Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-08-14 / 33. szám

A pionírok táborozásáról Ä nyári szünidő a pionírok és a tanulók pihenésének ideje, az érdekes kirándulások, az or­szágjárás, táborozás, tábortü­zek élményekben gazdag idő­szaka. A nyár sok érdekesség­gel várja a pionírokat. Mindezt figyelembe véve, a pionírveze­tőknek be kell tartaniuk a CSISZ Központi Pionírtanácsá­nak szünidőre vonatkozó utasí­tásait, a pionírok sokoldalú foglalkoztatottsága érdekében. Évről évre szaporodik a pionír­táborok, napközi otthonok, pio­nírházak száma. Tapasztalt ve­zetők kirándulásokat rendez­nek, hogy megismertessék a gyermekekkel a vidék növény- és állatvilágát, játékokat és sportversenyeket rendezzenek. Ideális lenne, ha minden pio­nírcsapat tábort létesítene a nyári szünidő alatt a tanítók, szülök és védnökségi üzem hozzájárulásával. A táborok je­lentős tényezőként szerepelnek a nevelés terén. A nyári pionír­táborok feladata a gyermekek nyári pihenésének megszerve­zése, feltételek teremtése egészségük megvédésére. A legfontosabb feltételek, ame­lyek a gyermekeknek a pionír­táborokban való pihenését biz­tosítják. a következők. A tábori élet programjának és a napirend pontos betartása, amely a pedagógiai és egész­ségügy. követelmények szerint van összeállítva. Be kell tartani a tábori életben a fegyelmet is, mert ennek különös jelentősé­ge yan. A táborban az egész nevelómunkát tervszerűen kell folytatni. Ebből következik, hogy min­den rajnak megvan a saját terve, amit a raj pionírjainak érdeklődése alapján állítunk össze. A táborban ésszerűen osszuk fel a munkát és a pihe­nést a gyermekek testi és szel­lemi, illetve életkori színvona­lának a figyelembe vételével. A testnevelés, a játékok, kirán­dulások edzik a tanulókat és önállóságra nevelnek. A pionír­m táborok feladata, hogy nem elkényeztetett, hanem egészsé­ges, ügyes, sokoldalú gyerme­keket neveljenek, akik nem félnek a nehézségektől, jól úsz­nak, futnak, ugranak, játszanak, jól kezeiik a tábori szerszámo­kat, megfőzik ételüket, sőt nem riadnak vissza a táborban való alvástól sem. Sok új ismeretet, hasznos gyakorlati készségeket sajátítanak el a gyermekek a természetben. A vezetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy minél jobb és több hasznos készséget sajátítsanak el a gondjaikra bízott pionírok. A táborban a gyermekek telje­síthetik a „mit kell ismerni és tudnj a pionírnak“ feltételeit. Tanulnak úszni, megfigyelik a természetet, részt vesznek sportversenyeken, foglalkoznak EI Fürdeni nyáron igen kellemes dolog és a pio­nírtáborokban is gondoskod­nak a fürdőzési lehetőségekről. A Kis-Kárpátok .egyik pionírtá­borának lakói még úszóverse­nyeket is ren­deztek. Akik nem tudtak úsz­ni azt megtaní­tották — volt rá idő elég. Jövőre legalább majd ezek is verse­nyeznek, lehet, hogy ők lesznek az elsők a cél­ban. turisztikával. Megtanulják mi­kor és hogyan kell összeállítani a növényi, ásványi és bogár­­gyűjteményeket. Ugyanolyan lehetőségei vannak a táborban az ifjú technikusoknak, fényké­pészeknek, halászoknak, festők­nek A tábor karbantartása, a vi­rágok gondozása, a tábori ké­szítmények kiállítása, segítség a helyi EFSZ-nek, szolgálatte­vés a tábor területén, ez mind, mind erősíti a közösségi érzést, elmélyíti a barátságot és kiala­kítja a munka iránti helyesebb viszonyt. A táborozáson való részvétel jutalom az egész évi tanulásért, a jó viselkedésért A nyári pionírtáboroknak igen nagy jelentősége van a gyermekek kommunista neve­lése szempontjából, mert a néphez hű, a társadalom építé­sébe tevékenyen kapcsolódó új nemzedéket nevel. Fóthy Ferenc NAPONTA EGY ÓRÁT A CSISZ KB XII. plénumá­nak határozata így hangzik: Minden fiatat naponta lega­lább egy órát a testnevelés­re fordítson. A határozat teljesítése főleg az edzőktől, a testnevelési körök veze­tőitől és a szervezetőktől függ. A CSISZ nyitrai járási ve­zetősége, karöltve a CSTSZ- el, közös tervet dolgozott ki, hogy az ifjúság körében biz­tosítsa az alapos szaktudás­sal rendelkező edzőket és testnevelési szervezők szak­oktatását. A terv alapján szoros együttműködés létesült és 356 fiatalt a különböző sportágakban testnevelési oktatóknak képeztek ki. A tanfolyamot záróvizsga kö­vette, ahol a fiúknak és lá­nyoknak alkalmuk nyílt tu­dásukat bebizonyítani. Az elért eredményekkel azonban nem elégedtek meg és a brigádosok közül to­vábbi 500—550 fiatal fiút és leányt akarnak oktatásban részesíteni. A CSISZ-szervezetek a Mezőgazdasági Főiskolán és a Pedagógiai Intézetben testnevelési központokat lé­tesítettek. A cél az, hogy a diákok tanulmányaik fo­lyamán a testnevelés terén olyan elméleti és gyakorlati tudásra tegyenek szert, hogy ’ az iskola befejezése után jövendő munkahelyükön az ifjúság körében testnevelési köröket szervezzenek és ve­zessenek. Az elért eredmények főleg annak köszönhetők, hogy a CSISZ járási vezetősége és a CSTSZ között példás az együttműködés. Ez főleg Látečka elvtársnőnek, a CSISZ járási vezetősége dol­gozójának, Sečanský, vala­mint Duriéek elvtársaknak, a CSTSZ dolgozóinak az ér­deme. Kiss Gyula S őssziget éppenséggel nem is sziget, mert gyönyörű vadregényes helyen, a Kis-Duna mellett fekszik. Víz bizonyára sohasem folyta körül, de egy bizonyos értelem­ben mégis szigetnek számít. Híres növénynemesítő és mag­termesztő állomás működik itt, tehát a tudomány szigetének lehet számítani. Izolálva ugyan nincs a környezetétől, hacsak a félkörben körülölelő erdőt nem tekintjük némi választőközeg­­nek. Az itteni tudományos meg­figyelések, eredmények nem csak napvilágot látnak, hanem a mezőgazdaságban foglalkozó egyének közkincsévé válnak, tehát egyáltalában nincs itt a tudományos elszigetelődésnek nyoma sem. Szövetkezeti elnö­kök, agronómusok, állami gaz­daságok vezetői, mezőgazdasági iskolai tanárok naponta jönnek A kísérleti ide szétnézni, kíváncsiak az it­teni eredményekre, a csodála­tos növényekre. Sokat is lehet itt látni, tanulni. Az idén több fiatal is dolgo­zik a növénynemesítő állomá­son. Ezek a fiatalok főleg a kü­lönböző mezőgazdasági iskolák tanulói, akik nyári szünidejük alatt gyakorlati kiképzést kap­nak itt és egyúttal pénzt is ke­resnek, ami jól jön számukra tanulmányaik további idejére. Fiatal lányok végzik a kísérleti parcellákon a legprecízebb munkálatokat, babrálnak a virá­gok között, figyelik a növeke­dést, a fejlődést, megismerked­nek az egyes nö vényféleségek speciális agrotechnikájával, a magvak szerkezetével, úgyszól­ván boncolják a növényeket. A laboratórium sem hozzáférhe­tetlen számukra. Igazán jó helyre jöttek dolgozni, hiszen elméleti tudásukat komoly gya­korlattal egészíthetik ki és a növénynemesítéssel foglalkozó mérnökök szívesen foglalkoznak velük. Rákóczi Lajos és Bartalos Menyhért növénynemesítő mér­nökök helyeslik is a mezőgaz­dasági iskolák tanulóinál azt a kezdeményezést, hogy többen közülük idejöttek dolgozni. Meg kell ismertetni-----mondják — a mezőgazdaság jövendő szak­embereit a növénytermesztés és az agrotechnika maximális ismereteivel. Rákóczi Lajos ér­dekesen beszélte el, hogy a me­zőgazdasági biológiát és neme­sítést sokkal hamarabb megta­nulják a tanulók, ha saját sze­mükkel győződnek meg az ezzel kapcsolatos folyamatokról. Az elméleti tudás még ha kiválóan is vértezték fel ezzel a tanulót, mégsem elég a nagy mezőgaz­dasági üzemek vezetésére. Hiba is lenne rábízni az iskola pad­jaiból kikerült fiatalra azonnal egy nagy üzemet. A gyakorlati tudás nem az elméleti tudás kiegészítője, amint azt sokan mondják, hanem együtt alkot­ják lényegében véve azokat az ismereteket, amelyek elenged­hetetlenül szükségesek a me­zőgazdaságban. A gyakorlat TÜSKÉS LEGELŐ HELYÉN Jól sikerült a pionírok nyári táborozása Vöröskőn Amint lát­juk a labdajátékban is kitűntek A Jávorfácska A „Jávorfácska“ című mese­játék sokak előtt nem ismeret­len. Több iskola fiatal színját­szó-csoportja lépett fel ezzel a darabbal. A nagycétényi ki­lencéves középiskola tanulói szintén a Jávorfácska mellett döntöttek, amikor arról esett szó, hogy színdarabot tanulja­nak. A szereplők közül senkit sem lehet különösképpen ki­emelni, mert mindegyikük a tőle telhető legnagyobb telje­sítményt nyújtotta. A király szerepét Kecske­­méthy Ottó alakította, a leányai pedig Nevídal Mária, Magyar Aranka és Ficza Aranka voltak. A király hűséges udvari bolond­ját Vajda Imre, a hamis taná­csost pedig Presinszky Gábor alakította. A legkisebb király­leány párját Magyar Lajos ját­szotta. Nem szabad megfeled­keznünk a jóságos medvekomá­ról sem Borbély Ferenc alakí­tásában. Charizopulos Tamás tanító tanította a színdarabot, amit teljes sikerrel mutattak be. CSÖLLEY ZSUZSA, Nagycétény Kucanyt, jövendő munkahe­lyüket a térképen is hiába ke­resték az orvosi fakultás hall­gatói, akik idejöttek dolgozni nyári brigádmunkára. Alig pár lelket számláló néhány házból álló település ez, amelynek,még saját közigazgatása sincs. Aba­­rához tartozik, egy éve itt még semmi sem volt. Ősszel szán­tottak csak fel 915 hektár rossz legelőt amelyen ifjúsági állami gazdaságot létesítettek. Itt dolgozik most a bratisla­­vai Komenský Egyetem orvosi fakultásának 42 hallgatója. Fia­talok jöttek segíteni a fiatalok­nak. Sokan morogtak az orruk alatt, hogy éppen őket bírták ilyen eldugott lyukba tenni. Másoknak tetszett a vad ter­mészet és a gazdaság dolgozói, akik mind olyan közvetlenek és fiatalok. Bezzeg mondta is ne­kik Rásky Zoltán, az állami gazdaság 26 éves vezetője: — Akkor jöttetek volna csak ide, amikor itt még semmi nem volt. Amerre a szem ellátott terméketlen sivár iglice-tüskés legelő. Nem tudtunk hol aludni, de még a konyha is hiányokkal küzdve láthatott el minket kez­detben. Erre a kijelentésre Krídl Du­šan, a medikusok nagy evője megcsóválta a fejét. Bizonyára azt gondolta magában, hogy ő kénytelen lett volna megszökni. Még szerencse, hogy most már igazán jó a konyha, mert a gyo­mor az nagy úr s nála — nem kell tőle zokon venni — min­dennél előbbre való. Amikor idejöttek, első dolga volt jó kapcsolatot kötni a szakácsnők­kel. Másokat meg tanítani kellett az alapvető mezőgazdasági munkákra. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy a csinos szőke Kaňuchová Olinka Bratislavából az első napokban háttal kapált. A fiúk kezük alá vették, ha né­ha nem is értették meg egy­mást, mert az egyik magyarul, a másik szlovákul beszélt — a türelem azért rózsát termett. Olinka most akár első kapás is lehetne a gazdaságban. Nem olyan ördögi mesterség az, mosolyog Wallner Alfonz, a brigádosok vezetője, aki maga is orvostanhallgató. Dehát so­kan most dolgoznak először mezőgazdaságban. A brigádidő­szak végére olyan otthonosan fognak mozogni a kukoricásban, mint a műtőasztal mellett. Palágyi Lajos Egy híres forrásnál Mikor Léva főterén felszáll­tam az Ipolysági autóbuszra és Szántóra kértem jegyet, a ka­lauz udvariasan megkérdezte: a faluba kérem vagy a fürdő­telepre? Fürdőtelep ? — csodálkoztam el. Hiszen jártam én már'Szán­tón és azt is tudtam, hogy ha­tárában vagy inkább a szom­széd faluban, Magyarádon van egy kisebb fürdőmedence. De fürdőtelep? Pedig így volt. Most már komoly fürdőmedencéket építettek. Amikor leszálltam az autóbuszról, meg sem ismertem a régi fürdőt. Mosolygó víkend­­házak között vitt az utam és egy vadonatúj épület-komple­xum fogadott. — Az új fedett fürdő — ma­gyarázta egy fürdővendég. — Nem egész egy éve épült. Valóban, amikor aztán már az új épületben jártam, rátalál­tam egy plakátfélére, mely a falon azt hirdette, hogy 19bl. szeptember 17-én nyílt meg az új fürdő, Eonôdjf Fái, a HUB titkára és Schmiedt István is igazolták ezt aláírásukkal. Azt is megtudtam, hogy néhány éve, amikor a régi külső fürdőme­dence mellett fúrásokat végez­tek, egyszerre csak feltört egy vízsugár Heteken át lövette magasba a vizet a gejzír, aztán szépen megszelídítették és most ez táplálja kénes, sós vizével az új fedett uszodát üveges kupo­lájával és gyönyö’-ü türkizkék, pompás vizével, melyen átra­gyog a napfény. Gyógyít és üdít a 24 C fokos hőmérsékletű víz. Az új épületben azonban a fe­dett uszodán kívül, mely télen is üzemben volt, 23 kádas szoba is a vendégek rendelkezésére áll. Szemben falatozó terasz, az új fürdőtelep alatt pedig a köz­vetlen közelben ott fekszik az 50 m-es külső uszoda kristály­­tiszta kékes vizével. Mellette van a gejzír csapja. Ha ezt megnyitják ismét 30 m-re lövel fel a megzabolázott víz. A me­dencék vize kis patakba folyik, újabb mészkőrétegeket rakva le a partjukon. A patak túlsó oldalán van a telep másik neve­zetessége, a híres szántói víz forrása, melyet jól ismerünk és külföldön is keresett cikk. Ez a szénsavas víz igen jó gyógy­­hatással van a gyomor- és cu­korbajokra, gyógyítja a felső légutakat és megakadályozza kövek képződését az emberi szervezetben. Atballagtunk az egyre szű­külő partok hídján, romantikus gondozott sétányokon vezetett utunk. A jávorfa-sorban szelíd mókusok futkároztak, a faluba vezető utak hatalmas törzsű, vagy 300 éves faóriásai felett kék mátyásVnadarak csattogtak. Nyomói sem találtuk valamiféle erdei forrásnak, hiszen a híres vízforrások köré ma már hatal­mas épület emelkedik. Az épületben fehérköpenyes, c o ■o c C8 •X V £ fehérkesztyűs fiatal lányok áll­nak a palackozó-gép mellett. Csak akkor lépnek közbe, ha szükséges, mert az egész töltés automatizált. Hosszú szállító­szalagon szaladnak az üres üve­gek és mechanikai „fejmosás­ban" részesülnek, majd beke­rülnek a köralakú töltőbe. A töltött fiaskókat máris várják kint az udvaron a teherautók, hogy elszállítsák őket a szél­rózsa minden irányába. Megkér­deztük az egyik fehérköpenyes lányt, hány üveget töltött meg az ő váltása? Azt mondotta, hogy 20 ezret, mert többször kellett íeállani a töltéssel, nem volt elég víz. Meg kellett várni, amíg felgyülemlett. Ügy látszik a szántói víz iránt annyira fo­kozódik az érdeklődés, hogy néha a víztermelő ősanyaföld­nek is meg kell egy kis időre pihennie, hogy aztán újabb víz­sugarakkal gazdagítson vala­mennyiünket. A szántói vízzel régen sokat kérestek a papok, mert hisz az ő tulajdonukban volt. Egyházi birtok volt a forrás, egész a felszabadulásig. Mi a víz és a fürdő a népé, nemzeti válla­lat. Rendszerünk nem sajnálja a beruházásokat, ami a forrást gazdagabbá teszi. Üj élet virág­zott ki Szántón, a jövő fürdő­jében. Mártonvölgyi László sokszor még az ehwöfeti tudás­ra is rácáfol a termelésben. A körülmények különbözők és mind a közmondás is mondja: a gyakorlat teszi az embert. Érdekesebbnél érdekesebb kísérleti parcellákon keresztül haladunk. A takarmánynövé­nyek nemesítésével foglalkoz­nak itt főleg, de előtérben van a gabona, dinnye és még más növények nemesítése és fajta megőrzése is. Kiváló görög­dinnyét termesztettek már itt és majdnem magnélkülinek le­het mondani, mert a magvai csak a szőlőmagok nagyságának felelnek meg. Egy bőventermő dűlésmentes búzafajtát is ne­mesítenek itt. Komoly eredmé­nyeket értek el a lucerna és más takarmánynövények neme­sítésével is. Van tehát mit ta­nulni az itt dolgozó fiataloknak és van is kiktől. Tudásukat aztán bizonyára később jól fel­használják a mezőgazdaságban. B. I. Szívesen . leveleznénk Benedek Klára, Csöntepuszta u. p. Komárváros, Magyaror­szág. Szalvéta-gyűjtésről leve­lezne magyarul, 16 éves diák­lány. Balassa Magda, Becsehely, II. kér. Vörös Hadsereg út 100 sz. Magyarország. Színészképek gyűjtéséről levelezne magyarul, 15 éves tanuló. Lapatinszky Gizella, Debre­cen, Petőfi tér 8 sz. Magyaror­szág. Magyarul, oroszul leve­lezne filmről, zenéről, 17 éves diáklány. Papp Zoltán, Nyíregyháza, Bessenyei tér 7 sz. Magyaror­szág. Különböző témákról leve­lezne magyarul, 17 éves diák. Balter Anna, Szombathely, Vak Bottyán út 2 sz. Magyaror­szág. Sportról és zenéről leve­lezne magyarul, 17 éves diák­lány. Balaskó Éva, Budapest XIV. kér. Vezér út 127 sz. Magyarul levelezne különböző témákról, 17 éves tanuló. Gíme'si Mária, Csurgó, Szé­chényi tér 9 sz. Leánykollégium. Magyarország. Magyarul leve­lezne és képeslevelezőlapokat cserélne, 18 éves diáklány. Bergou Anikó, Budapest, IX. kér. Hámán Kató út 88 sz. Ma­gyarul, angolul levelezne és tájképeket cserélne, 17 éves diáklány. Mandula Ilona, Bélapátfalva, Heves megye, Magyarország. Magyarul levelezne filmről, iro­dalomról, 16 éves diáklány. Kaňuchová Olinka már olyan jól kapál, mint amilyen jól ta­nult az egyetemen. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents