépten-nyomon ropogtatják a fürdővendégek. A Krížny prameň üvegbúrá­­jára aprópénzt dobálnak a mélybe. Óránként száz és száz tíz vagy huszonötfillérest szór­nak rá és néhánynak a pénz­darabja rajtamarad az üvegbú­­rán. Ilyenkor felsóhajt a jól célozni tudó illető s egyben örül, hogy most már újra ide­­sodorja a sors Marianske Láz neba. . A fennakadt pénzdarab állítóíag ezt jelenti. Majd meg­látjuk igaz-e ez a mondás, mert egy tízfilléresem nekem is az üvegbfirán maradt. RAGOT A ISTVÁN Az északmorvaországi kerü­let CSISZ-vezetősége a leg­utóbbi ülésén kiértékelte a fia­talok munkáját az aratásban. A kiértékelés alapján a kerület járásai között folyó versenyben a Nový Jičin-i járás került az első helyre. A járás fiataljai a szép ered­ményt mindenekelőtt az alap­szervezetek gondos szervező­­munkájának, a jól előkészített aratási tervnek és a munkalel­kesedésnek köszönhetik. Az aratásban a pustéjovi CSISZ- szervezet szerepelt a legjobban, el is nyerte a járási verseny­zászlót. Tagjai két éjjeli mű­szakban csépeltek, 25 hektár gabonát arattak le, 120 hektár­ról hordták be a szalmát és 31 hektáron végezték el a tarló­­hántást. Az alapszervezet és egyben a kerület legjobb kom­­bájnosa Kubický elvtárs, aki 94 hektárról takarította be a ter­mést és a CSKP XII. kongresz­szusa tiszteletére tett vállalását 220 hektárra emelte. Az ajándékok átadása után került sor a Nový Jičín-i járás fiataljainak és Argentína, Bolí­via, valamint Chile fesztivál­küldöttségeinek találkozójára forró baráti légkörben. A járás fiataljai sok érdekeset hallottak a latinamerikai országok fiatal­jainak életéről és új barátságo­kat kötöttek. Adorján Zoltán, alhadnagy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents