Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-03-27 / 13. szám

\ Piomrvezetők! lit g tavasz! A pioňírvéžetôk most új fel- egy virágba borult „yümölcsös adatok előtt ál-lnak, amit ép- és a gyümölcsérés folyamatát penséggel a tavasz hozott meg mint érdekes látványt végig­­számukra. Beszéljünk néhány nézhetik a pionírok. Ezt már a szóval ezekről a feladatokról, virágnyílás előtt kell Ijezdeni, hiszen terveik elkészítéséhez amikor a gyümölcsfákon még bizonyára fontos ez. A tavasz csak pattannak a bimbók és a természetjárás és a kirán- később elemezni a virágok dulások évszaka. Alkalom adó- szerkezetét, a levelek alakját, a dik njegfigyelni ,a botanikai és fa életét, a beporzást és jgy biológiai körök számára a nö- tovább. Kitűnő dolog a tavasz­­vények fejlődését, a virágokat,, szál újra éledő nádasok mocsa­­a rügyfakadást. A gyümölcsös- fás világának is a megfigyelő­ben is kitűnő megfigyeléseket se, tudományos elemzése, végezhetünk, amit a pionírok Itt a faültetés ideje is. A fák bármikor felhasználhatnak a hónapja alkalmából minden tanulásnál. Gyönyörű látvány pionír legalább egy fát ültessen imousiisHiiimEmiiiümimimimnüHimmsnnüSiiEiiisiiiüHíimmi I Tisza menti fiatalok 1 Közös úgy iránti teieiosseg- — érzet magasfokú megértésé- — ről. § Az itteni fiatalok más jó £ tulajdonsággal is rendel- E keznek, amely által ismert- E té váltak az egész tőkete- £ rebesi járásban. Teljes oda- £ adással emelik falujuk kul- £ turális, színvonalát. Már a £ múltban is, de különösen — most azt mondhattuk és — mondhatjuk, hogy Kis- £ tárkányban magasfokű kul- £ turális színvonalon élnek az £ emberek. Itt az élet szigorú £ és nélkülözhetetlen köve- £ telményei közé tartozik a £ kulturális tevékenység. En- £ nek tudatában van a fiatal- £ ság is és így kultúrcsoport- £ juk állandó munkát fejt ki. E Most is tervbe vették, hogy “ „Dal, tánc és vidám est“ cl- E mű programmal meglátó- E gatnak legalább 15 falut a E környéken. Egy színjátszó E csoportot is szerveztek és “ szórakoztatják a község la- E kósságát, a környékbeli fal- E vakat esztrád- és színdarab — műsorokkal felváltva. író- £ dalmi esteket is rendeznek, £ ahol Ady Endrével, József £ Attilával és Hviezdoslavval £ ismertetik meg a lakossá- £ got. Emellett a fiatalok el- £ sajátítják a legújabb mo- E dern táncokat is, ezért Kas- E sáról jár hozzájuk. táncta- £ nár. A CSISZ alapszer-veze- £ te saját tánczenekarral ren- £ delkezik, amely felkészült, £ hogy bármikor a közönség £ rendelkezésére álljon. A £ tánchoz felhasználják a £ nemrég vásárolt magneto- S font is, különösen a modern táncoknál. Most korszerűsí­­tik a színpadot a szó szoros S értelmében „városiasán". E Ez a sokoldalú kulturális E tevékenység a termelésben £ elért kitűnő eredményekkel £ olvad össze. Azért képesek £ komoly eredményeket elér- E ni a fiatalok, mert idehaza £ maradtak a községben, nem £ járnak távolra dolgozni. A £ kistárkányi fiatalok minden £ erejükkel biztosítják a E CSKP plenáris ülésének ha- E tározatát „az ifjú generáció E programjáról“. A lelkes fia- £ lalok képesek a rájuk bízott = feladatok teljesítésére. £ Pitóczky Sándor ~ ,Ss gondozzák a régebben kiül­tetett fákat, hozzák rendbe az iskola környékét és községi parkokat. A madarak napján, hogy súlyt adjunk .ennek a napnak, figyeljek a madarak életét. A . Micsurin-kertekben szintén kezdődik a munka. Hej, de sók ilyenkor a tennivaló. Ásni vagy szántani kell a ker­tet, gereblyézni, ki kell szed­ni a gyomnövények gyökereit, virágot ültetni és egyéb külön­böző veteményeket.-De ne csak a növények ültetése legyen a cél, hanem azok fejlődésének megfigyelése is. A Micsurin­­kertben ha jól sikerűi a ter­més, a pionírszervezet bizonyos összeghez juthat, amit felhasz­nálhat kirándulásokra. A ké­sőbbi kirándulások megszerve­zésére is gondoljanak, de ter­vezni már jó előre kell, hiszen csak a jól szervezett kirándu­lásnak van értelme. (A kirán­dulásokkal még majd többet foglalkozunk később.) Végezzünk tavaszi nagytaka­rítást a faluban. Gyűjtsük ősz­­sze a hulladékanyagot, külö­nösen a vasat, rongyot, papírt és üveget, hiszen népgazdasá­gi érdek a hulladékok bekap­csolása a gyártási folyamatok­ba. A pionírszervezet pénzt is kap érte és a legközelebbi ki­ránduláshoz ez is egy összeget jelent. A távolabbi országrészekbe ha pillanatnyilag még nem is kirándulunk, de egy-egy dél­után a falu határának neveze­tesebb helyeit, érdekesebb pontjait azért meglátogathat­juk. Vajon hogyan fest a füzes a hosszú tél után? Zöldülnek-e már a levelek a fákon ? Néz­zük csak meg, hogyan kezdődik a napsugaras napok beálftávai a természet új élete, hisz az olyan érdekes, hogy mindenkit leköt, szépséggel tölt el. Kez­detben kellemes kirándulás a határjárás is és még csak pénz sem kell hozzá. Ez majdnem sportnak is számít. A tavaszi sportolásra és testnevelésre úgy is fel kell készülnünk. Még hozzá legjobb, ha fokoza­tosan tesszük ezt. Egy-egy jó hosszú séta és kirándulás a mezőre vágy a rétre már erő­síti a szervezetet. Minden évszaknak megvan a maga gyönyörűsége, csak meg kell látni abban a szépséget. B. I. Dicséret és ajándék A CSISZ martosi alapszer­vezete egy helyiséget ka­pott a HNB-től és egy le­mezjátszós rádiókészüléket az EFSZ-töl, amiért a fiata­lok segítettek a mezőgazda­sági munkálatokban. Az alapszervezet a helyiséget még több társasjátékkal egészítette ki. A martosi fiatalok bizony megérdem­lik az ajándékot és a dicsé­retet, mert sokat segítenek a szövetkezetnek. Tavaly például 2500 órát dolgoztak társadalmi munka kereté­ben a szövetkezetben. Az alapszervezetben pél­daképül szolgál Nagy Éva, Nagy Julianna, Uhrik Béla és Jóba András. De nemcsak a termelésből veszik ki ré­szüket a martosi fiatalok, hanem kulturális téren is kimagasló eredményeket ér­nek el. Tánccsoportot szer­veztek és a Csemadok helyi csoportjával együtt bemu­tatták a Dalol a nyár című zenés vígjátékot. A szerep­lők közül leginkább Zsitt­­nyan Györgyi tűnt ki. Pár­tunk XII. kongresszusának tiszteletére vállalták a CSISZ-tagqk, hogy 3 ezer órát dolgoznak társadalmi munkában a szövetkezetben. Ezenkívül megszerzik a Fu­čík-jelvényt, A jelvényszer­ző versenyt el is indították. KALOCSÄNYI ISTVÁN, Martos ÜiiiEliiiiSÜÜHSÜÜ'UEUÜE Az ekecsi lányok pikírozzák a palántákat a szövetkezet ker­tészetében. Mire a fölvétel a közönség elé kerül, bizonyára már el is készültek ezzel a munkával. Népnevelés tanulás után A kővári nemzeti iskola ta­nítóinak kiváló az iskolán kí­vüli munkája. A tanuláson kí­vül részt vesznek ebben a ta­nulók is. Tavaly három színda­rabot is betanultak, s emellett mindig tartalmas és gazdag műsorral lépnek fel a külön­böző kulturális megmozdulá­sokon. A műsorokat természe­tesen a tanítók gyakorolják be. A Csemadok helyi csoportjának évzáró közgyűlésén is fellép­jek. A helybeli vöröskeresztes szervezet nemrég megtartott évzáró gyűlésén is a tanulók adtak kiegészítő műsort, de felléptek a szövetkezet évzáró taggyűlésén is. Gyermekbált és kérdés-felelet estet is rendez­tek. A kővári isköla rendezvé­nyeit Török Gábor tanító ké­szíti elő. Az iskola tanulói ta­valy több mint 360 órát dol­goztak a szövetkezetben tár­sadalmi munkában. A széna­gyűjtésnél és a rétek rendbe­hozatalánál tűntek ki különös­képpen. Részt vettek ezenkívül a burgonya betakarításában és a kukorica fosztásában is. Ke­vés olyan iskola van a losonci járásban, amely ilyen szép tár­sadalmi munkát tudna felmu­tatni, mint a kővári. S. L. Amin változtatni kell Néhány évvel ezelőtt Bátka ismert falu volt a rimaszombati járás sportköreiben. Akkoriban lóképp, a bátkai labdarúgók ér­tek él említésre méltó eredmé­nyeket, akik több ízben nyerték meg a járási bajnokságot, majd később a kerületi bajnokságon szerepeltek. A sport-szerve­zettel párhuzamosan jó munkát fejtettek ki a CSISZ és a Cse­madok helyi szervezetei is. Ez nem is csoda, mert hisz a fia­talok nagy része nemcsak a sportban látta a szórakozás le­hetőségét, hanem alaposan be­kapcsolódtak a különböző kul­turális akciókba is. Később aztán bekövetkezett i a wss * i £ A Tisza vize lassan folyik “ parttaian niedréoen. Hűvö- E sen nyaldossa Kistárkányi E határát. Ez a vén folyó E olyan sokat tudna mesélni' E a partjánál élő emberek ■ £ múltjáról és jelenéről. Tud­­£ na beszélni a múlt nehéz­­£ ségeiről, arról, hogyan dol­­£ gozott az izzadó paraszt a £ partjánál elterülő úri bir­­£ tokon, amelyből csak annyi £ haszna volt, hogy megke­­£ reste szűkös mindennapi £ kenyerét. Most már másról ~ beszél a gyönyörű Tisza. El- E sősorban az újjászületett — emberektől, azok . boldog E életéről, a szövetkezeti E munkásokról. Tanúja lehet E a kistárkányi EFSZ évről E évre megismétlődő sikerei­­£ nek is. A partján elterülő £ Kistárkány fiatalsága egy­­£ szer s mindenkorra bebi­­£ zonyította, hogy a mező­­£ gazdaságban is megtalál­sz hatja biztos jö.vőjét bárme­­bi lyik fiatal. Erről tanúskodik E az a tény is, hogy az itteni £ szövetkezetben is több mint £ 60 fiatal dolgozik, akik nem­­£ csak kereseti lehetőséget, £ hanem jövőt is látnak a szö­­£ vetkezetben, vagyis a me­­£ zőgazdaságban. Ez a nem £ mindennapos valóság azt £ bizonyítja, hogy a szövetke­­£ zét vezetői helyesen fogják £ fel a fiatalok fontosságát a £ mezőgazdasági termelés nö­­£ 'vélésébén. A fiatalok pedig E bebizonyítják, meg. tudják E állni helyüket a munka bár- E mely szakaszán. A termelési E eszközök, a gépek túlnyomó E részben a fiatalok kezében £ vannak. Hasznosan és teljes £ egészében kihasználják a £ gépeket. Örvendetes az a £ kezdeményezés is, hogy £ megszervezték, a fiatal gé­­£ pesítők közül a gépesített £ munkacsoportokat. Ez arról £ tanúskodik, hogy a jól £ irányított fiatalok viszon­­£ zásképpen nagy tetteket ké­ss pesek végrehajtani.­­£ A lányok a zöldség- és £ gyümölcstermesztésben dol­­£ gozó ifjúsági munkabrigád £ tagjai. Több mint félmillió £ korona értékű terméket tér- S meltek ki. , E Ezek az eredmények a E kistárkányi fiatalok nagyon E magas színvonalú munkaer- E köleséről tanúskodnak és a Zselíz fejlődését bizonyítja az is, hogy új, korszerű mozit építettek a városban. Korszerű, minden igényeket kielégítő épület ez, ezért hozzávág a neve is: Szputnyik mozi. a hanyatlás időszaka. A labda­rúgó-csapat eredményeit vere­ségek és kudarcok váltották fel. A helybeli tömegszerveze­tek is a kellemetlenségek és sikertelenségek egész láncola­tán estek át. A legérzékenyeb­ben a CSISZ és a Csemadok helyi szervezeteit érintette a sikertelenség. Miért? Bátka földrajzi fekvése következté­ben öt falu központja s ezért elhatározták, hogy az eddigi kultúrotthont egészségügyi in­tézetté alakítják át. Ez egyfe­lől nagyszerű dolognak látszott, már csak azért is, mert a kör­nyék betegei, ha majd az át­alakítási munkálatok befeje­ződnek, helyben ' részesülhet­nek különféle orvosi ellátásban és nem kell Rimaszombatba, a járás székhelyére utazniuk. Sajnos, mindmáig ez sem való­sult meg, mert a régi kultúr­otthon átalakítási munkálatai már két év óta állandóan foly­nak és ki tudja meddig tarta­nak még. Arról megfeledkez­tek, hogy a régi kultúrotthon helyébe újat építettek volna vagy legalább terveznének ha­sonló építkezést. így nem cso­da, ha jelenleg Bátkán terem hiánya miatt a kulturális elő­adások pillanatnyilag szünetel­nek. Jelenleg még mozi sincs a faluban és hosszabb ideje szünetel a filmvetítés. Egyszó­val a fiatalok jelenleg szabad idejük nagy részét kocsmában töltik? De gondolkoztak-e már ezen az illetékesek? Bizonyá­ra nem. Ellenkező esetben már biztosan találtak volna va­lamilyen megoldást, nem hagy­nák a fiatalokat a kocsmában ülni. Egyelőre a tűzoltószer­tárban van egy helyiség, ahová a fiatalok talán bemehetnének, ha kinyitnák és gyakrabban beengednék őket oda. Nemfég a CSISZ alapszerve­zetét teljesen újjászervezték. Választottak új vezetőséget, ennek élén Bódi Fejes Lajos az elnök, aki már 1954-től tagja a CSISZ-nek. Az elnöki tisztsé­get rövid ideje tölti csak be, de már látható odaadó munká­jának eredménye. Eddig két nagyszerűen sikerült teádéi­ként rendeztek az állami gaz­daságtól e célra kölcsönkért üzemi étkezdében. Ha esetleg színdarabot tanulnak a fiatalok, megtörténhet az a szégyentel­jes eset, hogy a bátkaiak nem láthatják meg az ottani fiata­lok fellépését, rrlert csak a szomszéd falvakban léphetnek fel. A fiatalokból ma sem hiány­zik a lelkesedés. De ha nem segítik őket, nem irányítják, akkor nehéz valamit elérni. A kultúrotthon kérdését is meg tudnák oldani a faluban, ha jobb lenne a vezetés és na­gyobb az összefogás. Nagy Árpád, katona. \ Szépülő, fejlődő városban Érsekújvár élénk és szép vá­ros. Vajon mit tudnak róla a fiatalok? Ismerkedjünk csak meg vele'. Valóban új város, mert nem is. olyan nagyon régen keletke­zett. A mohácsi csatavesztés után építették, amikor a törö­kök rohamosan előretörtek. Mi­kor már Esztergomot is elfog­lalták, akkor Várady Pál érsek elhatározta, hogy érseki jogai­nak védelmére (nem pedig. a nép, a lakosság védelmére) egy új várat építtet, Garamiak mellett kezdték építeni az új erődítményt, , de később úgy látták, hogy helyei kell változ­tatni, jobb lesz ha a Nyitra fo­lyó alsó■ folyása mellett építik fel az új várat. így épült fel tehát Érsekújvár azon a he­lyen, amelyet ma is róla nevez­nek. A vár körül település ke­letkezett és a város csakhamar belépett a történelembe. Külö­nösen a kuruc háborúk idején írt fényes fejezetet, Bercsényi Miklós és Rákóczi tovább* épí­tették a meglevő várat. így a magyar szabadságharc leghűbb fellegvára, illetve végvára maradt mindvégig. A szabad­ságharc letörése után III. Ká­roly király sietve el is rendel­te a híres vár lebontását, ne­hogy még egyszer a Habsbur­gok ellen használják fel erőd­nek. Azóta Érsekújváron már nincs vár, de a régi várat és történelmét/számos régi utca­név tartotta fenn. Az utóbbi időkben Érsekúj­vár fontos kulturális és keres­kedelmi centrum lett. Ehhez hozzájárul forgalmas vasúti állomása is, ahová öt irányból futnak be a vonalok. A haladó munkásmozgalmak egpik új bástyája volt a múltban, ma pedig lakossága minden erejé­vel veszi ki részét a szocializ­mus további építéséből. Elég csak néhány nevet említeni, mint például Szporny Anikót, Horváth Ferencet, Jöcsik La­jost, Balázs Andrást vagy Do­­bossy Lászlót, akik állandóan, a haladás vezérei voltak a város­ban. A spanyol polgárháború idején pedig sokan mentek in­nen Prágát védeni Madrid alá, a híres nemzetközi brigádba. Ma sokat fejlődik a város. A főtér is teljesen megválto­zott, megújult. Sok szép parkot létesítettek a Városban, a há­borús károkat úgyszólván tel­jesen helyreállították. Az ér­sekújvári régi jó gazdák új módszert találtak gazdálkodá­sukra az egységes földműves­szövetkezetben. De helyet kért a városban az ipar is. Ha autón jövünk Komárom felől, a sport­repülőtéren túl felbukkannak a város körvonalai, egyik oldalon a régi karcsú torony, másikon Érsekújvár egyik jellegzetes épülete, a Dohánybeváltó intézet a gyárkémények. Az érsekúj­vári Elektrosvit termékeit, fő­ként a jégszekrényeket már külföjdön is ismerik. Ha mű­szakváltásnál figyeljük meg a kék feliratú gyárkaput, hát bi­zony hatalmas embertömeg hagyja el a munkahelyet és a Rózsa vendéglő előtt egész bi­cikli-rajok fordulnak jobbra. És milyen jól öltözöttek a munkások! Mennyivel masab­bak, mint a kapitalizmus ide­jén, amikor ványadt, sápadt és szegényesen öltözött asszonyok hagyták el a gyárkapukat Érsekújvár ma fontos vasúti gócpont. Nmcs meg ugyan a régi állomás, melyen valaha népi zenekar fogadta a befutó nemzetközi gyorsot. (Ady End­re is nagyon szerette ezt a szo­kást, ezért tette be az állomás képét Bölöni György is Adyról szóló könyvébe). Az új állo­máson különösen reggel és este hatalmas tömeg nyüzsög, a szélrózsa minden irányában in­dulnak innen vonatok. Emelke­dett az életszínvonal — sokkal nagyobb a forgalom. Emelke­dik, fejlődik ez a város is, új 'életünk új vára. Mártonvölgyi László. Remény: Házasságot külföl­di. állampolgárral csakis a Bel­ügyminisztérium engedélyével köthet. Érdeklődő: Tesla n. p. Febr. víťazstva 610; Závodná učňov­ská škola, Bratislava, Vazovo­­va 36. F. I. Vysoká škola múzických umení, Štúrova ulica 7. Ifjú álmok: Érettségizzen le, utána Vysoká škola múzických umení. Egy gazdász: Filozofická fa­kulta UK Bratislava, Šafárikovo nám. Oddelenie dialkového štú­dia; Pedagogický inštitút, Nitra. Valy — Világszabadság: Pon­tosan írja meg, hol lakik, hány éves, hogy tanácsot adhassunk. Négy jó barát: Škola ume­leckého priemyslu, Bratislava, Palisády 57; Strední umelecko prúmyslová škola, Brno, Huso­va 10 (aranžérstvo); Strední prúmyslová škola keramická, Béchyne (kerámiafestés); Stŕ. prúmyslová škola keramická, Karlovy Vary; Stŕ. prúmyslová škola odevní, Prostejov (ruha­tervezés), Priemyselná škola textilná, Ružomberok. Piros rózsa: £ávody MDŽ n. p. Bratislava, Páričkova 18.

Next

/
Thumbnails
Contents