Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-08-14 / 33. szám
>■ --------------------------------------------------------Megismerfem? Nevezzél meg egv ifjúsági együttesi, amely Helsinkiben a VIT-en szerepelt! ——— ■ .. Melyik városban volt az V. Világifjúsági Találkozó? Hogy hívják a német ifjúsági szervezetet? Eltaláltam? Helyreigazítás Legutóbbi számunkba sajnálatos sajtóhiba került. A közölt versek szerzői: Fürtös akácok (Ginzery Árpád), Tornai emlék (Nagy Olivér). äjszéckesztôség Fábry A napokban tölti be 65. életévét a csehszlovákiai magyarság legjelentősebb szocialista írója kisebbségi irodalmunk nesztora; s ebDö1 az alkalomból emlékezünk meg életművéről és az európa, haladó kulturális életoeri betöltött szerepéről. Fábry Zoltán az első világháború előtt Rozsnyón járt gimnáziumba majd 1915-ben, hazafias nacionalista mámortól elkábítva ónként jelentkezik katonánaK a frontra Az evangélikus szellemű, polgári nevelésben részesült ifjút itt éri az első csapásszerű kiábrándulás a hazafias illúziókból a régi világ táplálta eszmékből. A-háború gyilkos valósága kötelezte őt el a legnemesebb művészi célnak, a humanizmusnak immár közel öt évtizedes írói szolgálatára. Fábrynak van egy jellegzetes írói módszere: ha tanulmányt, kritikát vagy p-.litikai cikket ír. legtöbbször egyetlen gondolatra vagy kiragadott mondatra építi fe' mondanivalóját, s ezzel eleve a leglényegesebbre a legfontosabbra koncentrálja az olvasó figyelmét. Ez a módszer leginkább alkalmas Fábry életmüvtrek megvizsgálására is, mert alkotásai, törekvései megértéséhez biztos kulcsot szolgáltat egyetlen eszme: a szocialista humanizmus. A világirodalomban is kevés író (mindenekelőtt Fábry egyik példaképe. Romain Rolland) jegyezte ei magát :lv következetesen és egész életre szólóan a humanizmus szolgálatával. Emberszeretetének első kiapadhatatlan forrása egy szörnyű élmény: a háb.irú, s ebből fakad a háborús gyilkolás gyűlölete az antimilitarista eszme. Fábry humanizmusa erkölcsi jellegi., mivel a leggonoszabb gyűlölet a háborúban csúcsosodik ki s ennek legfontosabb ellenszere az etikai magatartásból eredő emberszeretet. Az első világháborúban szerzett tüdőbaja miatt Stószra visszavonult Író humanizmusa a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után bizonyos nacionalizmussal keveredik: egy elnyomott kisebbség saját nemzetisége, sorsának féltésével A stoszi fenyvesek magányában a könyvek válnak Fábry meghitt, állandó barátaivá — a magyai könyvbehozatal nehézsége' miatt elsősorban a haladó német irodalom termékei. Így válik irodalmi életünk és az egyetemes magyar irodalom egyik legműveltebb legprogresszívebb képviselőjévé. mot... csak most látjuk, hogy Romasov hadnagy „mélyen lehajolt a tüskés piszkos tatárfejre és alig hallhatóan suttogta: Testvérem!“ Ma már tudjuk a szenvedés ajándékát, az egyforma szenvedés hangos mentő sikolyát, mindenki egyforma szavát emberélet nehéz avató jegyét. Testvér ...“ Az „emberirodalom“ annak a modernista-avantgardista irodalomnak egyik válfaja, melynek a magyaroknál Kassák Lajos, a németeknél pedig főként Johannes R. Becher volt példaadó mestere. Becher költői útja az expresszionizmustól a szocialista realizmusig különben is erősen hasonlít Fábry Zoltán írói fejlődéséhez, ami egyúttal azt bizonyítja, hogy a modernisták nemcsak a dekadens jellegű burzsoá formalizmushoz. hanem — szerencsés esetben — a tisztultabb, szocialista eszmeiségü realizmushoz is eljuthatnak. A „formaforradalmár'' modernista iránynak később Fábry volt az első jelentős marxista bírálója Kassákék aktivizmusáról írt tanulmányaival. (A huszas évek végén a Korunk c. folyóiratban és a Korparancsban.) Fábry humanizmusának szocialistává érését 1926-tól Gaál Gábor nevezetes társadalomtudományi szemléjében, az erdélyi Korunkban követhetjük nyomon. A folyóiratnak Fábry volt a szlovákiai szerkesztője, s ide írt esszéivel mind az egyetemes magyar irodalomban, mind az európai antifasiszta publicisztikában megalapozta hírnevét. Ő törte át először a csehszlovákiai magyar irodalom azóta is szorító regionális korlátáit. Humanista küldetése akkor ért el a legmagasabb csúcsot, amikor tudatára ébredt annak, hogy éppen az emberszeretet érdekében izzó haraggal kell harcolni az emberség megcsúfolása, a fasizmus ellen. A szocializmus szeretetének és a fasizmus gyűlöletének dialektikus egysége váltotta ki a máig is égő szenvedélyű antifasizmusát. s a sokat idézett „vox humana“ ekkor vált az antifasizmussal egyjelentésűvé Fábry műveiben. Fábry legtöbb írása publicista jellegű esszé; ennek a műfajnak č az egyik legkiválóbb képviselője magyar irodalomban. Lendületesen, ötletesen megírt politikai cikkeit átszínezi mély irodalmi műveltsége, stílusának lírai közvetlensége A publicisztika szükségszerűen vált uralkodó műfajjá az első Cseh-A huszas évek elején Fábry esszé Jellegű publicisztikájával az úgynevezett emberirodalom célkitűzéseit szolgálja. Irodalmunkban rajta kívü' főként a komáiomi Földes Sándor lírája képviselte ez; a nehezen meghatározható szociális-humánus irányt, melynek bemutatására idézünk 1924-ben megjelent esszéjéből; „Valami mégis csak történt .. Kezdtük összetörni a tükröket. A pénzért csalással és csalásra vett tükröket, a munka izzadságával fényesre csiszolt üveglapokat. Kezdtük egymás szemét nézni. Kezdtünk megdöbbeni, hogy ezt eddig nem láttuk, hogy nyitott szemmel vakon jártunk és nem vettük észre az igazi tükröt. Hogy világégés röhögő tűzkorbácsainak kellett alázkodnunk ... Es a fájdalom belénk mart, a tükörnéző szemek játékos fénye elhomályosult, elvakult, és el kellett indulni, elérni valahová. Tántorgó kezdő léptekkel nekiütődni mindennek amiről eddig nem tudtunk. Csak ma — amikor már mi is úgy éltük — latjuk meg Kuprin regényfiguráját: Romasov hadnagyot, akiben egy keserű pillanatra felsír az ember és meglátja a rúgásoktól hülyült tatár katonát: Chlebnyikovot, a káplárverte emberbar(15.) — Hisz ha ismét visszatérne a hitem. De az élet nem rombadőlt ház, melyet újra fel lehet építeni. Az élet megy a maga útján, a hónapok, az évek múlnak és mi velük haladunk — ismételte makacsul. — Valamikor nem így nézted az életet. Az előbb mondtad ... — Igaz. Akkor még nem tudtam, hogy magamra maradok. De hisz nem vagy egyedül. Itt vagyok én és a többiek, a munkatársaid, akikkel egész nap együtt vagy! — kiáltottam fel bosszúsan. Lehajtott fejjel hallgatott. — Folyton csak magadon jár az eszed. Senki más nem fontos neked. — Nem vagyok önző... — vetette ellen, de nem engedtem szóhoz. — Az a bajod, hogy túl egyszerűnek, rózsaszínűnek álmodtad a jövőt és most beteg vagy, mert az álmaid megcsaltak. — Én jól képzeltem ... — Lehet, Ezt neked kell eldöntened — hagytam rá — és ásítva felálltam. (EGV LEÁNY NAPLÓJÁBÓL) Piri csalódottan nézett rám, de semmit sem tehettem. Szerettem volna segíteni rajta, de nem volt kedvem a végtelen vitához. Különben is az élet olyan területére jutottunk, amelyben sehogysem tudok eligazodni. A háború alatt felnövekedett emberek különös érzékenysége, nyugtalansága folyton megriaszt. Most is ezt éreztem. Nem értem mindmáig, hogy mi szülte bennük mindezt. Talán az öregek örök bizalmatlansága, amely körülvette egész életüket? Hogy minden nap meg kellett mutatniok lelkűket és ezért önmaguk előtt is bújdosniok kellett? Sokszor az az érzésem, hogy akik a nagy világégésben és utána értek emberré, felnőtté, jobban magukon hordják a bélyeget, mint azok, akik felnőtt fejje! a háború tüzét meggyújtották és ápolták. — Te se értesz meg engem — mondta Piri szomorúan, amikor látta, hogy nem sokra megy velem. Az őrá mutatói éjfélhez közeleotek és én álmos voltam. Hirtelen Viktor jutott az eszembe, aki pár óra múlva virradatkor itt fog várni a ház előtt. Aludnom kell — gondoltam és bebújtam a takaró alá. AUGUSZTUS 12. Kék augusztusi reggelre ébredtem. A tegnap esti vita után nyugtalanul aludtam de 8zért reggel nem éreztem fáradtságot. Pár pillanat alatt felöltöttem könynyü nyári ruhámat, fogtam táskámat, amelybe még tegnap élelmiszert készítettem, és elindultam találkánk színhelyére. Viktor már várt és bosszúsan közölte, hogy barátai nem jönnek. Meggondolták és inkább fürödni mennek. Halvány volt és izgatott. Mintha félt volna az előttünk álló naptól. Én viszont titokban örültem, hogy csak ketten leszünk. Nem kell egész nap idegen emberek közt lennem, közömbös dolgokról beszélnem és előzékenyen mosolyognom olyanokra, akikről a nevükön kívül semmit se tudok. Viktorral, csakis vele leszek egész nap, és senki sem fog zavaVni bennünket! Ez örömmel töltötte meg szívemet. Hirtelen játékos kedvem tamadt és hálából játékos csókot cuppantottam Viktor homlokára. Ő is felderült egy kissé és mosolygott, nevetett az ég színét játszó szeme. — Nagyon kicsípted magad — mondta és végigmért. — Tetszem? — Mintha lakodalomba mennél .. — Oda megyünk! Az eljegyzésünkre ... Nem tudom, hogyan csúszott ki a számon ez a röpke ugratás, de nem bántam, hogy szeleburdin viselkedem. Viktor arca boldog ragyogásban fénylett. — Majd vigyázunk a szoknyádra. — Nem baj, ha kicsit összegyűrődik . . Lassan fogok hajtani. — Egész nap van időnk ... Mosolygott és ismét végigmért simogató tekintetével: — Olyan vagy, mint a frissen mosott tündér. '— örülsz nekem? — Örülök Katicám. Hát te? Te is örülsz nekpm? — Boldog vagyok! Te vagy legremekebb ember a világon. — És szeretsz? — Szeretlek még mindig! — Ér iá... — Akkor csókolj meg! ’ — Majd odakünn megcsókollak százszor is. — Itt akarom! — mondtam s lábammal türelmetlenül dobbantottam. — Meglátnak. — Hadd lássanak! Zavartan körülnézett. Én csak őt figyeltem, szemének fényét, arcának ragyogását. — Hajolj ide hozzám. Odahajoltam és egy pillanatra szenvedélyesen az ajkamra tapadt az ajka. — Most már mehetünk — mondtam nyugodtan. Nem törődtem vele, hogy megláttak. Sőt, örültem, hogy néznek. Cselekedetem önbizalommal töltötte el szívemet. Csakhamar kijutottunk a sima aszfaltútra. A környező tájat már letarolta a nyár. Aránylón sárgállottak a fák fáradt levelei, az útmenti árok pázsitját vastag szürke por borította. A motorkerékpár nekiiramodott, egyre jobban fokozta sebességét, áttörve az apró emelkedőkön, átsuhanva az enyhe kanyarokon, mintha el akarna röppeni a földről. (Folytatjuk) Zoltán életműve szlovák Köztársaság szocialista magyar irodalmában. A politikai harcok, a napi események megkövetelték az időszerűséget a kulturális jellegű közleményekben is. Amíg a dolgozók életviszonyaik megváltoztatásáért küzdöttek, minden sajtótermék — így a kulturális jellegű is — elsősorban az eszmei célt szolgálta, s az elvontabb jellegű tudományos irodalomnak nem lett volna kellő számú olvasóközönsége. Egyébként Fábry politikai cikkei mellett írt kiváló művészetelméleti, irodalomtörténeti és irodalomkritikai esszéket is. Publicisztikájának egyik legerősebb oldala a pszichológiai jellemző módszer: a világirodalomban is párját ritkítja a német fasizmusnak az a tökéletes, sokoldalú jellemrajza, mellyel Fábry életművében találkozunk. Fábry stílusát a líraiság és a dialektikus jellegű szónokiasság jellemzi, melyeket régebbi műveiben (alighanem a német expresszionizmus hatására) némi magyartalan szóösszetételek és szó-kapcsolatok tesznek kissé bonyolulttá. Számos lírai hevületű esszéjét szabadversként lehet szavalni, de rendkívüli szónoki hatást is váltanak ki, mint ezt Fábry számos régebbi szlovákiai előadókörútjának rendkívüli sikere bizonyítja. Szinte vég nélkül idézhetnénk prózájából a költői sorokat, melyekben alliteráció, rím, zenei ritmus, de főként szellemes szójáték található. „Egy zéró mögött mindig egy jövendő Néró rejtőzik“ — állapítja meg pl. Hitlerről megkapó szellemességgel. Mintegy 30 évvel ezelőtt a Sarló vezetője, Balogh Edgár írta Fábry erkölcsi magatartásával kapcsolatban, hogy ő a szlovákiai magyarság élő lelkiismerete. Szívhői kívánunk neki mi, egy ifjabb nemzedék tagjai is hosszú életet, további művei megírásához pedig javuló egészséget. CSANDA SÁNDOR Felhívás! Szocialista hazánk építésében igen fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság. A mezőgazdasági termelés emelése terén a fiatalokra még sok feladat vár. A fiatalok mindent elkövetnek, hogy a rájukbízott feladatokat teljesítsék. A csúcsmunka idején brigádmunkát végeznek és kultúrbrigádot szerveznek. Rimaszombatban a Csemadok helyi csoportjának táncegyüttese, amely az ifjúsági alkotóversenyen az idei központi verseny második helyezettje lett, azt a határozatot hozta, hogy kultúrműsorokkal szórakoztatja a környező falvak szövetkezeti dolgozóit. Vállalták, hogy 1. 27 kultúrműsort rendeznek a szövetkezetekben, 2. „Az együttesek új együtteseket szerveznek“ jelszóval szervezőmunkába fogtak. Az a céljuk, hogy a következő évben az ifjúsági alkotóversenyre már újabb együttesek jelentkezzenek. 3. A kultúrműsorokat a helyi körülményeknek megfelelően időszerű betétszámokkal teszik színessé és változatossá. 4. A nyári mezőgazdasági csúcsmunkák idején 1500 brigádórát dolgoznak le. A Csemadok rimaszombati helyi csoportja felhívja az Ifjúsági Alkotóversenyen résztvett együtteseket: rendezzenek minél több kultúrműsort és így igyekezzenek szórakoztatni a dolgozókat. Felhívást intéztek a fiatalokhoz, lelkesen és áldozatosan vegyenek részt a mezőgazdasági csúcsmunkákban, szervezzenek kultúrcsoportokat, nyújtsanak segítséget a mezőgazdasági termelés és a falu kultúrájának emelésében. A Csemadok rimaszombati táncegyüttese
