Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-09 / 2. szám

gf A bratislavai Kultúra és Pi­henés Parkjá­ban vidáman szórakoznak a fiatalok. Leg­jobban termé­szetesen a zene és a tánc ér­dekli ókét és vasárnap déle­lőttönként az ifjúsági táncos összejövetele­ken sokan vesz­nek részt. Ilyenkor aztán kitűnő hangu­latban farsan­golnak, hiszen kora délelőttől van erre elég idő. Hegyek tövén, erdők között MUNKATERV A CSISZ perbenyíki alapszer­vezetének élén Molnár Antal áll az elnöki funkcióban. Nem­rég gyűlést tartottak a CSISZ- tagok, ahol határozatokat hoz­tak a legközelebbi munkatervet illetően. Betanultak egy eszt­­rádműsort, amellyel nagy sikert arattak Nagygéresen és Lele­­szen is A bevéte't. klubhelyi­ség építkezésére használták fel. Á perbenyíki CSISZ-tagok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepélyen is felléptek táncokkal, énekek­kel, szavalatokkal és más mű­­sorszámokkal. A csehszlovák­szovjet barátság hónapjának keretében könyv- és képkiállí­tást rendeztek. Most újra egy esztrádműsort tanulnak, hogy a közeljövőben szintén szóra­koztathassák a falu lakosságát. KOSZTYU MIHÁLY, Kassa ga égebben voltak eldugott és nem eldugott faluk. Ahová jobb volt a közlekedés, közel volt a vasúthoz és sík vidégen feküdt, azt általában nem nevezték eldugott falunak. A hegyek koszorújába ékelt falut, amit csak akkor lehet észrevenni, ha már tényleg benne van az ember, eldugott falunak nevezték. Ma már meg­szűntek ezek a fogalmak. Bajta sem elveszett hely azért, mert az erdők birkóznak a szövetke­zet szántóföldjeivel, mintha el akarnák azokat nyelni, és a nap minden szakában árnyékot vet­nek a hegyek a falu egy-egy részére. Az ilyesmi inkább ér­dekesebb, kellemesnek tűnik és a traktorok, ha nehezebben is, mint a sík vidéken, elbánnak a jó zsíros földdel, úgy meg­szántják. hogy azon olyan ter­més van, mint bárhol másutt vagy még jobb. Azelőtt ugyan beszélték a fiatalok, hogy miért telepedtek ide régebbi elődeik. A vasút is messze volt, autó­­buszjárat sem volt, hiányzott a villany, a szegénység, kultu­­rálatianság mint valami nehéz árny függött állandóan a köz­ség felett. Azt hitték, máshol jobb a helyzet. Pedig nagyjából egyforma volt az mindenhol. A bajtai EFSZ-ben a fiata­lokkal kapcsolatos problémák sokkal kirívóbbak, mint máshol. Lényegében véve'egyetlen egy probléma van, az, hogy nincse­nek fiatalok a szövetkezetben. Az elmúlt gazdasági évben hat fiatal dolgozott a szövetkezet­ben, de csak mint idénymunkás. A hat közül öt lány, egy fiú. Amikor a kertészetben és más helyen a munkák befejeződtek, a lányok is elmaradtak, nem biztos, hogy tavasszal újra ta­lálkozik velük a szövetkezet elnöke és munkát adhat nekik. Nagyon könnyen lehetséges, hogy máshová mennek dolgoz­ni, az otthoni szövetkezetről teljesen megfeledkezve. Az egyetlenegy fiú ugyan a szö­vetkezetben dolgozik ma is ál­landóan, de Hegedűs Dénes agronómus szerint az sem len­ne baj, ha nem lenne ott. Szó­­fogadatlan, nem lehet annak parancsolni, — mondja. Egy­szóval nem jó munkaerő. Nem lehet rá számítani a kellő pil­lanatban, és bizony, ha valamit sürgősen kellene elvégezni, ak­kor mondja fel a gyerek leg­többször a szolgálatot. így sem lehet csinálni. Ilyen fiatalok nem viszik előre a szövetkezet ügyét. A CSISZ bajtai alapszer­vezetére, de magára a szövet­kezet vezetőségére és a helyi nemzeti bizottságra is nagy fe­ladat hárul, fontos feladat: a fiatalokat meg kell nyerni a szövetkezet számára. Ha nagy­fokú rendetlenség uralkodna a szövetkezetben, ha rosszak lennének a gazdasági eredmé­nyek vagy nem jól fizetnének, akkor is segíteni kellene a fia­taloknak a szövetkezetben. Ilyesmi azonban nem áll fenn. Van olyan jó a bajtai szövet­kezet, mint az általános jó szö­vetkezetek, igaz, vannak nála jobbak is. De semmi okuk az itteni fiataloknak, hogy távol tartsák magukat a szövetkezet ügyeitől, bajaitól. Az említett hat fiatalon kí­vül, akik talán, az idén már nem is dolgoznak a szövetkezetben, 47 éves az EFSZ legfiatalabb tagja. Gondoljuk csak el, mi lehet akkor itt a helyzet. Akad­nak itt is nehezebb munkák. Meg kell oldani a gépesítés problémáját is, ahová csak fia­talok kellenének és azok tud­nának helytállni. A traktorra, aratógépre, ha rá is ül a hatva­nadik életéve felé közeledő bácsi, de nem ért annyit a gép­hez. mint az a fiatal, aki lénye­gében véve már a lovat alig ismeri és a gépet inkább sport­ból vezeti, javítja, mint foglal­kozás szempontjából. Más len­ne, hiába jobb lenne itt a hely­zet, ha a fiatalok megfelelő létszámmal bekapcsolódnának az EFSZ-be. Az utcán napokig járhat va­laki, amíg egy-egy fiatalt lát. Üres, kihalt minden, idős asz­­szonyok, bajuszos törődött bá­­csikák mennek valahová dolgu­kat intézni. A fiatalok heten­ként egyszer, természetesen szombaton térnek csak haza, s akkor kissé élénkebb a falu. Néhányan ugyan a szomszédos erdészetben és a közeli állami gazdaságban dolgoznak s es­ténként hazatérnek, de semmi­be nem kapcsolódnak bele, 1 m. üzenetek < P Sándor: Zempléni életké­pek cimú írásod anyagtorlódás miatt csak később közölhetjük. Viszont kérünk, hogy írjál máskor is. Mészáros Tibor: írásod nem közölhető, mert pár sorra szű­kített mondanivalódból nem tudunk mit kivenni. Koszíyu Mihály, Kassa: írá­sod közöljük, számolj be kassai eseményekről is. Papp Pál, Losonc: Cikked jő lenne, ha nem augusztusi ese­ményről írnál. Frissebb törté­net kell. A. József, Komárom: A ko­máromi járási konferenciáról írt beszámolót nem közölhet­jük, mert mi már hamarabb írtunk róla. Nagy Árpád, katona: Cikked közlésre megfelel. Legközelebb bizonyára írsz újra. T. G. H.: Panaszodat kivizs­gáljuk és intézkedünk. írásodat viszont nem közölhetjük hiá­nyos fogalmazása miatt. F. I. Nagymácséd: Ne hara­gudj, anyagtorlódás miatt kissé késve közöljük írásod, de re­méljük, máskor is írsz. K. E. Gömörpanyit: írásod felhasználjuk, és reméljük máskor jobban fogalmazol majd. Méry Rozália, Tornaija: írá­sod közlésre megfelel, írjál más alkalommal is csak részle­tesebben. Bucsek József: A sampinyon­termesztéshez szükséges uta­sításokat kérelmire cseh vagy szlovák nyelven díjmentesen megküldi címére a Mikropro­­dukta, lidové výrobné družstvo Praha XIV. U družstva život 30. Ugyanott megrendelheti a ter­mesztéshez szükséges csírákat is. Magyar nyelvű szakkönyve­ket a könyvkereskedésben sze­rezhet be. UJ EMBEREK Jókai városa Komáromot még kisdiák-ko­romban megszerettem. Megis­merkedtem nagy épületeivel, kacskaringös utcáival és a Duna-parttal. Azóta hajamra ezüst szitál, de az ismerkedés még mindig tart Mindig talá­lok ebben a városban valami újat, amiről még nem tudtam eddig, hogy érdekes és vonzó. Nem hiába nevezték el valaha ezt a várost „kincses Komá­romnak" A szabadság „kin­cseit“ őrzi és ezeket nem tud­ták elpusztítani a földrengések, árvizek és pestis-járványok sem. Vagy nem itt született az első magyar haladó szellemű újság szerkesztője Kultsár Ist­ván és az „Igazházi" szerzője Simái Kristój? Nem itt élte át boldog szerelmét a forrongó lelkű kóbor poéta Csokonai Vi­téz Mihály, aki Lillát a régi kollégium udvarán ismerte meg? Nem innen származtak a Beöthyek? Nem itt tanítottak vagy éltek Baráti Szabó Dávid, Pálóczy Adóm, Péczely József, Czuczor Gergely vagy Szinnyei József? Itt járt iskolába Feszty Árpád, Schmiedthauer Lajos orgenaművész, s Kiss Péter és Nemes Dezső hegedűművészek szintén itt tanultak. A város közepén, az egyik házon szlo­vák — magyar nyelvű emlék­tábla hirdeti, hogy itt született a világhírű Lehár Ferenc. A táblát épp a szocialista társa­dalmi rendszer idején helyezték oda. A hires fizikus Jedlik Ányos, a csillagász Konkoly- Thege Miklós vagy a polihisztor Nagy Károly szintén éltek itt. Komáromi gyökérből fakadt a híres színész-család, a Gózonék. Ez csupán néhány rendszertele­nül összehozott név, mert Ko­máromban még sokkal több a haladó hagyomány. Elsősorban a legelevenebb emlék Jókai Móré. A Svoboda generális utca 22-es számú házán ma is hirdeti a tábla, hogy ebben a városban szüle­tett. s a Sztálin utca 1-es szá­mú ház udvarában pedig egy másik márványtábla azt, hogy itt nevelkedett. Vagy nem emet Zemplén. Milyen büszkén hangzik ez a szó, hisz valami­kor egy egész vármegyét jelen­tett. Most egy kis falut értünk ezalatt a tőketerebesi járás déli részén. Ebben a kis faluban azonban az embeiek és főleg a fiatalok akaratereje, igyeke­zete nagyobb, mirt községük. Erről tett tanúbizonyságot a CSISZ járási konferenciája is, amely kihirdette, hogy a CSISZ zempléni alapszervezete a komposztkészítés, a rétek és legelők javítása terén járási győztes lett. Az itteni fiatalok 2010 köbméter komposztot ké­szítettek, 281 hektár rétet és legelőt javítottak meg. Mi az oka annak, hogy ez a szervezet évről évre olyan eredményeket mutat ki, amelyek kerületi mé­retben is a legjobbak közé tar­toznak. A dolog lényege nem más, mint az a valóság, hogy a zempléni EFSZ vezetősége nem fél a fiatalságot megbízni na­li Komáromot Jókai városává a kultúrház előtti Jókai-szo­­bor? Hiszen annyi sok szép dolgot írt erről a városról a nagy regényíró a Tengersze­mű hölgy című regényétől az 'Aranyember című művéig. Ko­márom vára volt az utolsó, amely dacolt az osztrák impe­rializmus ellen és kitartott Klapkával a végletekig! Ez volt az a város, melynek munkássá­ga oly örömmel fogadta az 1919-es proletár-forradalmat és csatlakozott a vöröskatonák­hoz. Ez volt az a város, amely oly lelkesedéssel fogadta a szovjet hadsereget, mely végre meghozta a várvavárt szabad­ságot, amiért a város nagy fia Steiner Gábor az életét és vérét áldozta. A komáromi járás mindig élen jár a mezőgazdasági mun­kálatokban, a város pedig fej­lődő szocialista iparunk egyik büszkeségének, a hajógyárnak bölcsője és székhelye. Jól isme­rik készítményeit a baráti szovjet vizeken. Ez a hatalmas gyobb gazdasági feladatok tel­jesítésével, . és ami még ennél is lényegesebb, a szövetkezet vezetőségében egy egész sor fiatal is dolgozik. Zamba Mi­hály, Bajó Emil, Szirovecz Géza olyan sokat tettek és tesznek a szövetkezetnek, hogy érde­mes erről beszélni. A zempléni fiatalok megtalálták számítá­sukat a szövetkezetben. Üj tí­pusú emberek nőnek itt fel, kommunisták. Bajó Emil egy­szerű falusi fiatalember vala­mikor a traktor kormányánál gyarapította a szövetkezet va­gyonát és most vezeti a klubot is. Szép eredményeket mutat ki mint propagandista. Vezeti a „Tanulunk a CSISZ-ről“ kört és emellett a pártoktatási év propagandistája is. Bajó Emil a CSISZ-tagok példaképévé vált, akit már az egész járásban is­mernek a fiatalok A traktor kormányától indult mint fiatal traktoros, ahol cvről évre a szocialista munkaverseny fő gyár új kincse Komáromnak, amely büszkén hirdeti a cseh­szlovák-szovjet barátság örök­kévalóságát és megdönthetet­­lenségét! A gyár körüli telepen hatezernél több ember lakik, nagyobbrészt az üzem dolgozói. Hát nem szebb ez a jelen a leg­­csillogóbb múltnál is? Rendsze­rünk a várost kultúrközponttá is emelte. A Fučík utcai sárga emeletes házban székel a Ma­gyar Területi Színház, amelyet minden csehszlovákiai magyar dolgozó ismer. A jövő pedig, mely felé Jókai városa indult, a legszebb. Már most is egyre épül, szépül. Lassanként már nem is emlé­kezünk arra a kulipintyóra, amely valaha Komárom vasút­kezdeményezője volt. Ilyen és ehhez hasonló embereket nevel a CSISZ ott, ahol a szervezet irányelveit teljes egészében be­tartják. Hogy Bajó elvtárs ezt teljes egészében megértette, arra vall a CSISZ járási konfe­renciáján tett kijelentése is, mely szerint még legalább há­rom évet szeretne dolgozni a CSISZ járási vezetőségében. Zamba Mihály, a szövetkezet fiatal agronómusa, aki munkája mellett sohasem feledkezik meg az alapszervezet munká­járól, ahol mint politikai fele­lős dolgozik. A „Tanulunk a pártról“ kört vezeti és tapasz­talatai magas színvonalúvá te­szik az előadásait. Ö volt Bajó elvtárs mellett a komposztké­szítés és rétjavítás fő szerve­zője. Tanácsai, tapasztalatai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a CSISZ-szervezet jól mű­ködjön. PITÖCZKY SÁNDOR állomása volt, ha az új korsze­rű pályaudvart látjuk. Az egyik nagy téren két hatalmas , épü­lettömb áll befejezés előtt: a kéktetejü fehér dz új műve­lődési ház lesz, míg hátrább a park mögött, a nagy sárga épület új szálloda. Mikor a vasút Komáromhoz közeledve áthalad a Vág csillogó vize felett és a bástyák előtt, az első, amit észreveszünk, a jel­legzetes kupolájú Rozália templom mögött a sok torony és a sok emelödaru. Hatalmas villanyoszlopok tarkítják a vár rosképet. A villanyvezetékek és a toronydaru a még szebb jövő hírnökei Jókai városában! MÄRTONVÖLGY1 LÁSZLÓ □ Komárom sok szép épülete közül a város­háza is említés­re méltó. Kar­csú tornya ki­magasodik a többi épület fö­lé és már mesz­­sziről látni. A múlt század vége felé föld­rengés követ­keztében az előtte lévő piactérre dűlt, de újra felépí­tették és azóta a város lako­sainak szorgal­mát és az épí­tésbe vetett hi­tét is jelképezi. Jókai Mór, a nagy magyar író szobra Komáromban. mintha nem is lennének haj­talak. Mondani sem kell, hogy a CSISZ alapszervezete sem működhet a kívánalmak szerint és nem is érhet el eredménye­ket, mert az alapszervezetnek fiatalokból kel! állni, azok meg nincsenek odahaza. Megoldást bizonyosan lehet találni, a módszerekben is lehet válogat­ni. Évekkel ezelőtt a kényszer vitte rá a bajtaiakat, hogy ál­landóan messzire járjanak dpl­­gozni és a környék minden na­gyobb darab szőlőjében és minden helyen, ahol nehéz munkát kellett végezni, ott voltak. Az egy, legföljebb két, két és fél hold földön eldolgoz­tak vasárnap, vagypedig az idősebbek tevékenykedtek. Öt holdnál nagyobb területű föld­­tulajdonnal nem igen rendel­keztek a faluban. Népes család ebből pedig megélni nem tu­dott. Természetes, hogy akkor el kellett járni dolgozni mesz­­szire. Most is eljárhatnak töb­ben, de azért a távolbajárók­­nak fele odahaza maradhatna, nyugodtan élhetne otthon is, új házat is építhetne, kulturális életet is élhetne és anyagiak szempontjából is kijönne, mert a bajtai EFSZ-ben bárki meg­találhatja számítását. Miért ak­kor a fiatalok részéről ez a nagy idegenkedés? Talán év­százados vagy hosszú évtizedes vándorlási szokások ütköznek ki rajtuk? Nincs az ilyesminek ma már értelme és helyes len­ne, ha elsősorban, odahaza ten­nének rendet, levennék a hat­vanéves idős emberek, asszo­nyok válláról a gond és a mun­ka egy részét. BAGOTA ISTVÁN {mmmiNimiMiiiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiiiiiimiiii^iiiiiHimiiiira Példás katona Blahó István hadnagy elv­társat kedvelik alakulatunk katonái. Ugyan miért, talán valami csodaember? Alig telt el pár hónapja, hogy Blahó István alakulatunkhoz jött és napról napra együtt van a katonákkal. Segít munkájukban, velük él, ve­lük dolgozik, segít minden problémájuk megoldásában. Igazi jó nevelő, néphadse­regünk fiatal szocialista ér­zelmű tisztje És ebben rej­lik az egész, hogy katonái megkedvelték és szeretik. Most pedig nézzük meg az eredményeket, amelyeket csoportjával elér. A nemré­giben lezajlott éleslövészet alkalmából csoportja összes tagja „kitűnő" eredményt ért el. Ezenkívül a csoport katonáinak hatvan százaléka viseli a „példás katona“ jel­vényét, majdnem mindany­­nyian megszerezték a Fučík­­jelvényt és a FFOV-jelvényt., A csoport minden egyes katonája megrendelte és já­ratja a napi sajtót. Ezek szép és dicséretre méltó eredmények. Ha ilyen ei edményekről beszélünk, meg kell emlé­keznünk azokról is, akik legjobban hozzájárultak ezekhez. Közéjük tartozik Polepil és Miroš altiszt, akik fáradhatatlan munkával se­gítették a katonákat. MARTINCSEK RUDOLF őrvezető miMiiiimiiiiiiiiiimimiHimmimiiiiniiiiiiiiuiiiiiiiiHiiiimia Szívesen leveleznénk Laktis Rosita, Nové Zámky, Podzámska č. 14. ČSSR. Magya­rul, szlovákul vagy oroszul le­velezne képeslapok és színész­képek gyűjtéséről, 17 éves diáklány. Baki Magdolna, Külsővat, Kossuth Lajos u. 44/a, Magyar­­ország. Magyarul, oroszul leve­lezne sportról, zenéről, 18 éves diáklány. Szabó Sára, Orosháza, Puszta 14. Magyarország. Tájképek és papírszalvéta gyüjtésrő! leve­lezne magyarul, 16 éves tanuló. Kemenesi Zsuzsanna, Bakony­­tamási, Kossuth üt 10 sz. Vesz­­prém-megye, Magyarország. Színészképek gyűjtéséről és di­vatproblémákról levelezne, 17 éves diáklány. Nagy István, Erdészeti kö­zépiskola. Középrigócz, U. P. Barcs, Somogy megye, Magyar­ország. Képeslapok gyűjtéséről levelezne magyarul, 16 éves tanuló.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents