Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-11-21 / 47. szám

Najádok tánca A villanylámpa lágy fényében hajladoznak a karcsú leánytes­tek. Mint nyári szellőben a be­érő kalászok, mint őszi szélben a hajladozó faágak. Egyszerre, simán. Lágyan. A zongora halk húrjairól mint a halk sóhaj röppen fel a magasba Chopin dallama, az örökké szép meló­dia már amúgy is elbűvöli a hallgatót. Es ennek a dallam­nak a lágy ütemeire hajladoz­nak a karcsú leánytestek, test­hez simuló fekete mezben, a zene gyorsuló ütemeire a ma­gasba szökkennek, szinte súly­talanul lebegnek a padlózat fölött, majd földet érve gyors pergéssel táncolnak tovább. Tánc ez, vagy kóprázat? Sem egyik, sem másik. Művé­szi torna. Arányos, rugalmas bőrű leánytestek. Fiatal lányok, kecsesek, könnyed mozgásúak. Olyanok, mint az erdőben szö­­kellő gazellák, mint a Duna tükre fölött elröppenő sirályok. Fekete-fehér színek a villany­lámpa fényében, fehér fogak a mosolygó ajkak között. Fehér vagy barna bőr a fekete mez vonalánál, formás, karcsú lá­bak, hajló derék, rugalmas mozgás. Hihetetlenül könnyed mozgás, szinte feloldódik a leánytest a Chopin-dallam lágy melódiájában. Dinamikus, mégis harmoni­kus mozgás. Szinte hallani vé­led Pán sípját a háttérből, szinte várod, hogy a sötétből előbukkan a többi .nimfa, a haj­ladozó leánytestek láttán a görög mitológia najádjai, driád­­jai jutnak eszedbe. Nem, nem a régi görögök bájos alakjai keltek életre, az új kor, a jelen : najádjai járják táncukat a si- i kos padlózat felett. A jelen na- ] jádjai, a ma tornászlányai, i Azok, akik követik az igazán nagyok, Larissza Latyinyina, ! Asztahova vagy akár Eva Bosá- < ková példáját. Amikor nálunk jártak e szov­jet tornásznők, feledhetetlen bemutatójuk után sok fiatal lány kedvet kapott a tornára. Ott ültek a nézőtéren, szemük rászegeződött a világ legjobb­­jaira, visszafojtott lélegzettel lesték az egyes gyakorlatokat. Aztán elmentek Éva Bosáková és a többiek bemutatójára, lát­ták, hogy a ml lányaink, asszo­nyaink is nagyszerűen elvégzik az egyes gyakorlatokat, cso­portbemutatókat, zenére, sze­ren egyaránt. A torna, a talaj- és szertorna éppen olyan nép­szerűségre tett szert, mint a művészi torna. Beiratkoztak a gimnasztikára, beléptek á tomaegyesületekbe és ma már valóban nagyszerű elődeik nyomdokaiban járnak. Ülünk a nézőtéren, előttünk az emelvényen egymást követik a gyakorlatok. Szebad- és kö­telező gyakorlatok. Most folyik az ifjúsági versenyzők országos bajnoksága. Bratislavában. Hogy nem lehet a tornászver­­seny izgalma«? Nagy tévedés! Még mennyire az. Szoros a ver­seny, alig néhány tized választ­ja el az esélyeseket. A litvinovi Sedláőková vezet, mögötte a két Krajöír-testvér. Az időseb­bik Dáša és a fiatalabb, a Mária. A litvinovi lány meg szeretné védeni bajnoki címét, a két testvér erősen rohamozza az első helyet. Különösen az idő­sebbik. A fiatalabb, a Mária, is nagyszerű, ám ő még a „fiata­labb korosztály“. Tizenhárom esztendős. De azért versenyben van. A nővérkéje az utolsó szabadgyakorlatig egyformán esélyes a bajnoki címre a litvi­novi ellenfelével. Annál is in­kább, mert a gerendán a tava­lyi bajnoknak nem sikerül tel­jesen a gyakorlata, egy hibás lépés és lepottyan a síkos ge­rendáról. Igen ám, de az ilyen idegfeszültséget melyik fiatal leány bírná ki? A Krajčir­­nővérek is hibáznak, az időseb­biknek már csak a második hely jut, a fiatalabb pedig kénytelen megelégedni a har­madik hellyel. No, se baj, majd jövőre. Az országos ifjúsági bajnokságon a harmadik hely tizenhárom esztendővel nem is olyan utolsó helyezés. Ugye, kis Mária? Ám nemcsak az első helye­zettek mutattak szép teljesít­ményt, akadt még a mezőnyben néhány ügyes mozgású lányka. A jövő reménységei. Akik majd képviselni fogják az ország színeit az eljövendő nagy ver­senyeken. Ki tudja, talán az olimpián is. Tokióban, messze keleten, ott, ahol a Fuzsijáma hőborltotta hegyorma alatt ta­lálkozik majd a világ sportoló ifjúsága. Hogy a sporttereken, sportszereken és ne a harc, az öldöklés mezején vívjon meg az elsőségért. Kicsi Máriák, Dášék, igyekezzetek kijutni a tokiói olimpiai játékokra, szor­galmas edzéssel készülődjetek a világ ifjúságának nagy talál­kozójára, hogy ott is hitet te­hessetek a béke ügye mellett.-s -í Sporthíradó tanították a résztvevőket úsz­ni, hogy senki se távozott el legalább 50 méter leTiszása nél­kül. Léva példája nem egye­dülálló, az utóbbi hónapokban más városokban is hallani ha­sonló eredményekről. A bajcsi Dynamo testnevelé­si egyesület a komáromi járás­ban a legjobbakhoz tartozik. Brigádmunkával építik fel a le­látót. Megértették, hogy a test­nevelés szorosan összefügg a kommunista ember nevelésével. Dr. V. BARTÄK: Szerelem oz életűnkben (21.) Az emberek közötti kap­csolatban Is fontos szerepet játszik. A szerelemben pedig kétélű fegyver. Sokszor látunk olyan házasságokat, ahol a sze­relmet a megszokás helyettesíti és a kapcsolat mégis elég erős. Az érzelmi kapcsolatra nézve — a szerelemben igen veszé­lyes szerepet tölthet be a szo­kás — a megszokás. Nagyon kellemetlen, hogyha a közöm­bösséget, amely szokásból és kényelemből ered, csak az egyik fél érzi, a másik pedig szenved alatta. Könnyen fel­bukkan aztán valaki, aki pótol­ni igyekszik a hiányt és új ér­zelmeket kelt. A közömbösség sokszor vezet hűtlenséghez. A régi szerelemnek vége — valami új kezdődött. ISMERETSÉGEK ÉS SZERELMES PÁROK Amikor a szerelemről beszé­lünk,- akkor elsősorban a sze­relmes párokkal szeretnénk foglalkozni. Miután már ele­meztük a férfi és a nő érzelmi világát, most az olyan kapcso­latokkal szeretnénk foglalkoz­ni, amelyek rendszerint a há­zasság előtt jönnek létre. A szerelmesek között általá­ban meghitt viszony áll fenn. A szerelmi viszony többet je­lent, mint az ismeretség. Fel­tételezzük, hogy a szerelmi vi­szony olyan kapcsolat, ahol a kölcsönös megértés és baráti vonzalom meghitt testi vi­szonnyá változik át. A házasság előtti szerelmi viszony rend­szerint mély hatást gyakorol a házasságra. A fiatalok a vi­szony folyamén érik el az ér­zelmek és a testi kapcsolatok kiforrottságát, vágyaik betelje­sedését. A férfinek és a nőnek első­sorban „ismeretséget kell köt­nie“. Ahhoz, hogy ismeretséget kössenek, kölcsönös rokon­­szenvet kell érezniük, testi vá­gyat — szerelmet. A szerelmi viszony csakis akkor mélyülhet el, hogyha előzőleg már alapo­san megismerkedhettek egy­mással. Valamikor régen az is­meretségeket — „ajánlották“. A szülők, rokonok vagy isme­rősök vagyoni, vallási vagy más társadalmi szempontból „jó­nak“ tartották, hogy a „meg­felelő“ családok sarjadékai kö­zött házasság jöjjön létre. A szerelem az mellékes volt. A társadalmi rend gyakran egyenesen lehetetlenné tette, hogy a házasságok valóban iga­zi, önzetlen érzelmekből szü­lessenek. A szerelmi viszony mögött ott leselkedett a bot­rány. A kispolgárok gondolko­dásában a „szerető" fogalmát mindig a gazdagok erkölcstelen életével kötötték össze. Szerető alatt a gazdagok által kitartott, feslett életű nőket értették — vagypedig a szegény „alacsony­­rendű" nőket, akiket a nyomor, a tudatlanság kergetett a fér­fiak karjába. Annak idején a legideálisabb­­nak a rövid komoly Ismeret­séget tartották — amelyet a rokonok vagy ismerősök előre „ajánlottak“ — ezt követően a hivatalos eljegyzést — gyű­rűvel és a szülők előtti hivata­los, szemérmes csókkal. HOGYAN ISMERKEDTEK RÉGEBBEN A FIATALOK? Voltak olyan idők is, amikor a fiatalok a gardedámok és nagynénik szigorú védnöksége alatt ismerkedtek meg. Most már ugye úgy hangzik ez, mintha az elvarázsolt herceg­nőkről olvasnánk, sárkányokról és bátor királyfiakról, igen ám, de a bátor királyfi többnyire iparossegéd, „vizesnyolcas“, ír­nok, esetleg diák volt. A her­cegnő tudott főzni, mosni, varrni, horgolni és ha „jő csa­ládból“ származott, akkor még a zongorán is kalimpált. Sokat sóhajtozott, áhítozott a szere­lem után, amelyről a családi naptárban vagy esetleg a titok­ban kölcsönkért könyvben ol­vasott — de hát mit is csinál­hatott mást? Évente két-há­­romszor agyoncicomázták — és elvitték a leányvásárra .— a bálokra és a mulatságokra. Hátha fog ott magának vala­kit. Még arra is vállalkozott, hogy tánc közben elrebegjen néhány betanult frázist. A be­tanult mosolyok, udvarias szó­lamok, gáláns kokettálás köz­ben ébredeztek a szerelmek; amelyek, ha jól ment, házas­sággal végződtek. • ' - «**­Minden leány leghőbb vágya volt: férjhez menni. Ha igazságosak akarunk ma­radni, akkor azt is el kell mon­danunk, hogy a királyfi hely­zete se volt rózsás. Neki se volt nagy választéka és min­dig zsákbamacskát vásárolt. A konvencionális körülmények között kötött ismeretségek a fiatalokat egyenesen arra kényszerítették, hogy álszen­­teskedők legyenek. Minden igyekezetük odairányult, hogy előnyösebb színben mutassák be magukat, szebbnek, előke­lőbbnek tűnjenek. A házasság­­kötésnél a legfontosabb kér­dés ez volt: milyen kilátások, érvényesülési lehetőségek vár­nak a fiúra — milyen hozo­mányt kap a leány? Talán kissé eltúloztam, a szemléletesség * kedvéért le­egyszerűsítettem a dolgokat, de higyjék el 70—100 évvel ezelőtt az iparos, kereskedő és hivatalnok családokból szárma­zó fiúk és lányok valóban szomorú tapasztalatokat sze­reztek és nem ismerték az igazi szerelmet. A munkás- és proletárcsalá­doknál a helyzet valamivel kedvezőbben alakult, házastár­sukat, akivel azután megosz­tották nyomorukat, maguk vá­lasztották meg. Falun más volt a helyzet, mint a Városokban, a fiatalok mégis szabadabban éltek, több alkalmuk nyílt arra, hogy meg­ismerkedjenek egymással. A falusi élet természetesebben alakult ki, a fiatalok között vi­haros szerelmek szövődtek, ha el is kellett titkolni. Falun könnyebben ismerkedhettek a fiatalok, de annál nagyobb aka­dályokat gördítettek a házas­ság elé. A fiatalok boldogságát akadályozta a szomszédi ve­télkedés, a paraszti gőg és ke­­ményfejűség, a perlekedés, a vallási előítéletek és nem utol­só sorban az anyagi érdekek. (Folytatjuk) Szöszi: Az nem volna baj, hogy az elsőnek nem mer a szemébe nézni, sokkal na­gyobb baj az, hogy még most sem szereti őt. így te­hát jobb, ha nem békülnek ki. A fiú semmi esetre sem érdemli meg, hogy hiteges­se. Sajnos azt .kell monda­nunk, hogy sorsának saját maga volt a kovácsa. Az első szerette magát, finom­­lelkű, jellemes ember volt, de ez nem felelt meg ... Közbejött egy másik, aki hitegette és aztán tovább állt. Ez jó lecke lesz magá­olyan nagyon komolyan, igen, nyugodjék bele és ne törődjön vele. A visszahó­­dítás soha sem szokott eredménnyel végződni, így maga is hagyjon fel az ilyen tervekkel. V If EL KE DE) 9 TANÁCSADÓ nak a további életre is. A jövőben bizonyára meggon­­doltabb lesz. Halvány remény: Mielőtt a fiúval véglegesen szakíta­na, jó volna a dolgot vele tisztázni. Levele ne legyen szemrehányó vagy féltékeny hangú, hanem írja meg a tényeket. írja meg, igaz-e hogy a másikkal sűrűn le­velezik, s ha ez így van, miként gondolja a jövőben magával. Határozottan Ír­jon, úgyhogy választ kap­jon a levélre. Utána úgy te­gyen, ahogyan válaszol, aszerint viselkedjen. Nincsen rózsa tövis nél­kül: Az ilyen barátság vagy akár szerelem az életben elég gyakori jelenség és na­gyon ritkán szokott házas­sággal végződni. Vegye ma­ga is úgy, mint a többi: diákszerelemnek. Ezek sze­rint azt ajánljuk, felejtse el, annál is inkább, mert ő nagyon hamar talált mást. Az ilyen gyors kárpótlás nem vall nagy szerelemre. Anélkül, hogy fájdalmat akarnánk Önnek okozni, azt látjuk, ő nem is gondolta „Börzsönyi Ági“: Ez bi­zony kényes kérdés, és ah­hoz, hogy helyes választ ad­hassunk, sokkal jobban kel­lene ismernünk a helyzetet, v. i. a maguk egymáshoz va­ló viszonyát. Márpedig ma­ga igen szófukarul tájékoz­tatott minket. Nem tudjuk hány éves és hogy mióta udvarol a fiú (mert az „elég régen“, ahogyan írja, elég tág fogalom), abban a vá­rosban lakik-e, ill. tanul, ahol a fiú katona, vagy a fiú máshol van. Hol tartja a fiú a születésnapját, a szü­leinél? S azok hol laknak, magával egy városban? Miután mindezt nem tud­juk, kellő válasz hiányéban csak annyit mondhatunk, hogy küldjön egy dísztáv­iratot. „Zsazsa“: A szalagavatóra elmehet. Ha azonban nem kapna rá engedélyt, ezt le­vélben tudassa a fiúval és köszönje meg a meghívást. Fényképet nem kell adnia a szalagavatói üdvözleten lévő fényképért. Amennyiben elmegy, tánc­ruhát vegyen fel. „Tanácstalan“: Ha maga is úgy megtetszett volna a fiúnak, mint ő magának, már talált volna ürügyet, hogy ezt tudtára adja. Maga ne szóljon a bátyjának sem­mit, de ha ő ismét meghív­ja, megláthatja a fiún, régi ismerősként üdvözli-e, vagy mint olyan lányt, akinek udvarolni akar. BRATISLAVA I. Kedd: 11.35 Szórakoztató melódiák 14,00 önöknek válasz­tottunk 16.00 Klvánsághangver­­seny 18.00 Fiatalok stúdiója 21.40 Tettes ismeretlen — VIII. folytatás; Szerda: 12.05 Jó kedvvel! 13.20 Zenés kincses­tárunkból 15.15 Október és a zene 20.00 Karel Stanislav: A sárga torony — rádiójáték; Csütörtök; 14.00 Önöknek vá­lasztottunk! 15.15 Üj hangfel­vételeink a szlovák szórakoz­tató zenéből 18.00 „Kétszer én“ fejtón 18.15 Kívánséghangver­­seny 20.00 Szórakoztató zene 22.45 A XX. század zenéje; Péntek: 9.40 Tarka melódiák 12.05 Téncritmusban az ebéd­szünetben 15.45 Ľudovít Raj­­ter: Három szlovák tánc 16.10 Szórakoztató zene 18.00 Kíván­sághangverseny 20.00 Szocia­lista munkabrigödoknak ját­szunk; Szombat: 12.05 Vidáman fejezzük be a hetet 18.00 Kí­vánsághangverseny 20.00 Fia­talok klubja 22.45 Táncoljanak velünk; Vasárnap: 12.05 Bűvös vonók 13.30 Falvaink számára játszunk 15.00 Kívánséghang­­verseny 16.00 Tánczene 22.00 Fél óra lengyel és magyar tánczene 22.45 Éjszakai kon­cert. TELEVÍZIÓ: Kedd: 18.10 Ifjúsági adás — Kíváncsi kamera 20.00 Tízszer válaszolj! — kvízverseny 21.00 Verseny a legjobb táncdalért! — helyszíni közvetítés a Tatfa­­revue-ből; Szerda: 19.30 Sme­tana: Az eladott menyasszony — vígopera; Csütörtök 20.45 A legjobb téncdal nyerteseinek kihirdetése — harmadik foly­tatás 21.00 Savanyú a szőlő — asszonyaink problémái; Pén­tek: 20.00 Színészek és dalok — szórakoztató műsor 20.40 Inga­­tyij Dvorecklj: Veszélyes terü­leten — televíziós játék; Szom­bat: 20.00 Zuzanna ismét otthon — találkozó a Szemafor színé­szeivel 21.35 Film-tarka-barka Vasárnap: 15.00 Slovan Praha Orbis — Spartak Brno ZJŠ — kosárlabda-mérkőzés 20.00 Húsz torma por — film, Pachi­ta — a leningrádi televízió ba­lettfilmje. KOSSUTH RADIO: Kedd: 13.20 Egy falu — egy nóta 14.00 Zenekari muzsika 15.10 Cigánydalok 18.00 Tánc­zene 20.25 Magyar népdalok 20.50 Vidám Rádió Budapest. Humoros, zenés irodalmi mű­sor; Szerda: 14.00 Zenés uta­zás 16.20 Szív küldi szívnek szívesen 17.15 Történelmi da­lok 19.20 Könnyű zene 22.20 Magyari Rudolf népi zenekara játszik, Vörös Sári és Solti Károly énekel; Csütörtök: 12.15 Ritmusban ... Könnyű zene 15.40 Könnyű zene 16.20 Zene­kari muzsika 17.15 A magyar operett mesterei 18.20 Táncze­ne 20.25 Egy pillanat gyümöl­cse. Gyárfás Miklós vígjátéké­nak rádió változata; Péntek: 13.20 Részletek meseoperákból 14.40 Walter Gieseking zongo­rázik 16.40 Az új Kína dalai 17.15 ötórai tea 19.00 Pénteken este ... 23.00 Zenekari hang­verseny; Szombat: 12.15 Ope­rarészletek 14.00 Szórakoztató zene 15.10 Élőszóval — muzsi­kával 17.45 Szórakoztató zene 19.35 Madár, madár .. . Magyar népdalok 22.30 Táncoljunk! Hanglemezek; Vasárnap: 10.45 Tánczene 13.00 Szív küldi szív­nek szívesen 14.30 II. félidő! Közvetítés bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről 17.10 Kincses Kalendárium 20.15 Közvetítés a Madách Színház Kamaraszín­házából; Libikóka, színmű há­rom felvonásban. írta: Wiliam Gibson. BUDAPESTI TELEVÍZIÓ Kedd: 18.00: Rövid film, 19.00 Telesport, 19.50: Till Eulen­spiegel, 21.20: Séta az űrben, 21.45: Esti hangverseny; Szer­da: 19.45: Smetana: Az eladott menyasszony, 21.20:' Hírek; Csütörtök: 18.30: Kanadai rövid film, 19.50: Holnap már felnőtt leszek. Szovjet film, 21.40: Hí­rek; Szombat: 18.00: Robin Hood kalandjai. Ifjúsági film, 19.00: Rövid film, 20.40: Sport­­közvetítés, utána művészi mű­sor és hírek; Vasárnap: Délu­tán: Honvéd — Tatabánya lab­­darűgómérkózés, 17.30: Téli esték, 18.30: Utazás a világ körül, 19.00: Élő újság, 20.00: Tavaszi vihar, Az úton talál­koztak. A moszkvai televízió filmjei. Kb. 20.40: Budapest szórakozik, utána hírek. A lévai járásban a Csehszlo­vák Testnevelési Szövetség, a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége és a CSISZ közötti megállapodás értelmében pon­tosan betartották a kidolgozott közös testnevelési tervet. A já­rásból tizen vettek részt a ke­rületben rendezett egyhetes úszőtanfolyamon. Santovka für­dőben a Hadsereggel Együtt­működők Szövetsége, František Sebestín, Nehéz Ferenc és Lo­­hinyai Béla vezetésével alapos munkát végeztek és három na­pos turnusokban annyira meg-Erő, egészség, szépség

Next

/
Thumbnails
Contents