Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-26 / 26. szám

16 magas hegyek tövében — sebesen kanyarog a Sajó. A zúgó víz mellett gyermekek játszanak a derékig ér'ó füvet termő réteken Egy helyen egy kis község terül el a partján: Lekenye. Majdnem o hegyoldalra szorult már ez a falu a Sajó áradásai következtében, amely bizony, az itteni tokosok nyelvén szólva, évről évre kissé megzsírozza a réteket. Ez éppen a szerencse, mert így aztán olyan kitűnő széna terem itt, hogy a szántóföldeken alig kell takarmányt termeszteni. Ez a lekenyei EFSZ szerencséje is. Nemhogy elnézik a Sajó tavaszi áradásait, hanem várják is. Azután alig bírnak a sok jó szénával a szövetkezeti tagok. A falu apraja-nagyja jó ideig a réten dolgozhat az értékes takarmány betakarításánál.

Illatos virágos mezőn járunk Mázik Lászlóval, a lekenyei\ HNB elnökével Sorra mutogatja a szövetkezet kertészetét, a szántóföldeket, előbb már körüljártuk az állattenyészetet, a gazdasági udvart, most a halk nótákat duruzsoló folyóparton megyünk. A Sajó túlsó partján kaszások sorakoztak fel. Ahol gépeket nem lehet alkalmazni a bokrok, a fák miatt, ott kézi kaszával vágják a vastag, sűrű rendeket. Valóságos áldás itt a fű. Ezek a kaszások pedig az előbb jöttek haza a félhármas vonattal. — Ki Rozsnyón dolgozik közülük, ki pedig a gömörhorkai papírgyárban — beszélte Mázik László. — Most pedig a szövetkezetnek segítenek, igaz nem ingyen — de mindegy. Nem is kívánjuk ezt tőlük. Fontos, hogy a falu minden lakosa bekapcsolódik a mezőgazdasági munkákba. így elmondhatjuk, hogy Lekenyén mindenki tevékeny dolgozója az EFSZ- nek.

Továbbfolyik a szó a szövetkezetről. Bekapcsolódnak már a kertészet dolgozót és többen a munkások közül. Elégedettek a szövetkezettel s büszkék arra, hogy a hús-, a tojás- és tejbeadás terén az elsők a rozsnyói járásban.

r\e persze nemcsak a Sajó kiöntéseitől függ a jó szénahozam. Lássunk csak egy kis számítást. A szövetkezet

iS *4*iakaS'záiÁi

összes földterülete 420 hektár. Ebből legelő a hegyoldalon 98 hektár, és kitűnő szénát termő rét pedig 59 hektár. A rét és legelő tehát a szövetkezet földterületének jelentős hányadát teszi ki. De ha nem így lenne a helyzet, akkor sem hanyagolnák el a réteket, legelőket. A rétek és legelők javításába bekapcsolódik a falu apraja-nagyja. A helybeli CSISZ-szervezet is kétszer szervezett társadalmi munkát az idén a rét- és legelőjavításokra A nem odavaló gyomnövényeket. bokrokat vagdosták ki, a köveket hodták el és műtrágyáztak. A rét- és legelőjavítást Dobos András, a szövetkezet agronómusa irányításával mindig elvégzik. Szűcs András és Jánosdeák Dénes, a szövetkezet fiatal dolgozói szervezik a fiatalokat a társadalmi munkákra. így aztán az állandó javítómunkák által elérik a kitűnő szénahozamot. Az idén 35- 40 mázsa szénatermésre számítanak hektáronként.

Érdemes tehát rétet és legelőt javítani, ezt most látni a legjobban, szénakaszáláskor. A takarmány túlnyomó részét az állandó jellegű rétekről nyerik a lekenyei szövetkezet tagjai. Késő ősszel pedig, ha még elég szép az idő, még legeltetnek is a réteken. A sarjútermést számítások szerint majdnem anynyira becsülik, mint a jelenlegi szénatermést.

De dicsekednek is ám az itteni fiatalok. A rét- és leg elő javításon kívül 300 méter hoszú csatornát építettek a faluban. Egy méter vastag betoncsöveket fektettek le, így a hegyről lezúduló víz nagyobb esők idején a csöveken folyik el, nem önti el az utcákat.

— Most már, ha valaki nősül, gyerekek, s utána új házat épít — beszélik az idősebbek a fiataloknak — könnyen berendezhet fürdőszobát is. A csatornázás már kész, most már csak használni kell a lakosságnak.

Cönt, a hegytetőn, seny* védi bokrok tarkállandk. A levelük se olyan zöld, mint kellene. A tűző napon szinte hervadoznak. Kevés már itt a termőföld. Közel van a kő, sok helyen ki is látszik, mint szürke fogak a barnászöld pázsitban. Pedig itt valamikor szántottak ám, — beszélik az idősebb emberek. Ügy hullámzott itt az árpavetés, mint áradáskor a Sajó. Haragosan, szürkén, de mégis reményt keltett az emberekben. Ma nem lehetne itt gabonát termeszteni. Lejjebb, a hegyoldalon, a legelők sem adnak már annyi hasznot, mint kellene. Az erózió pusztítja az egész hegyoldalt, pedig nagy kár, mert kevesebb földje lesz aztán a szövetkezetnek. Bizony a legelő és a rétek javítása nemcsak annyiból áll, hogy pillanatnyilag hasznot nyerjünk általa, hanem a jövőre is gondolni kell. Elsősorban fásítani kell a hegytetőt, a legelőszegélyeket. Az sem árt, ha egy-egy bokor nő a legelőn, ez is védi a hegyoldalon a talajt a víz

pusztító hatásával szemben. Most ebbe fognak. Megmentik a hegyoldalt a jövő számára. Már facsemeték után néznek, azon vitatkoznak, milyen fát ültessenek védőgátként a víz ellen. Ez a munka is nagyobb részben a fiatalokra vár, hiszen az ő számukra is mentik a talajt.

A répaföldeken és a mákultetvényen fiatalok, idősebbek kapálnak vegyest. A fiatalok többnyire a közeli üzemekben, bányákban dolgoznak állandó munkásként, de szabad idejükben az egész családdal felkerekedve kimennek az ültetvényekre, elvégzik azt a munkát, amit megkövetel tőlük a becsület. Nem hagyják a határukat elveszni, nem hagyják a kultúrnövényt a gyom számára martaléknak. Mindenki dolgozik itt a szövetkezetben, aki a faluban lakik.

Ilyen közösségi szellemben nemcsak a hegyoldalt mentik meg a víz hatásával szemben, hanem a közös gazdaságot is nagyon, nagyon virágzóvá te-BAGOTA ISTVÁN

A bratislavai fűvészkertben lassan virágot hajt a Victoria regia. Vízenúszó tányéralakú levelei egy ötéves gyermeket is képesek megtartani. A növényérdekességet nagyon sokan tekintik meg.

Az érsekújvári magyar tannyelvű kereskedelmi iskolában kitűnőre érettségiztek a tanulók A képen az iskola ballagóinak egy csoportját látjuk.

0r

Ok ballaglak ...

Ott volt az én édesanyám, a te édesanyád, sokaknak az édesanyja. Viráyot, sok rózsát és szegtűt tartottak karjukon és úgy szorították magukhoz, mint 17 évvel ezelőtt azokat, akiknek a csokraikat ma átnyújtották.

Öregedő édesanya állt előttem, ott a polyosón, ahol a ballagó diákokat vártuk. Amikor felhangzott a Ballag már a vén diák a diáklányok ajkán, az anya ráncos arcán egy könnycsepp gördült végig. A kőre, az iskola folyosójára hullott az örömnek könnycseppje. A búcsúzok dalától zengett az iskola.

Sokasokadnak ezek az örömtől könnyes szemű anyák, évről évre többen vannak és több, nagyobb a virágcsokor így év végén az iskolákban.

Iskolákat látogattam az év végén, búcsúzkodó diákok járták az osztályokat és folyósokat, hogy még egyszer kezet szorítsanak, megöleljék egymást és elváljanak. Éveket töltöttek együtt. Kedves iskolatársak, kedves élmények, csak elröppenő percnek tűnnek a búcsúzás pillanatában.

Búcsúzni csak nagyon szépen szabad. Nem tartjuk be mindig, pedig a búcsúzással az emberi kapcsolatok egy időre megszakadnak. Ballagó diákokat láttam igazán, szívből búcsúzni az iskolától, a diáktársaktól. Régi szép szokás szerint tarisznya lógott az oldalukon, benne pénzzel és pogácsával, jelezve azt, hogy hosszú útra indulnak.

Elgondolkodom. Hosszú az út. amelyen ezek a diákok most elindulnak, de ez az út egyre egyenesedik és így a céibaérés ideje megrövidül. Az a fontos, hogy lehetőségük volt elindulni a cél felé. Mikor érnek oda? Rajtuk, rajtunk s mindnyájunkon múlik. Mindenki érdeke, hogy a célba vezető út megrövidüljön.

Most, amikor elbúcsúztak az iskolától, bánat- és örömkönnyet hullattak. Sokan voltak az országban ezek a búcsúzkodó kékingesek. Rózsakat vittek karjukon, virágot kaptak diáktársaiktól. A virág már elhervadt, a könny már felszáradt, de az emlék még elevenen él( és a céibaérés akarata egyre erősödik bennük. Hányán érnek célba? Évrői évre többen!

Segítsünk nekik megtenni az első lépéseket az életben, mert ilyenkor egyedül érzik magukat ők, akik ballagtag és búcsúztak az iskolától. CSIKMÄK IMRE

Hová menjünk szabadságra?

Mindenhol megállják a helyüket a fiatalok a mezőgazdaság bármelyik munkaszakaszán. A komáromi állami gazdaság pálpuszlaí részlegén éppen a dohányültetvényen dolgoznak.

Ott, ahol a termékeny Hana síkság a dimbes-dombos Valašskoval találkozik, a Drevnice folyócska völgyében alapították a XII. században Zlín városát. Afféle mezőváros volt, ahol a környék jómódú földművesei, az úgynevezett hanákok termékeiket értékesítették. Az iparosok viszont a környéket látták el készítményeikkel, csizmával, lábbelivel, szőttessel. Az idők során azután egyre több iparos telepedett le Zlínben, ami mindinkább iparváros jellegűvé változtatta a mezőgazdasági vásárhelyet.

Sarkalatos fordulat állott be Zlínben, amikor Tomáš Baťa a századforduló előtt cipőgyárat létesített a városban. Az eleinte jelentéktelen üzem ugyan még nem hasonlított gyárra, de már az első világháború alatt rohamosan kiépült: Baťa szállította a volt Osztrák-Magyar Monarchia katonái számára a lábbelit. A gyárépületek szaporodásával karöltve járt új lakóházak keletkezése, a város terjeszkedése. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után egyre-másra

seregiettek a cipészén a cipőgyárba munkavállalás céljából. Amíg 1920-ban csak 4700 lelket számolt a város, addig 1930-ban már 22 330-ra emelkedett lakosainak száma. 1952-ben meghaladta a 42 ezret, jelenleg pedig 50 ezernél több lakosa van a mai Gottwaldov-nak. Az egykori gyártulajdonos Bata-család a második világháború kitörése után elhagyta az országot, viszsza se tért többé, s így 1945. október 28-án államosították a gyárüzemet.

Gottwaldov lakótelepei, de főleg gyárnegyede sokat szenvedett a háborús eseményektől. De alig dördült el az utolsó ágyúlövés, máris hozzáláttak a bombázás okozta károk helyrehozásához. Ezért a ma már világhírnévnek örvendő, mintaképként emlegetett gyárváros tulajdonképpeni megújhodása és korszerűsítése 1945-ben vette kezdetét. Gombamódra nőttek ki az új lakóházak, egyesével és tömbönként, nyolc és több emelet magasságú, minden képzelhető kényelemmel berendezett épületóriások keltettek

méltó feltűnést nemcsak országszerte, hanem külföldön is.

A lakáskultúra színvonalának állandó emelkedésével párhuzamosan lépést tart az egészségügy, a higiénia és a szociális gondoskodás terén megnyilvánuló haladás. Hatalmas fürdőépület áll a dolgozók rendelkezésére, a betegek pedig az orvostudomány legújabb vívmányai szerint működő kórházakban találnak szakszerű kezelést és gyógyulást. A gyermekes anyák nyugodtan indulnak munkába, távollétükben a játszóterek, bölcsődék és napközi otthonok szakképzett személyzete őrködik a kicsinyek biztonsága felett, míg a nagyobbak országos hírnevű általános és szakiskolákban készülnek fel az életre. Korszerűsítették továbbá a gottwaldovi kultúrházat, ahol a köztársaság egyik legnagyobb orgonáját állították fel. Átalakították a mozitermet, amfiteátrumot építettek szabadtéri és ünnepi előadások rendezésére és állandó színháza bármilyen nagyvárosban megállná helyét.

épült Malenice nevű hatalmas várat keresik fel előszeretettel az idegenek, amely mindmáig épségben megmaradt és amelynek termeiben a városi múzeumot tekinthetik meg.

Aki pedi^egy „egész városra való múzeumot“ kíván látni — ha már múzeumokról van szó — egyszerűen átruccan a szomszédos Uherské Hradišté-be, amelynek belvárosa mint valami középkorban lejátszódó színdarab díszlethalmaza éji bámulatba a látogatót. Annyival is inkább, mert szöges ellentétben áll Gottwaldov városának hipermodern arculatával.

Az eredetileg erődnek szánt telep a középkorban sem vesztett jelentőségéből, azon keresztül vezetett a Bécs-Szilézia-i kereskedelmi út. Az országutak és hidak karbantartására a környező falvak lakosságát kötelezték, amelyeknek javarésze később összeépült a várossal. Az pedig egyre bővült, jóllehet épületei többször tűzvész martalékává lettek és nem egy kolerajárvány pusztított falai között.

A gottwaldovi sportpályáról indult el Zátopek, a világhírű futó dicső pályafutása. A város úszómedencéje a legszebbek közé tartozik, akárcsak fedett sportcsarnoka. Az idegenek kényelmes elhelyezésére tízemeletes szálloda szolgál, a közúti forgalmat trolibuszok bonyolítják le. A város peremén emelkedő dombon a XIII. században

Mint királyi város Uherské Hradišté képviselőt küldhetett az akkori cseh országgyűlésbe. Címerét, amelyet még ma is használ. Hunyadi Mátyás ajándékozta a városnak. A XVIII. században lebontották a várost övező védőfalakat, hogy ne korlátozzák terjeszkedését. A további távlatokkal kecsegtető terjeszkedés azonban a múlt

század derekán egyszeriben megtorpant. Mert amikor a város lakosságának szegényebb rétegei az 1848-as események hatására nyíltan kifejezésre juttatták rokonszenvüket a szabadságáért harcoló munkásosztállyal, a hradištéi tőkések és vállalkozók egyszerűen gátat vetettek az iparosítás terjedésének, hogy megakadályozzák a gyári munkások és ipari dolgozók osztályának izmosodását. Még Baťa kérvényét is elutasították, aki azért Zlínben építettek fel cipőgyárát.

így csak 1912-ben, miután a haladó pártoknak sikerült többségre szert tenniük a városi képviselőtestületben, került sor a cukorgyár, malom és egyéb vállalatok létesítésére. Az igazi fellendülés azonban csak 1945 után vette kezdetét. Az ódon, négyszög alakú főtér árkádos házai köré egyre újabb épületek csoportosultak, új városnegyedek hódították el a : természettől a vadvirágos rétékét. Közel ezer új lakással, új iparüzemekkel gazdagodott a ; város. Színházát is állandósították és felújították, népiesenművészi színvonalra emelték a közismert „Slovácka filharmóniát". Minden jel tehát arra 1 vall, hogy a „Moravskí slová- : ci“-k, a morva-szlovákok — ahogyan büszkén nevezik ma- ' gukat Uherské Hradišté és kör- i nyékének lakosai — ősi városa ■ is csakhamar behozza múlt szá- < zadbeli lemaradását. „„ T '

és messzi vidéken híres a vendéglője, ahol halspecialitásokat, halászlét, sült halat, haipaprikást kapni. A halászcsárda tőszomszédságában egész sátorvárost állítottak fel. A fiatalok még fedett táncparketten is táncolhatnak. Kolozsnéma valóban az úszók és a halászok eldorádója.

Pat. A rekreációs központ még csak most épül ki a Duna medrétől kb. 400 méternyire. Kitűnő gyógyhatású kénes forrását már régen ismerik, közelében 183 ezer koronáért 5 családi turistaházat építettek. Patnak minden reménye megvan arra, hogy idővel az üdülők kedvenc találkozóhelyévé váljon. Az idén rendszeres autóbuszjáratot vezettek be. A turistaházakban a következő címen lehet előjegyzéseket eszközölni: Rekrea, Bratislava,

Palisády, vagy közvetlenül Jednota, Hurbanovo.

Pozsonyeperjes. A dunaszerdahelyi Jednota üdülőközpontot épített ki, amely már ma elég ismert. E napokban fejezték be további tíz turistaház építését, ezekben 40 embert lehet elhelyezni. A turistaházak festői helyen, az erdő kézepén épültek, közel a vízhez és a nyári vendéglőhöz. Csónakokat és vízi kerékpárokat adnak kölcsön. A turistaházakban helyeket a következő címen lehet előjegyeztetni: Rekrea, vagy JĽSD Dunaszerdahely.

Vöröskő. Bratislava és környéke lakosai már régen ismerik ezt a szép kirándulóhelyet., Akik még nem jártak arra, azokat arra figyelmeztetjük, hogy a várban, a kerületi múzeumon kívül nyári vendéglőt is helyeztek el. Kitűnő konyha és jól felszerelt borpince áll a vendégek rendelkezésére. A vár közelében állították fel a sátorvárost és öt családi üdülőt is. Vöröskő a turisták központja, innen indulnak a Kis-Kárpátok vadregényes erdőibe. Častától színdarab díszlethalmaza ejti a várhoz.

A korszerű város

— Hová mégy szabadságra? Találtál már valami megfelelő helyet? Fürödni is lehet ott?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesznek fel ismerőseink. Az egyik külföldre utazik, a másik a Tátrába, vagy az árvái duzzasztógátra megy. A harmadik az egész családját szeretné magával vinni, dehét öt személynél bizony költséges lenne az utazás. Olyan ismerősünk is akad, aki valami cseiídes idillikus hely után vágyódik, alaposan ráfér a pihenés, nincs másra szüksége, mink

vízre, halászni vagy esetleg gombát szeretne szedni.

Mindenkinek tanácsot adunk!

A ČEDOK és a Turista dolgozói, valamint több szövetkezet is arról gondoskodtak, hogy hazánk természeti szépségeit minél nagyobb számban keressék fel a dolgozók és gondtalanul kényelmesen töltsék el szabadságukat. Sok kedves meglepetés vár az idén a nyaralókra. Tavaly óta mindenütt kibővítették vagy rendbehozták a turistaházakat, szépítgették az üdülőtelepeket és nagyobb kényelemmel rendezték be azokat.

Oroszvár. Forro nyári napokon kompon lehet átmenni a Duna túlsó oldalára, ahol vadregényes táj, kellemes fürdési lehetőségek várják. A következő években Kolozsnémáig akarják szélesíteni a közlekedési hálózatot. Oroszváron sátortábor várja a kirándulókat, ahol frissítőkről és teljes ellátásról is gondoskodnak. A vizisportolókat csónakok és vizikerékpárok várják.

Kolozsnémát nemcsak a komáromi járás, hanem a távolabbi vidékek lakossága is jól ismeri. A halászok találkozóhelye