Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-11-28 / 48. szám

Ikm im A AM lO ß vagyis simára simát, fordí­tottra fordítottat készítünk. Körülbelül 8 sor után úgy kötünk tovább, hogy a si­mát az előtte levő fordítot­tal átcseréljük és a le­emelt sima mögött lekötjük a fordított szemet, utána a fordított, majd ismét le­emeljük a simát a követ­kező fordított előtt, háta mögött lekötjük a fordított szemet, ismét egy fordított stb. Ezáltal a sima szem a munka színén ferde irány­ban halad. A visszafelé ha­ladó sorokban itt is fedve dolgozunk. Kb. 20—25 cm magasan egyenesen kötünk, majd a szemeket befejez­zük és a sapkát oldalán ösz­­szcvarrjuk, a tetején pedig összehúzzuk. KESZTYŰ: A kesztyűt olyan 5 tűvel készítjük, amely megfelel a hármas tü vastagságának. Körülbelül 40 szemmel körben haladva 1 sima és 1 fordított válta­kozásával 8 cm-es patent részt készítünk. Utána a te­nyérrész 20 szeme fölött si­ma kötéssel folytatjuk a munkát, míg a kézfejen to­vábbra is patent-kötéssel dolgozunk. Minden 4. sor­ban a tenyérrész jobb, illet­ve bal oldalán a két első szembe 1-1 szemet szaporí­tunk a hüvelykujj részére. 4-4 szaporítás után össze­sen 8 új szemünk lesz és ezt egy biztosítótűre vesz­­szük a két szaporított szem­mel együtt. A következő sorban a leemelt szemek fölött 2 új szemet készítünk és így ismét 40 szemes bő­séggel folytatjuk a, munkát a kisujj végéig. Innen kezd­ve az összes tűn simán dol­gozunk és a kézfej két ol­dalán (az egyik tü elején és a következő tű végén) minden 2. sorban 1-1 sze­met fogyasztunk. Az utolsó • 12 szemet a munka vissza- ! ján kettesével befejezzük. A hüvelykujj nyílására a biztosítótűn levő szemek és a két űj szem fölé 12 sze­mes bőséggel körben halad­va, sima kötéssel elkészít­jük a hüvelykujjat. A meg­felelő hosszúság után a szá­lat • eltépjük, majd a szeme­ket szálra fűzve összehúz­zuk és elvarrjuk. f'Ui'/'fr ■ „22 éves fiatal-asszony“: Az első két modellt küld­jük a részére. Mindkettő egysze­rű és elegáns. Az első három gomb­ra gombolódik és érdekes raglán­­•zabású ujja van. A második kétso­ros, ejtett vállú hat gombra csukódik. A szőrméből ké­szült sapka vagy kalap nagyon di­vatos. Csináltat­hatja a gallért szőrméjéből. Szőr­­meutánzatből is lehet, de akkor nem szép, ha a gallér másféle szőrméből készül. gyón szép és an­nak ellenére, hogy kockás, elegáns kabátnak viselhe­tő. „Veronika”: 3. modellünk fiatalos és divatos, úgy gondoljuk tetszeni fog. „Télikabátgond“: 4. modellünk egé­szen újszerű, a most nagyon diva­tos sálgallérral. Jó lenne, ha a gallér szőrméjéből sap­kát is csináltatna. „Egy barna lány“: A rozsdabarna szí­nű kabátot viselje az iskolába. Ennek már sem a színe, sem a minősége nem divatos, de iskolába még na­gyon megfelel. A másik beküldött minta viszont na-LENGYEL MAGDA ÉS BARÁTNŐI: Az itt közölt szvettert küldjük a részük­re. Elkészítése oly egysze­rű, hogy leírás nélkül is biztosan megkötik. A gallér, manzsetta és pántrészek mintája a mellékelt jelma­gyarázat szerint készül: Tömör kocka — sima, ke­resztbe* elválasztott kocka — fordított, átló bal fenti sarokból jobb alsó sarokba — a szemet úgy kezdjük, mintha fordítottat kötnénk, de a szálat a munka visszá­ján tovább vezetjük, átló bal alsó sarokból jobb felső sarokba — a szemet úgy kezdjük, mintha simát köt­nénk, de a szálat a munka visszáján tovább vezetjük, 3-as a kockában-— egy si­ma és a szál kihúzásánál a szálat háromszor a tű köré csavarjuk. Persze a közeljövőben még más szvettereket és pulóvereket is közlünk a részükre. Számos olvasónk kérésére közöljük ezt a divatos sap­ka—kesztyű modell leírását: A sapkához kb. 10, a kesz­tyűhöz 15 deka vastagszálú gyapjúfonál szükséges. SAPKA. 3 és feles tűvel 80 szemmel kezdjük. Az el­ső sort 1 sima és 2 fordí­tott váltakozásával kötjük. A visszafelé haladó páros sorokba fedve dolgozunk, Torkolattól a forrásokig A DRUŽBA KŐOLAJVEZETÉK FORRÁSÁNÁL Nálunk az a mondás járja, hogy. aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Sok igazságot rejt magában ez a mondás. Ufában kőolaj-szag közepette hatalmas virágkiállí­tást tekinthetsz meg. A virágok ünnepélyét minden évben meg­rendezik. A Volgán túl az Ural déli nyúlványainál élő baskírok egy fél évszázaddal ezelőtt még a legnagyobb nyomorban éltek. A földbirtokosok és a kapita­listák önkényuralma nem is­mert határt, a cárizmus a fér­fiakat, nőket és gyermekeket egyaránt rabszolgákká alacso­­nyította. A deszkákból össze­tákolt vityillók, melyek között a mi egykori pajtáink egyene­sen palotának számítottak vol­na, összedüléssel fenyegettek. Gürcölés, éhség, nyomor, be­tegség, csak ezzel találkozott az ember Baskíriában. A nép nomád életet élt, mint pászto­rok tengették életüket. Az or­szágot „haldokló Baskíriának" nevezték. Fővárosa Ufa, a Bé­lája folyó partján épült. A bas­kír hajóvcntatók a folyón kö­telekkel vonszolták a megra­kott hajókat, miközben kínjuk­ban gyakran ilyen hangokat hallattak: „Uf-a ...“ Ezért ne­vezték el a várost Ufának. ŰJJÁSZÜLETETT ÉLET Az utolsó negyvennégy év — tulajdonképpen nem is egy tel­jes fél évszázad — megszégye­nítette az eiőbbi évszázadokat. Baskírja, a független Szovjet Szocialista Köztársaság él. Üj életre kelt és ma a Szovjetunió legjelentékenyebb köztársasá­gai közé tartozik. Mérhetetlen természeti kincsei napfényre kerültek, vasérc- és szénbányái kimeríthetetlenek, kőolaj- és gáztartaléka óriási. Néhány évvel ezelőtt Baskíriát második Bakunak nevezték el. A kőolaj­­termelésben vezet a Szovjet­unióban. Utolérte a szomszédos Tatár Szovjet Köztársaságot. Baskíria után a kőolajterme­lésben a kujbisevi körzet és Baku következik negyedik he­lyen. A kőolaj feldolgozásában első helyen említik. A népgaz­daság új életet teremtett. Har­minckilenc kútból tartályko­csikon és széles csőhálózaton keresztül 96 körzetbe és majd­nem- 40 államba — többek kö-ELMÉLYÜLT LELKEK ÉS ŐSZINTE SZIVEK Ufa. Amikor Jaroslav Bašek itt élt és harcolt, akkor nyomo­rúságos, jelentéktelen városka volt. Ma már rá se ismerne. Találkozna még a cégi bajtár­sakkal és Sura nővérével. Ufa, a Belaja folyó mentén hatvanhárom kilométeres hosz­­szúságban húzódik és 600 ezer lakosa van. Álljunk meg a vá­ros egyik körzetében, Ordzso­­nikidze-ben. Lápos ingoványon épült a város. 1935 márciusá­ban különös emberek érkeztek a Belaja partjaira. Felmérték a terepet. így kezdődött a vá­rosépítés. Ma csodálatosan szép panoráma tárul eiénk. Ufa ipari központ lett. Oj városnegye­dek, hatalmas bérházak, isko­lák, parkok, kulturális intézmé­nyek létesültek. És egy gigan­tikus üzem, amely uralja a láthatárt. 24 kilométer hosszú­ságban épült fel a kőolaj-fel­dolgozó üzem. Ismerik az egész Szovjetunióban, sőt még a ha­tárain tűi is. A legmodernebb technikai vívmányokkal szerel­ték fel, a termelési folyamatot tökéletesen gépesítették, ön­működő gépezeteket állítottak fel. Valamivel odébb a szinté­­tikus szesztermelő üzem ezüs­tös tetejű csarnokai csillognak, még a háború idején a komszo­­molisták építették. Most a vegyészeti üzemmel állunk szemben ... amott meg az iskola. Ufa városában ma több iskola van, mint a cárok Az Oktyabr kőolajüzem állandóan bővül. A hétéves terv teljesítése folyamán további 250-300 aknatoronnyal bővítik ki. A fúrómunkások teljesítménye valóban figyelemre méltó. idején egész Baskíriában. Az iskolákat látogató 20 ezer gyermek négyszer annyit ta­nult, mint a forradalom előtt az egész köztársaságban. Ufa mély benyomást tesz a látogatókra, a virágok és par­kok városa. Néhány évvel eze­lőtt a párt a következő jelszót adta ki: „Mit tettél azért, hogy szülő­városod virágzó kertvárossá változzon ?“ Grigőrij Grigorjevics Mihe­­jev, a Szovje'tszkaja Baskíria című napilap főszerkesztője, egy igen kellemes, közvetlen ember, így emlékszik vissza: Tudod, eleinte akadtak olyanok is, akik még nem fogták fel a jelszó értelmét. Hányszor hallottuk: „Nekünk a tervet kell teljesíteni, nincs időnk vi­rágokkal és a parkkal bajlód­ni!“ Mások viszont ezt mond­ták: „Mi köolaj-feldolgozóvál­­lalat és nem szanatórium va­gyunk. Hogy jövünk mi a virá­gokhoz?" De ez már rég volt — legyintett a kezével Grigőrij Grigorjevics. Este kimegyünk a szépen ki­világított városba. Fiúk és lá­nyok gitárral és harmonikával kezükben hangulatosan muzsi­kálnak a susogó fák alatt, daluk messzire elhallatszik és elvesz a város esti forgatagá­ban. Sokan a Kultúrpalotát vagy az Ordžsonikidze palotát, esetleg a „Komszomol 40 éve“ palotát keresik fel. Színházba, moziba igyekeznek az emberek, sokan táncolni mennek vagy az ismert baskír népi és tánc­együttes hangversenyére siet­nek. zott Kínába, Magyarországra, Lengyelországba, Olaszország­ba, Franciaországba és Indiába kerül innen a kőolaj. És ami a legfontosabb — sokan talán még nem is tudják, hogy Bas­kíriából, Mongóliából és Kujbi­­sev vidékéről nemsokára már hozzánk hömpölyög a fekete aranyláva. Keressük fel mi is baskír barátainkat, akiknél nagy írónk Jaroslav Haáek a forradalmi időkben éit. Az 1. és 2. számú aknatornyot Dmitrij Kuprjanov, szocialista munkahős kollektívája (képün­kön a szemüveges) kezeli. A kollektíva versenyben áll a kommunista munkabrigád címért. A TUDOMÁNY <rs a technikaj umhi \mm Ores a kormányos fülkéje, e folyami motoroshajó mégis pontosáéi követi a megadott útvonalat, mert automata irá­nyítja a hajót. A leningrádi szakértők szerkesztette bonyo­lult készülék nagyszerűen tel­jesíti feladatát. Az adott út­iránytól való legnagyobb elté­rése mindössze fél fok, vagyis az általában megengedett elté­rés negyedrésze. A „robot kor­mányos“ nem fél a vihartól. Az idei hajózási idényben 60 ha­jón szereltek fel ilyen automa­tát. Hatalmas földalatti tavat fe­deztek fel a hidreológusok Ör­ményországban, 40—60 méter mélységben a Szavan-tő alatt, amely csaknem 2000 méter magasságban fekszik a tenger­szint fölött. A tudósok ritka természeti jelenséggel talál­koztak: egy sajátságos, két szintű tóval. A föld feletti tó­nak, a Szevannak 1400 négy­zetkilométer a területe, a föld alatti valamivel több mint 500 négyzetkilométer. Miniatűr tárgyak készítésé­vel foglalkozik egy tehetséges uráli ezermester, Alekszandr Sziszoljatyin. Nemrég különös kerékpárláncot készített. A 78 részből álló lánc hossza 21 milliméter. A láncszemeket összetartó szegecseket csak uagyítóüvegen át lehet látni. A láncot egy külön erre a célra készített, 0,8 milliméter vas­tag, tűszerű tokban helyezte el. Most Oktyabrszkóba me­gyünk. Baskíria nyugati hatá­ránál fekszik, több mint 200 kilométernyire Ufától. Hárpm kis falu helyén épült fel, lako­sainak száma 70 ezer. Kora 10 év. — Mironov elvtárs, az Oktyabr üzemek vezetője el­mondja: Itt, ezen a helyen ter­meljük a kőolajat a Szovjet­unió sok körzete' számára. A fekete arany a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba is innen folyik vezetéken keresz­tül. Üzenjük a Farkastorokba, annyi kőolajat szállítunk, hogy alig győzik majd feldolgozni, van belőle bőven. Az Oktyabr kőolajtermelö üzem elnyerte a kommunista munka üzeme címet, és tudjuk, hogy ezt ki is kellett érdemel­ni. Hosszú az út a torkolattól egész a Družba kőolajvezeték forrásához. Ezer és ezer kilo­méter . .. Az emberek ott egyformán nyíltak, szívélyesek és jószí­­vűek. Olyanok, mint a szovjet emberek általában. Viszonozzák a szocialista Csehszlovákia testvéri szeretetét. Erről győ­ződsz itt meg Európa és Ázsia határán. ANTON KURÍNA ŰJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smeua, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská ft. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár povstania 41. — Előfizetés egy évre 51.20 — lerjeszti a Pest« Hirlapszolgalata. Kéziratokat item érzünk meg és nem adunk vissza. K—07*10769

Next

/
Thumbnails
Contents