Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-17 / 29. szám

EMBERISÉG J Gagarin és V Gaganova a küldöttek között A. Hacsaturjön Pablo Neruda chilei költővel beszélget a kongresszusi szünetben. A békekongresszus sikeréért harcol Jean Raymond francia író is. NEVÉBEN HRUSCSOV MINISZTEREL­NÖK BESZÉDE, amelyet a moszkvai béke világkongresszu­son tartott, óriás; érdeklődést és vitát váltott ki világszerte. Szinte valamenny nyugati lap vezető helyen közli a beszéd egyes részleteit és különösen a berlini kérdés rendezésére vonatkozó javaslatait emelik ki. Az amerikai külügyminiszté­rium sajnos kategorikusan el­utasítja a Hruscsov által elő­terjesztett és az egész világon nagy érdeklődést ébresztő kon­struktív javaslatot amely in­dítványozza, hogv a Nyugat- Berlinben állomásozó amerikai, és francia megszál'ó alakulatok az ENSzt zászlaja alatt Nyugat- Berlinbe küldendő norvég és dán vagy belga és holland csa­patokkal. valamint a varsói szerződéshez tartozó lengyel és csehszlovák alakulatokkal vált­sák fel. Ez a szovjet javaslat — hangoztatja az amerikai kül­ügyminisztérium nyilatkozata — ..még csak elegendő alapul sem szolgálhat a Berlin kérdé­sével kapcsolatos tárgyalások­hoz. AZ AMERIKAI KÜLÜGYMI­NISZTÉRIUMNAK a szovjet kormányfő beszédére adott ennyire elsietett válaszát való­színűleg az a törekvés diktálta, hogy az Egyesült Államok egy­szerre adja meg a hangot az egész burzsoá sajtó számára és arra buzdítsa a nyugati lapokat, hogy a moszkvai kongresszus és a szovjet leszerelési állás­pont értékelésében tartózkod­janak a tárgyilagosságnak még a látszatától is. A külügymi­nisztérium nyilatkozatával el­lentétben a washingtoni kor­mányhoz közelálló körök hang­súlyozzák a szovjet kormányfő felszólalásának higgadt hangját és rámutatnak hogy nyitva áll az ajtó a Nyugat-Berlinről fo­lyó tárgyalások előtt. % AZ AMERIKAI ÁLLÁSPONT­TAL KAPCSOLATBAN a TASZSZ nyilatkozatot adott ki, amely­ben kifejti, hogy az USA kül­ügyminisztériuma e napokban tett nyilatkozata értelmében az Amerikai Egyesült Államok kormánya ragaszkodik a három nyugati hatalom Nyugat-Berlin­­ben állomásozó csapatai kérdé­sében már előzőleg is tanúsí­tott nem reális magatartásához, és ahhoz, hogy Nyugat-Berlin továbbra is a NATO haditá­maszpontja legyen. Ha pedig ez az USA álláspontja, akkor a Szovjetuniónak számos további békeszeretó országgal együtt kell megoldania a német béke­szerződés aláírásának kérdését és e békeszerződés alapján a nyugati hatalmak részvétele nélkül rendeznie a nyugat-ber­lini helyzetet. A Német Demokratikus Köz­társasággal kötött békeszerző­dés aláírása után teljesen új helyzet alakul ki a Német De­mokratikus Köztársaság egész területén. Ez a terület mente­sül a második világháborúból származó visszásságoktól, tel­jes mértékben felújul a Német Demokratikus Köztársaság szu­verenitása és ez a területén ét légi terén keresztül vezető út­vonalak ellenőrzésére is vonat­kozik. Nyugat-Be'lin a béke­szerződés aláírása után — mint ahogyan ezt már nem egyszer hangsúlyoztuk — szabad demi­­litarizált városként szerződései félnek tekintenénk. Más szóval ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársasággal kötött békeszerződést aláíró országok úgy járjanak el, mint ahogyan az USA és egyet NATO-beli szövetségesei eljár­tak, amikor a militarista Japán elleni háborúban résztvett Szovjetunió beleegyezése nélkül Japánnal aláírták a nékeszerző­­dést. • ••««CT ''««Of «9 ••»««• •••••••••••• A bécsi orvosháború folytatódik A július 28-án útnak indult finn feszttváli staféta a kong­resszus megnyitása napján érkezik Helsinkibe. Felvételünk egy finn ifjúsági csoportról készült. Üjabb fejleményei vannak a bécsi orvosháborúnak, amelyet az orvoskamara szélsőjobbolda­li vezetői indítottak az osztrák társadalombiztosítás rendszere ellen. A bécsi betegpénztári orvo­sok ugyanis teljesíthetetlen anyagi követeléseket támasz­tottak a társadalombiztosítóval szemben és csaknem három hó­napja már megtagadják a mun­kát. Július 9,-re az orvoskamarai vezetők reakciós sztrájkot hir­dettek, amelyben 13 ezer orvos vett részt. A kórházakban is csak ügye­leti szolgálatot engedélyeztek. Az orvossztrájk azonban nem volt teljes: a szocialista és kommunista orvosfrakciók szembeszálttak vele és sokan közülük megkezdték a társada­lombiztosító beteglapjaival je­lentkező biztosítottak kezelését. Az orvoskamara vezetősége a demokratikus érzelmű orvoso­kat m'űködésük betiltásával fe­nyegette. Hírek terjedtek el azonban arról Is, hogy a kamara elnöke, dr. Daume'ellen, éppen ilyen fenyegetőzések miatt, zsarolási vádat nyújthat be az ügyész. Ezért igen feszült volt a Az atlanti társulássá! a reakció új szent szövetségét igyekeznek létrehozni A PRAVDA KOMMENTÁRJA: A múlt heti Pravda hétfői száma „Szemleíró“ aláírással cikket köbölt, amelyben az amerikaf”/ü$g;etlenségi nap al­­kalmáb$0Pjijljadelphiában július etmomjott Kennedy-be-4-én ^{mondott uralkodó erőknek az a törek­vése, hogy a függetlenségi nyi­latkozat eszméivel szentesítsék az imperialista demokrácia ag­resszív külpolitikai irányvona­lát. Az elnök egészen odáig ment, hogy egyenes párhuza­mot vont az Egyesült Államok 186 évvel ezelőtt történt meg­alakulása és az „integrált" Európa létrehozása között. Nagy képzelőerőre van szük­ség, hogy valaki a szabadságot lássa abban a Közös Piacban, amely a legnagyobb monopo­lista csoportokat egyesíti, a népek létérdeke ellen fordul és a nyugat-európai államok függetlensége ellen tör. E .sza­badság“ a franciaországi sze­mélyi hatalom önkényuralmi rendszerének a nyugatnémet militaristákkal és revanstszták­­ka! kötött egyezkedésében ölt testet. Az általános jólét fokozásá­nak és a szabadság biztosításá­nak jelszavával az amerikai és a nyugatnémet „integrátorok" a reakció új szent szö.-etséqét szeretnék létrehozni. Setn az Egyesült Államoknak, sem szö­vetségeseinek nem hoz babér­­koszorút Kennedy elnöknek az a törekvése hogy az atlanti társulás eszméjével erősítse meg de Gaulle-nak és Adenau­­ernek az imperialista „európa­­izmusra" vonatkozó elgondolá­sát. helyzet a Weiburg utcában, az orvoskamara székháza előtt. Több száz munkás tüntetett, a kamara védelmére fehérköpe­nyes orvoscsoport sietett, s a szembenálló feleket erős rend­őrkordon választotta el. Az osztrák szakszervezeti szövetség elnöke rendkívül éleshangú nyilatkozatban jelen­tette ki a szervezett munkások és alkalmazottak nem tűrik to­vább. hogy a felelőtlen orvos­kamarai vezetőség veszélyez­tesse a társadalombiztosítás törvény által szentesített alap­jait. A tüntetők az orvoskamara épületétől a kancellári hivatal elé vonultak, ahol közölték ve­lük, hogy a minisztertanács mai ülésén foglalkozik majd az üggyel. Bécsben úgy vélik, hogy kompromisszumos megoldással ér majd véget az orvosháború. Adenauer kudarca Adenauer pártja, a CDU el­vesztette abszolút többségét Észak-rajna- Vesztfáliának, Nyugat-Németország legnépe­sebb tartományának parlament­jében. A vasárnap megtartott választásokon teret veszítettek a szabad demokraták is, csak a szociáldemokraták növelték mandátumaik számát. A 200 tagú tartományi gyű­lésben a választások alapján kötelező lesz a képviselői he­lyek megoszlása (zárójelben az 1958. évi legutóbbi választási eredménye:). CDU 98 mandátum, a szava­zatok 46,4 százaléka (104 50,5 százalék ), szociáldemokraták 90 mandá­tum, 43,3 százalék (81, 39,2), szabad demokrata párt 14 mandátum, 6,9 százalék (15 7,1) Nappali fény törte át az éjszakát VÉGREHAJTOTTÁK AZ AMERIKAI MAGASLÉGKÖRI NUKLEÁRIS KÍSÉRLETEI Az Egyesült Államok magaslégköri nukleáris kísérletet végzett a csendes-óceáni Johnston-sziget fölött. A több mint egymilliő tonna hagyományos robbanóanyag erejé­nek megfelelő htdrogénbombát Thor típusú rakétával lőtték fel, s a robbantást 320 és 800 kilométer közötti magasságban hajtották végre. Nem hivatalos becslések szerint a bomba hatóereje a 10 millió TNT-nek is meg­felelt. Az Egyesült Államokhoz tartozó Honolulu körülbelül 1200 kilométerre! fekszik a kísérlet színhelyétől. A rob­bantást azonban még innen is észlelni lehetett: a kísér­let pillanatában nappali fény törte át az éjszakát, utána pedig másodpercekig narancsszínűvé vált az égbolt. A tudósok megállapítása szerint a robbantás súlyos zavarokat okoz az ionoszférában és a Van Allen-féle sugárzási övezetben. Melbourne-i hír szerint a robbanás utáni percekben Ausztrália és Kanada között megszakadt a táviró-össze­­köttetés. Zavarok voltak az Ausztráliát, Honolulut és San Franciscoi összekötő távközlési vonalon is. A japán közlekedésügyi minisztérium rádiózavar-szűrő állomása közölte, hogy a robbanás után megszakadt a Honolulu, Kalifornia és Buenos Aires közötti rádió és telefon vonal. Hasonló eset fordult elő a Reuter angol hírügynökség rádióadásánál is. Húsz percre „eltűnt az éterben“, az Űj-Zélandból a tengeren túlra sugárzott rádióadás. Hasonló rádiózási zavarok léptek fel a Fidzsi-szigeteken is. E zavarok rövidebb-hosszabb idő elteltével megszűn­tek. A FRANCIA-NÉMET EGYÜTTMŰKÖDÉS CÉLJA: A NYUGAT KÖZELEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA KELET­Különös „szerelem“ 99 Adenauer sajtókértekezleten számolt be franciaországi láto­gatásáról. Bejelentette, hogy de Gaulle elnök szeptember első felében viszonozza a láto­gatást, majd hangoztatta, hogy franciaországi látogatása leg­nagyobb eredményének „a két szomszéd nép végleges kibékü­lésének" megpecsételését tart­ja. Következő szavaiból azon­ban kitűnt, hogy ezt az utóbbi napokban annyit hangoztatott bői júlhaiíNÄarB Saturday Eve­ning Postban megjelent Rusk­­cikkel- foglalkozott. Az Egyesült Államok vezetői, akik andytrö1' szeretnek hitet tenni ^függetlenségi nyilatko­zatban foglalt demokratikus el­vek mellett, már régen elejtet­ték ezéfcéiŕáz elveket — írja a Pravda fíétírtedy elnök phila­delphiai beszédét elemezve. axa -AMERIKAI „CSENBÔR-TÄMASČPONTOK Kennedy elnök philadelphiai beszédében ügy állította be a dolgot, mintha az amerikai „szabad vállalkozás“ lenne a történelmi fejlődés tetöloka mintha az Egyesült Államok ma ugyanúgy a fejlődés élén ha­ladna, mint a XVIII. század vé­gén. Kennedy elnök kijelentet­te: „Országunk, amely forrada­lomban fogant, szabadságban nőtt fel, függetlenségben érett meg — ma sem szándékozik le­mondani vezető szerepéről.“ (Értve ezalatt a fokozatos tár­sadalmi fejlődésben játszott szerepet.) Szavakban Kennedy és az amerikai politika más ve­zetői gyakran esküsznek hűsé­get ezeknek a magasztos elvek­nek — írja a Pravda. — És a valóságban? A tények arról ta­núskodnak, hogy Washington­ban mindent megtesznek a nép­tömegek imper alistaellenes forradalmi harcának leverésére, akárhol is lángoljon fel ez a harc. Mi más lehetett volna a Kennedy-Jrormány célja, amikor szégyenteljes lázadást szerve­zett Playa Gironban és amikor aktívan szövi a forradalmi Ku­ba körül ä reakciós összeeskü­vés hálóját. Minek a nevében küldik az Egyesült Államok uralkodó körei fegyveres erői­ket a délkelet-ázsiai, a közel­és közép-keleti országokba? Miért tart fenn a Pentagon ren­geteg haditámaszpontot az Egyesült Államok határain túl? Ki az, akinek a számára nem világos, hogy most a nukleáris fegyver és az interkontinentá­lis rakéták századában e tá­maszpontok egyik legfőbb ren­deltetése a rendőri és csendőri funkció betöltése. AZ „EURÖPAIZMUS“ LÉNYEGE Nagyon messzire ragadta Kennedy elnököt az amerikai A több mint öt hete sztrájkoló kétezer belga gyári munkás támogatására a kohó- és gépipari üzemek munkásai Is fel­vonulnak. „kibékülést“ csupán újabb esz­köznek tekinti a hidegháború folytatásához. A kancellár ugyanis kijelentette: „Ha 103 millió német és francia oly szo­rosan csatlakozik egymáshoz, akkor e2 a tény már egymagá­ban is nagy politikai és gazda­sági hatalmat jelent a világ­ban“, majd hangoztatta: a fran­cia-nyugatnémet együttműkö­dés fontossága abban rejlik, hogy „politikai gátat emel a szovjetorosz kommunizmussal szemben“. „A feladat az — folytatta —, hofty ezt a jó vi­szonyt Ftanciaország és Nyu­gat-Németország között olyan alaposan meg keli szilárdítani, hogy a jövőben egyetlen német vagv francia kormánynak se tá­madhasson az a gondolata, hogy bármiféle elvan baráti kapcso­latot szőjön Szovjet-Oroszor­­szággal amely a másik ellen irányulna“ A de Gaulle és Adenauer között kötött nyugatnémet­francia „dacszövetségnek" a kancellár e szaval szerint tehát kifejezetten hidegháborús funkciója van célja, megaka­dályozni a közeledést a Kelet és a Nyugat között. A kancellár ezután gőzölte, hogy tárgyalt de Gaulle-lal a Közös Piachoz való angol csat­lakozás kérdéséről is. „Mind­ketten azon a véleményen vol­tunk — jegyezte meg, — hogy ez nágyon bonyolult kérdés és realisztikusan kell megvizsgál­ni, vajon lehetséges-e ezen a téren megegyezésre jutni“.

Next

/
Thumbnails
Contents