Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-03 / 40. szám

DIVAT­POSTA A KREML TORNYA „FIATAL LÄNYOK"­­nak küldjük ezeket a valóban nagyon fiata­los ruhákat. Az elsó nemcsak kockásból szén, sima anyagból is készülhet. A roj­­tozott sálmégoldás igen divatos, s érde­kes dísze a ruhának. A második ruha ere­deti modellje sötét­kékből készült, a gal­lérnál fehér-kék csí­kos szegélyezéssel. S. ZSUZSÁNAK is ezeket a ruhákat szükszoknyás ruha de előbb kellett volna küldjük, u. i. egy ti- nem való. írnia. így kérését nem zenöt éves lánynak „CSÖPP: Sajnáljuk, teljesíthettük. s 1 Milyen legyen a modern otthon ? keket is ki kell cseréim. A szekrények beszerzésénél azon­ban tartsuk szem előtt, hogy majd a serdülőkorban viselt ru­hákra is megfeleljenek, v. i. normális méretűek legyenek. Az akasztós szekrényt pl. úgy is megoldhatjuk, hogy alul polcos­nak rendezzük be, később, aho­gyan a gyermek ruhái hosszab­bodnak, a polcokat eltávolítjuk. LegjODb, ha szekrénycsoport­­megoldást alkalmazunk, fiókos, polcos részekkel, ahol a játé­koktól kezdve a ruházatig min­den helyet kap. rkolás számára jó megoldás az ablak előtt alkalmazott, fiókokkal ellátott fedőlap, ami íróasztalul szolgál. (Egy vagy két gyermek részére is készíthető. (Folytatjuk) Amint azt már említettük, (kétszobás lakásnál az egyik szoba gyerekszoba legyen. El kel! ismernünk, hogy a gyerekszoba nem luxus, fö­lösleges fényűzés, hanem a la­kásnak igen fontos része, s mind a gyermek, mind a szülő szem­pontjából igen kívánatos. A gyermeknek már kicsi korától kezdve szüksége van egy olyan helyiségre, ahol kényc-kedvc szerint játszhat, ahol nem kell vigyázni, hogy véletlenül fel ne rúgja a szőnyeg csücskét, vagy le ne húzza a csipketakarót. Ez nem jelenti azt, hogy a gyerek­szobában minden a feje . tetején álljon a rendetlenségtől, de mindenesetre nem baj, ha elgu­rul egy-egy kocka, vagy a szek­rény lábának szalad a játékautó. Később, amikor a gyermek iskolába jár, > azért ideális, ha külön szobája van, mert ott nyugodtan tanulhat s leckéjét kényelmesen, az arra a célra szolgáló helyen Írhatja meg. Mhdezen előnyök mellett még egészségi szempont­ból is lényeges, hogy a gyermek ne aludjék egy szobá­ban a szülőkkel, hanem egyedül, ill. testvéreivel. A gyerekszoba berendezésénél a praktikusság és egyszerűség játssza a főszerepet. A bútor készülhet puhafából, színesre festve, (zöld, krémszín piros páníOzással, stb.). Persze, fel­merül a. kérés, milyen nagysá­gúak legyenek a bútorok, kicsik, amilyenek az apró gyermekek­nek telelnek meg, s később használhatatlanok, vagy legyen minden mindjárt nagyobb mére­tű. Nos, az asztal és a székek feltétlenül kisgyermekeknek va­lók legyenek, s természetesen „kisbútor" a gyermekágy. E he­lyébe később rekamié vagy he­verő kerül, s az asztalt és szé-Számos olvasónk kérésére kö­zöljük ezt a modern, újszerű pulóvert. A pontos leírást levél­ben küldjük el az érdeklődők­nek. Tápértek tekintetében sok a vita a (rántott) leves körül. Hizlal-e a leves? Sokan u. i. a leves kihagyásával tartanak fogyókúrát. Hát. bizony, a lefo­­gyásboz ez kevés. A tény az, hogy a levest „gyomortágító"­­nak nevezhetjük, v. i. kiszélesíti a gyomrot a többi étel befoga­dására. Azok- viszont, akik hízni akarnak, s minél több leves el­fogyasztására törekszenek, szin­tén tévednek Mert a levessel csak megtömik a gyomrukat s aztán nem tudnak eleget enni a valóban tápláló fó ételekből. Ami pedig a hizlalást illeti, a rendes leves tápértéke igen ke­vés. Azért mondjuk, hogy „ren­des", mert egyesek a levest túl sűrűre készítik. Tápértéke azon­ban így sem éri fel pl. a főze­lékét. Az igaz, hogy pl. a zöld­­ségievesnel az egész zöldség, húslevesnél pedig a hús tápér­téke belefö a levesbe, de még így sincs annyi tápértéke, mint a fő ételeknek. Sokan kenyeret esznek a le­veshez. Igaz ugyan, hogy így jobban jóllakunk, de a főétke­zéseknél jóllakni az étellel kell. Kenyeret csakis a húshoz eszünk, de csak akkor, ha nincs hozzá körítés. És a fogyni aka­rók figyelmébe: a kenyér, külö­nösen az ételhez fogyasztott, nagyon hizlal. S végül néhány sző a házi­asszonyokhoz: a kóstolgatás hizlal. Igen, bármily hihetetlen is ez. Kóstolgatás alatt persze nem azt értjük, hogy az ételt ízesítés közben megkóstoljuk, hanem, hogy (főtt) krumpli, dió. alma, s más ehető étel tisz­tításánál többet teszünk a szá­junkba, mint a tálba, kikaparjuk a tejfölös edényt, stb. Nem szükséges továbbá a csőből ki­vett tésztát 2—3 darabba! meg­kóstolni vagy a majonézt keve­rés közben annyit kóstolni, hogy jóllakunk vele. A fő hangsúly tehát az ön­uralmon van. Nem elhízni, s ak­kor nem szükséges fogyókúrát tartani, sem esztétikai, sem egészségi szempontból. Moszkva megtekintésekor a Szovjetunió látogatói termé­szetesen felkeresik a Vörös te­ret, a Kremlt, V. I. Lenin és J. V. Sztálin mauzóleumát. A Kreml egyik bástyaépületét a Szpaszkij-torony képezi, amely a világ legjellegzetesebb mű­emlékeihez tartozik. A torony­óra ütését naponta kétszer su­gározza a rádió a világűrbe. A Szovjetunióban ezzel az óra­ütéssel kezdődik és végződik a munkanap. Sokan ismerik a Szpaszkij­­tornyot, de kevesen tudják, hogy ez az épület nem épült fel előre megrajzolt tervek alapján, hanem részletekben az évszázadok folyamán. Többször átépítették, de a inai látogató­ra mégis azt a benyomást te­szi, mintha egy időben épült volna fel, egy tervező elgondo­lása szerint. Még abban az időben kezdték építeni, amikor a Kremlt ha­talmas tölgyfák környékezték ' és köröskörül sűrű borókaer­­dök húzódtak. A Kreml udva­rára csak kapukon keresztül lehetett bejutni. Az egyik ka­puja körülbelül ugyanazon a helyen állt, mint ma a Szpasz­­kij -torony. Amint a régi okiratokból ér­tesülünk, 6874-ben (időszámí­tásunk szerint 1366-ban) Dmit­­rij nagyherceg elhatározta, hogy köböl építi fel Moszkvát, és amit a fejébe vett, azt vég­re is hajtotta. Még azon a té­len hatalmas kóbálványokat hordtak össze. Abban az idő­ben épültek a Kreml kőtornyai a Szviblovszkij-, Setlemisevsz­­kij-, Szobakovszkij- és Frolov­­szkij-tornyok. Ezeket Fjodor Szviblö, Ivan Szobaka, Fjodor Betlemis és fivére Frol ismert orosz építészek alkották és el­nevezésüket is utánuk kapták. A Frolovszkíj toronykapu min­tája szerint épült fel a Szpasz­­kij-torony is A Kreml főbe­járata lett és csakis ünnepi alkalmakkor használták. A tor­nyot először 1462-ben építették át, két év múlva kör-relieffel díszítették, amelyen Jurij Po­­bedonoszec portréjával Moszk­va címere volt látható. További két év múlva nelsö reliefeket is készítettek, amelyeken Dmit­­rij Donszkij nagyherceg volt a kimagasló alak. Egy negyed évszázaddal ké­sőbb, az 1485—1499-es években újból megerősítették a Kreml bástyáit, III. Iván cár uralko­dása alatt. Ezt a korszakot a „moszkvai Kreml nagy építési időszakának" nevezik. Ezekben az években épültek fel a templomok és paloták s a Blagovescsenszkij templom is. Az akkori ^ moszkvai hercegek, nem ismerve a takarékosko­dást, valóban méltóságteljes rezidenciát építettek fel ma­guknak. Az újonnan épült to­rony még nem érte el azt a ma­gasságot, mint ma. Alig emel­kedett ki a Kreml falai közül, négyszögletes volt és faépít­ménnyel tetőzték ue. Az évek múltak. Oroszország a XVII. században hatalmas és független ország lett, határai kiszélesedtek és így Moszkvát már közvetlenül váratlan táma­dás veszélye nem fenyegette. A Krem! elvesztette eredeti stra­tégiai jellegét. Akkoriban már gondolhattak arra, hogy a fá­ból épített régi Kremlt átépí­tik és szebbé teszik. Az 1624—25-ös években épí­tették át a Fralovszkij-kaput, az eredeti magasságú tégla­mennyezet helyett nyolcágú tetőt emeltek. A hagyományo­san orosz stílusban épült to^ rony összhangban állt a kör­nyékbeli épületekkel, különösen a Vaszüij Blazsenij templom­mal (amely Rettenetes Iván cár idejében épült), valamint a Kremi környéki . palotákkal, templomokkal és Nagy Iván hí­res harangtornyával. A cár pa­rancsára 1658. április 16-án a kapun ábrázolt ikon szerint Szpaszkij-toronynak nevezték el. A tornyot a rekonstrukciós munkálatok folyamán 70 mé­terrel emelték, fehér kőből épí­tették ki a lépcsőzetet is. A szetre nézve jellegzetes a vörös és fehér szín kombinációja, rendszerint vörös téglát alkal­maztak és fehér köböl készül­tek a faragások. A Szpaszkij­­tornyon is ezt a színösszetételt figyelhetjük meg. A torony a Kremi legmagasabb pontjain épült fel s ezért hat olyan mo­numentálisán. Az építészek szem előtt tartották, hogy a toronynak minden oldalról sza­bályos sziluettje legyen. És ezt a hatást igen egyszerű esz­közökkel érték el. A torony alaprajza négyszögletes, a ki­ugró részei pedig a függőleges tengelytől egyforma távolságra esnek. A torony szerkezete rendkívül érdekes. A nyolcadik emeletig négyszögletes, a ki­lencedik emeleten pedig már nyolcszögletes. Ez az építkezési stílus jellemzi a régi orosz épí­tészetet. A torony felső része azért hat olyan kecsesen, mert az utolsó, a tizedik emelet gó­tikus, nyilt árkádszerü lelátó­val végződik. Sok történelmi eseményt lá­tott ez a híres torony, amíg a jobbágyságtól felszabadult' nép felvonulását nézhette a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom napjaiban. Közelében halt meg a cár ellen fellázadt Sztyenka Razin is. Itt játszó­dott le a nemzeti Domobrana felkelés is, amely 1612-ben ki­üldözte a befurakodott lengyel urakat. Kegyetlen Péter cár a torony falai közelében végez­tette ki a felkelőket. A Szpasz­kij-torony alatt vonult el Na­póleon is és a szél pont ezen a helyen vitte el híres háromszö­gű kalapját. Kísérete ezt rossz jelnek vélte. Valóban, Napóle­onnak azután sürgősen szednie kellett a sátorfáját. A Nagy Októberi Forrada­lomig a Szpaszkij-torony csú­csát és a Kreml többi tornyát réz-sasok és zászlók díszítet­ték. 1935-ben öt tornyon kicse­rélték a fémcsillagokat. Két év múlva a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 20. évforduló­ján rubincsillagokra cserélték ki a fémcsillagokat és belülről világítják meg őket, A csilla­gok nagysága és alakja külön­böző. A legnagyobb a Szpasz­kij és a Nyikolajszkij-torony csillaga. A csillagokat speciális csapágyakra szerelték fel, úgy­hogy a szél következtében eny­hén mozognak. A mozgás köz­ben nem okoz akadályt a csil­lag mérete és súlya. A csillagok belsejében állandóan égők vi­lágítanak, úgyhogy éjjel-nappal világítanak. 1918 márciusában a Szpaszkij-tornýon először lengett a Szovjet Köztársaság, a világ első munkás-paraszt ál­lamának lobogója. sarkokon kis gúlák emelkedtek, szintén fehér kőanyagból. A fehér kőből csipkefinom kidol­gozású párkányzat adja meg a torony jellegzetesen kecses- ki­fejező alakját. ,A torony leg­felső részét B. Oburcov orosz áiester építette. Oroszország középső részén igen gyakoriak a ködös napok. Lehet, hogy az orosz népi épí­tészet ezért alkalmazza az épü­leteknél a tarka színeket. A XVII. századbeli orosz építé-OMÄNY c'j a technika VILÁGÁBÓL AHOL ISMERETLEN A SZÍVBAJ Izraeli orvosok egy csoportja kutatásokat végzett a Negev sivatagban élő törzsek között. Megállapították, hogy a nomád törzseknél a szív megbetegedé­sei jóformán ismeretlenek. Vé­leményük szerint ez a beduinok tökéletes egyensúlyával és sa­játos étrendjével magyarázha­tó. KÖNNYŰ FEGYVER Plasztikból készítenek va­dászfegyvert Franciaországban. A kilenc milliméteres kaliberű karabély olyan könnyű, hogy egy kézzel is lőhetnek vele. ÖNMŰKÖDŐ ERŐMŰ A Kola-félszigeten a Barents­tenger egyik kies öblében épül a Szovjetunió első olyan erő­müve, amely az apály és a da­gály jelenségét, a Hold vonzása következtében megmozduló víztömeg roppgnt erejét hasz­nálja fel olcsó áram előállítá­sára. Az önműködő erőművet gyárban szerelik össze, tengeri úton szállítják az öbölbe, s itt külön e célra előkészített alap­zatra szerelik. TRANZISZTOROS ZSEBTELEFON Szovjet mérnökök tranzisz­toros zsebtelefont szerkesztet­tek a bányák vágataiban egy­mástól nagyobb távolságban dolgozó munkások számára. Galloway angol műépítész Ogurcev orosz építésszel együtt végezte a torony utolsó átépí­tését, akkor helyezték el rajta a toronyórát is. De az akkori óra egészen más volt,. mint a mai. A régi óralap mozgó volt, míg az óramutatók mozdulatla­nok. Számok helyett csillagok, a Hold és a Nap, valamint szláv betűk jelölték az időt (Orosz­országban az óralapokon betű­ket és nem számokat használ­tak). Az órán, amelyet egy Vi­­racsevov nevű jobbágy-család három nemzedéke, apa, fiú és unoka szerkesztettek, arab számjelölést is látunk. A torony tizenhárom harangját Kiril Szamojlov öntötte. A XVII. szá­zadban az ilyen órák már el­avultnak mutatkoztak. I. Péter uralk^dása alatt új órát szer­kesztettek, mégpedig zenés órát, mozdulatlan óralappal. Idővel ez az óraszerkezet is elavult, a mai órát 1851-ben szerelték fel. 1917. november 2-án a Kreml ellen küzdő Vö­rös Hadsereg átlőtte az órala­pot és megsértette az óra szer­kezetét. Az ólát Lenin megbí­zásából hozták rendbe. Oj ze­nés szerkezetet kapott és az Internacionále dallamát jáfsza. Az óra azóta méri az új szov­jet időt. Még néhány közelebbi adatot közlünk: az óralap átmérője 6,12 m, az óramutató hossza 2,97 m és a percmutató 3,28 méter. A számok nagysága 72 cm. Az óraszerkezet harangjá­tékkal van összekötve. A Kreml és a Szpaszkij-torony Moszkva jelképe lett. A Föld lakossága • Az ENSZ szervezetének J Jelentése szerint a Föld la- >£ jkosságának szaporulata £ •1960-ban nagyrészt Kínára, $ {Indiára és 17 egyéb ország- ■£ |ra esett. 1960-ban több mint í •egy millióval szaporodtak a sj »következő országok: Kína £ *16 millió, India 7 millió; t •Szovjetunió 3,5 millióval, ;£ •USA 3 millióval, Indonézia £ •1.6 millióval, Brazília 1,5 • {millióval, Pakisztán 1,2 mii-:Š Jlióval, Mexico 1 millióval. £ * £ Görögország. A március- £ jbam tartott népszámlálás ; {szerint Görögország lakos- ; Ságénak a száma 8 357 526. • £ * Ausztria. A március 15-én • {tartott népszámlálás sze- £ rint Ausztria lakosságának a I száma 7 060 133. Tehát .1951- | hez képest a lakosság 1,81 százalékkal gyarapodott. £-A, • Jugoszlávia. Az április el- £ sején tartott népszámlálás { szerint Jugoszlávia lakos- • ságának a száma 18,5 millió, £ vagyis az 1955-as népszám- £ álás óta mintegy 1,5 millió í a szaporulat. Az ország fő- £ városának, Belgrádnak 587 £ ezer 889 a lakosa, az ország ! második legnagyobb városé- £ nak Zágrábnak 422 319. ☆ • • USA. 1961 március elsején j Egyesült Államok lakossá- £ gának a száma 182 714 000 ; volt. ☆ Svédország. Európában a £ legalacsonyabb emberszapo- £ ruiatot Svédország érte el. { Ezer lakosra 14,1 születés £ esik. •ír Az Egyesült Államok leg- £ nagyobb városa továbbra is £ New York. Külvárosaival £ együtt a lakosság száma 9 550 943. A második helyen £ mindeddig Chicagó-t emle- £ gették, de az 1960-as adatok I szerint Los Angeles mögé a * harmadik helyre került. Los £ Angeles lakosságának a szá- £ ma 6 742 696. Chicago 6 mii- { lió 220 913. A további legna­gyobb városok: Philadelphia £ 4 342 897, Detroit 3 762 360, £ San Francisco 2 783 559, { Boston 2 589 301, Pitsburg £ 2 405 435, St. Louis 2 060 103, ,£ Washington 2 001890. •MMWWIWHmMmMMtlimMli OJ IFJÚSÁG - a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerke« ztó­­é* r.?»,T'nl*?,rác 6\. 8rati^a - Telefon 445-41. - Postaflól 30. - Főszerkesztő Szóke József - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nár povstania 41. — Előfizetés egy évre 51,20 - lerjeszti a Posta Hírfa pszolgrfata. Kérfrutokat nem fezünk meg és nem adunk vissza. K-05*113«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents