Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-17 / 16. szám

Bratislava,1962. április 17. „A c S 1 S 7 S 11 0 VASAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara 60 fillér XI. évfolyam, 16. szám MEGKEZDŐDÖTT A KOMSZOMOL XIV. KONGRESSZUS/ DERÜLÁTÓ NEMZEDÉK A mikor az olvasó lapunkat a kezébe veszi, már meg­nyílt a Lenini Kom­­szomo! XIV. kong­resszusa. 3878 kül­dött érkezett ebből az alkalomból Moszkvába hogy a Komszomol 19 miiiiő 300 ezer tagját képviseljék. Minden kül­dött 5000 tagot képvisel tehát. A legutóbbi kong­resszus óta a Komszomol sorai jelentősen kiszéle­sedtek, a fiatalok tízezrei jelentkeztek a legnehe­zebb munkaszakaszokra, vállalták a. szibériai és kazahsztáni szüzföldek megművelését, építkezé­sen vesznek részt a Tá­vol-Keleten és a Szov­jetunió északi területein is A küldöttek 60 száza­léka technikus, mérnök, munkás vagy kolhoztag. A leányok Komszomol­­ban vállalt szerepét bi­zonyítja az a tény is, hogy a küldöttek nejn kevesebb mint 43 százá­­léka leány. A kongresszust meg­előzően folytak le a köz­­társasági és területi ér­tekezletek Itt választot­ták meg azokat, akik az ifjú kommunisták képvi­seletében a kongresszus­ra érkeztek. Az értekez­leteken és a köztársasági kcmszomol-kongresszu­­sokon rengeteg érdekes vélemény és javaslat hangzott el, amelyek többségévé' bizonyára találkozunk még a köz­ponti kongresszuson is. A javaslatok többsége azzal kapcsolatos, hogy melyek a szovjet ifjúság feladatai az SZKP XXII. kongresszusa után. Helyesen értelmezik a Dárt elveit Tyemirtau-i építkezés komszomolistái is. Csupán néhány esz-» tendővel ezelőtt hagyták ott a lánctalpas talaj­­gya'uk az első nyomot a kazahsztáni sztyeppen. A Komszomol XIV. kong­resszusán beszámolnak majd Tyemirtau ifjú épí­tői eddig végzett mun­kájukról. Márpedig nem is keveset végeztek. 1957-ben 59 000 lakosa volt a városnak, 1961-re már több mint 120 000-re emelkedet* a számuk. A lakosságnak több mint a fele a fiatalokhoz, a 17, 20. 23 évesek korosztá­lyához tartozik. Mintha a képünkön is látható Tyemirtau-i fi­úkról és lányokról be­szélt volna Vlagyimir j Majakovszkij: „A kom­­' munizmus a világ ifjúsá­­: ga a kommunizmust az I ifjúságnak kell felépíte­nie." . A TESTNEVELÉS A SZAKKÉPESÍTÉS Napirenden: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|iiiiiiiiLiiiiiiiiiiiiiiyi|iijitiiiiiiiiljiiJiiiiHir Bratislavaban április 9-en megtartottak a CSISZ SZLKB II. plenáris ülését. Programra a CSISZ KB XII. plénumának, az ifjúság testnevelésére vonatkozó hatá­rozata kidolgozását tűzték ki. A feladat világos: A CSISZ készíti elő a fiúkat és leányokat arra, hogy a kommuniz­musban éljenek. A nevelömunka célját tévesztené, hogyha az öntudatosság, a műveltség és a magasabb erkölcsi eszményképek utáni vágy, a szorgalom mellett nem mélyítené el az olyan tulajdonságokat, mint ami­lyen a szívós kitartás, a fegyelmezettség és a bizakodó életszemlélet. Ezek a tulajdonságok a kollektívában, a játszótereken, a tornatermekben sajátíthatók el. Az ifjúsági szervezetekre, a CSTSZ-re és a Hadsereggel Együttműködők Szövetségére hárul a feladat, hogy ,a fiatalokat vezessék, a testnevelésre szoktassák és megkedveltessék velük a sportot. Zátopek Bizonyára többen felteszik a kérdést: ugyan miért spor­toljak? Emil Zátopek szavaival válaszolunk: Kérdezd meg a nyulat, miért fut. Nem is tehet mást. Ez az élet. Én is azért futok, mert így fejezem ki életörömemet és életszeretete­­met. Valamikor régen az emberek olyan gyógyszert kerestek, amely az összes betegség ellen hatna. Az alchimisták keverték a gyógynövényeket, de nem ta­láltak rá a bölcsek kövére. Még ma sem rendelkezünk ilyen ál­talános hatású gyógyszerrel, de tudjuk, hogy a sport ellenálló­vá teszi az emberi szervezetet és megvédi a betegségekkel szemben. A CSISZ SZLKB II. plenáris ülésén Eugen Hanisko elvtárs, a CSISZ SZLKB titkára, vala­mint a vitafelszólalók, így pél­dául Peter Beňadik elvtárs, a CSISZ közép-szlovákiai kerü­leti vezetőségének elnöke is, főként a sporttevékenység és a testnevelés kérdéseiről be­széltek. Rámutattak arra, hogy a testnevelés terén a CSISZ a múltban nem gyakarolt olyan hatást, mint ahogy azt elvártuk volna. A fiatalok testmozgása, ügyessége, szívóssága csak lassan emelkedik és ez az egészségi állapotukban is meg­mutatkozott. Szlovákiában a tanulóifjúság 75 százaléka bo­kasüllyedésben szenved és hasonlata rossz a testtartása. A CSISZ nem ott követte el a hibát, hogy nem érdeklődött eddig a testnevelés iránt, hanem ott, hogy nem működött együtt a többi szervezettel és nem összpontosította a figyelmét arra, hogy biztosítsa a sportte­vékenység tömeges fellendíté­­sét. A CSISZ SZLKB II. plenáris ülése azzal a kérdéssel is fog­lalkozott, hogy a cseh kerüle­tekkel szemben Szlovákiában aránylag kevesebb a testneve­lési intézmény. Szlovákiában az emberek gondolkodásában is gyakrabban találkozunk elavult nézetekkel. A csökevényeket elsősorban a vallási előítéle­tekre vezethetjük vissza. Eddig ezeket méjf nem sikerült eltá­volítani. ' A testnevelési tevékenység útján eltávolíthatjuk a szerve­zetek munkájában mutatkozó egyoldalúságot, a szervezetek tevékenységét rendszeresebbé és érdekesebbé tehétjük. Már nem akarunk találkozni olyan szűklátókörű CSISZ-funkcioná­­riusokkal, akik az eddig kita­posott úton kívánnak haladni tovább. A CSKP KB határoza­tainak teljesítését teljes mér­tékben biztosítjuk. Ezért a fia­talok rendszeresen naponta egy órát fordítsanak a testnevelés­re és az ifjúsági szervezetek funkcionáriusai mindig vezető szerepet játsszanak. Ne hanyagoljuk el az úszási Az a tény, hogy a fiatalok között az úszni nem tudók szá­ma 60 és a hegyvidéken 80 szá­zalékot tesz ki, óva arra int bennünket, hogy ezekre a kérdésekre rendkívüli figyel­met fordítsunk. A turisztikát ne hanyagoljuk el, mert igen jó hatást gyakorol a fiatalokra és emellett még különösebb költségekkel sem jár. A CSISZ, a CSTSZ és a Hadsereggel Együttműködők Szövetségétől függ, hogy ezen a téren milyen eredményeket érünk el. Biztosítsuk a szervezőket Szlovákiában ezer és ezer új szervezőre, oktatóra és edzőre lesz szükség. Számuk a felsza­badulás óta 13 ezerre emelke­dett, de ma már a CSTSZ kere­tében sem gyöz;k a munkát. Az ötéves terv teljesítésének éveiben további 72 ezer sport­oktatóra lesz szükség. Tavaly 3500-al emelkedett a számuk. Ilyen csigalassúsággal csak 25 év alatt teljesíthetjük a szük­ségletet. Ezekre a szakembe­rekre már most, azonnal szük­ség lenne. Ezért tehát fontos, hogy járási méretekben, sőt az egyes testnevelési egyesüle­tekben, az iskolákban, üzemek­ben és a falvakon is toboroz­zuk a sport-szakembereket. A CSTSZ KB XII. plénumának határozatai tökéletesen világo­sak. A CSISZ-szervezetek kö­vessenek el mindent e határoza­tok, valamint a CSISZ SZLKB II. plenáris ülése határozatai­nak teljesítéséért. Minél lelkiismeretesebben teljesítjük ezeket a határoza­tokat, annál hamarább érjük el, hogy a fiatalok valóban napi egy órát sportolnak és a test­nevelés hozzátartozik a hét­köznapi életükhöz. Több tudás-jobb munka A testnevelés fellendítésével kapcsolatos kérdések megtár­gyalása után a CSISZ SZLKB a dolgozó fiatalok minősítésének emelésével összefüggő kérdé­sekkel foglalkozott. A CSISZ SZLKB elnöksége és plénuma, erről a kérdésről már több Íz­ben tárgyalt, és a CSISZ-re ezzel kapcsolatosan sok feladat hárul. A szakképzettség és a minő­sítés emelése nem áll egye­nes arányban az iparban és a mezőgazdaságban végbemenő változásokkal. A fiatalok nem használják ki eléggé a nyújtott lehetőségeket. A vitafelszólalá­sok folyamán Ján Martinčák, a Turčianske Teplice-i GTÄ igazgatója hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságra várakozó feladatokat csakis egyetemesen gépesített munkamódszerekkel lehet teljesíteni és ezért ala­pos szaktudással rendelkező dolgozókra van szükség. A mezőgazdaságba való to­borzásnál érthetetlen módon gyakran a szülők gördítenek akadályokat a fiatalok elé. Ján Lučik, az SZSZT titkára a vita folyamán hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a közös feladatok — a minősítés eme­lése terén a CSISZ és az FSZM együttműködjön. A plenáris ülés a megoldott kérdésekre vonatkozó határozat elfogadá­sával fejeződött be.

Next

/
Thumbnails
Contents