Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-03 / 14. szám

Még hallunk róla

Két dolog ragadott meg, mikor beléptem a galántai állami gazdaság első számú istállójába. Els'o élviény: az istálló, ahol Kandák Ferenc dolgozik, már nem volt új az első világháború alatt sem. Mégis ragyogó tisztaság honolt mindenütt. A megkopott vályúk, hézagos plafon, a falak friss meszelés nyomait viselték. Alapos tavaszi takarítás, meszelés, tatarozás tanúskodott gondos kezekről.

A második kedves élmény még jobban meglepett. Délután négy óra volt, és egy magas, nyurga fiatalember lépett be az istállóba. Tekintetem mindjárt megakadt azon, hogy milyen tisztán van öltözve Gondoltam, hogy átöltözködik. De ő rövid beszélgetés utón munkához látott. A karján feltúrt vakítóan fehér ing alatt játszadoztak az izmok.

Igen, minden egybevágott. A példásan tiszta istálló, és a tisztába öltözött iehéngondozó. Nem kellett tartania attól, hogy állatjaitól bepiszkítja magát ..., mert egyszerűen azok is tiszták voltak. Szőrük fénylett a lámpák fényében.

Kandák Fen a galántai járás legjobb tehéngondozója. Még csak két éve mondta magáról, hogy húsz éves. Harmadik éve dolgozik ezen a helyen. Tavaly tehenenként 3295 liter tejhozamot ért el. Most kötelezte magát, hogy pártunk kongresszusának tiszteletére ebben az évben fél literrel emeli minden tehénnél a tejhozamot.

Etetés után beszélgettünk.

— Öreg istállók már ezek. De még kár lebontani őket. Nincs annyi új. Már épülnek. Rövidesen ott találna meg. De addig itt is rendnek kell lenni, mert ez mindennek az alapja.

Feri ezzel régi igazságot mondott. Rend a lelke mindennek. Kérdésemre, hogy mi a munkájának titka, így válaszolt:

— Sok fiatal csak futkos ideoda. Nyáron, amikor magasabb a tejhozam, beállnak'fejőknek. Amikor jön a tél, máshová kérik magukat. Én már három éve itt dolgozom. Azóta valósággal felneveltem teheneimet. Rendszeresen feljavítottam állapotukat. Mindegyiket töviről-hegyire ismerem. Ahogyan neveltem őket, olyan eredményeket érek el. 16 tehenem van, a legtöbbjét mint borjút vagy üszőt vettem át. De aki egy évben többször ide-oda futkos, az nem nevelhet állatot, az csak gyötörheti őket. Vannak olyanok, akik azt mondják... te csacsi, minek dolgozol istállóban? Ők a csacsik, mert nem értik meg, hogy ha senki nem akarna vagy senkinek nem volna kedve dolgozni állatokkal, akkor a finnyásak nem ennének, vajat, tejeskávét,

istállók már nem a legjobbak, de az újak gépesítve lesznek. Ott főként motorokkal dolgozom majd. Meggyőződésem, hogy nekem többet kell tudnom mesterségemről, mint akár egy kőművesnek, habár nem becsülöm le azt a mesterségemet em. Én nem holt anyaggal dolozom, hanem élővel, ami érez, eteg lehet és életet ad. Azon e csodálkozzon, hogy tisztaság <an. Nem hagyom a piszkot elgyűlemleni

Ez hát Kandák Feri, fiatalmber, a CSISZ tagja. Munkáját ninden nap percnyi pontosság<al végzi. A takarmányt alapos gondossággal készíti elő. Mint'.a csak saját magának készítete ízletes vajas kenyeret.

Megtalálta helyéi a mezőgazdaságban. Még hallani fogunk óla. Terve, hogy évente 4000 it er tejet fejjen ki egy-egy ehéntöl.

VADOVICS JÓZSEF

MINDEN PERCET ,

KIHASZNÁLNI!

A szövetkezetekben mind több szaképzettséggel rendelkező fiatal könyvelőt és agronómust találunk. Račková Anička, egy a sok közül. Fél éve könyvel a lekéri szövetkezet irodájában. Mivel ő végzi a traktorosbrigád könyvelését, a tavaszi munkák megkezdésével van munkája bőven. Pontosan kell vezetni az üzemanyagfogyasztást, a teljesítményeket, hogy mindenki az őt megillető bért kaphassa. Aničkát az ügyességéért, szorgalmáért mindannyian kedvelik a faluban.

Ez a tavasz elég késve érkezett, hogy hosszú éveken keresztül emlegetni fogjuk. Hiába jelezte a naptár az első tavaszi napot, az időjárás nem vett tudomást arról. így még március végén is gyakori a havaseső meg az éjjeli fagy. Ez a tavasz a szövetkezetek és mezőgazdasági üzemek vezetőinek elsősorban fejfájást hozott. Nem vethették el agrotechnikai határidőre a tavasziakat. Bár a komáromi járásban néhány szövetkezet megkezdte az árpa vetését, a rossz időjárás megszakította a munkát.

Ez a tény, a tavasziak vetése s ezzel minden munkának eltolódása komoly feladat elé állítja a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Most már igazán percnyi pontossággal kell megszervezniük a munkát. Nem hosszabbított, hanem két műszakban kell dolgozni a gépeknek. Ahol nincs elegendő traktorom ott igénybe kell venni a védnökségi üzemek segítségét.

A csicsói szövetkezetesek már két hete elvetették 93 hektáron a tavaszi árpát. Jól felkészültek a tavaszi munkák elvégzésére. A 13 traktorhoz 20 traktorosuk van, így biztosítani tudják a második műszakot. A szövetkezetben két komplex traktoros csoport várja, szinte lesi nap-nap után az időjárást, hogy mikor kezdhetik újra a vetést.

A rozsnyói járásban az elmúlt héten szintén sikerült néhány szövetkezeinek a talajelőkészítést és a vetést megkezdenie.- Fontos, hogy a traktoros-brigádok még egyszer alaposan átvizsgálják tervüket s főleg gépeiket, hogyha az időjárás erre alkaltpas lesz, teljes ütemben elkezdhessék a munkát. A lévai járásban a lekéri szövetkezetben kiválóan előkészített gépek s jól felkészült traktorosok várják, hogy megkezdhessék a tavasziak vetését, s azt mondják, hogy a járásban elsők között elvégzik a tavaszi munkákat.-s-Lányok a teljesen gépesített brigádokban

A párkányi állami gazdaság már tíz év óta rendszeresen igénybe veszi a műtrágyaszórásnál az Agrolet gépeit. A kis gépek e tavasszal is megjelentek a gazdaság tábláin, hogy elvégezzék az ősziek műtrágyázását.

VÁLLALJUK!

i o ■ ■ ■ ■ q

Az olomouci Petr Bezruč Vasmű formázói értékes kötelezettséget vállaltak a CSKP XII. kongresszusa tiszteletéie. Képünkön Marie Houšťavová, a kollek tíva egyik kiváló dolgozója.

W.V.W.V.V.W.V.V.W.VW.V.W.V

Motto: „A tudomány közvetlenül termelőerővé válik.“

(Az SZKP programjából)

OLVASTUK A LAPOKBAN,

hogy a Technika Házának dolgozói Tátralomnicon konferenciára jöttek össze a hegesztőkkel, higiéniai dolgozókkal és orvosokkal. Olvastuk, hogy a Technika Háza megrendezte a Tapasztalat-csere napjait és Július Slabej újító milyen sikereket ér el új munkamódszereivel. Olvastuk, hogy a Technika Házának dolgozója az Üj technika napján a „Radar alkalmazása a hajózásban“ címen előadást tartott. Olvastuk, hogy a Technika Háza megszervezte az Üj technika napjait, a Technika Háza kiállítást és konzultációkat rendezett. Olvastuk, hogy ... dehát hol létezik a Technika Háza és milyen szakemberek a dolgozói? Gépészek, vegyészek vagy építészek?

Felkerestük a Technika Házát, hogy megismerkedjünk az intézmény tevékenységével. Bratislavában a Kocefová utcában bizony keresgélni kellett, amíg a „házat“ megtaláltuk, mert csak egy szerényen meghúzódó kisebb épület és nem olyan monumentális,. mint ahogy azt elképzeltük Az épületben Žiak mérnökhöz utasítottak, aki készségesen elmondta, hogy hazánkban nincs is még egy ilyen intézmény.

Ahol

A Szovjetunió példája nyomán közvetlenül a termelés szükségleteiből született meg az a gondolat, hogy nálunk is szükség van egy olyan intézményre, amely komplex módon a termelési technika propagálásáról gondoskodik és segítséget nyújt az újítóknak. Az intézet természetesen állandóan szoros kapcsolatot tart fenn a szovjet szakkörökkel. De ma már nemcsak arról van szó, hogy átvegyük az elveket, módszereket és formákat, a technikai dokumentáció kicserélésénél már

mi is értékes anyaggal szolgálunk és a mi újítóink munkamódszereit is sikerrel népszerűsítik a Szovjetunióban és a baráti országokban.

az újítók találkoznak

Hogyan lehetséges, hogy egy olyan intézmény, amely ilyen sokoldalú tevékenységet fejt ki, ebben a kis épületben elfér?

— Hát bizony szűkösen vagyunk, de jelenleg még elférünk — hangzik a válasz. A Technika Házának ugyanis csak 50 belső dolgozója van. A tulajdonképpeni feladatokat nem itt, ebben az épületben végezzük el. A munka oroszlánrészét a külső munkatársak oldják meg, számuk szinte beláthatatlan. Mindenütt ott látjuk őket, ahol az új technikáért, az új munkamódszerekért harcolunk. Azt hiszem, helyesen fejeztem ki magam, valóban harcolnak. Nem elég csak népszerűsíteni a munkamódszereket. Tapasztalatból tudjuk, aki távol áll a termelési gyakorlattól, az nem képes arra, hogy tovább adja ismereteit. A leghelyesebb, ha már a termelés folyamán mélyítjük el az elméleti elgondolásokat. Ezért született meg az újítók mozgalma is.

— Az újítók sokszor nehézségekbe ütköznek, segítségükre akarunk lenni és a Technika Háza keretében néhány hónappal ezelőtt ezért létesítettük az Űjítók Intézetét.

Mi a feladata az intézetnek?

Elsősorban technikai felvilágosítást, dokumentációt nyújt. Kiértékeli az újítási javaslatokat, mert ugye a technikus az nem sokat filozofál, azonnal a gyakorlatban is kipróbálja, ellenőrzi az elméleti elgondolásokat. Segédeszközeink, elsősorban a műszaki rajzok, a filmfelvételek és saját kísérleti laboratóriumaink, műhelyeink is rendelkezésünkre állnak. Évente átlag 3700 akciót kísérünk figyelemmel.

Az egyénben „megszületik a gondolat“ — nem tapogatózhat sokáig a sötétben, szakemberekre, segítőtársakra van szüksége, olyanokra, akik nem „lopják el a tippet“ és nem aknázzák ki saját hasznukra. A javaslatot — mi egyelőre csak a gépiparban felhasználható újításokkal foglalkozunk — az illetékes katedra elé terjesztjük. Az intézetben már több katedra, mint pl. az energetikai, megmunkálási, vegyészeti katedra működik. Ezeket tapasztalt újítók vagy elméleti szakemberek vezetik. A katedrák körül önkéntes kollektívák alakulnak, a tagokat persze az intézet vezetősége, az újítókból és a technikai főiskolák szaktanáraiból és adjunktusaiból válogatja ki. A kísérleti műhelyeken kívül az üzemek segítségét is igénybe veszik, és így a javaslatokat közvetlenül az üzemekben népszerűsítik.

— Ha megengedi, most szemléltető módon magyarázom meg a mondottakat — szólt közbe egy idősebb elvtárs, aki eddig némán figyelemmel kísérte Žiak mérnök fejtegetéseit. Szabó a nevem. Vasesztergályos vagyok. A drága keményfém ötvözetű vágólapkákat kerámialapkákkal helyettesítettem, mondja szerényen. A javaslatomat elfogadták és most már mindenütt felhasználják. Jelenleg itt mint a forgácsoló megmunkálás instruktora működöm. A legmegfelelőbb érzés az, hogy az ember érzi, nem álL egyedül a világon, meghallgatják és segítenek. Csodálatos

valami ez az önkéntes együttműködés. A legjobb szakemberek segítenek és kiértékelik a javaslat előnyeit, módosításokat eszközölnek. Az egészséges ötletek nem vesznek el. Vannak egész fiatal újítóink is, mint például Vanek a Dimitrovüzemben, Günther a Kábelgyárban. Mindenkit meghallgatnak. A Technika Házának kísérleti műhelyei, laboratóriumai valóan kicsinyek, de ha idővel ki is bővítik őket, a belső munkatársak száma a külső munkatársak egyre növekvő táborával szemben aránytalanul kicsi marad. Igaza van Žiak mérnök elvtársnak, a Technika Házának tulajdonképpeni feladatát ott végzik el országszerte az üzemekben, ahol a munkatermelékenységért harcolnak. Az önkéntes segélynyújtás alapján a Technika Házának most egy félév alatt sikerült olyan esztergakést előállítani, amelyet a legnagyobb üzemekben is sikeresen alkalmaznak és felbecsülhetetlen értéket hoz népgazdaságunknak.

A tudomány valóban közvetlenül termelőerővé válik.

M. M.

A kosúti állami gazdaságban nemrég alakult meg a CSISZ- szervezet. Az alakuló gyűlésen a zöldségtermesztő csoport dolgozói vállalták, hogy kollektívájuk versenyez a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért. A pártkongresszus tiszteletére bátor kötelezettségvállalást tettek. A 25 tagú ifjúsági kollektíva vállalta, hogy az új technika és technológia bevezetésével ezer mázsa zöldséget termel terven felül. A

kollektíva 250 brigádóra ledolgozását vállalta és nagytakarítást végeznek a melegágyak között, ami további 1500 korona értéket jelent. Az állami gazdaság igazgatósága ezért a pénzért építőanyagot vásárol és közös erővel zuhanyozókat építenek. A kollektíva tagjai látogatják az üzemi munkaiskolát s úgy dolgoznak, hogy valóban elnyerhessék a CSKP XII. kongresszusának brigádja címet. V. M.

ARATÁSKOR már megszoktuk, hogy igen sok korňbájnon lány ült a kormánykeréknél. Sürgetett a munka, a túlságos szárazság miatt rohammunkával kellett elvégezni az aratást. Somorjától Komáromig, Komáromtól á keleti határokig igen sok Zsemkén, Sz-típusú szovjet gépen, magyar kombájnon és hazai gépeken láttunk ügyesen, biztos kézzel hajtó lányokat. Két műszakban dolgoztak a táblákon, a fele műszakot nyugodtan rábízhatták a lányokra, nem történhetett hiba, hiszen őrt álltak a gépjavítók is, és ha kellett, nyomban orvosolták a bajt. Igen ám, a lányok közül azonban igen sokan azt mondták, ha a kombájnt el tudták vezetni, elvezetik a traktort is! Persze hogy el, hiszen a kombájn szerkezete bonyolultabb, irányítása nagyobb körültekintést igényel. Csakhogy a traktorok mellett nem őrködhetnek a gépjavítók, a tavaszi szántáshoz nem vonul ki az egész gépcsoport.

— Semmi hiba — jelentették ki a lányok, — majd megtanuljuk a gépjavítást is.

Beiratkoztak a traktorvezetői tanfolyamra, majd mikor elvégezték, olyan tanfolyamokat is látogattak, amelyeken a gépjavítást is oktatták. Szorgalmasan jártak az előadásokra, megismerkedtek a motorral, a hajtókarokkal, a gyakran előforduló géphibákkal, és az oktatók egyszerre csak azt vették észre, hogy a leányujjak ügyesebben cserélik ki a pótalkatrészeket, hamarabb találják meg a hibát, egyszóval képzett traktorvezetők lettek a lányokból.

Az újdonsült traktorvezetők azonban még mindig keveselték a szerepüket.

— Ha a fiúk alakíthatnak teljesen gépesített brigádot, mi is megtehetjük ugyanezt...

Alakítottak is. Olyanok, akik tavaly még a férjük mellett arattak, másodszerepben, az idén már saját gépen járnak. Sőt, versenyeznek is a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért.

Ilyen brigádot alakítottak a gyulai majori gazdaságban. A gyulai major különben is jó példával járt elől sok mindenben. A példát követték a bálványi állami gazdaságban is. Sőt, ők még tovább mentek, kötelezettségvállalásukban merész tervet tűztek ki: vállalták 118,5 hektár szemestengeri és 87 hektár silókukorica kitermelését, 150 hektár takarmány termesztését. Nem akárhogyan, hanem úgy, hogy hektáronként az eddigi 33 mázsás termés helyett 50 mázsa teremjen, silókukoricából pedig a tervezett 350 mázsa helyett ötszáz mázsa egy hektáron.

Nemcsak ők alakítottak teljesen gépesített brigádot, példájukat követik mások is. Lányok a traktor nyergében, lányok a tavaszi munkákban.

A tél folyamán sokan még akadékoskodtak, vajon célszerű-e, ha a lányok a kertészetből, gyümölcsészetböl elmennek a gépekhez? Most azután az időjárás megadta a választ a kétkedésre. A naptár szerint ugyanis már beköszöntött a tavasz, sajnos az időjárás nem igazodott a naptárunkhoz. Sándor, József, Benedek vékonydongájú legénykének bizonyúlt a zsákhordásban, a meleg időre nem érkezett meg. Késnek a tavaszi munkák és most már nyilvánvaló: csakis a gépek kihasználásától függ, befogjuk-e még a mezőgazdaságban a tavaszt, pótolni tudjuk-e az eddig kiesett munkákat? A leánybrigádok ugyancsak kapóra jönnek, hiszen velük megvalósítható a kettős műszak. Nappal a lányok, éjjel a férfiak. A legfontosabb feladat volt a gépek gondos előkészítése. A gép- és traktorállomásokon szorgos kezek javították a gépeket, felülvizsgálták a motorokat, mert hiszen a kettős műszak megterhelés a motorra és az esetleges hibák még csak növelik a lemaradást. Csakis a gépek lehető legjobb kihasználásával győzedelmeskedhetünk a kedvezőtlen időjárás felett. A késést csak akkor hozhatjuk be. ha minden gép éjjel-nappal működik hibátlanul, kiesés nélkül Roppant fontos, hogy a gépkezelők értsenek a kisebb hibák megjavításához, egy gyertya kicserélése, bekormozódása láncszakadás vagy egyéb kisebb hiba nem okozhat műszaki zavart.

NOS, LÁNYOK, most mutassátok majd meg a mezőn, odakinn a szövetkezeti táblákon, hogy nemcsak az üzemi munkaiskolákon bizonyultatok ügyes mechanikusoknak, hanem a gyakorlatban is. Somorján jártunkkor a csápai lányok nagy érdeklődést tanúsítottak a gépjavítás iránt, és az a véleményünk, hozzájuk hasonlóan a Szabó Máriák, Bombos Betkák, Nagy Jutkák és Szalai Ilonkák is bebizonyítják, hogy a leányok, asszonyok traktoros brigádjai is vannak olyan jő brigádok, mint amilyen jók voltak a kertészetben meg a többi ágazatban.-sf-