Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-19 / 25. szám
„Ildikó“: Mintás, ezüstszürke brokátjából az első modellt csináltassa. A ruha princeszszabású, lefelé kissé bővülő. Kivágása mérsékelt. A ruhába elől, a jobboldali varrásból egy kis megkötő van belefoglalva • saját anyagjából. A kabátka egyenes szabású, gombolásnélküli, körül szélesen szegélyezve, lehet a saját anyagjából — így elegánsabb — de lehet elütő színnel is, feketével vagy a meggyszínnel. Meggyszínü vagy fekete cipő illik hozzá. „Mérnokno": Sárgamintás anyagjához a második, háromrészes ruhakosztüm modellt küldjük. A szoknya egészen újvonalú, részekbeszabott, lefelé kissé bővülő. Kabátkája egyenes szabású, béleletlen, kis reverrel és zsebekkel. A hozzá való blúzra vegyen pontosan olyan kék színű selymet, amilyen kék az anyag mintájában van. (Santung volna a legmegfelelőbb.) A blúz sima, kikötös, egyenes, lehet kicsi ujjas, vagy1 újjnélküli, ahogy szereti, de feltétlenül a nyakig zárt, hogy ez a szín kerüljön az arcához. így aztán meg is oldódik a kérdés, a sárga színnel, mert a kék minden szökéneK jól áll. Ezzel a kékkel szélesen paszpoloztassa a kabátkát köröskörül, úgyszintén a zsebek és az ujjak szélét. Bár az anyag vászon, de mintájánál s minőségénél fogva elegáns, tehát viselheti társaságba (este is), szórakozó helyekre (de nem kimondottan tánchoz), sétához, stb. (Színházba nem viselhető.) A korához megfelel és a kékkel módosítva jól is fog állni. Fekete tartozékokkal viselje, úgy a legelegánsabb. (Másik kérdésére legközelebb válaszolunk.) „Maguszi“: A szilen túl fiatalos a maga részére, egy brokát ruha alkalmasabb lenne, mégpedig a harmadik modell szerint elkészítve. Színe lehet élénk, vagy pasztell is, olyan amilyen jól áll. Ez a fazon szép és fiatalos, szoknyája hordószerű, felsőrésze merészen dekoltált, a széles övben egy teljesen elütő színű rózsával. Amennyiben azonban mégis a szilon mellett döntene, a 19. számunkban közölt 5. modell szerint csináltassa a ruhát. Szép lenne kétféle anyagból. A szoknyája lehetne abból a fehér alapon sárga bársonymintás szilonből, amit a levelében említett, a felsőrésze sárga szilonból, ugyanebből a masni és az egész szoknya körülszegve. Az alsóruha feltétlenül sárga tártból lenne szép. mm H. GIZELLA: Háromhetes bardejovi tartózkodásához szüksége lesz egy praktikus kosztümre, amelyhez hűvösebb idő esetén felváltva viselhet pulóvereket, kedvezőbb időben egy kikötös egyszínű puplin vagy selyemblúzt és egy-két mintás könnyű mosóblúzt. Sétához hosszúnadrág, pulóver, szvetter (kosztümhöz vitt blúzok), nagy melegben könnyű kis kartonruha (2-3), esetleg egy karton vagy vászonszoknya szintén a kosztümhöz vitt blúzokkal Estére selyemruha, vagy kompié, esetleg egy könnyű szövetruha. Vigyen pasztellszínű tavaszi kabátot (ha van) vagy egy szép ballonkabátot, mert az esték hűvösek. Pongyolája inkább melegebb legyen, mint nyári, mert fürdő utáni pihenésre ez alkalmasabb. „MARICA“: A táborozás elmaradhatatlan öltözéke a melegítöruha A másik igen fontos ruhadarab a hosszú nadrág (kordbársonyból a legpraktikusabb) és jó ha visz egy rövid nadrágot vászonból vagy ballonból. Vigyen még egy hosszú- és egy rövidujjas pulóvert és egy szvettert, továbbá rövidujjú trikókat. Szükséges még egy karton- vagy vászonszoknya, felváltva viselhet hozzá 2-3 csinos mosőblúzt. Ne feledkezzen meg fürdőruháról és esóköpenyről, és rövid ballonkabátról, és vigyen egy erós sportcipőt vagy „trampky-t, s papucscipöt valamint egy szellös szandált. „Tanácstalanok“: Ajándékot általában csak az osztályfőnöknek szokás venni. Valószínűleg örülne egy szép modern kristálytálnak, vázának vagy hasonló finom dísztárgynak (Ijonbonier, hamutartó-cigaretta készlet). Az ajándékot a banketten adják át. (Folytatás) Levest szabad enni, de nem ■ sokat, (mert tágítja a gyomrot) és nem sűrűt, csak egészén gyengén berántva. A főzeléket is csak gyengén rántjuk, kevés zsíron és kevés liszttel, sőt még jobb, ha csak liszttel behabarjuk. Zsír helyett jobb olajat használni, ugyanolyan tápértékü és nem hizlal. A húst, (soványát, inkább marhahúst, mint sertést, vagy csirkét, fiatal kécskét inkább mint zsíros tyúkot, kacsát, libét) legjobb csak megfőzni, °s nem sütni, vagy legföljebb olajon párolni, ugyanis a főtt hús nem hizlal. Igen jó, egészséges, vitamintartalmú és szintén nem hizlal a hal. Burgonyából csak nagyon keveset együnk és csak vízben kifőzve, nem megzsírozva vagy kisütve. Fontos tudni, hogy aki nem akar meghízni, evés közben sose egyék kenyeret az eteiekhez, sem leveshez, sem Húsféléhez. Nem szabad továbbá sört inni és semminemű gyümölcsszörpöt, mert mind a sör, mind a szörp (cukortartalmánál fogva) hizlal. Amikor nem tartunk kimondott fogyókúrát, csak a súlyunkat akarjuk megtartani, természetesen itt-ott ehetünk valami „tiltottat“ (sült hús, zsírozott burgonya, tészta, stb.), ilyenkor azonban nagyon kell vigyázni a mennyiségre. Ne együnk egy alaposan megrakott tál ételt, hanem csak keveset és ne együnk 5-6 csert sznyésrétest — mondván, hogy különben úgysem eszünk — csak egyet. Kis mennyiségtől ugyanis, — persze ha ritkán esszük — nem hízunk meg, míg nagyobb adagtól igen, s akkor ismét gondunk van, hogy szabaduljunk meg a súlyfölöslegtől. A legendák csodálatos történetek. Senki sem tudja megmondani róluk, hogy mennyi bennük a valóság, mennyi a mese. Néha a nép képzelete teremti ókét, máskor valóban megtörtént eseményekről szólnak. Gyakran megesik, hogy a tudomány a legendák nyomdokain haladva fényt derít a múlt tényeire, s megtalálja azt, ami örökre elveszettnek látszott. FEKETE-TENGERI ATLANTISZ A régészek több mint száz év óta keresik Dioszkuriasz ógörög települést, amely valahol a Fekete-tenger partvidékén épült, de nyomtalanul eltűnt. A várost évszázadokkal időszámításunk előtt földrengés pusztította el, s romjait elnyelte a tenger. A történészek régi forrásművekben utalásokat találtak legendás Kolchisnak erre a nagy központjára. Időszámításunk második évszázadában Arrianus római hadvezér Szebasztopolisz városról írva megemlíti, hogy az Dioszkuriasz félig eltöntött romjaitól nem messze épült. De hol lehetett Szebasztopolisz? A tudósok a szuhumi öböl fenekén akadtak rá. Kiderült, hogy ugyanaz lett a sorsa, mint elődjéé. Földrengés pusztította el, majd elnyelte a tenger. Két évvel ezelőtt egy régészbúvárokból álló expedíció átkutatta a vízbe süllyedt Szebasztopoliszt. A romváros szélén, mélybe nyúló, meredek homoklejtőt fedeztek fel. S ott a reflektorok által megvilágított, zöldesen derengő félhomályban ismeretlen romok körvonalai rajzolódtak ki. Ezek. csak Dioszkuriasz épületei lehettek valamikor. Az első részletesebb kutatásokat tavaly végezte el a búvár-expedíciót. A vastag iszapréteg alatt egy hajdani toronyra bukkantak. A tudósok behataltok, oda, s a kerámia lapokkal burkolt padlózaton időszámításunk előtti első századokból való amforákat találtak. A grúz népi hagyományok segítettek a „fekete-tengeri“ Atlantisz“ földrajzi fekvésének pontosabb körülirásában. E hagyományok ugyanis arra utalnak, hogy Dioszkuriasz mellett egy másik nagy kolchisi település is feküdt. A régészek ennek a városnak a maradványait is megtalálták. Az idei nyár folyomán különleges búvár-készülékek segítségével folytatják majd, a romok felkutatását. . KÖNYVTÁR A SASFÉSZEKBEN Örményországban, az ősi ahpati kolostortól nem messze hatalmas sziklafalak merednek az égnek. Sima falaikon apró, vakondlyukakhoz hasonló nyílások*' vannak. Ezek barlangok bejáratai. Hosszú évszázadokon át csak a szelek meg a kószálj sasok jártak arra. Az emberek csal alulról, fejüket hátraszegve nézegettek fel a magas szíriekre, s régi vagy maguk költötte legendákat meséltek a titokzatos barlangokról. Huszonegynéhány esztendeje annak, hogy a tudósok is érdeklődni kezdtek a ,,Sasfészek" iránt. Egy XIII. században élt örmény történetíró valamelyik müvében utalást találtak arra, hogy ezekben a barlangokban valamiféle kéziratokat rejtettek el. Vajon csak fantázia szüleménye ez a megjegyzés, vagy valami tévedés csúszott a középkori krónikás közlésébe? Vagy talán mégis... Az első felderítések azt mutatták, hogy valóban voltak ott könyvek. De hány kötet és hová lettek? Ez rejtély maradt. A múlt év végén nagy expedíció indult el erre a helyre. A tudósokat alpinisták segítet... Az . 1100. esztendő ele jén idegen hódítók törtek be Örményországba. Az ahpati és a szanaini kolostorok könyvtárőrei elhatározták, hogy biztos helyre rejtik a kéziratokat. Erre a célra a barlangok feleltek meg a legjobban. Igen ám, de hogyan másznak fel 300 méter magasra? Tölgyfacövekeket vertek a sziklák hasadékai közé, s ezeken kúsztak egyre feljebb, minden pillanatban kozkáztatva, hogy a mélybe zuhannak. így jutottak el a barlangokig, ahol aztán elrejtették a kéziratokat... A különös könyvtár felkutatására irányuló munkálatok még nem fejeződtek be. Az idén újabb expedíció indul az ahpati kolostorhoz. „ARANY ASSZONY“ A legenda szerint valahol az Urálon túl, a Konda folyó mellett valamikor egy színarany szobor állt. Ősrégi törzsek hódoltak előtte. A szobor „tabu“ volt. mert senki sem érintfeatté meg, csak a iísrza öítözékű papok, akik öröklés jogán viselték tisztüket. A szobor nyögésre emlékeztető fájdalmas hangokat hallatott. Ezek a hangok figyelmeztették a vándort, hogy a tilos erdőben nem szabad tovább mennie, mert biztos pusztulás vár rá, ha megszegi a tilalmat — Az „arany asszonyra“ vonatkozó első írásos közlések a XIV. századból erednek. Majdnem két évszázaddal később az a mendemonda terjedt el Európában, hogy a szobrot Rómából vitték el 410-ben, amikor gőt törzsek foglalták el a várost. Kísérletek történtek ennek bizonyítására is. A szobrot azonban nem sikerült megtalálni, s Nyugat-Európában hamarosan feledésbe merült az egész ügy. Ám Oroszországban időről időre új adatok bukkantak fel. Például égy krónikában, amely Szibéria meghódításáról szól, az olvasható, hogy 1584-ben az arany szobornak adták áldozati ajándékul az elesett Jermak atamán páncélját. Az utóbbi években ismét feléledt a titokzatos legenda iránti érdeklődés. Akadtak emberek, akik bebizonyították a legenda hihetőségét. Nemrég egy Vlagyimir Lebegyev nevű fiatal régész járt a Konda vidékén. Sok új dolgot tudott meg az „arany asszonyról“, de a helybeliek által megjelölt pontig nem bírt eljutni, mert ott súru tajga és ingoványos mocsárvidék terül el. Télen sítalpat kell kötni, üt nincs arrafelé, s aműgyis könnyű célt téveszteni, mert a szobor, mint mondják, be van 'ssrss/sssssssts////ssfs/////jz///s/rs/ss/////s/ss/s//ssss/ss/s/r/ssss//ss/ssssstss/s//ssssrsfss*s/f//fssfs/sss/rsssssssssssssss//ss dóképességű műanyag-óriás_________________________________ tartályt helyeztek üzembe. Korabban több k bl.i acéltartályt * ^****-*^%^^^^ alkalmaztak hasonló célra, ezek tPfhhlkfll azonban a rendkívüli igényb I «Willi I KVAh vétel hatására átlagosan kilenc hónaponként nagyjavításra szo^ M ■ rultak. A gyárban ugyanis savas folyadékokból vonnak, ki platinát és más értékes ne^iásfémeket, s a savas folyadék viszonylag rövid idő alatt kikezdte az acél-tartályok hétszeres polivinilfesték bevonatát. A 7,3 méter magas, 3,6 méter átmérőjű nagynyomású műanyagtartályok falát most több rétegű üvegszállal erősített, különlegesen korrózióálló műgyantából alakították ki, ez a megoldás egyrészt jóval olcsóbb a hagyományos acéltartályoknál, másrészt pedig hoszszabb ideig ellenáll a korróziónak. temeve, ígý hát néma, nem ad semmilyen hangot. A tudósok remélik, hogy sikerül alaposan tanulmányozniuk az északi nepek e történelmi emlékét. Lehetséges, hogy a szóban forgó szoborról majd kiderül, hogy nem is aranyból készült, hanem köböl faragták. Ez persze nem csökkenti tudományos érdekességét és értékét, már csak azért sem, mert arrafelé több ezer kilométeres körzetben nincsenek hasonló szoborművek. ték a sziklafalak megmászásában. Némelyik barlangba csak többszöri és életveszélyes próbálkozások után sikerült behatolni. Az üregekben agyagkorsókban, ezüstpénzeket és sok könyvet találtak. Az utóbbiak közül egyes példányok valósággal megkövesedtek, másokból csupán erősen megrongálódott töredékek maradtak- meg, de sok könyv még elég jó, ép állapotban volt. Hogyan kerültek a könyvek a barlangokba? A tudósok ezt a titkot is megfejtették. A sérült korrodálódott föld alatti csővezeték javítása, karbantartása nehéz és költséges művelet. Évek óta kísérleteznek már vele, hogy olyan módszert fejlesszenek ki, amelynek segítségével a sérült csővezetéket kiásás nélkül újra üzembe lehetne helyezni. Angliában most sikerült erre a célra alapjában új, érdekes eljárást találni: ennek az a lényege, hogy a megsérült csőszakaszt beépített helyén látják el új cementbéléssel. A teljesen gépesített eljárás rendkívül gazdaságos. A keverőgépben meggfelelő finomságúra kevert cementhabarcsot a centrifugális erő segítségével röpítik nagy sebességgel a cső belső falára. A csőfal letisztítását követően behelyezik a csőbe a centrifugát, amelyhez nagynyomású tömlő és kábel csatlakozik. A tömlőn keresztül jut a cementhabarcs a centrifugába, a kábel pedig a centrifuga villanymotorját látja el árammal. A gép segítségével 10—350 cm átmérőjű csövek újíthatók fel, a bélésvastagság pedig 3,2 mm* tői felfelé tetszés szerinti vastagságú lehet. A cementhabarcs finom szemcséi nagy sebességgel a cső falára csapódva, azonnal megtapadnak. A cső állapota szerint szükséges rétegvastagságot a gép haladási sebességének változtatásával szabályozzák. A cementbéléssel bármilyen anyagból készült csővezeték ellátható. Az új módszerrel való csőfelújítás általában csak fele annyiba kerül, mintha új csöveket kellene lefektetni. MÜANYAG-ÖRIÄSTARTÄLYOK Egy amerikai vegyi üzemben nemrégiben két hatalmas, egyenként 76 ezer liter befoga-TÉRKÉPVEVÖ ELEKTRONIKUS KÉSZÜLÉK Egy szovjet elektronikus készüléket gyártó üzemben megkezdték a Ladoga FTAK-ZP- típusú új fotoelektromos készülék sorozatgyártását, amelylyel a rádióhullámokon továbbított meteorológiai és egyéb térképek, továbbá meteorológiai jelentések és szövegek kitűnő minőségben vehetők. Az érdekes készülékek felhasználható fekete-fehér, továbbá színes jelzéssel ellátott féltónusú képek vételére is, a képeket nedves elektrokémiai papírra rögzíti. A készülék 127—220 voltos váltóárammal működtethető, áramfelvétele mindössze 220 watt. Csak élő virágokat Nincs vasárnap, hogy Ieg-f lább száz turista ne keres - é fel ezt a kis dél-franciarszági helységet, amelyet meg sem találnánk a térkénen, ha Giles Du'ieux, a Ci lémonde riporte-e nem írta volna meg, hogy Cannes-tól I éln^ugatra haladva, olajak, fenyvesek, pipacstól vi-" ító mezők között kanyarog lamatuelle sziklái felé az it. Nincs vasárnap, hogy egalább száz turista ne álliá meg a városka egyik nevezetessége. a 400 esztendős óreg szilfa elölt, hogy al lancúrozó gyerekektől megtudakolja, merre találja a" másik nevezetességet, amiért idejött. — Erre, uram — mutatják gyerekek, — erre van a sír . .. Az utas elzarándokol a költői nevű Sziklás negyed- ( be, ahol a temetőbe lépve, jobbra az első sír — Gérard, Philipe-é. A fejfán csak o.i neve és a két dátum: 1922. december 4. — 1959. november 25. Se kőlap, se sírdomb. Csak mezei virágok, néhány csokor vadrózsa Ügy, ahogyan Monsieur Gérard akarla A síron kis deszkatábla:" .Kérjük, csak élő virágot <> helyezzenek Gérard Philipe, sírjára. Köszönjük." Mellette néhány pénzdarab: Schilingek, centek lírák — emlékek az ide zarándokló turistáktól. A látogató tovább kutatja a korán ellobbant élet nyomait. A Rozsdás negyedben, platánok, naspolyák között áll a kis ház, ahová mindig visszavonult, ahol a szere-)( peit tanulta. Előtte még most is ott a nyugágy, a kerti dolgozóasztal, s kissé távolabb, a jó öreg Fordkocsi. A Fő-téren a fűszeres, a pék, a röfös és a vendéglőst Monsieur Gérardra emlékezik, aki más volt, mint a többi, aki szerette őket és akit ők is szerettek, akivel gyakran koccintottak, s aki minden szeptemberben idejárt ebédelni a Restaurant I Cauvier-be, feleségével és a* gyerekekkel: Annu-Marieval és Olivier-vel, ott volt a törzshelyük az eperfa alatt. 1 Monsieur Gérard az ócska Fordon jött, puffogását már" messziről lehetett hallani, af gyerekek olyankor összeszaladtak, hogy a vendéglőhöz vezető kaptatón felsegítsék a kiöregedett kocsit'. A múltkor a Fanfant játszották a moziban, — mönd-L ja az egyik ramatu elle-i öreg. — akár hiszi, akár" nem, utána alig jött álom a szemünkre. Hisz nem is sejtheti, milyen sokat jelentett)( nekünk Monsieur Gérard. Olyan jó volt, akár egy falat kenyér. A gyerekek mind rá akarnak hasonlítani. Igazi,, példakép volt. Mondtam is neki sokszor, de nagyon nem szerette, ha szépeket mondtak neki ... I CJ IFJÜSAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská ft. — Telefon 449-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár povstania 5L — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jindŕišská ulica 14 — vývoa tlač«. K—15*2123#
