Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-05-15 / 20. szám

Számos olvassuk kérésére közlünk érettségi b»nkettra alkalmas ruhákat. Anyagnak legjobban megfelel a szilon — lehet mintás Is — mert . ez nyárias és fiatalos. Harmadik modellünk szoknyája taftra dolgozott csipke, a felsőrész szintén taft.

„Hogy csinosak legyünk“: Nagy

kár, hogy még az anyagvétel előtt nem fordultak hozzánk. A ripsz nem ennyire fiatal lányoknak való anyag, inkább 20 éven felülieknek való, mégpedig szűk ruhára. Bő ruhára a ripsz nehéz, azonkívül fehér színe menyasszonyi ruha benyomását kelti. Miután az anyagot már megvették, azt tanácsoljuk, hogy a mellékelt modell szerint kétrészesre csináltassák. A felsőrészt más szoknyához is viselhetik (de csak elegáns szoknyához), a szoknyához pedig szép lesz bármilyen pasztellszínű blúz is. Mint fehér ruhát csakis tánchoz viseljék. A hímzés most nem divat, s az anyag sem megfelelő hozzá: a ruhát diszító két kis masni a saját anyagjából készült.

Télen bélelt, meleg cipőt viseljünk, üzleteinkben bőséges választék áll rendelkezésünkre, mindenki találhat kedvére valót. Nyáron kellemes viselet a kőnynyű papucscipő és természetesen a szandál és a nyitott szandálszerý cipők. Az igen magas tüsarkú cipőket színházba, kávéházba, tánchoz, látogatóba és niás ünnepélyes alkalmakra viseljük.

Tavasszal, esőbe, sárba, zárt, lapossarkú sportcipő való. Szánalmas látvány a sárban, vagy szakadó esőben, a tűsarkú kivágott cipőben cupitáló nő. Nem is tudjuk, kit sajnáljunk jobban, a nőt, aki minden bizonnyal megfázik, vagy a cippt, amely tönkrement, elázott.

Fontos tudnunk, hogy milyen öltözethez és miiyen alkalmakra milyen cipó való. Ahogy különbséget teszünk a ruháink között.— munkaruha, alkalmi ruha. estélyi ruha, stb. — épp Így különbsége* kell tenni a hozzájuk való cipók között is. Munkába, bevásárláshoz, nem való a tüsarkú cipő Viseljünk laposai vagy félmagasat, öltözékünkhöz is jobban illik, s lábunk sem fárad el annyira (erre is gondolni kell, s különösén fiatal lányok figyelmébe ajánljuk!). Vigyázzunk arta is, hogy a cipő színe harmonizáljon a ruha ill. kosztüm vagy kabát színével, és a többi tartozékokkal. A cipő egyezhet az öltözék szülével :— ez főlég kabát vagy kosztüm esetében szép — a kalappal vagy a táskával. A mostani divat szereti a merész színösszeállítást, de azért ezt nem szabad vakon követni.

(Folytatjuk)

% m « t o £

ű&ttS SSaí

Általában a kerek arcot hosszítja a (elfelé fésült, fület szabadon hagyó frizura, a vékony archoz viszont a fület befedő, hullámosán fésült haj illik s ilyen való V az ú. n. szívformájú archoz is. Legnagyobb „választék“-ban az ovális arcúak válogathatnak. Viselhetik hajukat felfelé fésülve, de jó nekik a fület befedő, hullámos haj is. A homlokba fésült haj rövidíti a homlokot, tehát csakis magas homlokúak viseljék. Rövid nyakúaknak nem áll jól a hosszú haj. Ez most nem is baj, mert a rövid haj még mindig „tartja magát“ Ennek ellenére, akinek nem áll jól a rövid, viseljen inkább hosszú hajat, csak arra kel! vigyázni, hogy ez. ne megszokáson vagy bebeszélésen alapuljon.

A frizura megválasztásánál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy necsak arcunkhoz álljon jól,' hanem egész egyéniségünkhöz megfeleljen. Komoly nőnek pl. nem illik a bodrozott. csupalokni haj. viszont fiatal, vígkedélyű lány furcsán hat egészen simára fésült hajjal. Itt említjük meg azt is, hogy a frizurának a korhoz is kell alkalmazkodnia. Egy fiatal lány ne válasszon akarattal „öreges" frizurát, mert akkor valóban idősebbnek néz ki és ez persze fölösleges. De az idősebbek se igyekezzenek magukat a frizurával fiatalítani, mert ellenkezőleg, a fiatalos frizura még jobban kirívóvá teszi az idős arcot.

Gyakran esik szó arról, kell-e változtatni a bevált hajviseletet, vagy sem. Erre nem lehet egyöntetű választ adni Tény, ha valaki megszokta a hajviseletét, nemigen szereti megváltoztatni, mert fél, esetleg az új nem fog jól állni. Ez lehetséges is. de azért legalább kis változtatásokkal fel lehet frissíteni úgy, hogy a frizura lényegében hasonló lesz az előzőhöz, mégis divatosabb, újabb lesz.

A. „bátrabbak" viszont, akiknek jő „frizura-arcuk“ van, ne riadjanak vissza az új, divatos frizuráktól. I

AVAVA,A,AhV.W.,.VAV.V.V.V.V.,.V.V.,.V.,.V

„Gyöngyike": 1. Lerakott taft ruháját adja a tisztítóba. 2. Tatraplan autóhoz nincs magyar nyelvű kezelési kézikönyv. 3. A csokoládé száraz helyen tartva 3—6 hónapig is friss marad. 4. Nem egészen egyenes lábhoz inkább a hosszabb és bővülő szoknya illik. 5.

rendes működésében. Lehet- ! séges, hogy a növényt télen [ a hidegben ugyanolyan § gyakran öntözték, mint a; \ nyári melegben. A fölösle-; = ges víz — amit a növény nem tud felhasználni — a \ föld állandó nedvességéhez, ; majd ennek következtében a i levelek foltosodásához s vé- :

Konyhapadlót nem szokás gUQ rothadásához vezet. Az i befesteni. 6. Ügy gondoljuk, egyetlen amit tehet, hogy

hogy a műit syámunkban közölt frizura jól fog állni. 7. Modellt hamarosan közlünk.

„FIKUSZ“: A fikuszon a foltok arra matatnak, hogy a gyökeret megzavarták

nagyon vigyázva Öntözze, és \ csak akkor, ha a föld telje- : sen száraz. Ezt egyrészt a I föld világos Tzínéből, vágj i abból tudjuk meg a legbiz- ; tosabban, hogy ha az edény- j re, ráütünk, korg.

Eltölti filágrfózch

A tudomány területén számtalan megoldatlan probléma halmozódott fel. A közelmúlt évtizedek rohamos tudományos fejlődése természetszerűen újabb és újabb tisztázatlan kérdéseket vetett fel. A tisztázásra váró kérdések között olyanokat 'is találunk, amelyeket évszázadok, sőt évezredek óta legellentmondóbb érvek és feltevések napjainkig sem tudtak tudományosan megmagyarázni.

Ilyen talán az írott történelem előtti korokban, de már az ember megjelenése után történt — állítólagos — földrészek eltűnése Régészek, természettudósok, kultúrtörténészek, etnográfusok, geológusok és a földrajz tudományának művelői könyvtárakat töltöttek meg az ilyen feltételezett, valaha létezett civilizált földrészek létének bizonyítására vagy cáfolatára. Ezekben a monda gyakran keveredik a valósággal, de kétségtelen, hogy a kérdések felvetése óta eltelt évszázadok és évezredek nem csökkentették, sőt fokozták az emberiség érdeklődését irántuk.

Mu, Atlantisz, Gondwana, Lemuria és Ophir címszavak olyan kérdéseket fednek, amelyekre a tudománynak még felelnie kell.

Nem lehet célunk, hogy e tudományosan még el nem döntött kérdésekben határozottan állást foglaljunk, csupán kivonatosan ismertetjük az idevágó művek alapján a szóbanforgó feltevéseket.

Mintha gigászok jártak volna valaha a Földön, az öt földrészben bámulatra méltó, emberi kéztől származó ősi, gyakran hatalmas erőkifejtésről tanúskodó alkotások találhatóak. Az írott történelemelőtti kultúrperiódus roppant építményei, hatalmas sziklatömbökből összerótt áldozati oltárok, óriási síremlékek, művészi kőkoporsók, kőládák, mesterséges dombok, templomhegyek, óriási faragott oszlopok, bálványok, kőkapuk, sziklából kivésett bálványok, lenyűgöző emlékművek, nagy városok kiásott romjai égy ősi civilizációs korszak látható tanulságai.

Mindezeknél figyelembe vehetjük, hogy olyan területek, amelyek a történelem előtti idők óta egymástól — minden kétséget kizáróan — teljes elkülönültségben éltek és a tudomány semmiféle közvetlen és közvetett kapcsolatot közöttük kideríteni nem tudott.

Még szembetűnőbb az egymástól távolesö világrészek és szigetek állat- és növényvilágának közeli kapcsolata, amelyeket a tudományos felfogás is csak feltevésekkel kísérel meg napjainkig magyarázni. Ilyen bizonyítékok alapján jogosnak látszik a feltevés, hogy a területek valaha közvetlen kapcsolatban álltak egymással. E magyarázat bizonyára megállja a helyét, ha összefüggő szárazföldet vagy egymáshoz közelfekvő földrészt, szigetet

vesriink alapul, mivel bizonyított történelmi tény, hogy Kisázsia már vagy 6000 esztendővel ezelőtt kereskedelmi központja volt az akkor ismert világnak. Kaukázusból ősi utak vezetnek Dél-Oroszországba, a Keleti-tengerhez, Kelet-Äzsiába. Ninivétől és Babilontól Ekbatana és Mesed felé, ahol a Közép-Azsiát átszelő „selyemút“ kezdődik Ezen jártak a karavánok pompás bisszusz-ból (kagylóselyemből) szőtt ruhákkal, egyiptomi fa-, bőr- és fémtárgyakbó' álló rakománynyal, babiloni szövetekkel és csipkékkel, arábiai fűszerekkel, India és Kína selymével, ékszereivel és egyéb drágaságaival. Ilyen szállítmányokkal kerülnek, gazdagnak, hasznos állatokban, kincsekben bővelkedőnek, tudományban, művészetben kiműveltnek, nagyszerű tengeri és szárazföldi haderővel bírónak, röviden tej jelmezzel folyó országnak, eszményi birodalomnak írja le, ahol a lakosság gondtalan és irigylésre méltó jómódban élzezte napjait, amíg a jólét kicsapongásba nem torkollott és ala nem ásta birodalmukat. Platón szerint a 9000 év óta virágzó Atlantiszre földindulás és vízözön alakjában egyszerre szabadult rá az istenek bosszúja, amely egy nap és egy éj alatt úgy elsodorta a hatalmas, művelt országot, hogy nyoma is

alin maradi és hplvét a tenner

Egy baglyos váza rajza a Trója melletti ásatások anyagából, Priamusz király kincseiből. A váza alján ez a szöveg olvasható: Kronosztól, Atlantisz

uralkodójától.

tisz létének vagy tagadásának kérdését véglegesen még máig sem döntötték el és a jövő feladata, hogy erre a rejtélyre szakszerű magyarázatot találjon.

A sokirányú vizsgálódások jelentős része arra a valószínűsíthető következtetésre jutott. hogy Afrika és Amerika egykor összefüggtek. így például a földtörténet harmad- és negyedkori növény- és állatvilága sok tekintetben megegyezik az Atlanti-óceán mindkét oldalán. A nyugat-európai miocén rétegekben amerikai növénytípusok és állatfajták maradványait találták. Nebraskában, az Egyesült Államokban őslóesontok, régészeti maradványaira bukkantak, habár a lovat az Újvilág felfedezéséig nem ismerték az amerikai bennszülöttek. Leletek alapján a tigris, a teve és az elefánt egykori jelenlétét is megállapították Amerikában, ami természetes úton történt terjeszkedésre vall. Darwin kimutatta, hogy Európában a korai kőkorszakban megszelídített szarvasmarha az amerikai bölénynyel rokon formából alakult ki. Természetbúvárok hívták fel a figyelmet arra, hogy az Atlanti-szigetek állatvilága nem szigeti, hanem szárazföldi jellegű. Számos kutató vélekedik úgy. hogy az Azóri-szigetek összefüggtek Madeirával és a Kanári-szigetekkel, és ez az összefüggő terület alkotta az Atlantiszt. Az etnográfusok sokat vitatkoztak az Újvilág számos népfajának eredetéről. Afrika és Amerika bennszülötteinek kulturális, nyelvi hasonló-Atlantisz süllyedése

A TUDOMÁNY

e's a technika^

tk X ff miSf.'i *1« • V m TU «PÄTAvífcrTrl&sir

VILÁGÁBÓL

BÖRREL LÄTÔ HALAK

Közép-Mexikó teljesen sötét barlangjainak vizeiben különö; halak élnek. Az Anoptichthy; kordani nevű halfaj egyedeinel 2—3 hetes korukig egyáltalán nincs szemük s később is csak elkorcsosult, kettős bőrrel fedett látószervük fejlődik ki. Ennek ellenére rendkívül érzékenyek a fényre, s már a 0,125- 0,060 lux fényerejü fényvillanást is érzékelik. Egy kölni zoológus most beható vizsgálat alá vetette a különös halakat. Kísérletei során megállapította, hogy a halak még szémük, továbbá látóidegük eltávolítása után is érzékelik a fényt. Ha például egy ilyen megoperált hal farkára fénypontot sugároztak, gyors úszással próbált a fénysugár útjából kikerülni, a fejére sugárzott fény hatására pedig elmenekült. A zooló-A Mu és Atlantisz közötti utat jelző térkép. (Egy 2500 évvel ezelőtt készült indiai tábla adatai alapján.)

ságainak, bizonyos néphiedelmeinek közös előfordulásra hivatkoznak A régészek, hogy érthetővé tegyék az amerikai civilizáció régi megnyilvánulásait, arra utalnak, hogy az Atlantisz feltételezett létezése sok, ma még érthetetlen tényt magyarázna meg.

A francia Brest kikötő és az amerikai Boston közötti kábel elszakadásának megjavítása során, 1898 nyarán a kábeltörés helyén, az Azóri-szigetektől északra 900 km távolságban figyelemre méltó felfedezésre tettek szert. A mélytengeri kábelfogó szerszám 3000 méter mélységből likacsos bazaltlávát emelt a felszínre A kőzet vizsgálatakor megállapították, hogy ez a láva csak szabad levegőn, atmoszférikus hatásra merevedhet ilyen formában. A tenger alatti vulkánkitörés egész másként alakítja a kőzetet.

Mivel nem sorolhatjuk fel az alhangzott érvek és ellenérvek sokaságát, cssk azt állapíthatjuk meg. hogy hagyományok és kutatások jelentékeny része valószínűnek és lehetségesnek lartja a Platón által említett Atlantisz egykori létét.

gus megállapítása szerint ezek a vak barlangi halak tehát a bőrükkel „látnak“, s bőrük határozottan érzékeny a fényre, a bőrükre jutó fényt azonnal érzékelik.

HIDROGÉN HELYETT DEUTÉRIUM

Amerikai kutatók mintegy két éven át olyan „vízbe“ helyeztek Plectonema calothiricoides algákat, amelyben a hidrogénatomokat deutériumokkal (a deutérium a hidrogén kettes izotópja) helyettesítették. A kísérlet után az algákból kivonták a fehérjéket s beható vizsgálat alá vetették őket. A kémiai és fizikai vizsgálatok eredményeként megállapították, hogy az algák sejtjeinek fala elvékonyult, s ezért a fehérjék jóval könnyebben kivonhatók belőlük. Egyébként a feÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja ■ Smena, a CSISZ Szlovákia) Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminlsztráclá. Bratislava. Pražská #. — Telefon 443-41. — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlaíiame 81, Bratislava ul Nár povstania 5L — Előfizetés egy évre 51,20 — Terjeszti s Posts Hlrlapszolgálatá, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza — A lapot küllőid szájpára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendelni. Címe: Praha Ĺ Jindŕišská ulica 14 — vývoz tlače. K—05*21171

I

hettek a krétai kerámiák Szahalinra, Alaszkába, Kaliforniába, az előázsiai ipari termékek az északi és a mongol népekhez. Egyiptomban indiai és kínai acélt dolgoztak fel és a legrégibb egyiptomi dinasztiák sírjaiban talált borostyánkőből készült tárgyak arra mutatnak, hogy é. e. 4000 évvel már kapcsolatban állottak Észak-Európával. Ugyanakkor — ha kezdetleges módon is —, de már folyt partmenti hajózás a Földközi-, Vörös- és Északi-tengeren, valamint az Indiai-óceánon.

ATLANTISZ

Az őskorban elsüllyedt földrészek között kétségkívül a legismertebb a mesés Atlantisz, az a feltételezett, hatalmas hídkontinens. amely az Atlanti-óceánnak szinte az egész medencéjét kitöltötte és mindkét partját a jégkorszak előtt és után összekötötte.

Ezt a mesebeli földrészt é. e. 400-ban Platón írta le Solon nyomán, aki é. e. 600-ban állítólag egyiptomi papoktól nyert értesülései szerint egy régi, megmérhetetlen nagyságú országot említett, valahol az Atlanti-tengeren, túl Herkules oszlopain (Gibraltár).

Platón Atlantisz legendáját — feltehetően képzeletből — arra használta, hogy bemutassa a bölcs és jó államszervezet eszményi példaképét. Népesiszapja tette hozzáférhetetlenné. A földrészt elpusztító kataklizma idejét Platón pontosan é. e. 9564-re teszi, tehát mától számítva pontosan 11522 évre.

Az Atlantisz — Platón szerint — kiterjedt gyarmatokkal rendelkezett és hódítási vágyában szemet vetett a földközi-tengeri országokra, köztük Egyiptomra és Hellászra is. Az athéniek, akiket a többi hellének cserbenhagytak. saját létük veszélyeztetésével visszaverték a támadókat és szabadságot adtak a Herkules oszlopain belül élő, valamennyi népnek. Ez volt az athéniek legkiemelkedőbb hőstette.

Az ókori írók közül Plafonon kívül csak Plutarchos emlékezik meg Atlantiszról. A későbbi korokban viszont annál többet foglalkoztak Atlantisz kérdésével nemcsak az érdekes történetekre szomjazó emberek, hanem a tudomány neves képviselői is.

Az Atlantisszal foglalkozó irodalom nemcsak tudományos értekezéseket, népszerű ismertetéseket ölel fel, hanem szépirodalmi formában, élénk képzelőtehetséggel, sok író használta fel tárgyként. A „tudományos“ írások számos esetben ugyancsak fantasztikus elképzeléseket fűznek az Atlantisz-elmélethez. A kiemélkedő tudósok többsége azonban elutasítja ezt az elméletet. A nagy irodalom ellenére Atlan■■■■■■■■■»■■»■■■a* i

hérjék hidrogénatomjainak nagy részét deutériumatomok < helyettesítették, s ezek a fe- j hérjék ugyanazokból az amino- , savakból épültek fel. A vizsgá- , latok útján számos fontos fel- ( világosítást várnak arra a kér- s désre, milyen hatással van a | deutérium az élő szervezetek- , re. ;

IDEGBÉNÍTÓ GOMBÁK .

Az ausztráliai macskamedvék ' (Phascolaretos cinerus) között j rövid idő óta veszedelmes kór t ütötte fel a fejét, s ha a kór ,■ terjedését nem sikerül megái- t lítani, az a veszély fenyeget, , hogy az erszényes medvék teljesen kipusztulnak. Ausztráliai r kutatók most felderítették, hogy a medvék között a cryp- j; tococcosis nevű kór pusztít, a amelyet gombák okoznak, és v a medvék központi idegrend- c szerét támadja, bénítja meg. ~ Ez a betegség egyébként az embert is megtámadja, de an- e tibiotikumokkal eredményesen s leküzdhető. Az ausztráliai bio- : lógusok most annak lehetősé- ^ geit tanulmányozzák, hogyan v lehetne a beteg állatokat anti- t biotikumokkal megvédeni. fi