Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-22 / 21. szám

A kitüntetett szövetkezetben Nótát fütyül a szél a belát­hatatlan rónaságon. Lágyan hajladoznak a fűzfák, az őszi vetés hullámzik, mint a tenger. Bizalmasan susognak a hatal­mas szövetkezeti táblák. Lehet, hogy éppen a még jobb jöven­dőről beszélnek. A répaegyelő lányok hajában kissé elidőz egy-egy kedvesebb szellőfosz­lány, mintha éppen jól érezné magát. A takarmányos csoport­nak van most a legtöbb baja, mert fölborzolja a kocsira ra­kott száraz lucernát és szal-Kalmár Lajos, a CSISZ izsapi alapszervezetének elnöke be­széli, hogy milyen jó dolgozni a szövetkezetben. Védnökséget vállaltak A naszvadi EFSZ-ben a do­hánytermesztési csoport fiatal dolgozói a CSKP XII. kongresz­­szusa tiszteletére figyelemre méltó kötelezettségeket vállal­tak. Négy hektár kukorica fe­lett védnökséget vettek át, hektáronként legalább 80 má­zsa szemes-kukoricahozamot akarnak elérni, 15 hektár terü­leten pedig hektáronként lega­lább 1000 mázsa silóanyagot. A „talajjavítási hónap“ moz­galomba a CSISZ dojči (senicai járás) szervezete is bekapcso­lódott. 500 köbméter komposzt készítésére vállalkoztak, eddig már 350 köbméterrel elkészül­tek. 20 hektár területen rend­behozták és trágyázták a réte­ket és legelőket. A senicai fiatalok valóban aktívan bekap­csolódtak a mozgalomba. Két járási meliorációs építkezésen vesznek részt, mégpedig Sološ­­nicán, a patak szabályozásánál és Holičon, az Istor patak med­rének tisztításánál. A falusi fiatalok a kisebb talajjavítási munkálatokban is részt vesz­nek, 15 öntözőcsatorna építése felett védnökséget vállaltak. JURAJ GLENBA mát, amit az istállók felé hor­danak. Kalmár Lajos, a CSISZ izsapi alapszervezetének elnöke szin­tén az egyik kocsin ül. Száraz lucernáért tartanak. Van még belőle, legalább később kell etetni az idei termést. Leugrott a kocsiról, amint összetalál­koztunk, így is előre voltak már a takarmánybekészítéssel. Jó most dolgozni egy ilyen kitüntetett EFSZ-ben. A Föld­művelésügyi Minisztérium or­szágos vörös vándorzászlajával tüntették ki a szövetkezetei május elseje alkalmával. A gyönyörű zászló a szövetkezet irodahelyiségének legszebb szobájában van. Azóta már megnézte a falu epraja-nagyja. Mégis csak büszkesége annak a falunak, ahol a zászló van. Az eredmények sorozatát kellett elérni, évről évre a sikerek láncolatát, hogy ide kerüljön ez a zászló. Az izsapi CSISZ- tagok is sokat tettek érte. Megtalálni az itteni fiatalo­kat a szövetkezet minden mun­kaszakaszán. Ottlétemkor éppen silógödröt ástak a gazdasági udvar szélén, a szorgoskodők is fiatalok voltak. A növényter­mesztési munkacsoportban szintén sok fiatal dolgozik. Az állattenyésztésben is megállják helyüket. Ott is volt és van be­lőlük több. Nincs is munkaerő­­hiány az EFSZ-ben. Innen aztán a fiatalok nemigen kívánkoznak máshova. Mezőgazdasági és más iskolákra tanulni azonban igen is szívesen mennek. Je­lenleg is többen tanulnak az izsappusztai mezőgazdasági is­kolán. Kalmár Lajos iskolái elvég­zése után szintén a szövetke­zetben találta meg helyét. Soha nem dolgozott még máshol. Messzebb csak akkor volt a fa­lujától, amikor kirándulásra mentek. Eszeágába sem jutott valaha, hogy máshol dolgozzon. — Minek? — beszélte. — Ide­haza is jól kijövök a fizetéssel. Vannak, akik kétezer koronát is keresnek havonta az izsapi szövetkezetben. T A munkakörülmények felől érdéklődtem. Nem kell senkit dolgozni hajtani. Nem kell itt könyörögni az embereknek, ha valamit meg kell csinálni. Min­denki tudja a saját munkabe­osztását, sokszor hétről hétre ugyanazon a helyen dolgozik. Mindenki tőle telhetőén a leg­lelkiismeretesebb, legjobb munkát nyújtja. Ez is egyik titka az izsapi szövetkezet si­kereinek. A szövetkezet kultúrházat építtetett a fiatalok számára. Friss mészszagú még: nemrég készült el és még van is rajta mit csinálni. Díszíteni kell és festeni, rendbe kell hozni a padlókat is. Ezt már a fiatalok nagyjából maguk is elvégzik. Szép színpadot építettek a te­remben, éppen csak a színját­szók hiányoznak róla. Sokszor komolyabb erőfeszítéseket kell tenni a fiataloknak egy-egy kulturális rendezvény megvaló­sításáért. Kulturális téren is ugyanúgy végzik feladatukat, mint a termelésben. Pedig az itteni fiatalokra nem lehet pa­naszkodni. A szövetkezetben dolgozó minden ifjú versenyez a szocialista munkabrigád cím­ért. Két brigádba tömörültek és most azért is versenyeznek, hogy melyik brigád kapja meg először a kitüntető címet. Egyelőre még nem tudni, ki lesz az első győztes, vagyis melyik brigádot tüntetik ki először. Ha az egyiknél nagyob­bak az eredmények egy-két hétig, akkor a másik brigád ok­vetlenül megelőzi az elsőt. Tö­rekednek, nem akarnak lema­radni, ez pedig csak a szövet­kezetnek válik a hasznára. A kötelezettségvállalásokkal szin­tén sokat takarítanak meg a közös gazdaságnak. Összesen 107150 korona értéket tesz ki pártunk XII. kongresszusának tiszteletére a vállalások össz­értéke. Az országos vörös verseny­zászlót hosszú ideig akarják őrizni. Ez a fiatalokon is múlik. Éppen ezért bízni lehet abban, hogy hosszú ideig ott is marad a nagy kitüntetés. BAGOTA ISTVÁN Csákány Ödön és Varga István, az izsapi EFSZ sertésgondozói. Most könnyű nekik, jó a legelő, jóízűen esznek az állatok, nem kell utánuk futkosni. üzenetek < V. Erzsébet, Bodolló: Gratu­lálunk sikereitekhez és remél­jük, nem maradnak el írásaid a jövőben sem. Többeknek üzenjük: A szí­vesen leveleznénk című rova­tunkban belföldről beküldött címeket nem közlünk. A leve­lezni kívánók úgyis találnak címeket lapunkban, amelyek külföldről szándékoznak leve­lezni. Renács Ferenc, tizedes: He­lyes, ha elsajátítjátok a mező­gazdasági tudományokat. írjál majd más eseményről is. Toldy János: Amennyiben 5 évet még nem dolgozott le, úgy csak kétheti fizetett sza­badság jár. Az osztravai mun­kaközvetítő köteles elhelyezni magát más helyre munkába, az említett esetet tekintetbe vé­ve. Szülőfalum: Az írás sajnos nem üti meg a mértéket, nem közölhetjük. Hamerlik László: Az írás jó volt, örömmel közöltük. P. Gábor, Hetény: Bizony sokkal jobban kellett volna megírni a beszámolót, hogy közlésre alkalmas legyen. T. József, Fülek: Ezt az írást nem közölhetjük, hiszen te is tudod, hogy a személyi kul­tusz ellen küzdeni kell. Majd más esetben bizonyára jobbat írsz. Tóth János, Érsekújvár: írá­sod megjelent, de legközelebb konkrétabban írjál. L. Zoltán, Szepsi: Kövessétek a többiek példáját című írásod nem közölhetjük. Amit a leve­ledben szereplő egyénről írtál, természetes folyamat és semmi különlegesség. Lehet, hogy neki sem esne jól, ha kivétele­sen foglalkoznánk személyével. Magyar Klára, Csallóközara­­nyos: Meg kellett volna írnod a kötelezettségvállalások tar­talmát és a neveket, akik részt­­vettek az ünnepségen. Alexa Gyula, Kassa: Az előb­bi üzenet neked is szól és más­kor pontosan írd a neveket és kerüld az általánosítást. Katona Rólánd, Nagyfödé­­mes: A beszámolót hosszabban kellett volna megírni és kellett volna foglalkozni a fiatalok él­ményeivel, amikor átvették az igazolványokat. Mészáros Imre, Tallós: A kul­­túrcsoport bizonyára jól szere­pel majd, így az említett ösz­­szeg is összegyűl. Az írás kissé kusza, zavaros. Plesnivý László, Galánta: Er­ről az iskoláról tavaly kellett volna írni egy jó riportot, amikor áradták rendeltetésé­nek. A komáromi állami gazdaság pálpusztai részlegén lassan be­fejezik a cukorrépa egyelését. A fiatalok vállalták, hogy 15 nap alatt végeznek a répaegyeléssel. Fiatalok még a lányok A kézsmárki Tatralan tíz­tagú ifjúsági kollektívája versenyben áll a szocialista munkabrigád címért, és a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére a CSKP XII. kongresszusának brigádja címét is el akarja nyerni. A Milan Tarka vezette kol­lektíva tagjai közül még egyik sem lépte át a 20. évét. Az idősebb dolgozók nem is akarták elhinni, hogy az ilyen fiatal lányok telje­síthessék a vállalt kötele­zettségeket. A lányok azon­ban megmutatták, hogy áll­ják a szavukat és a nehéz feltételeknek is eleget tesz­nek. Az üzemben új munka­­módszereket vezettek be: azelőtt egy munkásnő hat gépet kezelt most 12 gépnél ketten dolgoznak. A munka­termelékenység emelése természetesen meghozta a maga gyümölcsét, Piska Ró­zsi januárban még csak 1079 korona fizetést kapott, de márciusban az új munka­­módszerek bevezetése után már 1722 koronáL. Sirotňá­­ková Gitka 1708 koronát vitt haza. A lányok a bérüket átlag 400 koronával emelték. Megérdemlik a jutalmat. Ügyesek, szorgalmasak, jó munkát végeznek és mindig ott teremnek, ahol a legna­gyobb szükség van rájuk. Amikor a terv teljesítéséért kellett küzdeni, akkor is ott láttuk őket, ha kell vasár­napi vagy éjje'i műszakra is jelentkeznek. František Mazurka elvtárs, a szövődé vezetője kijelentette: csakis az ifjúsági kollektívának köszönhető, hogy behozták a hiányokat és a tervet tel­jesíthették. Milan Terka kollektívája 116,4 százalékra teljesíti a tervet és a vál­lalással szemben a termé­kek minőségét is 3,9 száza­lékra javították. A fiatal szövőnők jól tud­ják, hogy a munkatermelé­kenységet csak akkor emel­hetik, ha új technológiát vezetnek be a termelésbe és fokozottabb igényeket támasztanak a dolgozók mi­nősítésével szemben. A kol­lektíva öt tagja elhatározta, hogy ipariskolába jelentke­zik és valóban igen szorgal­masan folytatja tanulmá­nyait. KISS GYULA A Vedoucí pionírú negyedik száma érdekes cikket közöl a testnevelésről és gyakorlati ta­nácsot ad az edzők számára. Igen tanulságos a Fiatal tech­nikusok nem feledkeztetek meg című cikk, amely arról szól, hogyan kell előkészíteni a fia­tal technikusok alkotóverse­nyét. A természetjárók számá­ra értékes szakirodalom-jegy­zéket és a faliújság szerkesz­tők számára hasznos útbaiga­zításokat nyújt A Politechnikai nevelés című rovat az érdek­körök megszervezésére vonat­kozólag ad tanácsot. A szikrák nevelésénél felhasználható módszertani utasításokon, szí­nes képmellékleten, riportokon, verseken és kottamellékleten kívül több élvezetes olvasmányt nyújt.-/■4radec / Termékeny síkság kellős közepén, az Elba és Orli­ce folyók összefolyásánál fek­tették le a X-ik században a „Slavník"-ok a város alapját. Később a Pfemysl-házból szár­mazó cseh királyok várfallal övezett erődöt építettek ked­venc tartózkodási helyükön, a Hradec Králové-i fennsíkon (Hradec Králová királyi vár­kastély), amelynek az akkori páraktól eltérően csupán két bejárata volt: az ún. bécsi és a sziléziai kapu. — Térjünk át azonban a város számtalan ne­vezetességére és látványossá­gára. Miután a meghaladottakká vált várfalakat lebontották és az árkokat betemették, a város 1893-ban megvette az osztrák kincstártól a volt erődítmények egész területét, ami által 350 hektárnyi építőtelket nyert újabb városnegyedek létesíté­sére. Minden terjeszkedése el­lenére azonban jóformán ere­deti érintetlenségében megma­radt az óváros középkori épü­letremekeivel és műemlékeivel. Itt van többek között a Žižka téren épült gótikus dóm. A 650 éves, vakolatlan téglából ké­szült templom főoltára alatt temették el Jan Žižkát^a hu­sziták legyőzhetetlen vezérét. Ugyanott látható az ' 1574-ből származó, 68 méter magas „Fehér torony". Ennek negye­dik emeletéről, a toszkánai osz­lopon nyugvó kiugróról pazar kilátás nyílik a környékre. A torony belsejében pedig Cseh­szlovákia egyik leghatalmasabb harangja hirdeti régmúlt idők dicsőségét, a 175 mázsás „Au­gustín". Ha a Žižka tér kövezete be­szélni tudna ... Elmondaná a város lakosságának tüntető fel­vonulását 1905-ben az általános választójog kivívásáért, az 1918 évi tüntetést a köztársaság megalakulásáért és leírná a munkásosztály tömör sorainak ujjongását az 1948-as Győzel­mes Február napjaiból. — Az a távolabb látható, kéttornyú épület városháza volt valami­kor, a másik püspöki székhely, az egykori laktanyában pedig később diákotthont rendeztek be a jezsuiták. — Az ódon épü­leteken látható emléktáblák szerint ezekben a házakban al­kották halhatatlan műveiket a cseh irodalom kiváló egyéni­ségei: Alois Jirásek, az író, Václav Kliment Klicpera, a cseh dramaturgia megalapítója, Jan Hostivít Pospísü, a haladó szel­lemű könyvkiadó, valamint Karel Čapek, akinek „A fehér kór" című megrázó, halhatatlan műve világsikert aratott. A hogyan a Žižka tér az ** óváros „szívét" képezi, úgy csoportosulnak az új, öt­emeletes épülettömbök a Gott­­wald tér köré az újvárosban, amelynek kiterjedése lényege­sen nagyobb a régi városrész­nél. És ahogyan az előbbi mű­emlékekben bővelkedik, úgy szaporodnak az utóbbi terüle­tén a hatalmas iparvállalatok és gyártelepek. Mindkét város­részt egybevetve, elsősorban a hagyományos hangszerkészí­tést kell megemlítenünk hrade­­ci különlegességként, amelyet külföldön is „fogalomként" em­legetnek. Nem kevésbé jó hír­névnek örvendenek az ottani fafeldolgozó és megmunkáló üzemek, nevezetesen a Drevona, a Bútorgyártó Szövetkezet, a Podorlicky-i és a Kelet-Cseh­országi Üzemek. Számos mun­kahelyet biztosítanak a város és környéke lakosságának a hradeci Győzelmes Február Üzemei, cukor-, tégla- és ce­mentgyára, valamint szeszfőz­déje és textilüzemei. Hradec Králové dolgozói munkájuk befejeztével elősze­retettel keresik fel a kultúr­intézményeket, szórakozóhelye­ket és legszívesebben a „Soko­lovňa" telepén épült fedett úszómedencét, az ún. télifür­dőt, a motorosok kocsija szá­mára pedig háromemeletes, csavarmenetes feljáróval ellá­tott garázs emelkedik a folyó­parton. — A vízerőmű hídján áthaladva a Jirásek-díszkert­­nek gondosan ápolt virágágyai között folytatják sétájukat a természetrajongók. Abban az egykori „tisztiparkban", ahová a volt monarchia tiszticsalád­jain kívül egyéb „halandónak" tilos volt a bemenet. A hradeci egészségügyi be­rendezések és kutatóintézetek mindig is híresek voltak, köztük a Purkyné-ról elnevezett orvosi fakultás állott első helyen. Az utolsó évekb'en azonban olyan kimagasló eredményeket értek el Hradec érdemes orvosai a rákkutatás és gyógyítás terén, amelyek világviszonylatban is magasan túlszárnyalják \az ed­digi részsikereket. Mi sem ter­mészetesebb tehát, hogy a világ szaktekintélyei növekvő érdek­lődéssel kísérik figyelemmel az egyre gyakrabban megismétlő­dő triumfális eredményeket. ]\l em szabad megfeledkez­■L* nünk Hradec Králové pe­remvárosáról és környékéről Hradec Králové környékén sok a kirándulóhely. Egy kis autó­zással, de trolibusszal is el lehet jutni szép helyekre, ahol csak sátrat kell verni, és máris üdülhetnek a kirándulók. trolibuszra felszállni, amely kivisz a csillagvizsgálóba. Mesz­­szelátók, távcsövek és kivilágí­tott planetárium várja ott a látogatókat, akik kedvükre gyönyörködhetnek az égitestek mozgásában és röppályájában. A szabadba vágyó természet - barátok inkább a „Császárkút" nevű, védett területnek nyilvá­nított erdőt keresik fel, vagy kirándulást szerveznek a mai­­šovicei erdei temetőbe. Ugyan­csak autóbuszon lehet eljutni Béleóbe, a maga nemében felet­te érdekes, zsombékos tőzeg - erdőbe, a nadýmačei halastó és a bájos fekvésű erdei malom környéke pedig a nyári fürdő­­zők eldorádója. Befejezésül még megemlít• jük, hogy Magyarország törté­netének alakulását is — ha nem is közvetlenül — bizonyos te­kintetben megváltoztatta Hra­dec Králové, illetve környéke. A város határában zajlott le ugyanis 1866-ban az ún. könig­­grötzi ütközet, az előzőleg már sokáig lappangó osztrák-porosz feszültség kirobbanása. A há­ború az osztrák seregek teljes vereségével végződött és a prá­gai békekötéshez vezetett. A poroszok által térdre kénysze­rít ett és legyengült Ausztria azután — újabb magyarországi megmozdulástól tartva — kény­telen volt aláírni az emlékeze­tes 1867-es osztrák-magyar ki­egyezést. va. A

Next

/
Thumbnails
Contents