Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-09 / 2. szám

AZ ÜSZŐ FATŐFZSTŐL AZ ATOM JÉGTÖRÖHAJŐIG „EGYSZERŰ ÉS ELEGÁNS: Av: 1. modellt csináltassa ezüst­­sziifke vagy sötétzöld ripszból. Finom és elegáns ruhája lesz, tiselheti színházba és táncos szórakozóhelyre is. „ANIKÓ": A 2 modellt visel­heti bálba is, hosszú estélyi ruha helyett Ma mindinkább tért hódít 3 rövid estélyi ruha, különösen fiatal lányok részére. A ruha anyaga taft, a kivágás­nál es a szoknyán pakkokban rádolgozott azonos színű csip­kével. A kivágást díszít» rózsa elmaradhat. „FRŐBABÁL": A 3. modellt küldjük a részére. Fehér, saját­jából mintás szilonból, vagy pe­dig fehér alapon színes mintájú taftboí csináltassa. Ez utóbbi is nagyon szép és fiatalos. Nézze meg előző számainkban között kisestélyi modelieinket is. Az otthoni mun­kához csak házi­­ruha, ill. nadrág nem elegendő. Elengedhetetlen kiegészítője a kötény. Munka közben, v. i. fő­zésnél, takarításnál, mosásnál, mosogatásnál, kötény nélkül há­ziruhába:'. is rendetlennek ha­tunk, s emellett ruhánk is pisz­kolódik. A kötény mosása-vasa- Tasa könnyebb, mint egy ruháé, nemcsak esztétikai szempontból fentos. hanem praktikus is. Fö-Fontos téli egészségi-szépség* probléma « fagyás. Legjobban azok tudnának a iágyas éllérfi védelemre inteni, akik saját bő­rükön tapasztalták a fagyas kellemetlen következményeit. Azok, akik már mindent meg­tennének, hogy eltüntessék a nyomokat: az évenként kiújuló lila lábszárakat, fájós kezeket- Iábi^tat. Bizony, a fagyási ajánlatosabb megelőzni, mint kezelni. Ezért nagy hidegben tegyük félre hajszálvékony szilon harisnyáin­kat. s vékony-talpú, tüsarkú ci­pőinket. Ne féljünk, hogy így marinem leszünk divatosak. Viseljünk vastag, színes haris­nyákat (sötétkék vagy sötétzöld az idősebbeknek is megenged­hető, de akiknek már ez sem való, a rendes drapp színű krep-, fiion harisnya mellett döntsenek), melég cipőkben pe­dig igazán nagy a választék. A fehér vagy halványszürke la­possarkú cipőt pl. annak elle­nére, .hogy fűzős, elegáns ruhá­hoz is felvehetjük, továbbá ma­­gassarkűban is kaphatók bélelt cipők. , — A meleg cipót persze csak— valóban nagy hidegben viseljük és fűtött helyiségben, ahol hosszabb ideig tartózkodunk (munkahely) váltsuk át rendes cipőre. Ugyancsak védeni kell a kezet, jó meleg, bélelt vagy kötött kesztyűvel. A szilon kendo nem téli vise­let. A fülrehúzhatö meleg és kötött sapkáknak számtalan változata divatos. Amint tudjuk, a fagyás min­den évben kiújul. Ha már meg­történt a baj, forduljunk orvos­hoz. Jót tesz a kvarcolás, jódos ecsetelés és különféle kámfo­­roe-kátrányos kenőcsök. Enyhíti a fájdalmat a fagyott, testrész meleg vízben való fürdetése is. A legelőnyösebb azonban, ha vigyázunk. melegen öltözkö­dünk. Fogunk sem vacog a .szépségért elszenvedett“ hi­degtől, s emellett nem ártunk szépségünknek és egészségünk­nek sem. zéshez, mosogalasnoz megfelel a müsnyagkötény. de takarítás­hoz sokkai jobb a könnyén mosható anyagból (kretori) ké­szült. Legprakiikusabbak azok, amelyek a lehető legjobban fe­dik a ruhát. Üjabban ugyan divatba jöttek az ú. n. koktél­kötények f félkötények, felső­rész nélkül), de ezek csak arra valók, hogy valamilyen apró munka végzésénél, (pl. vacsora melegítés) magunk elé kössük. Viselhetjük még pl. vasalás közben, vagy pedig akkor is, ha nem dolgozunk (kézfrmmkázás. varrogatás közben, stb.). Ezek a koktél-kötények igen csino­sak. jó. ha néhány van belőlük, már csak azért is, mert elkészí­tésük nem nehéz, egyedül is megvarrhatjuk, mégpedig régi, sőt többféle anyagból is. A kö­tény u. i. négy vagy több rész­ből áll, mindegyik egy zsebet: ^ képez, és szép, ha mindegyik rész más-más anyagból készül (Modellt hamarosan közlünk). Nem szabad megfeledkezni a házi öltözék másik „kiegészítő­jéről". a fejkendőrol sem. Főzés közben megakadályozza a „haj­szálat a levesben", takarításnál védi a hajat a portól, mosásnál a gőztől, egyszóval mindenkép­pen szükséges. Jót mutat, ha e fejkendő a kötény vagy házi­­ruha anyagából készül. Ha a kendőt valamilyen okból nem szeretjük, úgy legalább egy pánttal" kössük le hajunkat. (Legszebb, ha azonos a kötény anyagával.) (Folytatjuk) # © Tfí yp "® Ä Tő 55 .T® "® „Boldogság nálad lenni": 1. 17 éves lányhoz járhat udvarló. 2. A szülőknek általában néhány hónapi ismeretség után szokás bemutatni az udvariét, de erre nincs szabály, attól függ. ko­­komoly-e az udvarlás, gondol­nak-e házasságra. 3. Ha a fiú a lakóhelyükön lévő kórházban van, és előreláthatólag hosszabb ideig lesz ott, meglátogathatja. De ha pl. csak kivizsgálásról van szó, akkor nem. „Egy tanácstalan gimnazista volt, aránylag rövid ismeretség után, más városból meghívni a fiút a szilveszteri mulatságra, de nem túl nagy hiba. Ami a fiú levelét illeti," jobb, ha komolyan veszi, úgy, ahogy írta, hiszen nem valószínű, hogy „próbára akarta tenni“. Miért akarta vol­na? Tegyen úgy, ahogy ö kéri, legyenek barátok, így legalább az idő folyamán maga is rájön, hogyan gondolta a fiú a levelet. fedezte fel az Antarktiszt? Vladimír Ferko Az inkák utolsó királya Kolumbus S anta Maria nevű hajója I tr\í- u j oia/.rtyUR. LťiicUC/Ccfoiť kihatott Európa életéré.. For­radalmat idézett eló az euró­pai kereskedelemben, a világ­piac kiszélesedett, emelkedett az áruk minősége és a politi­kai életben egyre jobban fel­színre került az új országok és tengeri utak meghódításá­nak gondolata. A feudalizmus kora lezárult, a kapitalista ter­melési mód új osztályt terem­tett — a burzsoáziát, amely a XVII. században Angliában magához ragadta a politikai hatalmat. Amikor nagy felfedezésekről beszélünk, rendszerint Kolum­bus Kristófra, James Cookra gondolunk és megfeledkezünk azokról, akik előttük vagy utá­nuk éltek. Ugorjunk most vagy ötezer évvel vissza. Egy görög kikötőben különös búcsú szem­tanúi 'lehetünk. Kis hajó fe­délzetén egy ifjú áll, Herodo­­tos a neve, éppen búcsút int családjának és barátainak. Ói­ra kelt és azután nyoma ve­szett. Már szinte megbarátkoz­tak azzal a gondolattal, hogy a bátorszívű ifjú eltűnt, de milyen meglepetést keltett, amikor 17 évi távoliét után szülővárosában Halikarnassus­­ban egy érettkorú világutazó bukkant fel: Herodotos. Az északi országokból a gö­rög Pitheos hozta az első hír­adásokat s arról akarta meg­győzni a világot, hogy a Föld gömbölyű. „Ahol már véget ér a Föld, a levegő, melyeket mi alap­elemeknek nevezünk, ahol már vége az égboltnak, messzebb már nem lehet menni, ott vé­ge szakad a világnak, amely az ember számára megismer­­hetetlen.“ így nyilatkozott a mindent megbámuló Pitheos, aki még sohase hallott jégről és hóról. Mai napig nem tud­juk. hogy meddig jutott el, de teljesítménye követendő példaként ott, lebegett a ten­geri utazók előtt, akik meré­szen nekivágtak a tengernek, hogy felfedezzék a Föld isme­retlen részeit. Kolumbus Kristóf 20 éven keresztül talált olyan ura! kcdót aki öl hajlandó lett Vol­na anyagilag támogatni és egy rövidített indiai útra vagy Távol-Kelet gazdag országaiDa kiküldeni, melyeket Marco Po­lo olyan színesen leírt. Akko­riban már győzött az a gon­dolat. hogy a Föld gömbölyű. Kolumbus három kis vitorlás­sal (Santa Maria, Nino és Pia­ta) 1492-ben ismeretlen konti­nens partjain kötött ki abban a hiszemben, hogy felfedezte a nyugati utat Indiába. Egyik felfedezés hozza a másikát, a portugál hajók az afrikai par­tok mentén tizenegy hónapos utazás után 1499-ben Kalkutta indiai városban kötöttek ki. Cortez és Pizzaró spanyol hó­dítók pápai áldás kíséretében felégették az asztékok és in­kák békeszerető országait. Tönkretették kultúrájukat, el­rabolták kincseiket. A lakos­ságot rabigába döntötték, az inkák utolsó uralkodóját Atha­­hualpu-t megfojtották és a pá­pa a léigázott országokat 1494- ben Spanyolország és Portu­gália között felosztotta. Indiába először szárazföldön, majd később tengeren az orosz Atanasz Nyikitin jutott el. Fer­nando Magellán először hajóz­ta körül Amerikát és három évi viszontagságos utazás után életét vesztette. Annak elle­nére, hogy az európaiak egyre jobban behatolnak az amerikai országokba, nem sikerült meg­találni az utat az Északi Atlan­ti-óceántól a Csendes-óceánba. Az angolok, svédek, hollandok és franoiák is megkísérelték, de fáradozásaik eredménytele­nül jártak, csak 1728-ban Dezs­­nyev orosz utazónak sikerült körülhajózni Ázsia északkeleti szírijeit. Nyolcvan évvel utá­na pedig ellenkező irányban az orosz szolgálatban álló Vi­­tusz Behring dán kapitánynak. Behring a köd miatt nem lát­ta az amerikai partokat és nein is sejtette merre jár. A szo­rost Behring után nevezték el, mint ahogy a történelem folyamán Oroszországot több­ször megrövidítették. A sérel­met részben akkor orvosolták, amikor a Behring-szoros leg­keletibb kiszögellését Dezsnyev foknak nevezték el. Az orosz expedíció célja 1648-ban volt, hogy felkutas­sák a Kolima folyótól kelétre eső területet és a Csukcs-föld körülhajózása után elérjek az Anadir nevű folyót. Ugyanis az a hír terjedt el, hogy azon a vidéken rengeteg a mammut- és a rozmáragyar, és hogy ott adót nem fizetnek. „Vitorlákat rénszarvas-borokból készítet­tünk. Horgony helyett nehéz köveket használtunk. A hajó oldalfalait faszögekkel vertük ki" — jegyzi fel az expedíció egyik vezetője. Amikor a hajó az Indikirka folyó öbléből ki­futott az Északi Jeges-tenger­re, egy hirtelen keletkezett szélvihar elsodorta őket. A ha­jósok legtöbbjéről mit sem tud a krónika. A bátor Dezs­nyev vette át a hajótöröttek vezetését és azt a parancsot adta, hogy kelet felé folytat­ják útjukat. A nehézsúlyú ha­jók ellenálltak a viharoknak és amikor egy szűk szoroshoz ér­tek, megfejtették azt a rejt­vényt, hogy vajon Amerika össze van-e kötve Ázsiával. Miután a hajók nyomát el­vesztették, gyalog folytatták útjukat. Viszontagságos utakon jártak, amint azt Dezsnyev le­írja: „Ismeretlen utakon étlen­­szomjan barangoltunk leron­gyolódva, mezítláb, több mint 80 napig. A legénység nagy ré­sze elpusztult. 90 ember kö­zül csak 12-en maradtak élet­ben." A két világrész közötti szenzációs felfedezésről csak a cári hivatalnokok tudtak, vagy talán érdekükben állt. hogy más is tudomást vegyen róla? Dezsnyevet ugyan kinevezték atamánná, de földrajzi felfe­dezéseit titokban tartották. Sokkal később, amikor Müller, a neves történelemíró anyagot gyűjtött egy nagy északi ex­pedíció leírásához, fedezte fel. a jakutszki irattárban az ér­dekes iratokat. Nagy Péter cár' tudni akarta, vajon lehet-e kedvező kereskedelmi kapcso­latokat teremteni idegen or­szágokkal és eljutni Kínába vagy Indiába. Behring kapi­tányt és a fiatal Aiekszej Csi­­rikovot bízta meg az expedíció vezetésével. Három év múltán a híres Szvjatoj Gavril nevű hajó elkészült és távoli útra indult. Egy fél évszázaddal ké­sőbb James Cook angol utazó felhasználta és nagyon dicsér­te az expedíció pontos és meg­bízható feljegyzéseit. 1740-ben további két hajó, a Szvjatoj Pjotr és a Szvjatoj Pavel nevű hajók indultak útnak. Sok vi­szontagság után kötöttek ki. A legénység rettenetes szen­vedéseken ment keresztül, so­kat szenvedtek a skorbuttól és a hidegtől. Az orosz nép igazi hőseiként viselték sorsukat. A Nagy Péter kezdeményezései 1725-ben Indított hatalmas ak cíó csak 18 év múlva nyer befejezést. A XVIII. századbal összegyűjtött anyag valóba) igen gazdag ismereteket tár fel az orosz partokról, a Karib tengerről, Amerikáról jés Ja pánról halmozott fel értéke adatokat. Az expedíció a tu dományos ismereteken kívü Oroszországnak területi gazda godást is hozott. Az Aŕenti és Alaszka szigetek mérhetet len gazdagsága nem hagyt: nyugton a nyugatiak képzele tét, ezért az Egyesült Államol 1866-ban 15 millió dollárt aján lőtt fel Oroszországnak a ha talmas területért. A cári kor mány egy jelentésével elked /etlenítette az expedícióra kés: vállalkozókat. Az orosz utazói dicsősége azért nem halványo dott el és 1819-ben óriási fel­fedezés kárpótolta őket fára dozásaikért. „Körülhajóztam : déli félteke óceánjait, és ha­tározottan állítom, hogy o;: nem létezhet szárazföld. Az ú ízeken az ismeretlen, jéggé Dorított tengereken rendkívül veszélyes. Elmondhatom, na Iámnál senkinek erem sikerül tovább kerülni" — írja Jame: Cook, a hires*angol utazó. Ez; a véleményt valóban elfogad :ák, óva intették a vállaiko­­jókat és arra figyelmeztettek hogy a déli féltekém nincser szárazföld, de általában mégi! mindig öt világrészről beszél­tek. Oj, szenzációs felfedező­ieket nem is vártak. Ilyen vol i helyzet, amikor két oros: vitorláson, a Vasztokon és : vlirnijen Mihail Pjotrovics La­­íarev és Fagyejevics Bellings­­íausen 1819-ben fáradságo: utazás után felfedezték a ha­lódik, fehér vidágrészt, az An­tarktiszt. (Folytatjuk; rólag üvegkészítésből élt. A muranói vázák az aranynál is értékesebbek voltak. Bár a szi­get a Velencei Köztársaság­hoz tartozott, mégis állam volt az államban. Lakói, mihelyt mesterek lettek, elnyerték a nemességet, de azért szabad­ságukkal fizettek. A muranói üveggyártás titkát „államti­­tok“-ként kezelték, s a mes­terek a sziget rabjai voltak, nem hagyhatták el. A Velen­cei Köztársaság törvénye töb­bek között kimondotta: „Ha bármely mester vagy munkás tudását más országba viszi, a köztársaság kárára, vissza­térésre szólítandó fel. Ha e pa­rancsnak nem tesz eleget, leg­közelebbi hozzátartozója bör­tönbe zárandó, hogy ezzel kényszerítsék visszatérésre. Ha ez sem vezetne eredményre, a» idegen országba utána kül­dendő egy megbízható ember, hogy őt megölje...“ ... és ennek a törvénynek eleget is tett Velence. De a gyilkos tőr nem ért utói min­denkit és a titok végül mégis kiszivárgott... A LEVEGŐ SZENNYEZŐDÉSE ÉS A TÜDŐRÁK Orvosi körökben ma már bi­zonyítottnak látják, hogy a dovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő- Západoslovenske tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár povstania K—07*21007 túlzott dohányzás és a tüdő­rák között összefüggés áll fenn. Ezzel kapcsolatban ame­rikai orvosok nemrégiben be­jelentették, megállapításuk szerint az erős dohányosok légzőszerveiben nyugvó ráksej­tek találhatók; ezek a sejtek azután bármikor növekedésnek indulhatnak, s rosszindulatú dagantot okozhatnak. Dr. L. M. Sábád szovjet orvos nemrégi­ben közzétett tanulmánya sze­rint azonban a tiidörákos meg­betegedéseket más tenyézóre, a levegő szennyeződésére is vissza lehet vezetni. Dr. Sábád e feltevéseket kísérletekkel is igazolta: kísérleti állatainak 77 százalékánál sikerült rossz indulatú daganatot előidézni olyan kátránytartalmú szeny­­nyeződésekkel, amelyeket a szabad levegőből vont ki. E kí­sérletek során még abban az esetben is rosszindulatú daga­nat fejlődött ki a kísérleti ál­latok tüdejében, ha csupán bő­rüket ecsetelte be a rákkeltő anyaggal. A tüdőrákot előidéző levegőszennyezödésben a vegy­­vizsgálatok során 0,005 száza­lékos benzpirént (ismert rák­keltő anyagot) sikerült kimu­tatni. TÖRHETETLEN 51 LEL Egy osztrák cég nemrég új­típusú, teljesen műanyagból (epocidgyantából) készült sí­­léceket hozott forgalomba. A szakértők szerint az új sílécek minden eddigi megoldásnál ru­galmasabbak és torziós tulaj­donságaik is elsőrendúek. NEM NÉMÁK A HALAK A halak némaságát ma már sok kísérlet eredménye cáfol­ja. Ezek szerint a halak az emberi fül számára nem hali­ható rezgésszámú hangot bo­csátanak ki. Vannak azonban számunkra hallható hangot adó halak is. Ilyenek az európai tengerekben élő dörmögő ha­lak (Trigdlidae). Ezek kopol­­tyúcsontjaik egymáshoz dör­zsölésével elég erős dörmögő, morgó hangot hallatnak. Az I-ndiai-óceánban élő röfögő bé­kahal (Batrachus gruniens\ — mint neve is mutatja — „rö­fög“. öngyújtó cigaretta Egy hamburgi gyár évek óta kísérletezik a cigaretta és gyu­fa kombinálásával — a leg­újabb jelentések szerint nem sikertelenül. A hírek szerint az új szabadalom alapján egy an­gol dohánygyár még ebben az évben forgalomba hozza majd az első öngyújtó cigarettákat. Az újfajta cigaretta végén a papír alatt helyezi! el, keskeny gyűrű alakjában. Amikor a do­hányos egy-egy cigarettát ki­húz a csomagból, a cigaretta vége hozzádörzsölödik a cso­mag belső részén elhelyezett dörzsanyaghoz — s a cigaretta máris füstölögve kerül elő a csomagból. A gyártó cég véle­ménye szerint öngyulladás semmilyen körülmények között sem következhetik be. AZ ÜVEG TITKA Hatszáz évvel ezelőtt Mura­­no-szigetének lakossága kizá-OJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CSISZ ség és adminisztráció. Bratislava, Pražská 0. — Telefon 445-4], — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta Sf — Előfizetés ea* évre 3Í20 — Terjeszti a Posta Hirtepszoigáiata. Kéziratokat nem érzünk meg és nem- adunk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents