Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-23 / 4. szám

AZ EDDIG KÖZÖLT RÉSZEK RÖVID TARTALMA:

Hedvig Prágában összeveszik férjével és hazaindul szüleihez. Szülőfaluja távol fekszik a vasúttól, ahová a nagy hófúvás miatt nem közlekedik autóbusz. Hedvig gyalog vág neki az útnak és félig összefagyva egy tanyára jut, ahol Karel, a régi udvarlója lakik feleségével, Zdenával. Karel közben harcot vív önmagával és azokról az időkről elmélkedik, amikor Zdenával megismerkedett.

— Elszaladok édesanyjáért, — mondta Zdena.

— Ne menj sehová, szerezz egy darab tiszta rongyot! sen mozgott. Kötözés közben szánakozva fel-felszisszent és könnyben úszott a szeme.

— Csak húzd meg jő szorosan — biztatta, pedig csaknem maga alá vizelt. Ebben a pillanatban Zdena mindenki másnál közelebb volt szivéhez. És az apja-okozta gyötrelmes, keserves élete is. Egyszer Kővár és Maruna berugatták Fintajzlt. Azt mondták neki, hogyha nyilvánosság előtt lehúzza nadrágját, nagy pohár pálinkát kap. Utána Fintajzl világos nappal, délben alsónadrágban támolygott végig a falun. Az egész falu nevette. Nyomában, kékes öklével szemét dörzsölve, Zdena futott; könnyei egész a nyakába folytak. Másnap pedig kénytelen volt elmenni a kocsmába apja nadrágjáért.

ums

— Hol van az a fekete zsák, mely a fejeden volt, Maruna? — kérdezte Karel keményen.

— Nem tudok semmiről, sehol sem voltam.

— Szürkület óta fekszik az ágyban, — dadogta Marunáné fogvacogva. v

— Ügy? A büntető bizottság majd megmondja neki. Ez idén nem fog mézet pergetni!

Kaiéi megfordult, minth^távozni akarna, Marunáné keservesen zokogott.

pett Kováf is, Lhoták is. Mikor Karel reggel hazafelé tartott, a kerítés mögül előlépett Zdenat Vöröskeresztes mentőládát tartott a kezében. A tűzoltóktól kézi patikát kért kölcsön. Hogy a szakított sebeket bekenhesse jóddal. Karel másnap egy liter töpörtyűs disznózsírt hozott a lánynak; nem akarta, hogy száraz krumplit egyen örökösen. Aratás idején Zdena otthagyta a szövőgyárat és átment a szövetkezetbe

(Folytatás előző számunkból)

— Megtennél valamit nekünk, Zdena? — kérdezte Karel. A többesszámban a termelőszövetkezetet, a községet és a kommunistákat értette. Zdena tudta. Bólintott. Karel állát nem tudta bekötözni, összegomolyított zsebkendőt tartott a seben.

— Szaladj a kocsmába, — mondta neki.

Zdena lesütötte szemét, ajka megremegett. Ez volt az a hely, ahova semmi kincsért se menne. Karel, megfogta kezét.

— El kell menned a kocsmába, — ismételte. — Híreszteld el, hogy rendőrségi bűnügyi csoport szállt ki a faluba, mert agyba-főbe verve, holtan találtak rám a „Három tölgynél“. Azt is mond el, tudják, kik voltak a tettesek. Meg mered tenni?“

Zdena _ fürkészve figyelte Karel arcát, mit sem sejtett tervei fejleményéről, mégis megfordult és eltávozott. Karel hideg vizet öntött a lavórba, fejét a vízbe mártotta és nyakát paskolva jól meglocsolta. Hogy összeszedje magát és keresztülvihesse, amit szilárdan eltökélt.

— Kinek mondtad el? — kérdezte Karel, amikor visszajött a lány.

— Niki volt ott, Poul és Svačina.

— Kováf is?

— Nem. Az nem volt ott.

— Hát Maruna? Lhoták, Palec?

— Azok közül senki.

— Akkor ugorj el Davidekért, jöjjön azonnal ide és hozza magával a EFSZ-be való belépési nyilatkozatokat. Toborzás lesz.

Marunát később az ágyból húzták ki. Szemét páni félelem meresztette. Karel úgy állt meg a küszöbön, mintha egyenesen a sírból jött volna a toborzáshoz. Marunáné hányta magára a keresztet.

— Hacsak alá nem írod, — mondta már a küszöbön. Abban az esetben eltussolnám a dolgot.

— Mit írjak alá? Miért? Semmit sem követtem el, hiába fenyegetőzöl!

— Írd már alá, az isten szerelmére, — elegyedett férje ügyébe Marunáné. — Hadd vegyenek el mindent. Hát élet ez?

Kare! elővette a belépési nyomtatványt. Mikor az asztal fölé hajolt, vér cseppent a papirosra. Kezefejével föltörülte Maruna nevét határozott, álló betűkkel Mrta alá. Arcizmai remegtek, tehetetlen düh ráncigálta őket. Hajnalig belédolgozni. De semmit sem keresett, mert a szövetkezet a tönk szélén állott. Ezért aztán Fintajzl a lányát szíjjal kékre-zöldre páholta a pálinkapénz elmaradása miatt. Másnap Karel meglátta a leány csuklóján és vállán a kék foltokat. Mégha nyakig begombolkozott is Zdena, nem tudta takarni a megduzzadt, hosszú sebhelyet.

— Mitől van ez?

Zdena sírva fakadt.

— Nem tudsz válaszolni, ha kérdezlek? Elpáholt az apád, nemdé?

— Ne-em.

— Ne hazudj!

— Nem hazudok. Nem páholt el.

Ordódy Katalin:

Nemzedékek

Az elmúlt év utolsó hónapjában a szlovákiai magyar könyvbarátok érdekes, tartalmas könyvet kaptak kézhez. A Nemzedékekben Ordódy Katalin olyan embereket jelenít meg előttük és olyan eseményeket perget le, amelyek rendkívülisége, bonyolultsága ^ az élet legmerészebb koncepcióit idézi emlékezetünkbe. Olvasás közben felismerjük a szerző műveinek egyéni csengését és különös varázsát, első tekintetre ráismerünk Ordódy egészen sajátos életet élő embereire akik Tél lábbal a valóságban, fél lábbal az író lelkében állnak. A Nemzedékek egészen külön világ: emlékirat egy letűnő polgári társadalomról, amely mégsem a múlt sírjában porlad, hanem a tegnapban, sőt a legforróbb mában él. Azaz: mindaz, ami a régi világ ábrázolása', kapcsolódhatik régi elavult emlékekhez és egészen mai élményekhez.

A regény történetének főszereplői egy fiatal magyar festőművész és egy prágai ortodox zsidó-család egyetlen leánygyermeke. A mese az első világháború előtti időkben indul el és vérzivataros tragédiákon keresztül a második világháború befejezésénél ér véget.

A fiatalok szerelmi vonzódását a leány vallási tébolyban szenvedő apja akarja megtörni, még azon az áron is,

ha egyetlen gyermekét pusztulásba kergeti. A szerző a dogmatikus nyárspolgári bigott ember életét rajzolja meg drámai erővel, amelyben győz az erény és elbukik a bűn, a szerelmesek egymáséi lesznek. Nincs nép, nincs kor és nincs vallási világnézet, amely ne a legsötétebb tragédiákban jelezné a polgári társadalom fejlődését, mert útjukat vérözön és pusztulás jelzi.

Ordódy Katalin a Nemzedékekben nemcsak érdekfeszítő történetet mesél el, hanem embereket rajzol, jellemeket formál, s míg fantáziája fordulatos mese keretében vágtat tova, sohasem feledkezik meg arról, hogy mindig eredeti és színvonalas maradjon.

így távirati stílusba szorítva a regény gazdag tartalmát, valóban még vázát sem adhat— Szedd össze a cókmókodat, nálunk fogsz aludni. Megmondom anyánknak.

Nem volt hátsó gondolata, minden egyéni érdek távol állott tőle. De anyja értelmes asszony volt.

— Mit mondanak ma.,d ez emberek, fiam?

— Mehetnek a fészkes fenébe, a templomosok!

A község nyugalmának a víz • szintje megbolydult. Már bevezeti a kommunizmust, locsogtak az emberek. Ha ráun erre, majd másvalakit vesz ágyába. Fellovalták Fuitajzlt. az ma felcsapott erénycsősznek. Karel kipenderítette. Volt miről megszerkesztenie a papnak vasárnapi szónoklata allegóráit. Bőségesen idézte a szentatyákat, borongó ábrázattal, komoran előrelátta a világvége közeledését. De ezenkívül Karéit még a kommunista pártszervezet is alaposan megbírálta.

Szemére vetették, hogy rontja a párt jó hírnevét. Azt válaszolta. hogy nem kommunisták, hanem nyárspolgárok. Nem tudtak megbirkózni kitűnő beszéd-készségével, talpraesett, gyors, elevenre-koppiníó válaszaival, csaknem éjfélig plhallgatták, azután Niki javaslatára szavazásra került a dolog. Valamennyien fölemelték a kezüket arra. hogy Karel ne legyen tovább a párt elnöke. Dúlt-fúlt mérgében, Züenát okolta, ám az nem tehetett semmiről. Nemsokára, ráadásnak a sorstól, vízbefulladt Zdena apja; tökrészegen a Szvratka folyóba pottyant, csak lent Dyj mellett, az iszapzátonyban találták meg fölpuffadt hulláját. Az EFSZ elnökének meghalt az apósa, fecsegtek a fondorkodók, az az iszákos Fintajzl! Baudis bagolyhiten él a szajha lányával! Karel még a temetésre sem akart elmenni. De anyja rávette. El kellett mennie. Most már mindegy, Karel, mondta. Csak nem tűröd, hogy Zdena egyedül lépkedjen a koporsó nyomában? Karel anyja is elment a temetésre. Sőt Zdena kedvéért még néhány minafkai lakos is csatlakozott hozzájuk. De mindenki kutató szemmel nézte a fiatalokat. Pedig Karel eddig még hozzá se nyúlt Zdenáhftz, csak barátként kezelte. Természetesen ezt csak ő tudta, no meg Zdena és édesanyja. Ez a körülmény bosszantotta Zdenát. Mikor Hedvig hazajött Prágából szülei látogatására, Karel okot keresett, hogy Kováf háza táján lődörögjön. Este aztán az asztal fölött meglátta Zdena vörösre-sírt szemét,

— Mi J)ajod?

Sóhajtott, fölszaladt, magára zárta az ajtót.

— Mi a baja.? — kérdezte Karel édesanyjától.

Az mély lélegzetet vett és a tűzhelyhez tipegett:

— Honnan tudjam én, ha te nem tudod, — válaszolta.

Aratás után elmozdították termelőszövetkezeti elnöki tisztségéből is. Nem Zdena miatt. Erről már elfeledkeztek. Hanem azért, mert a szövetkezetben igen elhatalmasodott az észnélküli gazdálkodás. Nem értett hozzá. A téglaégetőben nem tanulta meg, hogyan kell bánni a jószággal. Nem is volt eléggé türelmes, hogy mindenkivel összeférjen. Az új elnök Maruna lett. Csak a döntés után jött föl a szobába. Zdenához. Igen egyedül volt. Zdena felállt. Az asztal mellett horgolt vaiamijz. Karel háttal az ajtónak támaszkodott és azt kulcsra zárta. Zdena összeszorított ajakkal, mereven nézte, Karel elcsavarta a villanyt, sötétben ment Zdenához. Az meg se moccant. iiwwinwM um« i bib—mi im b i — ■

tuk a sajátosan koncipiált műnek. A váz maga különösen érdekfeszítô, szocialista társadalmunk fiataljainak szemszögéből nézve is tanulságos. Az író mesteri tolla a szenvedélyek forró ütközeteiben élő embereket tudott formálni. Számára az érzelmek árnyalásainak, a szenvedély pátoszának, a helyzetek valódiságának és érdekességének oly kiapadhatatlan bányájává lett ez a váz, hogy művészetének alkalma nyílottt újonnan remekelnie. A regény az izgalmas élet- és halálküzdelemnek mesteri rajza, A regény meséje leköti az olvasók figyelmét.

Ordódy Katalin Nemzedékek című regénye gazdagította a csehszlovákiai magyar szépirodalmat.

Wittenberg József

Kleopátra — Liz Taylor KÉSZÜL „A VILÁG LEGDRÁGÁBB FILMJE“

4

Kleopátra

Próbál a filmben szereplő táncegyüttes

Liz Taylor, férfjövel Eddie Fisherrel

A közönség csökkenő érdeklődése és a televízió konkurrenciája arra kényszeríti a nyugati filmproducereket, hogy különleges technikai eljárással készülő — s így TV-közvetítésre jelenleg még alkalmatlan — szupercsúcs-óriásfilmekkel áraszszák el a piacot. A reklám legfőbb érve nem a film művészi színvonala, hanem — a látványos kiállításra, tömegjelenetekre, sztárparádékra fordított dollármilliók száma. Rómában, Egyiptomban és Hollywoodban filmre viszik az utolsó Ptolemaioszsarj, a világszép Kleopátra egyiptomi királynő történetét.

A „Kleopátra“ eredetileg nyolcmillió dolláros költségvetéssel indult, de a váratlan meglepetések sorozata következtében jelenleg már a 12 millió dollárt is meghaladja.

A címszerepre a „világ legszebb asszonyát“: Elisabeth Taylort szemelték ki- Tavaly kezdődtek volna a felvételek a London melletti Pinewood Stúdióban, ahol felépítették az ókori Alexandria kikötőjét és három tucat világhírű színművész, 1500 statiszta és 250 technikus várta a forgatásra jelt adó dudaszót. Ez a hatalmas apparátus azonban csak egy napig tudott tevékenykedni, mert Elisabeth Taylor váratlanul megbetegedett: igen súlyosnak, sőt életveszélyesnek látszó vírusfertőzést kapott, amelyhez rövidesen lábtrombózis is járult. Taylort — azonnal kórházba szállították, ahol két hónapon keresztül a legismertebb angol és amerikai orvosok próbálták visszuadni egészségét.

Elisabeth Taylor felgyógyult, de a szabadtéri felvételeket a változékony szigetországi éghajlat miatt nem lehetett Londonban folytatni. A hatalmas költséggel készült díszleteket ezért lebontották és a római filmvárosba, a Cinecittába szállították.' Közben Elisabeth Taylor — 1961 márciusában — ismét megbetegedett: ezúttal tüdőgyulladást kapott és az orvosok már " lemondtak róla. A produce- .. rek végleg kétségbeestek, de <( Taylor szervezete diadalmaskodott a kóron — több hónapos lábadozás után is- " mét visszanyerte egészségét, .. így hát 1961 őszón végre ,, megindulhatott a munka. „

A legújabb lapjelentések most már a film forgatásáról számolnák he. Megtudhatjuk, hogy a legnagyobb ,, díszleteket a Rómától 50 ( km-re fekvő Anzio strandján építették fel, mintegy tíz hektárnyi területen. A • ■ Cinecittában áll már a Fo- ,, rum Romanum, amely száz ( méter hosszú és 50 méter széles éag mellette római " templomok, díszkapuk, és 30 •• egyéb épület sorakozik. Itt ,, fogadja Kleopátra hatezer ujjongó római polgár üdvözletét, s itt szemléli végig " a harci-kocsik parádéját, az ■■ elefántok, zebrák és zsiráfok felvonulását és a tiszteletére rendezett táncparádét, amelyre legjobb angol, fran- " cia, német, olasz, argentin, •• nyugat-indiai és amerikai ,, táncosokat és táncosnőket szerződtették. A film sajtófőnökei bejelentették, hogy ' ’ Kleopátra díszhajója és Ju- • > lius Caesar hadibárkája ,, egyedül félmillió dollárba ^ i került. Elisabeth Taylor hat- "| vanszor öltözik át a felvé- ' ’ telek során és egyetlen ru- • • hája — egy aranyos dísz- ,, köntös — több mint 25 ezer dollárt ér.

így hát a nagyközönség most már pontosan értesül- ' ’ ve van a „Kleopátra“ mám- ■> mutfilm részletes költségve- ,, téséről, Liz Taylor minden ■ mondatáról, sőt gondolatá- “ ról, cipőinek, ruháinak és •> alsónemüinek áráról és mi- ,, nőségéről, kedvenc cicáinak eledeléről, csak éppen azt az egyet nem tudjuk: mi a ren- " dező, a főszereplő és a film •> többi alkotójának művészi ,, célkitűzése, s mit jelent majd a „Kleopátra“ a világ filmművészete számára.

Dehát a dollármilliók, s a T kulisszatitkok mellett ki tö- t rödik az ilyen igazán mellé- • kés apróságokkal ? ... j