Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-08-15 / 33. szám

Alakítsunk gépesített brigádokat zett tapasztalatok alapján jö­vőre még több teljesen gépesí­tett brigádot szerveznek. Már most meg kell teremteni a fel­tételeket ahhoz, hogy jövőre jó termést érjenek el. Ezért na­gyon helyes, ha a CSISZ-szer­­vezetek már most — az aratás befejezése után — mindenütt ahol több fiatal gépesítő vett részt az aratási munkában, fel­használják a szerzett tapaszta­latokat ’ és teljesen gépesített brigádokat szerveznek. —rn— A dunaszerdahelyi Dukla szövetkezetben Fábián Ilonka szép eredményeket ér el a kisborjak gondozása terén. tf&íp' átüt (aUuv ig égi ismerőst, főként egy­­kori diáktársat viszont­látni mindig nagy örömet je­lent. A találkozás alkalmával jelelevenednek a szép diákévek, a nyolcadik B, az érettségi előtti sok izgalom, azután pe­dig az életbe lépés várakozással teli izgalmai, amelyeket ma, az élet „kellős közepéből" újra visszaér ezni szinte luxusszám­ba menő dolog. Keresgélés az emlékekben egyúttal alkalmat is nyújt az összehasonlításra: így, ilyennek képzeltük el ak­kor, hét-nyolc évvel ezelőtt? Aki a tanulásban helytállt és az élethez szükséges ismere­tekkel kellően felvértezte ma­gát, az nem csalódott az élet­ben, ugyanis az élet nem kíván extra-bravúrokat az embertől, így aki jól választott, jól fel­készült, az minden bizonnyal egy-kettőre „otthon érzi ma­gát" az életben. így történt ez Répás Pál egykori diáktársam­mal is, aki a Műszaki Főiskola szemesztervizsgáinak sikeres elvégzése után most a komáro­mi hajógyár konstrukciós osz­tályán dolgozik az államvizsga leteltéig, és minden valószínű­ség szerint azután is. — Hát, hogy vagy Palikám? — tettem fel neki a találkozá­sok alkalmával szinte elenged­hetetlen kérdést. Pali azonban már nem ennyire „prózában" válaszolt. íme: Mindenekelőtt nagyon elégedett vagyok, így tehát jól. Három nagy esemény előtt állok: néhány nap múlva nősülök, nemsokára átveszem az elektrotechnikai mérnöki diplomát, és megkezdem a csa­ládi ház építését. — Így tehát visszakerülsz te is Komáromba? — Szó sincs róla barátom. Az én szívem a faluhoz van közel, onnan indultam el, oda is me­gyek vissza. A faluban fogok építkezni. Hogy messze lesz a munkahelyem? Ha házam lesz, majd csak telik autóra is... A csendesség, a kert, a mezők illata, a falusi emberek őszinte, közvetlen természete... nincs annál szebb barátom. Munka után a szőlő, kapálás, gyomlálás — és Pali, a jövendő elektromérnök beszél tovább. Beszél a falujáról, ahol már nem olyan az élet, mint régen. — Megváltozott ma már a falu — mondja. — Kekem Bra­­tislavában nem az egyetem volt nehéz, hanem az, hogy kedves kicsit olyan tradíció-féle, a bá­tyám ugyanis .. — Igen, tudjuk, Répás István elektromérnök, a hajószerkesz­tési osztály kiváló dolgozója, az elektromos távirányítás sze­relmese ... a másik testvérem is hegesztő, az is itt dolgozik az üzemben, egészíti ki Pali. — No és mi újság odahaza? — A negyedik testvérem or­vosnak készül... L'gy apának íme a négy fia. Ez röviden egy mai falusi család krónikája is. A technika, az orvostudomány ugyan csá­bítja, vonzza őket, de nem lesz­nek hűtlenek a faluhoz, amely­nek széna- és akácillatos ölén emberekké, mai emberekké vál­tak ... (k. I.) * * * RÖVIDEN Répás Pál mérnökjelölt falumat, Marcelházát kellett nélkülöznöm. Hacsak tehettem, hazaugrottam, és az a falusi atmoszféra ... — Miért mentél akkor tech­nikai pályára? — faggatom to­vább­— A falusi élet mellett az elektrotechnika a másik gyen­gém. A villamosság, ez a látha­tatlan, csodálatos erő, amely­nek a felhasználása terén még annyi a „fehér folt". Meg ná­lunk, tudod, a családban az egy A FÜLEKI épitésztanulók brigádmunkában segítik építeni három szövetkezetben a mező­­gazdasági épületeket. E munka mellett részt vesznek a takar­mány begyűjtésében is. Eddig a legjobb eredményt az iskola II. c. osztálya érte el Balog Elemér osztályfőnök vezetésé­vel. A tanulók ez évben több, mint 2500 brigádőrát dolgoztak le a mezőgazdaságban. Papp Pál A NAGYABONYI szövetkezet nyolchektáros kertészetében jókedvű lányok dolgoznak. A szövetkezet kertésze Tibor elvtárs dicséri szorgalmukat, mert a lányok érdeme is, hogy a kertészet szépen teljesíti tervét. Nagy Lajos Vidám nótázás szemergő esőben vidám volt a hangulat, a zsém­­belődés inkább a kissé már sok esőnek szólt Régi mondás, hogy a májusi eső aranyat ér, nos, az idén jutott belőle má­jusban is. de még augusztusban sem volt kivétel. Áprilisban bezzeg eshetett volna, akkor viszont kevés hullott, pedig el­keltett volna a takarmány sar­­jadásához. — Csak egy kissé több esőnk lett volna, — volna takarmá­nyunk —, mondta Mészáros József, a holicei EFSZ elnöke. — Most esik, amikor akadá­lyozza a termés betakarítását, — panaszkodtak az ógyallai aratók. — Olyanok vagyunk, mint az ázott ürgék. — panaszkodnak a takarmány betakarításában segédkező brigádosok. java­részt az iskolás ifjúság sorai­ból. De még el sem áll az eső, csak éppen, hogy csendesedik egy kissé, máris száll a nóta, vidáman, csak azért is hetyke­séggel: Csínom Palkó. Csínom Jankó ... Akadályozza az eső a takar­mány betakarítását, ám a falusi nép hamar talál vigaszt: — Jó ez az „esső“ a cukor­répának, meg a tengerinek, jó a lucernának, meg a herének. — Jó, jó, — mondják a bri­gádosok, — de nekünk nem jó. Ám éppen azért kellenek a bri­gádosok a takarmány betakarí­tásához, mert gyakran esik az eső. A kaszálógépek lerohanják a lucernást, a herét, aztán, ha megered az eső, forgatni kell a száradó szénát. Éppen ehhez kell a segítség a szövetkezet­nek, kivált a hegyi legelők ta­karmánybetakarításához. Ehhez kel! a CSISZ-tagok segítsége. Mert, ugye, géppel könnyű a kaszálás, a szárítóállványokon is gyorsan szárad a szálasta­karmány. De ha esik, meg kell forgatni a levágott rendet, meg kell forgatni a lekaszált takar­mányt. mert különben megpe­­nészedik a nedvességtől. Nem nehéz munka, de sok ember kell hozzá, tehát igen jó szol­gálatot tesznek az iskolás bri­gádok. Akárcsak az elkésett aratásoknál is. AZ ÁZTATÓ ESŐ főképp ott okozott galibát, ahol a gépesí­tés terén jól felkészültek a kétmenetes aratásra, kaszálás­ra. Ahol beérett a gabona, ott még idejekorán zsákba tycrült a termés, a kétmenetes aratás gyors üteme biztosította a be­takarítás sebességét. Az aratás után következtek az új felada­tok, elsősorban a takarmány­alap biztosítása. Ebben is sür­get az idő, érthető tehát, hogy mozgósítjuk az ifjúságot, se­gítse a szövetkezeteket. Tovább folyik a verseny az idővel, a percmutatóval. Akárcsak az aratáskor, a termés betakarí­tásakor is drága minden perc. Boglyákba kell rakni a szénát, hogy ki ne lúgozza az eső, síló­­gödŐrbe kell juttatni a zöld­takarmányt, hogy télen legyen mivel etetni a jószágot. A szö­vetkezetek, állami gazdaságok ifjúsági brigádjai egymással versenyezve buzgólkodnak az újabb feladatok megoldásában. Vidáman, nótázva, az esőnek fittyet hányva. Hiszen fiatalok, övéké a j-övő, övéké a világ. Az új, a szocialista világ és a kommunista jövő.-s-f A csölösztői határban kazalba rakják a bálázott szalmát. Sok szalma kell az egyre szaporádé állatállomány almozásához. A gabona betakarítása után az elcsépelt szalma gondos táro­lása is fontos feladat, hiszen a jó almozással is elősegíthet­jük a „minden tehéntől egy liter tejjel több“-et mozgalmat. Bakulár János, a marcelházai szövetkezet kombájnosa a ko­máromi járásban, társával együtt több mint 400 hektárt aratott le. Teljesítménye már azért is figyelemre méltó, mert ezt a munkát 20 nap alatt vé­gezte el. Amikor még kézi ka­szával arattak, bizony 40 jól megtermett kaszás 20 nap alatt se végezte el ugyanezt a mun­kát. S ha hozzászámítjuk a marokszedőket is, akkor több mint 80 azoknak a száma, akik ezt a munkát elvégezték. A technika fejlődésével a ga­bona begyűjtésénél is lényege­sen kevesebb kézi munkára van szükség, és a növénytermesz­tésnél is hasonló a helyzet. A mezőgazdasági munka gépesí­tésének köszönhetjük, hogy már megszűnt a gürcölés, a fárasztó nehéz munka és amel­lett emelkedett a munka ter­melékenysége és csökkentek az önköltségek. Ha koronában akarjuk kifejezni, hogy hektá­ronként mibe kerül a gabona begyűjtése, akkor megállapít­hatjuk: a költségek mindig at­tól függnek, hogy a dolgozók milyen begyűjtési módot alkal­maznak. Ha a begyűjtést a csépléssel együtt a kézi mun­karendszer szerint végzik el, akkor az egy hektárról való be­gyűjtés költségei 944 koronát tesznek ki. Ha a begyűjtést ön­kötözőgép segítségével végez­zük, akkor az a csépléssel együtt hektáronként 640 ko­ronába kerül, s ha kombájnnal aratunk, akkor 622 koronába. A kétmenetes begyűjtés már csak 439 koronába kerül. A legolcsóbbnak a hárommenetes begyűjtés mutatkozik, mert az önköltségek hektáronként 192 koronát tesznek ki. Amint látjuk, az új technika és a nagyüzemi technológia bevezetése a mezőgazdasági termelésben igen szép eredmé­nyekkel jár. Az új munkamód­szerek megkönnyítik a dolgo­zók feladatait, a mezőgazda­sági termelést közelebb hozzák az ipari termeléshez, lehetővé teszik az agrotechnikai idősza­kok pontos betartását és ma­gasabb hektárhozamokat bizto­sítanak. A mezőgazdaságban ma már szép számban rendelkezünk mezőgazdasági gépekkel és gépfelszerelésekkel. A harmadik ötéves terv feladatainak telje­sítése folyamán a mezőgazda­ságot még sokkal több géppel szerelik fel, és minden szövet­kezetnek már a harmadik öt­éves terv első éveiben is mód­jában áll, hogy a gabona, a ta­karmány, a kukorica és a bur­gonya begyűjtésénél érvénye­sítse a teljes gépesítést. A gé­pesítés megkívánja, hogy a dol­gozók a szövetkezetekben, a mezőgazdasági gépelosztó-köz­­pontokban alapos szakképzett­séggel rendelkezzenek, jól ért­senek a gépekhez és a munkát ésszerűen, ügyesen szervezzék meg. Sok ifjúsági kollektíva és számos fiatal gépesítő szép eredményeket ért már el a nagyüzemi termelési technoló­gia bevezetése terén. A bősi, zavari, ipolynyéki fiatal gépe­­sítők példája nyomán Szlová­kiában eddig már 47 ifjúsági gépesítő kollektíva működik. A kukoricát 146 ifjúsági munka­csapat termeszti teljes gépesí­téssel. A szerzett tapasztalatok alapján most a gabona begyűj­tésénél is teljesen gépesített munkacsapatokat szerveztek, gyorsan, veszteség nélkül be­gyűjtötték a gabonát és egyi­dejűleg elvégezték a tarlóhán­tást, sőt a vegyes takarmányt is elvetették. Az idén már 69 ilyen gépesített ifjúsági mun­kacsapat segített a gabona be­gyűjtésénél. Az alistáli, mar­celházai és a hontfüzesgyar­­mati szövetkezet gépesített if­júsági munkacsapata érte el eddig a legszebb eredménye­ket. Amint látjuk, a munkát jól megszervezték, a gépeket cél­szerűen használták fel és a feladatokat gondosan teljesí­tették. Azokban a szövetkezetekben, ahol teljesen gépesített mun­kacsapatok működnek, az ara­tás befejezése után megkezdik a teljesen gépesített brigádok szervezését. A marcelházai szö­vetkezetben a fiatal gépesítők az aratás befejezése után há­rom teljesen gépesített brigá­dot szerveztek. Ezek majd 1500 hektáron gondoskodnak a nö­vénytermesztésről. Az egyik brigád vezetője Bakulár János, a kiváló kombájnos. A kombájnos aratásnál szer-Lányok, színek, virágok Amikor a kalondai szövetke­zet virágkertészetébe beléptem, a legelső három szó. ami eszem­be ötlött, ez volt. Mert amint megpillantottam a szegfűk pi­­rosló fürtjeit, s közöttük az öt lányt — a szocialista munka­brigád címért versenyző lány­kollektíva tagjait, — a gondolattársítás valahogyan már adva is volt. A megismerkedés suta sza­vait a fiatalokat jellemző ter­mészetesség jegyében elindí­tott beszélgetés követte. S ne­vetéssel fűszerezett szavaikat hallgatva, olyan egyformának tűnt ez az öt lány. No nem, nem külsőre, így persze, hogy különbözők. De az a gondtalan könnyedség, a fogalmak és té­nyek tárgyilagos ismerete olyan hasonlóvá tette az öt lányt, — Bálint Valikát, Tóth Évát, Pápay Erzsikét, Lipták Marikát, Tóth B. Magdát. Aztán rájöttem a látszólagos hason­lóság forrására is: mai fiatalok ezek, gond — baj nem ismerők, előre tekintők. CSISZ-tagok .. . S~ez teszi őket olyan hasonló­vá, kedvessé... A munkájuk érdekelt. Meg a munka utáni életük, szórako­zásuk. Mivel tölti az idejét a hattagú brigád ittlevő öt tagja és a pillanatnyilag hiányzó ha­todik — Tóth Gizi... Nehéz, sőt reménytelen dolog lett volna lejegyezni, ki mit mondott. Hiszen hol egyikük, hol másikuk vette fel a beszéd fonalát, szaporán váltva egy­mást. — Egész éven át a kertészet­ben dolgozunk, mindig van itt munka számunkra, — mondot­ta a helyettes csoportvezető, s egyúttal a legszemesebb bri­gádtag, Bálint Vali. Mikor arról érdeklődtem, mi vezette őket arra, hogy a szo­cialista munkabrigád címért in­dítsanak versenyt, először nem tudtak határozott választ adni. Aztán lassanként kibontakozott az ok ... Már a múltban is szép eredményeket értek el a brigád tagjai, meg a kertészetben dol­gozó többi asszony, lány. Amint az irodában megtudtam, a szö­vetkezet bevételének 20 száza­lékát a kertészet adja. S ebben nagy része van — a többi té­nyező mellett — ennek a hat lánynak is. Ogy is mondhat­nánk, hogy adva voltak a fel­tételek a szocialista munkabri­gád címért indított versenyhez. Munkájukról, munkahelyükről még annyit, hogy két üvegház­ban télen-nyáron egyaránt ter­melnek Virágokat, zöldségfélé­ket Eftimov Jordán bolgár ker­tész szakszerű irányítása mel­lett. Ez azt jelenti, hogy a lá­nyoknak a saját falujukban kínálkozik állandó kenyérkere­seti lehetőség. — S mit csinálnak munka ütán? Mivel szórakoznak, mivel töltik pl. idejüket majd a hosz­­szú őszi estéken? — kérdem. A kérdéseket zavart csend követi, majd valaki megszólal: — Televíziózunk, rádiózunk. A szövetkezet klubot rendezett be a fiataloknak, ahol kelleme­sen eltölthetjük a szabad időt. — De én a kulturális munka másik oldalára — a színját­szásra, a népművészet fejlesz­tésének különböző változataira is gondoltam, — vetem közbe Erre a kérdésre nemcsak az öt lány, de két kalondai fiatal — Gyenes József és Rubint József is segítenek a válasz­adásban, akik valami zöldség­féléért jöttek a kertészetbe. — Ezzel nem nagyon tudunk dicsekedni, mivel a CSISZ-szer­­vezet ezen a téren nem tesz meg mindent, — mondották a fiatalok. — Színdarab (egész estét betöltő színdarab) egy évvel ezelőtt volt utoljára. Azóta ugyan párszor volt olyan tarkaestszerű kulturális meg­mozdulásunk, de ennél sokkal többet is tehetnénk. Bencs István, a CS1SZ helyi csoportjának elnöke. Vele nem sikerült szót váltani, mert nem dolgozik falujában. S talán ez is hiba. Ha olyan elnöke lenne a CSISZ-nek, aki állandóan a faluban van, bizonyára többet tudna tenni. A további beszélgetésünk so­rán meggyőződtem, miszerint a kertészetben dolgozó lány­kollektíva tudja: a szocialista munkabrigád cím elnyerése nemcsak azt jelenti, hogy a munkahelyen kell a feladatokat a lehető legjooban ellátni, de a munka után is vannak köte­lezettségek. S az adott esetben ez azt jelenti, hogy fel kell élénkíteni a kalondai kulturális életet — De legelsőként nekünk kell megmozdulni s új vezető­séget kell a CSISZ-csoport élé­re választani — foglalja össze a teendőket Gyenes Jóska. — Csakis ez a módja annak, hogy a kulturális munka fel­lendüljön a faluban, — helyesel Tóth Éva. Hallva a fiatalok tervezgeté­­seit, az a meggyőződés érlelő­dött meg bennem, hogy a hat­tagú kollektíva — a többi ka­londai fiatallal karöltve — bi­zonyára rendet teremt a kultu­rális élet szakaszán is. S ami­kor már a pompázó, tarka virágsorok között kifelé tartot­tam a kertészetből, arra gon­doltam, hogy még sok minden­ben hasonlók ezek a lányok például abban is, hogy vala­mennyien jobbat, hasznosabbal akarnak, mint a jelenlegi. De hiszen azért szocialista munka­brigád... AGÖCS VILMOS SZINTE CSAK magának dú­­dolgatta az egyik brigádos: — Esik eső csendesen, lepe­- reg az ereszen ... A másik türelmetlenül rá­­a szólt: — Lepereg, de sajnos a fe­jeden is, nemcsak az ereszen... :: Bizony a fejen, a nyakon,- a háton. Ázott verebek módjá­­it ra kuporogtak a brigád tagjai e a kazal tövében, oda bújtak :- a nyakukba zúduló eső elől. De 'S mégsem voltak nekikeseredve, Szakképzettséget szereznek A galántai járásban hat me­zőgazdasági tanulóotthonban nevelkednek a jövő szakembe­rei. Sziücén az EFSZ vezetősé­gének köszönhető, hogy létre­jött a tanulóotthon és most itt tanulhatnak a szövetkezet jö­vendő dolgozói. A tanulóotthon kezdetben igen alkalmatlan he­lyiségekben nyert elhelyezést és sok nehézséggel kellett megküzdenie. A CS1SZ tevé­kenysége is lassan indult meg. Ma "már azonban egész más a helyzet. Szocialista államunk természetesen felkarolta az új intézményt és rendelkezésére bocsátotta ák egykori gróf Károlyi kastélyt, amelyet in­­ternátussá alakítottak át. A ta­nulók televíziót, magnetofont és sportfelszerelést is kaptak. A tanulóotthon nagyon sokat nyert, amikor Sindler elvtársat, a CSISZ járási vezetőségének volt titkárát tették meg neve­lőül. A tanulóotthonban működő CSISZ-szervezet sokoldalú se­gítségben részesült, ami majd az évzáró gyűlésen felmutatott eredményekben is megmutat­kozik. A tanulók összekötik az elméletet a gyakorlattal és már most komoly segítséget nyúj­tanak a szövetkezetnek. Húsz hektár kukorica és öt hektár cukorrépa termesztéséről gon­doskodnak, 25 hektárról be­gyűjtik a takarmányt, 40 hektár legelőt gondoznak és eddig már 200 köbméter komposztot készítettek Nem feledkeznek meg a politechnikai nevelésről sem. Az érdekkörökben a lá­nyok szép és ízléses kézimun­kákat, a fiúk pedig mezőgazda­­sági gépmodellekef készítettek. Szép eredményeket mutattak fel a Tanulunk a pártról és a Világ térképe felett körben is. A szilicei mezőgazdasági tanulootthan diákjai alaposan felkészülnek jövő hivatásukra, s a nyolc legjobb tanuló mező­­gazdasági technikumban foly­tatja tanulmányait. MUZSLAY VIDOR

Next

/
Thumbnails
Contents