Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-19 / 25. szám

/ Fiatalok a virágos faluban Csonka Erzsé­bet az új falu egyik fiatalja. Ő az ifjúsági brigádok leg­jobb szervező­je. Éppen virá­gok között van a kertben. Ki tudná megmon­dani, hogy most ki szebb, a vi­­rág-e, vagype­­dig ő. Naponta sportolnak Kelet-Szlovákia a múltban hazánk mostohagyermeke volt, a sportterek és test­­nevelési intézmények léte­sítése terén még a mai nap­ig se hoztuk be a hiányokat, pedig ebből a szempontból is fokozottabb figyelmet szentelünk ennek a vidék­nek. Ha figyelembe vesszük a keletszlovákiai kerület la­kosságának számát, .akkor megállapíthatjuk, hogy még sokkal maradtunk adósak. A CSISZ kerületi vezetősége a CSTSZ-el valamint a KNV iskolaügyi osztályával közö­sen azt a határozatot hoz­ták, hogy társadalmi mun­kával akarnak sporttelepe­ket és más testnevelési in­tézményeket életbeléptetni és ezért felhívással fordul­tak az ifjúsághoz, hogy se­gítsenek ebben a munkában. A felhívás a legszélesebb ré­tegekben is visszhangra ta­lált, nap mint nap újabb vál­lalások születnek, növekszik azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik arra kötelezik ma­gukat, hogy futballpályákat, röplabdapályákat és más sporttelepeket építsenek. Első helyen a Kassai Peda­gógiai Inštitút tagjai je­lentkeztek, akik a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy minden hall­gató 69 brigádólát dolgozik , le sporttelepek építésénél. I, Hasonló kötelezettségeket vállaltak a kassai Technikai Főiskola hallgatói is. A sporttelepek építésére irá­nyuló vállalások, teljesítésé­ben igen szép eredménye­ket értek el a stražskéi CSISZ-tagok és pionírok is, akik futó- és ugrópályát, röplabda és jégkorongpályát építettek, a kezdeményezés a kilencéves általános iskola pionírtanácsából indult ki. Az iskola vezetősége bizto­­•sította a telket és a testne­velési egyesület szakmai ta­nácsokkal járult hózzá az építés megvalósításához. A stražskéi Chemka üzem biz­tosította a tereprendezésnél szükségesnek mutatkozó gé­peket Ebből a példából is láthatjuk, hogy ha a fiatalok összefognak és igénybe ve­szik az idősebbek részéről mutatkozó készséget, akkor nem is olyan nehéz teljesí­teni a feladatot. A fiatalok valóban mindent megtesz­nek, hogy módot nyújtsanak a napi egyórai testnevelés­hez. KISS GYULA S hl agyon jó helynek kelleti * ■ lenni annak a garamparti magaslatnak, ahol most Bény terül el, mert már kétezer év­vel ezelőtt is lakott hely volt Lehet, hogy többen laktak ott mint ma. Az avarsáncok hatal­mas körei tanúsítják ezt. A sáncokon belül több ezer főnyi avarnak lehetett helye. Kato­náik őrködtek, pihentették sze­müket a Garam szétterülő ka­nyargós folyása felett. Jó is, hogy itt voltak ezek a sáncok, mert ebből épült fel aztán a falu. Ma már ugyan a törté­nelmi emlékvédő-bízott súg nem engedi bolygatni a sáncokat, még csak legeltetni sem szabad rajta. De amikor még nem ad­tak olyan sokat a kulturális emlékek megőrzésére, mint ma, hát a sáncokból hordták a föl­det az emberek a házak építé­séhez. De hiszen mondhatnák is a bényieknek, hogy hordjanak földet, úgy sem hordanának. Téglából építik már itt is a há­zakat, és salakblokkból szép piros fedelüeket, villaszerűeket. Bény kis falu volt valamikor, de kinőtt a régi kfiretek közül. A sáncok a falut többfelé szel­ték. Különösen az utóbbi 10-15 év alatt óriási itt a fejlődés. Többet fejlődött talán ez a falu az utóbbi 15 évben, mint az avarvilágtól 1945-ig. Volt a fa­luban valamikor kolostor is, kastély és uradalmi intézöség, s nagyszerűen élhettek itt az urak. Éppen azért volt szegény a bényi lakosság, örökösen harcban állva az elnyomókkal Mindennel törődtek azok az urak, csak éppen a néppel a faluval nem. Vagy legalábbii csak annyira, hogy mennél job­ban kiszipolyozzák az embere­ket. Aztán generációkat generá­ciók váltottak fel, és a mai fiatalok is megjelentek az életben, akik sokat, nagyon sokat tettek a faluért. Tiba Mária, Sopron Ady End­re út 7 sz .Magyarország. Ma­gyarul levelezne különböző té­mákról, 18 éves gyári munkás. Győré Károly, Budapest, 14 ker. Cházár Á. út 6 sz. Külön­böző témákról levelezne ma­gyarul, 17 éves. Kertész József, Győr. Németh László utca 43 sz. Magyaror­szág. Sportról, turisztikáról le­velezne magyarul, 16 éves ta­nuló. Fábián Zsuzsanna, Pápa, Vö­rösmarty u 9 sz. Magyarország. Színész- és tájképgyűjtésről levelezne magyarul, 18 éves. Csóka Klára, Székesfehérvár, Ady Endre út 5 sz. Magyaror­szág. Magyarul levelezne álta­lános témákról, 18 éves diák­lány. dulásra fordítják a pénzt, az illetékes járási szervek juta­lomként megígérték, elintéznek számukra egy magyarországi utazást. Augusztus vége felé valósulna meg ez a kirándulás, szándékoznak a Balatont is megnézni. Turányi Vidor, az alapszerve­zet vezetőségének egyik tagja és Csonka Erzsébet, az alap­szervezet titkárnője annyit be­szél a különböző eredmények­ről, hogy gy or síróna kellene jegyezni. Most a sportolás és testnevelés terén akarnak gyö­keres fordulatot elérni. A lab­darúgó-csapat szereplése elég­gé kielégítő, a harmadik osz­tályban az ejsó, bizonyára be­kerül a második osztályba. De eddig csak labdarúgás volt a faluban, a néhány futballistán kívül a fiatalok nem sportoltak. Elsősorban a lányokat vonják be a sportolásba. A CSISZ se­gítségével a helybeli sportkör női kézilabda-csapatot szervez. Tekintettel a Garam közelségé­re a vízisportokat is megked­­veltetik a fiatalokkal. Távolabbi tervük különböző turistautak szervezése. A gyermekek csoda jól érzik magukat a virágos iskolaudva­ron. Kamillát csipegetnek, Csókás Károlyné tanítónő felügyel rájuk. Mogyorósi Csilla, Pápa, Bás­tya u. 22. sz. Magyarország. Színészképek gyűjtéséről leve­lezne magyarul. Bereczki Anna, Kiskúnfélegy­­háza, Fisch Emil utca 1-3 sz. Magyarország. Turisztikáról, sportról levelezne, magyarul, oroszul, 16 éves diáklány. Mészáros Rózsa, Sopron, Di­mitrov tér 2 sz. Magyarország. Sportról, zenéről levelezne ma­gyarul, 18 éves diáklány. Szalay Erzsébet, Pápa, Határ út 16 sz. I. em. 4. sz Magyar­­ország. Színész- és tájképgyűj­tésről levelezne magyarul, 16 éves. ' Kántor Lajos, Szob, Árpád út 19. sz. Magyarország. Különbö­ző témákról levelezne magyarul és képeslapokat cserélne. Friedrich Zsuzsanna, Zala­egerszeg, Olajmunkás út 8 sz. Magyarország. Zenéről, iroda­lomról levelezne, magyarul, né­metül vagy oroszul. 16 éves di­áklány. Lugosi Margit, Törökszent­­miklós, Leánykollégium, Szol­­nok-megye, Magyarország. Ké peslevelezőlapokat cserélne és magyarul levelezne, Torpis József, Fülek, diáklány. SZERKESZTŐI A hronovi lirásek Múzeumban üzenetek { —------------------------------­Mezőgazdász: Csakis a nyit­­rai Mezőgazdasági Főiskolán folytathatja tanulmányait. Szívességüket köszönöm: Hangszereket javításra küldje be a következő címre: J. Will­­mann, Bratislava, Jirásková 4. sz. Zsazsa: Vysoká škola výtvar­ných umení, Hviezdoslavovo nám. 18., Vysoká škola umelec­­ko-prúmyslová, Praha, Nám. Krasnoarmejcú 8; Strední prú­­myslová škola keramická v Bé­­chyni; Strední prúmysl. škola v Karlových Varoch, Nám. Úderníku č. 14; Slov. Ľudová majolika, Lud. družstvo, Modra. Tanulnivágyó: Helyszűke miatt nem közölhetjük azoknak az iskoláknak a teljes jegyzé­két, ahol érettségi után kétéves szaktanulmányokat lehet foly­tatni: Frydek-Místek, Str. Prú­­myslová škola, (spec, olvasztás) Gépipari technikumok, Ostrava VII. Pŕerov, Setín, Plzeň, Mladá Boleslav, Kladno, Ostí nad/La­­bem. Elektrotechnická prie­myslová škola, Bratislava, Praha I. Pŕíkopí 16 č.; Film, televízió, rádió, színháztechnika: Čimeli­­ce, Str. Prúmyslová škola; mű­anyagok feldolgozása: Gottwal­­dov, Nám. Rudé armády; Papír­ipar: Hostinné; Lisztfeldolgo­zás: Pardubice, Stalingradské nám. 116; Strední prúmyslová škola potravinárska; tejfeldol­gozás: Kroméŕíž, Str. prúmys­lová škola mlékárenská; Textil­ipar: Ústí nad Labem, StŕeS. prúm. škola textilní, Bútoripar: Praha III. Žižkov, Žižkové nám. 1, Prúm. škola, Bytové tvorby; talajjavítás: České Budéjovice: Resslová 6 sz. Str. prúm. škola stavební: vendéglátóipar: Kar­lovy Vary Str. ekonomická ško­la. Torpis József: A legutóbbi írás nem sikerült úgy, mint azt tőled elvárhatjuk. Ezért azt nem közöltüK, de a balla­gásról írt cikkedet közöltük. Ratimorszky Gyula: Az írást sajnos, nem közölhetjük, mert nem sikerült a mondanivalódat teljesén kifejteni. Erről a té­máról komoly tudományos írást Igen nagy eredmény Bényben egy női kézilabda-csapat meg­szervezése. A gazdag népi ha­gyományokkal rendelkező falu azelőtt talán nem is tűrt volna ilyesmit. A népi hagyományo­kat ápolni kell, de nem minden esetben kifejezetten haladó jel­legűek. Bényben is inkább a feudális elmaradottságot fejez­ték ki többször a hagyomá­nyokkal, mint a haladást. Sza­kítottak is a mai fiatalok ezek­kel a hagyományokkal. Korszer rüen öltözködnek, korszerűen dolgoznak, megváltozott egész gondolatviláguk. Kinyílt előttük a világ, ők belerepültek, mint a sasok. A falu egész arculatát ma a fiatalok képviselik. Oj generáció már a község vezető­sége és a szövetkezet vezetősé­ge is. A közösségi élet tört itt magának utat, jobban mondva törtek neki utat a fiatalok. A híres verekedő, valamikor önző lakosságból a mai társa­dalom komoly tagjai váltak. A hajdani búcsú járóhelyből tel­jesen új falu lett. Az önzést, a klerikális és az' úri elnyomás okozta Ma a korszerű virágos faluban új fiatalok étnek. Mi­lyen sokat kellett itt dolgozni a társadalmi szerveknek, a pártnak és a CSISZ-szervezet­nek, hogy 'ezt a nagy változást elérjék. BAGÓT A1 ISTVÁN Takács Vilmost, a szövetkezet elnökét és Járóka Gyulát, az agronómust kereste, mert egy kis szombat délutáni brigád­­munkára gyülekeztek a fiatatok és érdeklődött, voltaképpen mit is kell tenniük. A kukoricatáb­lára irányították a fiatalokat. A silókukoricásban aztán meg­mutathatták, mit tudnak. Nincs itt baj a fiatalokkal, beszélték SZÍVESEN LEVELEZNÉNK Búcsúzás A füleki tizenkétéves közép­­skolában is ballagtak már a anulók. Az ünnepély az érett­ségiző osztály tanteremlátoga­­ásaival kezdődött. Énekelve végigjárták azokat a tanterme­tet, amelyekben oly sok szépet 2S jót tanultak. Utána kimen­tek az iskolából, és a CSISZ- tagok átadták a ballagóknak a hagyományossá vált tarisznyát. Ezekután Duray Miklós az srettségizők nevében búcsúbe­­izédet mondott. Beszédében megköszönte a tanárok fárado­zását, munkáját. Majd megkér­te az utánuk következőket, tiogy teljesítsék a rájukháruló feladatokat mind a tanulásban, mind az életben és kulturális téren. Agócs Valéria, a CSISZ iskolai szervezetének elnöknöje i többiek nevében búcsúzott a legidősebb tanulóktól, és meg­fogadta a szervezet nevében, hogy a feladatokat igyekeznek minél jobban elvégezni. A bal­lagás után az ünnepély az is­kolában továbbfolytatódott. adásokat rendeznek és költé­szeti estéket. Žáček elvtárs és Máslo dr. a csoport dramaturgja arra törekszenek, hogy a közönség­gel megszerettessék a színhá­zat és igényét növeljék. A jövő esztendei műsoruk — így mondják — jóval színvonala­sabb lesz. Broumovban a második láto­gatás a világhírű kolostori épít­kezésnek, a cseh barokk egyik legszebb remekének, K. J. Dien­­zenhofer alkotásának és a ko­lostor egyik szárnyépületében, az egykori gimnáziumban elhe­lyezett Božena Némcová em­lékkiállításnak szól. Magát a kolostort, a kerület nyugalomba vonult apácainak hajlékát csak kívülről szemlél­hettük meg, de megnézhettük arszágos hírű könyvtárát, amely csupán egyházi, vallásfilozófiai műveket tartalmaz. Gyönyörű templomába, a barokk temp­lomépítészetnek magával raga­dó remekébe is betekintést nyerhettünk. Nyaranta tízezrek reresik fel ezeket a barokkre­­nekeket és idén alkalmuk lesz megnézni az iskola aulájában elhelyezett Némcová emlékki­állítást is. Mint minden nagymúltú kis­városnak, úgy Broumovnak is van múzeuma a szokott kiállí­tási anyaggal, középkori szob­rokkal, sok porcelánnal és csi­szolt üveggel. Különösebb ér­dekességet itt alig találunk, annál jobban köt le a Némco­­vá-kiállítás, amely számos ügyesen elrendezett panelen a nagyon népszerű cseh írónő egész életútját mutatja be, közte pesti és losonci éveit is. Most márciusban volt száz esz­tendeje, hogy a cseh széppró­zának ez a halhatatlan alakja fiatalon, negyven éves korában elhúnyt és az évforduló itt, az ő szűkebb pátriájában, Brou­movban és a közeli Česká Ska­­licén, ahol iskolába járt, alkal­mat ad, hogy emlékkiállítások keretében nagy kegyelettel emgemlékezzenek róla, a fiatal, új olvasók szívébe zárják a Nagyanyót, a jóságnak és sze­retetnek ezt az el nem halvá­nyuló fényű alakját. EGRI VIKTOR rű a kiállított bútorzat is, kes­kenyek az ágyak, soványkák a szekrények, csak a szövőszék ormótlanul nagy, szinte a fél szobát tölti be. Ilyen állt min­den házban, viskóban, ez a szék adta a a szűkös kenyeret, meg a rokka, amely kora hajnaltól késő éjszakáig pergett a gyan­tás fenyőfaforgács lángja mel­lett, amelynek tartója ott áll a rokka mellett, mert olajlám­pára, gyertyára nem tellett. Régi idők, nehéz életet elénk idéző emlékek. Jól esik tudni, hogy pár lépéssel lejjebb, ugyanebben a házban a Knah­­lok, Kalinák, a Kručekek- Šrutekek ükunokái színházat játszanak fényszórók világában — az ő és huszita ősapjuk éle­tét elevenítik fel okulásul, em­lékeztetőül. EGY BOŽENA NÉMCOVÁ KIÁLLÍTÁSON Bartóň múzeumigazgató és Skaunic vállalatvezető társasá­gában egy napra Broumovba látogatok el. A főtéren megál­lunk a „Városi színház“ előtt és kisvártatva Skaunic elvtárs, — aki egyébként sokoldalú mű­kedvelő és a hronoviak maszk­készítője előkeríti a broumovi műkedvelők rendezőjét, Vladi­mír Záčeket. A prágai AMU-t elvégzett rokonszenves fiatal­ember felvezett a színpadra, megmutatja a háromszáz férő­helyes barokk-stílusú nézőteret is. Megtudbm tőle, hogy hetven­öt tevékeny tagja van a brou­movi Népi Játékszínnek — ez a hivatalos elnevezése a félhi­vatalosnak nevezhető színját­szó-csoportnak. Nem olyan igé­nyes a műsoruk, mint a hrono­­viaké, szatirikus komédiákat, cseh vígjátékokat és drámákat tűznek műsorukra, kabaréelő-Hronov nad Metují. Jirásek, a nagy cseh regényíró szülőház! A szmnaz teiso emeieten el­helyezett múzeumot pillanat­nyilag átrendezik, tatarozzák, de igazgatója, Oldrich Barton elvtárs jóvoltából mégis meg­tekinthetem. Egy órai nézege­tés után megállapíthatom, hogy kár lett volna elmulasztanom, mert a prágai Hvezda mellett itt található a legtöbb Jirásek­­emlék. Az a tény, hogy Jirásek itt született és munkásságának nagy része a városhoz, annak múltjához fűződik, különös ér­dekességet ad a két nagy te­remben elhelyezett gyűjte­ménynek. Sok emléktárgy be­szél Jirásek ifjúkoráról és a város nagy múltjáról, amely alkotásra ösztönözte. Barton igazgató mindössze három hó­napja, értő gazdája, kegyeletes gondozója a kis vidéki mú­zeumnak; azelőtt vállalatvezető volt gg két évi betegség után vette át a gyűjtemény kezelé­sét. Kedvére való, nagyon a szívéhez nőtt feladat ez, hiszen a mester az utolsó írásait neki diktálta, a huszas évek végén ő volt az íródeákja, müveinek gépelője. Feltámadnak a három évti­zeddel azelőtti emlékek, a tisz­telet mellett érzem a szerete­­tet is, amely az egykori író­deákból nagytudású szakembert nevelt. A kiállított tárgyakból a leg­jobban azok érdekelnek, ame­lyen Antonín ívnám, az eisu ] hronovi műkedvelő életére vo­natkoznak. Jirásek az „U nás“ i című négykötetes munkájában, 1 Kalinának nevezi ezt a Prágá- \ ban órásmesterséget tanult | sokoldalú kisiparost, a hronovi : plébániatemplom sekrestyését. ; Egy Jusztinka nevű zsidólány ■ volt a felesége, és ez a tény is i felvilágosodásra, az előítéle- 1 tekkel való szakításra vall. Egy mozgó Betlehemes-játék és más újítás is arról tanúskodik, hogy ügyes keze volt az órás­mesternek, a Hronovot ábrázo­ló festett színpadfüggöny pedig í arról, hogy a színjátszás mel- ( lett volt művészi érzéke is. 1 A függöny és faggyúgyertyák 1 köréállított bádoglapok arra t emlékeztetik a látogatót, hogy - az akkor csak néhányszáz lel- 1 két számláló községnek akad- 1 tak már rajongó színjátszói, t Igaz tehát, hogy a hagyomány- i nak termő az ereje, ha értő i szellemmel ápolják. < Néhány szekrény a környék r régi népviseletét, asszonyok 1 főkötőit és a vőlegények ruháit i őrzi. Elég egyszerű, szinte sze­gényes ez a népviselet és ez i arra vall, hogy a takácsok, sző- i vők és kelmefestők aligha éltek : nagy jólétben, nem engedhet- \ ték meg maguknak a suhogó í báusonykelmék, ezüst és arany- i fonalak, selymek és damasztok, \ gyöngyök és díszes boglárok t fényűzését. Ugyanilyen egysze- (

Next

/
Thumbnails
Contents