Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-04 / 27. szám

tiň!ín\4íW v „VÁROM A NYARAT": Imp, két divatos fürdőruha. A strandruha-sort modellt „ERIKÁ“-nak küldjük. Leg­szebb, ha kék-fehér csíkos anyagból csináltatja, a sortot pedig a csíkkal egyező szinti sima kékből. Ugyancsak ebből készül az öv, a szoknya gom­boláspántja és a gallért díszítő széles pántozás. Szép még pi­ros-fehér változatban, de akkor a sort fehér legyen. A blúzt hosszú nadrághoz is viselheti. „16 ÉVES DIÁKLÁNY“: 1. A rövid ruhát felveheti. 2. A ruha színével azonos színű magas­szárú szilonkesztyüt és ugyan­olyan színű rövid, nyakhoz si­'A ■. %. *r v' : L€i ; ! múló diszgyöngyöt, vagy pedig lehér gyöngyház gyöngysort, esetleg aranyláncot viseljen. 3. A sötétkék ruha nem felel meg. Maradjon a szilonban. „KATICA": A beküldött min­tához a 23. számunkban közölt modellek közül válasszon. Az elsőt a kivágásnál fehér taft pánttal díszítse, a másodikra pedig fehér csipkegallért te­gyen. Másik kérésére nem tu­dunk választ adni. „SZŐKE ASSZONY": A be­küldött anyag kicsit öreges, nem való magának, de azért pl. piros pántozással szép kiskosz­tümöt vagy ruhát csináltathat belőle. Azt ajánljuk, tegye el őszre, augusztus végén vagy szeptember elején majd közlünk hozzá modellt. Férfi • öltönyre az anyag minőségénél fogva nem alkalmas. „BALATON — BU­DAPEST": Sokat fog utazni, tehát szüksé­ge lesz egy jó vá­szonkosztümre. Dur­va szövésű vászonból csináltassa, lehetőleg színben (lehet burett Is). Uta záshoz színes (méregzöld, ceriz, stb.) blúzzal viselheti, nyers­selyem blúzzal pedig Budapes­ten hűvös időben városnézés­hez, sőt, délelőtti vagy délutáni rokonlátogatáshoz is megfelel. Túl hűvös időben vékony puló­ver is illik hozzá. A kis váro­sokban egész nap viselheti, és otthon is jól jön majd. Ha a beküldött mintából még nem vette meg a ruháravalót, inkább ugyanolyan színű santungot ve­gyen és a 24. számban közölt 2. modell vagy a 26. számban közölt kompié szerint csinál­tassa meg. Viselheti színházba, este szórakozóhelyekre, látoga­tóba, stb. Amennyiben gondolja, hogy táncolni is fognak járni, csináltasson egy tiszta selyem ruhát (pl, pettyeset) a 24. szám 3. modellje, vagy a 26. szám 2. modellje szerint. Ha a két ruha közül választani kell, úgy a tiszta selymet csináltassa, mert abban mindenhová mehet. A Balatonnál és Budapesten is, estére jól jönne egy hosszú se­lyemkabát, de ezt magára bíz­zuk, csinálta't-e, mert otthon nem lesz rá szüksége. Viszont nagyon divatos, s előrelátható­lag hosszú ideig az marad, úgy­hogy az elkövetkező évek alatt jól kihasználhatja. Stólával pó­tolhatja. Amennyiben a ruhára való még nincs meg, vegyen belőle blúzra a vászonkosztümhöz. Az wummm nyers esetben, ha már megvette, ne okozzon gondot, mert szép, csak egy kicsit gyúródik. A Balatonná: szüksége lesz egy strandegyüttesre (fenti mo­dell) és egy hosszú nadrágra. (25. számban közöltük) A továbbiakban igazodjon az előbbi számunkban „Házaspár" jeligére közölt üzenethez, csak vihet több mosóruhát, kevesebb pulóvert és a cipőit kedve sze­rint válassza még. ‘Férje úgy vigyen mindent, ahogy abban az üzenetben tanácsoltuk. Kis­lánya részére minél több holmit vigyen, különben állandóan mosni fog. Elég napozót, 111. játszónadrágot, ruhácákákat, nem feledkezve meg a melegebb holmikról sem. Ami a sportko­csit illeti, személypoggyásznak feladhatják. „KIRÁNDULÓK", „MARI ÉS IRÉN" ÉS BÉBY“: Túl későn írtak, ezért nem adhattunk ta­nácsot. • •••••••« • „FALUSI HÁZIASSZONY": • A borsói gyenge, forralt, sós, kihűlt vízbe dobjuk. ® Amit a víz nem vet fel ,v azonnal, átszűrjük és lecsur­­gatjuk, azután patent Uve­• gekbe rakjuk, gyenge szali­­g cilos sziruppal leöntjük és a forrástól számítva egy 9 óráig főzzük. Letakarva másnapig hülni hagyjuk, harmadnap újra feltesszük • és Vi óráig forraljuk. eJKmím mnüka^ „MODERN LAKÁS“: Csak egy kötött párnát közlünk a ré­szükre. Készíthetik más-más színezésben. (Fonálmaradékok kitűnően felhasználhatok, de osszák két részre, nehogy vala­melyik szín kifogyjon, mielőtt a végére érnek.) Az itt ismer­tetett minta csak egy példa, hasonló párna más-más színezés­ben szép dísze a lakásnak: 90 szemre kezd. 12 sort kötünk sötétbarnával, színén és visszáján simán, de innen kezdve a színén simán, a visszáján ford.-an dóig. 10 sor dupla szál fehér-bés, 3 sor sárga, 3 sor sötétbarna, összesen 14 sor bés, világos barna, Rózsaszín, fehér (aszerint, mennyi fonalunk van mindegyikből), 9 sor rozsdabarna, 8 sor fehér, 18 sor fehér­­bés, 3 sor fehér, 13 sor fehér-bés. Más színösszeállítás, pl. sötétbarna helyett fekete, bés he­lyett szürke, rózsaszín helyett zöld. Semmi kedvet sem érzett ahhoz, hogy az utcákat rója, visszafordult az állomásra, be­ült a várótermibe a bejárattal szemközt. A főnöke tanácsai szerint járt el, igyekezett nyugodtan, természetesen viselkedni, mert ha valaki észrevenné, hogy fél vagy valamiben sántikál, akkor régen rossz. Hányán megjár­ták már, akiknek mint neki is oka van rá, hogy féljenek a Német Demokratikus Köztársa­ság hatóságától. A személyazo­nossági igazolványa ugyan va­lódi és ha megkérdeznék, hogy egy keletberlíni pincérnő mi járatban van Lipcsében, még akkor se jönne zavarba. Meg van rá a kész válasz. A koffe­rében egy lipcsei férfi szerel­mes leveleit hordozgatja. Szó­val mindennel felvértezve rá­gyújtott egy cigarettára és amikor már 10 óra felé járt az idő, kiment a toalettre. A harisnyatarlójáből előhú­zott néhány levelet, széttere­gette őket, majd elrejtette a kézi ‘‘táskájában. Felületesen megmosta a kezét, átfésülte a haját és igyekezett lehetőleg unatkozó arcot vágni. Amikor azonban a leveleket a táskájá­ba dugta, ideges remegés lett úrrá rajta, mint mindig, ami­kor már a tettek mezejére kel­lett lépnie. Bosszankodott sa­ját magán és az ajkát harap­­dálta. A kofferét a ruhatárba adta. azután beült a villamosba, ma­gabiztosan átszállt és már nem járt messze utazásának céljá­tól. Már a villamosból feltűnés nélkül a házszámokat nézeget­te. Itt van a 48-as ... azután romház következik, majd az 52-es és az 54-es szám. Ami­kor kiszállt, pár pillanatig még a villamos után nézett és az­után újból a belváros felé vette útját. Égy kirakat előtt megállt és a kirakat üvegében figyelte a járókelőket. Csak amikor már meggyőződött róla, hogy senki sem követi, nagyot lélegzett és belépett az 54-es számú ház kapujába. Külsőleg talán nyugodtnak látszott, de belül tele volt ag­godalommal, rettegve végig­ment a kapualjon, a hátulsó lépcsőhöz sietett és felsurrant a harmadik emeletig. Az egyik ajtón megpillantot­ta a keresett réztáblát: Kertsch — ezt a nevet olvasta le. Villámgyorsan kinyitotta a táskáját, előhúzott egy levelet és azon ugyanaz a név állt. Azután hallgatózott, bal kezé­vel óvatosan felemelte a levél­szekrénykét. Abban a pillanatban lépteket hallott és a lépcsőn egy nyolc­évesnek látszó leányka jelent meg, ugrándozva lefelé tartott. A nő keze remegett és majd­nem visszahúzta a levelet a szekrénykéből. De a levélszek­rény fedele hirtelen lecsapó­dott. Amikor megfordult, a kislány állt előtte és nagy kék szemé­vel rábámult. Tekintete végig­mérte a nőt és hol a kézitás­kára, hol a levélszekrénykére pillantott. A kislány azután be­szédre nyitotta a száját, mint­ha szólni akart volna, de úgy látszik meggondolta magát, gyorsan elfutott, mintha meg­ijedt volna az idegen néni szú­rós tekintetétől. Az asszony halálsápadtan, dobogó szívvel a falhoz támasz­kodott, szerette volna vissza­nyerni önuralmát. Gyorsan el kell innen tűnni... eltűnni... ez a szó zakatolt az agyában. Amikor már lent járt az utcán, még egész testében remegett. Túl sokat kíván tőle az a dok­tor. Túl gyakran kell leveleket a Német Demokratikus Köztár­saságba vinni és a címzettek­nek észrevétlenül a levélszek­rénykébe csúsztatni. Mindig ellepte a hideg verejték, ami­kor elhagyta a kapualjakat, hi­szen nem olyan egyszerű kö­zönséges leveleket hordott szét, amelyeket a főnöke mindig né­hány márkával együtt markába nyomott. 4 B-FAJTA Ervin Wende mérnök olyan ember volt, aki szerette a rendszeres munkát, pontos idő­beosztást, mindig tudta, hogy a nap vagy a hét melyik szaká­ban hol és mit fog csinálni. Az életrendjéhez tartozott a reg­geli fürdő, egy lágy tojás a reggelihez, a kifogástalanul va­salt nadrág és a felesége csen­des figyelmessége. A legkisebb rendellenesség zavarta. Roppant érzékeny em­ber volt, átélte az idegen em­berek bánatát is. Most, amikor egy nevetségesen telelrt papír­lappal a kezében sorban állt az orvos előtt, hogy megvizsgálja, vajon nincs-e valamilyen ragá­lyos betegsége, alig tudta el­nyomni a megaláztatás és e kétségbeesés fájdalmát. Azt a tehetetlenséget, amely a nyu­gat-berlini gyüjtőtáborban egész lényét megbénította. Mintha arcul ütötték volna, olyan érzés fogta el a tábor irodájában, amikor odadobtak neki egy piszkos, izzadtságtól büzlő takarót és egy meghor­padt pléhedényt. Hát még ami­kor a szobatársai kíváncsian közrefogták. Embereket látott maga körül, rongyos, piszkos gyűrött ruhában, reménytelen, üres tekintettel maguk elé bá-Gyűrűs vándormadarak n • t STOLLMANN ANDRÁS A prágai Nemzeti Múzeum Áfelhívására évek hosszú so­­xrán egy szukebb kollektíva 'keretén belül csaknem 1000 Afehérgólyát gyűrűztem Szlo­vákia legkülönbözőbb ré­szein. Az alumíniumgyűi'ű sok ;érdekes adatot szolgáltatott ■e népszerű madarunk vonu­lási útjáról. A rendszeres “gólyajelölések eredménye-Íképpen tisztázódott a fehér­gólyák téli szállása, a pontos itvonal, és sok más nem Levésbe érdekes mozzanat madár életéből. Már az ; előző kutatások bebizonyí­tották, hogy az európai gó­lyák két csoportban vonul­nak a téli szállás irányában. >A nyugati populáció a Gib- Mraltár szoroson szeli át a XFöldközi-tengert és Afrika vnyugaLi partvonulata mentén .’jut el Dél-Afrikába. A keleti Ý gólyák, ahová a mi gólyáink Ý is tartoznak, a Balkán-fél- Aszigetnek veszik útjukat, Tmajd átrepülve a Dardanel­­;• Iákat Törökországon kérész­estül a Földközi-tenger keleti ípartvidékén, aztán a Nílus * folyam mentén folytatják Aútjukat az afrikai óriástavak STOLLMANN ANDRÁS év februárjában Kézrekerült a délafrikai Transvaalban, Mica község határában, 10 000 km távolságban a je­lölési helytől. Egy gútai gólyá (B-5892), fiókakorában, 1952. június 13-án jelölve, kézrekerült 1955. május''31-én Beli Mo­multak. munka és pénz nélkül ténferegtek, siralmasan festet­tek. Akkor aztán 6 Is rákerült az árulás és a zsarolás futósza­lagjára. Az első megálló az amerikai titkos szolgálat „ma­gánkihallgatását" jelentette. Egy kopasz férfivel találta ma­gát szemben, aki kifejezéstelen sötét tekintettel állva hagyta, még csak arra se érdemesítet­te, hogy széket mutasson neki, ujjai között forgatta az átnyúj­tott, kitöltött ívet. Ujjai pisz­kosak voltak és repedezett raj­ta a körömlakk. Wende undorí­tónak találta a sápadt, puffadt­­képú férfit, a hideg szemét, a magára erőltetett idegenszerü hanglejtését, amellyel német létére az amerikait megjátszot­ta. Ez már, úgy látszik, ugyan­azokhoz a kellékekhez tarto­zott, mint az amerikai cigaret­ta és a rágógumi is. Az az ér­zés, hogy most őt is besoroz­zák a hazátlanok közé, tökéle­tesen elvette minden életked­vét. Az ál-amerikai merően Wende szemébe nézett és fel­tette a kérdést: Miért jött át a Német Demokratikus Köztár­saságból? Nem sokáig tétovázott a vá­lasszal. Megmondta: a fenyege­tő letartóztatása elől menekült Az ál-amerikai vigyorogni kez­dett. — Miért? Wende nem tudta, hogy most már milyen választ adjon. — Miért? — ismételte, — már engedje meg kérem, hát talán bevártam volna, amíg le­tartóztatnak? — És miért gon» dolja, hogy letartóztatták vol­na? — Mert... — kezdte Wen­de zavartan és talán csak most kezdett valóban tárgyilagosan gondolkodni. Igaz. miért is hitt az éjszakai ismeretlen telefon­­hívásnak ... ... Egy ...igen ...igen üze­mi ügyből kifolyólag — fűzte hozzá gyorsan, de a válasza nem hangzott nagyon meggyő­zően. X Az ál-amerikai gúnyosan mo­solygott és Wende kérdőívét egy ceruza végén egyensúlyoz- J la. Tudta, hogy milyen választ f kap. Már megszokhatta. A fele- A letek nem voltak nagyon elté- T röek, Összevesztek a felesé- 5 gükkel vagy sikkasztottak és T más kihágásokat követtek el. nastirban Jugoszláviában, 2 A fontos csak az volt, hogy itt. ahová bizonyára fiókaneve lés gondjai kötötték. 1955. augusztus 4-én Nagy­­kaposon gyűrűzött gólyama­dár (B-5626) megkerült 1956. július 4-én Mubendé­­ben, az egyenlítő közelében. Kistárkányban (Királyhel- j törődik. ezen a helyen az emberek be­­f széljenek, mégpedig sokat, a mert aki itt keresztül akar X menni, annak valamit feltétle­­í nül mondani kell. Kéz kezet 'Í mos. S hogy azután mi történik fez emberekkel, azzal már nem (Viktória, Tanganyika-tó) ■‘.társaság területére, léli £ szállásuk, Afrika legdélibb £ országai, hazánktól 10-11000 a km távolságra van. Gólyagyűrűzések bebizo­­nyitották azt, hogy e madár ónem repüli keresztül a ten­dert, mint ahogy azt sokan ■/hitték, hanem a legkeske- Xnyebb tengerszorosokat vá­lasztja átkelőhelyül. Ezeken •a megszokott útvonalakon .»közlekednek évente telelő­éi helyükről Európába — igazi '/hazájukba, ahol fiakat nevel- Ánek és újra visszarepülnek i a megszokott téli szállásra. ■ A meglehetősen érdekes a anyagból igyekeztem kira- X gadni néhány gyűrűs fehér- Tjjólyánk sorsát, ami nemcsak .tudományos alapon értékes Jés tanulságos, de a kedves •olvasó számára is minden ^bizonnyal érdekes tájékozta­tást nyújt. A B-5854 számot viselő .gyűrűs gólyánk Nová Stráž í községből, ahol 1952. június 8-án jelölték meg, már jövő mec mellett) gyűrűzött gó­lyát egy évre rá Fokváros közelében, Afrika legdélibb csücskén találták elhullva, 11 000 km távolságra a szü­lőfészektől. Egy csicseri gólya Egyip­tomban Mansourah közelé­ben, popolővcei gólya Jo­hannesburgban, Iňačovcéban gyűrűzött madár Etiópiában Dahat város mellett és egy bösi származású gólya pedig Bozoumban, az Oubagui- Chari oázis területén került kézre. A fehérgólya szülőföldjé­hez fűződő hűségét igazolja egv szapi B-6294 számú ma­dár. Egy másik gólya, melyet egy Csiliznyárazsd melletti majorban jelöltek meg, szü­lőföldjéhez közeledve Gyór közelében szerencsétlenül járt. Más esetben gólyáink áttelepültek távolabbi vidék­re, mint ahogy azt a B-5866- os gólya cselekedte. Patká­­nyos pusztáról (Izsa mel­lett) Csengődre (Magyaror­szág), Bács-Kiskun megyébe költözött, ahol fészkelés közben füstmérgezést ka­pott. Rövid kezelés után újra szabadon engedték. E szerény cikkből is lát­juk, hogy a vándormadarak útja is felderíthető. Végte­len útjukat törvényszereün róják évek hosszú során. A gólyák helyrajzi és tájé­kozódási ösztöne rendkívül fejlett. Nem csoda hát, hogy sok-sok ezernyi kilométer távolságból vissza tudnak találni igazi otthonuk kusza rőzsefészkébe, hogy ott a természet törvényeinek ele­get téve fiakat neveljenek. I (Folytatása következik) A TERMÉSZETES „KOMPASZ" Mivel megmagyarázható, hogy a madarak több ezer kilométeres repülés után pontosan megtalálják állan­dó helyüket, fészküket. Ez­zel a tulajdonsággal minde­nekelőtt a postagalambok rendelkeznek. Feltételezhe­tő, hogy a madarak a naphoz igazodnak. Valószínűleg ezt a hosszú távú repüléseknél is igénybe veszik, amikor éjjel is repülnek és nem térnek el az útjukról. Le­hetséges, hogy a madarak magnetikus érzékkel rendel­keznek, mely szerint a Föld magnetikus sarkai irányítják őket. Egy bizonyos amerikai egyetemen kísérleteket vé­geztek postagalambokkal. Öt postagalambot megszo­kott állandó helyükről na­gyobb távolságra szállították és kiengedték. A madarak azonnal visszatértek. Ami­kor azonban minden egyes madár szárnya alá kis mág­nest erősítettek, az öt ma­dár közül csak egy talált nagynehezen haza. Ismeretes az is, hogy a madarak tanácstalanul röp­ködnek működésben lévő rá­­dióleadók körül, ugyanis itt elvesztik tájékozódási ké­pességüket. A fenti megfigyelések alapján feltételezhető, hogy a madarak repülésük alatt a Föld magnetikus vonalát igénybe veszik. CJ IFJOSAC — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség é* admlnlszuáclô, Bratislava. Pražská 9 — Telefon 445.41 — Postaflők 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Bratislava, ul. Nár. povstania ál. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Kéziratokat nem Arziink meg és nem adunk vissza. ' K—05*1123J z

Next

/
Thumbnails
Contents