Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-14 / 11. szám

A szovjet-amerikai viszony­nyal foglalkozik Pierre Courtade az Humanité hasáb­jain. Az ENSZ-közgyűlésen moszkvai vélemények szerint három lényeges problémát kel­lene megoldani — Írja. Ezek: a leszerelés, a gyarmatosítás felszámolása és az ENSZ át­szervezése. Tavaly ősszel Ei­senhower meggátolta az emlí­tett problémák megoldására tett szovjet javaslatok megvi­tatásét. Azóta a helyzet válto­zott, Kennedy került a Fehér Házba, s jobb feltételek ala­kultak ki a szovjet—amerikai párbeszéd és az általános vita szempontjából. A szovjet fővá­rosban azonban nem titkolják — Jegyzi meg Courtade — hogy a javulás főleg lélektani ter­mészetű, Stevensonnal ugyan könnyebb beszélni, mint előd­jével, s Kennedy mérsékelte tábornokai és tengernagyjai elszólásait. Alapjában véve azonban nem látni változást az Egyesült Államok külpolitiká­jában, amelyet továbbra Is az „erő pozíciónak“ elavult dokt­rínája ösztönöz. * * * Rapackj bécsi látogatása nagy érdeklődést keltett az osztrák fővárosban. A len­gyel külügyminisztert a bécsi Südbahnhofon Kreisky külügy­miniszter és Gschnltzer külügyi államtitkár fogadta. Bécsi jőlértesült politikai kö­rökben hangoztatják, hogy a lengyel—osztrák megbeszélés elsősorban a két ország közötti szűkebb értelmű békés egymás mellett élés kérdéseit érinti majd és így természetes foly­tatása lesz a múlt évben meg­kezdett varsói tanácskozások­nak. De szóba kerülnek a nem­zetközi politika legújabb fejle­ményeinek tükrében a világ­méretű egymás mellett élés fejlődési perspektívái is, ame­lyekhez az egyik legnagyobb népi demokratikus ország és a semleges Ausztria békés baráti légkörben folyó eszmecseréje nem kis mértékben hozzájárul­hat. * * * A laoszi lázadók egyre-más­­ra szenvedik el a súlyos­nál súlyosabb katonai veresé­geket. A kormánycsapatok és a Petet Lao alakulatai legutóbb elfoglalták Sala Phou Khun erődítményt, amely a Vientia­­ne-ból Luang Prabangba vezető útvonalak keresztezésénél a „Riziesk3csög“-slkség bejára­tánál fekszik. Az AP jelentése rámutat arra, hogy ezáltal a Boun Oum-csoport veszélyes helyzetbe került. * * * Tananarivében 1961. már­cius 8-án hivatalosan is megnyílt az az értekezlet, ame­lyet Csőmbe, Katanga tarto­mány „miniszterelnöke" hívott össze. A megnyitóbeszédet Csőmbe tartotta, aki felszólította a je­lenlevőket, hogy tömörüljenek „közös frontba“, amely szem­­beszállna még a2 ENSZ Bizton­sági Tanácsa február 20-1 kon­gói kérdésről hozott felemás határozatának végrehajtásával ■tr * Hí ■Ü * ü * Ht He * H« He Ruisllp lakosai tüntettek az amerikai támaszpontok ellen. Ruíslipben (Angliában) az amerikai támaszpontok előtt, ahonnan a nukleáris fegyvereket szállftö repülőgépeket irá­nyítják és ellenőrzik, az elmúlt napokban a lakosság nagy tüntetést rendezett. Képünkön Ruisllp utcáin a tüntetőket látjuk, a feliratokon ezt olvashatjuk: Le az atomháborúval! Félre az atomfegyve­rekkel! Az amerikaiak hagyják el Rulslipet! Vigyétek a raké­tákat haza! Az értekezlet résztvevői hu- niszterelnöke szonnégy órával elhalasztották Tananarlvébe tanácskozásuk megkezdését ab ban a reményben, hogy Gizen ga, a törvényes kormány mi- kezleten.' Is megérkezik Az AP legújabb közlése megállapítja, hogy „Gi­­zenga nem jelent meg az érte-Hátát*♦ feUÍC ^faluban A nagy szput­­nylkok korsza­kában: Most már nekem Is kilátásom van arra, hogy mint kísérleti áltat fogok szerepel­ni. Victor Niedermayer münche­ni tanító 1960. március 19-én érkezett Johannesburgba, s bol­dog izgalommal tekintett a jö­vőbe. Az elkövetkező 60 hónap alatt meg akarta ismerni az országot — a Délafrikai Uniót — s a szünidőben utazgatva, be akart tekinteni Afrika titkaiba. Johannesburgban a Hillbrow kerületben bérelt lakást öttagú családjának. Ahogy meghono­sodtak, egyre több müveit afri­kait látott vendégül otthoná­ban és ebben nem talált semmi különöset. Különösnek csak a szomszédai ítélték viselkedését. A SZOMSZÉDOK FELHÁBORODNAK A szomszédok azonban akkor háborodtak fel, mikor a Nie­­dermayer-házaspár a karácsony előtti héten három gyermekével Transvaalba utazott Maria Diamini, az afrikai gyereklány kíséretében — és egyedül ér­keztek vissza Hiltbrowba. — A gyerekek? — válaszolta Niedermayer asszony moso­lyogva az érdeklődőknek. — Mariánál maradtak. A szomszédasszony nem hitt a fülének. „A lánnyal a néger faluban?" — Természetesen, és tudja, milyen jól érzik magukat? Ma­ria remekül ellátja őket... A Standerton környéki fehér farmerek is hátracsapták a fü­lüket, amikor híre járta, hogy az egyik bantu-faluban két fehér kislány és egy kisfiú tar­tózkodik. Expedíciók indultak, amelyek bebizonyították, hogy a híresztelések valóságon ala-Az Imperialisták uralma alatt a koreai falvakban leírhatatlan nyomor uralkodott. Ma a siralmas vitylllók helyén mo­dern szövetkezeti települések keletkeztek, ahol természetesen korszerű iskolák, bölcsődék, óvodák, klubhelyiségek állnak a lakosság rendelkezésére. Képünkön Pák Eul-suha-nak a keszoni Sonha szövetkezet tagjának házát látjuk, jobbra pedig azt a kunyhót, amelyben a családjával együtt azelőtt iakott. púinak. A három fehér gyerek ott lakott a zulu-faluban, ku­koricakásán, kecsektejen és birkahúson éltek. Sőt — ott is aludtak. MEGJELENIK A RENDŐRSÉG Másnap rendőrjárőr jelent meg Dlaminiéknél, s magukkal vitték a gyerekeket. Nem hasz­nált Mária bizonykodása, aki a Niedermayer-szülök értesí­tését követelte, a gyerekek könnyei sem hatottak, A ren­dörök a bíróság utasítását kö­vették, hogy „biztos helyre" szállítsák a gyerekeket. A „biztos hely" — nem a szülői ház volt, hanem egy gyermekmenhely. Niedermayer, a johannesbur­gi „Daily Mail" riportereitől tudta meg gyermekei sorsát, csak két nap múlva tudta őket hazavinni, az ifjúsági bíróság­hoz intézett kérvény és egy ideiglenes bírósági végzés után. KIUTASÍTÁS Február végével Vidor Nie­­dermayert az iskola vezetője ideiglenesen felmentette, s uta­sítást kapott, hogy jelentkez­zék Pretoriában, a belügymi­nisztériumban. Itt a bevándor­lási hatóságok igazgatója kere­ken kijelentette: a tanító ké­szüljön a hazautazásra. A Niedermayer-család elleti hivatalosan nem tudtak vádat emelni, mert semmiféle törvény nem tiltja, hogy fehér gyerme­kek néger faluban lakjanak, de — kiutasították őket Dél-Ajri­­kából. Pártunk harca a fasizmus ellen A fasizmus lényegét a kö­vetkező definíció fejezi ki a legjobban: a fasizmus a tőké­sek legreakciösahb, legsovinisz­tább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája. A történelem ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a fasizmus mindig ott üti fel a fejét, ahol a burzsoázia már nem tudja igénybe venni a par­lamentarizmus és a burzsoá demokrácia módszereit és ez­ért az uralkodás terrorisztikus eszközeihez folyamodik. Hitler azért jutott uralomra, mert ezt a burzsoá reakció így kívánta, azt remélte ugyanis, hogy a fasiszta Németország fltat Jelent a forradalmi mun­­ésmozgalom terjedése és tó támasza, a Szovjetunió ellen. A német fasizmus győzelme erős visszhangra talált hazánkban. A kapitalista Csehszlovákiában Stŕiberný. Gajdé pártja, vala­mint a Beran vezette agrárpárt és a Kramáf vezette nemzeti demokrata párt még Hitler uralomra Jutása előtt is nyíl­tan a fasizmus mellett tört lándzsát. Ez a körülmény nagy veszélyt jelentett nemcsak a CSKP száméra, hanem a nem­zetközi proletariátusra is, hi­szen a német fasiszták minden erejüket oda irányították, hogy megtörjék a munkásosztály forradalmi erejét és minél több országban előkészítsék a fa­siszta diktatúra megvalósítását. Hazánkban a szudéta-német párt Henlelnnel az élen, az Eszterházy vezette magyar ir­­redentlsták pártja és Hlinka Szlovák Néppártja egységes frontot alakított és nyíltan szembehelyezkedett a dolgozó nép érdekeivel. A CSKP hazánk proletariátusa száméra első­sorban azt a célt tűzte ki, hogy a német proletariátussal közös akciókat indítson, megakadá­lyozza az imperialista háború kitörését és a fasiszta dikta­túra uratomrajutását, E feladat teljesítése szükségessé tette a munkásosztály egységének megszervezését. A CSKP 1933 márciusában a fasizmus elleni harcban felajánlotta segítségét a szociáldemokrata párt veze­tőségének. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a CSKP feladja a marxizffius-le­­ninizmus elvei alapján felépí­tett forradalmi programját. Ezzel szemben a CSKP a szo­ciáldemokrata párttól se kö­vetelte. hogy megváltoztassa a saját pártprogramját. A kö­zös munkakapcsolalatot a leg­jobban a szakszervezetek útján lehetett elérni. A szociálde­mokrata párt vezetősége az ajánlatot nem fogadta el. A burzsoázia az 1933-34-es évek­ben Hitler példáján felbuzdul­va kitűzte a „demokrácia vé­delmére“ jelszót és teljesen lehetetlenné akarta tenni a CSKP legális tevékenységét. Azt állította, hogy a fasizmus elleni harc szükségessé teszi a „kommunista veszély“ elleni harcot. A parlament a hitleri rendeletek példája szerint életbeléptette a „köztársaság védelmére“ vonatkozó törvényt, amely lehetővé tette a politikai pártok feloszlatását. Több mun­kásszervezetet. többek között a Kommunista Ifjúsági Szövet­séget feloszlatták, a kommu­nista képviselőket megfosztot­ták mandátumuktól és letar­tóztatták őket. A párt a rette­netes terror ellenére sem sza­kadt el a tömegektől és tovább folytatta harcát a fasizmus el­len. A reakciós burzsoázia pe­dig még szorosabban Henlein szudéta-német pártja köré cso­portosult. A CSKP újabb kísérletet tett, hogy az egyre növekvő fasiszta veszély ellen közös arcvonalba állítsa a szociáldemokrata pár­tot. E párt vezetősége az együttműködési javaslatot el­vetette, de ez a gondolat annál nagyobb visszhangra talált a legszélesebb reformista , mun­­késkörökben. A dolgozók nyo­mására a csehszlovák kormány 1934-ben kénytelen volt elis­merni a Szovjetuniót és felven­ni vele a diplomáciai kapcso latokat. Egy évre rá pedig megkötni a csehszlovák-szov­jet szövetségi szerződést. A Kommunista Internacioná­­lé VII. kongresszusa után Gott­­wald elvtárs érdeme, hogy a kongresszus határozata értel­mében Csehszlovákiában a kommunista és a szocialista munkások közös akcióba fog­tak. A CSKP VII. kongresszusán Gottwald elvtás kifejtette, hogy a munkásosztály érdeké­ben áll a kapitalista Csehszlo­vákia védelmezése. Hiszen az elért demokra:ikus szabadsá­got súlyos áldozatok árán a munkásosztály harcolta ki. A köztársaság védelme azt jelen­tette, hogy meg kell tisztítani a közéletet, természetesen a hadsereget is a fasiszta ele­mektől, a védelem azt jelen­tette, hogy tovább kell harcolni a szocialista vívmányokért, a béremelésért, a munkanélküli segélyért, a hétórás munka­napért, harcolni kel! a szak­­szervezetek jogainak megsza­bása ellen. A köztársaság vé­delme azt jelentette, hogy meg kell oldani az egyre jobban ki­éleződött nemzetiségi kérdése­ket is. A CSKP VII. kongresszu­sa rámutatott arra is, hogy tö­meges alapon kell átszervezni az ifjúsági szervezetet, nehogy az ifjúság a fasizmus áldoza­tául essen Ebben az Időszak­ban mély hatást váltottak ki a Spanyolországban dúló harcok, amelyekben a S| anyol nép hő­siesen Franco és a fasiszta né­met és olasz Intervenciós had­sereg ellen küzdött. A CSKP kiadta a jelszót: .,A Madridért folyó harc a Prágáért való har­cot jelenti", és nemcsak kom­munistákat, hanem a haladó demokrata országos szerveze­tek tagjait is harcba toborozta. Az események kergették egymást. Ismertek azok a kö­rülmények, melyek a müncheni egyezményhez vezettek. Min­den úgy történt, ahogy azt a CSKP vezetői előre megjósol­ták. A szociáldemokrata párt sorozatosan visszautasította a kommunistákkal való közös harci arcvona! kiépítésére irá­nyuló ajánlatokat. Pedig a CSKP világosan rámutatott a burzsoázia árulására, keresztül látott a nyugati Imperialisták politikáján. A CSKP politikájá­nak helyességét a történelmi események bizonyították be. Ha kezdettől fogva tisztában voltunk azzal, hogy ideológiai­lag mit jelent a fasizmus, az igazi ábrázatát csakis a máso­dik világháború folyamán és utána láttuk, amikor előkerül­tek a koncentrációs táborok kulisszatitkai és a rémtettek néma tanúi. A fasizmust a második világ­háborúban legyőztük. De a fa­sizmus újból felütötte a fejét és különösen Nyugat-Németor­­szágban újabb terveket ková­csol és maga köré tömöríti a reakciós burzsoáziát. A CSKP­­'ra ma a teljesen megváltozott körülmények között Is az a fel­adat hárul, hogy tovább har­coljon a fasizmus ellen és mindnyájunk feladata, hogy ebben a harcban támogassuk. MICHAL MÁRTA A VILÁGBÓL A KIRÁLYOK SZAKÁCSA Cs r^r Nápolyban 87 éves korában halt meg Gen­­naro Canale, aki évtizedeken ke­resztül az olasz királyok első szakácsa volt. Halálának közvetlen oka: éhenhalt, Harminc évig állt Viktor Emánuel király szol­gálatában. A legínyencebb ételeket készítette a kirá­lyok asztalára, élete végén a legnagyobb nyomorban élt és éhenhalt. MEGSZEGTÉK A TILALMAT A L’Equipe cí­mű francia sportláp nemrég közölte, hogy Anglia terüle­tén a verseny­­futás mindig a törvény meg­szegését jelenti, mivel III, Eduárd király 1333-ban a királyság területén betiltot­ta a futóversenyek rende­zését. £s ezt a rendeletet még a mai napig nem vgn­­ták vissza. Amint azonban látjuk, a törvényt eddig még senki sem tartotta be. KÁVÉ ÉS TEJ Nem a két is­mert italról van szó, hanem két szokatlan név­ről. A. Farrera ismert brazil így nevezte el egyik gyermek­nek ugyanis fehér a bőre, a másiké pedig fekete. énekesnő ikreit. Az AZ AUTOMATÁK UTCÁJA A bécsiek a Landstrasset az automaták ut­cájának neve­zik. Valóban nincs a világon még egy utca, ahol annyi automata lenne. Ebben az utcában gombnyomásra gyu­fától kezdve minden kapha­tó. Az automaták még apró­pénzt is visszaadnak. A NŐK TÜRELMESEBBEK ig a két A nemzetközi Jjjp Statisztika — és annak hinni le- Jlí.y hét — bizonyít­­le f ja, hogy mig y í férfi átlag és fél perc alatt bonyolít le egy telefonbeszélgetést, a nőknél ez legalább kilenc percig tart. Ezt a körül­ményt a nők bőbeszédűsé­gével lehetne magyarázni, ez azonban nem Illik és a statisztika ezért a „hosszabb beszélgetéseket“ a nők tü­­relmességének tulajdonítja. A KIS HERKULES A Szovjetunió- . R jMkl ban egy Kolom- jjp no nevű falucs- jp• Lívsu kában él egy f valóságos kis f /ív? Herkules, A 4 és ^ ja i fél éves Vlagyimir Malinyín 1,5 m magas, 49 kg-ot nyom és játszva emelgeti a krumpliszsákokat. A KlGYÖK FAJA üzbeklsztán­f ban a Tan-San hegységben a kígyóvadászok olyan fára buk­kantak, amely csak úgy hemzsegett a kí­gyóktól. A vadászok a fa törzséről több mint 3000 mérgeskigyót szedtek le. A gyógyszerkészltés céljaira minden kígyótól 0.5 gr mér­get nyertek. OROSZLAN-REZERVÁCIO Ázsia terüle­tén már csak Elő-lndiában Kathijavar fél- 1 szigeten élnek oroszlánok. Hi­vatalos számítások szerint még legalább 2500 oroszlán él ott. Az indiai kormány, hogy az értékes állatokat megvédelmezze a biztos pusztulástól, most 1300 km2 területen nemzeti parkot lé­tesít,

Next

/
Thumbnails
Contents