Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-12 / 24. szám

'A‘i ésK há^a* al leket tikost ha pedig megcsinál­tatják (nem egyszer­re, fokozatosan, nyá­rinak és őszinek), valóban ,,elegáns“ kismamák lesznek, s mostantól egészen a terhesség végéig rendesen és prakti­kusan lesznek öltöz­ve. A mintás kiskosz­tüm készülhet vasta­gabb selyemből, vá­szonból, vagy „Sida­­ra“-ból. A nyakmeg­oldás lehet reveres megoldással is, s esetleg rövid ujjak­kal lehet a kabátka. A szoknyája hátul mély ránccal készül, hogy bővíteni lehes­sen. Derékben gumi­ra legyen, mert így jobban alkalmazkodik az állandóan növekvő derékbőséghöz. A másik kétrészes mo­dell a legszebb lenne sötétkék vékony szö­vetből, fehér piké gallérral. Hű­vösebb nyári napokon estére is megfelel, ősszel színházba is viselhető. A 3. modell elegáns ruha, egyszínű vagy mintás se­lyemből készül, kabáttal ősszel is megfelel ünnepélyes alkal­makra. A kötényruha a legprak­tikusabb mindennapi kismama­ruha viselet. Készülhet vászon­ból, vékony szövetből. Külön­féle tarka, vagy egyszínű blú­zokkal mindig szép viselet. Szintén szép és praktikus a vé­gig gombolós ruha, nagyon szép pl. sötétkék vászonból, fehér paszpolozással. A kötényruha és ez hivatalba is megfelel. A kismamaruha készítésénél vigyázni kell arra, hogy világos színű és nagy mintájú. Színek közül a kék esetleg zöld árnya­latai felelnek meg a legjobban, ami a mintát illeti, legszebb a pettyes, pici kockás, vagy el­vétve apró mintás (virágom). „Bébi“-nek legközelebb válaszo­lunk többi kérdéseire. „FEHÉR GA­LAMB“: Fehér taftját a mellé­kelt modell sze­rint csináltassa. A felsőrész sima, testhez simuló, a szoknya derékban1 húzott. A szok­nyán lévő szalag­­díszítés erősebb rózsaszínű vagy fekete keskeny bársonyszalag, ezzel van szegve a kivágás és pici ujjak széle is. Ugyan­ezekből a szalagocskákból állít­juk össze a széles övét is. A ruha alá feltétlenül rózsaszín kombinét viseljen. A kivágás lehet kisebb is, de egészen ma­gasan nem volna szép. „MATRÓZ“: Nem írta meg korát, sem azt, hogy milyen mintájú az anyag, amelyre a fe­hér matrózgallért akarja. A fe­hér gallér általában csak ruhák­ra alkalmas, nyári mintás blúzra nem. A blúz lehet kikötős, ahogy írja, de a gallérja saját anyagjából legyen, de semmi­esetre sem matróz — ha csak nem 15 éven aluli — hanem mo­dern nyakkendőben végződő sál­­gallér, ahogyan azt rajzolta. Mintás szoknyához mintás blúz nem való, ez nagyon ízléstelen. „Gombház sej .. Leve­lében minden részletre ki­tért, csak éppen a legfon­tosabbra nem vagyis hogy min vesztek össze. A fiú viselkedését és barátja előtt tett kijelentését ugyanis ép­peri ezzel az okkai lehetne megmagyarázni. így azon­ban nem tudjuk, maga volt-e a hibás tehát kezde­ményezhetne a barátság folytatását. Ellenkező eset­ben ugyanis a fjftnak kelle­ne kezdeményeznie a kibé­külést Ha a fiú továbbra is ilyen zárkózottal! viselkedik, hagyja, várja meg, amíg magától megváltozik. „Egy húszéves- barna lány“: 1. A májfolt a bőr festékzavarainak a követ­kezménye. Keletkezhet va­lamilyen betegség kisérője­­leként, de ilyesmitől függet­lenül is. Ami a kezelését illeti, 21. számunkban írtunk róla. Ugyanezt üzenjük „Búzavirágának is. 2. A száj körüli ráncokat krémezze, (zsíros krémmel) mégpedig úgy, hogy a krémet a rán­cokkal ellenkező irányban keni be, s a mozdulatot jó­­néhányszor ismételje meg. (Folytatás) Természetesen a magassághoz előirt súlyt ném szabad tűi szi­gorúan venni, három, sőt öt kg eltérés még nem hiba. Tekin­tetbe keil venni az egész alak felépítését, a csontok erősségét, így azután mindenki kiszámít­hatja. mennyi a fölösleg, hány kilót kell lefogynia. Tudni kell még azt is, hogy hirtelen le­fogyni nem szabad, mert az könnyen egészségünk rovására mehet. Felhívjuk még a fiatal lányok figyelmét, hogy serdülő, fejlődő korban nem szabad fo­gyókúrát tartani, aki túl kövér­nek érzi magát, sporttal, torná­val vigyázzon az alakjára. Amint már említettük, aki le kar fogyni, vagy a súlyát akar­ja megtartani, tisztában kell lennie azzal, mely ételek hizlal­nak, mitől kell óvakodnia. Tehát, hizlal: a zsír (zsíros hús, zsíro­sán elkészített étel), mindenne­mű lisztféle (sült és főtt tészta, gombóc, fehér kenyér és pék­sütemény), tejtermékek közül a tejszín, tejföl, mindennemű édesség (csokoládé, kakaó, cu­korka, torta, krémek, méz, lek­vár, dió, mák), gyümölcsök kö­zül a banán, görög és sárga dinnye, szőlő és körte (nagy cukortartalmuk miatt), hizlal továbbá a burgonya és a rizs. Aki nem akar hízni — tehát nem eszik egyes ételeket — kü­lönösen kell ügyelnie arra, hogy étrendje tápláló, de nem hizlaló ételekből álljon, különben szer­vezetében beteges elváltozások történhetnek, éppen ezért állan­dóan szem előtt kell tartani a vitamin-, fehérje- és szén­hidrát szükséglet fedezését. Tudvalévő, hogy vitamindús és emellett semmit nem hizlal: mindennemű zöldség. Ehetjük nyersen és főbe, fogyókúrások­nak különösen nyersen és egy­szerűen vízben kifőve ajánlatos. (Igen ízletes így pl. a karfiol) A másik vitaminforrás a gyü­mölcs. Különösen nincs hizlaló tartalma az almának. Még jobb gyümölcs helyett is nyers zöld­séget fogyasztani, mert így a cukortartalmat biztosan kizár­juk. Erre alkalmas zöldségek pl. a karalábé, zöldpaprika, sárga­répa és különösen a paradicsom, ez. teljesen pótolja a gyümöl­csöt. (Folytatjuk) Mit tudunk a cigányokról? Nagy József kassa1 olvasónk fordult ezzel a kérdéssel a szerkesztőségünkhöz Felkeres­tük Horváth Emília elvtársnőt, a Szlovák Tudományos Akadé­mia néprajzi kutatóintézetének ismert dolgozóját, — aki most rendezi sajtó alá a cigánykér­déssel foglalkozó müvét, — hogy a felvetett kérdésről be­szélgessünk. A szerkesztőségünkbe befu­tott kérdések közül ezentúl he­tenként kiválasztjuk majd a legérdekesebb kérdést, felke­ressük a leghivatottabb szak­embereket, tudósokat, művé­szeket, hogy adják meg a vá­laszt és azt lapunkban leközöl­jük. Kérjük olvasóinkat, hogy tudományos, politikái, kulturá­lis és egyéb kérdéseikkel bát­ran forduljanak szerkesztősé­günkhöz. * Már a középkori krónikák is megemlékeznek a cigányokról. A XIX. századig azt hitték, hogy Egyiptomból jöttek Euró­pába. Ma azonban tudjuk, hogy a cigányok őshazája India. Eh­hez a tudományos .megállapí­táshoz egy véletlen epizód ve­zetett. Egy Vály nevű, Komá­romból származó és a leideni egyetemet látogató főiskolás indiai diákokkal barátkozott össze, akik a szanszkrit nyelvet VAJON MI KÉSZTETTE A CIGÁNYOKAT ARRA, HOGY NOMÁD ÉLETET FOLYTASSANAK? A kutatók véleménye meg­egyezik abban, hogy a cigányok ősei Indiában, a nomád tör­zsekhez tartoztak, amelyekből a gazdasági körülmények foly­tán az úgynevezett negyedik kaszt, a páriák keletkeztek. Ezeknek semmiféle joguk sem volt, a felsőbb kasztoktól csak tisztes távolságban építhették fel odúikat. Ebbe a kasztba tartoztak a kovácsok és a ze­nészek. Leírhatatlan nyomorban éltek, döglött állatok húsával táplálkoztak, mindig nyílt tű­zön, közösen főzték meg elede­lüket. Egymás között házasod­tak, a legközelebbi rokonság sem képezett házassági aka­dályt. A páriák dolgoztak a fel­ső kasztokra. Ezek minden ere­jüket kiszipolyozták. A páriák gyűlölték a társadalmi rend­szert. Ahol tudták, becsapták vagy meglopták az elnyomókat. Csakis a megengedett foglalko­zásokat űzhették. Például ló­­kupeckedéssel, mágiával, ku­­ruzslással foglalkozhattak és vándorzenészek lehettek. In­diában még ma is léteznek vándorzenészek, ezeket domi­­nak nevezik és érdekes, hogy a cigányokat is ezzel a névvel illetik. A páriák a szörnyű gaz­dasági nyomás alól menekültek hazájukból, Perzsián, örmény­­országon és Görögországon ke­resztül szivárogtak be Európá­ba. A*, cigány nyelv szókincsén figyelhetjük meg a legjobban, hogy a cigányvándorlésok mi­lyen országokon keresztül ve­zettek. HOGYAN TUDTÁK MEGŐRIZNI SAJÁTSÁGOS TULAJDONSÁGAIKAT ÉS SZOKÁSAIKAT? A cigánycsoportok Európában nagyon nehezen boldogultak. A lakosság mindenütt bizalmat­lanul és ellenséges érzelmekkel fogadta a cigányokat. A csá­szári dekrétumok törvényen kívül helyezték őket. Majdnem két évszázadon keresztül rab­szolgaként bántak velük. Még 1847-ben rabszolgaként adták el a cigányokat Beszarábiában, anélkül, hogy reményük lett volna a felszabadulásra. A job­bágyság eltörlése a cigányok számára nem jelentett még felszabadulást. Az évszázados faji megkülönböztetések ideje alatt kénytelenk voltak bujkál­ni, sehol sem engedték meg a letelepülésüket, úgy, hopy a hagyományos foglalkozási ágakat űzték, lókupecek, ková­csok, vályogvetők, kuruzslók és persze zenészek voltak. Mária Terézia uralkodása új korszakot jelent a cigányok történetében. Rendeletet adott ki, mely szerint 7—12 éves korban parasztcsaládoknál kel­lett elhelyezni a cigánygyere­keket. A cigányok a többi la­kossággal egysorban építhettek házat és megengedték a vegyes házasságot is. Az első köztársaság idején több diszkriminációs jellegű törvényt léptettek életbe. Az a tilalom, mely szerint a cigá­nyok csak három napig tartóz­kodhatnak egy községben, egyenesen arra késztette őket, hogy lopjanak és aztán gyorsan továbbálljanak. MILYEN HELYZETBE KERÜLTEK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN? A fasiszta német megszállás alatt álló országokban dühön­gött a faji megkülönböztetés, a cigányoknak nem volt, szabad vonaton vagy autóbuszon utaz­ni, nyilvános helyiségekben mutatkozni Tömegesen össze­­fogdosták őket koncentrációs táborba gyűjtötték, ahol töme­gesen végezték ki őket. HOGYAN OLDOTTÁK MEG A CIGÁNYKÉRDÉST A SZOVJETUNIÓBAN? A cigányok a történelem so­rán valóban csak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom !gy élnek ma nálunk a cigányok Házilag készített cigányhegedú (lavuta). után lettek egyenrangú polgá­rok. Lehetővé tették számukra, hogy letelepedjenek, gyerme­keiket iskolába járassák és be­kapcsolódjanak az építő mun­kába. Cigánykolhozok termelő­­szövetkezetek alakultak. 1927- ben fektették le a cigány abc-t. Ekkor jelent meg a Romani zorja című első cigányújság a világon. Az írószövetségben 1930-ban külön cigány tagozat alakult. Moszkvában és Lenin­­grádban állandó Cigányszínház nyílt, ahol többnyire a cigány­szerzők darabjait adják elő. A legmagasabb funkciókban, hivatalokban, mindenütt talál­kozunk cigányokkal Ml A HELYZET NÁLUNK? A Május 9. Alkotmány teljes jogú polgároknak ismeri el őket, munkát és igazságos bért biztosit számukra. A cigányok az üzemekben, az EFSZ-ekben, az iskolákban, kórházakban mindenütt megmutatták, hogy bármilyen munkahelyen becsü­letesen megállják helyüket. Lassanként eltűnnek a cigány­putrik a falvak yégéröl és em­berekhez méltó házakba köl­töznek, rendezett családi életet élnek. Sok nehézséggel küzdünk még. míg lebontjuk az évszáza­dokon keresztül mesterségesen szított faji gyűlöletet és eltűn­nek a múlt csökevényei M. M. HÍREK A TUDOMÁNY & a technika ZONGORA A MELLÉNYZSEBBEN? A cím kissé túlzott, de Hja ! II s z a n o v moszkvai mérnök i mégis kiáll mellette. Olyan < elektronikus zongorát szer- I kesztett, amely hat kilogram- ; mot nyom és úgy lehet elhe- 1 lyezni, akár egy televíziót. Az i új zongora hangja nem is any- i nyira a zongora hangjára, mint < inkább az emberi hangra emlé- í keztet. Ilszanov már több ilyen i zongorát szerkesztett és érdé- 1 kés, hogy mindegyiknek más < és más a hangja. Most egy hétoktávos újtlpusú zongora készítésén dolgozik, hossza 85 cm és 20 kg-nál nem nyom többet. Vajon a klasszikus zon­gorák már a múzeumba kerül­nek? . dést, vajon mi történik a víru­sokkal, amikor nem okoznak járványszerű megbetegedése­ket? Megállapították, hogy pél­dául a lovak encelalomielitiszet okozó vírusok sziklás hegyek között tartózkodnak, tél alatt az alvó kígyók szervezetében húzódnak meg, nyáron megfer­tőzik a kígyókra szálló szúnyo­gokat. azok meg viszont az emlősállatokat és így kerülnek a lovakhoz is. Mihelyt megis­merjük a vírusok életciklusait, könnyebben vesszük fel a har­cot a vírusos megbetegedések­kel szemben. MIÉRT VILÁGÍTANAK A SZENTJÁNOSBOGARAK? Erre a kérdésre a biokémi­kusok nemrég a Moszkvában tartott kongresszuson adták meg a feleletet. A tudósok megállapították, hogy öt mil­liárd évvel ezelőtt, amikor a Föld csak kialakulófélben volt még nem létezett atmoszféra HOL TELELNEK A VÍRUSOK? A vírusos betegségek idény­jellegűek. Feltehetjük a kér­• Japánban halhúsból ké­szítenek virslit. Az enyhén füstölt virslit hűvös helyen hosszabb ideig is tárolhat­ják. Egész Nyugat-Európát elárasztották ezzel a „cse­megével". ☆ • A prágai postabélyeg világkiállításon a látogatók­nak majd alkalma nyílik ar­ra, hogy végignézzék, ho­gyan készülnek a bélyegek. • A Budapesti Mezőgaz­dasági Kiállítás nevezetes­sége a most épülő baromfi­gyár. A 15 ezer férőhelyes csibenevelő és tojóház Bu­dapest „háztáji baromfi ud­vara“ lesz. Innen egész éven át csirkét és friss tojást szállítanak majd a piacokra. • A Szovjetunió terv sze­rint az 1962-es évben 57 millió tonna kukoricát ter­mel. Ez azt jelenti, hogy ezen a téren többet termel mint az Egyesült .Államok. • Legújabban olyan gé­pek szerkesztésével kísér­leteznek. melyek segítségé­vel a magvas gyümölcsöket lehet begyűjteni. Vibrációs készülékekről van szó, ame­lyeket a fára egész egysze­rűen felakasztanak. • A Szovjetunióban új szőlőfajt sikerül‘ kitermel­ni. A szőlőszemek akkorák mint egy szilva Az új sző­lőfajnak még neve sincs, de már az idén tömegesen ter­melik. OJ IFJÜSAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 443-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava ul Nár povstania 5L — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta HIriapszolgálata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jindŕišská ulica 14 — vývoz tlače. K—15*21217 (az oxigén csak három milliárd évvel ezelőtt keletkezett), de már ebben az időszakban is lé­tezett élet. Azok az életformák, amelyek túlélték az atmoszfé­rában jelentkező oxigént, igen nehéz helyzetbe kerültek. Mert hogyan is kerülhették ki az oxigén káros hatását. Termé­szetesen csakis úgy, hogy az oxigént felégették. így kelet­kezett a foszforeszkálás. Az évezredek folyamán az élő szervek hozzászoktak ahhoz, hogy gyűjtsék az oxigént, de egyes szervezetek s így a szentjánosbogarak is még meg­maradtak régi szokásuknál. HAJÓ MŰANYAGBÓL A vegyészet már az olyan iparágakban, mint a hajóépíté- 5zet is otthonossá vált. Egy moszkvai hajógyárban most műanyagból építenek hajót. A Moszkvics nevű hajó hossza 25 méter, szélessége 4 méter, 65 jtas számára építik. A hajó .örzse üveglaminátokból ké­szül, a hajócsavar és más al­katrésze is polietilénből. A hajó súlya 80 métermázsa lesz, szó­­al legalább háromszor köny­­tyebb, mint a „közönséges“ iá jó. Az ilyen hajó előnye az, íogy sekélyebb vizeken is köz­­ekedhet. A fiúk már 5—6 éves korukban gyakorolják a hegedűjátékot. beszélték. Válynak feltűnt, hogy ez a nyelv hasonlít a komáromi cigányok nyelvéhez. És valóban, amikor szanszkritül szólt a ci­gányokhoz, azok megértették, Grellmann göttingeni egyetemi tanár füléhez jutott a hír, aki aztán tudományos alapossággal megállapította, hogy a nyelv, melyet a cigányok beszélnek, valóban történelmi nyelv és az indoeurópai nyelvekhez tarto­zik. Az első cigánynyelven írt nyelvemlék 1570-ből származik, ezen a szövegen tanulmányoz­hatjuk az ócigány nyelvet, amely a cigányok nomád élet­módja mellett mindig annak a népnek a szókincsével gyarapo­dott, ahol a cigányok megfor­dultak.

Next

/
Thumbnails
Contents