Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-12-05 / 49. szám

Viszontlátásra a kongresszuson A CSISZ Szlovákiai Kongresszusának jegyében tar­tották meg a CSISZ bratisiavai kerületi konferenciáját. Az egész kerület fiatalsága, amint a konferencián ki­tűnt, szívvel-lélekkel készül a CSISZ Szlovákiai Kong­resszusára. A Kongresszus tiszteletére 2941 kollektív és 20 911 egyéni kötelezettséget vállaltak a fiatalok. Különösen a mezőgazdaságban dolgoznak lelkesen. Ke­rületi méretben 2800 fiatal újító működik, és 2 800 000 korona megtakarítást eredményeztek újításaikkal. A du­­naivánkai baromfifarm felett pedig védnökséget vál­lalnak a fiatalok a CSKP KB határozata érteimében. Igen kiszélesedett „A fiatalok az ötéves tervért“ mozgalom, amely szép munkaeredmények alapja lett. A szocialista munkabrigádért 615 ifjúsági kollektíva versenyez a nyugaíszlovákiai kerületben. 85 kollektíva most a közelmúltban kapta meg a kitüntető címet. „A mindenki újító módon“ mozgalomba 219 alapszerve­zet kapcsolódott szintén kiváló eredménnyel. Közel 2000 újítójavaslatot nyújtottak be illetékes helyre, amelyből 1791-t el is fogadtak. A mezőgazdaságban 500 fiatal munkacsapat dolgozik és a harmadik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésére mozgósítja őket a CSISZ Szlovákiai Kongresszusa előtti kampány. A fia­talok sokat tanulnak, hogy képzett szakmunkások vál­janak belőlük. A jelenlegi időszakig 230 alapszervezet­ben folyik különböző szakmai oktatás az ifjak maga­sabb szakképzettsége érdekében. A mezőgazdaságot továbbsegítik a komposzt-trágya készítésében is. Az év folyamán megközelítően 600 ezer köbméter komposztot készítettek. Ennyi komposzt-trá­gya hatalmas mennyiség, és nagyban növeli a termőfe­lületek humusztartalmát. Az állattenyésztésben 100 ifjúsági kollektíva dolgozik és kerületi méretben szintén százra tehető a teljesen gépesített brigádok száma. A CSISZ-tagok és pionírok 20 ezer hektár rétet és legelőt javítottak meg az év folyamán. A nyugatszlovákiai kerület fiataljai pártunk Központi Bizottsága határozatának megvalósításáért dolgozva készültek fel a CSISZ Szlovákiai Kongresszu­fiepa u Prahy­ban a mezőgaz­dasági gépek kísérleti inté­zetében állan­dóan jobbnál jobb gépeket szerkesztenek. Legutóbb egy villannyal haj­tott önműködő takarmányozó gépet szerkesz­tettek és most kísérleteznek vele gyakorla­tilag. Az auto­mata takarmá­­r.yozó gép munkaerőmeg­takarítást je­lent és egyúttal megszabadítja az embereket a nehéz munká­tól. KÉRDÉS: HOGYAN VESZ RÉSZT A SZOVJET IFJÚSÁG A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉBEN? VÁLASZ: Mindenütt, amerre jártunk ebben a hatalmas or­szágban, a fiatalok lelkes, nagy lendületű építőmunkájávai ta­lálkoztunk. A bratszkói erőmű építésére a párt és a kormány; felhívása nyomán 20 ezer fiú és leány jelentkezett, akiknek egy része már családot alapí­tott és bratszkóinak vallja ma­gát. Az építkezésen 18 ezer Komszomol-tag dolgozik és az ő lelkes munkájuknak is kö­szönhető, hogy a turbinák két évvel a határidő előtt kezdik meg az energiatermelést, neT kik is köszönhető, hogy a XXII. pártkongresszus tiszteletére az egyik turbina már működésbe lépett. A fiatalok felelősségteljes munkájával találkoztunk An­­garszkbsn, az ifjú városban is. Nélkülük nem is lehetne el-A ZOBOR ALATT I sara. -*&■ "fc. ^ -SS. -(fc.-«2. -%.-0 Budapest, Magyarorsžág fővárosa állandóan szépül, fejlődik. Nagy itt a gondoskodás a gyermekekről is. Zuglóban a leg­utóbbi időkben 3,5 millió forint költséggel új bölcsődét épí­tettek. A bölcsőde „lakói“, amint a felvételről is látjuk, vidáman lubickolnak a fürdőszobában. Gomolyognak a ködfelhők a Zobor felett. A szép Zoborhegy. azonban nemcsak a nyitraiaké, hanem a gerencsérieké is, mert ez a híres falu is alatta terül el. Sőt mi több, a gerencsé­rieké a jobbik része, mert ki­tűnő szőlő terem itt és a szü­retre jő visszaemlékezni még novemberben is. Hiszen rövi­desen itt a disznóölések ideje és különösen ilyenkor nem árt egy kis étvágygerjesztő zobori bor, persze mértékletesen fo­gyasztva. De hagyjuk a zobori hegyoldalt, inkább térjünk át a gerencsér! fiatalok ügyes-ba­jos dolgaira. A CSISZ gerencséri alapszer­vezetének vezetői főként a ta­nítók közül kerülnek ki. Bakay Margaréta az alapszervezet elnöknője is tanítónő. Éppen most érkezett meg az iskolába. Utána szívesen elbeszélget a gerencsért fiatalok életéről és az alapszervezetről. — Oj iskola is elkellene már — mondja Pista József, az igazgatótanító. Tervben van egy új kultúrház építése és egy új iskoláé is. A távlati ter­vek szerint Nyitrához csatolják majd Gerencsért, hiszen az élet alapján jórészt oda is tar­tozik. Oda járnak dolgozni so­kan. ott találnak szórakozást a gerencséri fiatalok. Bakay Mar­garéta meg egyenesen Nyitrá­­ról jár ide tanítani, ugyanúgy Kovács Zoltánná, az iskola po­litikai felelőse, meg Trenka Jfclán, a nőbizottság aktivistája' is. — Bizony Nyitráról járunk be naponta — mondja Bakay Margaréta. — Ez elég sok időt vesz igénybe. Igaz, én még nem régen tanítok itt, csak szeptembertől. Sokáig nem is maradok itt, mert főiskolára megyek, ott folytatom tanul­mányaimat. Az alapszervezet elnöki funkcióját azonban el­vállaltam, s ha főiskolára me­gyek, majd másvalakit válasz­tanak. Az itteni alapszervezet a kü­lönféle akadályok ellenére is elég jó munkát végez. 56Nta­­gunk van, de valamennyien nem vesznek részt egyenlő lelkesedéssel az alapszervezet munkájában. Az évzáró tag-Bakay Margaréta, a CSISZ ge­rencséri alapszervezetének el­nöknője. Otthon a szövetkezetben Nem kellene nyakig sárt gyúr­nod, istállókban futkosni, em­berekkel iveszekedni. Elvégez­néd a feladatod és kész. Azután nem parancsolna senki, — mon­dogatják neki ismerősei. Ő nem ütközik meg szavai­kon. Miért is? Hiszen olyan gyönyörködtető számára, amint látja, hogy tudása nyomán egy hatalmas szövetkezet, egy na­gyobb emberközösség boldogul. Nem mindegy, hogyan vezetnek egy gazdaságot, főleg állatte­nyésztés terén. Az idén csak előlegben fizetnek ki 18.— ko­ronát egy munkaegységre a so­­morjai EFSZ-ben. Hogy jövőre is megmaradjon a munkaegy­ség értéke és még növekedjen is, és az idei szárazság után a takarmányalappal se legyen különösebb hiba, már az ő tu­dására is szükség van. A szö­vetkezet minden tagja tőle is segítséget vár. Ha megoldja a rábízott problémákat, meg­állja a helyét, nem lesz akkor hiba a közös gazdaságban. Hát nem felemelő valami ez ? Nem szép dolog? Van olyan feladat, mint egy orvosé vagy tanáréi. Csinálhat egy szövetkezetben éppen annyit vagy többet is a köz javára, mintha egy járási nemzeti bizottságon dolgozna valamelyik irodában elsüllyed­ve. Ilyen mérnökök kellenek a szövetkezetbe és az állami gazdaságokba. ff ábán gumicsizma, vattás " kabát és nadrág az öltö­nye, nem mondhatni, hogy va­lami parádés. De aki ránéz, aki szót vált vele, azonnal észreve­szi, hogy komoly tudással ren­delkezik. Kedves emléke neki az a nap, amikor legelőször át­lépte az EFSZ gazdasági udva­rának kapuját. C iatal mérnök intézkedik * fontos állattenyésztési iigyekb'en a somorjai EFSZ-ben. Kán István, az idén végzett, gondja volt rá, hol kössön ki tanulmányai után. Jobbról-bal­­ról jöttek az ajánlatokkal: „Iskolába menj tanítani. Fog­lalj el helyet valamelyik járási nemzeti bizottságon vagy más hivatalban". A várkonyi állami gazdaság igazgatósága is vere­kedett érte. A józan elgondo­lásnak engedve mégis idekerült Somorjára, a szövetkezetbe. Nem kis feladatok állanak előtte. Jó elvtársak veszik ót ugyan körül, mint mondjuk Óvári Mihály, zoolechnikus, Hornyák József az EFSZ párt­­szervezetének elnöke, a szövet­kezet elnöke és még többen. Segítenek neki, a fiatal kezdő mérnöknek, el is ismeri, hogy gyakorlati téren van mit tanul­nia. A feladatoktól azonban nem ijed meg. Otthon van a hatalmas szövetkezet minden talpalatnyi helyén, ismeri már jól a körülményeket és sok rossz körülményt már ö változ­tatott jóra. Mégis, miért éppen szövetke­zetbe jött dolgozni? Ez volt eredeti célja már akkor is, mikor főiskolára ke­rült. Csak később többen ipar­kodtak őt erről lebeszélni. Azok közül, akikkel együtt végzett a tizenegyéves középiskolában, az orvosi fakultásra is kerültek s ma már kezdő orvosok. Talál­kozott velük tanulmányai befe­jezése után és — megmoso­lyogták őt. — Szóval, te csak szövetke­zetben vagy. Nem jobb lenne, ha orvos lennél vagy tanár ? A legnagyobb nehézsége, — ha ezt egyáltalában nehézség­nek lehet felfogni, — beszéli — az emberekkel való bánásmód. Ez lényegében véve szervezési ténykedés is. Ez van olyan ne­héz és fontos, mint a zootech­­nikai tudományok érvényesíté­se az állattenyésztésben. Hiába mondja ó 50 embernek, hogy mit kell tenni és hogyan, ha azok nem eléggé lelkiismerete­sek, még sem úgy cselekszenek, ahogy kell. Több istálló ’van, ezenkívül tyúkfarm, hizlalda, mindenhol bizony nem lehet ott egyszerre. Az emberekkel pedig úgy kell bánni, hogy va­lóban szót is fogadjanak neki, jobban mondva megszívleljék, amit mond, elismerjék a tudá­sát. A fiatalokkal nincs külö­nösebb baj, de az idősebbekkel igen. Kezdetben nem igen hit­tek neki. — Egy gyerek, egy ilyen fiatal gyerek parancsol nekünk? Mi szerveztük meg a szövetkezetét, évek óta itt dolgozunk és most a fejünk fölé áll. Oj változtatásokat, módszereket vezet be, nem biz­tos, hogy jóra vezet ez, — vélték az idősebbek kezdetben, amikor odakerült. Mindenegyes intézkedést megbeszélt ugyan a szövetkezet vezetőségével, de a munkásokkal nem mindig tudott zöld ágra vergődni. Sok­szor a CSISZ-szervezet, a szö­vetkezet pártszervezete és az elnök személyes közbelépése döntött el egy-egy vitát. Most már jobbára bíznak benne az idősebb emberek is, elismerik, hogy a fiatal gyerek tud vala­mit, érdemes neki szót is fo­gadni, nem csapja be őket. A munkafegyelem szilárdabb, mint valaha, és egyre szilár­dabb lesz. A fiatalok nr-Ňr n szakképzettségé­nek nevelésével sokat törődnek a szövetkezetben. Minden egyes, a szövetkezet­ben dolgozó fiatalnak esti mun­kaiskolába kell járnia, ahol ta­nárok, tapasztalt gazdasági szakemberek adnak elő. Hogy senki se mondhassa, az idő drága, azt pedig ellophtják vele az iskolával, hát Hornyúk Jó­­zsej pártelnök javaslatára a kulturális alapból 4.— koronát fizetnek óránként az iskola hallgatóinak. Ez sincs meg minden szövetkezetben, de megéri az iskolázás fenntartá­sa. Volt olyan fiatal is, dki egy könyvet sem olvasott, amikor tagja lett a somorjai EFSZ- nek, ma pedig agrotechnikai kérdésekről lehet vele vitat­kozni. A baromfi-farmon csak fiatalok dolgoznak, kiváló ered­ménnyel. Ez is szaktudásuknak köszönhető. A kertészetben dolgozó fiatalok körülbelül 2500 korona prémiumot kapnak a tübbtcrmelésért. Ez is a szak­tudásnak és lelkiismeretes munkának köszönhető. Néhány év alatt pedig teljesen gépesí­tik a szövetkezetei. A gépesítés sok szakembert kíván, olyan fiatalokat, akik aprólékosan ér­tenek a géphez, állattenyész­téshez, növénytermesztéshez egyaránt. Ha csak a géphez ér­tenek, akkor csak a munkaerők kérdését oldották meg a szö­vetkezetben, nem pedig a ter­melési kérdést — véli nagyon helyesen az EFSZ vezetősége. Ezért tanítják a fiatalokat, ké­szítik elő őket a jövőre A fej­lődés útjai határtalanok. Miért is bánná Kún István mérnök, hogy éppen a somorjai EFSZ-be jött dolgozni? BAGOTA ISTVÁN gyűlésen is csak harminchatan jelentek meg. Ej, ej gerencséri fiatalok — ez nincs egészen rendjén. Nagyobb lendület, több megértés kell az alapszer­vezet munkájának elősegítésé­hez! Még szebb, még jobb eredményeket érnétek el a társadalmi élet minden szaka­szán. — Tavaly szép esztrádműsort rendeztünk, most is készülünk egy színdarabra, — igyekszik az érem jobbik oldalát is is­mertetni az alapszervezet el­nöknője. Lovicsek Béla Húsz év után című színművét adjuk elő, majd esztrádműsort ren­dezünk, a tél folyamán. A szín­darabot még decemberben be­mutatjuk. A szereposztás már folyik. Hetente három-négy próbát tartanak, hogy ne legyen fenn­akadás a színdarab betanulásá­ban. De nemcsak kultúrvonalon igyekszenek működni. A jövő­ben politikai előadásokat, tan­folyamot is szerveznek. Bakay Margaréta nem is panaszkod­hat a tagokra, segítenek mun­kájában. Főképpen Sebők Gé­za, az alapszervezet tavalyi elnöke. Sajnos megfelelő he­lyiségük nincsen, ez bizony lé­nyeges akadályt jelent a mű­ködés terén. A régi nóta. Hej, még de sok helyen okoz galibát a helyiség hiánya. A gerencsérieknek kul­­túrházuk sincs. Majd talán ha felépül az új iskola, akkor a régi iskolából legalább ideig­lenesen kultúrházat rendeznek be. Olvasókört is szeretnének szervezni. Könyvtáruk van, de olvasótermük nincs. Ilyen hiá­nyok akadályozzák tehát Ge­rencséren a komolyabb munka kifejtését. Reméljük azonban, hogy rövidesen ezek a problé­mák is megoldódnak. —s —f ■ól beszélünk képzelni ezt az új várost, ahol szinte minden az ö kezük mun­kájára emlékeztet, Az is a fia­talság jele, hogy a város lako­sainak átlagos életkora 39 év, hogy naponként tizenöt-húsz fiatal köt házasságot, és har­minc gyermek születik. Ezek a fiatalok az egész várost tár­sadalmi munkában fásították. Csak ebben az évben 3 ezer fát és félmillió, a várost dí­szítő bokrot ültettek. Társa­dalmi munkában készült el a tízezer embert befogadó sta­dion és most — miután már ezzel is elkészültek — hidat és egy kultúrparkot építenek. A fiatalok mindenütt nagy részt vállalnak az építésből. A szá­guldó repülőgépeken, a tallini esokoiádégyárban és bútor­gyárban, Moszkvában a Tudo­mányos Akadémián, mindenütt sok-sok fiatallal találkoztunk, akik a Komszomol céltudatos munkája nyomán vállvetve dolgoznak mindazért, amit a Szovjetunió Kommunista Párt­ja jelöl meg a kommunizmus és a világbéke felé vezető tör­ténelmi úton. Filmverseny A szmyai Vihorlát-üzem klubja sok más kulturális munkája mellett nem feled­kezett meg a csehszlovák­szovjet barátság hónapjáról sem. Mint minden éven, most is filmversenyt ren­deztek a filmkedvelők szá­mára. A filmverseny időtar­tamára kiadták a mozi mű­sorát, amiben közölték a versenyfeltételeket is. A versenyben mindenki részt vehet. Legalább 20 filmet kell megnézni mindenkinek, ebből 10 szovjet filmet. A pénztárnál kapott mozimű­sort a versenyben részt vevő minden előadás előtt a belépőjegy megvételénél lebélyegezteti, s így igazol­ja, hogy látta a kijelölt fil­meket. Ebből azt is megál­lapíthatják, hogy hány fil­met és abból hány szovjet filmet nézett meg. Decem­ber 15-én nyilvános sorsolás lesz az üzemi klubban, a kö­vetkező díjakért: 1. tran­zisztoros rádió, 2. kristály­készlet és 3. útióra, 4. akta­táska, és még több apróbb jutalom. A sorsolást azok között rendezik, akik mind a 20 filmet megnézték és ezt igazolják is. Az üzemi klub ezzel lehe­tőséget ad a mozilátogatók­nak, hogy filmen keresztül is megismerjék a Szovjet­uniót, a szovjet nép életét, így szorosabbá köti a cseh­szlovák és szovjet nép közt fennálló barátságot. VÉGSŐ ÁGOTA, Szinya SZÍVESEN LEVELEZNÉNK Czérna Dániel, Naszály, Thö­­kölyi út 5. Komárom-megye, Magyarország. Magyarul leve­lezne, 16 éves technikai hall­gató. Szegedi Györgyi: Satu-Maré, Kalinin Str. No. 9. Románia, Magyarul levelezne és képes­lapokat cserélne, 16 éves. Komáromi Rozália, Str. Szabó Ervin, No, 23. Satu-Maré regi: Maramures, Románia. Magyarul levelezne általános témákról, 14 éves diáklány. Csiesay Mária: Keszthely, Deák Ferenc u. 59. Magyaror­szág. Magyarul levelezne, ké­peslapokat és papírszalvétákat cserélne, 16 éves. Kócza Antal: Mátyusháza, Pápa 1. Veszprém-megye, Ma­gyarország. Magyarul levelezne különféle témákról és színész­­képeket cserélne. Balogh Ferenc, Kapuvár, Fő­tér 21, Magyarország. Zenéről, filmről levelezne magyarul, 16 éves technikumi hallgató. Herzfeld Rozália, Szeged, Lenin körút 38, Magyarország. Színészképek gyűjtéséről leve­lezne magyarul, 16 éves. Késő ősz a Kis-Kárpátokban. Még a bratisiavai Horský park­ban is kevesebb a sétáló, a fák lombjukvesztetten zúgnak a szélben. A hatalmas diákinternátusban azonban még si». is nyugalom, a fiatalok szorgalmasan tanulnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents