Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-04-03 / 14. szám

Még hallunk róla Két dolog ragadott meg, mi­kor beléptem a galántai állami gazdaság első számú istállójá­ba. Els'o élviény: az istálló, ahol Kandák Ferenc dolgozik, már nem volt új az első világháború alatt sem. Mégis ragyogó tisz­taság honolt mindenütt. A meg­kopott vályúk, hézagos plafon, a falak friss meszelés nyomait viselték. Alapos tavaszi takarí­tás, meszelés, tatarozás tanús­kodott gondos kezekről. A második kedves élmény még jobban meglepett. Délután négy óra volt, és egy magas, nyurga fiatalember lépett be az istállóba. Tekintetem mindjárt megakadt azon, hogy milyen tisztán van öltözve Gondoltam, hogy átöltözködik. De ő rövid beszélgetés utón munkához lá­tott. A karján feltúrt vakítóan fehér ing alatt játszadoztak az izmok. Igen, minden egybevágott. A példásan tiszta istálló, és a tisztába öltözött iehéngondo­­zó. Nem kellett tartania attól, hogy állatjaitól bepiszkítja ma­gát ..., mert egyszerűen azok is tiszták voltak. Szőrük fény­lett a lámpák fényében. Kandák Fen a galántai járás legjobb tehéngondozója. Még csak két éve mondta magáról, hogy húsz éves. Harmadik éve dolgozik ezen a helyen. Tavaly tehenenként 3295 liter tejhoza­mot ért el. Most kötelezte ma­gát, hogy pártunk kongresszu­sának tiszteletére ebben az évben fél literrel emeli minden tehénnél a tejhozamot. Etetés után beszélgettünk. — Öreg istállók már ezek. De még kár lebontani őket. Nincs annyi új. Már épülnek. Rövidesen ott találna meg. De addig itt is rendnek kell lenni, mert ez mindennek az alapja. Feri ezzel régi igazságot mondott. Rend a lelke minden­nek. Kérdésemre, hogy mi a munkájának titka, így vála­szolt: — Sok fiatal csak futkos ide­­oda. Nyáron, amikor magasabb a tejhozam, beállnak'fejőknek. Amikor jön a tél, máshová kérik magukat. Én már három éve itt dolgozom. Azóta valósággal fel­neveltem teheneimet. Rendsze­resen feljavítottam állapotukat. Mindegyiket töviről-hegyire is­merem. Ahogyan neveltem őket, olyan eredményeket érek el. 16 tehenem van, a legtöbbjét mint borjút vagy üszőt vettem át. De aki egy évben többször ide-oda futkos, az nem nevel­het állatot, az csak gyötörheti őket. Vannak olyanok, akik azt mondják... te csacsi, minek dolgozol istállóban? Ők a csa­csik, mert nem értik meg, hogy ha senki nem akarna vagy sen­kinek nem volna kedve dolgozni állatokkal, akkor a finnyásak nem ennének, vajat, tejeskávét, istállók már nem a legjobbak, de az újak gépesítve lesznek. Ott főként motorokkal dolgo­zom majd. Meggyőződésem, hogy nekem többet kell tudnom mesterségemről, mint akár egy kőművesnek, habár nem becsü­löm le azt a mesterségemet em. Én nem holt anyaggal dol­­ozom, hanem élővel, ami érez, eteg lehet és életet ad. Azon e csodálkozzon, hogy tisztaság <an. Nem hagyom a piszkot elgyűlemleni Ez hát Kandák Feri, fiatal­­mber, a CSISZ tagja. Munkáját ninden nap percnyi pontosság­­<al végzi. A takarmányt alapos gondossággal készíti elő. Mint­­'.a csak saját magának készíte­­te ízletes vajas kenyeret. Megtalálta helyéi a mezőgaz­daságban. Még hallani fogunk óla. Terve, hogy évente 4000 it er tejet fejjen ki egy-egy ehéntöl. VADOVICS JÓZSEF MINDEN PERCET , KIHASZNÁLNI! A szövetkezetekben mind több szaképzettséggel rendelkező fiatal könyvelőt és agronómust találunk. Račková Anička, egy a sok közül. Fél éve könyvel a lekéri szövetkezet irodájában. Mivel ő végzi a traktorosbrigád könyvelését, a tavaszi munkák megkezdésével van munkája bőven. Pontosan kell vezetni az üzemanyagfogyasztást, a telje­sítményeket, hogy mindenki az őt megillető bért kaphassa. Aničkát az ügyességéért, szor­galmáért mindannyian kedvelik a faluban. Ez a tavasz elég késve érke­zett, hogy hosszú éveken ke­resztül emlegetni fogjuk. Hiába jelezte a naptár az első tavaszi napot, az időjárás nem vett tudomást arról. így még már­cius végén is gyakori a havas­eső meg az éjjeli fagy. Ez a tavasz a szövetkezetek és mezőgazdasági üzemek veze­tőinek elsősorban fejfájást ho­zott. Nem vethették el agro­technikai határidőre a tava­sziakat. Bár a komáromi járás­ban néhány szövetkezet meg­kezdte az árpa vetését, a rossz időjárás megszakította a mun­kát. Ez a tény, a tavasziak vetése s ezzel minden munkának elto­lódása komoly feladat elé ál­lítja a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Most már igazán percnyi pontossággal kell meg­szervezniük a munkát. Nem hosszabbított, hanem két mű­szakban kell dolgozni a gépek­nek. Ahol nincs elegendő trak­torom ott igénybe kell venni a védnökségi üzemek segítsé­gét. A csicsói szövetkezetesek már két hete elvetették 93 hektáron a tavaszi árpát. Jól felkészültek a tavaszi munkák elvégzésére. A 13 traktorhoz 20 traktorosuk van, így bizto­sítani tudják a második műsza­kot. A szövetkezetben két komplex traktoros csoport vár­ja, szinte lesi nap-nap után az időjárást, hogy mikor kezdhetik újra a vetést. A rozsnyói járásban az el­múlt héten szintén sikerült néhány szövetkezeinek a talaj­előkészítést és a vetést meg­kezdenie.- Fontos, hogy a trak­toros-brigádok még egyszer alaposan átvizsgálják tervüket s főleg gépeiket, hogyha az időjárás erre alkaltpas lesz, teljes ütemben elkezdhessék a munkát. A lévai járásban a lekéri szövetkezetben kivá­lóan előkészített gépek s jól felkészült traktorosok várják, hogy megkezdhessék a tava­sziak vetését, s azt mondják, hogy a járásban elsők között elvégzik a tavaszi munkákat.-s-Lányok a teljesen gépesített brigádokban A párkányi állami gazdaság már tíz év óta rendszeresen igénybe veszi a műtrágyaszórásnál az Agrolet gépeit. A kis gépek e tavasszal is megjelentek a gazdaság tábláin, hogy elvégezzék az ősziek műtrágyázását. VÁLLALJUK! i o ■ ■ ■ ■ q Az olomouci Petr Bezruč Vasmű formázói értékes kötelezett­séget vállaltak a CSKP XII. kongresszusa tiszteletéie. Képün­kön Marie Houšťavová, a kollek tíva egyik kiváló dolgozója. W.V.W.V.V.W.V.V.W.VW.V.W.V Motto: „A tudomány köz­vetlenül termelőerővé vá­lik.“ (Az SZKP programjából) OLVASTUK A LAPOKBAN, hogy a Technika Házának dol­gozói Tátralomnicon konfe­renciára jöttek össze a he­gesztőkkel, higiéniai dolgozók­kal és orvosokkal. Olvastuk, hogy a Technika Háza megren­dezte a Tapasztalat-csere nap­jait és Július Slabej újító mi­lyen sikereket ér el új munka­­módszereivel. Olvastuk, hogy a Technika Házának dolgozója az Üj technika napján a „Radar alkalmazása a hajózásban“ cí­men előadást tartott. Olvastuk, hogy a Technika Háza meg­szervezte az Üj technika nap­jait, a Technika Háza kiállítást és konzultációkat rendezett. Olvastuk, hogy ... dehát hol lé­tezik a Technika Háza és mi­lyen szakemberek a dolgozói? Gépészek, vegyészek vagy épí­tészek? Felkerestük a Technika Há­zát, hogy megismerkedjünk az intézmény tevékenységével. Bratislavában a Kocefová utcá­ban bizony keresgélni kellett, amíg a „házat“ megtaláltuk, mert csak egy szerényen meg­húzódó kisebb épület és nem olyan monumentális,. mint ahogy azt elképzeltük Az épü­letben Žiak mérnökhöz utasí­tottak, aki készségesen el­mondta, hogy hazánkban nincs is még egy ilyen intézmény. Ahol A Szovjetunió példája nyomán közvetlenül a termelés szük­ségleteiből született meg az a gondolat, hogy nálunk is szük­ség van egy olyan intézményre, amely komplex módon a ter­melési technika propagálásáról gondoskodik és segítséget nyújt az újítóknak. Az intézet természetesen állandóan szoros kapcsolatot tart fenn a szovjet szakkörökkel. De ma már nem­csak arról van szó, hogy átve­gyük az elveket, módszereket és formákat, a technikai doku­mentáció kicserélésénél már mi is értékes anyaggal szolgá­lunk és a mi újítóink munka­­módszereit is sikerrel népsze­rűsítik a Szovjetunióban és a baráti országokban. az újítók találkoznak Hogyan lehetséges, hogy egy olyan intézmény, amely ilyen sokoldalú tevékenységet fejt ki, ebben a kis épületben elfér? — Hát bizony szűkösen va­gyunk, de jelenleg még elfé­rünk — hangzik a válasz. A Technika Házának ugyanis csak 50 belső dolgozója van. A tu­lajdonképpeni feladatokat nem itt, ebben az épületben végez­zük el. A munka oroszlánrészét a külső munkatársak oldják meg, számuk szinte belátha­tatlan. Mindenütt ott látjuk őket, ahol az új technikáért, az új munkamódszerekért har­colunk. Azt hiszem, helyesen fejeztem ki magam, valóban harcolnak. Nem elég csak nép­szerűsíteni a munkamódszere­ket. Tapasztalatból tudjuk, aki távol áll a termelési gyakor­lattól, az nem képes arra, hogy tovább adja ismereteit. A leg­helyesebb, ha már a termelés folyamán mélyítjük el az el­méleti elgondolásokat. Ezért született meg az újítók moz­galma is. — Az újítók sokszor nehéz­ségekbe ütköznek, segítségük­re akarunk lenni és a Technika Háza keretében néhány hónap­pal ezelőtt ezért létesítettük az Űjítók Intézetét. Mi a feladata az intézetnek? Elsősorban technikai felvilá­gosítást, dokumentációt nyújt. Kiértékeli az újítási javaslato­kat, mert ugye a technikus az nem sokat filozofál, azonnal a gyakorlatban is kipróbálja, el­lenőrzi az elméleti elgondolá­sokat. Segédeszközeink, első­sorban a műszaki rajzok, a filmfelvételek és saját kísér­leti laboratóriumaink, műhe­lyeink is rendelkezésünkre áll­nak. Évente átlag 3700 akciót kísérünk figyelemmel. Az egyénben „megszületik a gondolat“ — nem tapogatózhat sokáig a sötétben, szakembe­rekre, segítőtársakra van szük­sége, olyanokra, akik nem „lopják el a tippet“ és nem aknázzák ki saját hasznukra. A javaslatot — mi egyelőre csak a gépiparban felhasználható újításokkal foglalkozunk — az illetékes katedra elé terjeszt­jük. Az intézetben már több katedra, mint pl. az energetikai, megmunkálási, vegyészeti ka­tedra működik. Ezeket tapasz­talt újítók vagy elméleti szak­emberek vezetik. A katedrák körül önkéntes kollektívák alakulnak, a tagokat persze az intézet vezetősége, az újítókból és a technikai főiskolák szak­tanáraiból és adjunktusaiból válogatja ki. A kísérleti műhe­lyeken kívül az üzemek segít­ségét is igénybe veszik, és így a javaslatokat közvetlenül az üzemekben népszerűsítik. — Ha megengedi, most szem­léltető módon magyarázom meg a mondottakat — szólt közbe egy idősebb elvtárs, aki eddig némán figyelemmel kísérte Žiak mérnök fejtegetéseit. Sza­bó a nevem. Vasesztergályos vagyok. A drága keményfém ötvözetű vágólapkákat kerá­mialapkákkal helyettesítettem, mondja szerényen. A javasla­tomat elfogadták és most már mindenütt felhasználják. Jelen­leg itt mint a forgácsoló meg­munkálás instruktora műkö­döm. A legmegfelelőbb érzés az, hogy az ember érzi, nem álL egyedül a világon, meghall­gatják és segítenek. Csodálatos valami ez az önkéntes együtt­működés. A legjobb szakembe­rek segítenek és kiértékelik a javaslat előnyeit, módosításo­kat eszközölnek. Az egészséges ötletek nem vesznek el. Vannak egész fiatal újítóink is, mint például Vanek a Dimitrov­­üzemben, Günther a Kábel­gyárban. Mindenkit meghall­gatnak. A Technika Házának kísérleti műhelyei, laboratóriu­mai valóan kicsinyek, de ha idővel ki is bővítik őket, a bel­ső munkatársak száma a külső munkatársak egyre növekvő táborával szemben aránytalanul kicsi marad. Igaza van Žiak mérnök elvtársnak, a Technika Házának tulajdonképpeni fel­adatát ott végzik el ország­szerte az üzemekben, ahol a munkatermelékenységért har­colnak. Az önkéntes segély­­nyújtás alapján a Technika Há­zának most egy félév alatt si­került olyan esztergakést előál­lítani, amelyet a legnagyobb üze­mekben is sike­resen alkalmaz­nak és felbe­csülhetetlen ér­téket hoz nép­gazdaságunk­nak. A tudomány valóban közvet­lenül termelő­erővé válik. M. M. A kosúti állami gazdaságban nemrég alakult meg a CSISZ- szervezet. Az alakuló gyűlésen a zöldségtermesztő csoport dolgozói vállalták, hogy kollek­tívájuk versenyez a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím­ért. A pártkongresszus tisz­teletére bátor kötelezettség­vállalást tettek. A 25 tagú ifjú­sági kollektíva vállalta, hogy az új technika és technológia bevezetésével ezer mázsa zöld­séget termel terven felül. A kollektíva 250 brigádóra ledol­gozását vállalta és nagytakarí­tást végeznek a melegágyak között, ami további 1500 korona értéket jelent. Az állami gaz­daság igazgatósága ezért a pénzért építőanyagot vásárol és közös erővel zuhanyozókat építenek. A kollektíva tagjai látogatják az üzemi munkais­kolát s úgy dolgoznak, hogy valóban elnyerhessék a CSKP XII. kongresszusának brigádja címet. V. M. ARATÁSKOR már megszok­tuk, hogy igen sok korňbájnon lány ült a kormánykeréknél. Sürgetett a munka, a túlságos szárazság miatt rohammunká­val kellett elvégezni az aratást. Somorjától Komáromig, Komá­romtól á keleti határokig igen sok Zsemkén, Sz-típusú szovjet gépen, magyar kombájnon és hazai gépeken láttunk ügyesen, biztos kézzel hajtó lányokat. Két műszakban dolgoztak a táblákon, a fele műszakot nyu­godtan rábízhatták a lányokra, nem történhetett hiba, hiszen őrt álltak a gépjavítók is, és ha kellett, nyomban orvosolták a bajt. Igen ám, a lányok közül azonban igen sokan azt mond­ták, ha a kombájnt el tudták vezetni, elvezetik a traktort is! Persze hogy el, hiszen a kom­bájn szerkezete bonyolultabb, irányítása nagyobb körültekin­tést igényel. Csakhogy a trak­torok mellett nem őrködhetnek a gépjavítók, a tavaszi szántás­hoz nem vonul ki az egész gép­csoport. — Semmi hiba — jelentették ki a lányok, — majd megtanul­juk a gépjavítást is. Beiratkoztak a traktorvezetői tanfolyamra, majd mikor elvé­gezték, olyan tanfolyamokat is látogattak, amelyeken a gép­javítást is oktatták. Szorgal­masan jártak az előadásokra, megismerkedtek a motorral, a hajtókarokkal, a gyakran elő­forduló géphibákkal, és az ok­tatók egyszerre csak azt vették észre, hogy a leányujjak ügye­sebben cserélik ki a pótalkat­részeket, hamarabb találják meg a hibát, egyszóval képzett traktorvezetők lettek a lányok­ból. Az újdonsült traktorvezetők azonban még mindig keveselték a szerepüket. — Ha a fiúk alakíthatnak teljesen gépesített brigádot, mi is megtehetjük ugyanezt... Alakítottak is. Olyanok, akik tavaly még a férjük mellett arattak, másodszerepben, az idén már saját gépen járnak. Sőt, versenyeznek is a CSKP XII. kongresszusának brigádja címért. Ilyen brigádot alakítottak a gyulai majori gazdaságban. A gyulai major különben is jó példával járt elől sok minden­ben. A példát követték a bál­­ványi állami gazdaságban is. Sőt, ők még tovább mentek, kötelezettségvállalásukban me­rész tervet tűztek ki: vállalták 118,5 hektár szemestengeri és 87 hektár silókukorica kiter­melését, 150 hektár takarmány termesztését. Nem akárhogyan, hanem úgy, hogy hektáronként az eddigi 33 mázsás termés helyett 50 mázsa teremjen, si­lókukoricából pedig a tervezett 350 mázsa helyett ötszáz mázsa egy hektáron. Nemcsak ők alakítottak tel­jesen gépesített brigádot, pél­dájukat követik mások is. Lá­nyok a traktor nyergében, lányok a tavaszi munkákban. A tél folyamán sokan még akadékoskodtak, vajon célsze­rű-e, ha a lányok a kertészet­ből, gyümölcsészetböl elmen­nek a gépekhez? Most azután az időjárás megadta a választ a kétkedésre. A naptár szerint ugyanis már beköszöntött a tavasz, sajnos az időjárás nem igazodott a naptárunkhoz. Sándor, József, Benedek vé­­konydongájú legénykének bizo­nyúlt a zsákhordásban, a meleg időre nem érkezett meg. Kés­nek a tavaszi munkák és most már nyilvánvaló: csakis a gé­pek kihasználásától függ, be­fogjuk-e még a mezőgazdaság­ban a tavaszt, pótolni tudjuk-e az eddig kiesett munkákat? A leánybrigádok ugyancsak ka­póra jönnek, hiszen velük meg­valósítható a kettős műszak. Nappal a lányok, éjjel a férfiak. A legfontosabb feladat volt a gépek gondos előkészítése. A gép- és traktorállomásokon szorgos kezek javították a gé­peket, felülvizsgálták a moto­rokat, mert hiszen a kettős műszak megterhelés a motorra és az esetleges hibák még csak növelik a lemaradást. Csakis a gépek lehető legjobb kihasz­nálásával győzedelmeskedhe­tünk a kedvezőtlen időjárás felett. A késést csak akkor hozhatjuk be. ha minden gép éjjel-nappal működik hibátla­nul, kiesés nélkül Roppant fontos, hogy a gépkezelők ért­senek a kisebb hibák megjaví­tásához, egy gyertya kicserélé­se, bekormozódása láncszaka­dás vagy egyéb kisebb hiba nem okozhat műszaki zavart. NOS, LÁNYOK, most mutas­sátok majd meg a mezőn, oda­­kinn a szövetkezeti táblákon, hogy nemcsak az üzemi mun­kaiskolákon bizonyultatok ügyes mechanikusoknak, hanem a gyakorlatban is. Somorján jártunkkor a csápai lányok nagy érdeklődést tanúsítottak a gépjavítás iránt, és az a vé­leményünk, hozzájuk hasonlóan a Szabó Máriák, Bombos Bet­­kák, Nagy Jutkák és Szalai Ilonkák is bebizonyítják, hogy a leányok, asszonyok traktoros brigádjai is vannak olyan jő brigádok, mint amilyen jók voltak a kertészetben meg a többi ágazatban.-sf-

Next

/
Thumbnails
Contents