Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-08-29 / 35. szám

„PRAKTIKUS“: Az első ruhát csináltassa vékony, szürke szövetből, a gallér alján narancssárga díszítéssel. A második ruha drapp, barna bőrövvel és nagy barna gombokkal. A harmadik ruha kockásból vagy pepitából szép, elütő színű pántdíszítéssel. (SZŐKE ASSZONY ezt is csináltathatja, piros pántozással.)

„RÓZSA": Az eljegyzésre egyáltalán nem fontos sötét ruhát felvennie. Szép, egyszínű szövetruha (vagy elegáns nyári is) megfelel.

Milyen legyen a modern otthon?

A lakás berendezésére nem lehet általános szabályt adni, hiszen a berendezést illetően több körülmény játszik közre: milyen nagy a lakás (hány szobából áll) van-e régi bútor, amit szintén el akarunk helyezni benne, fiatal vagy gyermekes házaspárról, esetleg több személyből álló családról van szó, stb.

Ha lakásunk egy szobából áll, úgy ezt föltétlenül lakószobának (azelőtt kombinált szoba) rendezzük be. Sajnos, főleg falun, még elég gyakori, hogy nem tudnak elszakadni a már csaknem teljesen fölöslegessé vált ■ hálószobától. A szülök úgy érzik bebiztosítottnak lányuk otthonát, ha megveszik a hálószoba bútort (vagy legalábbis félreteszik rá a pénzt.) Nem is gondolkoznak azon, mi lenne a megfelelőbb, a hálószoba jelenti részükre az otthon megalapozását. Hangsúlyozzuk, ez nagyon helytelen. Még egy kétszobás lakásban is a másik szobát a gyermekek részére rendezzük be, s hálószobára gondolni csak háromszobás lakásnál lehet. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy a hálószoba csakis alvásra szolgál, vendégek fogadására nem való, nappali tartózkodásra alkalmatlan. A hálószoba bútordarabjait viszont, sokkal praktikusabb változatban, a lakószobában tudjuk pótolni.

A harmincas években nagy változás történt a „bútordivatban“, Eltűntek az ebédlők s helyüket az úgynevezett „kombinált szoba“ foglalta ej. Az új-, donság a rekamié (gaucs) és a szekretőr volt. A rekamiénál külön szenzációnak számított, hogy az ágyneműt a párnák alatt lévő, erre a célra szolgáló

fiókban lehetett elhelyezni. A rekamiénak ai idők folyamán számos fajtáját ismertük meg, és egyes változatai most is kedveltek.

A szekretőr valóban rászolgált a „kombinált szekrény“ elnevezésre. Volt benne akasztós rész a ruhákra, polcok, fiókok, üveggel elzárt részek a fehérneműre, könyvekre, vitrintárgyakra, stb. A szobát a mostaninál magasabb dohányzóasztal. fotelek, kárpitozott székek, állólámpa egészítették ki.

(Folytatjuk)

A merész divatújdonságokat mindig tartózkodóan, sokszor gúnyosan fogadják. Gondoljunk csak a hosszú szoknya után divatba jött rövid ruhákra, a gömbölyű orrú cipők után a spiccesekre, a néhány év előtt divatba jött mélyen szembehúzott kalapokra, stb. „Ugyan ki veszi ezt fel?!“ — hangzik ilyenkor a nők között. Aztán_ valaki felveszi, utána egy másik, harmadik ... s végül senkinek sem jut eszébe, hogy mást viseljen, mint é divatújdonságot. (Nem értjük ez alatt a idényenként fellépő és változó divathóbortokat.)

Természetes, hogy a divatújdonságot először a városban fogadták el s a falusiak — főleg idősebbek — eltenzik, s legjobb esetben azt mondják „nem falura való“. Pedig ők is, ha bejönnek a városba, természetesnek veszik a kivágott ruhát, a túsarkú cipót. Ha viszont egy falusi' lánv felveszi, „megszólják". Ez helytelen. A divatnak a falun is tért kell hódítania/mert ez is egy lépés a város és falu közötti különbség eltörléséhez. Miért ne járna divato„CSAK LE TUDNÉK ADNI NÉHÁNY KILÓT!“, „SAJNOS, ÉN EZT A RUHÁT NEM VISELHETEM, CSAK SOVÁNYNAK VALÓI“ — Hányszor hallunk „kissé“ kövérebb nőktől ilyen és hasonló megjegyzéseket. Természetesen, mindenki szeretne fess lenni, de a sopánkodáson kívül nagyon keveset tesznek ennek érdekében. S míg ók csak a szépségre gondolnak, nem is jut eszükbe. — pedig ez igen lényeges — milyen káros a szervezetre nézva a túltápiálkozás, a súlyfölösleg. Vigyázat, súlyfölöslegról beszélünk, tehát azokról a kilókról, amelyek normális súlyunkon felül vannak, tehál nem kiálló csontokra törekszünk.

„Nem olyan könnyű fogyókúrát tartani“ — védekeznek az elhízott asszonyok és lányok. Ez valóban így is van, sót, orvosi tanács nélkül — különösen aki dolgozik — nem is kezdhet radikális fogyókúrát.

VAN EGY SOKKAL EGYSZERŰBB MÓDSZER: ARRA KELL VIGYÁZNI, HOGY EL NE HÍZZUNK. 5\ki hízásra hajlamos — ezt mindenki tudja magáról — ne egyen meg délelőtt három süteményt azzal, hogy reggel csak egy teát ivott, s ne „dőljön le“ ebéd után egy fél órára, mert délelőtt úgy kifáradt.

Az elhízással úgy van, mint a betegséggel: könnyebb megelőzni, mint kigyógyulni belőle.

(Folytatjuk)

san öltözve a falusi lány? Neki épp úgy megvan rá a „joga", mint a városinak.

Persze, tudni kell, mikor lehet alkalmazni a diva. tot.. Munkához munkaruha való (bár lehet divatos fazonú) és nem túsarkú cipő. De a munka után viselt mosóruha igenis lehet kivágott (ha épppen ez a divat), s ha táncolni megyünk, falun is tüsarkút viselünk.

Csak egyre kell vigyázni. Nem szabad a divatot túlzásba vinni. Ha a városban mély kivágású ruhában járnak, nem kell a falun még mélyebbet viselni. (Különben a nagy kivágás már nem divat, csak a hátul mélyített.)

Ez a válaszunk „SZÍVEM MÉG SZABAD“ levelére.

Látogatóban a kígyóknál

Mit rémüldözik? — fogta tneg a kezemet a vezető. — Álljon nyugodtan és nézzen körül.

Kicsit megnyugodtam. Ráteszem a nyakam, hogy ha nincs velem Rottera elvtárs, valamelyik kígyó megmart volna és a mérgezéstől...

Azonban csupán sikló volt az, amitől megijedtem.

— Az emberek összetévesztik őket. Csak nézze meg jobban, meglátja, mennyire hasonlítanak egymáshoz. Hozott ide nekem az egyik ismerősünk egy kígyót, de előbb egy bunkóval alaposan helybenhagyta. Ugyanakkor a gondozás közben egy másik kígyó, valamivel kisebb, — megszökött. Az illető azt hitte, hogy azt fogta meg.

A többi elbeszéléseket, történeteket már jól ismertem. Hallottam már a sikló és a vipera küzdelméről és miegymásról.

Az első találkozásom a kígyókkal közös sétáink során, a Vltava partján Bránik közelében mély benyomást tett rám. Rotter elvtárs azt akarta bebizonyítani nekem, hogy mindenhol találhatunk csúszómászókat, ha alaposan körülnézünk. A siklóról elmondta, hogy elsősorban gyíkokkal és kígyókkal táplálkozik, de az egerektől sem riad vissza, s ha egy kicsit kisebbek lennének, egészben nyelné el őket.

Néhányszor találkoztunk kockás-siklóval a vízparton, szinte hemzsegtek anélkül, hogy a (Urdőző emberek észrevették volna őket. Halakra vadásznak. Egyformán úsznak vízben, víz alatt és kúsznak a szárazföldön. Leggyakrabban a csendesebb vizek kövei között találjuk őket, de szívesen tartózkodnak a víz fölé hajló fák ágain is, onnan vadásznak a halakra, amelyekre rádobják magukat. Ha megzavarják őket a vízbe vetik magukat. Némely vidéken víziviperának nevezik, mert ha megtámadják, hangosan sziszeg.

Sokkal közismertebb a rézsikló, amelyről azt hiszik az emberek, hogy az egyetlen siklófajta nálunk. Könnyen felismerhető a fején lévő feltűnő sárga foltocskákról, ö is szívesen vadászik halakra, de gyakrabban békákra és tarajos gőtékre. Gyakran látni messze a-víztől, sőt- dombokon a lakott területek közelében.

Legnagyobb kígyófajtánk az Aeskulap-siklő, amely eléri a két méter hosszúságot is. Leggyakrabban Dél-Szlovákiában fordul elő, Morvában és a csehországi részekben csak kivételesen található. A többi siklófajtáinktól abban különbözik, hogy a hasa egyszínű sárga, sőt fehéres. Nagyon kedveli a romos helyeket, öreg várakat és más régi épületeket. Igen gyakori a szőlőkben, a borospincék környékén. Néhány vélemény szerint azonos azzal a kígyóval, amelyet a gyógyszertárak rajzoltak címerükre, sőt olyan nézetek is vannak, hogy még a rómaiak hozták a mi vidékünkre, akik a településeik körül, különösen fürdőhelyeik közelében honosították meg őket.

attól, hogy valamelyiket megmarja a kígyó. A tanítónő kinevetett, mondván, hogy hol vennék itt magukat a viperák, hogy rendszeresen jár ide a gyerekekkel és ha lennének, már bizonyára látott volna néhányat. Mindezt olyan meggyőződéssel mondta, hogy nem akartam meggyőzni az ellenkezőjéről ...

Az én véleményem szerint a vipera-marás nem olyan szörnyű, nem ad okot a rémüldözésre. Elegendő a marás helyét

%

Ezt bizonyítja az is, hogy az előfordulási helye nem összefüggő.

Egyetlen mérges kígyónk a közönséges vipera. Előfordul az egész köztársaság területén. Kevés van belőle ott, ahol az intenzív mezőgazdaság már előrehaladott, de igen gyakori a hegyes vidékeken az Orlický hegyekben, a Beszkidekben, a Sumavában és a Tátrában.

Méregfogát elsősorban vadászatra használja, amelynek során az elejtett állat testébe befröcsköli a mérget, hogy könnyebben elejthesse, felfalhassa. Védekezésre nem szívesen használja a . méregfogát. Tehát azon a vidékeken sem kell félni különöseiben a marásától, ahol nagy izámban él és sokkal kevesebb imbert mar meg, mint ahányan ázbefúlnak. A vipera ugyanis rendkívül óvatos és 3—4 métirnél közelebb nehéz megközeíteni. Csak akkor mar, ha érz, hogy az élete forog veszálybn és ekkor is a fejét csupán 20—30 cm magasra tudja felerelni.

— Egyszer a Mags Tátrában figyeltem a viperkat, közel a Hrebienokhoz — reséli a vezetőnk. — Rendkíül sok volt ott belőlük, jóforrán minden 10 méteren ráakacam egyre. Megfigyeléseimben izonban kiránduló gyermeke zavartak, akiket egy tanítóő vezetett. Megkérdeztem, hop nem fél-e

« o techíika]

ISŤ

Moszkvában zseblámpaelemmel működő, termosz nagyságú „mikro-hűtőszekrényt“ hoztak forgalomba. Negyedóra alatt egy pohár jeget készít.

Elektronikus „súgót" szerkesztett a varsói Valaw Brezinski. .A „súgó" egy kis adóból és apró hallgatóból áll, ezt erősíti a színész a füle mögé.

Az üvegbetétet visszaadó automatát vezették be Svédországban. Az üres üveget a gépbe helyezik és az automata kiadja az ért,e járó pénzt.

A Ford autógyár legújabb gyártmánya az autóból gombnyomásra elővarázsolható camping. Egy gombnyomásra alumíniumcsónak tűnik elő, még egy gombnyomás és egy sátor bontakozik ki, két ággyal és olvasólámpával. Harmadik gombnyomásra egy konyha gördül ki a kocsiból. Felszerelése: propángáztűzheiy, mosogatótál, munkaasztal és napvédő. A gombnyomásra kiürülő kocsi maga is lakható, két személy részére van szállás ben-Tizenkét olasz udós a napokban egy hónara valóságos állatsereglettel eyütt beköltözött a vaksötét fabosa Sottana földalatti banngba. A tudományos kísért célja eldönteni a követkzö problémákat:

1. Miért tojrfc a tyúkok többet a sötétln? 2. Miért kukorékolnak a akasok a vaksötét barlangbaiis, ahol nincs napkelte? 5. Ibb tejet adnak-e a tehenei« föld mélyén, mint a szabad Welön? 4. Hány napi földalatt tartózkodás után válik az nber színvakká? 5. Milyen élyen kell behatolni a Föld lélyébe, hogy védelmet nyer.jik a rádióaktív sugárzással zeniben?

Az expedícióé torinói egyetem tudósai ésdiákjai hajtják végre és igen ídekes eredményeket várnak öle.

* *

A naprendsr vizsgálatából kiveszi részét t meteorológiai tudomány is. Tz utóbbi évtizedekben több: sikerült megtudni a Nap s bolygótársai légköri viszontiról, mint azelőtt évezredien át. Tudjuk, hogy a bolygó egy részét felhöréleg veszi örül: a Jupitert például jelleg:tes metánfelhőzet borítja, aelynek csíkozása olykor eg« napról a másikra megválóik. A Mars légegy kicsit felnyitni, kinyomni belőle a vért, a testrészt elkötni, nehogy á méreg felszívódjon és felkeresni a legközelebbi orvost, aki szérumot ad. A legtöbb esetben semmi különösebb kellemetlen következménye sincs a viperamarásnak: még akkor sem, ha utána az illető nem kap szérumot, kivéve azokat az egyéneket, akik nagyon érzékenyek, vagy ha a marás eret érintett, vagy az ajak sérült meg. Alkohol fogyasztása a marás ellen nem segít, de kisebb adag nem is ártalmas — nevette el magát Rotter elvtárs.

Könnyű neked — gondolom magamban. Téged már négyszer mart meg a kígyó és sokkal veszedelmesebbek, mint a mi viperáink.' Magamban azonban igazat kell adnom neki, hogy a félelmünk és ellenszenvünk a kígyókkal szemben mesterségesen kinevelt. Lehet, hogy még az ember őskora óta hordozzuk magunkban, amikor emberfeletti tetteket és erőt tulajdonítottak a kígyóknak. Még ma is nem egyszer hallhatunk olyan rémtörténeteket, hogy valakit hosszú ugrásokkal kergetett a vipera, vagy karikává fonódva gurult utána.

Még néhány évvel ezelőtt jutalmat adtak annak, aki elejtett viperát, de ma már a legtöbb helyen törvény védi őket.

OBCDBOiOBOBOBO

körében porviharokat, ciklonokat, anticiklonokat és sarki hósapkát fedeztek fel a távcsövek. Kiderült, hogy a Mars levegőjének összetétele hasonló a mienkhez, csak jóval ritkább: körülbelül olyan, mint a Földön tízezer méterrel a tengerszint felett. Hőmérséklete az eddigi adatok szerint plusz 13 és mínusz 115 Celsius fok között ingadozik. A kutatások szerint naprendszerünkön belül sehol sincs légüres tér. Ahová a Nap vagy az egyes bolygók légköre már nem ér el, ott vannak — természetesen nagyon ritkán elszórva — a Nap áital kisugárzott részecskék.

Zakopanében készítik el a terveket két, Mongóliában építendő összesen 9 kilométer hosszú függövasúthoz. Nem kirándulókat fognak szállítani, hanem ipari célt. szolgálnak: két magasan fekvő termelőüzemet kötnek össze. A függövasutakat lengyel mérnökök irányításával építik.

A Nature című ismert angol természettudományi folyóirat hírt ad arról, hogy a Portage Lake-ban felállított 27 méter átmérőjű ernyöantennával sikerült felfogni a Saturnus bolygó rádiósugárzását 3.45 centiméteres hullámhosszon. A vevőberendezéshez kapcsolt rubinkristályos erősítővel kimutatták, hogy a Saturnus hőmérséklete —173 Celsius fok, ami jól egyezik a más csillagászati módszerekkel mért értékkel.

Rendkívül hasznosak, mert veszedelmes ellenségei az egereknek, patkányoknak és éppen ezért óvni kell ókét, nem pedig hösködni azzal, hogy agyonütjük őket. A gyógyszergyártáshoz kevésbé használják fel mérgüket, mert sokkal előnyösebb a külföldről behozott homoki vipera, amelyet Bulgáriából és Jugoszláviából szállítunk hazánkba.

Más vipera, mint a közönséges, nálunk nem található,, de ez sokféle színváltozatban fordul elő. Leggyakoribb a fekete, de a legértékesebb közülük a téglavörös. Csupán egyetlen esetben fordult elő nálunk a Tátra keleti részén homoki vipera, amely valószínűen Romániából jött át hozzánk. Ha valaki ilyet találna és elküldené a Nemzeti Múzeumnak vagy az állatkertnek, a neve bevonulna az állattan tudományába.

Beszélgetés közben elérkeztünk Zb'-aslavyba. Sohasem hittem volna, hogy mennyi csúszómászót találhatunk a mi civilizált vidékeinken. De a tapasztalat és a tanulság megérte a fáradságot.

Anekdoták

— Beszélhetnék a feleségével?

— Hogyne, uram. Ha szóhoz engedi magát jutni.

— Ide hallgasson, uram. Ezt már valahol olvastam.

— Az lehet. Csak nein tőlem.

Volt egyszer egy férj meg egy fiatalasszony, akik hittek a gőlyamesében. És ezért gyermekük született.

Volt egyszer egy költő, aki messze megelőzte a maga korát. Ezért messze hátramaradt a lakbérfizetéssel.

Volt egyszer egy férfi, akinek egyáltalán nem volt barátja. Egyszer aztán szerzett egy lár.yt. Nemsokára rá egy barátot. De néhány nap múlva mind a kettőt elvesztette.

Volt egyszer egy férfi, akinek volt egy doboz gyufája. De elvesztett egy szálat a sötétben, s hogy megtalálja, elgyújtogatta az összesét.

— Tudod Irma, én csak olyan férfihez akarok férjhez menni, akinek jó humora van.

— Arra igazán szüksége lesz, ha téged vesz el feleségül.

Ketten vitatkoznak, kik tüzesebbek, a szőke nők vagy a feketék.

— Én azt hiszem, hogy ez mindegy, — szólt az egyik.

— Miért?

— Mert az én feleségem például fekete és éppen olyannak találom, mint tavaly, pedig akkor még szőke volt.

ŰJ IFJOSAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságinak lapja Megjelenik minden kedden Kiadja iSmena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražské 9. — Telefon 44S-41. - Postafiók 50 - Főszerkesztő Szőke őzsef - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 91. Bratislava ul Nér nnvstanla 41. — Előfizetés egy érre 31*20 — terjeszti e Posta Hirlapszolgélata. Kéziratokat nem érzünk meg érnem adunk vissza. K—07*10ft,2