Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-03 / 40. szám

Rövid időszak van már csak hátra a CSISZ évzáró gyűlései­nek befejezéséig. A legtöbb helyen már az új munkaterv szerint valósítják meg azokat a célkitűzéseket, amelyeket az évzáró gyűlésen fogadtak el a következő év munkaprogramjá­nak. Nemsokára a CSISZ-járási konferenciákon « számolhatnak be a küldöttek arról, hogy mit végeztek és mi az elgondolásuk járási viszonylatban a szerve­zeti élettel kapcsolatban. Az idei évzáró taggyűlések és a járási konferenciák a CSISZ szlovákiai kongresszusának elő­készületei jegyében folytak vagy folynak le. A kongresszust december közepén tartják és a sikeres járási konferenciák, év­záró taggyűlések nagyban be­folyásolják a kongresszus szín­vonalát. A fiatalok jól felkészültek a CSISZ járási konferenciáira. A küldötteket már az évzáró tag­gyűléseken megválasztották, akik helyt is állanak majd megbízatásukhoz híven. De nemcsak ebből áll a CSISZ tag­sága részéről a járási konfe­renciákra tett felkészülés. Tud­juk, hogy az idén a legtöbb alapszervezetben olyan vezető­ket választottak, akik odahaza dolgoznak az EFSZ-ben. Ez annál is inkább érdekes és jó elgondolás, mert a szövetke­zetben dolgozó fiatalok tisztá­ban vannak a helyi problémák­kal, nincs előttük titok a falu életével kapcsolatban sem. A szövetkezetben és a faluban felmerülő minden probléma és minden elért siker közvetlenül őket is érinti. Tehát azon lesz­nek, hogy a CSISZ alapszerve­zetén keresztül mozgósítsák a Vállalások az évzáró gyűlésen A tőketerebesi járásban a a CSISZ-be, a legjobb CSISZ- igyekezete odairányul, hogy gondosan előkészítsék az évzá­ró taggyűléseket. A szervezetek 60 százaléka már megtartotta az évzáró taggyűléseket és a következő időszakra konkrét feladatokat vállaltak. Battyánban a CSISZ-tagok az évzáró taggyűlésen tervbe vet­ték, hogy a téli hónapok folya­mán 5 fiatalt nyernek meg a mezőgazdaság számára. A növénytermelésben ifjúsági kollektívát szerveznek. A fiatal traktorosokból is kollektíva alakúi. Ezek vállalják, hogy a következő évben 150 hektár te­rületen négyzetes-fészkes mó­don vetik el a kukoricát. A CSISZ-tagok az őszi idényben 15 hektár rétet és legelőt gon­doznak és mindegyik 5 köbmé­ter komposztot készít. Segíte­nek a talajjavítási munkában, és a helyi meliorációs építke­zésen 220 brigádórát dolgoznak le. Ezenkívül 5 hektárról be­gyűjtik a cukorrépát és 10 hek­tárról a kukoricát. Az EFSZ segítségével október végéig megalakítják a szövet­kezeti ifjúság klubját és a téli hónapok folyamán 15 CSISZ-tag látogatja majd a szövetkezeti munkaiskolát. A Tanulunk a pártról kört 24-en látogatják, a pártoktatási év keretén belül 10 párttag-jelölt és funkcioná­rius, valamint a CSISZ alap­szervezetek funkcionáriusai ta­nulnak. Program szerint elő­adásokat, beszélgetéseket ren­deznek, két színdarabot tanul­nak be, az állami gazdaság keretén belül pedig tíztagú tánckört alakítanak. A CSISZ szlovákiai kongresz­­szusáig hét fiatalt toboroznak a CSISZ-be, a legjobb CSISZ- tagokat párttag-jelöltségre terjesztik elő. Celovicén is igen értékes vál­lalásokat tettek a CSISZ-tagok, ifjúsági kollektívát szerveznek, a fiatal traktorosok a tervbe vett 40 hektár területen négy­zetes-fészkes módon vetik el a kukoricát, az őszi időszakban kétszáz gyümölcsfát ültetnek, tíz hektár területen gondozzák a réteket és legelőket, három és fél hektárról begyűjtik a cu­korrépát és minden CSISZ-tag 5 köbméter komposzť't készít. A tőketerebesi járással kap­csolatban megjegyezhetjük, hogy a CSISZ járási vezetősége nagyon helyesen oldja meg a reá háruló feladatokat és a fia­tal kommunisták széles kollek­tíváját, valamint a CSISZ járási vezetőségeinek funkcionáriusait beszervezi a munkába. A CSKP járási bizottsága és a falusi és üzemi pártszervezetek nagy se­gítséget nyújtanak a CSISZ- szervezeteknek. EMIL NEMEC ň CSISZ szlovákiai jegében fiatalokat, bármilyen hiba eltá­volítására. így jobb lesz majd a szervezeti élet, jobb lesz a kapcsolat az alapszervezet és a szövetkezet között, elmélyül a kulturális tevékenység is. Az odahaza dolgozó fiatalnak több ideje jut az alapszervezet ve­zetésére, hiszen nem kell utaz­nia a munkahelyére, ami által időt takarít meg. Ilyen megja­vult körülmények között az alapszervezetek küldöttei a já­rási konferenciákon az eddigi­eknél sokkal jobb javaslatokat tehetnek majd. Bizonyára nem lesz már annyi panasz a szer­vezeti élettel ‘kapcsolatban a konferenciák vitafelszólalásai­ban, mint eddig volt, hanem in­kább az építőmunka jellegére világíthatnak rá. Fontos irány­vonalakat fogadhatnak el a CSISZ szlovákiai kongresszusá­nak jegyében. A küldöttek a járási konfe­renciákon ne csak a saját alap­szervezetük problémáival fog­lalkozzanak. Ezeket a problé­mákat elsősorban odahaza kell megbeszélni. Egy konferenciai felszólalás ne azt a hatást keltse a jelenlevőkben, mintha elnöki beszámoló hangzana el valamelyik alapszervezet mű­ködéséről. Az eredményeket természetesen meg kell említe­ni, beszélni kell a komolyabb bajokról is, de elsősorban min­den felszólalásból azt kell ki­érezni, hogy az alapszervezet valóban része, fontos építőköve a CSISZ járási szervezetének. Tehát olyan javaslatokat, ame­lyek járási méretben érintik a fiatalokat, kell elsősorban meg­vitatni. Az ilyen javaslatok le­hetnek kulturális, vagy egyéb jellegűek. A CSISZ járási veze­tősége például egész biztos mindenhol munkatervet tűz ki a jövő évet illetőleg. Ezekhez a célkitűzésekhez hozzá kell szólni a küldötteknek. Sok he­lyen járási méretű ifjúsági építkezések, akciók, megmoz­dulások zajlanak le anélkül, hogy az alapszervezetek elgon­dolásai valóban hozzájuk fű­ződnének. Mennél több fiatal szól hozzá a CSISZ járási veze­tőség elgondolásához, ami já­rási méretben mozdítja elő a fiatalok ténykedését, annál eredményesebben fejeződik be a konferencia. Helyes, ha kötelezettségvál­lalásokat teszünk a CSISZ szlo­vákiai kongresszusának tiszte­letére. E téren nincs is hiba, mert az alapszerveztek erről nem feledkeznek meg, egyre több értékes vállalás lat napvi­lágot. Járási méretben a járási konferencia küldötteinek lesz módjukban ellenőrizni a válla­lások teljesítését, mert ezáltal is elmélyítjük a fiatalok tiszte­letét a CSISZ szlovákiai kong­resszusa iránt. A munka haté­konyságát növeljük tehát a Prágába beszökött az ősz Aranyban juráik a város, al­­konyodik. Nemsokára csende­sebb az utcák forgalma. A pa­tinás házak, gyönyörű szobrok lassan félhomályba vesznek. De neonfények cikáznak utcák so­rán keresztül és fényreklámok szántanak az estbe. Viliódzik minden és a hűvös északi szél­nek foga van. Fölkerültek a ballonkabátok azokra is, akik délután még hetvenkedve néz­ték a kék eget, holnap is jó idő lesz, nyugodtan mehetünk ki­rándulni, horgászni, kihajtott inggallérral, könnyű öltözetben, Aztán a ballonkabátok reggel is előkerültek, levelek sóhaj­toztak le a fákról. A Moldváról végképp eltűn­tek a vidám nyári fürdözök, víkendcsónakok A vadkacsák zavartalanul űzhetik ősi mes­terségüket, a halászást. Vígan lubickolnak, rájuk most kö­szöntött a boldogság. A nyu­godt vízen azonban verseny­társaik akadnak. Egymástól arányos távolságokban a leg­­szenvedélyesebb horgászok eveztek a víz közepére, gub­basztva ülnek a most már moz­dulatlan csónakban, zsákmány­ra lesve. Vajon jognak-e vala­mit? Nehéz lenne kivárni egy­­egy mozdulatukat, mintha a folyó díszítésére szolgáló szob­rok lennének csak. Ünnepi csendesség a Petrin felett, a sárgapirosba boruló fák között halvány köd szürkül. A kései virágok még ugyan vi­rítanak, de sokan éppen szir­mukat kezdik hullatni, nem szeretik ezt az őszi tündeséget. Hová lettek a rózsák, meg az­tán a sok szerelmespár, sétá­lók, akik nyáron a nap minden szakában megtalálhatók? Bi­zony inkább a színházak iránt érdeklődnek, sokan pedig már beljebb húzódnak lakásaikba, olvasnak és televízió előtt szó­rakoznak. A Petrin rózsafái pedig friss erőt gyűjtve már most a tavaszra készülnek. A kert vendéglők kevés láto­gatót fogadnak már. Még nap­közben azért betérnek néhá­nyon, de este már üressé vál­nak. A sör habja már elalszik a hordóben, egyre kevesebb kerül ki a pohárba. Lassan itt lesz az ideje a kertvendéglök zárásá­nak, hiába, minden elmúlik egyszer. Az Óváros-téren kiránduló csoportok állanak, az Orloj óra­CSISZ szlovákiai kongresszusá­nak jegyében. E téren az alap­szervezetek még sok-sok tarta­lékkal rendelkeznek és a járá­si konferenciákon rá kell mu­tatni e tartalékok felhasználá­sának módjaira. Az idei sikeres évzáró gyűlé­sen a járási konferenciák sike­rét is biztosítják. A fiatalok komoly részvétele a mezőgaz­dasági termelésben elősegíti falvaink további fejlődését, eh­hez járulnak még majd a poli­tikai nevelésben és a kulturális téren elért sikerek. —bi— ; Bíonzervipari tanulók ; Bzenec morvavidéki városká­iban konzervipari tanonciskolát ; nyitottak. Az első évfolyamba •46 leányt vettek fel. Többnyire • Nyitra, Kassa, Léva, Komárom ! vidékéről. Az iskola vezetősége Sa magyar tanulók számára ma­­•gyar könyveket rendelt és az 5bj Ifjúságot is járatja. Még {csak néhány hete vannak együtt •a cseh, szlovák és magyar ta­­fnulók, de máris igaz, meleg I baráti összeforrott kollektíva Salakúit. Az iskola végzett nö­­; vendékei tanulmányaikat a he- Slyi konzervipari technikumon S folytathatják. • A konzervipar majd kiváló ! szakemberekkel gazdagodik. M. ŠEFČIK, Rohatec Hadsereg napja A lombok sárgulnak, peregnek le a fákról, de ezeknek a fiata­loknak most semmi sem számít, mert éppen valami miatt egymást ugratják a Moldva-parti sétányon. Október 6-ka nemcsak a had­sereg, hanem egész népünk ünnepe. Ezen a napon emléke­zünk vissza a Duklai szoros fel­szabadításáért folytatott dicső harcokra. A hadsereg napjára már régebben folynak az előké­születek. Annak az alakulatnak a tag­jai, ahol Ändert ezredes a poli­tikai oktatás vezetője, a nagy ünnep alkalmából a járási üze­mekben beszélgetéseket ren­deznek. A katonák az iskolák­ban, az EFSZ-ekben is beszél­getéseket folytatnak majd a gyermekekkel és a földműve­sekkel. Az alakulat tagjai in­formációs központokat létesí­tettek, ahol összejönnek az utcai pártszervezetek tagjaival. A hedsereg képviseletében a Fasisztaellenes Harcosok Szö­vetségének tagjaival, valamint a Nemzeti Front szervezeteinek képviselőivel együtt koszorút helyeznek a hősi halottak em­lékművére. A kis pionírok szá­mára harci technikai gyakorla­tokat mutatnak be, a nagykö­zönség számára pedig sport­délutánt rendeznek. Csermák főhadnagy százada is nagyban készül a hadsereg napjára, már otthonossá váltak a szocialista munkaversenyek és a hazafias mozgalomban is figyelemre móltó sikereket ér­tek el. Az éleslövészetben ti­zenhárom katona teljesítette kitűnően a feladatát, a rádiósok 50 százalékkal lerövidítették a fádióleadóállomás felépítésé­re előirányzott időt. A mai katonai kiképzésnél a fő hangsúlyt a katonák poli­tikai fejlettségének emelésére helyezik. Helyes, hogyha a ki­képzésnél elhagyjuk a szokásos drillt — fegyelmezésnek gépie­sen szigorú formáját és elér­jük, hogy a külső fegyelmezett­ség összhangban van a meg­győződéssel összefüggő ki­egyensúlyozott fellépéssel. Az öntudatos, fegyelmezett katona a jövőben nem várhat csakis a parancsnok szavára, hanem mindig céltudatosan, kezdeményezően és aktívan tel­jesíti a harci feladatokat. Ilyen öntudatos alapos képzettségű katonákra van szükségünk. ütését lesik. A több évszázados technikai szerkezet őrzi az em­beri elme frisseségét. Forog a Föld, változik az idő is, de az alkotás megmarad, annak he­lye van minden időszakban, ha­tása a végtelenségig. Éppen norvég lányok kacagása csen­dül jel, valamin jóízűen nevet­nek, amig néhány percig vár­nak a: óraütésre. Aztán elcsen­desedik minden, csak a harang csengő-bongó szava hallatszik. Az utcaseprő is felnéz a to­ronyban elvonuló figurákra, az­tán tovább gyűjti a lehullott faleveleket. Az első hullott le­velek ezek. Tavaszban kivirult őszi hervadozó levelek. Prágá­ba beszökött az ősz. BAGOTA ISTVÁN A Moldva csendes nyugalommal húzódik át a hidak alatt, ked­veskedve tűri meg hátán a hor gászók csónakjait. Talán a nyárról susog valamit a halászó vadkacsáknak. nyolcadik század barokkstílu­sában épült nemesi székhelyek közül erről tanúskodnak a Dessewffy- és a Forgádh-pato­­ta, a Vármegyeháza, a Lőcsei­­ház, az Andrássy-palota. A városfalat helyenként félkör alakú bástyák, illetve őrtornyok szakították meg, amelyek közül megvan még a Malom- és a Hóhér-bástya maradványa. A mellékutcák neve viszont el­árulja, hegy lakóik a „kékvé­­rűekhez“ nem illő mestersége­ket folytattak: Fazekas utca, Fegyverkészítő utca, Kovács utca stb. A „Hustyák“ nevű külvárosban ugyancsak hiába keresnénk a gazdag német pat­rícius-házak nyomait. Itt laktak a város szegényei, a tulajdon­képpeni dolgozók, akik a legna­gyobb háborús veszély idején sem hagyták cserben szülővá­rosukat. A város ismertetése nem volna teljes, ha nem emlékez­nénk meg az új Kassáról. Mie­lőtt a vonat befutna a pályaud­varra, már szembetűnik a sok épülő házóriás. A füst- és köd­párában úszó láthatár sejteti, hogy itt valami nagyszabású dolog épül: egy teljesen új város. Itt dolgoznak, keresnek, élnek az emberek. A Lenin utcát elhagyva máris szembetaláljuk magunkat Kas­sa egyik legkorszerűbb utcájá­val. Többemeletes, széles abla­­kú, napos-szellős lakásokból álló bérpaloták szegélyezik, a földszinti helyiségekben pedig tisztaságtól ragyogó boltok köl­csönöznek nagyvárosi jelleget az új városnegyednek. Az egyes háztömbök között játszóterek létesültek, üde gyermekkacaj­tól visszhangzó „rezervációk“. A még nemrégen zúgó-búgó bulldózerek, daruk és kotrógé­pek már^ elnémultak ebben a városrészben, egyre szélesebb körzetben folytatják működé­süket Kassa új peremvárosai­ban A házak tömkelegén kívül Kassán és környékén ugyan­csak teljesíteni kell az iparosí­tás tervét, amely Kassát az ország egyik legnagyobb ipar­városává fejleszti. Az iparoso­dás izmosodásával párhuzamo­san ugrásszerűen emelkedik a lakosság száma olyan arány­ban, hogy méltán elmondhat­juk, miszerint Kassa a jövő városa. A gondozott, árnyas parkok és sétányok, a sportpályák, az amfiteátrum jogosan kiérdem­lik az idegenek elismerését. A látogatókat meglepik a szé­les, bulvárszerű utak, amelye­ken szinte szemlátomást sűrűs­­bödik naponta a forgalom. Aki csak régebbrői ismeri Kassát és ma felmegy az Orbán­­toronyra, egyszerűen nem akar hinni szemének. Az alkony be­álltával, amikor sziporkázó fényárban úszik az egyre na­gyobb területet elárasztó ház­tenger, bajosan ismerne rá az egykori városra. Ha Kassának nem is kell szégyenkeznie múltja miatt, mégis büszkén tekint ie az üzemek, kohók és gyárak kéményerdejére, amely­nek tövében dolgozóink tízezrei szármára gyarapodik a munka­alkalom; a velejáró jólét és a megelégedettség. va. i. emlékeznek meg első Ízben Kassáról. Az évszázadok folya­mán a város jelentősége egyre emelkedett, amihez előnyös földrajzi helyzete is hozzájá­rult. A törökdúlás idején Kassa volt az egész vidék fellegvára. A ,XVII-ik és XVIIl-ik század­ban a Habsburgok elleni felke­­ések fészke volt, a 1848— L849-es szabadságharc idején pedig ugyancsak a szabadság­iarcosok egyik mentsvára. Kulturális szempontból is ívszázados múltra pillanthat /issza Kassa. 1657-ben egyete­met kapott ugyanolyan jogok­ol és kiváltságokkal, mint a (ölni, prágai és gráci egyete­­nek, — amely később jogaka­­iémiává alakult. Ma azonban Íjra technikai főiskolája van, jrvosi- és állatorvosi fakultása. Mi sem természetesebb, mint­­nogy ilyen gazdag és dicső tör­ténelmi múltra visszapillantó városban rengeteg a műemlék. A Lenin utcán (Főutcán) sora­koznak Kassa legszebb palotái és legnevezetesebb középületei. Ez a város lüktető középpontja, közlekedési fő útvonala, forgal­mas üzleti negyede. Itt találjuk Szlovákia egyik építészeti re­mekművét, a gót stílusban épült dómot. Földalatti sírkam­ráiban porladnak II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Bercsé­nyi Miklós hamvai, a Habsbur­gok kérlelhetetlen ellenségei, akiknek emlékét nemcsak a magyar, hanem a szlovák nem­zet fiai is őrzik. A Főutcán valamikor csak előkelő polgárok és vagyonos kereskedők lakhattak. A tizen-Kassa egyik részének látképe a Dómmal. Megújhodolt varos Minden városnak megvan a maga jellegzetessége, vará­zsa, amellyel vonzóerőt gyako­rol látogatóira. Kassa pedig azon városok egyike, amely az előbbieken még túltesz, mert az idegen már néhány órai ott­­tartózkcdás után megkedveli különös légkörét, fekvését és környékét. Aki egyszer ottjárt, máskor is visszavágyik. És ha erre nincs alkalma, legalább gondolatban felidézi képét. — De mi az, amely oly meghitté teszi ezt a kelefszlovákiai vá­rost? Több komponens összes­sége: történelmi műemlékei és építészet^ remekművei éppúgy, mint a gondozott parkok és sétányok, komoly kulturális rendezvényei nem kevésbé, mint a sok szórakozási lehető­ség. írott feljegyzéseink 1249-ben

Next

/
Thumbnails
Contents