Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-10-24 / 43. szám
Bátran állíthatjuk, hogy a szoknya-blúz a nők többségének kedvenc viseleté, s talán legjobban a fiatal lányok kedvelik. Ezen nincs csodalnivaló. A szoknya-blúz változatossá fteszi ruhatárunkat, hiszen egy szoknya jóformán annyi ruhának számít, ahány bízzál, ill. pulóverrel viseljük A változatosságoknak sokféle módja van, hiszen egyazon szoknya mást mutat pl. habos fehér blúzzal, vagy sötét pulóverrel. De azért vigyázni kell a kombinálásokra: vasrag, kockás, tweed vagy másféle sportszoknyához sohasem viselünk Könnyű vagy csipkeblúzt, s nem illenek sportszoknyához a kivágott, fodros vagy masnikkal díszített blúzok sem. Higéniai szempontból is ideális a szoknya-Wúz, mert a blúzok, melyeket többnyire hónaljban kiizzadunk, könnyebben tisztán tarthatók, mint az egész ruhák. A mostani szoknyadivat azért is nagyon praktikus, mert egyaránt divatos a szűk és bő, tehát mindenki olyat választhat, amilyen az alakjához megfelel. (Megjegyezzük, hogy nem viselhetnek szoknyát a tűi kövérek —; de itt valóban a kövérekre gondolunk — és a túl alacsonyak, mert szilon-Szoknyadivat ,.kettévágja”, v. i. megrövidíti alakjukat. Nem előnytelen azonban részükre a szoknya-blúz akkor, ha a blúz, ill. pulóver egyszínű a szoknyával, vagy kevés - árnyalati különbség van köztük.) Rajzainkon a szoknyadivat idei vonalait mutatjuk be. Újdonság az elöl egy szembehajtással bővített szűk szoknya. Figyeljük meg, igen fess és előnyös, valamint a iefelé harangszerüen bővülő szoknya is. (Ez a legújabb s így valószínűleg a jövő divatja.) Ezenkívül továbbra is djvatos a rakottes hajtásokba rakott szoknya is. (Következő számunkban néhány szép, újszerű szoknyamodellt közlünk.) De bármennyire is szép és praktikus viselet a szoknya, nem szabad megfeledkezni róla, ho<)y nem mindenhova alkalmas. Tudni kell. hogy sportos viselet, s elsősorban, munkába, iskolába megfelelő. Nem való színházba, szórakozóhelyre, látogatóba (ha csak nem jóbarátokról van szó, ahová gyakran járunk). Vannak természetesen elegáns szoknyák is (feketék), melyek hozzáillő blúzzal (csipke, bársony, selyem, stb.) színházba, hangversenyre is viselhetők, de ilyen helyekre azért a ruha mindig elegánsabb. Milyen legyen a modern otthon A bűtor kiválasztása mellett ugyanolyan nagy figyelmet kíván a függönyök, szőnyegek, világítótestek, dísztárgyak megválasztása. Mindig szem előtt kell tartani, hogy modern bútorhoz modern lakáskellékek illenek. Persze, ezek is, épp úgy, mint a bútor, praktikusabbak, egyszerűbbek, mint a régiek, s azonkívül derűsebbé, barátságosabbá teszik a szobát. A nehéz brokát- vagy bársonyfüggönyök, amellett, hogy komoly eleganciát kölcsönöztek a lakásnak, lényegében -ridegséget, komorságot árasztottak. A mai modern szoba derűs hangulatát csak fokozzák a könnyű csipke-, tüli- vagy kézimunkafűggönyók. s emellett praktikusságuk is kétségbevonhatatlan-: nem veszik' ei a világosságot s könnyen tisztíthatok. A legpraktikusabb az egész ablakfelületet eltakaró redőzött függöny, de ügyelni kell, hogy a redözés elég dús legyen. Ne takarékoskodjunk az anyaggal, mert a csaknem sima függöny nem mutat szépet. Ami pedig a kézimunkafüggönyöket illeti. mint 1—2 nagy, az elhelyezés ' és tisztántartás szempontjából is. A szőnyegekről még annyit, hogy természetesen mindenki anyagi körülményeihez igazodik,' de nagyon ajánlatos minél finomabb minőségűt venni. A megviiágitás ugyancsak fontos szerepet játszik ] egy lakás ottho- j nossá .tetőiében. , Égy elégtelenül | megvilágított" Iá- - kás nem lehet ] barátságos, s nem ] felel meg sem a : munkához, sem pedig szórakozáshoz. A menynyezet közepén lévő megvilágítás mellett — amely nem fontos. hogy |elógó csillár legyen, alacsony szobákban elég az ú. n. mennyezetvilágítás, újabban egyes bútorcsoportok fölött is, pl. fotelek, heverő, asztal, alkalmaznak egyenlő. vagy egyenlőtlen magasságban lelógó kisebb lámpatesteket. Ne takarékoskodjunk a megvilágítással, mert magunk látjuk kárát. Pl. jooban látunk olvasni, kézimunkázni a fotelben áliölámpa mellett ülve, mintha a szoba közepén egy hatalmas csillár adja a világosságot. Legyen lámpa az íróasztalon, a gyermek munkaasztalán, a heverő melletti szekrénykén. Hozzátartozik ez a lakáshoz, kényelmünkhöz., egészségünkhöz. (Folytatjuk) vigyáznunk kell a mintára: virágos, gyümölcsöket ábrázoló vagy hasonló mintájú függöny modern bútorhoz nem illik. A íüggönymintának is követni kell a modern, szögletes vonalakat. A szőnyegek kilasztása szintén nagy gondosságot igényei, de itt a hangsúly íóleg a szilieken s nem a mintán van. U. i. pl. finom, ú. n. perzsa szőnyeg, mintájára való tekintet nélkül, bármilyen bútorhoz illik. A szín azonban fontos. Zöldes huzatú fotelekhez nem szép a lila vagy kék árnyalatú szőnyeg. Általában az a szaoály. hegy sötétebb árnyalatú bútorhoz vagy bútorszövethez (pl. bordó) világosabb (pl. drapp) szőnyeg illik és fordítva. Ha nsm perzsa szőnyeget (ezek nagyon drágák) vagy utánzatot veszünk, inkább a modern mintájúakat részesítsük előnyben. Továbbá tudnunk kell, hogy megfelelőbb több kisebb darab, Olvasóink kérésére közlünk csillagokból összeállított térítőt Bármilyen nagyságban készíthető, s nagy asztalon is igen szépen mutat A pontos leírást levélben küldjük el az érdeklődőknek. így oldja meg az állami problémákat az ország többi gazdájával együtt Nyikoláj Mamaj bányász, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja. Iván Szidorov brigádja; ezek a bányászok Nyikoláj Mamaj munkamódszerét követik. 35 éves. Sok sikerrel büszkélkedhet. Megnyugodott-e? Nem. nem ilyen a szovjet emberen természete. Történelemformáló erővel folytatják a munkájukat, legyűrnek minden nehézséget, és örvendeznek erőfeszítéseik gyümölcseinek. A sportban ezt úgy mondják, hogy „új rekordot akart felállítani“. Őt azonban a csúcsteljesítmény önmagában véve vajmi kevéssé érdekelte. A szovjet társadalomtudat magaslatáról végiglátott a hatalmas országon, amelynek nem tiz vagy száz tonnás, szórványos egyéni teljesítményekre, hanem egyegy bánya sok ezer tonna szenére, az összes bányavállalatok millió és millió tonnájára van szüksége. — Nem a rekord a lényeg — mondotta. — De számítsátok ki, hányán vagyunk mi bányászok, és hogy mi lesz az eredménye, ha mindegyikünk legalább egy tonna szenet ad terven felül! Egy fiatalokból átló brigádot megtanított munkamódszereire. Az a -brigád hamarosan az élre tört. És a többiek? Az or-Egyszer Moszkvába látogatott egy filozófiaszakos angol egyetemi hallgató. Volt, ami tetszett neki a Szovjetunióban, volt ami nem, de már azt is derék dolognak kellett tekinteni, hogy elgondolkozott a látottakon és igyekezett megérteni ezt is, azt is. Társalgás közben a művészetre terelődött a szó, s arról kezdtünk beszélgetni, hogy a múltban a képzőművészek csak ritkán választották témájukui a munkát. A vendég elismerte ezt, de megjegyezte, hogy a munka „a szükséges dolgok előállításának kellemetlen kötelezettsége.“ — Természetesen nem az intellektuális alkotó munkáról beszélek — tette hozzá. — Véleményem szerint valóban egyenlő lehetőségek esetén minden ember arra törekedne, hogy művész, filmsztár vagy legalábbis híres sportoló legyen ... Az angol fiatalember itt elmosolyodott, majd így fejezte be szavait: t — Ami engem illet, én gyermekkoromban arról álmodoztam, hogy tűzoltó leszek. Ekkor egy donyeci bányászról, Nyikoláj Mamajról kezdtünk neki beszélni, aki a szovjetországban nagyobb népszerűségnek örvend, mint akármelyik ismert filmszínész. Tizenhét esztendős legényke volt Nyikoláj Mamaj, amikor önként jelentkezett a frontra. — Értem ... a háború .— szólt közbe az angol. — Kötelesség, hazafiasság ... A fasiszta megszállók kiűzése után megkezdődött az újjáépítés. Ehhez azonban az országnak szénre volt szüksége. Nagyon sok szénre. Nyikoláj Mamaj is leszerelt és elment bányamunkásnak. — Á. megint az örökös hőstett?! — kérdezte szkeptikusan az angol. — Erőt vett magán, és... Nem, nem. Mamaj szívvellélekkel vonzódott ehhéz a .foglalkozáshoz. Munkáját eleinte csak a lelkesedés jellemezte. Később aztán azon kezdett töprengeni, hogyan tehetné a munkáját- még nagyszerűbbé, érdekesebbé, termelékenyebbé. Ő, Krasznodon donyeci város 2. sz. Szevernaja nevű tárnájának vájár brigádvezetóje, új mozgalom kezdeményezője lett: felhívott minden bányamunkást, hogy naponta több szenet termeljen ki, mint amenynyi a tervelóirásban szerepel. Brigádjának tagjai 1957-ben vállalták, hogy fejenként egy tonnával több szenet adnak naponta: 1958-ban másfél, 1959- ban már két és fél tonna többtermelésre kötelezték magukat. Vállalásukat becsülettel teljesítették. Ekkor bontakozott ki igazán Mamaj nagyszerű szervezőképessége. Kibővítette a fejtési frontot, új módon osztotta szét az embereit. Nagy feladatot, állatni fontosságú feladatot oldott meg ezzel. Példáját a többi bánya is hamarosan követte. Az antik Görögország polgárai a maguk poliszának (városállamának) falairól egyetlen pillantással végigtekinthettek egész szülőföldjükön, mert valamelyik rokon szőlőskertjétől a közös olajfaligetig minden ott volt a szemük előtt. Számukra az „állampolgár" fogalma szinte intim, bensőséges értelmű volt. Még Arisztotelész is arról írt, hogy nagy kiterjedésű állam nem is lehetséges, hiszen a népgyűlés szónokait csak kis tömeg láthatja és hallhatja. £s meglehet, hogy majd egykoron a világűrből visszatérő űrhajós a Föld megpillantásakor fogja érezni a szeretett szülőházba való visszatérés boldog örömét. Ennyit fejlődött Arisztotelész óta a haza, a szülőföld fogalma . . . Mamaj, a bányász így beszélt erről: — Amikor mélyen a föld gyomrában fejtem a szenet, teljesen betölti lelkemet a haza. Gondolatban bejárom közeli és távoli tájait, látom az üzemeket és gyárakat, amelyeknek szükségük van az én szenemre ... — „Az én szenemre!“ — kiáltott fel az angol vendég. — Ügy beszél, mint egy bányatulajdonos ... Hát igén, az is valóban. A szovjet bányász nemcsak a tárnáknak, hanem gz egész ország valamennyi kincsének is gazdája. A bánya ügyeiben a legközvetlenebb módon van érdekelve. Érdekeltsége nem csupán anyagi jellegű (minden terven felül kitermelt tonna szénért progresszív kulcs szerint többet kap, mint a tervben előírt .mennyiségért). Az „enyém“ szó' hasonlíthatatlanul szélesebb, átfogóbb értelmet nyer az ö szájából kimondva, mint az „én tulajdonom“ fogalma „Enyém“ — ez nála annyit jelent, hogy szüksége van rá mindenkinek, nekem épp úgy. mint másoknak, szüksége van rá az egész országnak. Nyikoláj Mamaj elhatározta, hogy eléri a maximális teljesítményt. NYIKOLÁJ MAMAJ szágos hírű Valentyine Gaganova szövőnő példáját követve, Mamaj is beállt dolgozni egy elmaradt brigádba, s nem törődött azzal, hogy * jelentősen csökkenni fog a keresete. Megtanította eredményesen dolgozni őket, és 1960-ban új munkatársaival együtt 6336 tonnát, vagyis 633 és fél vagont termelt ki terven felül. 1959 júniusában, az SZKF Központi Bizottságának plénumán Nyikoláj Mamaj bányász brigádja és a Donyec-medenee valamennyi vájára nevében a következő felhívással fordult az ország mérnökeihez es tervezőihez: —Alkossatok szénkombájnt, anyellyel v'a meredek dőlésű fronton is lehet dolgozni! A munkások gondja a géptervező szakemberek gondja is lett. Az. amit a bányász tapasztalt gazdaszeme meglátott és felismert, termékenyítő módon sugalmazta a konstruktőröknek a feladat megoldását. Megszületett az UKR-1 típusú kombájn. A vájárok munkája sokkal könnyebb lett, a termelékenység pedig ugrásszerűen meg növekedett. A TUDOMÁNY «■■'J * IMI ■> Bli^M a technika^ VILÁGÁBÓL Egy ti 400 tonna vízkiszorítású, kéttörzsü úszódaruval mesterséges szigeteket szállítanak a Kaspi-tengerre. A szigeteken köolajfúrótornyokat szerelnek össze. Az úszódaru emelőképessége 250 tonna, magassága — kinyújtott gémmel — több mint száz méter. * * * * A forgódobos önjáró elektromos talajméró új típusú mezőgazdasági kisgép, amely egy óra alatt 500—600 négyzetméter területen 24 centiméter mélyen forgatja meg a talajt. A gép ezenkívül trágyázza a földet és irtja a gyomokat is. Kezelését egy ember végzi. A gép alkalmazásával nyoleadrészre csökken a munkaráfordítás. * * * Az ukrajnai kramatorszki cementgyárban, a többi cementgyártól eltérően, nem száll a cementpor a levegőben. Hatalmas elektromos szűrök akadályozzák meg, hogy akár a legapróbb porszem is bejusson a levegőbe. A két forgó kemencénél egy nap alatt több mint 13 000 tonna port gyűjtenek össze, amelyet aztán kiváló minőségű cement készítéséhez használnak fel. * * * * Értékes kísérletet végzett az Ukrán Tudományos Akadémia kijevi elektronikus számító központja. 500 kilométer távolságról irányította az acélolvasztást. A tudósok a dnyeprodzerzsinszki kohó dolgozóival együtt megvalósították a Bessemer-eljárás automatikus távirányítását. Amikor az olvasztás befejeződött, a gép a megfelelő időben parancsot adott az acél lecsapolására. OJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központ) Bizottságának lapja Megjelenik minden keddea Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 10. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne ftj, Bratislava, tlL Nár povstania 41. — Elôtealés ggy őw* — IsdessÜ a ftopta ttirláPfttgjgájnta. nsm őszünk meg és nem adunk vissza. Ks-ű5*U38S
