Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-06-19 / 25. szám
/ Fiatalok a virágos faluban Csonka Erzsébet az új falu egyik fiatalja. Ő az ifjúsági brigádok legjobb szervezője. Éppen virágok között van a kertben. Ki tudná megmondani, hogy most ki szebb, a virág-e, vagypedig ő. Naponta sportolnak Kelet-Szlovákia a múltban hazánk mostohagyermeke volt, a sportterek és testnevelési intézmények létesítése terén még a mai napig se hoztuk be a hiányokat, pedig ebből a szempontból is fokozottabb figyelmet szentelünk ennek a vidéknek. Ha figyelembe vesszük a keletszlovákiai kerület lakosságának számát, .akkor megállapíthatjuk, hogy még sokkal maradtunk adósak. A CSISZ kerületi vezetősége a CSTSZ-el valamint a KNV iskolaügyi osztályával közösen azt a határozatot hozták, hogy társadalmi munkával akarnak sporttelepeket és más testnevelési intézményeket életbeléptetni és ezért felhívással fordultak az ifjúsághoz, hogy segítsenek ebben a munkában. A felhívás a legszélesebb rétegekben is visszhangra talált, nap mint nap újabb vállalások születnek, növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik arra kötelezik magukat, hogy futballpályákat, röplabdapályákat és más sporttelepeket építsenek. Első helyen a Kassai Pedagógiai Inštitút tagjai jelentkeztek, akik a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy minden hallgató 69 brigádólát dolgozik , le sporttelepek építésénél. I, Hasonló kötelezettségeket vállaltak a kassai Technikai Főiskola hallgatói is. A sporttelepek építésére irányuló vállalások, teljesítésében igen szép eredményeket értek el a stražskéi CSISZ-tagok és pionírok is, akik futó- és ugrópályát, röplabda és jégkorongpályát építettek, a kezdeményezés a kilencéves általános iskola pionírtanácsából indult ki. Az iskola vezetősége bizto•sította a telket és a testnevelési egyesület szakmai tanácsokkal járult hózzá az építés megvalósításához. A stražskéi Chemka üzem biztosította a tereprendezésnél szükségesnek mutatkozó gépeket Ebből a példából is láthatjuk, hogy ha a fiatalok összefognak és igénybe veszik az idősebbek részéről mutatkozó készséget, akkor nem is olyan nehéz teljesíteni a feladatot. A fiatalok valóban mindent megtesznek, hogy módot nyújtsanak a napi egyórai testneveléshez. KISS GYULA S hl agyon jó helynek kelleti * ■ lenni annak a garamparti magaslatnak, ahol most Bény terül el, mert már kétezer évvel ezelőtt is lakott hely volt Lehet, hogy többen laktak ott mint ma. Az avarsáncok hatalmas körei tanúsítják ezt. A sáncokon belül több ezer főnyi avarnak lehetett helye. Katonáik őrködtek, pihentették szemüket a Garam szétterülő kanyargós folyása felett. Jó is, hogy itt voltak ezek a sáncok, mert ebből épült fel aztán a falu. Ma már ugyan a történelmi emlékvédő-bízott súg nem engedi bolygatni a sáncokat, még csak legeltetni sem szabad rajta. De amikor még nem adtak olyan sokat a kulturális emlékek megőrzésére, mint ma, hát a sáncokból hordták a földet az emberek a házak építéséhez. De hiszen mondhatnák is a bényieknek, hogy hordjanak földet, úgy sem hordanának. Téglából építik már itt is a házakat, és salakblokkból szép piros fedelüeket, villaszerűeket. Bény kis falu volt valamikor, de kinőtt a régi kfiretek közül. A sáncok a falut többfelé szelték. Különösen az utóbbi 10-15 év alatt óriási itt a fejlődés. Többet fejlődött talán ez a falu az utóbbi 15 évben, mint az avarvilágtól 1945-ig. Volt a faluban valamikor kolostor is, kastély és uradalmi intézöség, s nagyszerűen élhettek itt az urak. Éppen azért volt szegény a bényi lakosság, örökösen harcban állva az elnyomókkal Mindennel törődtek azok az urak, csak éppen a néppel a faluval nem. Vagy legalábbii csak annyira, hogy mennél jobban kiszipolyozzák az embereket. Aztán generációkat generációk váltottak fel, és a mai fiatalok is megjelentek az életben, akik sokat, nagyon sokat tettek a faluért. Tiba Mária, Sopron Ady Endre út 7 sz .Magyarország. Magyarul levelezne különböző témákról, 18 éves gyári munkás. Győré Károly, Budapest, 14 ker. Cházár Á. út 6 sz. Különböző témákról levelezne magyarul, 17 éves. Kertész József, Győr. Németh László utca 43 sz. Magyarország. Sportról, turisztikáról levelezne magyarul, 16 éves tanuló. Fábián Zsuzsanna, Pápa, Vörösmarty u 9 sz. Magyarország. Színész- és tájképgyűjtésről levelezne magyarul, 18 éves. Csóka Klára, Székesfehérvár, Ady Endre út 5 sz. Magyarország. Magyarul levelezne általános témákról, 18 éves diáklány. dulásra fordítják a pénzt, az illetékes járási szervek jutalomként megígérték, elintéznek számukra egy magyarországi utazást. Augusztus vége felé valósulna meg ez a kirándulás, szándékoznak a Balatont is megnézni. Turányi Vidor, az alapszervezet vezetőségének egyik tagja és Csonka Erzsébet, az alapszervezet titkárnője annyit beszél a különböző eredményekről, hogy gy or síróna kellene jegyezni. Most a sportolás és testnevelés terén akarnak gyökeres fordulatot elérni. A labdarúgó-csapat szereplése eléggé kielégítő, a harmadik osztályban az ejsó, bizonyára bekerül a második osztályba. De eddig csak labdarúgás volt a faluban, a néhány futballistán kívül a fiatalok nem sportoltak. Elsősorban a lányokat vonják be a sportolásba. A CSISZ segítségével a helybeli sportkör női kézilabda-csapatot szervez. Tekintettel a Garam közelségére a vízisportokat is megkedveltetik a fiatalokkal. Távolabbi tervük különböző turistautak szervezése. A gyermekek csoda jól érzik magukat a virágos iskolaudvaron. Kamillát csipegetnek, Csókás Károlyné tanítónő felügyel rájuk. Mogyorósi Csilla, Pápa, Bástya u. 22. sz. Magyarország. Színészképek gyűjtéséről levelezne magyarul. Bereczki Anna, Kiskúnfélegyháza, Fisch Emil utca 1-3 sz. Magyarország. Turisztikáról, sportról levelezne, magyarul, oroszul, 16 éves diáklány. Mészáros Rózsa, Sopron, Dimitrov tér 2 sz. Magyarország. Sportról, zenéről levelezne magyarul, 18 éves diáklány. Szalay Erzsébet, Pápa, Határ út 16 sz. I. em. 4. sz Magyarország. Színész- és tájképgyűjtésről levelezne magyarul, 16 éves. ' Kántor Lajos, Szob, Árpád út 19. sz. Magyarország. Különböző témákról levelezne magyarul és képeslapokat cserélne. Friedrich Zsuzsanna, Zalaegerszeg, Olajmunkás út 8 sz. Magyarország. Zenéről, irodalomról levelezne, magyarul, németül vagy oroszul. 16 éves diáklány. Lugosi Margit, Törökszentmiklós, Leánykollégium, Szolnok-megye, Magyarország. Ké peslevelezőlapokat cserélne és magyarul levelezne, Torpis József, Fülek, diáklány. SZERKESZTŐI A hronovi lirásek Múzeumban üzenetek { —------------------------------Mezőgazdász: Csakis a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán folytathatja tanulmányait. Szívességüket köszönöm: Hangszereket javításra küldje be a következő címre: J. Willmann, Bratislava, Jirásková 4. sz. Zsazsa: Vysoká škola výtvarných umení, Hviezdoslavovo nám. 18., Vysoká škola umelecko-prúmyslová, Praha, Nám. Krasnoarmejcú 8; Strední prúmyslová škola keramická v Béchyni; Strední prúmysl. škola v Karlových Varoch, Nám. Úderníku č. 14; Slov. Ľudová majolika, Lud. družstvo, Modra. Tanulnivágyó: Helyszűke miatt nem közölhetjük azoknak az iskoláknak a teljes jegyzékét, ahol érettségi után kétéves szaktanulmányokat lehet folytatni: Frydek-Místek, Str. Prúmyslová škola, (spec, olvasztás) Gépipari technikumok, Ostrava VII. Pŕerov, Setín, Plzeň, Mladá Boleslav, Kladno, Ostí nad/Labem. Elektrotechnická priemyslová škola, Bratislava, Praha I. Pŕíkopí 16 č.; Film, televízió, rádió, színháztechnika: Čimelice, Str. Prúmyslová škola; műanyagok feldolgozása: Gottwaldov, Nám. Rudé armády; Papíripar: Hostinné; Lisztfeldolgozás: Pardubice, Stalingradské nám. 116; Strední prúmyslová škola potravinárska; tejfeldolgozás: Kroméŕíž, Str. prúmyslová škola mlékárenská; Textilipar: Ústí nad Labem, StŕeS. prúm. škola textilní, Bútoripar: Praha III. Žižkov, Žižkové nám. 1, Prúm. škola, Bytové tvorby; talajjavítás: České Budéjovice: Resslová 6 sz. Str. prúm. škola stavební: vendéglátóipar: Karlovy Vary Str. ekonomická škola. Torpis József: A legutóbbi írás nem sikerült úgy, mint azt tőled elvárhatjuk. Ezért azt nem közöltüK, de a ballagásról írt cikkedet közöltük. Ratimorszky Gyula: Az írást sajnos, nem közölhetjük, mert nem sikerült a mondanivalódat teljesén kifejteni. Erről a témáról komoly tudományos írást Igen nagy eredmény Bényben egy női kézilabda-csapat megszervezése. A gazdag népi hagyományokkal rendelkező falu azelőtt talán nem is tűrt volna ilyesmit. A népi hagyományokat ápolni kell, de nem minden esetben kifejezetten haladó jellegűek. Bényben is inkább a feudális elmaradottságot fejezték ki többször a hagyományokkal, mint a haladást. Szakítottak is a mai fiatalok ezekkel a hagyományokkal. Korszer rüen öltözködnek, korszerűen dolgoznak, megváltozott egész gondolatviláguk. Kinyílt előttük a világ, ők belerepültek, mint a sasok. A falu egész arculatát ma a fiatalok képviselik. Oj generáció már a község vezetősége és a szövetkezet vezetősége is. A közösségi élet tört itt magának utat, jobban mondva törtek neki utat a fiatalok. A híres verekedő, valamikor önző lakosságból a mai társadalom komoly tagjai váltak. A hajdani búcsú járóhelyből teljesen új falu lett. Az önzést, a klerikális és az' úri elnyomás okozta Ma a korszerű virágos faluban új fiatalok étnek. Milyen sokat kellett itt dolgozni a társadalmi szerveknek, a pártnak és a CSISZ-szervezetnek, hogy 'ezt a nagy változást elérjék. BAGÓT A1 ISTVÁN Takács Vilmost, a szövetkezet elnökét és Járóka Gyulát, az agronómust kereste, mert egy kis szombat délutáni brigádmunkára gyülekeztek a fiatatok és érdeklődött, voltaképpen mit is kell tenniük. A kukoricatáblára irányították a fiatalokat. A silókukoricásban aztán megmutathatták, mit tudnak. Nincs itt baj a fiatalokkal, beszélték SZÍVESEN LEVELEZNÉNK Búcsúzás A füleki tizenkétéves középskolában is ballagtak már a anulók. Az ünnepély az érettségiző osztály tanteremlátogaásaival kezdődött. Énekelve végigjárták azokat a tantermetet, amelyekben oly sok szépet 2S jót tanultak. Utána kimentek az iskolából, és a CSISZ- tagok átadták a ballagóknak a hagyományossá vált tarisznyát. Ezekután Duray Miklós az srettségizők nevében búcsúbeizédet mondott. Beszédében megköszönte a tanárok fáradozását, munkáját. Majd megkérte az utánuk következőket, tiogy teljesítsék a rájukháruló feladatokat mind a tanulásban, mind az életben és kulturális téren. Agócs Valéria, a CSISZ iskolai szervezetének elnöknöje i többiek nevében búcsúzott a legidősebb tanulóktól, és megfogadta a szervezet nevében, hogy a feladatokat igyekeznek minél jobban elvégezni. A ballagás után az ünnepély az iskolában továbbfolytatódott. adásokat rendeznek és költészeti estéket. Žáček elvtárs és Máslo dr. a csoport dramaturgja arra törekszenek, hogy a közönséggel megszerettessék a színházat és igényét növeljék. A jövő esztendei műsoruk — így mondják — jóval színvonalasabb lesz. Broumovban a második látogatás a világhírű kolostori építkezésnek, a cseh barokk egyik legszebb remekének, K. J. Dienzenhofer alkotásának és a kolostor egyik szárnyépületében, az egykori gimnáziumban elhelyezett Božena Némcová emlékkiállításnak szól. Magát a kolostort, a kerület nyugalomba vonult apácainak hajlékát csak kívülről szemlélhettük meg, de megnézhettük arszágos hírű könyvtárát, amely csupán egyházi, vallásfilozófiai műveket tartalmaz. Gyönyörű templomába, a barokk templomépítészetnek magával ragadó remekébe is betekintést nyerhettünk. Nyaranta tízezrek reresik fel ezeket a barokkrenekeket és idén alkalmuk lesz megnézni az iskola aulájában elhelyezett Némcová emlékkiállítást is. Mint minden nagymúltú kisvárosnak, úgy Broumovnak is van múzeuma a szokott kiállítási anyaggal, középkori szobrokkal, sok porcelánnal és csiszolt üveggel. Különösebb érdekességet itt alig találunk, annál jobban köt le a Némcová-kiállítás, amely számos ügyesen elrendezett panelen a nagyon népszerű cseh írónő egész életútját mutatja be, közte pesti és losonci éveit is. Most márciusban volt száz esztendeje, hogy a cseh szépprózának ez a halhatatlan alakja fiatalon, negyven éves korában elhúnyt és az évforduló itt, az ő szűkebb pátriájában, Broumovban és a közeli Česká Skalicén, ahol iskolába járt, alkalmat ad, hogy emlékkiállítások keretében nagy kegyelettel emgemlékezzenek róla, a fiatal, új olvasók szívébe zárják a Nagyanyót, a jóságnak és szeretetnek ezt az el nem halványuló fényű alakját. EGRI VIKTOR rű a kiállított bútorzat is, keskenyek az ágyak, soványkák a szekrények, csak a szövőszék ormótlanul nagy, szinte a fél szobát tölti be. Ilyen állt minden házban, viskóban, ez a szék adta a a szűkös kenyeret, meg a rokka, amely kora hajnaltól késő éjszakáig pergett a gyantás fenyőfaforgács lángja mellett, amelynek tartója ott áll a rokka mellett, mert olajlámpára, gyertyára nem tellett. Régi idők, nehéz életet elénk idéző emlékek. Jól esik tudni, hogy pár lépéssel lejjebb, ugyanebben a házban a Knahlok, Kalinák, a Kručekek- Šrutekek ükunokái színházat játszanak fényszórók világában — az ő és huszita ősapjuk életét elevenítik fel okulásul, emlékeztetőül. EGY BOŽENA NÉMCOVÁ KIÁLLÍTÁSON Bartóň múzeumigazgató és Skaunic vállalatvezető társaságában egy napra Broumovba látogatok el. A főtéren megállunk a „Városi színház“ előtt és kisvártatva Skaunic elvtárs, — aki egyébként sokoldalú műkedvelő és a hronoviak maszkkészítője előkeríti a broumovi műkedvelők rendezőjét, Vladimír Záčeket. A prágai AMU-t elvégzett rokonszenves fiatalember felvezett a színpadra, megmutatja a háromszáz férőhelyes barokk-stílusú nézőteret is. Megtudbm tőle, hogy hetvenöt tevékeny tagja van a broumovi Népi Játékszínnek — ez a hivatalos elnevezése a félhivatalosnak nevezhető színjátszó-csoportnak. Nem olyan igényes a műsoruk, mint a hronoviaké, szatirikus komédiákat, cseh vígjátékokat és drámákat tűznek műsorukra, kabaréelő-Hronov nad Metují. Jirásek, a nagy cseh regényíró szülőház! A szmnaz teiso emeieten elhelyezett múzeumot pillanatnyilag átrendezik, tatarozzák, de igazgatója, Oldrich Barton elvtárs jóvoltából mégis megtekinthetem. Egy órai nézegetés után megállapíthatom, hogy kár lett volna elmulasztanom, mert a prágai Hvezda mellett itt található a legtöbb Jirásekemlék. Az a tény, hogy Jirásek itt született és munkásságának nagy része a városhoz, annak múltjához fűződik, különös érdekességet ad a két nagy teremben elhelyezett gyűjteménynek. Sok emléktárgy beszél Jirásek ifjúkoráról és a város nagy múltjáról, amely alkotásra ösztönözte. Barton igazgató mindössze három hónapja, értő gazdája, kegyeletes gondozója a kis vidéki múzeumnak; azelőtt vállalatvezető volt gg két évi betegség után vette át a gyűjtemény kezelését. Kedvére való, nagyon a szívéhez nőtt feladat ez, hiszen a mester az utolsó írásait neki diktálta, a huszas évek végén ő volt az íródeákja, müveinek gépelője. Feltámadnak a három évtizeddel azelőtti emlékek, a tisztelet mellett érzem a szeretetet is, amely az egykori íródeákból nagytudású szakembert nevelt. A kiállított tárgyakból a legjobban azok érdekelnek, amelyen Antonín ívnám, az eisu ] hronovi műkedvelő életére vonatkoznak. Jirásek az „U nás“ i című négykötetes munkájában, 1 Kalinának nevezi ezt a Prágá- \ ban órásmesterséget tanult | sokoldalú kisiparost, a hronovi : plébániatemplom sekrestyését. ; Egy Jusztinka nevű zsidólány ■ volt a felesége, és ez a tény is i felvilágosodásra, az előítéle- 1 tekkel való szakításra vall. Egy mozgó Betlehemes-játék és más újítás is arról tanúskodik, hogy ügyes keze volt az órásmesternek, a Hronovot ábrázoló festett színpadfüggöny pedig í arról, hogy a színjátszás mel- ( lett volt művészi érzéke is. 1 A függöny és faggyúgyertyák 1 köréállított bádoglapok arra t emlékeztetik a látogatót, hogy - az akkor csak néhányszáz lel- 1 két számláló községnek akad- 1 tak már rajongó színjátszói, t Igaz tehát, hogy a hagyomány- i nak termő az ereje, ha értő i szellemmel ápolják. < Néhány szekrény a környék r régi népviseletét, asszonyok 1 főkötőit és a vőlegények ruháit i őrzi. Elég egyszerű, szinte szegényes ez a népviselet és ez i arra vall, hogy a takácsok, sző- i vők és kelmefestők aligha éltek : nagy jólétben, nem engedhet- \ ték meg maguknak a suhogó í báusonykelmék, ezüst és arany- i fonalak, selymek és damasztok, \ gyöngyök és díszes boglárok t fényűzését. Ugyanilyen egysze- (