Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1961-10-24 / 43. szám
‘f-éiufek wvsmwGÁm Hogy hol van Szihotealini, az feltételezhető, hogy nem minden olvasónk tudja. A Szovjetunió délkeleti csücskében, ott, ahol nyolc hegylánc széles sávja húzódik a Csendes-óceánnal párhuzamosan. Vegyék elő a térképet, a körző egyik végét szúrják be Moszkvába, a másik végét pedig helyezzék az ország másik végébe, a Tyetyuhe-öbölre és máris eljutottak Szihotealiniba, Moszkvától csaknem 10 000 kilométernyire. Ha most a körzővel ezt az ívet Moszkvától délirányba mérik le, Kongóba 'útnak, ha északra; Kanadába. Ilyen nagy távolságra van a szovjet fővárostól az a föld, amelyről szó lesz. Még tíz évvel ezelőtt kihaltnak látszott itt a tajga, talán csak állatvilága volt érdekes Ma azonban, amikor a tajgában korszerű utak húzódnak, és rajtuk bonyolódik le az újonnan épült sok-sok falu és város forgalma, igen megváltozott itt minden. A nap minden órájában, az időjárástól függetlenül hosszú teherautóoszlopok lát-I. 3. Barcsij vájár, a hrusztalni ércbánya egyik legjobb dolgozója. hatók az utakon. Szenet ós lisztet, iskolapadokat és sót, ércet és fúrótornyot, üvegárut és ki tudja mi mindent szállítanak. Műutak, városok, bányák, üzemek ... Egyesek azt gondolhatnák, hogy a tengermelléken nem is maradt tajga. Pedig dehogyis nem. Ott terjeszkedik hatalmasan, gazdagon, fenségesen, sokszáz négyzetkilométernyi területen. A Szovjetunió e „faraktára" kimeríthetetlen Ha a határvidék évente öt millió köbméter fát dolgoz is majd fel, akkor is körülbelül száznegyven évre való feldolgozásra alkalmas fa marad. Az usszuri tajga hőse a bányász lett. A tajgai bányászok tréfásan mondogatják: „most már hozzánk is jönnek dalokat tanulni“. Munkások, mérnökök, tudósok jönnek ide, hogy megtanulják, hogyan kell az eddi-Ahol valamikor átláthatatlan vadon húzódott most hirdetéseket látni: A szakszervezet turistautakat hirdet Európába, Ázsiába és Amerikába. ginéi jobban, gyorsabban, könynyebben és többet bányászni a föld mélyéből. óceán nemréq még kihalt, lakatlan partján megépültek az új ipari kerület ellátó központjai. A szovjet ország keleti vidéke itt kapott először ilyen nagy feladatot a'békés munka szolgalatabai). távol-Konsztantyin Kokkinaki, aki a hang terjedési sebességénél kétszerte nagyobb gyorsasággal tud repülni. „Ha legalább hartnmc évvel fiatalabb lelnék, oda men-’ nék, művezetőnek. Ott legalább mindenki eleri, amit akar.“ Érdekes,1 hogy ezt a kijelentést egy olasz gyáros tette, aki nemrég járt a Szovjetunióban; Nagyon valószínű, hogy _az_ elektronikus ‘már a legközelebbi évtized folyamán ugyanolyan tnegszokott jelenséggé válnak, mint ma az összeadó gép vagy a logarléc. A Szovjetunióban ezért már most kísérleteznek, hogy a középiskolai tanulókat is megtanitsák az elektronikus számitógépek kezelésére. A tudósok úgy képzelik, hogy a gépi számolás alapismeretei a legrövidebb időn belül minden iskolában kötelező tantárggyá válnak. Képünkön a 2-es számú moszkvai iskola tanulói tanulmányi kiránduláson ismerkednek az elektronikus számítógéppel. rozskina, Tatyjána Jermakova és Antonyina Komegyeva nyújtógépkezelónók, Diana Titova szövőnő és Tamara Kondaurova nyújtőgépkezelönö. A brianszki textilkombinát legjobb ról jobbra: Anatolij Veretyinszkij szövö-brigádvezető, Szvetlána Jelizarova, szövőnő, Raisza Csupahina nyújtógépkezelönö, Valentyina Bicsova szövőnő, Ludmila Do„NEHÉZ LENNE FEL SOROLNI A KOMSZOMOL, A SZOVJET IFJÚSÁG HŐSTETTEIT. NÉPÜNK MÉLTÁN BÜSZKE IFJÚSÁGÁRA.“ A Szovjetunió lakossága gyorsan növekszik, Száz- és százezer fiú és leány lép minden évben az önállóság útjára. Természetesen mindegyik fiatal vonzó munkát, gazdag lehetőségeket vár a jövőtől. Hogyan segíti őket ehhez az állam? A szovjet gazdaság tudományosan kidolgozott terv szerint, az anyagi javak további növekedését biztosító összes tényezők figyelembevételével fejlődik. Ezek között a tényezők között meg kell említeni a munkaerőtarta(N. Sz. Hruscsov) Lídia Abakumova, a bratszkj vízierőmű betonozója. lékok ésszérü kihasználását, a lakosság teljes foglalkoztatottságáról yalő gondoskodást. A közgazdászok- föltétlenül szem előtt, tartják ezeket a szempontokat, amikor új üzemek építését tarveT zik. A kommanizmus és az egyéniség Az elnyomottak, a kizsákmányoltak legöntudatosabbjai, a Kommunista Kiáltvány megjelenése óta a tudomány fegyverével a kezükben küzdenek az új világért. Az elnyomók azóta próbálják mindhiába elűzni a kommunizmus kísérteiét. Az 1917-es Nagy Októberrel mégis megjelent a világon a szocializmus, hogy a második világháború utár. világrendszerré váljék. Most pedig már épül a kommunizmus, és a XXII. kongresszus ünnepélyesen kijelentette, hogy még a mai nemzedék a kommunizmusban fog élni. Milyen is lesz vajon a kommunista társadalom? Talán a történelmi analógia segít a legjobban megérteni. Az osztálytársadalmak idejében a munka bőséget és kultúrát biztosított az uralkodó osztályok számára. A teljes gépesítés, az automatizálás bőséget és kultúrát biztosít az egész nép számára a kommunizmusban. A tőkés társadalom urai embereket igáztak le, hogy munkájukon gondtalanul élhessenek. A kommunizmus emberének a leigázott természet, a modern tudomány és technika biztosít, gondtalanságot. Ez a tény egyúttal feleletet ad arra az eléggé gyermeteg burzsoá vágyra is, hogy a szocializmus, a kommunizmus, megöli az egyéniséget. Vajon az anyagi jólét, a gondtalanság, törvényszerűen nemes jellemet szül-e, ha a jólét mások elnyomásán, kizsákmányolásán alapul? Nem. Az elnyoiViás társadalmában a törvényszerűségek ellenére és törvényszerűen a fennálló rend ellen fejlődtek ki a nagy jellemek. Miért ölné meg az egyéniséget az a társadalom, amely a legnemesebb erkölcsi elveken nyugszik, amely nem ismeri az ember és ember közötti különbséget, amelyben nincs többé nemzeti, faji gyűlölet, anyagi kiszolgáltatottság, ahol nem kell és nem is lehet többé másik ember vérén, rovására gazdagodni. A kommunizmusban a teljes politikai és jogi egyenlőség, az anyagi bőség társadalmában mindenki egyformán élvezheti majd a mai kultúra kimeríthetetlen kincseit, olvashat, szóra-Bratislava, 1961. október 24. X. évfolyam, 45. szám Ára 60 fillér N. Sz. Hruscsov beszéd közben a XXII. kongresszuson. ■,Az új programban tökéletesen testet ölt a párt jelszava: Mindent az ember nevében, az ember javára“. N. Sz. Hruscsov A NAGY CÉL eléréséhez munkán keresztül vezet az kmihat, sportolhat, új utakat töméit tudományokban és a kmiha töméit művészetekben KORUNKBAN, anuKor az emberi társadalom fejlődésének mind jelentősebb részét öntudatosan irányítják az objektív törvényszerűségek tudományos ismerete alapján, mindinkább lehetővé válik nemcsak a lejátszódó események helyes értékelése, hanem hosszú időre előre meghatározni a jövőt is. Ezt érezzük ezekben a napokban, amikor reggelenként izgatottan vesszük kezünkbe a napilapokat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának híreit olvassuk. Nem túlzás tehát az az állítás, hogy a kongresszus elsőrendű történelmi jelentőségű esemény nemcsak a Szovjetunió népe, hanem az egész viiág számára. NYIKITA SZERGEJEVICS HRUSCSOV KÉT REFERÁTUMA, melyekben beszámolt a Központi Bizottság tevékenységéről, illetőleg az SZKP programtervezetéről, magukba foglalták a Szovjetunió népének és az egész haladó világ dolgozóinak évtizedes tapasztalatait. A kollektív bölcsesség olyan dokumentumai ezek, melyekből százmilliók meríthetnek tudást és cselekvési készséget boldog jövőjük biztosításához. Olyan korszakban élünk, amikor az imperializmus pusztulása elkerülhetetlen, és amikor a látóhatáron már fényesen ragyognak a felfelé ívelő kommunizmus sugarai. „Századunk első felében a Földön megszilárdult a szocializmus, a század második felében meg fog szilárdulni a kommunizmus“ — mondotta előadói beszédében Hruscsov elvtárs. EZ A MÉLY MEGGYŐZŐDÉS a szovjet nép hősi elszántságán, törhetetlen optimizmusán épült. Nagyszerű dolog harcolni a kommunizmus építése terveinek megvalósításáért. Meggyőződésem, hogy teljesítjük a kitűzött feladatokat. Az SZKP Központ^ Bizottsága már jóval a kongresszus előtt ismertette az alapszervezetekkel, hogy a legszebb kongresszusi ajándék a munkatervek túlteljesítése, a minőség javítása. Az ifjú nemzedék tagjai is tudatosítják, hogy az emberiség * nagy céljai eléréséhez munkán keresztül vezet az út. A CSISZ-szervezetek egész serege küldte Moszkvába a kongresszuson tartózkodó csehszlovák pártküldöttség címére felajánlását. Ezek a levelek egyúttal kifejezik mindannyiunk örömét Novotný elvtárs kongresszusi beszédében leszögezett céljaink felett, elsősorban afölött, hogy hazánkban is már a mi nemzedékünk a kommunizmusban fog élni. A BRATISLAVAI KOVOSMALT üzemi CSISZ-szervezete a kongresszus tiszteletére, az év végéig további 800 000 koronát takarít meg az „ifjúság milliói“ alap számlájára. A kelet-csehországi bányák fiataljai 28 500 tonna tervenfelüli szén kifejtésével támasztják alá elhatározásukat: a jövőben még hatásosabban járulnak hozzá fejlett szöeialista társadalmunk építéséhez. GONDOLATAINKBAN tehát mi is Moszkvában vagyunk, és ezért otthon ki-ki a saját munkahelyén még határozottabban lát hozzá ‘ feladatai teljesítéséhez. <