Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-09-12 / 37. szám

SÜRGET AZ IDŐ Oj szakmunkások nevelkednek TANONCNEVELÉS — A MUNKA UTÁNI SZABAD IDŐBEN A tizenhetedik évében lévő Ivan Kubec édesapja az egyik prágai kutatóintézet- mérnöke, édesanyja tanítónő. A szülők a fejlett szocialista társadalom építéséből értelmiségi pályán veszik ki a részüket. Két évvel ezelőtt mégsem haboztak: a nyolcosztályos iskolát jó ered­ménnyel végzett egyetlen gyer­meküket elszegődtették a Prúmstav építőipari nemzeti vállalathoz tanoncnak. A fiú a villanyszerelői szakmát vá­lasztotta. Most, második ta­­noncéve végén a vállalat inter­­nátusi CSISZ-csoportjának az elnöke. Nagy megtiszteltetés ez. Hát még az, hogy a fiú a most kezdődő iskolaévtől a vállalat ajánlására és ösztöndí­jával az elektrotechnikai ipari középiskolába kerül. Ott azután majd leérettségizik, és vagy visszamegy a Prűmstavhoz, vagy tovább tanul a főiskolán. Ez most a jövő útja: a tanulás, a képzettség. Középiskolai és főiskolai fokon. Ki mondhatja hát, hogy Ivan Kubecet nem nagyon szeretik, amiért inas­nak, tanoncnak adták. Nem já­runk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy a rokonszen­ves Ivan gyereket a szülei ép­pen nagyon is szeretik és he­lyes irányban nevelik. Korán reggel az internátus­­ból az egyes építkezésekre, munkába vagy iskolába ménnek a fiúk és a hatalmas szürke épület, a Prúmstav Novovyso­čanská utcai tanoncközpontja csak fél kettő — két óra után népesedik be. Akkor jönnek vissza ebédre a fiatal ácsok, bádogosok, tetőfedők, villany­szerelők és vízvezetékszerelők. Csakhogy ezek az eleven le­génykék, akiknek túlnyomó többsége nem is prágai, hanem a Középcsehországi kerület városaiból és falvaiból vaió, nemcsak étkeznek itt, hanem az internátusbán laknak és itt töltik munka utáni szabad ide­jüket. Jó értelemben vett CSISZ- és klubéletet élnek, mert az egész második emelet a tanonc-klub elnevezést viseli és a kisetíb-nagyobb helyisé­gekben nemcsak zenélnek, éne­kelnek, szavalnak, olvasnak, szorgalmasan tanulnak (az is­kolai előmenetel igen fontos és értesítik róla a szülőket), a te­levíziót nézik, játszanak, ér­dekkörökben (fényképész, bé­lyeggyűjtő) foglalatoskodnak, hanem az asztalitenisz fehér labdáit is kedvükre ütögetik. Mindazt egyéniségükhöz, tehet­ségükhöz képest kisebb-na­­gyobb eredménnyel, illetve ki­tartással. A nagyobb rendez­vényeket, CSISZ-gyűléseket, rendszeres mozielőadásokat, az össztáncokat a földszinti dísz­teremben tartják, labdázni, sportolni, versenyezni a kertes udvaron vagy a közeli pályákon lehet. A klubélet az ebéd utáni órákban kezdődik. A fiúk szó­rakoznak vagy még inkább szó­rakozva tanulnak. Vagy a klub­ban, vagy valamelyik színház­ban, kiállításon, múzeumban. A Fučík-verseny valamelyik szép könyve mellett vagy akár a sportpályán, néha a baráti államok kultúrközpontjában. Nagyszabású klubjuk egyik he­lyiségét — tegyük mindjárt hozzá: választékos ízléssel — maguk rendezték be. Itt pró­bálkoznak behatolni a művé­szetek: a zene, az irodalom, a poézis gyönyöreibe. Útmuta­tóik: az internátus nevelői, a CSISZ funkcionáriusai, gyakran a Nemzeti Színház legnépsze­rűbb szólistái, színészek, elő­adók, írók. Az izgő-mozgó ka­maszok között valóban csak a türelem térem rózsát. MERT HÁLÁS, de fárasztó dolog egy lebilincselő irodalmi műsor összeállítása. Sok elöze-Megkezdődött az iskolaév — újból hangosak az iskolák po­litechnikai műhelyei is. A kö­zépiskolák tanulói az üzemek­ben végeznek gyakorlati mun­kát, ahol megismerkednek az alapvető termelési folyamatok­kal, a legújabb technikával és technológiával. tes olvasásba kerül, amíg együtt van az érdeklődést fel­keltő prózai szöveg, vers, hu­moros jelenet. A zenei betét kiválasztása se könnyű. Nem száműzik a dzsessz-zenét, a tö­megszórakozás e kedvelt esz­közét, de nem mehet Smetana, Dvorak, Janáček és a világ többi nagy komponistáinak a rovására. A nevelők Benda, Kesser, Böhm elvtársak jó munkáját és igyekezetét dicsé­ri, hogy ők maguk is tovább­képző tanfolyamokon egészítik ki tudásukat. Gyakran járnak a taiioncok nevelőik kíséretében színházba. Ilyenkor a nevelők már előzőleg végignézik az előadást, hogy megismerkedjenek a történet­tel, a szereplők jellemével, hogy magyarázatuk nyomán a gyerekek jobban megértsék a látottak és hallottak lényegét. A klubhelyiségben azután folyik a vita egyről s másról, az élet egyéb időszerű kérdéseiről, az emberek közötti magatartás­ról, a fiúk és lányok közötti viszonyról, a műnka megbecsü­léséről, a művészettel szemben támasztott igényekről, a szo­cialista kultúráról. EZEKBŐL A TANONCOKBÖL lesznek az új képzett szakmun­kások, mesterek, technikusok, mérnökök. A kommunizmus olyan lesz, amilyenné magunk felépítjük. Szocialista alkotmá­nyunk nem ok nélkül hangsú­lyozza a fiatalság nevelésének és műveltségének jelentőségét társadalmunk további fejlődése szempontjából. SZEPESI ANDRÁS Mint a népgazdaság többi ágában, úgy bányáinkban is foly­nak az előkészületek az 1962-es év tervteljesítésének bizto­sítására. Az idei bányásznapot is e szellemben ünnepelték meg bányászaink. A bányászünnep alkalmából 1402 bányász kapott különböző kitüntetést. Ebből az alkalomból bányásza­ink vállalták a terv rendszeres teljesítését, amit főleg a szo­cialista munkaverseny kiszélesítésével akarnak elérni. Bányá­inkban 991 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért. E kollektívák és a többi versenyző bri­gádok biztosítékot nyújtanak, hogy a széntermelés tervét bányáink teljesítik. Ünnepeltek a bányászok Szövetkezeti ifjúságiink — Ugyan már, mennyire len­dítheti elő a szövetkezet dol­gát az ifjúság? Tapasztalat kell a jó munkához, nem gyerekész! Hát igen, általában ez volt a vélemény a szövetkezetük alakulásakor. A fiatalokat nem engedték szóhoz jutni, tapasz­talatra, meggondoltságra, gya­korlottságra hivatkoztak. Az­tán egyszerre csak azt vették észre, hogy szökik a fiatalság a faluról. Inkább elmegy a gyá­rakba a gép mellé. Még akkor is legénykedtek az Öregek, mondották: — Csak menjenek, megle­szünk mi magunk is! • Szó sincs róla, egy ideig meg is voltak, a tapasztalat helyet­tesítette a fiatalság lendületét. Igen ám, az idő azonban nem állt meg, s a fiatalság hiánya egyre jobban éreztette hatását az eredményeken. — Hiába, sok az öreg dolgo­zó a szövetkezetben, tőlük ne várjon csodát senki. — Biztosítani kell az után­pótlást! — döntenek a szövet­kezetek vezetői és rövidesen más nóta járta a falvakon. — Amelyik falun jól működik a CSISZ, ott a szövetkezet is jó eredményeket ér el. Helyet kapott az ifjúság, szóhoz jutott a fiatalság a szö­vetkezet életében is. Pedig mi­kor először hallottam ezt a kijelentést, mi tagadás, magam is kétkedve fogadtam. Ma már sem én, de a legtöbb szövetke­zet sem kételkedik ebben. Az eredmények, a számok beszél­nek és ezek azt mondják, hogy ahol a CSISZ keretében jól megszervezik az ifjúságot, gon­doskodnak a fiatalok kultúréle­­téről, szórakozási lehetőségé­ről, sportolásról, ott nincs mun­kaerőhiány a csúcsmunkák ide­jén sem, ott nem hanyatlik a szövetkezet, hanem egyre jobb eredmények mutatják a fejlő­dést. Ahol nemcsak az idősebb nemzedék soraiból alakul a szö­vetkezet, ott jó munkát tudnak végezni minden téren, mert nem hiányzik a fiatalos lelke­sedés, az ifjúság igyekezete, az újra, a szebbre, a jobbra való törekvés. Az idősebbek akarat­lanul is hajlamosabbak a ma­­radiságra, nehezen kezdenek el valami újat, ragaszkodnak a ré­gihez. A fiatalok lendületének pedig biztosítania kell az új munkamódszerek érvényesülé­sét, hiszen a légűrhajózás szá­zadában a mezőgazdaság sem vesztegelhet egy helyben, lé­pést kell tartania a rohamos fejlődéssel. Az aratási munkálatok folya­mán ugyancsak kiütközött a fejlődéssel lépést tartó szö­vetkezetek és az új munkamód­szerektől húzódó szövetkezetek közötti különbség. Ahol nem féltek alkalmazni aj új munka­­módszereket, ahol az első nap­tól kezdve bevezették a kor­szerű agrotechnika valamennyi újítását, ott nem volt lemara­dás. Pedig mindenütt nagy ver­seny volt az idővel, minden perc drága volt, minden pillanatot ki kellett használni. A jól haj­rázó kombájnosok győztesen kerültek ki sok helyütt a gép és az idő versenyfutásából, ám akadt olyan hely is," ahol a fel­készülés hiáriyossága már eleve eldöntötte a versenyfutás sor­sát a szövetkezetek hátrányá­ra. Még azzal sem lehetett be­hozni a hátrányt, hogy élenjá­ró kombájnisták éjszaka is fut­tatták a motort és csak úgy vé­geztek az aratással, hogy napi 18—22 órára kellett bevetni a gépeket. Két műszakban, hogy a gépi munkát ne kelljen he­lyettesíteni a kézi aratással, t aratás véget ért, a tapasztal, tokát ki kell értékelni, hogy további munkák folyamán hiányosságokat ki lehessen ki szöbölni. A szövetkezetek: újabb, ugyancsak komoly feli datok várják: a tengeri és cukorrépa betakarítása. Ezé! ben a munkálatokban is éle kell járnia az ifjúságnak, me csak az ifjúság teljes békái csolódása révén lehet sikeres szövetkezet működése. Ner azt a jelszót tűzik ki a szövei kezetek számára, hogy helyi a fiataloknak, hanem azt, hof szövetkezeteink kedvező k( rülményeket teremtsenek fiatalság számára a szövetkéz« tek keretében is. Az ifjúság ; munkájával majd kiérdemli megfelelő beosztást, a jobb k* reseti lehetőségeket, de a két vező feltételeket a szövetkéz« teknek kell megteremteniük, mi jelszavunk tehát az, hoc .minden faluba kultúrházal sportpályát, úszómedencét, te hát olyan környezetet, amel biztosítja a fiatalság szélién fejlődését, szórakozását, spoi tolási lehetőségeit. -s-jr»HBT*ri»1ISI|SH*nB)i»'IBjI*il«I®[H3llIlBHl]II0CÍIIl) MEGNYÍLT a HARMADIK BRNÓI NEMZETKÖZI ÁRUMINTA-VÁSÁR, FELVÉTELÜNK A Z­PAVILONBAN KÉSZÜLT. Továbbképző tanfolyamokról Pártunk és kormányunk le­rögzítette azokat az irányelve­ket, amelyek alapján 1970-ig az ipari termeléssel hasonló szín­vonalra kell emelnünk mező­­gazdasági termelésünket is. E cél elérése érdekében nem­csak többet s ölesebben kell termelnünk, meg kell valósíta­nunk mezőgazdasági termelé­sünk egyetemes, teljes gépesí­tését is. A tudomány , a tech­nika és az új technológia mér­­földes léptekkel halad előre. Ami tegnap még „újdonságnak“ számított, szinte éjjelen át meghaladottá, elavulttá válik. Mezőgazdasági szakembereink tehát csak akkor lehetnek szüntelenül a helyzet magasla­tán, ha már meglevő ismeretei­ket a tudománv és technika legújabb találmányaival és vív­mányaival kiegészítik. E cél érdekében továbbképző tanfolyamokat rendeznek mind­azon dolgozók számára, akik mezőgazdasági-főiskolai vég­zettséggel rendelkeznek és je­lenleg a Mező-, Erdő- és Víz­gazdasági Minisztérium hatás­körébe tartozó munkahelyen vagy részlegesen állnak alkal­mazásban. A továbbképző tan­folyamokat távtanulmányi ala­pon, többnyire féléves időtar­tammal és háromszor egyheti tanuimányösszevonássa! szer­vezik. Az első öt évben, tehát 1965-ig fokozatosan, korosztá­lyok szerint átképezik az 50 évnél fiatalabb mezőgazdasági dolgozókat, akik régebben főis­kolai kéncsíiést nverlek. Ha­sonló továbbképző tanfolyamo­kat készítenek elő azok számá­ra, akik elvégezték a mező- és erdőgazdasági technikai iskolát. Mindezen intézkedések teljes szövegezését a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium Közlönyének 28-ik füzetében megjelent 84-es számú utasítás tartalmazza, amely f. é. szep­tember' 1-i hatállyal lépett életbe. K. H. Vonz a jó példa A dunaszerdahelyi járás­ban jó néhány szövetkezet­ben működik teljesen gépe­sített csoport. Ezek a cso­portok a növényt« rmesztés­­ben önálióan, a számukra kijelölt területen és a gond­jaikra bízott gépekkel gon­dozzák az egyes növényfaj­tákat vetéstől begyűjtésig. Természetesen minden mun­kát géppel végeznek. Több járásban elhatásoz­­ták, hogy az ősz folyamán teljesen gépesített csopor­tokat alakítanak, melyek1'a jövő évben a bősi csoportok példája szerint gazdálkod­nának. A lévai járásban az év végéig húsz teljesen gé­pesített csoportot akarnak alakítani. Kálnán, Farnadon, Felső- és Alsószecsén, vala­mint a lévai szövetkezetben és állami gazdaságban már megkezdték az előkészüle­teket a csoportok szervezé­sére. / aBai»iigBiPi[iirfliiiiiiwwmwi»ir«ií8iií.iBif LanyoK, aKwet uicserm Ken: mészáros itozsi, l'maK irma, Mikus Erzsébet, a taksonyi szövetkezet fejőnői és látogatóik, Katarina Marková (közepén) és Eva Bošanská, a nyitraszer­­dahelyi szövetkezet kertészeti csoportjának vezetője. A lányok szoros barátságot kötöttek s a látogatók meggyőződhettek arról is, hogy a taksonyi szövetkezetben az állattenyésztésben dolgozó 11 nő jó munkát végez. • Bevezetni a két műszakot ® A kukoricaszár húst, tejet jelent • Vádolnak a rétek és a legelők ® Fiatalok példamutatása nyithatnák a tanfolyamokat. Így már a mélyszántás elvég­zésében elősegítenék a máso­dik műszakra való áttérést. Idén a kukorica- és répater­­més betakarítását lényegesen megkönnyítik a gépek. A har­madik negyedévben a mező­­gazdasági üzemek gépparkja 196 burgonyakombájnnal és 156 répakombájnnal bővül. Mivel a takarmánytermés nem volt a legjobb, szükség van minden szál kukoricaszárra és répa­fejre. A bratislavai kerületben már külön intézkedésekkel biz­tosítják, hogy november 30-ig silógödrökbe kerül a kukorica­szár. A rétek és legelők jövő évi terméshozama érdekében fon­tos lenne, hogy az ifjúság az elmúlt évekhez hasonlóan ez őszön is lényeges részét elvál­lalná a munkának. Ugyanez vo­natkozik a komposztkészítésre is. Az ifjúság szép példát mu­tatott a besztercebányai és martini járásban a trágyalés­­öntözés gazdaságok kiépítésé­ben. Sajnos sok üzem vezetői és dolgozói ölhetett kézzel nézték az ifjúság mun­káját. Jó lesz, ha az említettek tudatosítják, hogy nekik is részt kell vállaniuk az építés­ben, hiszen lényegében az ő gazdaságukról van szó. Az if­júság persze továbbra is segít­séget nyújt. —s— AZ ŐSZIEK ELVETÉSE és a mélyszántás elvégzése jelenti a jövő évi gazdag termés alap­ját. Ezt jól tudják a mezőgaz­daságban dolgozók s igyekez­nek az említett munkákat ag­rotechnikai határidőre elvé­gezni. Ez igen fontos, mivel a harmadik ötéves terv első évé­ben — az idén — sok helyen nem érték el a tervezett hek­tárhozamokat. így ez évi elma­radásukat a jövő évben kell bepótolniuk a mezőgazdasági üzemeknek. A harmadik ötéves terv teljesítése szempontjából a mezőgazdaságban az elkövet­kező J.962-es év lesz döntő je­lentőségű. Ezért nagyon sok függ már most az őszi munkák elvégzé­sétől. Szlovákiában 474 ezer hektárt kell előkészíteni az ősziek alá. Ez bizony nem kis feladat. Szükséges, hogy a gaz­daságok vezetői necsák papí­ron, hanem a valóságban is betartsák a vetési tervet. Saj­nos, az elmúlt évben több he­lyen felelőtlenül nem vetették be a tervezett területet, szá­molva azzal, hogy magas hek­tárhozamok elérése esetén úgyis elég gabonájuk lesz. Ezen a tervezett, de be nem vetett területen legkevesebb 7100 vagón búza, 1400 vagón rozs teremhetett volna as idén. Reméljük, hogy az ide: év intő figyelmeztetésül szol­gál a gazdaságok vezetőinek s levonják belőle a megfelelt tanulságot. Eddigi jelentések szerint hiány mutatkozik traktorosok­ban. A gazdaságok gépparkjá­nak állandó növekedésével nem tart lépést az új traktorosok képzése. Sok mezőgazdaság üzemben minden gépre csak egy traktoros jut. Ez kevés így lehetetlen bevezetni két műszakot, amely a gépek jobfc kihasználását, valamint a mun­kák határidőre való elvégzését jelentené. Szükséges lesz, hogy a védnökség! üzemek e téren segítséget nyújtsanak a szö­vetkezeteknek. A CSISZ falusi szervezetei­nek feladata, hogy azokból a fiatalokból, akik vezetési en­gedéllyel rendelkeznek és fa­luban laknak, de nem dolgoz­nak a szövetkezetben, trakto­rosokat toborozzanak a máso­dik műszakra. A CSISZ senicai járási vezetősége vállalta, hogy az őszi és téli időszakban két­száz fiatalt, ebből száz nőt nyer meg traktoros-tanfolya­mok elvégzésére. Jó volna, ha a többi járás is követné e pél­dát, s lehetőleg azonnal meg­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents