Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-12-20 / 51-52. szám
A SZÓRAKOZÓ FIATALOKRÓL A fiatalok és a szórakozás, egy fán teremnek. Mivel nem esik messze az alma a fájától, nem esik messze a szórakozás sem a fiataloktól. Nincs is szebb látvány, mint a napi munka vagy tanulás után szórakozó fiatalok. Ilyenkor még az idősebbek is büszkébbek, hogy olyan korban élnek és megérhették azt a világot, amikor a fiatalok magas színvonalúan, kulturáltan szórakoznak. Mert bizony a mi időnkben, beszélik .... de hagyjuk. Szórakozzunk csak tovább. Az évszakoktól függetlenül a napszakoktól azonban már lényegesen, függően, de mindig megtalálja az életre való fiatal a kikapcsolódást, a nemes szórakozást. Szórakozás számba veszi még a nyári strandolást is, pedig ez a már egy kissé sportos szórakozás testneveléssel is együtt jár. Vagy kirándulni nem azért megy, hogy lásson, tapasztaljon s egyúttal szórakozzon? Az egyik fiatal ismerősöm pedig egyenest 24 km-t biciklizett a nyár folyamán 32 fokos melegben, csak azért, hogy találkozzon azzal a lánnyal, akit nagyon-nagyon régen látott. Tudniillik két nap előtt. Rááldozta a vasárnap délutánját, a rövid éjszaka még rövidebb estjét, csak azért, no daszép lányok ülnek, még néhány üres hely is akad, a többi asztal meg foglalt. Gyerünk hát csak azzal a málnaszörppel vagy jeges fagylalttal, vagy tejszínhabbal és ki tudja mi minden jóval. Hadd lássák azok a lányok, hogy o kassai fiúk mennyire szeretik a tejszínhabot, de még a fagylaltot'. Hozzá még príma vaníliás. A lányok pedig málnaizüt kóstolgatnak. A vaníliás pedig sokkal jobb a málnásnál. De kérem, mi lenne ha, megízlelnék a lányok a vaníliásat. Azt bizony előre nem lehet tudni, majd később válik el, de egy kis bevezetés után a fiúk aztán vaníliásat 'rendeltek a lányoknak és így kezdődik a gyönyörű vasárnap délután. Lehet azon csodálkozni, hogy a kassai fiatalok cukrászdába járnak? A TÉLI TANYAVILÁG Kassán könnyű, mert ott cukrászda van, de mit csináljanak a csallóközi rétségben ? Ott aztán nem lehet sehol krémesrétest rendelni, de mégis kitűnően érzik itt magukat a fiatalok. Valaki mondhatná, hogy igen ám nyáron, amikor egy hajításnyira van a Kis- Duna vagy a vízlevezető csatornák, amit legutóbb talajjavítási munkálatokban ástak a Jaj, de jó a habos sütemény. Különösen egy kis cukrászdában. nem éppen a találka miatt, bár lehet, hogy ez volt számára a fontosabb, de ő azt mondta, hogy a szórakozás kedvéért. A hatodik faluba autóbuszozni, hozzá még majdnem hering módjára egy labdarúgómérkőzés kedvéért, szintén szórakozás, és a gólok láttán el is felejti mindenki az utazással járó apróbb kellemetlenséget. Nem számítanak az ilyesmik, ha szórakozásról van szó. Aztán hol, hogyan szórakoznak? Mindenhol, egy kicsit egyformán is, de azért mindenhol egy kicsit másképpen is. A lehetőségek adják az idő jobb eltöltését, de tény, hogy a fiatalok kulturáltan, helyesen és jól szórakoznak. KIS CUKRÁSZDÁKBAN Például nemrég a kassai cukrászdában voltunk tanúi kiválóan szórakozó fiataloknak. A krémeš, feketekávé és más süteményféleségek fogyasztásánál sokkal elóbbrevalónak tartják a kassai fiatalok egyenesen a cukrászdákban való hosszabb - rövidebb időtöltést. Megvan ennek ugyan a maga oka. Nem túlságosan nagy helyiségek ezek a cukrászdák, némelyikben 25— 30-an férnek csak el. Hangulatos festésüek, a kiszolgálás pedig, ellentétben a vendéglátó-ipar egyéb helyeivel, villámgyors. Ha azt vesszük, hát bizony egy feketét nem tart sokáig meginni, de azért mégis ennél az időnél sokkal, de sokkal hosszabb ideig tartózkodnak a fiatalok a cukrászdában. Ugyan mi ennek a titka? Azt már csak akkor tudjuk meg, hogyha a kávéházakba is bekukkantunk. Nem muszáj ott leülni és valamit rendelni, csak egyszerűen az ajtón tekintsünk be egy-két percre. Ti keletre méltó idős egyének ülnek az asztaloknál és a maguk módja szerint töltik az időt. Mit csináljon itt egy fiatal? Irány hát a cukrászda! Egy tizennyolchúsz éves fiú aztán annyi ideig se néz be a cukrászda ajtaján, mint a kávéházba. Hogyisne, mikor a közeli asztaloknál csufőiskolai brigádok. Hiszen ilyenkor nem létezik a környéken egy falu, amelynek fiatalsága ne a Dunában kérésén egy kis üdülést. Milyen kellemes a séta a virágos réteken, a nyárfák alatti hűsölés. Kell ennél a nyáron kellemesebb? De télen ködös, sáros ősszel aztán mi van itt? Mi lenne? Nehéz azt elmondani. így felelt rá Pifkó Gizella Gólyáspusztán. Az egész rétség ilyenkor valóban ködben úszik meg latyakban is. A vasút meg elég messze van. Egyelőre hiányzik még a bekötő országút is. De alig lehet elmondani, mennyi minden szórakozási lehetőség van itt. Meghitt baráti társaságok alakultak' az egész rétségben, ismerik egymást idősek és fiatalok. Két-három lány, ha összekerül, fél napig elvitatkozik egy-egy újonnan vásárolt ruhaanyag öltözéké való formálásán. Ez sokszor izgalmasabb szórakozásnak számít nekik, mint a mozi. Vándormozi felkeresi ugyan ezt a különben gyönyörű tanyavilágot, de bíz, ha nyakig érő sár van, megfeneklik az autó, akkor aztán elmarad a filmvetítés. Mégis látják ők a legújabb színdarabokat, filmeket, balettot és sporteseményeket, világvárosi színvonalon a televízióban. Hiába, mindenhol más a szórakozási lehetőség. Egy nagyvárosi fiatal lehet, hogy ilyesmire nem sokat ad, de egy tanyán bizony más a helyzet. Ugyanolyan jól érzik magukat a televízió képernyője előtt, amikor egy híres játékos gólja megremegteti a hálót, vagy egy jó balett-táncos színre lép, mint az a városi fiatal, aki közvetlenül látja. A tanyán még télen is rövidek az esték. Alig várják a televíziós műsor kezdését. Néha aztán lágyan megfedik az idősebbek a fiatalokat, hogy: „no mi van veletek, ne viháncoljatok annyira. Nem tollfosztó hely ez, hallani akarunk valamit“. Mert bizony az idősebbek is ugyanolyan örömmel figyelik a képernyőn lejátszódó eseményeket. Külön szórakozás egy-egy kultúrműsorra tett felkészülés. Egy kis civódás mindenhol akad, főleg a lányok miatt. „Pont az ő udvarlója szerepel mással. Mit szólnak ehhez a faluban?“ Ilyenkor aztán sértődötten elmarad a kislány, azaz így adja tudtára a műsor rendezőségének, hogy valami nincs rendjén, változtassanak a dolgokon. És amikor ezek a kezdeti nehézségek jő mederbe találnak, örömzsivajtól hangos a kultúrház vagy a klubhelyiség környéke. A valóságban is sok házasság keletkezett már abból, ami színpadon játékból kezdődött. Nagyon jó házasságok ezek, hiszen a közösség szeme láttára, alapos felügyelete alatt jöttek létre. Egy olyan helyiségbe, ahol színdarab-próba folyik, szívesen bejárnak a fiatalok, mert ott mindig akad nevetni való, meg látni való is. Idősebb korban is megőrzött sok kellemes emlék fűződik ezekhez az őszi és téli estékhez. Vajon ki meri állítani, hogy a színdarab-próba nem igazi nemes szórakozást jelent a fiatalok számára ? Ez így van minden faluban. És minden üzemben, ahol megfelelő klubhelyiség áll a fiatalok rendelkezésére. A faluban másképp szórakoznak, mint városokban, mert különbözők a körülmények és lehetőségek is. Menjünk csak pár száz kilométert, álljunk meg Prágában és nézzünk körül, mi van ott. AZ ARANYVÁROSBAN Tánc minden este, színház, mozi természetesen. Szórakozva tanulni! Ezt a jelszót és célt maradéktalanul meg is valósították a prágai fiatalok. Éspedig nemcsak a prágaiak, hanem még a falukban is. A fővárosban ki kell használni a lehetőségeket, hiszen olyan sok minden van itt, múzeumoktól kezdve más „szórakozva tanulni" helyekig. Lépjünk csak be az állatkertbe. Kész egzotikumot látunk. Ugyancsak fenséges látvány tárul elénk, ha a híres botanikus kertet tekintjük meg. Mindenhol zsúfoltság van a fiataloktól. Romantikus dolog a botanikus kert, fává nőtt fikuszai vagy citrombokrai közt sétálni a jegyespároknak, hiszen otyan bódító a citromvirág illata... De arról sem szabad megfeledkezni, hogy remek tánchelyiségek vannak Prágában. Elsősorban a sör és a különböző üdítő italok fogyasztása viszi el a pálmát az innivalók rangsorában. A prágai tánczene pedig világhírű! Nem csoda tehát, ha a prágai fiatalok kitünően táncolnak s itt bizony az is megtanulja a táncmesterséget, aki vidékről jött ide. és otthon Brnóban egy üzemi klubban kicsik és nagyok egyaránt érdeklődve figyelik a filmet. egész arany Prágát. Már a Vencel téren, az Óváros téren és a Moldva-parton keresztül meg lehet szeretni a várost. A Fuéík-park egy teljes vasárnap délutánt is igénybe vesz. Nyáron bizony ezrével jönnek ide a fiatalok. A dodgem-pálya, hullámvasút, a mutatványos bódék mind csupa feledtető, pihentető alkalmatosság. De a Petfinen is gyönyörködhetünk ám. Az a sok Petfinen nyíló rózsa a megmondhatója, menynyire szeretnek oda járni a fiatalok szórakozni. ODAHAZA A FALUBAN A szórakozás viszont nemcsak táncból, mozi- vagy színházlátogatásból áll, de még csak nem is a cukrászdában ülésből. Egy lánynak udvarolni vagy szerelmesnek lenni, az megint egészen más. Nem szórakozásból szerelmes a fiatal. Az ilyesmibe minden épkézláb ember beleesik, sokszor anélkül is, hogy éppen akarná. De a nyári kirándulások, a fürdőzések, a sport nem szórakozás? Hát mi lenne más, ha nem az is. Az újságok, folyóiratok milyen szép riportokat írnak a fiatalok nyári kirándulásairól. Igazán, alig van már jól működő CSISZ-atapszervezet, ahol ne rendeztek volna egy-két nyári kirándulást. így is szórakoznak tehát a fiatalok. Nemes, kellemes szórakozás az ilyesmi, nem is kerül túl sokba, hiszen közlekedési eszközhöz jutni e célból gyerekjáték. De láttam már olyan fiatalt is, aki szabad idejének túlnyomó részét rádiószerelésre használta fel. Neki az volt a szórakozása, hogy a drótokat forrassza, kondenzátorokat próbálja és az elektroncsöveket cserélje, illessze. Neki_ ez volt a mindene. Többet ért számára az ilyesmi, mint egy kirándulás. Olyan fiatalt meg ki ne látott volna, aki csupán szórakozásból állandóan a motorbiciklijét javította. Ha javítani való nem is volt rajta, a motorszeretet odáig fűtötte, hogy talált rajta hibát. De különben melyik motoron nem talál hibát az ember, , ha akar. Aztán ha mégis kész a motor, uccu neki, gyerünk valahová, de nézzük csak, hogy is fest egy kirándulás. Egy kis kurblizás, aztán fölzúg a motor, meghallják ezt a sor. Valamelyikük halászni akar. Ketten a csoportból értenek is halfogáshoz, így aztán a többiek is megtanulják tőlük ez ősi mesterség alapelveit. Mikor már fogtak vagy öt halat, akkor kisül, hogy két motorkerékpárnak a véletlen csoda folytán rossz a gumija, azt is be kell ragasztani. Azután úsznak, napoznak nagyokat, élvezik a gyönyörű tájat. Ez mind unalmas lenne, kell tehát egy fénypont is a kiránduláshoz. A fénypont-akörül van, hogy amikor Jancsi a többi társával a faluba ér, hát a szomszéd azt mondja: No, reggel egyedül ment el, most meg a Mariskát is hozza. Hogy került ez a lány a Jancsi motorbiciksan helyezkednek el, vagy csak lányok és fiúk ülnek külön. Eesztelen, zavartalan diskurzus folyik közöttük. Táncolni vágyó ifjúságunk aligha került eddig szebb környezetbe, mint ebben a gyönyörű teremben. Alkohol nem kerül a fiatalok asztalára, de láthatóan nem is érzik annak szükségességét, Hogy mi a foglalkozásuk ezeknek a fiataloknak? Minden. Főiskola és iparág, de a hadsereg is képviselve van. A riporter meg-megáll a fiatalok asztalánál és Csapiár Ágnes, András Kati, Dropka Julika, Ács István, Valent György s a többi táncos mosolygós arcán keresztül látja zavartalan, boldog életüket. A prágai tánchelyiségekben vígan tártcolnak a fiatalok. A kitűnő tánczene, az ügyes pincérek minden igényt kielégítenek. Természetesen és nem utolsó sorban a szép táncosok is hozzájárulnak az est kellemesé tételéhez. Jó mutatást nekik, és jó szórakozást. Szabad egy táncra? Már hogyne lenne szabad! nem igen volt alkalma rá. Kész szórakozásnak számít egy Moldva-parti sáta is vasárnap délután vagy alkony utáni órákban. A mély, zöld színű víz a partmenti műremek-épületek és díszfák hatása felejthetetlen nyomot hagy mindenkiben. Itt még a szerelmespárok is kevesebbet beszélnek, nem is suttognak, néha csak fél órás időközökben szólnak egymáshoz. Hát nem kész szórakozás egy Moldva-parti séta? Az operaház, színházak, mozik tele vannak fiatalokkal. A Vencel-téren feloldódik az ember a nagyváros forgalmában, zúgásában. Ilyenkor mintha keblére ölelné minden fiatal az még a szomszédban is. Hű, de korán van még, dörzsöli szemét a szomszéd. Ez a fene Jancsi gyerek már megint vacakol. Két-három kutya ugat valahol, és egyszerre a falu több pontján fölzúgnak a motorok. Mintha csak vezényszó lenne, összetalálkoznak a terebélyes akácfák alatt a keresztútnál és mind az öten egy irányt véve iparkodnak a közeli fürdőzőhely felé. Ott valakinek természetesen eszébe jut, hogy mit fognak enni. Ez kisebb baj, mert akinek eszébe jutott, az nem hozott magával semmit, otthon felejtette, bár az nem jó turistára vall. Kisegítik őt a társai, amikor evésidőre kerül lijére? Hogy hol találkoztak? És mikor? Azt aztán már csak 'Jancsi és Mariska tudnák megmondani, de ők hallgatnak erről. És ami a hallgatás mögött rejlik, az mindannyiuk számára a nap fénypontja, egyúttal a kirándulás fénypontja is. Hát nem kész szórakozás az ilyesmi? TÁNCOLÓ IFJÚSÁG Wittenberg József, lapunk külső munkatársa az idősebbek szemszögéből pedig így számol be a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkban tett látogatásáról. Aki ma kisétál a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkba, amely két kilométeres hosszú sávon terül el a hömpölygő vén Duna medre mellett, nem is gondol rá, hogy egy pár év előtt ‘ annak helyén több volt a szemét, mint a fű. A kék Duna bizonyára bosszús is lehetett miatta. Az a gyönyörű kép, amely most a sétáló elé tárul, végig emberkéz alkotta mű. Sok diák, munkás, értelmiségi dolgozó társadalmi munkájának érdeme is, hogy Szlovákia fővárosának kultúrparkja annyi szépséggel van tele. A szocialista társadalom gondoskodása folytán a kultúrpark épületeiben elhelyezett különböző termekben változatos szórakozást talál a felnőtteken kívül ifjúságunk minden korosztálya. A rendszeres napi műsorok mellett igen népszerűvé váltak az „ifjúsági vasárnapok" rendezvényei. Minden vasárnap a koradélutáni órákban jól öltözött vidám lányok és fiúk foglalnak helyet a hatalmas esztrádterem asztalai körül. Vannak, akik páro-De egy-két szót hadd mondjunk a szerelemről, már amenynyi kilátszik belőle. A szerelmesek, amennyire ez lehetséges, külön-külön asztaloknál foglalnak helyet. Láttunk kéz a kézben összehajolni párokat, s ez a naiv együttlét olyan emberi volt, olyan vonzó és poé- . tikus. A felharsanó dzsessz ütemeire táncrakerekednek a párok, a modern táncok ritmusát sikkesen, távol az Ízléstelen vad, idegenszerü mozgásoktól járják. Különben is, amint erről Posluch Karol, a Kultúra és Pihenés Park sajtóreferense tájékoztatott, a rendezőség igen nagy figyelmet szentel annak, hogy a fiatalokat védjék az ízléstelen magatartástól. Ebben a teremben az ifjúság nemcsak táncolni tanul, de elsajátítja a helyes viselkedést is. Volt idő, amikor a táncolni szerető fiatalságot a modern táncok kezdeti időszakában igen sokan bírálták. A legtöbb esetben egyoldalúan és helytelenül. Voltak kedvezőtlen tetszésnyilvánítások és nem egyszer akadtak visszataszító jelenetek is. De ezek a kilengések ma már a múlté. Józan gondolkodású fiataljaink rajongnak a szabadságért, egymás közt társadalmi érintkezésben és barátságban, és tisztelik egymás jogát. A szocialista társadalom polgárának fő tulajdonsága, hogy serény és szerény, nemcsak kitűnő eszű, hanem szívós és szorgalmas is. Ilyen tulajdonságokat láthatunk és tapasztalhatunk a táncoló ifjúság vasárnapján.
