Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-07-17 / 29. szám
EMBERISÉG J Gagarin és V Gaganova a küldöttek között A. Hacsaturjön Pablo Neruda chilei költővel beszélget a kongresszusi szünetben. A békekongresszus sikeréért harcol Jean Raymond francia író is. NEVÉBEN HRUSCSOV MINISZTERELNÖK BESZÉDE, amelyet a moszkvai béke világkongresszuson tartott, óriás; érdeklődést és vitát váltott ki világszerte. Szinte valamenny nyugati lap vezető helyen közli a beszéd egyes részleteit és különösen a berlini kérdés rendezésére vonatkozó javaslatait emelik ki. Az amerikai külügyminisztérium sajnos kategorikusan elutasítja a Hruscsov által előterjesztett és az egész világon nagy érdeklődést ébresztő konstruktív javaslatot amely indítványozza, hogv a Nyugat- Berlinben állomásozó amerikai, és francia megszál'ó alakulatok az ENSzt zászlaja alatt Nyugat- Berlinbe küldendő norvég és dán vagy belga és holland csapatokkal. valamint a varsói szerződéshez tartozó lengyel és csehszlovák alakulatokkal váltsák fel. Ez a szovjet javaslat — hangoztatja az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata — ..még csak elegendő alapul sem szolgálhat a Berlin kérdésével kapcsolatos tárgyalásokhoz. AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUMNAK a szovjet kormányfő beszédére adott ennyire elsietett válaszát valószínűleg az a törekvés diktálta, hogy az Egyesült Államok egyszerre adja meg a hangot az egész burzsoá sajtó számára és arra buzdítsa a nyugati lapokat, hogy a moszkvai kongresszus és a szovjet leszerelési álláspont értékelésében tartózkodjanak a tárgyilagosságnak még a látszatától is. A külügyminisztérium nyilatkozatával ellentétben a washingtoni kormányhoz közelálló körök hangsúlyozzák a szovjet kormányfő felszólalásának higgadt hangját és rámutatnak hogy nyitva áll az ajtó a Nyugat-Berlinről folyó tárgyalások előtt. % AZ AMERIKAI ÁLLÁSPONTTAL KAPCSOLATBAN a TASZSZ nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejti, hogy az USA külügyminisztériuma e napokban tett nyilatkozata értelmében az Amerikai Egyesült Államok kormánya ragaszkodik a három nyugati hatalom Nyugat-Berlinben állomásozó csapatai kérdésében már előzőleg is tanúsított nem reális magatartásához, és ahhoz, hogy Nyugat-Berlin továbbra is a NATO haditámaszpontja legyen. Ha pedig ez az USA álláspontja, akkor a Szovjetuniónak számos további békeszeretó országgal együtt kell megoldania a német békeszerződés aláírásának kérdését és e békeszerződés alapján a nyugati hatalmak részvétele nélkül rendeznie a nyugat-berlini helyzetet. A Német Demokratikus Köztársasággal kötött békeszerződés aláírása után teljesen új helyzet alakul ki a Német Demokratikus Köztársaság egész területén. Ez a terület mentesül a második világháborúból származó visszásságoktól, teljes mértékben felújul a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitása és ez a területén ét légi terén keresztül vezető útvonalak ellenőrzésére is vonatkozik. Nyugat-Be'lin a békeszerződés aláírása után — mint ahogyan ezt már nem egyszer hangsúlyoztuk — szabad demilitarizált városként szerződései félnek tekintenénk. Más szóval ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársasággal kötött békeszerződést aláíró országok úgy járjanak el, mint ahogyan az USA és egyet NATO-beli szövetségesei eljártak, amikor a militarista Japán elleni háborúban résztvett Szovjetunió beleegyezése nélkül Japánnal aláírták a nékeszerződést. • ••««CT ''««Of «9 ••»««• •••••••••••• A bécsi orvosháború folytatódik A július 28-án útnak indult finn feszttváli staféta a kongresszus megnyitása napján érkezik Helsinkibe. Felvételünk egy finn ifjúsági csoportról készült. Üjabb fejleményei vannak a bécsi orvosháborúnak, amelyet az orvoskamara szélsőjobboldali vezetői indítottak az osztrák társadalombiztosítás rendszere ellen. A bécsi betegpénztári orvosok ugyanis teljesíthetetlen anyagi követeléseket támasztottak a társadalombiztosítóval szemben és csaknem három hónapja már megtagadják a munkát. Július 9,-re az orvoskamarai vezetők reakciós sztrájkot hirdettek, amelyben 13 ezer orvos vett részt. A kórházakban is csak ügyeleti szolgálatot engedélyeztek. Az orvossztrájk azonban nem volt teljes: a szocialista és kommunista orvosfrakciók szembeszálttak vele és sokan közülük megkezdték a társadalombiztosító beteglapjaival jelentkező biztosítottak kezelését. Az orvoskamara vezetősége a demokratikus érzelmű orvosokat m'űködésük betiltásával fenyegette. Hírek terjedtek el azonban arról Is, hogy a kamara elnöke, dr. Daume'ellen, éppen ilyen fenyegetőzések miatt, zsarolási vádat nyújthat be az ügyész. Ezért igen feszült volt a Az atlanti társulássá! a reakció új szent szövetségét igyekeznek létrehozni A PRAVDA KOMMENTÁRJA: A múlt heti Pravda hétfői száma „Szemleíró“ aláírással cikket köbölt, amelyben az amerikaf”/ü$g;etlenségi nap alkalmáb$0Pjijljadelphiában július etmomjott Kennedy-be-4-én ^{mondott uralkodó erőknek az a törekvése, hogy a függetlenségi nyilatkozat eszméivel szentesítsék az imperialista demokrácia agresszív külpolitikai irányvonalát. Az elnök egészen odáig ment, hogy egyenes párhuzamot vont az Egyesült Államok 186 évvel ezelőtt történt megalakulása és az „integrált" Európa létrehozása között. Nagy képzelőerőre van szükség, hogy valaki a szabadságot lássa abban a Közös Piacban, amely a legnagyobb monopolista csoportokat egyesíti, a népek létérdeke ellen fordul és a nyugat-európai államok függetlensége ellen tör. E .szabadság“ a franciaországi személyi hatalom önkényuralmi rendszerének a nyugatnémet militaristákkal és revanstsztákka! kötött egyezkedésében ölt testet. Az általános jólét fokozásának és a szabadság biztosításának jelszavával az amerikai és a nyugatnémet „integrátorok" a reakció új szent szö.-etséqét szeretnék létrehozni. Setn az Egyesült Államoknak, sem szövetségeseinek nem hoz babérkoszorút Kennedy elnöknek az a törekvése hogy az atlanti társulás eszméjével erősítse meg de Gaulle-nak és Adenauernek az imperialista „európaizmusra" vonatkozó elgondolását. helyzet a Weiburg utcában, az orvoskamara székháza előtt. Több száz munkás tüntetett, a kamara védelmére fehérköpenyes orvoscsoport sietett, s a szembenálló feleket erős rendőrkordon választotta el. Az osztrák szakszervezeti szövetség elnöke rendkívül éleshangú nyilatkozatban jelentette ki a szervezett munkások és alkalmazottak nem tűrik tovább. hogy a felelőtlen orvoskamarai vezetőség veszélyeztesse a társadalombiztosítás törvény által szentesített alapjait. A tüntetők az orvoskamara épületétől a kancellári hivatal elé vonultak, ahol közölték velük, hogy a minisztertanács mai ülésén foglalkozik majd az üggyel. Bécsben úgy vélik, hogy kompromisszumos megoldással ér majd véget az orvosháború. Adenauer kudarca Adenauer pártja, a CDU elvesztette abszolút többségét Észak-rajna- Vesztfáliának, Nyugat-Németország legnépesebb tartományának parlamentjében. A vasárnap megtartott választásokon teret veszítettek a szabad demokraták is, csak a szociáldemokraták növelték mandátumaik számát. A 200 tagú tartományi gyűlésben a választások alapján kötelező lesz a képviselői helyek megoszlása (zárójelben az 1958. évi legutóbbi választási eredménye:). CDU 98 mandátum, a szavazatok 46,4 százaléka (104 50,5 százalék ), szociáldemokraták 90 mandátum, 43,3 százalék (81, 39,2), szabad demokrata párt 14 mandátum, 6,9 százalék (15 7,1) Nappali fény törte át az éjszakát VÉGREHAJTOTTÁK AZ AMERIKAI MAGASLÉGKÖRI NUKLEÁRIS KÍSÉRLETEI Az Egyesült Államok magaslégköri nukleáris kísérletet végzett a csendes-óceáni Johnston-sziget fölött. A több mint egymilliő tonna hagyományos robbanóanyag erejének megfelelő htdrogénbombát Thor típusú rakétával lőtték fel, s a robbantást 320 és 800 kilométer közötti magasságban hajtották végre. Nem hivatalos becslések szerint a bomba hatóereje a 10 millió TNT-nek is megfelelt. Az Egyesült Államokhoz tartozó Honolulu körülbelül 1200 kilométerre! fekszik a kísérlet színhelyétől. A robbantást azonban még innen is észlelni lehetett: a kísérlet pillanatában nappali fény törte át az éjszakát, utána pedig másodpercekig narancsszínűvé vált az égbolt. A tudósok megállapítása szerint a robbantás súlyos zavarokat okoz az ionoszférában és a Van Allen-féle sugárzási övezetben. Melbourne-i hír szerint a robbanás utáni percekben Ausztrália és Kanada között megszakadt a táviró-összeköttetés. Zavarok voltak az Ausztráliát, Honolulut és San Franciscoi összekötő távközlési vonalon is. A japán közlekedésügyi minisztérium rádiózavar-szűrő állomása közölte, hogy a robbanás után megszakadt a Honolulu, Kalifornia és Buenos Aires közötti rádió és telefon vonal. Hasonló eset fordult elő a Reuter angol hírügynökség rádióadásánál is. Húsz percre „eltűnt az éterben“, az Űj-Zélandból a tengeren túlra sugárzott rádióadás. Hasonló rádiózási zavarok léptek fel a Fidzsi-szigeteken is. E zavarok rövidebb-hosszabb idő elteltével megszűntek. A FRANCIA-NÉMET EGYÜTTMŰKÖDÉS CÉLJA: A NYUGAT KÖZELEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA KELETKülönös „szerelem“ 99 Adenauer sajtókértekezleten számolt be franciaországi látogatásáról. Bejelentette, hogy de Gaulle elnök szeptember első felében viszonozza a látogatást, majd hangoztatta, hogy franciaországi látogatása legnagyobb eredményének „a két szomszéd nép végleges kibékülésének" megpecsételését tartja. Következő szavaiból azonban kitűnt, hogy ezt az utóbbi napokban annyit hangoztatott bői júlhaiíNÄarB Saturday Evening Postban megjelent Ruskcikkel- foglalkozott. Az Egyesült Államok vezetői, akik andytrö1' szeretnek hitet tenni ^függetlenségi nyilatkozatban foglalt demokratikus elvek mellett, már régen elejtették ezéfcéiŕáz elveket — írja a Pravda fíétírtedy elnök philadelphiai beszédét elemezve. axa -AMERIKAI „CSENBÔR-TÄMASČPONTOK Kennedy elnök philadelphiai beszédében ügy állította be a dolgot, mintha az amerikai „szabad vállalkozás“ lenne a történelmi fejlődés tetöloka mintha az Egyesült Államok ma ugyanúgy a fejlődés élén haladna, mint a XVIII. század végén. Kennedy elnök kijelentette: „Országunk, amely forradalomban fogant, szabadságban nőtt fel, függetlenségben érett meg — ma sem szándékozik lemondani vezető szerepéről.“ (Értve ezalatt a fokozatos társadalmi fejlődésben játszott szerepet.) Szavakban Kennedy és az amerikai politika más vezetői gyakran esküsznek hűséget ezeknek a magasztos elveknek — írja a Pravda. — És a valóságban? A tények arról tanúskodnak, hogy Washingtonban mindent megtesznek a néptömegek imper alistaellenes forradalmi harcának leverésére, akárhol is lángoljon fel ez a harc. Mi más lehetett volna a Kennedy-Jrormány célja, amikor szégyenteljes lázadást szervezett Playa Gironban és amikor aktívan szövi a forradalmi Kuba körül ä reakciós összeesküvés hálóját. Minek a nevében küldik az Egyesült Államok uralkodó körei fegyveres erőiket a délkelet-ázsiai, a közelés közép-keleti országokba? Miért tart fenn a Pentagon rengeteg haditámaszpontot az Egyesült Államok határain túl? Ki az, akinek a számára nem világos, hogy most a nukleáris fegyver és az interkontinentális rakéták századában e támaszpontok egyik legfőbb rendeltetése a rendőri és csendőri funkció betöltése. AZ „EURÖPAIZMUS“ LÉNYEGE Nagyon messzire ragadta Kennedy elnököt az amerikai A több mint öt hete sztrájkoló kétezer belga gyári munkás támogatására a kohó- és gépipari üzemek munkásai Is felvonulnak. „kibékülést“ csupán újabb eszköznek tekinti a hidegháború folytatásához. A kancellár ugyanis kijelentette: „Ha 103 millió német és francia oly szorosan csatlakozik egymáshoz, akkor e2 a tény már egymagában is nagy politikai és gazdasági hatalmat jelent a világban“, majd hangoztatta: a francia-nyugatnémet együttműködés fontossága abban rejlik, hogy „politikai gátat emel a szovjetorosz kommunizmussal szemben“. „A feladat az — folytatta —, hofty ezt a jó viszonyt Ftanciaország és Nyugat-Németország között olyan alaposan meg keli szilárdítani, hogy a jövőben egyetlen német vagv francia kormánynak se támadhasson az a gondolata, hogy bármiféle elvan baráti kapcsolatot szőjön Szovjet-Oroszországgal amely a másik ellen irányulna“ A de Gaulle és Adenauer között kötött nyugatnémetfrancia „dacszövetségnek" a kancellár e szaval szerint tehát kifejezetten hidegháborús funkciója van célja, megakadályozni a közeledést a Kelet és a Nyugat között. A kancellár ezután gőzölte, hogy tárgyalt de Gaulle-lal a Közös Piachoz való angol csatlakozás kérdéséről is. „Mindketten azon a véleményen voltunk — jegyezte meg, — hogy ez nágyon bonyolult kérdés és realisztikusan kell megvizsgálni, vajon lehetséges-e ezen a téren megegyezésre jutni“.
