Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-24 / 43. szám

Bátran állíthatjuk, hogy a szoknya-blúz a nők többségének kedvenc vi­seleté, s talán legjobban a fia­tal lányok kedvelik. Ezen nincs csodalnivaló. A szoknya-blúz változatossá fteszi ruhatárunkat, hiszen egy szoknya jóformán annyi ruhának számít, ahány bízzál, ill. pulóverrel viseljük A változatosságoknak sokféle módja van, hi­szen egyazon szoknya mást mutat pl. habos fehér blúzzal, vagy sötét puló­­verrel. De azért vigyázni kell a kombinálásokra: vasrag, kockás, tweed vagy más­féle sportszok­nyához sohasem viselünk Könnyű vagy csipkeblúzt, s nem illenek sportszoknyához a kivá­gott, fodros vagy masnikkal díszített blúzok sem. Higéniai szempontból is ideális a szok­­nya-Wúz, mert a blúzok, melye­ket többnyire hónaljban kiizza­dunk, könnyebben tisztán tart­hatók, mint az egész ruhák. A mostani szoknyadivat azért is nagyon praktikus, mert egya­ránt divatos a szűk és bő, tehát mindenki olyat választhat, ami­lyen az alakjához megfelel. (Megje­gyezzük, hogy nem viselhetnek szoknyát a tűi kövérek —; de itt valóban a kövé­rekre gondolunk — és a túl ala­csonyak, mert szilon-Szoknyadivat ,.kettévágja”, v. i. megrövidíti alakjukat. Nem előnytelen azon­ban részükre a szoknya-blúz akkor, ha a blúz, ill. pulóver egyszínű a szoknyával, vagy kevés - árnyalati különbség van köztük.) Rajzainkon a szoknyadivat idei vonalait mutatjuk be. Új­donság az elöl egy szembehaj­tással bővített szűk szoknya. Figyeljük meg, igen fess és elő­nyös, valamint a iefelé harangsze­­rüen bővülő szok­nya is. (Ez a leg­újabb s így való­színűleg a jövő divatja.) Ezenkí­vül továbbra is djvatos a rakott­­es hajtásokba ra­kott szoknya is. (Következő szá­munkban néhány szép, újszerű szoknyamodellt közlünk.) De bármennyire is szép és praktikus viselet a szoknya, nem szabad megfeledkezni róla, ho<)y nem mindenhova alkalmas. Tudni kell. hogy sportos viselet, s elsősorban, munkába, iskolába megfelelő. Nem való színházba, szórakozóhelyre, látogatóba (ha csak nem jóbarátokról van szó, ahová gyakran járunk). Vannak természetesen elegáns szoknyák is (feketék), melyek hozzáillő blúzzal (csipke, bársony, selyem, stb.) színházba, hangversenyre is viselhetők, de ilyen helyekre azért a ruha mindig elegánsabb. Milyen legyen a modern otthon A bűtor kiválasztása mellett ugyanolyan nagy figyelmet kí­ván a függönyök, szőnyegek, világítótestek, dísztárgyak meg­választása. Mindig szem előtt kell tartani, hogy modern bú­torhoz modern lakáskellékek illenek. Persze, ezek is, épp úgy, mint a bútor, praktikusabbak, egyszerűbbek, mint a régiek, s azonkívül derűsebbé, barátsá­gosabbá teszik a szobát. A ne­héz brokát- vagy bársonyfüg­­gönyök, amellett, hogy komoly eleganciát kölcsönöztek a la­kásnak, lényegében -ridegséget, komorságot árasztottak. A mai modern szoba derűs hangulatát csak fokozzák a könnyű csip­ke-, tüli- vagy kézimunkafűg­­gönyók. s emellett praktikussá­guk is kétségbevonhatatlan-: nem veszik' ei a világosságot s könnyen tisztíthatok. A legpraktikusabb az egész ablakfelületet eltakaró redőzött függöny, de ügyelni kell, hogy a redözés elég dús legyen. Ne takarékoskodjunk az anyaggal, mert a csaknem sima függöny nem mutat szépet. Ami pedig a kézimunkafüggönyöket illeti. mint 1—2 nagy, az elhelyezés ' és tisztántartás szempontjából is. A szőnyegekről még annyit, hogy természetesen mindenki anyagi körülményeihez igazodik,' de nagyon ajánlatos minél fino­mabb minőségűt venni. A megviiágitás ugyancsak fontos szerepet játszik ] egy lakás ottho- j nossá .tetőiében. , Égy elégtelenül | megvilágított" Iá- - kás nem lehet ] barátságos, s nem ] felel meg sem a : munkához, sem pedig szórakozáshoz. A meny­­nyezet közepén lévő megvilágí­tás mellett — amely nem fon­tos. hogy |elógó csillár legyen, alacsony szobákban elég az ú. n. mennyezetvilágítás, újab­ban egyes bútorcsoportok fölött is, pl. fotelek, heverő, asztal, alkalmaznak egyenlő. vagy egyenlőtlen magasságban lelógó kisebb lámpatesteket. Ne takarékoskodjunk a meg­világítással, mert magunk lát­juk kárát. Pl. jooban látunk olvasni, kézimunkázni a fotel­ben áliölámpa mellett ülve, mintha a szoba közepén egy hatalmas csillár adja a világos­ságot. Legyen lámpa az íróasz­talon, a gyermek munkaaszta­lán, a heverő melletti szekrény­kén. Hozzátartozik ez a lakás­hoz, kényelmünkhöz., egészsé­günkhöz. (Folytatjuk) vigyáznunk kell a mintára: vi­rágos, gyümölcsöket ábrázoló vagy hasonló mintájú függöny modern bútorhoz nem illik. A íüggönymintának is követni kell a modern, szögletes vonalakat. A szőnyegek ki­­lasztása szintén nagy gondosságot igényei, de itt a hangsúly íóleg a szilieken s nem a mintán van. U. i. pl. finom, ú. n. perzsa sző­nyeg, mintájára való tekintet nélkül, bármilyen bútorhoz illik. A szín azonban fontos. Zöldes huzatú fotelek­hez nem szép a lila vagy kék árnyalatú szőnyeg. Általában az a szaoály. hegy sötétebb árnya­latú bútorhoz vagy bútorszövet­hez (pl. bordó) világosabb (pl. drapp) szőnyeg illik és fordítva. Ha nsm perzsa szőnyeget (ezek nagyon drágák) vagy utánzatot veszünk, inkább a modern min­­tájúakat részesítsük előnyben. Továbbá tudnunk kell, hogy megfelelőbb több kisebb darab, Olvasóink kérésére közlünk csillagokból összeállított térítőt Bármilyen nagyságban készít­hető, s nagy asztalon is igen szépen mutat A pontos leírást levélben küldjük el az érdeklő­dőknek. így oldja meg az állami prob­lémákat az ország többi gazdá­jával együtt Nyikoláj Mamaj bányász, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja. Iván Szidorov brigádja; ezek a bányászok Nyikoláj Mamaj munkamódszerét követik. 35 éves. Sok sikerrel büsz­kélkedhet. Megnyugodott-e? Nem. nem ilyen a szovjet em­beren természete. Történelem­­formáló erővel folytatják a munkájukat, legyűrnek minden nehézséget, és örvendeznek erőfeszítéseik gyümölcseinek. A sportban ezt úgy mond­ják, hogy „új rekordot akart felállítani“. Őt azonban a csúcsteljesít­mény önmagában véve vajmi kevéssé érdekelte. A szovjet társadalomtudat magaslatáról végiglátott a hatalmas orszá­gon, amelynek nem tiz vagy száz tonnás, szórványos egyéni teljesítményekre, hanem egy­­egy bánya sok ezer tonna sze­nére, az összes bányavállalatok millió és millió tonnájára van szüksége. — Nem a rekord a lényeg — mondotta. — De számítsátok ki, hányán vagyunk mi bányá­szok, és hogy mi lesz az ered­ménye, ha mindegyikünk leg­alább egy tonna szenet ad ter­ven felül! Egy fiatalokból átló brigádot megtanított munkamódszerei­re. Az a -brigád hamarosan az élre tört. És a többiek? Az or-Egyszer Moszkvába látoga­tott egy filozófiaszakos angol egyetemi hallgató. Volt, ami tetszett neki a Szovjetunióban, volt ami nem, de már azt is derék dolognak kellett tekinte­ni, hogy elgondolkozott a lá­tottakon és igyekezett megér­teni ezt is, azt is. Társalgás közben a művészetre terelődött a szó, s arról kezdtünk beszél­getni, hogy a múltban a képző­művészek csak ritkán válasz­tották témájukui a munkát. A vendég elismerte ezt, de meg­jegyezte, hogy a munka „a szükséges dolgok előállításának kellemetlen kötelezettsége.“ — Természetesen nem az in­tellektuális alkotó munkáról beszélek — tette hozzá. — Vé­leményem szerint valóban egyenlő lehetőségek esetén minden ember arra törekedne, hogy művész, filmsztár vagy legalábbis híres sportoló le­gyen ... Az angol fiatalember itt el­mosolyodott, majd így fejezte be szavait: t — Ami engem illet, én gyer­mekkoromban arról álmodoz­tam, hogy tűzoltó leszek. Ekkor egy donyeci bányász­ról, Nyikoláj Mamajról kezd­tünk neki beszélni, aki a szov­jetországban nagyobb népsze­rűségnek örvend, mint akár­melyik ismert filmszínész. Tizenhét esztendős legényke volt Nyikoláj Mamaj, amikor önként jelentkezett a frontra. — Értem ... a háború .— szólt közbe az angol. — Köte­lesség, hazafiasság ... A fasiszta megszállók kiű­zése után megkezdődött az új­jáépítés. Ehhez azonban az or­szágnak szénre volt szüksége. Nagyon sok szénre. Nyikoláj Mamaj is leszerelt és elment bányamunkásnak. — Á. megint az örökös hős­tett?! — kérdezte szkeptiku­san az angol. — Erőt vett ma­gán, és... Nem, nem. Mamaj szívvel­­lélekkel vonzódott ehhéz a .foglalkozáshoz. Munkáját ele­inte csak a lelkesedés jellemez­te. Később aztán azon kezdett töprengeni, hogyan tehetné a munkáját- még nagyszerűbbé, érdekesebbé, termelékenyebbé. Ő, Krasznodon donyeci város 2. sz. Szevernaja nevű tárnájá­nak vájár brigádvezetóje, új mozgalom kezdeményezője lett: felhívott minden bányamun­kást, hogy naponta több sze­net termeljen ki, mint ameny­­nyi a tervelóirásban szerepel. Brigádjának tagjai 1957-ben vállalták, hogy fejenként egy tonnával több szenet adnak na­ponta: 1958-ban másfél, 1959- ban már két és fél tonna több­termelésre kötelezték magukat. Vállalásukat becsülettel telje­sítették. Ekkor bontakozott ki igazán Mamaj nagyszerű szer­vezőképessége. Kibővítette a fejtési frontot, új módon osz­totta szét az embereit. Nagy feladatot, állatni fon­tosságú feladatot oldott meg ezzel. Példáját a többi bánya is hamarosan követte. Az antik Görögország polgá­rai a maguk poliszának (vá­rosállamának) falairól egyet­len pillantással végigtekint­hettek egész szülőföldjükön, mert valamelyik rokon szőlős­­kertjétől a közös olajfaligetig minden ott volt a szemük előtt. Számukra az „állampolgár" fo­galma szinte intim, bensőséges értelmű volt. Még Arisztotelész is arról írt, hogy nagy kiterje­désű állam nem is lehetséges, hiszen a népgyűlés szónokait csak kis tömeg láthatja és hall­hatja. £s meglehet, hogy majd egy­koron a világűrből visszatérő űrhajós a Föld megpillantása­kor fogja érezni a szeretett szülőházba való visszatérés boldog örömét. Ennyit fejlő­dött Arisztotelész óta a haza, a szülőföld fogalma . . . Mamaj, a bányász így beszélt erről: — Amikor mélyen a föld gyomrában fejtem a szenet, teljesen betölti lelkemet a ha­za. Gondolatban bejárom kö­zeli és távoli tájait, látom az üzemeket és gyárakat, ame­lyeknek szükségük van az én szenemre ... — „Az én szenemre!“ — ki­áltott fel az angol vendég. — Ügy beszél, mint egy bánya­­tulajdonos ... Hát igén, az is valóban. A szovjet bányász nemcsak a tárnáknak, hanem gz egész or­szág valamennyi kincsének is gazdája. A bánya ügyeiben a legközvetlenebb módon van ér­dekelve. Érdekeltsége nem csu­pán anyagi jellegű (minden terven felül kitermelt tonna szénért progresszív kulcs sze­rint többet kap, mint a terv­ben előírt .mennyiségért). Az „enyém“ szó' hasonlíthatatlanul szélesebb, átfogóbb értelmet nyer az ö szájából kimondva, mint az „én tulajdonom“ fo­galma „Enyém“ — ez nála annyit jelent, hogy szüksége van rá mindenkinek, nekem épp úgy. mint másoknak, szük­sége van rá az egész ország­nak. Nyikoláj Mamaj elhatározta, hogy eléri a maximális telje­sítményt. NYIKOLÁJ MAMAJ szágos hírű Valentyine Gaga­nova szövőnő példáját követve, Mamaj is beállt dolgozni egy elmaradt brigádba, s nem tö­rődött azzal, hogy * jelentősen csökkenni fog a keresete. Meg­tanította eredményesen dol­gozni őket, és 1960-ban új munkatársaival együtt 6336 tonnát, vagyis 633 és fél va­gont termelt ki terven felül. 1959 júniusában, az SZKF Központi Bizottságának plénu­mán Nyikoláj Mamaj bányász brigádja és a Donyec-medenee valamennyi vájára nevében a következő felhívással fordult az ország mérnökeihez es terve­zőihez: —Alkossatok szénkombájnt, anyellyel v'a meredek dőlésű fronton is lehet dolgozni! A munkások gondja a gép­tervező szakemberek gondja is lett. Az. amit a bányász ta­pasztalt gazdaszeme meglátott és felismert, termékenyítő mó­don sugalmazta a konstruktő­röknek a feladat megoldását. Megszületett az UKR-1 típusú kombájn. A vájárok munkája sokkal könnyebb lett, a terme­lékenység pedig ugrásszerűen meg növekedett. A TUDOMÁNY «■■'J * IMI ■> Bli^M a technika^ VILÁGÁBÓL Egy ti 400 tonna vízkiszorí­­tású, kéttörzsü úszódaruval mesterséges szigeteket szállí­tanak a Kaspi-tengerre. A szi­geteken köolajfúrótornyokat szerelnek össze. Az úszódaru emelőképessége 250 tonna, ma­gassága — kinyújtott gémmel — több mint száz méter. * * * * A forgódobos önjáró elektro­mos talajméró új típusú mező­­gazdasági kisgép, amely egy óra alatt 500—600 négyzetmé­ter területen 24 centiméter mélyen forgatja meg a talajt. A gép ezenkívül trágyázza a földet és irtja a gyomokat is. Kezelését egy ember végzi. A gép alkalmazásával nyolead­­részre csökken a munkaráfor­dítás. * * * Az ukrajnai kramatorszki cementgyárban, a többi ce­mentgyártól eltérően, nem száll a cementpor a levegőben. Hatalmas elektromos szűrök akadályozzák meg, hogy akár a legapróbb porszem is bejus­son a levegőbe. A két forgó kemencénél egy nap alatt több mint 13 000 tonna port gyűjte­nek össze, amelyet aztán kivá­ló minőségű cement készítésé­hez használnak fel. * * * * Értékes kísérletet végzett az Ukrán Tudományos Akadémia kijevi elektronikus számító központja. 500 kilométer távol­ságról irányította az acélol­vasztást. A tudósok a dnyepro­­dzerzsinszki kohó dolgozóival együtt megvalósították a Bes­­semer-eljárás automatikus táv­­irányítását. Amikor az olvasz­tás befejeződött, a gép a meg­felelő időben parancsot adott az acél lecsapolására. OJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központ) Bizottságának lapja Megjelenik minden keddea Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 10. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne ftj, Bratislava, tlL Nár povstania 41. — Elôtealés ggy őw* — IsdessÜ a ftopta ttirláPfttgjgájnta. nsm őszünk meg és nem adunk vissza. Ks-ű5*U38S

Next

/
Thumbnails
Contents