Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-10 / 28. szám

I r SZÉP HIVATÁS A legtöbb szövetkezetben, e áliami gazdaságban fiatalok ve- s szik ki,részüket a legnehezebb t munkából. Ez így nagyon is ú rendjén van és nemcsak az r idősebbeknek jelent segítséget, g hanem népgazdasági szempont- j­­ból is óriási előnye van. Külö- g nős előny származik aztán ab- g ból, amikor az idősebbeknek fiatalabb családtagok segítenek ^ különösen a nehezebb munkák- }, nál. r Akkor, amikor még a paraszt- i ság nem tért rá a szövetkeze- t tesítés útjára, ugyan ki dolgoz- r ta meg a földeket? A növény- a ápolási és egyéb munkálatok a sokkal több munkaerőt igényéi- a tek, mint manapság, mert hi- s szén akkor vagy néni voltak t különleges mezőgazdaságban j alkalmazható gépek, vagy pedig \ egyszerűen nem lehetett azokat t alkalmazni a keskeny parcellá- r kon. Mindenki tudja, hogyan j volt akkor... A család apraja- r nagyja látástól vakulásig kint £ dolgozott a kukorica- meg a j krumpliföldön, aratás alatt pe- \ dig különösen megfeszített f munka folyt. A földterület nem t kisebb ma sem, inkább még nö- £ vekedett. Ezenkívül több spe- ( ciálís, munkaigényesebb nö- i vényt termesztünk, mint régeb- > ben és valljuk be, nem oly < hosszú a munkaidő manapság, < mint az egyéni gazdálkodás ko- í rában. Ez így is van rendjén, t hiszen a közös gazdálkodás útja 1 minden téren felemelkedést je- ( lent, de mégis helytelen, hogy 1 a család legidősebb tagjai, sok­szor 50—60 éves asszonyok, i emberek vállán nyugszik a sző- i vetkezet termelése. Az idős ; lódjon be a mezőgazdasági munkákba. Ez lényegében véve nem jelent munkatöbbletet senki számára olyan mértékben, hogy az így nyert haszon sok­szorosan ne térülne meg. A fiatalok segítsenek az új munkamódszerek és különböző technológiai eljárások beveze­tésében is a mezőgazdaságban. Ez is komoly segítséget jelent és éppenséggel a fiatalokra háruló feladat. Nem szabad el­felejteni, hogy a szövetkezet nemcsak az idősebbeké, hanem az egész családé is. a közössé­gé — ezért segíteni kell. B. I. A vakáció alatt sok tanuló ki­rándul. Liberec környékén a Mách-tavat is sokan keresik fel és elgyönyörködnek a ter­mészeti szépségekben. A mi szocialista társadal­munk magas igényeket támaszt a tanítókkal szemben. Rájuk vár az a feladat, hogy általáno­san képzett, szélesiátókörű, igazi jó kommunistákat neveb­­jenek. Már eltűntek a régi tanítók, akiket még a kapitalista rend­szer a maga céljaira nevelt. Helyüket a fiatal tanítók fog­lalták el, akik a materialista világnézetet' vallják és a leg­modernebb módszerek szerint tanítanak. Hazánkban a tanítókat 19 pe­dagógiai intézetben képezik ki. Szlovákiában hat ilyen intéze­tet létesítettek, a legnagyobb a nyitrai, ahol a magyar tan­nyelvű iskolák leendő tanítóit is kiképzik. Ennek 1407 rendes és 700 távhallgató diákja van. Két évvel ezelőtt alapították, még nem rendelkezik hagyomá­nyokkal és sok érettségiző még csak nem is tud a létezéséről. Gyakran előfordul, hogy a ti­­zenkétéves iskolák igazgatói se nyújtanak bővebb felvilágosí­tást róla. A pedagógiai intézetek mó­dot nyújtanak ahhoz is, hogy a főiskolai képzettséggel még nem rendelkező tanítók folytat­hassák tanulmányaikat. A 6—9 osztály tanítóit három szak­csoportban képezik ki. A jövő tanítóit elsősorban alapos po­litikai oktatásban részesítik, elsajátítják a marxista filozó­fia, a politikai gazdaságtan és a tudományos kommunizmus alapjait. Igen fontos tantárgy a pedagógia. A hallgatókat már az első szemesztertől kezdve gyakorlati kiképzésben is ré­szesítik. Minden hallgató hat­hetes _ próbatanításon vesz részt." A hallgatók szabad idejüket a sportnak és a testnevelésnek szentelik. A CSISZ főiskolai vezetősége az SZKP alapszer­vezetének vezetése mellett igen élénk kulturális tevékenységet fejt ki, több beszélgetést ren­dezett idős kommunistákkal. A hallgatók gyakran esztrádmü­­sorokat, teadélutánokat és táncestéket rendeznek. Szépen működnek az érdekkörök is, különösen a? irodalmi, képző­­művészeti és a politechnikai^ körök. A testnevelési körök' közül legjobbak az asztaliteni­szezők és a Slávia labdarúgó­csapat. Az énekkarok sem ha­nyagolják el tevékenységüket. Az Ifjúsági Alkotóverseny ke­rületi fordulójában a szlovák és a magyar vegyes együttes második helyen végzett. A fő­iskolai hallgatók az iskolaév folyamán néhány szép kirándu­lást is rendeztek. Rendszeresen, csoportosan járnak színházba és moziba. Jól működik a 14 tagú filmbarátok köre is, Me­sačník címen lapot is szerkesz­tenek. A nyitrai intézet hallgatói örömmel köszöntik és felkarol­ják az első szemesztereseket, segítenek a tanulmányokban, mert azt akarják, hogy mind­nyájan jó előmenetelt érjenek el és alaposan felkészüljenek jövendő hivatásukra. MOLNÁR JÄNOS Kánikula kö­szöntött a fül­dözőkre, meg­teltek a stran­dok és a folyó­vizek partjai. A mikulovi uszo­dát is sokan ke­resték fel az el­múlt meleg na­pokban, ahol nemcsak a hő­séggel szemben kerestek eny­hülést a friss vízben, hanem, amint látjuk, ilyen szép mu­tatványoknak is szemtanúi le­hettek a fürdő­­zők. A tallősi grófi kastélyban ma­gyar tannyelvű mezőgazdasági tanulóotthont helyeztek el. Több mint 100 fiú és leány ké­szül itt arra, hogy szakképzett mezőgazdasági dolgozó legyen. Amikor a grófok a kastélyt épí­tették, bizonyára nem sejtet­ték, hogy a fényűzően berende­zett kastélyban egykor majd a szocialista gazdálkodás szak­embereit nevelik. Ma már azonban megszoktuk hogy azokból a parasztgyere­kekből, akik egykor írástudat­lanok maradtak, alapos szakis­merettel rendelkező, politikai­lag fejlett, új típusú emberek nevelkednek. Emlékszem, még régebben á CSISZ-gyűléseken, milyen bá­tortalanul léptek fel a fiatalok. És ma? Az ifjúsági szövetség járási vezetőségének köszönhe­tő, hogy figyelmét a funkcio­náriusok aktívájának nevelésé­re fordította. Amikor most je­len voltam a tanulóotthonban, a CSISZ évzáró taggyűlésén, visszagondoltam arra, hogy Szeifert, Ollári, Mészáros és a többi elvtárs milyen bátortala­nul kezdték valamikor, és ma már milyen sokoldalú, képzett funkcionáriusok. Amikor Szeifert elvtárs meg­nyitotta az évzáró gyűlést, nem volt lámpaláza. Mészáros elv­társ is büszkén és megelége­detten adott számot a CSISZ- alapszervezet tevékenységéről. A beszámoló nemcsak terjedel­mes, hanem tartalmas és való­ban gazdag volt. A szervezet mindent elkövetett, hogy ne­velje és irányítsa az ifjúságot. Előadásokat, beszélgetéseket rendezett, amelyek igen hasz­nosnak bizonyultak. A kukorica termesztésről tartott szakelő­adás hatására a tanulóotthon­ban elhatározták, hogy védnök­séget vállalnak a hidaskürti EFSZ 30 hektáros kukoricája felett. A többi mezőgazdasági munkában is szép eredménye­ket értek el. Kötelezték magu­kat, hogy a CSKP XII. kong-, resszusa tiszteletére 500 köb­méter komposztot készítenek. A vállalást már túlteljesítették. Jól működtek a tanulókörök is. Ennek köszönhető, hogy az is­kolai előmenetelben is szép eredményt értek el, és a vég­zett növendékek jól képzett szakemberek. Az ideológiai ne­velést sem hanyagolták el. Ki­emeljük a Tanulunk a CSKP-ről kört, ahol meglepő politikai tá­jékozottságra tettek szert. Rendszeresen előadásokat és vitaestéket tartottak a legidő­szerűbb kérdésekről. Mivel a tanulóotthon növendékei még nem töltötték be a 18. évüket, egyelőre csak egy CSISZ-tagot terjesztettek elő párttagságra, de ha a korhatárt elérik, akkor több tagot érdemesítenek arra, hogy felvegyék a pártba. A mezőgazdasági tanulóott­honban nem feledkeztek meg a kulturális tevékenységről és a testnevelésről sem. Több mint hetvenen nyerték el a Fučík - jelvényt, táncegyüttesük szépen helyezkedett el az Ifjúsági Al­kotóverseny járási fordulóján. A tanulóotthon CSISZ-tagjai voltak a járásban az elsők, akik elnyerték' az ŠFO-jelvényt, ti­­zenketten pedig a BPPOV-t és nyolcán a PPOV-jelyényt. Min­den reggel rendszeresen tor­násznak és valóban napi egy órát fordítanak a testnevelésre. A CSISZ járási vezetősége Mészáros, Szeifert, Ollári és más tagokat jó munkájukért CSISZ-kitüntetésb.en részesí­tette. Ezek a CSISZ-tagok mint funkcionáriusok rövidesen a falusi szervezetekhez kerülnek. Szép és felelősségteljes feladat vár rájuk. ‘ V. MUZSLAI Fejlődő szép város Élénk forgalmú város Léva, nem messze a sokszor megéne­kelt sebes vizű Garam partjá­tól, amely határát mossa. Régi vár is áll a város szélén, csak éppen hogy nem látni messziről, mert nem ül sziklaormon és így a fák, házak eltakarják. Aki meg akarja látni, annak el kell hozzá ballagnia, meri különben elutazhat Léváról anélkül, hogy a várat megpillantsa. Pedig hát az öreg falak, melyeknek tövé­ben ma a lévai múzeum is van, sokat tudnának beszélni. A vár­nak több gazdája volt. Jártak itt Bocskay hajdúseregei, la­banc és kuruc egyaránt, nem egy kurucballada énekli meg Rákóczi villámának, Ocskay Lászlónak Léva körüli hadako­zásait. Léva később az Észter­­háziak, majd a Schöllerek bir­tokába jutott, és a kapitalizmus idején mint rendezett tanácsú város szerepelt. Főként mező­­gazdasági jellege volt és földes­urai az ezüsttükrös kávéházak­ban fojtották borba burzsoá „bánatukat“. Léván élt és dolgozott Juhász Gyula is, aki szép versben em­lékezik meg a városról. A kapitalizmus Léváját, mely hangos volt a dzsentriktől, de nagyon csendes volt a szegé­nyek számára, ma már hiába keresnénk akár nagyítóval is. Megvan ugyan még a Schöller­­kert is, de ma már mint egyre Léva főtere a második világháborúban elesett szovjet hősök emlékművével A lévai vár romjai. szebb park, a dolgozók pihenő­je. Megvan a Denk-kávéház is, csakhogy azt is szebbé tették, korszerűsítették és ma az Oroszlán nevet viseli a főtér sarkán. A •híres lévai hetivásár ma is elárulja a mezőgazdasági jelleget. Ősszel nem hiányzik rajta a híres lévai lúdfertály, amelyre aztán olyan jól csúszik a kiskozmályi borocska. Jó nevű zeneiskola is működik itt, ahol sok fiatal nyer felsőbbfokú ze­nei kiképzést. A városnak ma jelentős ipara is van. A Perec partján (malomárok, mely •a Gorámból fakad és a Szikincébe ömlik) hengermalomban készí­tik a jófajta lisztet és egyéb malomipari termékeket. A Pal­möl n. v.-ban pedig kitűnő ét­olajat és szappant készítenek, amelyet nagyon jól ismernek a gazdaasszonyok Az „aranyö­­nix“ is híressé teszi a várost Nem messze bányásszák s szép dísztárgyakat készítenek belőle. Határainkon túl is kedvelik az itt készített ónix-gyártmányo­kat. Létezik itt ékszerész­szövetkezet is. A fafeldolgozó ipar és a dohánybeváltó szintén hírnévre tettek szert. Viszont részben a város mezőgazdasági jellege is megmarad és jól mű­ködő IV. típusú EFSZ-ben tö­mörültek a földművesek. A kö­zeli .nagy állami gazdaságok szintén sok embernek nyújta­nak biztos megélhetést. A város híres szülöttje, Kittenberger Kálmán, Afrika­­utazó. akinek nem egy ajándé­kát őrzi a városi múzeum, itt járt a tanítóképzőbe Ezt az iskolát a „szegények iskolájá­nak" nevezték mert hiszen a burzsoázia anyagi helyzete foly­tán fiataljait főiskolára járatta. Nos, ma Léva egyik legszebb épülete a tanítóképző, mely várszerüen díszíti a dombot, természetesen ma pedagógiai intézet és óvónőképző. Tíz uj­junk sem lenne elég az összes iskola megszámolásához. A vá­ros kulturális élete is jelentős. Magyar és szlovák színigárdája igen jó névnek örvend. A második világháború alatt Léva sokáig volt frontváros. A német makacsul védekezett a Garam mellett. A szovjet hadsereg hatalmas támadása azonban elsöpörte a német ál­lásokat. A pedagógiai intézet melletti dombról jól látni a Siklós hegyet karcsú obeliszk­­jével. A lévaiak büszkék arra, hogy itt volt Malinovszkij mar­sall, mai szovjet hadügymi­niszter főhadiszállása. Innen jó messzire nyílik a kilátás s erről a helyről irányította azt az óriási frontáttörést, mely a né­metet egész Béssig kergette. Hogy hány szovjet hős adta oda életét, azt a másik obeliszk igazolja, amely a város szép és hatalmas főterén áll. Közben begyógyultak a háború ütötte sebek. A valamikori csendes hely ma lüktető életű szabad város, jelentős iparral rendel­kező járási székhely. Mártonvölgyi László Filmről levelezne magyarul és színészképeket .cserélne, 17 éves. Jóba Ágnes, Budapest, XV. kér. Bethlen Gábor u. 112/b. Turisztikáról, irodalomról leve­lezne, magyarul vagy oroszul, 18 éves főiskolás. Tomka Pál, Székesfehérvár, Ady E. út 17 sz. Magyarország. Magyarul levelezne különböző témákról, 18 éves mezőgazda­­sági technikumi tanuló. Pádár Mária, Kengyel, Bajcsy Zs. út 21. Magyarország. Ma­gyarul levelezne különböző té­mákról, 16 éves diáklány. Nagy Margaréta, Kisszöllős, Veszprém-megye, Magyaror­szág. Bélyeggyűjtésről levelez­ne magyarul és németül, ké­peslevelezőlapokat cserélne. SZERKESZTŐI üzenetek (- *iA|----imf* Hegedűs Katalin, Jazyková škola, Bratislava, Slovanská ulica 14 sz. A nyelvvizsga taní­tásra nem jogosít. Felvételi vizsga nincs. Egy nagyon szomorú és fájó szívű kislány: Ohara np. AŠ. Egy kíváncsi olvasó: Stredná všeobecnovzdelávacia škola. 15 éves diáklány: Érettségi után Vysoká škola_ múzických umení, Bratislava, Štúrova 7 sz. Ember küzdj és bízva bízzál!: Vysoká škola múzických ume­ní, Bratislava, Štúrova 7 sz. Énekelni szeretek én: For­duljon erre a címre: Ifjú Szi­vek, Bratislava, Karpatská 2 sz. Fekete kiskutya: Az Osveta szokott szlovák nyelvtanfolya­mokat rendezni. Szerelő: Priemyselná škola strojnícka (magyar) Košice. Ždanovova ulica 1. Elkeseredett kislány: Zákaz­kové závody VKUS podnikové riaditeľstvo Bratislava, Šafári­kovo nám. 3., vagy Slovenská odborová, rada, Bratislava, Od­borárske nám. 3. Vén diák: Priemyselná škola strojnícka, Košice, Ždanovova 1. C. O.: Forduljon a következő címre: Priemyselná škola stroj­nícka (pre námorníkov) Déčin. '.V.V.V.VWAV.W.V.V.V.V.V.W.W.W.W.V.W.V.VAV.V.V.V. FIATALOK FELADATA mberek munkabírása termé­­zetesen már csökken, nem ér­ének jól a gépekhez sem, az : ij technológiától és termelési : nódszerektől is gyakran óva- i :odnak. Ebből is látható, mi- : yen helyes, ha a fiatalok tevé­­:enyen kapcsolódnak a mező­­lazdasági munkákba. A szövetkezetek, állami gaz­­laságok családonként osztják :i a kukoricát, répát vagy más nezőgazdasági növényt műve­­ésre. Itt aztán a fiatal család­­agok valóban megmutathatják, nit tudnak. Milyen jó hallani, imikor egy szövetkezet elnöke izzal dicsekszik, hogy náluk íztán nincs hiba munkaerők izempontjából, mert ha a fia­­alok túlnyomó többsége nem s tagja a szövetkezetnek, de íozzátartozóiknak tőlük telhe­­ően segítenek mindenféle nunka elvégzésében. Vannak íelyek, ahol a falu apraja­­íagyja arat, tekintet nélkül irra, tagja-e vagy állandó mun­­cása-e a szövetkezetnek. Jgyanúgy mondhatjuk ezt a öntos növényápolási munkák­­cal kapcsolatban is. Ilyenkor íztán napok alatt végeznek az igetően fontos növényápolással /agy aratással, esetleg takar­­nánybegyűjtéssel. Az ilyen szövetkezetekben vagy állami jazdaságokban magasabb is j termelékenység színvonala, :öbb a jövedelem, mint az olyan lelyeken, ahol a fiatal család­tagok nem segítenek az időseb­­seknek. A CSISZ alapszervezeteire /áró feladat megmagyarázni a fiataloknak, milyen fontos, hogy a család minden tagja kapcso-Egy tanulóotthonban A drahovai völgyben A losonci járásban a draho­vai völgyben tartották meg az ifjú turisták találkozóját. Kö­zel 3000 pionír és CSISZ-tag élvezte négy napon át a festői táj szépségeit. Első este tábor­tűz mellett idős elvtársak és elvtársnők tartottak érdekes és értékes beszámolókat, hogy ez­által is elősegítsék a fiatalok ismereteit, a több évvel ezelőtt lezajlott munkásmozgalmakkal kapcsolatban. Az esti beszél­getés vidám nótázással ért vé­get. Másnap különböző sport­ágakban mérték össze erejüket a járás iskolái, majd délután a hegytetőn szemlélték meg az ejtőernyősök nagyszerű ugrás­mutatványait. Utána pedig szí­vélyesen elbeszélgettek e nagy­szerű sport bátor művelőivel. Este tűzijátékot rendeztek. A harmadik este az iskolák jelenlévő tanulói gazdag műsort adtak elő. Az utolsó este a tornaijai ének- és táncegyüttes nagyszerű műsorán szórakoztak a jelenlevők, amely békemani­­fesztációval fejeződött be. BUDAI JÓZSEF SaVESEN LEVELEZNÉNK Kovács Gyula, Győr, Tarcsaj Vilmos u. 29. sz., Magyarország Különféle témákról levelezne magyarul vagy oroszul, 16 éves Vészeli Marianna, Pápa, Tég­lagyár, Magyarország. Filmrő és színészképek gyűjtéséről le­velezne magyarul, 17 éves diák­lány. Hoffmann Erzsébet, Pápa Határ út 15 sz., Magyarország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents