Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-16 / 3. szám
(Folytatás előző számunkból) rajta felejtette szemét, mindig AZ EDDIG KÖZÖLT / fölmerült tudata alól megszer- RÉSZEK RÖVID TARTALMA: zésének a története. Hedvig Prágában összeveszik férjével és haza indul szüleihez. Szülőfaluja távol fekszik a vasúttól, ahová a nagy hófúvás miatt nem közlekedik az autóbusz. Hedvig gyalog vág neki az útnak és félig összefagyva egy tanyára jut, ahol Karel, a régi udvarlója lakik feleségével, Zdenával. Karel a csaholásra már délután felfigyelt. A bezárt ablakon keresztül megismerte az egyik kutya magashangú szükölését. Egy nappal azelőtt., a „Három tölgy“ melletti hótorlasz fölött látta a falkát. Nem tudott visszaemlékezni, honnan ismeri a sárgafoltos, magaslábú juhászkutyát. Esze ágában se volt viszszamenni és kutyafalkát hajkásznl. Zdena a fiúcskát szoptatta. Melle duzzadozott a tejtől. Karel úgy tett, mintha észre se venné. Ügy ült a borotválkozáshoz, hogy arccal Zdena felé forduljon. Mindjét ténykedést szemmel kísérhette, és nem tette azt a benyomást. mintha Zdenát különösképpen figyelné. ( Zdena néha föltekintett. Arca még sápadt volt, ajka kicserepesedett. De elmosolyodott. Abban a pillanatban Karel szerette. A konyhát most áthatotta valami ősrégi meghitt békesség fuvalma, talán még abból az időből, amikor az első család megalakult. Fuldoklott a megszólalás vágyától. Meg kellene mondania Zdenának, hogy mindenért neki tartozik köszönettel. És hogy már szívesen vele aludna. Ezen gondolatok közül , qzonban egyet sem közölt Zdenával fennhangon. Mindenem megvan, ötlött az agyába. Most már igen. A rossz már mögöttünk, mondta magában, mikor Zdenára és fiára nézett. Karel elkáromkodta magát. Belevágott az állába. Zdena ijedten összerezzent, a gyermek felzokogott, mert a mellbimbója kiesett szájából. Zdena visszatette és Karéira nézett. — A forradásba szeltél? — Nem. Nem a forradásba. Szidta a pengéket. A nemzeti és községi vállalatok néhány gyalázatosán komisz minőségű pengét hoztak forgalomba. Élességük szerint helyük a kapa és kasza közt volt valahol a félúton, ám sokkal silányabb acélból készültek, mint azok. Akadt két-három jó márkájú penge is, de ezeket nem lehetett felhajszolni. Mindehhez járult, hogy szakálla igen furcsán nőtt: arcáján alig pelyhedzett, álián jóval sűrűbben sarjadzott, nyakán őserdőszerű bozontban burjánzott. A kiserkenő vért gyapotcsomóval fölitatta. A tükör korongján megpillantotta a régi forradást Ferdén iveit az egész áll hosszában, egy ujjnyira az új sebhelytől. Valahányszor ségi hivatalt, valamint Schrack nagybirtokát. Ám katonaság szállt ki és ő két esztendeig ült bújtogatásért. A fogházban gümőkórt szerzett, halálig nyavalygott. «— Mondom neked fiam, ne ártsd magad abba a dologba, mi közöd az EFSZ-hez, eredj 'inkább, vissza a téglagyárba, — intette óvatosságra édesanyja. — Nem is igen érthetsz te a szövetkezethez. — De értek, anyám, hogyne értenék! Megválasztották az EFSZ első elnökének. Hamarosan fölfordult néhány tehenük. Sejtette. hogy valaki mérget dobott a vályúba. Szabotálásről beszélt, kihivta a nemzetbizötvenkettőben elagyábugyálták. Még ma se tudja kicsoda. Bizonyára a parasztok. Az EFSZ ügyében agitált. Téglagyárt munkás társaival együtt házról-házra járt a belépési nyilatkozatok űrlapjaival. Kovái, Hedvig apja, kertjén keresztül kiszökött az erdőbe, hogy az agitátorok ne találják otthon. De a téjbegyűjtő-állomás mellett „parlamentet“ tartottak a parasztok. Kővár elhíresztelte, hogy a szocializmus bakot lő. Karel otthagyta a téglagyári munkát, hogy elegendő ideje legyen a szövetkezet megalakítására. — Nem szeretnek, fiam, — féltette anyja. — A parasztok saját magukon kívül senkit sem szeretnek, anyám! Bolsevik!, akárcsak az apja volt, — terjesztették a középparasztok. Nem hazudtak. Karel atyja sok évig elnöke volt egy kommunista pártsejtnek. Egész haláláig. Családját szabóskodással tartotta el, de még műhelye sem volt; egyetlen szobájukban űzte mesterségét, ugyanez a helyiség volt a konyha is. Az első háború után a helyi forradalmi megmozdulást irányította. Szerzett néhány fegyvert és egy csoportnyi téglaégetővei megszállta a köztonsági szervezetet, mindenkit gyanúsftott. Az volt az érzése, hogy a járási hivatalok igen vontatottan, hanyagul járnak el a parasztokkal szemben. Karel más metódus híve volt. Megfenyegette a földműveseket régi bűneik miatt. Jegyzéket állított össze arról, ki, mit lopott a háború végén, amikor a német Schrack eliszkolt. És valóban egyesek készséggel aláírták a belépési nyilatkozatot. Ám Kovái, Maruha, Lhoták és Palec hajthatatlanok voltak. Tetejébe még a járási párttítkár alaposan meg is bírálta. — Nem juttatod érvényre a proletárdiktatúrát, ellenben te vagy a község diktátora! — vetette szemére. — Ismerem én jól őket. Tudom én mi kell a parasztnak! — védekezett. A járási aktíván egész nap a munkás-paraszt szövetségről tárgyaltak. — Azt hiszed, hogy a szocializmust egyedül felépítheted? — tette nevetség tárgyává Karéit a párttitkár. Tudta, amit tudott. Igen jól ismerte a parasztot. Anyja évek hosszú sorén át napszámban dolgozott, Kováihoz is eljárt. Míg Hedvig nem ment férjhez, Karel is kisegített náluk. Most gyűlölte őket. És éppen, amikor a jelzett ülésről visszatérőben hazafelé tartott, a „Három tölgy“ mögül álcázott emberek csoportja nekitámadt. Arcukat fekete zsák takarta, a kiollózott lyukakban gonosz szemek tüze égett. Fején keresztül füvesponyvát hajítottak, földre döntötték és bottal, husánggal, csövekkel egyba-főbe verték. Ordított — a ponyva csaknem megfullasztotta. Egy szót sem ejtett senki a támadók közül, nehogy elárulják kilétüket. Fejét válla közé húzta és kézzel karral védte. Hogy agyon ne verjék. De azt azok nem is akarták. Ilyen messzire mégse ragadta őket gyűlöletük. Mikor Karlova felé vánszorgott, tombolt mérgében. Minaicében betért az első ház pitvarába. Fintajzl nem volt otthon. A kocsmában ült. — Az istenért, ki tette ezt veled? — jött ki a pitvarba Fintajzl Zdena, egy tizenhétesztendős süldőleány. Nem volt már édesanyja, megölte a szégyen. Karel bement a konyhába. Az eldöngetéstől kimerültén is észrevette, hogy Zdena puszta burgonyát vacsorázik. Fintajzl lánya minden keresetét elitta a kocsmában. (Folytatás köv. számunkban) ,VW.VA\V.,.V.,.VA\V/.,.VA,AWAVVV.W.V.,.,.V Az öreg fa is kivirágzik A gyermekek segítséget várnak. Sok száz tanító megy Afrikába tanítani Európából és Ázsiából, hogy felszámolják Afrika felszabadult népeinek elmaradottságát. Képünkön egy Indiai tanító a ragadozó rovarok elleni védelemre oktatja tanítványait. Az ember a címről ítélve azt hinné, hogy egy poros giccsről van szó, olyanról, mint a Piros bugyelláris vagy a Vén bakancsos, de az előadás megnyugtatja az embert és önkéntelenül is ezek a gondolatok ótlenek fel benne: A Magyar Területi Színház annyi kísérlet és útkeresés után végre megtalálta a saját dramaturgiai profilját? A sikeres és átütőerejű Remarque Utolsó felvonása után ez már a második komoly szakmai siker és a színház tervei szerint ezt követi majd Arbuzov fél világot bejárt színmüve, majd Egri Viktor Öt perc rettegés című vígjátéka, amelyet a színház a napokban kezd el próbálni Műnk István, illetve Konrád József rendezésében. Ján Kákoš vígjátéka nem egetrengető mű. Ne várjunk a fiatal, tehetséges írótól hibátlan, tökéletes alkotást, amelylyel a nála idősebb és tapasztaltabb drámaíróink is a mai napig adósak maradtak. Kákoš vígjátéka hasznos, mai tárgyú, becsületesen megírt darab, amely könnyű, derűs formában elszórakoztatja az embert. Hogy hasonlattal éljek olyan, mint egy kislány, akiről azt mondják az emberek, hogy ugyan nem világszépség, de csinos és érdekes. És úgy vélem, az ilyen kislány mindig rokonszenvesebb az egyszerű emberek számára, mint a női alakot öltött nyolcadik világcsoda. Bizonyos előítélettel veszem az olyan prózai darabokat, amelyekhez utólag írnak zenét és dalokat. Szerintem az ilyen művészet — eső után köpönyeg — mert nem a mondanivaló, hanem a rendező, vagy a színház dramaturgiájának ilyen vagy olyan, ügyes vagy kevésbé ügyes mesterkedése szülte meg a zenei formát. Kákoš darabjának nincs ilyen mellékíze Monoszlóy M. Dezső ötletes és könnyed dalszövegei. Bartolomej Urbanec stílusos, modern zenéje és persze nem utolsó sorban a rendező Ondrej Rajniak modern rendezői koncepciója a zenét szerves részévé tette az előadásnak. Ha már szó esett a rendezőről. időzzünk még egy percet Ondrej Rajniak, a nyítrai színház igazgatójának komáromi vendégszereplésénél. Véleményem szerint gazdagította hathetes munkája a színházat. Rajniak nemcsak jó pedagógus, jó színházigazgató, de mai modern ember is. És szerintem ez látszik meg elsősorban a komáromi bemutatón. A ma könnyedsége, egyszerűsége és közvetlensége, a mai falu atmoszférájának művészi megteremtése legnagyobb erénye a komáromi előadásnak. Rajniak bizonyos mértékben adósunk maradt Cabala Vince és Kukán Miska alakjának megformálásánál. Cabala Vince a szöveg szerint is. sokkal, aktívabb, mozgékonyabb, gyorsabb, mint ahogy ezt Bugár Béla, máskülönben igen tehetséges alakítása bizonyítja. Kukán Miska az első két felvonásban nem találja meg a helyét — ez elsősorban a szövegkönyv, de úgy vélem a rendező hibájának is tudható be! Rajniaknak talán még fel lehetne róni helyenként az ütem, a tempó lassúságát, nyugodtságát. De ezek véleményem szerint csak apró szépséghibák, amelyek nem növik túl a becsületes rendezői munka erényeit. A színészek majdnem kivétel nélkül jó munkát végeztek. Hiteles alakítást nyújtott Fazekas Imre Lovászik István szerepében. Nagyban megkönynyítette munkáját a szerepre előnyös exteriőrje. Király Dezső és Siposs Ernő Bogya Mátyás és Barát Ignác szerepében méltó és humoros ellenfelek voltak. Szabó Rózsi, Szentpétery Aranka és Bugár Béla közvetlen, szép alakítást nyújtottak Nádasdy Károly Márton szerepében kiegyensúlyozott, nyugodt volt. Véleményem szerint ez az alakítás egyik legjobb munkád a színháznál. Adósunk maradt most az egyszer egy bizonyos mértékben Palotás Gabi, aki nem tudott Megismertem? Ki ez a neves fiatal filmszínésznő? TUDTAM! Melyik filmből való ez a jelenet? (A film egy cseh kisváros diákjainak tragikus életét eleveníti fel a fasiszta megszállás éveiből.) Eltaláltam? Ki ez a híres cseh színész? FIGYELMEZTETÉS A VERSENYZŐKHÖZ! Ne felejtsék el, hogy a mai versenykérdéseken kívül még három kérdést teszünk fel a filmszínészettel kapcsolatban lapunk következő számaiban. A megfejtéseket egyszerre, a filmművészetről szóló valamennyi kérdés leközlése után, tehát három hét múlva kell beküldeni, amikor majd részletesen megírjuk a beküldés módját. Sok sikert a versenyhez! Szerkesztőség. még teljes mértékben azonosulni Rojtosné szerepével. Szerintem még nem használja ki eléggé azt a sok-sok színt és bő humort, amely a figurában rejlik. Dikciójában több még a retorika, mint az átélés, mint a meggyőző, művészi hitel. „Az öreg fa is kivirágzik" című derűs vígjáték cselekménye a mai fiatalok problémáit tükrözi művészi formában, és ezért közvetlenül tud hatni falu|i fiataljaink gondolatvilágára.' Természetes, mai humora elszórakoztatja a kö« zönséget. összegezésül még ennyit: reméljük, hogy a Magyar Területi Színház nem tér le már erről a helyes útról, amelyen elindult — és bízunk benne, hogy a következő bemutató ismertetésekor leírhatjuk azt is, hogy ez a helyes út nem csak ígéret maradt, hanem objektív valóság — amely az egyidejű drámából és a mai életből táplálkozik. Klimits Lajos Az öreg fa is kivirágzik című vígjáték egyik jelenete.
