Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-10 / 15. szám

MÁJUS ELSEJE ELŐTT Mi a tennivaló ilyenkor az alapszervezetek körül? Sok, nagyon sok. Hiszen a tavaszi időszak újabb feladatokat hoz és a CSISZ-tagoknak ehhez kell igazodniuk. Közeledik május elseje, a világ dolgozóinak nagy ünnepe. Mindenhol kel1 ezt ünnepelni és színessé, vidámma csak a fiatalok tehetik ezt a gyönyö­rű tavaszi ünnepet. Az ének­és tánccsoportok színjátszó körök kitehetnek magukért, megmutathatják, mit tudnak. Fölléphetnek az ünnepen, de az ünnep előtti esten is. Mu­tassanak bs vidám jeleneteket, tegyék fiatalosan széppé. A ta­vasz, amint mondani szokás — a fiatalok évszaka. Itt az ideje a különböző kirándulások szer­vezésének is és ne feledkez­zünk meg a turisztikáról sem. Ilyenkor még az idő is kedvez a sportolásra és valóban tart­suk be a jelszót: Mindenki leg­alább egy órát sportoljon na­ponta! Ne csak a labdarúgásra gondoljunk a sportolással kap­csolatban, hiszen a munkaközi torna és a testnevelés külön­féle megnyilvánulásai szintén azt a célt szolgálják, hogy véd­jük egészségünket és edzet­tebbekké váljunk. Egy jól megszervezett turisztika vagy kirándulás nagyjából véve szin­tén sportolás-számba megy. A tavaszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzése mel­lett minden CSISZ-tag elsőran­gú kötelessége, hogy a pártunk XII. kongresszusának tisztele­tére tett vállalásokat időben teljesítsék. Május elseje előtt értékelik ki országos viszony­latban első ízben a kongresz­­szusi kötelezettségvállalásokat. Sok helyen a vállalások nagy részét már teljesítették. Az alapszervezetek a legközelebbi taggyűléseken és vezetőségi üléseken már értékeljék mind az egyéni, mind a kollektív kötelezettségvállalások teljesí­tését. A vállalások teljesítésé­nek értékelése komoly és fon­tos feladat. A vállalások első pontos értékelésétől sokat vá­runk. Ha valahol lemaradás mutatkozik, még időben kikü­szöbölhetjük a csorbát és ál­­kalom adódik a teljesítésre. A pionírszei vezetek fontos tavaszi munka előtt állanak. Kiveszik részüké: a fásításból, a faluszépítési akcióból, hul­ladékgyűjtésből és egyéb tár­sadalmi munkákból. Turiszti­kára. kirándulásokra is gondol­nak a pionírok. A CSISZ alap­szervezeteknek segíteniük kell a pionírok tevékenységét és így vegyék fel a kapcsolatot a helybeli pionírszervezetekkel. Sok esetben ez a jő kapcsolat az alapja a pionírok sikeres munkájának. A CSISZ-tagok biztosíthatnak facsemetéket a fásításhoz vagy szállítóeszközt a hulladékgyűjtéshez. Taná­csokkal esetleg felszereléssel láthatják el a pionírokat a ki­rándulások alkalmával. Vi­szont a CSISZ alapszervezeté­nek is dicsőségére válik, ha jól működik a helyi pionírszer­vezet. Ezért kell a CSISZ alap­­szervezete és a pionírszervezet között a kapcsolatokat különö­sen ilyenkor ápolni éppen a nagyobb sikerek érdekében. A mező legyen hangos a fia­talok énekétől. A mezőgazda­ság minden szakaszán vegyék ki részüket a legnagyobb mér­tékben a feladatokból. Az alap­szervezetek vezetőségei azután a taggyűléseken értékeljék a legjobb fiatal dolgozókat. A tavaszi mezőgazdasági munkák gyorsabb elvégzése szintén nagyban függ a fiataloktól, ez­ért kell helytállni mindig és mindenhol. B. I. az Ifjúsági Találkozóra Készülnek Dr. Jaroslav Martinié, a No­vember 17. Egyetem rektora, a csehszlovák fesztivál-bizottság tagja amikor megkérdezték tőle, hogy a VIII. VIT mivel já­rul hozzá a népek közötti ba­rátság és béke gondolatának elmélyítéséhez, a következő választ adta: A hétköznapok forgatagában nem is tudatosít­juk. hogy miiven mozgalmas, nagy időket élünk. Az emberek a szó legszorosabb értelmében ellesik a természet titkait, ma az atomkorszak küszöbén ál­lunk és a világot akarjuK meg­hódítani Körülöttünk és ben­nünk is haialmas változások mennek végbe. Azok a külföldi diákok, akik hozzánk tanulni jönnek nemrég még a leigá­­zott gyarmatokon éltek. Az el­nyomott népek szabadságharca egyre jobban kiszélesedik és a gyarmatvilág összezsugorodik. A különböző kontinensek or­szágaiból származó diákok jól tudják és mi ;s nap mint nap meggyőződünk arról, hogy az élet és halál a béke és a há­ború, valamint az emberi igaz­ság alapvető kérdéseiről van jelenleg szó és e kérdésekben a különféle irányzatú ifjúsági és diákmozgalmak követői, a különböző politikai és világné­zettel rendelkező egyének is megegyezhetnek és meg is kell egyezniük. Tudják hogy a je­lenlegi erőviszonyok mellett meg lehet védeni az annyira áhított békét. A November 17. Egyetem tevékenysége is ezt a célt kö­veti. 80 országból származó többezer diáknak nyújt főisko­lai képzettséget, S mondhat­nánk azt is, hogy az egyetem tulajdonképpen egy állandósult munkafesztivál színhelye, ahol a fiatalok együtt dolgoznak, megismerkednek egymással, segítik egymást és egyre őszin­tébb. baráti kapcsolatba kerül­nek. Az egykori gyarmati orszá­goknak azzal nyújtunk segítsé­get, hogy ezek a diákok mint nagyműveltségü szakemberek térnek majd vissza hazájukba. Behatóan foglalkozunk ezeknek az országoknak a belső prob­lémáival "s az így szerzett ta­pasztalatokat felhasználjuk a tantervek és az előadások előkészítésében. Vegyük pél­dául fontolóra, hogy a külön­böző éghajlati feltételek meny­nyire eltérő munkamódszerek alkalmazását igényelik, milyen különböző feltételek mellett érhetjük el a mezőgazdaságban az új technika népszerűsítését. Vagy vegyük például az orvos­­tudományt. Hazánkban az egészségügyi szolgálatot főként a betegségek megelőzésére irá­nyítjuk, míg Csehszlovákiával összehasonlítva sok országban a mi átlagos életkorunk felét sem érik el. Még mindig töme­gesen áldozatul esnek azoknak a járványos betegségeknek, amelyek nálunk már teljesen feledésbe merülnek és már fel se bukkannak. Ezek a körülmények — a nyelv? nehézségekről nem is beszélve — magas igényeket támasztanak hallgatóinkkal és a tanárokkal szemben. Azt akarjuk, hogy valóban alapos tudással rendelkező szakembe­rek hagyják el tanintézetein­ket. Hogyan készülnek a Novem­ber 17. Egyetem külföldi hall­gatói a VIII. VIT-re? ♦ Nem túlzás, ha azt mondom hogy a diákok szívvel-lélekke! vesznek részt a nagy esemény előkészületeiben. Mélyen átér­zik, hogy milyen fontos a szo­lidaritás és a barátság. A diá­kok a szocialista munkabrigá­dokkal, pionírcsoportokkal és CSISZ-szervezetek tagjaival fesztivál előtti beszélgetésekre jönnek össze. Nagy aktivitást fejtenek ki a kulturális ren­dezvények szervezése terén is. A külföldi diákok a csehszlo­vák diákokkal karöltve számta­lan közös akciót indítanak. A diákoknak takarékoskodni kell az idővel is, ügyelniük kell, hogy elég idejük maradjon a tanulásra is, hiszen elsőrendű céljuk a tanulmány sikeres be­fejezése. A gyönyörű Brno Brno határában keresztezték egymást az egykori kereskedel­mi országutak ami lényegesen hozzájárult a város fellendülé­séhez. Nemcsak a számos ke­resztes hadjárat. résztvevői, hanem Velence, a balti államok és a Hansa-városok kalmárai is a város falai között pihenték ki úti fáradalmaikat. A Pre­my sl-ház uralkodói korán fel­ismerték Brnénak B.écset is túlszárnyaló jelentőségét és minden eszközzel elősegítették a kereskedelmi gócpont fejlesz­tését. Eiben az időben emlék­szik meg először a történelem Špilberk (Spielberg) váráról, amely nagy szerepet játszott a tatárjárás éveiben. A később állami börtönné alakított špil-­­berki várban számos magyar szabadságharcos pusztult el az osztrák uralom. idején. Miután Európa-szerte meg­kezdődött a városok védőfalai­nak lebontása, Brno ipari fej­lődése is új erőre kapott. Tex­tilgyárai főleg a gőzgép felta­lálása után olyan kitűnő minő­ségű szöveteket állítottak elő, amelyeket alig lehetett megkü­lönböztetni a világhírű angol kelmétől. Gépipara ugyanolyan ütemben izmosodott, termékei egyre több tengeren túli or­szágban örvendtek közkedvelt­ségnek. Az ipar fellendülésével karöltve hatalmas hasznot vág­tak zsebre a gyárosok, vállal­kozók és részvényesek, akiknek növekvő jóléte gazdag város látszatát kölcsönözte Brnónak. Másfelől azonban egyenlő arányban fokozódott az ipari munkások nyomora, a bérle­szállítás, a proletariátus kímé­letlen kizsákmányolása. Ennek természetes következménye pe­dig az elégedetlenség és elke­seredés kirobbanásában nyilvá­nult meg: 1843-ban először vo­nult ki Brno munkássága az utcára, ami az akkori idők szel­leméhez képest óriási visszhan­got keltett a világsajtóban. Az utcai tüntetések a rákö­vetkező években is folytatód­tak, majd 1848-ban tömeg-de­monstrációvá terebélyesedtek, amikor egész Európán végigsö­pört a megmozdulások hullá­ma. A brnóí iparvállalatok szá­mának és terjedelmének növe­kedésével egyidejűleg, a tőke­­befektetések és termelés emel­kedése folytán egyre szaporo­dott az ipari munkások száma, egyúttal azonban fokozódtak bérrendezésre és munkaszerve­zésre irányuló követeléseik is. Ennek eredményeképpen 1885- ben megjelent a „Rovnosť' első száma, 1887-ben pedig ugyan­csak Brnóban tartották meg a cseh munkásság kongresszusát. 1918-ban, a monarchia szét­esése után Brno lett Morvaor­szág fővárosa a csehszlovák államkötelék keretében. De a felvilágosodett és haladó szel­lemű l^rnói munkásokat, akik a A brnói Szabadság-tér a nagyváros egyik élénkforgalmü góc­pontja és egyben legszebb tere. Avatás előtt a szálkái CSISZ-tagok. Várják a nagy pillanatot, amellyel új korszak veszi kezdetét életükben. CSISZ - tagok avatása Nagy esemény történt a szál­kái alapfokú kilencéves iskolá­ban. A szikra és a pionírszer­vezet mellett megkezdte tevé­kenységét a CSISZ iskolai szer­vezete is. Komoly ünnepélyességgel hangzott el a fogadalomtétel 22 fiú és leány ajkáról. Ezzel új fejezet kezdődött életükben, tagjai lettek egy még nagyobb családnak, a CSISZ-nek. Foga­dalmukkal hitet tettek amel­lett, hogy tevékényen bekap­csolódnak a szocialista ország­építésbe, népgazdaságunk azon szakaszán, ahol arra a legna­gyobb szükség van. És ez való­ban így is van, mert az új ta­goknak mintegy fele már vál­lalta, hogy a kilencedik osztály A Vedoucí pionýru című fo­lyóirat harmadik száma J. Ludvióek prágai pionírvezetö tollából tanulságos cikket kö­zöl, amelyben beszámol tapasz­talatairól. Elmondja, hogyan lendítette fel a csoport tevé­kenységét. Az Olasz pionírok életéből című cikk megismertet a kapitalista országokban élő gyermekek életével. Sok ta­pasztalatot vehetünk át J. Hudovié, a besztercebányai járási pionírház Igazgatójának cikkéből, amelyben a turista­kirándulások megszervezéséről ír. Színes beszámolót olvasha­tunk a bojnicei, handlovai, no­­vákyi pionírok tevékenységéről. Az ivánkai kutatóintézetben tett tanulmányi kirándulásról szóló beszámoló is igen tanul­ságos A „1.00 tavaszi kilométer" turista-mozgalom feltételeiről szóló cikket is érdeklődéssel fogadják. Több vers, könyvis­mertetés és a szikra-vezetők segítségére kiadott színes kézi­munka-, rajzminták, kották és képmellékletek értékes és hasz­nos anyagot tartalmaznak. elvégzése után a mezőgazda­ságban helyezkedik el. Ezen a vonalön kívánnak szakképesí­tést szerezni. Jankus Vince, az iskola igazgatója nagyra érté­keli elhatározásukat, arra kéri őket, iparkodjanak minden kö­rülmények között megállni he­lyüket. Az avatóünnepélyen Ulahel Lajos, a CSISZ érsekúj­vári járási vezetőségének kül­döttje is üdvözölte az új tago­kat és sok sikert kívánt nekik. Ezután került sor az iskolai szervezet vezetőségének meg­választására. A fiatalok ko­molyságára vall, hogy az ötta­gú vezetőségbe a legjobb tanu­lókat jelölték. A vezetőség tag­jai Bácskai Erzsébet, Molnár Mária, Kovács János, Molnár József és Házelniajer József. Most már rajtuk múlik, hogy a tanítók segítségével sikereket érjenek el. VÉRCSE MIKLpS A katonák sem maradnak Se A katonák között is egyre több szó esik az ifjúsági talál­kozóról. Lázasan kapcsolódnak az előkészületekbe. A kiváló munkáért kitüntetett tüzér­­tiszti iskola minden CSISZ-tag­­ja vállalta, hogy 20 koronát ad a Szolidaritás’ Alapra. Néhány egységnél máris tel­jesítették ezt a vállalást, sőt túl is szárnyalták. Melich tiszt katonái már eddig több mint 1500 koronát gyűjtöttek össze és brigádokat szerveznek a kö­zeli üzemek segítésére Az így szerzett pénzt a VIT Szolidari­tás Alapjára fordítják. Kovács kapitány egysége sem akar le­maradni a gyűjtésben. Bár az egység CSISZ-szervezete alig számlál 50 tagot, eddig már összegyűjtöttek több mint 1100 koronát és tovább folytatják a nemes versenyt. KOVÁCS ZOLTÁN katona t-------------------------------------J í Szórakozni így is í lehel ? A CSISZ panyidaróci alap- ! fszervezete szép eredménye-! vket ér el, amióta új vezető­­őseget választott. Az új ve-l rzetőség megtalálta a helyesI1 éutat s a fiatalok munkájuk-!1 !*ka! mindig sikert aratnak. {Ez elsősorban Görbicz Ilon-f »kának, az alapszervezet el-f a nőkének köszönhető. Az őt z érdeme, hogy már több íz-l* Jjben kultúrestet is rendeztek.!* /Nemrég egy esztrádműsorralf í szórakoztatták a lakosságot. íA legjobb szereplők voltak!* i Gál Mária, Bencsik Katalin,!* > Felső Nelli, Rózsa Eszti,!* ) Görbicz Ilonka, Görbicz!* ^László, Maner Árpád, Baityf I István, Szopőci János. (* Petőfi Sándor születésének, évfordulóján a CSISZ-tagok', ^ünnepséget rendeztek a nagy (•magyar költő tiszteletére. , ČMpst tervezik Dávid Teréz , ^ Dodi című színművének elő- , (•adását. A Csemadok helyi , i csoportja szintén sokat se- , 7 gít a CSISZ panyidarőcii f aiapszervezetének a kultu-:, t ralis munkában. J f GÖRBICZ ILONA üzenetek K. J.: A twist. Dittrich Anna, Zselíz: Mon­danivalódat jól sűrítetted ösz­­sze, szeretnénk, ha máskor is írnál Többeknek üzenjük: Bármi­lyen Magyarországon megjele­nő újságot, folyóiratot, köny­vet, bármikor megrendelhetnek és előfizethetnek a következő címen: Magyar Kultúra, Praha, Václavské námestie 2-4. Oj ház, szép virágos kert: Bármelyik magkereskedésben és legújabban a Zelovoc üzle­tekben is. Katalin: Sajnos, kérésének nem tudunk eleget tenni. Zelina László: Kérdésére bő­vebb felvilágosítást a JNB munkaügyi osztályán kap. Csiba István, Dióspatony: A JNB munkaügyi osztályához forduljon és kérdésére részle­tes felvilágosítást kap. Nagy Árpád, katona: írásaid megfeleltek, ha késve is, de örömmel közöltük. Rajczy Dezső: írásod Krasz­­n^horka váráról nem üti meg a színvonalat. Jó lenne, ha a fiatalok életéről írnál, bizo­nyára közölhetőre sikerülne. H. Árpád, Libád: Részlete­sebben kellene írnod a problé­mákról. bár elismerik, hogy igazad van. Bíráló cikket min­dig részletesen kell megírni. Ezzel a témával különben mi is foglalkozunk. köztársaság megalakulásától várták jogos igényeik és szoci­ális követelmény zik elismeré­sét, az ország egész proletariá­tusával egyetemben csalódás érte. Egymást követték a gaz­dasági válságok, a tömeges el­bocsátások, a munkanélküliek számának ijesztő méreteket öl­tő emelkedése, a munkásság jogfosztottsága, a bérek le­szállítása, az ínség és nyomor fokozódása. A Špilberk nyirkos sziklafogdáiba új lakókat köl­töztettek: az emberi jogaikért küzdő munkásokat. — A hőn óhajtott, valódi felszabadulást csak az 1945-ös szovjet győ­zelem hozta meg Brno dolgo­zóinak. Azóta gomba módra szapo­rodtak Brno ipari vállalatai, a már meglévő gyárak pedig — levetve elnyűtt gúnyájukat — korszerű üzemekké alakultak. Itt van a Jan Šverma Gépgyár, amelynek kapuin a Zetor véd­jegyű traktorok gördülnek a szélrózsa minden irányába, a Králové Pole-i és az Első Brnói Gépgyár, amely főleg turbinák és gőzkazánok előállításával foglalkozik, a vasúti kocsikat gyártó Klement Gottwald Mű­vek stb. A jó hírnévnek örven­dő textilgyárak közül a Minap, a Vlnéna és a Moravan nevű üzemek állnak első helyen. Brno műemlékeinek megte­kintését sem mulasztja el a városlátogató idegen, mert ér­dekes és értékes benyomások­kal gazdagíthatja kulturális té­ren szerzett tapasztalatait. Itt mindenki megszemléli a brnói dómot, amely a román stílusban épült, egykori szt. Péter és Pál bazilika helyén pompázik im­már neogótikus stílusban. Sok más templomon kívül érdemes ellátogatni a boltíves oszlop­sorral szegélyezett „kunštáti urak házának“ tornácaira, de a régi városháza és a múzeum épületéről sem szabad megfe­ledkeznünk. A város tulajdon­képpeni magvát az óváros ké­pezi, ahol további patinás épí­tészeti remekművekre bukka­nunk, de sok helyütt már kor­szerű lakóházak váltják fel az ódqn műemlékeket, amelyek már nem tudtak ellenállni az idő vasfogának. Az ipari termelés kibontako­zásával párhuzamosan termé­szetesen megfelelő számú új lakást ól is kellett gondoskodni. A régi nyomortanyúk helyét ma már minden kényelemmel fel­szerelt bérházak, illetve egész negyedek foglalják el, élükön az új posta, az állami bank és •a Centrum nevű nagyáruház impozáns épületével. Emellett nem hiányoznak a dolgozók üdülését célzó gyönyörű par­kok, különféle sportpályák és egyéb szórakozóhelyek. A kor­szerű épületek koronája azon­ban a világhírű kiállítási csar­nok, amely nemcsak a város, hanem az egész köztársaság büszkesége. va. J. Námestie Rudé armády, vagyis a Vörös Hadse­reg-tér. Brnó legnagyobb tere ez, nagymér­tékben parko­sítva. A nyíló virágok és a díszfák kelle­mes hangulatot kölcsönöznek neki — mond­hatjuk, hogy ez a város főtere.

Next

/
Thumbnails
Contents