Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-31 / 5. szám

A halphongi kikötőbe Oj Kaledóniából vietnami áttelepülők érkeztek. A kikötőben Phan van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke fogadta őket. Képünkön látjuk, hogy az áttelepültek gyermekei mennyire megbarátkoztak a vietnami katonákkal. r A számok beszélnek Az elmúlt napokban bol­­dog megelégedéssel olvasta országunk dolgozd népe Ď u r i š elvtárs pénzügymi­niszterünk expozéját, amely az országgyűlésen hangzott el. Nem kevesebbről volt sző, mint hogy a szociális problémák megoldására újabb hatalmas összegeket szavaztak meg. A hatalmas költségvetés számadataiból, amely a szociális gondosko­dást' illeti, csak egynéhányat ragadunk ki: Iskolai és kulturális célokra 8325 millió, amely 4.2 %-kal több mint az elmúlt évben. Ugyancsak 14.2 százalékkal emelték a tanulóifjúságunk részére díjmentesen adandó tankönyvek, Írószerek és egyebek költségvetését. Csa­ládi pótlékokra 4300 millió van irányozva, amely 31 százalékkal több, mint az 1957-es évben. Szociális biz­tosításra 13 390 millió koro­nát fordítunk. Az ország lakosságának több mint 90 százaléka részesül ingyenes orvosi, kórházi, gyógyszer- és egyéb egészségügyi ellá­tás baa A fenti számadatok olva­sása után, vessünk egy pil­­} lantást az első köztársaság (i egyik hivatalos költség veté- i sére. i' Az Állami Statisztikai Hi­vatal kimutatása szerint 1929-ben átlagosan 29 kiló 30 deka húsfogyasztás esett Csehszlovákia minden egyes lakosára. Az akkori dolgozók, de különösen a falusi szegény­ség, kételkedve rázta a fe­jét, hogyhát nem lehet ez, jer, hiszen ritkán jut hús a sze­gény ember fazekába. Maga a statisztika így beszél to­vább: Csehországban 30 kiló, Morvaországban és Sziléziá­ban 28, Szlovenszkón 15, Kárpátalján 6 kiló húsfo­gyasztás esik fejenként egy évre. Éz aztán egybevéve teszi ki a fent említett át­lagos húsfogyasztást. Ezek a számok is beszél­tek. De kevés azt mondani, hogy beszéltek, mert lází­­tóan kiáltottak. Feltárták azt a borzalmas nyomort, melyben az ország dolgozói­nak nagyobb része élt. Ha leszámítanánk a dolgozók között élő csendőrség, ren­dőrség, tisztviselők, papi és burzsoá osztály Ipísfogyasz­­tását, hát kisülne, hogy a dolgozókra és családtagjaira fejenként átlag évi 2 kilő húsnál nem esne több. Ha pedig a kárpátaljai Vercho­­vina szegénységét vennénk, fél kiló hús sem esne egy emberre évenként. Ugyanabban az évben az állami költségvetésben a kö­vetkező adatok szerepelnek: 2000 millió a hadsereg, 800 millió a csendőrség és ren­dőrség, 300 millió egy új bank alapítására, csupán 10 milliót a szociális és népjó­léti alapra. Szomorú számok ezek a sokat hangoztatott demok­rácia idejéből. Az éhségnek, nyomornak élő bizonyítékai. A fenti két költségvetésen gondolkozhatunk, nem kell hozzá különösebb kommen­tár. A számok beszélnek és mindent igazolnak. WITTENBERG JÓZSEF Náci programzene Január 14-én reggel Göbbels hírhedt „kívánsághangverse­­nyeinek" műsorszámai hangzot­tak fel az osztrák rádió műso­rában: az emlékezetes „Erika“, több náci induló, s az elma­radhatatlan „Lili Marlen". Be­tetőzésképpen a műsor utolsó számaként ilyen szövegű dalt játszottak: „Ezek vagyunk és ilyenek akarunk maradni“. A különös összetételű műsort azonnal számos felháborodott telefonhívás kérte számon a bécsi rádiótól. Azt a választ kapták, hogy az adást Linzben állították össze. Az Arbeiter Zeitung glosszájában megálla­pítja, hogy „ilyen botrány szá­mára ez nem szolgálhat ment­ségül“. Amennyiben Linzben „ilyenek“ a műsor szerkesztői, az osztrákok általában határo­zottan „nem ilyenek“, és nem óhajtanak Göbbels-féle prog­ramzenét hallgatni. EMBERTELEN ORVOSOK Továbbra is gyakorolhatják hivatásukat azok a hamburgi gyermekorvosok, akik a Har­madik Birodalomban hajlandók voltak az akkori uralmon lévő klikk parancsára kidolgozott „euthanasia-program“ kereté­ben gyógyíthatatlan szellemi betegségben szenvedő vagy nyomorék gyermkek „élni nem érdemes“ életét kioltani. Az egészségügyi vezetés és az orvosi kamara nem talált „jo­gi“ alapot arra, hogy pz annak idején befejezett eljárást újra megindítsa ellenük. Keserű íz marad az ember szájában e szakmai vélemény után. De legalább a nevüket kellene kö­zölni ezeknek az orvosoknak, nehogy szülők gyanútlanul oda­vigyék gyermekeiket ezekhez, akik más gyermekek ellen ilyen bűnöket követtek el. A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGY­MINISZTÉRIUMA hivatalos közleményt adott ki, mely meg­állapítja, hogy a Szovjetunió kormánya és az Egyesült. Álla­mok kormánya között lezajlott eszmecsere eredményeképpen a szovjet kormány azzal az őszinte törekvéssel, hogy új szakaszt nyisson meg a Szov­jetunió és az Egyesült Államok viszonyában, úgy határozott, hogy eleget tesz az amerikai fél óhajának, és szabadon bo­csátja F. Olmstead és D. N. Conne amerikai pilótákat, akik az RB-47 mintájú repülőgéppel a múlt év nyarán kémrepülést végeztek a Szovjetunió felett. Mint ismeretes, a szovjet légi­erők a gépet a Szovjetunió lé­giterében akkor megsemmisí­tették, a pilótákat pedig foglyul ejtették. A Szovjetunió ezen nagylelkű lépése válasz az új amerikai elnök egy olyan pa­rancsára, amely megtiltja az amerikai repülőgépeknek a szovjet légitér megsértését. Az Egyesült Államok kormá­nya kijelentette, hogy a szov­jet kormánynak az amerikai pilóták szabadonbocsátására vonatkozó döntése komoly aka­dályt hárít el a szovjet-ameri­kai viszony megjavításának út­­jából. AZ ELMÚLT HÉTEN EGYÉB­KÉNT A KÖZVÉLEMÉNY ÉR­DEKLŐDÉSE továbbra is a világ azon pontjaira irányult, melyek már régebben is foglalkoztatták figyelmüket. így továbbra is Kongó és Laosz azok a pontok, melyek helyzetével a leggyakrabban találkozunk a világsajtó hasábjain. A kon­gói válság az elmúlt napokban tovább mélyült. A kongói áru­lók katonai egyezményt kötöt­tek a törvényes Lumumba­­kormány ellen. Csőmbe, a ka­­tangai bábkormány feje, foly­tatja hírhedt idegenlégiójának szervezését, és közben Lumuin­­bát egyik börtönből a másikba hurcoltatja. A nyugati hírügy­nökségek sem titkolják, hogy a belgák tömegesen térnek vjsszY Kongóba, újból ellenőr­zésük alá veszik a nagyüzeme­ket, a bankokat, és sok közüze­met. Visszatérnek a belga ta­nácsadók a kormányhivatalok­ba is. Kongóban jelenleg már 13 000 belga dolgozik, közülük 400-an vezető kormány- és közigazgatási állásokat töltenek be. Csupán Csőmbe hatóságai mintegy 900 műszaki specialis­tát és tanácsadót használnak. Csőmbe idegenlégiójában egyébként még volt SS-tagokat és más fasisztákat is találha­tunk. Nem csoda, hisz épp ók a legalkalmasabbak arra, hogy a bongói nép felszabadító moz­galma ellen harcoljanak. LAOSZBAN A KORMÄNYHÜ CSAPATOK HELYZETE, amint azt Kong Le kapitány hangoz­tatta, napról napra kedvezőbb. A nemzeti egység erői állandó­an növekednek és erősödnek. Az ország lakossága gyűlöli a lá­zadók és reakciósok klikkjét. Ott, ahol a lázadók vannak uralmon, mindennapos az erő­szakoskodás, a rablás és az embertelenség. „Már réges­­régen felszámoltuk volna az ellenforradalmárok bandáját, ha az Egyesült Államok és SEATO-beli szövetségesei nem támogatnák őket", — mondotta Kong Le kapitány. ÉRDEKES ESEMÉNY HOZTA LÁZBA a világlapok és hírszol­gálati irodák tudósítóit. A Santa Maria nevű portugál óceánjáró parancsnoka és legénysége fel­lázadt Salazar portugál diktátor ellen, és hatalmába vette a hajót. A portugál kormány ké­résére az angol és az amerikai légierők és tengerészeti egysé­gek igen készségesen részt vesznek a Santa Maria üldözé­sében. Mindez azonban csak tovább fokozza a demokratikus közvélemény felháborodását, mely elítéli az angol és ameri­kai beavatkozást az ügybe. A nemzetközi jognak nincs egyet­len olyan rendelkezése sem, amely szerint az Egyesült Álla­mok megindokolhatná a portu­gál hajó feltartóztására irányu­ló törekvéseit. Salazar diktátor politikai ellenfele, az emigrá­cióban lévő Delgado tábornok, kijelentette, hogy a Santa Ma­ria lefoglalása csak a kezdete egy olyan nagyarányú akciónak, amely Salazar fasiszta diktátor megbuktatásához fog vezetni. A Lett Tudományos Aka­démia biológiai intézetében mikroelemeket tartalmazó tablettákat készítettek, ame­lyek észrevehetően meg­gyorsítják a kukorica-vető­mag csirázóképességét. öt tabletta vízben feloldva egy mázsa vetőmag preparálá­sára elegendő. IA VILÁGBÓL A LEGRÉGIBB TÉRKÉPEK niai emlékek Y között térképe­­két és terve­­két találtak, a- “*•* melyek valószínűség szerint legalább 4500 évesek, és így a világ legrégibb térképei­nek nevezhetők. A térképen fel vannak tüntetve a vi­lágtájak a „délen“ kívül. A FOLD „VÉRKERINGÉSE" Hasonlóképpen, mint ahogy az élő szervezet­ben a vér biz­tosítja az anyagcserét, a föld mélyé­ben a vízrendszer gondos­kodik az ásványok áthelye­zéséről és kialakulásáról. Szovjet geológusok megál­lapították a hidrogén és az oxigén izotópjait. Először a taskenti mineralógusok használták fel. MADÄR-REZERVÄCIÔ Ypern belgiumi város mellett, ahol az első vi­lágháborúban majdnem egy fél millió katona esett el, 12 kertet létesítenek. Az egykori harctérből madár­­rezerváció lesz. ZENEKEDVELŐK Szovjet sark­kutatók az An­­tarktiszban ta­nulmányozzák a fókák életét. Megállapították, hogy a fó­kák nagyon szeretik a ze­nét, főként az érzelgős ze­nét hallgatják átszellemül­­ten és lelkesedéssel. » * • Edmund Hilla­ry, a Mount Everes expedí^­­ciő ismert ve­zetője újabb ku­tató útra indul, hogy megtalálja a rejtelmes ha­vasi embert. Az expedíció élve szeretné elfog­ni, ha egyálta­lában létezik. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa mint az európai népi demokráciák és a Szov­jetunió gazdasági és tudomá­nyos műszaki együttműködé­sének szerve, fontos szerepet játszik az országok gazdasági együttműködésének szervezé­sében és szilárdításában. 1949- ben egyenjogú államok, ame­lyekben a termelési eszközök a nép kezében vannak, önkén­tes alapon hozták létre ezt a szervet a szocialista társadalmi rend előnyeinek jobb kihaszná­lására a népgazdaság felépíté­sében. Kezdetben a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköz­­társaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Román Népköztársa­ság és a Szovjetunió tartoztak a KGST-hez. Később a Német Demokratikus Köztársaság és az Albán Népköztársaság is a KGST tagjai lettek. Az utób­bi években a Tanács munkájá­ban megfigyelőként részt vesz­nek a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népköztársaság, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Mongol Népköz­­társaság képviselői is. A szo­cialista országok közötti gaz­dasági kapcsolat — amely különösen a KGST tevékenysé­ge következtében alakult ki és szilárdult meg — az országok közötti együttműködés új típu­sú kapcsolata, amilyen eddig még nem volt a történelemben. A kapitalista táborban nem lé­tezik a gazdasági együttműkö­dés hasonló szerve, amely a résztvevők egyenjogúságán és önkéntességén alapulna. KIBŐVÜL A FELADATKÖR A KGST fennállásának első Idejében az volt a feladat, hogy tisztázzák a tagállamok között a kereskedelem megszervezé­sének és kiszélesítésének kér­déseit. Hamarosan azonban megmutatkozott a feladatkör bővítésének szükségessége. Kí­vánatossá vált a tagállamok terveinek összehangolása, a termelés szakosítása és a koo­peráció a termelés terén. Az utóbbi években igen nagy fi­gyelmet fordítottak a termelés szakosítására és a kooperáció­ra, ami különösképpen az 1956. évi VII. ülésszakon a gépek és berendezések termelésének szakosítására vonatkozóan el­fogadott ajánlásokban jut ki­fejezésre. A kommunista és munkás­pártok képviselőinek ülésén 1958 májusában Moszkvában hozott határozatok fontos sze­repet játszottak a szocialista országok gazdasági együttmű­ködésének fejlesztésében és tökéletesítéésben és ezzel egy­idejűleg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysé­gének megjavításában. Kimu­tatták, hogy a KGST jelentős munkát végzett a nemzetközi gazdasági együttműködés te­rén. Ugyanakkor rámutattak, hogy a jövőben a gazdasági együttműködésben tovább kell erősíteni a KGST-nek és szer­veinek szerepét. Határozatot hoztak a gazdasági együttmű­ködés különböző formáinak to­vábbi fejlesztésére és tökéle­tesítésére vonatkozóan. A kitű­zött célok gyakorlati megvaló­sításának lehetőségeit a követ­kező ülésszakokon kutatták. A kidolgozott határozatok egy részét már meg is valósították, illetve megvalósításuk folyik, mint pl. a vas- és színesfém­gazdálkodás és termelés, a vegyipari kooperáció és szako­sítás elmélyítése, a gépek és berendezések termelésének to­vábbi szakosítása, a kokszolha­tó szén bányászásának növelé­se az európai népi demokrá-Őszinte kapcsolatok Beszélgetés a kapitalisták vonatán: „Nézd csak az a vonat hegyre fel megy, és mégis gyorsabb, mint a mienk. ciákban és az energiarendszer egyesítésére irányuló intézke­dések terén. Az elmúlt időben a KGST, szervei sikeresen foglalkoztak az országok népgazdasági ter­veinek összehangolásával. A gyártmányok egy soránál egy­behangolták a szükségletek adatait az előirányzott terme­léssel és megállapították, hogy milyen mértékben szükséges a termelés növelése. A tervek összehangolására jó példa szocialista köztársasá­gunk és az NDK közötti együtt­működés. Csehszlovák színes­fémipari mérnökök és kon­struktőrök az NDK-ban a Walz­werk Hettstedt nemzeti vállalat szakembereivel összehangolják a terveket. ÚJABB TÁVLATOK A KGST IX. ülésszakán már a tagállamok termelése távlati fejlesztésének kérdéseivel fog­lalkoztak. A XII. ülésszak le­rögzítette a munka irányát és ezzel az általános távlatok ki­dolgozásának kérdései kerültek a KGST-szo ek munkájának középpontjába. 1960 júliusában tartotta a KGST XIII. üléssza­kát Budapesten. Az általános távlati időszakra (1980-ig) vo­natkozó megkezdett munkával összefüggésben határozatot hoztak, hogy megszervezik a tagállamok terveinek összehan­golására irányuló munkát a KGST szerveiben. Ajánlásokat fogadtak el továbbá a termelés további szakosítására a fontos energiafelszerelések, kőolajfel. dolgozó berendezések és épí­tőanyagok termelése terén. A mélyreható szakosítással kap­csolatos, hosszú időre szóló távlati tervek kidolgozása nagy jelentőségű a résztvevő orszá­gok termelésének fejlesztése szempontjából. A távlati tervek összehangolása megakadályoz­za a párhuzamos fejlődést az ipar egyes ágaiban és a munka termelékenységének nagyfokú növelését teszi lehetővé. Új ipari létesítmények tervezésé­nél így kezdettől fogva felül­vizsgálható a telephely célsze­rűsége, aminek során figye­lembe veszik az üzem nyers­anyaggal történő ellátásának és a gyártott termékek elhe­lyezésének lehetőségeit. A KGST-országok között a jövő­ben a gazdasági együttműkö­dés jelentékeny elmélyítésére van szükség, s ennek során főképpen a kooperáció és a szakosítás helyes megszerve­zésének kérdései állanak az előtérben. A gazdasági építés ütemének meggyorsítása a szo­cialista országokban célszerű munkamegosztás megvalósítá­sát teszi ázükségessé. E té­nyekből kiindulva a Tanács szervei programot dolgoztak ki, amely a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás elveinek és mutatóinak kidolgozását irá­nyozta elő a KGST tagállamai­nak tudósai és közgazdászai részéről. A messzemenő munkameg­osztás nagy előnyöket nyújt az egyes országoknak, ugyanak­~irtr1r-trkirk-)rk k* * A * *r*~*-*r* 0 » kor azonban kötelezettségeket is ró rájuk. Az egyes országok szállítási kötelezettségeinek teljesítése mindinkább feltéte­lévé válik a szocialista orszá­gok népgazdasági tervei telje­sítésének. Az egyik ország mu­lasztásai súlyos termelési za­varokat okozhatnak a másik országban. A népgazdaság fejlesztésé­ben fontos szerepe van a tudo­mányos műszaki együttműkö­désnek. Az utóbbi években egész sor különböző dokumen­tációs anyagot, tervet és ta­pasztalatot adtak át gépek és berendezések, valamint új ipari létesítmények építéséhez. Az ilyen cserék jelentékeny anya­gi és időmegtakarítást ered­ményeznek. A kutatás, fejlesz­tés, tervezés és konstrukció terén is eredményes a nemzet­közi együttműködés. Elég, ha most csupán az új kőolajveze­ték nemzetközi előnyeire uta­lunk. A szocialista tábor országai közötti gazdasági együttműkö­dés egyik fontos formája a hi­telnyújtás. A hitelek biztosítják az iparfejlesztés gyorsított ütemét anélkül, hogy az ország gazdasági függetlenségét ve­szélyeztetnék. A Szovjetunió pl. számos új ipari üzemet épí­tett a szocialista országokban. A KGST-nek további munká­ja során még számos feladatot kell megoldania a szocialista országok gazdasági fejlesztése legelőnyösebb módjainak kiala­kítására, hogy 1965-ig a szo­cialista országok abszolút fö­lényt érjenek el az anyagi ter­melés terén a kapitalizmussal szemben és így a kapitalizmus­sal folyó versenyben megvaló­suljon a szocializmus győzel­mének egyik legfontosabb fel­tétele. SZILY IMRF

Next

/
Thumbnails
Contents