Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-06-05 / 23. szám

A labdarúgó világbajnokság nyitánya • A VII. labdarúgó világbajnok­ság nyitánya nagyszerű sikert hozott a közép-európai labda­rúgás két képviselőjének, a csehszlovák és a magyar válo­gatottnak. Egyik csapat sem volt esélyes a rajt első találko­zóján, mégis győzött egyik is, másik is. Vytlačí' gárdája a fé­lelmetes spanyol „idegenlégiót“ győzte le, Barőti Lajos együt­tese az angolokat késztette megadásra. A raj. sikere annál értékesebb, mert a spanyol és az angol csapat egyaránt a dön­tőbejutás ábrándjaival indult útnak, és különösen Herrera, a spanyol csapat edzője, nyilat­kozott magabiztosan a csapat várható szerepléséről. Bizako­dását alátámasztotta a megnyi­tó nap négy mérkőzésének eredménye, az első négy talál­kozón ugyanis a papírforma be­ezek közé tartozott a csehszlo­vák és a magyar csapat ered­ménye. A magyar válogatott kitűnő játékkal lepte meg Win­­terbottom csapatát, az angolok egy túlságosan szigorúan meg­ítélt 11-esből érték el góljukat, a magyar csapat Tichy és Al­bert remekbeszabott góljával érdemelte ki a győzelmet. A CSEHSZLOVÁK VÁLOGATOTT is megérdemelte a sikert, az' első félidőben ugyan még egy kissé idegeskedtek a játéko­sok, hiába, a spanyol csapat csillagainak világhíre hatással van, a második félidőben az­után már hiába rohamozott fél­órán keresztül a spanyol ötös­fogat, a védelem már biztosan verte vissza a támadásokat, és 0 dával, azután Štibrányi vette át a „váltóbotot“, előtte sza­bad volt az út és hiába rontott ki kapujából a spanyol kapus, a jobbszélső nem hibázott. Ez a gól döntötte el a mérkőzés sorsát, az önhitt Herrera csa­pata vereséget szenvedett. A NYITÁNYBAN jól kezdett a szovjet váloga­tott, a jugoszlávok megfiatalí­tott csapatával szemben egy pillanatig sem volt kétséges a győzelme. A nyitány második napjának Iegelkeseredettebb küzdelmét Olaszország és az NSZK vívta. A technikás, szem­re tetszetős labdarúgást játszó olaszok nem tudták áttörni a német csapat betonvédelmét. Ez a mérkőzés gól nélküli dön­tetlennel ért véget. Az első mérkőzések eredmé­nye alapján természetesen még nem dőlt el a továbbjutás sor­sa, a vesztes csapatok igyekez­nek javítani a következő fordu­lókban. Egy azonban bizonyos. Már az első találkozók megmu­tatták, hogy a kollektív csa­patmunkára támaszkodó együt­tesek a papírforma szerint erő­sebb ellenfelekkel szemben is megállják helyüket, sikert ér­hetnek el. A labdarúgáshoz nem kellenek nagy csillagok, tün­döklő formában lévő egyének, mert az egyéni teljesítmény értéke a közös, vállvetett aka­rattal szemben nem érvénye­sül. A spanyol válogatott ku­darcát is az okozta, hogy csa­társorát öt egymással versen­gő csillag alkotja, túlságosan sok volt az egyéni kezdeménye­zés és közben megfeledkeztek AZ ÖSSZJÁTÉKRÖL. A hibát Herrera követte el, mert megbontotta az ötösfogat egységét, kihagyta a csapatból az irányítót, Di Stefanót és előnyben részesítette a para­guayi Martinezt, aki bizony nem tudta összefogni a csatár­sort. A csehszlovák ötösfogat­ban viszont ezt a feladatot elég jól látta el Kvašňák, a négy belemenős csatár pedig, már­mint Scherer, Jelinek, Adamec és Štibrányi, bátran tört a ka­pura. A nagy lelkesedés, a küz­dőszellem diadalt aratott a ma­gabiztonság, sőt mondhatjuk, az önteltség felett. Mire az Üj Ifjúság olvasói ke­zükhöz kapják lapunkat, már ismeretes lesz a második mér­kőzéssorozat eredménye is. A nyitány talál­kozóján Kvaš­ňák jól irányí­totta a csatár­sort, megszüle­tett a nagy meg­lepetés, az első győzelem. igazolódott. A brazilok simán legyőzték Mexikót, Chile Sváj­cot, Uruguay Kolumbiát, az ar­gentin válogatott pedig a bol­gárokat. A másik nap már nem volt mentes a meglepetésektől és ebben főképp Schroiff jeleske­dett. Aztán elkövetkezett a mér­kőzés 80. perce. A spanyól tá­madás elakadt Popluháron, hosszú felszabadítása nyomán már is Jelinek nyargalt a láb-Dunaszerdahelyi levél Mi, a dunaszerdahelyi magyar tannyelvű általános középisko-r la. növendékei . tudatában . va­gyunk annak, hogy a rendsze­resen és jól megszervezett testnevelés, amely teljes mér­tékben megfelel az ifjúság ter­mészetes érdekeinek és szük­ségletének, olyan tulajdonsá­gok kialakításához járul hozzá, mint a kitartás, becsületesség és az erkölcsösség. Minden fiatalnak biztosítani kell a napi egy órai testneve­léshez szükséges feltételeket. Ezt csak akkor valósítjuk meg, ha a sport- és testnevelés a CSISZ-szervezet tevékenysé­gének elválaszthatatlan része lesz. A CSISZ-szervezet nálunk a következőképpen biztosítja a napi egy órai testnevelést: 1. Minden CSISZ-tag heti két órai kötelező testnevelésen vesz részt. 2. A tanulók további testne­velése az egyes körökben való­sul meg. 3. Mindannyian részt veszünk az Ifjúsági Sportjátékokon. 4. Az egyes sportágakban megszervezzük az osztályok közötti bajnokságot. 5. Az úszni nem tudó tanu­lókkal egyhetes úszótanfolya­mon veszünk részt. 6. Mindnyájan bekapcsoló­dunk a BPPOV mozgalomba. Az egyes sportágakban külön felelőst jelölünk ki, aki havonta jelentést ad tevékenységéről. Lőrincz Péter, Dunaszerdahely A BRATISLAVAI TV MŰSORA: Kedd: 9.30 TV érdekességek, 10.00 Sziklák és emberek (szlo­vák film) 11.30 Halló, halljá­tok? 18.10 Ifjúsági műsor 19.00 TV Híradó 19.30 Mezőgazdasági híradó 19.40 Kultúráiét 20.00 TV-vel a ČSSR körül 21.45 TV­­Híradó; Szerda: 15.00 Iskolások műsora 16.00 Óvodások műsora 18.30 Kultúrműsor 19.00 TV Híradó 19.30 Randevú Frank­furtban 20.00 Osztrovszkij: Ké­sei szerelem. TV-játék 21.20 A világ melódiái 21.30 Motorosok televíziója 21.45 TV Híradó; Csütörtö : 9.30 TV érdekessé­gek 10.0O Miénk a világ. Cseh filmvigjáték 16.30 Intervízió: Kijevi kirándulás 17.00 Rövid film 17.30 Fiataloké a világ 19.00 TV Híradó 19.30 A párt XII. kongresszusa. Diszkusszió a kötelezettségvállalásokról 20.00 A vér titka. Cseh film 21.45 TV Híradó; Péntek: 15.00 Iskolások műsora 19.00 TV Hír­adó 19.30 Riport egy kutatóin­tézetből 20.00 Friedrich Kari Kául: A kék akták TV-játék 21.30 Rövid film 21.45 TV Hír­adó; Szombat: 17.00 Lokomotíva Bratislava — Slávia Plzeň vizi­­póló-mérkőzés 18.00 Gyerme­kek műsora 19.00 TV Híradó 19.30 A nemzetközi események­ről 19.50 Dalok körülöttünk 20.00 Intervízió: Dalból dalba — az NDK műsorából 21.10 Meste­rek mosolya. Hymoros műsor 22.30 TV Híradó 22.45 Pöstyéni Fesztivál 1962. (dzsessz-zene); Vasárnap: 9,15 Katonák műsora 9.45 Közvetítés Lidicéről 11.15 Gyermekek műsora 15.30 Bicik­liverseny Brnóból 16.55 Sport­­közvetítés 19.00 TV Híradó 19.30 Telesport 19.55 Vasárnapi poézis 20.00 Júniusi napok. Cseh film 21.25 Pöstyéni Fesztivál 1962. (klasszikus zene) 21.25 TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 18.30 Gyermekek mű­sora 19.00 Ipari mozaik 19.30 TV Híradó 19.45 TV-agronómus 19.55 Ki mit tud? (Vetélkedő) 21.55 TV Híradó: Szerda: 18.00 Ördög és pokol 18 30 TV Híradó 18.45 Orosz nyelvlecke 19.00 Színházi közvetítés a kecske­méti Katona József Színházból. Miller: Édes fiam 22.00 TV Hír­adó; Csütörtök: Közvetítés egy iskolából 18.00 Kisdobosok mű­sora 18.30 A szárnyas barát. Szovjet film 18.45 Orosz nyelv­lecke 19.00 Telesport 19.30 TV Híradó 20.05 Pesti háztetők. Magyar film. 21.30 Népi zene 22.00 TV Híradó; Szombat: 17.00 Magyarország — Franciaország röplabdamérkőzés 19.10 Hétről hétre 19.30 TV Híradó 19.50 Kisfilm 20.10 Közvetítés az Egyetemi Színpadról 21.30 Ne­­ményi Lili műsora 22.00 TV Híradó; Vasárnap: 9.30 Cseh­szlovák kisfilm 19.45 23. sz. Ma­gyar Híradó 10.00 Nemzetközi autóverseny közvetítése a Feri­hegyről 11.30 Mezőgazdasági műsor 18.25 A vasárnap verse 18.30 Megemlékezés Lidicéről 19.00 TV. Híradó 19.30 FTC—Ju­ventus labdarúgómérkőzés köz­vetítése 21.15 Menekülés a bör­tönbe. TV-játék ismétlése, utá­na TV-Híradó. D. I. VAŇKOVÁ: (Folytatás) NÉGYSZEMKÖZT összeszorult a szívem. Hát valóban igaz lenne, hogy a mai fiatalok semmibe' sem veszik az idősebb, egyszerű embere­ket. Nem fogják fel, hogy az idős takarítónő esetleg valame­lyik osztálytársnőjük anyja le­het. Vajon jól esne-e nekik, hogyha a lányok így viselked­nének az ő anyjukkal, vagy nagyanyjukkal szemben. Hogy lehetnek ilyen szemtelenek és neveletlenek? Talán azt hiszik, hogy abban a pillanatban fel­nőttebbeknek látszanak, amikor ilyen minősíthetetlenül visel­kednek az idősebbekkel szem­ben? Nem is akartam hinni fü­lemnek, hogy ilyen durvák is tudnak lenni, mint ahogy azt gyakran beszélik róluk. Figyeljétek meg, hogyan vi­selkednek az idősebbekkel szemben azok a kiváló szemé­lyiségek, akik a fiatalok előtt mintaképként lebegnek. Milyen közvetlenül, kedvesen beszél­getett az idősebb falusi embe­rekkel V. I. Lenin az utcán, a hivatalban vagy bárhol. Meny­nyire rajongtak érte ezért a tulajdonságáért is. Tudjuk, hogy Antonin Zápo­­tocký elhúnyt köztársasági el­nökünk bizony sokszor ment a nép közé, leült a munkások asztalához, elbeszélgetett ve­lük, buzdította őket. De nem­csak ő, hanem államunk mai képviselői és egész társadal­munk nagyon megbecsüli azo­kat, akik bármilyen részlegen is szebb jövőnkért fáradoznak. Ha tiszteletlenül bántok az egyszerű és idősebb emberek­kel, csak azt mutatjátok, hogy éretlen, faragatlan tacskók vagytok. Tudjuk azonban — és ez va­lóban igazi örömünkre szolgál, — hogy a serdülő lányok nem mindig olyanok, mint az emlí­tett internátusi csoport. Az egyik kisebb szlovákiai városkában a tizenegyéves is­kola növendékei tánciskolába jártak. Az iskolát a közeli fal­vakból is látogatták. A táncis­kolások megállapodtak abban, hogy a tanfolyamzáró mulat­ságra meghívják a szülőket is. A városi szülők természetesen mind eljöttek, a falusi szülők közül azonban csak kevesen. Az egyik falusi lánykának eljött az apja és az anyja is. Ünneplőbe öltöztek és így jelentek meg. Kicsit feszélyezve érezték ma­gukat, de a lányuk azonnal asz­talhoz vezette és leültette őket, elfutott a vezető táncosáért és kedvesen megkérte: Jóska, tu­dod mit, kérd fel anyámat én helyettem, hadd örüljön egy kicsit. Az első szóra biztos nem megy majd táncolni, de kér­leld! Utána a barátnőihez for­dult: Forgassátok meg egy ki­csit apámat, hiszen még nem olyan öreg, meglátjátok, milyen jó táncos! A „tanult lány“ nem szégell­­te magát az egyszerű szülőkért. Fellépését mindenütt kedve­sen fogadták, egyszeriben meg­nyerte a jelenlevők rokonszen­­vét. Azok, akik szégyellték el­hozni falusi szüleiket, valóban szemrehányást tehettek ma­guknak. A serdülő fiúk és leányok nagyon sokat foglalkoznak az érzelmekkel. Tulajdonképpen mit is értünk érzelem alatt? Az érzelmek nem tükrözik vissza az objektív valóságot, hanem csak saját magunkhoz és a minket körülvevő világhoz való kapcsolatunkat fejezik ki. A következő kis példát hoznám fel példaképpen. Ugye emlé­keztek még a kedvenc játéko­tokra,,a legkedvesebb babára? Az objektív valóság szempont­jából az a baba kopott, esetleg kéz vagy lábnélküli — félszemű — kócos, kopottas volt. Érzel­mi szempontból azonban a leg­kedvesebbnek, legvonzóbbnak tartottátok, és még az ágyacs­­kátokba is magatokkal vittétek. Az érzelmek nem tükrözik vissza az objektív valóságot és mégis összefolynak a megisme­réssel. Ha valamit nem isme­rünk, akkor nem érezhetünk iránta vonzalmat. Minél jobban ismerünk valakit, annál mé­lyebb érzéssel vonzódhatunk iránta. Az érzelmek mélysége egész különböző. A szeretet és a gyűlölet, — az érzelmi skála szélsőséges ellenértékét jelen­ti. Sokszor csak hosszabb is­meretség és alapos megismerés után jövünk rá, hogy csalód­tunk, mert az illetőt egész másképp képzeltük el. Az érzelmek fiziológiai alap­ját az agykéreg „érzelmi alap­jában“ találjuk meg, amint azt I. P. Pavlov orosz fiziológus kifejtette. Az érzelmeket ere­detük szerint olyan érzelmekre osztjuk fel, ahogy az agykéreg alatti központokban keletkez­nek és a feltételes reflexektől függnek. /Folytatjuk) Áll a kishajó már útraké­szen: A szülők gondolkozá­sát mi is helytelenítjük. Jó volna a leánynak lehetővé tenni, hogy tanuljon. A szakma biztonságot ad neki és a szüleivel szemben bi­zonyosfokú függetlenséget. Tanulmányai elvégzése után már talán a szülők sem fog­ják ellenezni a maga köze­ledését. Csak egy csókot és meg­halhatok: Nem helyeselhet­jük amit tesz. A nős embe­rekkel való kapcsolatokról már gyakran foglalkoztunk ebben a rovatban. Magára is vonatkozik mindez. A férfi nem fog elválni, maga pedig egyedül marad és a jövőjét tönkre teszi. Azt ajánljuk, hogy azonnal szakítson meg vele mindennemű kapcsola­tot. Miért is vagyok boldogta­lan: Szüleinek igazat kell adnunk, mert a tapasztalat is őket igazolja. Hallgasson a szüleire. Majd ha vissza tér falujába és érzelmei vál­tozatlanok maradnak, akkor másképpen gondolkozzék. Mégis leszek katona: Ha csak azért hagyta ott magát, mert már más lánynak is udvarolt — hagyja az egész ismeretséget. A fiúk nem szokták az első szerelmüket mindjárt feleségül venni. Szeretjük egymást: A fia­talember valóban túl fiatal és a két évi távoliét nagyon megváltoztathatja. Jobb vol­na a szüleinex egyenlőre fi TANÁCfADO nem említeni. Amennyiben kitart maga mellett, majd lesz alkalom és mód, hogy bemutassa szüleinek. Jobb volna, ha maga sem venné túlságosan komolyan a dol­got és tartózkodóan visel­kedne. Nyíló hóvirág: A fiatalem­ber nem ígért magának há­zasságot, csupán a hivatal­ban diskuráltck Ez meg nem kötelez semmire. Ne kérdezze őt udvarol-e a má­siknak komolyan Ha ő nem beszél a magándolgairól, maga ne kérdezze. Legjobb lesz lemondani róla. „Fehér liliom“: Levele alapján szakorvos vélemé­nye szerint valószínűleg, nincs komoly bajról szó és gyógyítása aránylag egysze­rű. Vizsgálat nélkül azonban orvos természetesen nem mondhat véleményt. Ha módjában van Bratislavába jönni legalább egy fél nap­ra (délelőttre) szerkesztő­ségünkben, szívesen adnánk személyesen tanácsot, hogy hová forduljon a vizsgálatot és a kezelést illetően. Jó lenne, ha érkezéséről előze­tesen értesítené szerkesztő­ségünket. Amennyiben sze­mélyesen felkeres bennün­ket, úgy föltétlenül június 25-ig jöjjön „Boldogtalan": Szakorvos csak akkor mondhat véle­ményt, ha megvizsgálja. Kérjük tehát, június 25-ig keresse fel szerkesztősé­günket, személyesen meg­mondjuk. hol vizsgálják ki és írják elő a kezelést. {MsWilüiiNi „De mivel a kis szívem...“: Az a néhány hónap különb­ség nem játszik szerepet. Abban pedig aztán igazán nincs semmi, hogy udvarló­jának a húga a barátnője. Miután eddig is járt a ba­rátnőjéhez, járjon továbbra is, de olyankor, amikor a fiú nincs otthon. Ez annál is könnyebb, mivel tudja, hogy ő csak szombat-vasárnap jön haza. „Barna bőrű hableány“: Többször írtunk már róla, hogy 17 éves lánynak már lehet udvarolni, de ha a szülei ellenzik, rájuk kell hallgatni. Az nem baj, hogy egyidősek, hiszen ilyen kor­ban úgyis csak diákszere­­lemrő! van szó. „Mikor leszek Ismét bol­dog“1 Valóban nagyon hely­telenül viselkedett, amikor a fiúnak „visszamondta“ a lány megjegyzéseit. A fiú így nemcsak, hogy megsér­tődhetett — és joggal —, hanem tényleg azt tételez­heti fel magáró!, hogy aka­rattal nézeteltéréseket igye­kezett teremteni a lány és a fiú között. Megmagyaráz­ni nehéz az ilyen esetet, hiszen amit mondott, már nem tudja „visszaszívni“. Egyebet nem tehet, mint­hogy beismeri, hogy meg­gondolatlanul cselekedett s máskor az ilyasmitől őriz­kedni fog. TOVÁBBI FONTOS apróság a köszönésnél az is, milyen hágón és milyen hangosan köszönünk. A hang alatt azt értjük, hogy ha jó ismerős jön velünk szemben, kedve­sen mondjuk ki a köszöntő szót s mosolyogjunk is hoz­zá. Ha távolabbi ismerőst köszöntünk, nem szükséges mosolyogni, de azért arcunk ne tegyen rideg, barátság­talan és egy kicsit meghajlunk. TUDNI KELL AZT IS. hogy nem köszönünk sem túl hangosan, sem túl halkan. A túl hangos köszönés feltíí­­nő, olyan, mintha dicsekedni akarnánk azzal, hogy kö­szönünk. Ha viszont csak az orrunk alatt morgunk vá­­lamit — amit csak egy kis jóakarattal lehet köszönés­nek nevezni — úgy hat, mintha nem akarnánk köszönni, de miután nem tudunk alóla kibújni, mormogunk valami köszönésfélét. Ismételjük, mindkét mód igen csúnya. Köszönjünk mérsékelt hangon, úgy, hogy föltétlenül meghallják, de semmi esetre se kiabáljunk. Sokan azt hiszik, ha találkoznak az utcán (vagy má­sutt) ismerősükkel, aki valakivel (vagy több személlyel) beszélget, nem kell őt köszönteniük. Tévedés. S ugyan­csak tévedés az is, ha az eset fordítva történik, v. i. ha az illető, aki beszélget, úgy gondolja, számára megszűnt a környezet, nem köszönti ismerőseit, akik mellette el­mennek, ül. nem fogadja azok köszönését. HA HÁZASPÁR megy az utcán és a feleség köszönt valakit, a férj — ha az illetőt nem is ismeri — szintén köszön, vagy legalábbis mtrgemeli a kalapját. Ha a férj köszönt olyan férfit, akit a feleség nem ismer, a fele­ségnek tulajdonképpen nem kell köszönnie, de ilyen esetben a férfi kötelessége, hogy ne csak a férjet kö­szöntse, hanem a feleséget is — ha nem is külön kö­szöntéssel, de legalább egy meghajlással feléje — s így a feleség a köszöntést tulajdonképpen fogadja. Ha a fe­leséget köszönti valaki, akit a férj nem ismer, ö is kö­szön, legalábbis kalapemeléssel vagy meghajlással. Ha férfi találkozik házaspárral, mindig előbb a nőt köszönti, s aztán a férfit. Ha két házaspár találkozik, a feleség először a másik feleségnek köszön, s csak aztán a férjnek, még akkor is, ha öt a másik férj sokkal előbb köszöntötte. (Tehát pl. Szervusz, Jó estét vagy Pá, Jó napot, s nem fordítva). v Itt jegyezzük meg azt is, hogy gyermekeinket már kicsi korban meg kell tanítani, hogy ha szüleivel megy és azok valakit köszöntenek (vagy köszönést fogadnak), a gyermeknek mindig köszönnie kell, tekintet nélkül arra, ismeri-e a köszönőket vagy sem. Ez a szabály kis és nagy gyermekekre vonatkozik, ha szüleik társaságá­ban vannak. (Folytatjuk) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents