Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-24 / 17. szám

or es ma A kábelgyáriak uJrttT műhelye Néhány évtizeddel azelőtt a Cyár út végi sorompó szinte jelezte, hogy ott ér véget a la­kónegyed, kezdődik a gyári „gyepsor", arrafelé már csak a „melósok“ járják az aszfalto­­zatlan utakat. A vasúti vágány elválasztotta a lakóházakat a gyárak világától, a sorompótól kezdve egy egészen más „világ“ kezdődött. A vágány még meg­maradt. a válaszfalak azonban már régen leomlottak. Nemcsak azért, mert a gyárnegyedben új lakóházak épültek s a jörévi úton véges-végig egymás mel­lett sorakoznak a város fejlő­dését jelző épületek, hanem azért is, mert az egykor mara­di városba is beszökött az újat, a jobbat eredményező társadal­mi változás. Két emberöltő alatt egy tel­jesen új városnegyed épült ott, ahol a vasúti sínek mögött va­lamikor pahínkos gyártelepek álltak ahol háromszöget alko­tott a három termelő gyár: a Kábel-gyár, a Cérnagyár és a Gumongyár. A háromszöget ki­egészítette az Apolló és a villa­mosvasút telepe, a foglalkozá­sukra büszke kétkezi munká­sok azonban csupán a három gyárat tartották igazi gyárak­nak, merthogy termelnek, az Apolló csak „finomít", a villa­mostelep pedig csak egyszerű „remíz". A három gyár alkotta háromszögben lakóház jófor­mán nem is volt, a vasúti sínek után már csak a cérnagyáriak lakótelepe állt, előzőleg a Hu­­ber-ház, aztán már csak kerí­tések, gödrös lapályok a förévi hídig. Jobbra a téli kikötő, kis erdőcske a Kis-Duna mentén és a Brenner kátránytetős viskói. A régi város egy része, a mun­kásság egy részének munkahe­lye. A kábelgyáriak, gumon­­gyáriak és cérnagyáriak nagy családja kora reggelenként ott ad egymásnak találkát, hogy szorgalmas munkával megke­resse a napi kenyeret. Annak idején örült, hogy megkeres­hette, akkoriban gyakran fe­nyegetett a munkanélküliség veszélye. Ma már lényegesen megvál­tozott a három gyár élete. Be­kukkantottunk egy röpke pil­lanatra, hadd lássuk, hogyan dolgoznak a három gyártelepen. A ködös idő szürkeségében a Kábelgyár kéményének tetejé­ről foszladozott a füst. Hosszú műhelyek, osztályozó asztalok. Körülöttük többnyire nők. Asz­­szonyok, lányok. Sok sok fiatal lány. Ügyes ujjakat igényel a munka, ezen a téren tehát elö/­­nyösebb az asszonyi kéz. Nehéz munkára már jóformán nincsen szükség, azt elvégzik a gépek. Azért férfiember is akad a gyárban, a huzalok körül sok fiatal szorgoskodik. Mondja is az egyik CSISZ-vezetö, hogy talán 450 CSISZ-tag van az üzemben. Az egyik ajtó felett ez a fel­irat: „Mládežnícke oddelenie III. sjazdu ČSM.“ A CSISZ ül. kongresszusának ifjúsági rész­lege. Odabenn vidám lányok, mosolygó asszonyok. Darázs elvtársnö ifjúsági kollektívája, szocialista munkabrigád. Egy másik épületben az újítók mű­helye. Matovié János héttagú cérnagyári asszonyok, lányok ? A ti egészségiek érdekében, hi­szen az üzemi munkaközi torna előnyös a tornászok szerveze­tére, munkabírására. A GUmongyárban Ruman Ist­ván mester műhelyében gya­korlottabban mozognak torná­szás közben a lányok és asszo­nyok. Igaz, a környezet erre a célra jobban megfelel, náluk viszont nem lehet tornázni az udvaron. Nincs hely. Mosolyog­va, bátran tornáznak a lányok, de a munkában is ügyesek. A Flexo-zsinórokhoz készítenek csatlakozókat. — Az utóbbi hónapokban va­lamennyi kollektíva százon fe­lül teljesítette a normát — mondja büszkén Ruman elvtárs. — Bordáéová elvtársnö, ott az első gépnél, 130 százalékra teljesítette a vállalását... ÚJ MOZGALOM Ez év elején Jakabéin Gá­bor és tizenhárom társa a Kelet-szlovákiai Gépgyár is­kola-osztályán a népi egye­temre jelentkezett. Mindez nem lett volna meglepő. Az volt az érdekes, hogy a fia­tal fiúk matematikát akar­tak tanulni és különösen a gépek automatizálásával szerettek volna foglalkozni. Mindnyájan a Kelet-szlová­kiai Gépgyár 510-es részle­gének munkásai és így nem volt nehéz megkeresni őket és megtudakolni, mi vezette őket a tanulásra, és miért szeretnék a matematikát és a gépek automatizálásának alapjait tanulni. A válasz egyszerű volt. — Részt veszünk a CSISZ üze­mi szervezetének felajánlá­sában. Aláírtuk az Ifjú Nem­zedék Programját, — vála­szolta kérdésemre Jakabéin Gábor, az 510-es részleg CSISZ-szervezetének elnöke. Megtudtam tehát, milyen óriási kezdeményezéssel lá­tott munkának ez év elején a CSISZ-szervezet összüzé­­mi bizottsága. Az üzem fia­taljai nevében a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére kihirdették az Ifjú Nemze­dék Programját. A progra­mot minden fiatal elfogadta és most ezért folyik a ver­seny, hogy az egyes üzem­részlegek fiatal dolgozói bebizonyítsák munkakészsé­güket. Pavlanszky elvtárstól, a CSISZ-szervezet elnökétől megtudtam, mit. terveznek a fiúk és a lányok az 510-esben. Komoly elhatározá­suk, hegy négy ifjúsági kol­lektívájuk megkapja a XII. pártkongresszus brigádja címet, hozzájárulnak mun­kájukkal ahhoz, hogy rész­legük elnyerje a XII. párt­­kongresszus részlege címet, újjászervezik a sportéletet, és ami a legfontosabb, ta­nulnak, hogy segédlevelük­höz még más képesítést is szerezhessenek. Jakabcinék felajánlásaikat teljesíteni akarják minden áron, mert nemrég hallot­ták. hogy munkatársaik a Kelet-szlovákiai Vasmű fia­taljai is kihirdették és jó­váhagyták programjukat. A nemes vetélkedésben pedig nem szeretnének lemaradni. kollektívája.~Szocialista munka- A műhely tiszta környezeté­brigád. Most a XII. kongresz- ben sorakoznak az asztalok szus munkabrigádjának címéért egymás mögött, az asztalok versenyeznek. A kötelezettség- mellett ügyeskezű dolgozóink, vállalások között több olyan Azok, akiknek a munkájától tétel szerepel, amely révén függ, mennyire teljesítik üze­­csökken a kiadás és fokozfidik meink a tervezett feladatokat. H!R naqymihályrol A cérnagyáriak munkaközi torna közben. Hát hiszen újítókHogy legyen cérnánk, kábelünk, a termelés műhelye, igyekeznek is a jobb, a célszerűbb megteremtésére. Mikóczi Géza, Kópéik Máté, Homola István, Dobrovodský Miroslav, Drexler József, a he­tedik közülük bevonult. Majd ha leszerel, folytatja a mun­kát ő is. A jóra, az újra, a cél­szerűre való törekvést. A Cérnagyárban is sok jót tapasztaltunk. Náluk még több a lány, asszony. Ügyes kezek, fürge ujjak szabályozzák a gé­pek menetét. Sok az ifjúsági kollektíva, a fiatalok erősen versenyeznek tapasztaltabb társaikkal. A fonalvizsgáló részlegen Balog elvtársnö ifjú­sági kollektívája dolgozik ered­ményesen. Náluk csupán egyet rosszalhatunk, mégpedig a munkaközi torna rossz „kivite­lét", Tornázni tornáznak a lá­nyok és az asszonyok is, csak­hogy ... — Mindig zárt helyiségekben tornáznak? — Igen, még nyáron is — válaszolja Bachratá Ilona. Pedig az udvar szép nagy, ott bizony jobban menne a torná­szás, főképp tavasszal, nyáron. No, talán majd az idén, ugye villanydrótunk. Kellő mennyi­ségben és jó minőségben. Ez a célunk, csak így emelhetjük az életszínvonalat. M—s Fürge női ujjak gyorsan vég­zik a munkát a gumongyári műhelyben. Foto: Šalátek A nagymihályi járásban a Duša nevű talajjavítási szövet­kezet a legjobbak közé tarto­zik. A tervet 151^százalékra teljesítette. A jó ; eredményt csakis azért érhette el, mert szorosan együttműködött a CSISZ járási vezetőségével. Az üzemek, falvak fiataljai, vala­mint a tanulóifjúság az elmúlt évben 21 ezer brigádórát dol­goztak le. Amikor a talajjavítási szö­vetkezet fiatal dolgozói meg­tárgyalták a CSKP KB plenáris ülésének határozatát, megálla­podtak abban, hogy a XII. kongresszust azzal köszöntik a legméltóbban, hogy ha az ed­diginél még szebb eredménye­ket mutatnak fel. Elhatározták, hogy három fontos munkahe-PONTOSAK A modfanyi gépüzem dol­gozói március 16-án Vladi­mír Vedra elvtárs, a CSISZ KB elnökének jelenlétében vették át a CSISZ KB vörös zászlaját. A kitüntetést abból az al­kalomból kapták, hogy pon­tosan teljesítették a Tuši­­micén épülő ifjúsági vil­lanyerőmű megrendeléseit. Az ünnepség keretében újabb kötelezettségvállalá­sokat tettek. ígérték, hogy ezentúl is pontosan és első­rendű minőségben teljesítik a tušimicei megrendeléseket és ellenőrző bizottságokat szerveznek. A fiatalok megnyerik az üzemben dolgozó idősebbe­ket is, és majd azok is se­gítenek az egyes alkatré­szek elkészítésében. A fiatalok köréből indult ki az a kezdeményezés is, hogy a konstruktőrök öt nappal határidő előtt, tehát április 15-ig fejezték be a szerelési munkákat. lyen versenyt indítanak a „CSKP XII. kongresszusának építkezése“ címért. A Maié Roškoviče-i, kopčanyi és kača­­novi építkezéseken szeretnék ezt a büszke címet elérni. A CSKP XII. kongresszusáig három víztartályt építenek, mégpedig Kačanovon, Falku­­šovcén és Hatalovon. A víztar­tályok építésénél tőzeget is nyernek, amelyből 150 ezer köbméter kiváló minőségi kom­­posztot készítenek. Az árkokat azután csatornázási célokra használják fel. A talajjavítási szövetkezet dolgozói télen sem tétlenkedtek. Malé Kaškovicén, a latorcai gát kiépítése után Július Kociban elvtárs 12 tag­ból álió gépesített csoportja az idén majdnem 100 hektár terü­letet tett vetésre alkalmassá. A kollektíva tagjai segítettek a komposzt készítésében is és több mint kétezer köbméter komposztot készítettek. A szövetkezeti dolgozók 75 százaléka fiatal. A CSISZ szer­vezet úgy határozott, hogy a Duša talajjavítási szövetkeze­tét — ifjúsági szövetkezetnek nevezik el. A szövetkezet ve­zetősége a javaslatot elfogad­ta. KISS GYULA A FIATALOK 1 ■ ■ iimimmiiiiiMiiiiiimmmimimiiimmimiimiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiii visszhang íj I pvplpinkhnl Az ipolyszakállasi vezetősége és a fiatalokkal ® J ÍJ W ÍJ A Aj A A A Am AA AA 1 0 Az ipolyszakállasi EFSZ-ben elég a fiatal. A 62 fiatal szövetkezeti tag közül 14-en gépesítők. A CSISZ-szervezet kezdemé­nyezésére behatóan foglal­kozni kezdtek a kukorica termesztésével. Elhatároz­ták, hogy a CSKP XII. kong­resszusa tiszteletére olyan kötelezettségeket vállalnak, amelyek biztosítják a ma­gas kukoricahozamot. 9 A kukoricát, ezt a jól jövedelmező növényt, az ipolyszakállasi EFSZ termő­földjeinek 24 százalékán fogják termeszteni. A ta­pasztalatok és a szükséglet is azt mutatja, hogy feltét­lenül a legfontosabb a ta­karmányalap kiépítése. Ha biztosítják a saját takar­mányszükségletük fedezését, akkor talpra állnak. A fiata­lok/arra kötelezték magu­kat, hogy gondoskodásukba j veszik a kukorica termesz- I tését. 15 hektár területen I 65 mázsás hektárhozamot. I a többi tervbe vett kukori- 1 caföldön pedig 50 mázsát ! érnek el. Hogy ez mennyi? > Kereken 7250 mázsa sze­­[ meskukorica, ami pénzben ■ 833 ezer koronát jelent. ’ ® A magas hektárhozam­! hoz vezető utat az EFSZ vezetősége és a fiatalokkal együtt jelölte ki. Jó minősé- J« gű vetőmagot használnak, LSP-hibridkukoricát. A ve- % tőmagot Hermel L oldatban áztatják. Elsősorban a talaj •, előkészítéséről gondoskod- / nak. A gyomnövények ellen vegyszerekkel, főleg aro- Ji zinnal akarnak küzdeni. Öt- .J hat nappal a vetés előtt ■« permeteznek, hektáronként .■ 3,5 kg vegyszert számíta­­nak. Ahhoz az elvhez tart- “• ják magukat, hogy a sze­­meskukoricánál hektáron­­ként 40—42 ezer szálat, a silókukoricából pedig 62 J. ezer szálat hagynak. ,• © A kukoricát természe­­tesen egyetemesen gépesí- J« tett módon a fiatalok, még­­pedig Meücher Béla, NagyJ« Jáncs, Varga János és Dani Bertalan termesztik. A ku- J. koricaföldeken ellenőrző bi- .• zottságokat állítanak fel, •, hogy figyelemmel kísérjék a határidő pontos betartását «J és a munkák elvégzését. J» ® Valóban fontos kérdés. ■* Az EFSZ vezetősége első- *■ sorban biztosította a fiata­­lók anyagi érdekeltségét. A "jj terven felül elért termésért prémiumot vagy a termelt kukorica értékének 20 szá­­zalékáig jutalmat kapnak. .* ,V.V.W.V.V.V.V.*.V.V.V° © Balha József érsekújvári levelezőnk a jánosmajoriak ta­vaszi sikereiről ismertet leve­lében. Elsőnek Gyurkovics Gyulát és brigádja tagjait em­líti. Kiemeli, hogy a brigád 140 hektár gabona, 130 hektár kukorica, 80 hektár silókukori­ca és 200 hektár here megmű­velését vállalta. Majd külön ki­emeli a brigád tagjainak azt az elhatározását, miszerint min­den egyes hektárnyi föld meg­munkálásánál 0,7 liter üzem­anyagot takarítanak meg, ami elsősorban csakis a jó munka­­szervezésnek köszönhető. rt\\[ • A csenkei szövetkezet fia­taljai az utóbbi évek során nem Trow egyszer hallat­tak magukról. Abban, hogy szö­vetkezetük országos viszony­latban is az élenjárók között halad, nagy része van a fiata­loknak, — kezdi levelét Rajczi Dezső. Majd a leánybrigád tag­jaival és vezetőjükkel Füssy Katóval foglalkozik és kiemeli kezdeményezésüket a XII. párt­­kongresszus brigádja címért folytatott versenyben. Valóban, a 15 csenkei lány igazán úttö­rő munkát végez. És reméljük A V mihamar versenytársakra is találnak. Hiszünk a szövetke­zet elnökének megállapításá­ban. • Jóba Alajos komáromi ipa­ri tanuló érdekes epizódot örö­kített meg levelében tanonctár­­sairól. — Komszomolisták láto­gatták meg hajógyárunkat — írja levelében. — Vidáman el­szórakoztunk, majd komoly eszmecserét folytattunk szak­mai kérdésekről. Volt mivel büszkélkednünk, — írja a to­vábbiakban. — Többek között vállaltuk, hogy a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére meg­javítjuk iskolai segédeszközein­ket. Majd később arról számol be, hogy tanonctársai közül már 143-an elnyerték a Mun­kára és a haza védelmére légy kész jelvényt. De nem takarja a hiányosságokat sem. Megálla­pítja: az egyes érdekkörök gyenge munkát végeznek és ki­emeli, hogy a CSISZ-szervezet legfőbb feladata a helyzetet e téren gyökeresen megváltoztat-Pálpuszta nemrég került a komáromi állami gazdaság kö­telékébe. Eddig az őrsújfalusi EFSZ tulajdonát képezte. Az újdonsült termelési részlegen bizonyos mértékben meg is lát­szik, hogy valóbar a kezdeti korszakát éli át benne az a szervezési intézkedés, ami az állami gazdaságokkal már szo­rosan összefügg. Munkaerőt kellett ide toborozni, új terve­ket kidolgozni, építkezni és mindenekelőtt gépesíteni. A tervet pedig teljesíteni kell kezdetben is, még ha hiányoz­nak is különböző épületek vagy ha kevés is a munkáskéz. Be­­ke Antal, a pálpusztai részleg vezetője el is határozta, hogy mindent megtesz a tervek tel­jesítése érdekében és elsősor­ban a fiatalokra támaszkodik. Mindenekelőtt ütőképes CSISZ-szervezetet alakítottak. A szervezet kulturális és poli­tikai tevékenységén kívül ter­melési feladatokat is kapott. Mozgósítják az itt dolgozó fia­talokat a különböző munkahe­lyek legjobb betöltésére és a legfontosabb munkákhoz fiata­lokat állítottak. Az üzemi részleg egyik erős­sége a baromfifarm. Monozlay Mária, a CSISZ üzemi szerve­zetének politikai felelőse 1600 csibét gondoz és nevel. Május elsejére már piacra kerülnek és újakat nevelnek helyükbe. Tóth Erzsébet, aki szintén CSISZ-tag, 1200 tojóstyúkot gondoz. A havi átlagos tojás­hozam 15,6 darab. Ez komoly eredménynek számít, de a to­jástermelést a jövőben még fokozzák különböző takarmá­nyozási módszerek alkalmazá­sával. Kurcsik Lajos a komáro­mi állami gazdaság valamennyi részlegének legjobb fejői közé tartozik. A CSISZ-szervezet még egy igen fontos feladatot teljesít, — ismerik el a részleg vezetői. Eléggé homokos, kavicsos itt a talaj, nagyon trágyaigényes. Az új termelési részleg különböző növényekből a hfektárhozamot csak úgy biztosíthatja, ha min­den erővel növelik a talaj hu­musztartalmát. A CSISZ-tagok is felsorakoztak ennek érdeké­ben. 317 köbméter komposztot készítettek a tél folyamán kü­lönböző hulladékokból és egyéb komposztozhatő anyagokból. Valóban szép eredményeket értek el a pálpusztai CSISZ- tagok. Esztrádműsort és táncmulat­ságot is rendeztek már. Töb­ben közülük állandó színházi bérletet váltottak a komáromi Magyar Területi Színházban. Beke József is alaposan ki­használja a kongresszus előtti kampányt. Természetesen első­sorban a termelés növelésére. Ez a legjobb időszak, a dolgo­zók aktivitása is megnő és job­ban érdeklődnek a termelési dolgok iránt. így hát az idén fölsorakoznak a pálpusztaiak is az állami gazdaság többi üzemi részlegéhez. Vállalták, hogy 12 hektár kukoricaültetvényei^ 80 mázsa termést takarítanak be hektáronként. Ez a hektárho­zam nem csöves termést je­lent, hanem légszáraz morzsolt kukoricát. Öt hektár silókuko­rica ültetvényről pedig 800 mázsás termést szándékoznak elérni hektáronként. A vállalá­sokban élen járnak a CSISZ- tagok és a fiatalok. Vállalták, hogy két hektárnyi takarmány­cukorrépa veteményről 1400 mázsa termést érnek el. Maticska János vezetésével teljesen gépesített brigádot szerveztek a XII. kongresszus tiszteletére. Erős József azt is vállalta, hogy öt hektár kuko­ricát .teljesen gépekkel dolgoz meg a gépesített brigád kere­tében. Szép kötelezettségeket vállalt még Narancsik László, Kurdi Imre, Berecz Vince, Szarka János, Szarka József. Kurcsik Lajos, az állami gaz­daság egyik legjobb fejője. Vállalásaik között szerepel két hektár cukorrépa teljes meg­művelése is. Ilyen lelkes fiatalokkal és jó munkásokkal lehet gazdálkodni, eredményeket elérni. A tava­sziak vetését is a kitűzött ha­táridő előtt végezték el. Ez már alap arra, hogy vállalásai­kat is teljesítik. Hiszen hektár­hozamot elérni nemcsak egyfé­le mezőgazdasági munkával le­het, hanem az agrotechnikai intézkedések összességével és mindennemű mezőgazdasági munka jő elvégzésével. Erre pedig képesek a pálpusztaiak. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents