Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-04 / 27. szám

/Q jelszóhoz híven ÖjvŐsár, az átszervezés előtt a gombai állami gazdasághoz tartozott, azóta viszont kísérle­ti részleg, A majorba vezető út egyik oldalát keskeny kísérleti parcellák tarkítják, a másikon viszont rendes gazdálkodás fo­lyik. A majorban alig 30 család lakik, a szükséges munkaerőt a szomszédos Jókáról és Nagyma­gyarról kapják. Üjvásár neve alig néhány hete vált ismertté a dunaszerdahelyi járásban. Addig létéről a legtöbben mind­össze annyit tudtak, hogy kis major a járás csücskében a Kisduna partján, ahová eljutni elég körülményes. Pedig de­hogyis! Ojvásáron szorgalmas olva­sókra lelt a sajtó s talán kevés helyen hallgatják oly figyelem­mel a rádió híreit, mint ebben a kis majorban. Mondhatnám, hogy minden új eljut ide s mi több, termőtalajra talál. Nem véletlenül van az így, mint ahogy nem a véletlen szülemé­nye, hanem a szorgalmas mun­ka gyümölcsei a gazdaság szép eredményei is. Már több mint egy éve, mi­kor április 28-án a ČSISZ-szer­vezet gyűlésén jóváhagyták egy tizenkéttagú csoport megalaku­lását és kötelezettségvállalását, így indult az ifjú kollektíva a szocialista munkabrigád címért folyó versenyben S most né­hány hete megkapták a büszke címet. Termelési eredményeiket könnyű volna felsorolni, jel­lemzésükre egyetlen szó is ele­gendő: minden téren kiválóak. Persze egy hosszú év változá­sainak leméréséhez nem ele­gendő néhány oldal. A válto­zást, az egyének egymáshoz és a kollektívához való viszonyá­nak alakulását a vezetők és a többi dolgozók látják legjob­ban. — Szorgalmasak, pontos munkát végeznek, mindent rá­juk lehet bízni. így vélekedik Silinszky elvtárs farmár, a szakszervezeti tanács elnöke a csoportról. A lányokat kint a földeken találjuk, kapálják a cukorrépát. Az idén húsz hektár cukorrépa, 12 hektár kukorica és egy hek­tár burgonya gondozását vállal­ták. — Hogy mi változott egy év alatt? A lányok kuncognak, majd egyikük gyorsan rámutat a csoportvezetőre. Tőle kérdez­zék meg! Mikor látják, hogy nem értjükkacagva megma­gyarázzák a szavak értelmét. — Mikor elkezdtük a ver­senyt, úgy írta alá a nevét, hogy Takács Mária, Most pedig Ravasznénak hívják. Egy hó­napja ment férjhez. Ez már "csak elég nagy változás! Ebédszünetben bőven van idő az ismerkedésre. A lányok kö­zül a legtöbben bejárók. A két testvér Baráth Mária és Berlan­­din jókaiak. Kucc Irén Nagy­­magyarról jár kerékpáron min­den reggel munkahelyére. A hét lányhoz még öt fiú tartozik a csoportban. Ezek most bent a majorban dolgoznak. Takács Sándor első éve ül a traktoron, most szerezte meg a vezetésre jogosító engedélyt, ö a CSISZ-szervezet elnöke. Persze most elsősorban az ara­tás érdekli. — Az igazi nagy munka csak a jövő héten kezdődik. De ak­kor aztán jönnek a lányok is. Minden emberre szükség lesz. Kultúrtevékenységre most gon­dolni sem lehet, majd a télen lesz erre idő bőven — mondja Sándor. ' Viszont arról már nem be­szél, hogy a sok munka mellett minden héten jut idejük meg­beszélésre. Rendszeresen tar­tanak előadásokat a csoport tagjainak, s a nevelés fogalma náluk nagyon helyesen a min­dennapi munka, az egész veze­tés és irányítás szerves részévé vált. Dolgoznak és élnek való­ban szocialista módon, csakis ezért kaphatták meg a szocia­lista munkabrigád címet. —S— s'Wro®» Négyen a cso­portból: Ravasz Mária brigádve­zető, Baráth Berlandin, Ster­­cel Mária és Ba­ráth Mária a répatáblán. Követendő példa A mezőgazdaságban eddig, főleg női kollektívák versenyei­nek a szocialista munkabrigád címért. így van ez Bajcson is. A bajcsi állami -gazdaság szél­halomi tyúkfarmján Keresztes Erzsébet brigádja a múlt évben elsőnek kapta meg a járásban a büszke címet. A leánybrigád tizenkét tagja most is túl akarja teljesíteni a tervet. A múlt évben 550 000 darabos tojáshozamot értek el, ebből 40 000-t terven felül. Évi átlagban egy tyúktól 180 tojást értek el. 1961-ben a tervezett 585 000 tojás helyett 600 000-t akarnak kitermelni. Kérdésünkre, hogy sikerül-e majd a kötelezettség­vállalás teljesítése, a lányok ezt felelik: — Múlt évi tervünk túltelje­sítését nagyrészt az új techno­lógia bevezetésének köszönhet­jük. Most tehát, amikor még több tapasztalattal rendelke­zünk és tudásunkat állandóan fejlesztjük, mi akadálya lehetne annak, hogy vállalásunkat tel­jesítsük? Pontosan betartjuk a takarmányozási technika helyes alkalmazását, az újonnan beve­zetett technológia szerint dol­gozunk, nagy gondot fordítunk a ránk bízott baromfiállomány­ra, ügyelünk a tisztaságra és rendre, elkövetünk mindent, hogy az elhullási százalékot a minimumra csökkentsük, megteremtünk minden alapfel­tételt arra, hogy csökkentsük az önköltséget. így bátran re­ménykedünk, hogy kötelezett­ségvállalásunkat nemcsak telje­sítjük, hanem túlszárnyaljuk, mégpedig a tervezett határidő előtt, mennyiségben és minő­ségben is. Szocialista munkabrigádunk továbbra is meg akarja tartani a büszke címet. PSENÁK JÓZSEF Baráti segítség Takács Sándor traktoros a brigádvezetővel és munkatársaival beszélget, indulás előtt. Szlovákia déli járásaiban már teljes ütemben folyik az ara­tás. Az idei betakarításra leg­jellemzőbb, hogy a szövetkeze­tek és állami gazdaságok az önkötözögépekkel és kombáj­nokkal végzett aratás helyett áttértek a többmenetes gabona­­begyűjtésre. A komáromi já­rásban 29 066 hektárról a ter­mést az EFSZ-ek és állami gazdaságok javarészt többme­netesen gyűjtik be. Úgy terve­zik, hogy 13 519 hektáron két­­menctes, 886 hektáron pedig hárommenetes aratást végez­nek. Persze e munkák elvégzé­sére hatalmas gépparkra van szükségük. Jelenleg 230 kom­bájn és 130 új vágógép áll az EFSZ-ek és állami gazdaságok rendelkezésére. A régi önkötö­zőkből 80 darabot szereltek at ez ideig vágógépre és a többi átszerelése folyamatban van. De mivel az aratás gyors el­végzésére még ezek a gépek sem lesznek elegendők, segítsé­get kértek a felsőszlovákiai já­rásoktól. Trencsénből 30, Se­nica n/Myjavou-ról 8 kombájnt indítottak útnak, hogy segítsen a komáromi járásban az aratás­ban. Természetesen a járás a segítséget szintén visszaadja. Helyes volna, ha a többi északi járások, ahol az aratás csak ké­sőbben kezdődik, hasonlóképpen segítenék a délieket. Hiszen az aratás gyors elvégzése orszá­gos feladat. A komáromi járásban a repce és őszi árpa aratását az aratás főpróbájának nevezték el. Az elnevezés találó, mert valóban akkor próbálták ki a gépeket és a még ingadozók itt győződ­tek meg saját szemükkel a többmenetes aratás előnyéről. A járásban lévő 2644 hektár őszi árpából 2203 hektáron többmenetesen végezték el az aratást. A repcét 620 hektárról takarították be és a járás első­ként a köztársaságban 7070 má­zsát adott az állami raktárak­nak. így beadási tervüket túl­teljesítették. A járásban lévő EFSZ-ek és állami gazdaságok, okulva a múlt év tapasztala­tain, az aratás után rögtön el­végezték a tarlóhántást és el­vetették a tarlókeverékeket is. Ezáltal igyekeznek biztosítani elegendő takarmányt az állat­­állomány számára. — S— V Határjárás A csallóközi rónán hullám-Ömlik a pótkocsiba a szép száraz gabona.---------------------------------------------------------------------------J zik a sárga gabonatenger, érett nehéz kalászokat rin­gat a júniusi szél. A repce aratását már elvégezték. Sok helyen már az őszi árpa is a raktárba i került, sőt Radványban már az első tábla tavaszi árpát fektették rendre gépeikkel a trakto­rosok. A határban megjelen­tek az aratógépek és a cu­korrépa-táblákon szorgosko­dó kis csoportok véleménye mindenütt egyhangú: sietni kell a kapálással, mert a jövő héten minden kézre szükség lesz az aratásnál. Mihályfán a faluszélen négy napig' száradt renden az ő$zi árpa. Ahogy odaér­tünk, éppen két kombájn emelgette fel a rendeket, csépelték az árpát. Csak a rendre szórt szalma maradt utánuk. Persze ez sem so­káig, mert jóval dél előtt előbukkant az úton az új szalmaprés és megkezdték a szalma bálozását. Wiederman elvtárs, a szö­vetkezet elnöke elégedetten szemlélte a munkát, s főleg a pótkocsiba tornyosuló ke­mény sárga szemeknek örült. — Olyan száraz, mint a kő Ez a kétmenetes aratás egyik előnye. Nincs gondunk a további szárítással. A hek­tárhozam? Azt majd csak estére tudnám megmondani, ha betakarítjuk mind a 21 hektárról, pgy gondolom, lesz 30 mázsa hektáronként. A többi gabonánk is szép, jó Patócs István kombájnos termés ígérkezik, mondja bizakodóan. Patócs István kombájnos véleménye is hasonló: Ez a mai nap még csak kezdet, olyan főpróba féle. Gépeink jól működnek, s ha az idő­járás nem változik 10—12 . nap alatt elvégezzük a be­takarítást. A mihályfai szövetkezet­ben kétmenetes módon vég­zik az aratást, sőt ötven hektárról hárommenetesen gyűjtik be a termést. Egye­nesen kombájnnal csupán 70 hektárt terveznek learatni. A kétmenetes aratás előnyét már nem kell bizonyítani, s a mihályfaiak egyik leg­hőbb vágya, hogy sikerüljön a szalmát bálokba préselni és mielőbb leszállítani a táblákról, hogy elvégezhes­sék a tarlóhántást. A jel­szót Gyors és szemveszte­ség nélküli aratást, az utolsó betűig biztosítani akarják.-s-Régóta ismeretes, hogy a se­bes hegyi folyók vagy vízesések környékén élő emberek magas kort érnek el, nem ismerik az öregkori betegségeket, mind­végig makkegészségesek Szov­jet kutatók megállapították en­nek okát: a levegő negatív ionokkal van telítve' A mérések szerint ilyen vidékeken egy köbcentiméter levegőben 20 000 negatív ion van. Ezzel szemben a Kaukázus ismert üdülőhelyein csupán 1500—2000, e mezőkön és a földeken 750—1000, a vá­rosi utcákon 100—200, a városi lakásokban még kevesebb, 40-50 negatív ion van. A szovjet tudósok sok tanul­mányban bizonyították, hogy olyan helyiségekben, amelyek­ben mesterségesen termelnek negatív ionokat, a munkakedv, a jóérzés fokozódik és csak jóval később mutatkozik fáradt­ság. r Hazánk minden dolgozója most egyik legnagyobb szocia­lista építésünk, a Keletszlová­kiai Vasmű építését figyeli. A nagy mű közös összefogással, százezrek kezével és szívével épül. A komáromi hajógyár dolgozói is kiveszik részüket a nagy munkából, mert ők készí­tik a Keletszlovákiai Vasmű központi mechanikai műhelyé­nek futódaru-pályáit. Aki áthalad a komáromi ha­jógyár portáján, a hatalmas szerelőcsarnokok mellett, azon­nal a nagy propagációs táblát pillantja meg. A sokszínű pla­káterdő közül is szembetűnik azonban az alábDi feliratú táb­la: III. üzemrészleg dolgozói! Rövidítsétek az acélkonstruk­ciók gyártási idejét! A III. ÜZEMRÉSZLEG a gyár szívében fekszik. Jobb­­ra-balia épülő személy- és vontatóhajók állnak a nagy Ezrek kezével és szívével... építőcsarnokban, s mint apró tüzek villannak fel a hegesztők forrasztópákái. .A mennydör­gés-szerű zajban a beszédnél, a tudakozódásnál, a szónál na­gyobb szerepe van a kéznek, így mi is mutogatás után ju­tunk el a szocialista munkabri­gád címért versenyző Zámoč­­ník-csoporthoz, amelynek a tagjai a Kedro- és Mehr-cso­­portokkal dolgoznak a futóda­rupályákon. Míg azonban oda­érnénk, meg kell várni, amíg egy hatalmas, míniummal szé­pen pirosra festett vaskonst­rukció „zöld jelzést“ ad, amely eddig keresztben elfoglalta az utat szállítás közben. — íme, ez a futódarupálya egyik eleme — adja a felvilá­gosítást a III. üzemrészleg versenyfelelőse, Fetrás elvtárs. Végre szabaddá válik az út és megérkezünk a nem hajóépité­si munkálatokkal foglalkozó harmadik üzemrészlegre, ahol GÉPEK ÉS EMBEREK nagy sokaságával találkozunk. Ezen a munkahelyen már az első pillanatban tudatosítja az ember, hogy itt valami rendkí­vüli történik: a lázas igyeke­zet, a tempós zörejek, a he­gesztőpálcák szűnni nem akaró vibrációja ellenállhatatlanul magával ragadja az embert. A nagy szerelőcsarnokban lapjá­val lefektetett vaskonstrukciók — a Keletszlovákiai Vasmű mechanikus műhelyének jövő daru-pályái. Ezeken szaladnak majd a nagy munkateljesítmé­­nyü daruk, hogy megkönnyítsék a vasmű dolgozóinak munkáját, most azonban még türelmetle­nül várják: mikor készül el, mikor kapják meg. ZÄMOČNlK ELVTÄRS és a mukacsoport tagjai ezzel kapcsolatban azt mondják, hogy rajtuk nem múlik, mert ők mindent megtesznek. A múlt vasárnap is noimális műszak folyt a harmadik üzemrészle­gen, az emberek, ha kell túl­órában is dolgoznak, a techni­kusok és a vezetők is mindent megtesznek, mégis KÉSÉSEK VANNAK, mert az üzem nem tudta ha­táridőre megkapni az egyes szállító üzemektől a szükséges anyagokat és nincsenek meg ehhez a munkához jelenleg a szükséges gyártási berendezé­sek. „Nem kis problémát okoz egy hajógyárban, ahol főleg a hajóépítéshez szükséges gyár­tási berendezések állnak a dol-A kiváló csoport egy része Itt készülnek a futó darupályák gozók rendelkezésére, ilyen nagy arányú vaskonstrukciókat legyártani. Pillanatnyilag nincs mozgó híd-fúró gép, félauto­mata hegesztési berendezések kellenének, így bizony nehéz és főleg az emberi erőre és igye­kezetre támaszkodva lehet csak kitermelni havonta az előírt többszáz tonna terméket“ — kapcsolódik be a beszélgetésbe Herdics elvtárs művezető. SOK EMBER, KEVÉS GÉP, így lehet jellemezni a pilla­natnyi helyzetet. A komáromi hajóépítők azonban minden le­hetőséget megragadnak, hogy behozzák a késést, mert tudják, hogy a vasmű építése fontos kormány-feladat. „A dolgozók sok szép munkavállalást tettek pártunk alapítása 40. évfordu­lójának a tiszteletére, amelye­ket maradéktalanul teljesítet­tek, és ami a Zámočník-cso­­portot illeti, ők átlagban 110 százalékra teljesítik a tervfel­adatokat" — tudjuk meg Pet­­rás elvtárstól ezeket az öröm­teli adatokat. A SZERELŐCSARNOKBAN megszólal a tízórai szünetet jelző sziréna. Az emberek ki­kapcsolják a gépeket és fala­tozni kezdenek Kik a legjobb dolgozók ennél a munkánál — kérdezzük Zá­močník elvtársat? „A felsoro­lás igen hosszú lenne. Az em­berek éjjel-nappal, három mű­szakban dolgoznak“. Később azonban mégis megnevezi Vas, Klinkó. Lőrincz, Kianek és Šte­fánik Marian elvtársat Simu­­nek elvtárs, az üzemrészleg Zámočník elvtárs a fúrógépnél vezetője még megtoldja: na­gyon jól dolgozik minden cso­port, az embereken nem múlik. Igen meg vagyok elégedve a Kedró-, Zámočník- és a Máhr­­csoporttal. MEGJÖN AZ ÚJSÄG, míg beszélgetünk. Az elvtársak nagy érdeklődéssel lapoznak be a Rudé Právo-ba, a Pravdá-ba. és az Oj Szó-ba. Kassai híreket keresnek. Nyílván a nagy Kf­­letszlovákiai Vasmű építői is a szokottnál izgatottabban futják át a címeket: mi újság Komá­romban? Zámočník eivtárs szó­lal meg. — írd meg: mi min­dent megteszünk. DARU VISZI A DARUT a fejünk felett, amikor kiindu­lunk a szerelőcsarnokból. A nagy „keleti“ monstrum egyik részét szállítják ismét a komá­romi hajógyár darui azzal az üzenettel, hogy nem kell sokáig várni. Ezt üzenik a hajógyár dolgozói, akik nemcsak a mun­kában, de az ígéretek teljesíté­sében is megállják a helyüket. KOMLÖSI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents