Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-20 / 25. szám

<£&pkekoJUUiíĹ - divatos Nevelés munkával ■ _________ rW A CSISZ-szervezetben végzett mutatkozik, hogyha egyéni! ■ .f ■■ IW I M l||f|1T „ InnUnl A1/nni)nKU nnitA. f r\ r\ 1 -j I I.' r\ r 1 1 *1 L- Q / I' ntlOC 1 U 110 k k" Valaki elmegy a cipőüzletbe, körülnéz, válogat, gusztál, meg­nézi pénztárcáját, egy pillana­tig számol és kéri az ízlésének megjelelő lábhoz álló, pillangó - könnyű cipót. Már húzhatja is a lábára, mehet benne sétálni, táncolni vagy munkába. Meg se nézi, hol csinálták, nem érdekli a vevőt a gyártás folyamata, mert a lényeg az, hogy most új cipőben feszíthet az utcán vagy munkahelyén. Általában ha ci­pőről és arról van szó, hogy hol csinálták, az emberek akaratla­nul is Gottwaldovra vagy Par­­tizánskéra gondolnak. Pedig Znojmóban is milyen szép cipő­ket készítenek! A znojmói cipőgyár ugyan nem a legnagyobbak közé tar­tozik, de kiváló minőségű export-cikkeket is gyárt. Svájc­ban, a Szovjetunióban és Svéd­országban is örömmel húzzák a lábukra a lányok az itt készí­tett cipőket. És milyen egysze­rűen folyik a gyártás. Előre ki­dolgozott számítások, szigorú technológia szerint beállított gépek. Futószalagok szállítják az anyagot, a munkás egy moz­dulata különböző formázó, vá­gó, csiszoló vagy ragasztógépek alá helyezi, egy gombnyomás vagy egy kerékfordítás, és már is új formát vesz fel a bőr vagy a talp, és mehet tovább a fu­tószalagra. Utána másik géphez Az üzemi tánecsoport a legkö­zelebbi fellépésre készül. kerül, ahol talán már végeznek is a gyártással, csak éppen a minőségi ellenőr futtatja végig a cipőkön a tekintetét, lebé­­lyegzi és a csomagolóhoz kerül. Néhány mozdulat és a laikus szemében legbonyolultabb mun­kaműveletek is megoldódnak, lgy megy ma már a cipőgyár­tás. A munka nem nehéz itt. Inkább szellemi felkészültséget vesz igénybe és egyre precízebb gépeket. Többnyire fiatal lá­nyok és fiúk dolgoznak itt. Van az üzemben egy „tizenhatéve-X, üzenetek < A besztercebányai EFSZ-nek négy hektáron gyűjtötték be a szénát a város kereskedelmi dolgozói. Segítettek ezzel a szövetkezetnek, de legközelebb még többet segítenek. Ságról nem így kell írni. Kötve hisszük, hogy egy jó táncossal a lányok ne táncolnának szíve­sen. Drága András, Féder. A bo­dollói színjátszókról írt cikket közöltük. Máskor is írjál. Halász G. Kassa: Mondaniva­lódat áttekintőbben, pontosab­ban kellett volna megírnod. Annyira szűkszavúan írsz, hogy nem tudunk mit kivenni a le­veledből. A legközelebbi írásod bizonyára jobban sikerül. M. Márta, Dunaradvánv: Előbb írja meg az eseményt, ha meg­felel, úgy közöljük. sek“ osztálya is, Itt tizenhat­tizenhét éves fiúk, lányok dol­goznak napi hat órát. Az ellen­őrzés ezen a helyen komolyabb mint máshol, mert még nem egészen képzett szakmunkások. Üzemi iskolázást, tanfolyamo­kat, előadásokat tartanak szá­mukra, ahol elsajátíthatják a bonyolultabb gyártástechnoló­giát is. A tanulmányi sorozatok elvégzése után akár részlegve­zetők is lehetnek belőlük. Pražák Václav, az üzemi bi­zottság elnöke vezetett gyártá­si részlegről, gyártási részlegre. A hosszú séta és a jó ideig tartó szemlélődés után ö ér­deklődött tőlem, mire vagyok még kíváncsi. — Tíisarkú cipőt nem gyár­tanak itt, úgy látom — mond­tam. És mégis, szakember­­szemmel mit szói a tűsarkú ci­pó viseléséhez. — A tűsarkú cipó kimondott luxuscipö — felelte. — Erre nincs berendezve a znojmói üzem, azt máshol készítik. Znojmóban csak ragasztott és varrott lábbelit gyártunk. A legújabb technológia szerint újabban 300 gr-os férficipók is kerülnek már ki az itteni üzem­ből. Olyan könnyűek, mint a lepke és ízlésesek. A tűsarkú cipóról még annyit, hogy vise­lése nagyon egészségtelen, de most mégis ez a divat. Az or­­topédusok és más szakemberek véleménye szerint 3 cm-nél magasabb sarkú cipő térhódítá­sa sem tart sokáig, legfeljebb amíg minden nő egy párat el nem szaggat. Utána más óhajuk támad a divatszeszélyeseknek. Arra is figyelmes lettem, hogy forró nyáron téli cipőket készítenek. Meleg bélések hal­maza áll a gépek mellett, mint­ha harminc fokos hideg lenne. Hogyan tudják azt, hogy mond­juk decemberben pontosan az lesz a divatos cipő, amit most nyáron készítenek? Kyselovä Judita és Vletela Ján, a szocialista munkabrigád tagjai és Vletela elvtárs egy­szersmind az üzemi bizottság vezetője ad erre már közösen felvilágosítást. — A cipó is ruházati cikk, gyártását alávetik a divat, az egészségügyi és egyéb feltéte­leknek. Divattervezők, iparmű­vészek egész serege áll a cipő­gyártás szolgálatában. Rajzol­nak, festenek, kalkulálnak, sok­sok problémát latolgatnak, amíg egy új típusra azt mondják, hogy közbírálat alá bocsátják. A divattervezők és iparművé­szek rajzait, elképzeléseit az­után megvalósítják a gépek és munkások, de csak néhány pár cipó erejéig. Utána különböző divatkiúllítúsokon, bemutatókon ismertetik meg szélesebb kör­ben a közönséggel azt a cipőfé­leséget, amit a tervezők sze­rint gyártani kellene. Ha leg­alább minden 100 szemlélődő közül 93—98 azt mondja, hogy igenis ez szép és jó cipő, vásá­rolni kíván belőle — akkor ha­tározza el magát az ipar bizo­nyos mennyiség legyártására. De még akkor sem túl sokat készítenek belőlük. Néhány ezer párat az elárusítóhelyek rendel­kezésére bocsátanak és ha va­lóban érdeklődés mutatkozik, akkor indul meg csak a gyártás nagyobb erővel, sorozatban. Tervezni előre kell, az évszako­kat megelőzve. Nem lehet téli cipót télen tervezni, mert télen már a kirakatokban kell lenni a téli árunak. Tehát emiatt is elég felelősségteljes az iparmű­vészek és a divattervezők te­vékenysége. Ezen a téren nem­csak a lábbeli szépségéről, ha­nem korszerűségéről, tartóssá­gáról is szó van. Mindent latol­gatni kell és pontosan kiszámí­tani. A cipőgyártás óriásit fejlő­dött az elmúlt tíz évben. Nem­csak az egyes ,munkaműveletek rövidítése miatt, hanem kivite­lezési szempontból is. Ma már a könnyű, tartós, szellös cipő a divat. Bizony törhetik is a fejüket a divattervező-osztá­lyon, azért, hogy szép, kényel­mes cipőt viselhessünk. BAGOTA ISTVÁN Euridike: Forduljon a követ­kező címre: Jazyková škola, Bratislava, Slovanská č. 14. Egy szomorú diáklány: Azt ajánljuk, hogy feltétlenül fe­jezze be a mezőgazdasági tech­nikumot. Kitűnő elhelyezkedési lehetőségeket nyújt. Egy nemzet példája van előt­tem: Forduljon a következő címre: Generálny konzulát Svä­­zu sovietskych socialistických republík. Bratislava, Godrova ulica č. 4. Tanácstalan: Nős diák is kap­hat ösztöndíjat. S. Zs.: írja meg, hogy sike­rült-e az elhelyezkedés. 24 éves: Forduljon közvetle­nül a filozófiai fakultáshoz. Béták István, Érsekújvár: Egy színes ifjúsági táncmulat­- ★ -Meddig lesz így? Napjainkban a fiatalok szép eredményekkel bizonyítják be azt, hogy tudnak dolgozni és eredményt elérni mind a mező­­gazdasági, mind a kulturális munka terén. Sajnos nem így van ez Pólyán községben a tőketerebesi járás­ban. Polyánban a szövetkezet nagyon szép eredményeket ér el, a szövetkezetből azonban hiányzik a fiatalság. Egy ifjú­sági munkabrigád nagyon ko­moly munkát végezhetne. Miért nem végez? Mert nincs, aki vezesse, tanítsa a fiatalokat a faluban. A CSISZ alapszervezete már közel három éve egyáltalán nem működik. A tagdíjakat sem rendezték és nincs meg a fia­talokban a közösség iránti ér­deklődés. A kulturális munka terén sem történik' említésre méltó. Már két éve, hogy fel­épült az új, szép emeletes kul­­túrház, de t ott áll kihasználat­lanul, mert nincs, aki kultúr­műsort rendezzen benne. így a lakossságot a hosszú téli es­téken a szomszéd községek színjátszó-csoportjai szórakoz­tatják nagyritkán. Meddig lesz még ez így Pólyán községben? Jó lenne, ha tettekkel felelné­nek erre a kérdésre a polyáni fiatalok. KOSZTYÖ KLÁRA, Pólyán A znojmói cipőgyár dolgozói fejtenek ki, kiváló zenekarral élénk kulturális tevékenységet is rendelkeznek. A CSISZ-szervezetben végzett munka a leghatékonyabb neve­lőeszköznek bizonyult. Ezt a tényt a járás; CSISZ-szerveze­­tek többsége már megértette. Az elért eredmények is ezt bi­zonyítják. A legtöbb ifjúsági szervezet teljesítette a CSKP 40. évfordulója tiszteletére vál­lalt kötelezettségeket és gazdag kulturális tevékenységet fejtett ki. A CSISZ-tagok kultúrműso­rokkal tették színessé a tagsági gyűléseket, több beszélgetést folytattak idősebb párttagokkal. A legjobb CSISZ-tagokat párt­tagfelvételre ajánlották. A CSISZ még sokkal szebb eredményeket érhetett volna el, ha a járási vezetőség részéről nagyobb támogatásban részesí­tették volna őket. Hogy hol mutatkoznak még hiányok? El­sősorban ott, hogy a politikai szervező munkát nem lehet hajrázással elintézni. Ogy lát­szik, ezt a CSISZ járási funk­cionáriusai még nem tudják. Kistárkányban az a helytelen nézet járja, hogy a CSISZ-ta­­gokat nem kell taggyűlésre hívni. Azt állítják, hogy a fia­taloknak tudniuk kell, mikor van taggyűlés. Gyakran hang­súlyozzák: a CSISZ-tagok anél­kül, hogy a tagsági gyűlésekre eljárnának, nagy segítséget nyújtanak az EFSZ-ben és ez elég is. Vojčicén, Kuzmicén és Novosadon is helytelenül fogják fel a taggyűlések jelentőségét. Ezekben a szervezetekben a vezetőségek úgy látszik fölös­legesnek találják, hogy foglal­kozzanak a szövetkezetekben és az állami gazdaságokon dol­gozó fiatalok tevékenységével, így azután ellentétbe kerülnek a CSISZ járási vezetőségének határozataival, mely szerint a fiatalokra az az elsőrendű fela­dat vár, hogy segítsenek a me­zőgazdasági termelés terveinek teljesítésében. Ezért a CSISZ- szervezetek vezetőségeinek fi­gyelmét arra hívjuk fel, hogy a CSISZ járási vezetőségének április 15-i plénuma határoza­tainak értelmében dolgozzák ki munkatervüket. Ezzel azonban még nem tesznek eleget köte­lezettségüknek. Gyakran talál­kozunk azzal a jelenséggel, hogy a kötelezettségvállalás keretében csakis általános, fő vonalakban összegezik a fela­datokat és a konkrét feladatok teljesítése háttérbe szorul. Gyakori hiba az, hogy sok ve­zetőség nem tartjía be a tervet és a terv teljesítését nem el­lenőrzi. Megfeledkeznek arról, hogy az ilyen rendszertelen munka keveset ér. A CSISZ já­rási vezetőségei vegyék fonto­lóra a felvetett kérdéseket és nyújtsanak több segítséget a CSISZ-szer vezetéknek. A CSISZ-szervezetek tevé­kenységében igen hasznosnak mutatkozik, hogyha egyénileg foglalkozunk az egyes tagokkal. Évről évre ezer és ezer fiút és lányt veszünk fel az új tagok sorába. Ezek a fiatalok még nem érik el a CSISZ-tagok megszokott színvonalát és a CSISZ-tagok életéről egyéni el­képzeléseket táplálnak. Az új tagokat kísérjük figyelemmel, fogjuk be őket a munkába, érjük el, hogy rendszeresen lá­togassák a gyűléseket és segít­sünk nekik abban is, hogy a CSISZ oktatási éve során rend­szeres tanulásban vegyenek részt. Nagyon helytelen és ár­talmas, ha a CSISZ-szervezetek vezetőségei nem tartják fon­tosnak. hogy a vezetőségre be­hívják azokat a tagokat, akik kötelességeiknek nem tesznek eleget és kirekesztik őket az ifjúsági szervezetből, anélWil, hogy erről velük beszéltek p,sl­­na. A CSISZ novosadi falusi Semanová és Kanocová eseté­ben. Helytelennek tartjuk, hogyha az új tagok közvetlenül belépésük után nem kapnak konkrét feladatokat. Ha így cselekszünk, akkor egyenesen ráneveljük őket arra, hogy ké­nyelmesek legyenek és ne tel­jesítsék tagsági kötelességei­ket. A CSlSZ-vezetőségek ré­széről sok hibát követnek el olyan esetekben, amikor a lá­nyok férjhez mennek vagy pe­dig a fiúk katonai szolgálat után leszerelnek. Sok helyen a vezetőség valahogy természe­tesnek tartja, hogyha a lányok férjhez mennek, akkor már nem tevékenykedhetnek az if­júság: szövetség körében, és gyakran figyelmen kívül hagyja a katonai szolgálat után haza­térő fiúkat. A lányok férjhez­/ menés után ne veszítsék el ér­deklődésüket az ifjúsági szö­vetség tevékenysége iránt. H^yan nevelnénk a nöszövet­­ség jövendő funkcionáriusait, hogyha a fiatal asszonyokat nem kapcsolnánk be a közélet­be és rögtön az esküvő után elhanyagolnák eddigi köteles­ségeiket. Hibát követünk el az-! zal a CSISZ-taggal szemben, aki katonai szolgálata után sok tapasztalattal gazdagodva haza­tér, és nem kapcsoljuk be őt a munkába. Ezért mihelyt a CSISZ-tag leszerel, vonjuk be őt újból a CSISZ tevékenységé­be, bízzuk meg funkciókkal és konkrét feladatokkal. Állítsunk sorba minden fia­talt az ötéves terv feladatainak teljesítésébe. IMRICH SEDLÁR Krkonoše Idegenforgalommal csak olyan ország számolhat, ahol van mit látni. Látnivaló alatt elsősorban a természeti szépségeket és ritkaságokat kell érteni, ame­lyekben Csehszlovákia oly pá­ratlanul gazdag. Különösen két hegyvidék gyakorol szinte el­lenállhatatlan vonzóerőt nem­csak hazai dolgozóinkra, hanem az oda mindig visszavágyő kül­földiekre is: a Magas-Tátra Szlovákiában és Krkonoše Cseh­országban. Mindkettő egyfor­mán vadregényes, de mégis mindegyik a maga jellegzetes módján egymástól eltérően le­nyűgöző. Krkonošenak nevezik általá­ban az Észak-Csehországban, Liberec városától keletre húzó­dó hegyvidéket, amely termé­szetes határt képez Lengyelor­szág felé. Két hegyvonulatból áll: az északi fő és a déli, 28 km hosszú cseh gerincből, amely helyenként csak 1—2 kilométer széles. Amíg a Magas-Tátra kies szikláinak megmászása va­lóságos turisztikai sporttelje­sítményt jelent, addig Krkonoše nem sokkal alacsonyabb csúcsai fáradság nélkül megközelíthe­tők. Jellegzetességük, hogy a hegyoldalak lankásak, az emel­kedés egyenletesebb, kevésbé lejtős. A hegyek tehát nem „hegyesek“, mint a Tátra mere­dek bércei, hanem félgömb, il­letve kupola alakúak. Mindezen előnyök a termé­szetjárók, kirándulók és üdülők ezreit csalják Krkonošera té­­len-nyáron egyaránt. Azokat is, akik még vagy már nem vállal­kozhatnak nyaktörő hegymá­szó-túrákra. A vérbeli hegymá­szókat viszont busásan kárpó­tolja elmaradt csúcsteljesítmé­nyeikért a vadregényes vidék. A lankás lejtőkön erdők, tisz­tások és virágos rétek válta­koznak tarka összevisszaság­ban. Csermelyek és rohanó hegyipatakok kristálytiszta vize üdíti, dúsítja a havasi legelők kövér füvét. A lankás lejtők és az észak felöl védett völgyek enyhe éghajlata, valamint a bő csapadék folytán Krkonoše nö­vényvilága is külön figyelmet érdemel. Gyakori itt például a nedves hegyvidéki talajt ked­velő kőtörőfű sokszínű változa­ta, sőt olyan virágok is, ame­lyek egész Közép-Európában másutt nem teremnek. Sajnos, néhány kíméletlen „virágva­dász“ mohósága több ilyen ritka növény teljes kipusztulását okozta. Krkonošet most védett területnek nyilvánították, hogy megakadályozzék a még meglé­vő növénykülönlegességek vég­leges kiirtását. Ebben a hegyvilágban fakad a későbbi Labe vagy Elba folyó két forrása, amelyek egyike 23 km hosszú szakaszán 830 m-es eséssel szalad dél felé. A másik ág, az Upa, a Snéžkánál ered, majd Vrchlabinál egyesül iker­testvérével. A szeszélyes ka­nyarokban bővelkedő, rohanó vizű és helyenként sellőket ké­pező Upa különben a vadevező­sök eldorádója. A védett fekvésű völgyektől eltekintve a hegyvidék éghajla­ta zord. Novemberben már le­hull az első hó, amely csak áprilisban vagy még később in­dul olvadásnak. Májusban nem­csak az éjszakák, hanem a nap­palok is még hűvösek. Az első tulajdonképpeni tavaszi, hó­­mentes hónap a június, amikor szinte átmenet nélkül virágba borulnak a rétek és tisztások. Előfordult azonban, hogy még júniusban is olyan hóvihar tombolt a hegyek között, hogy emberéletek is áldozatul estek a nem várt fergetegnek. Az igazi nyári idény július és au­­guáktus havára korlátozódik, amikor vidám dalolástól és cse­vegéstől hangos az erdő, ame­lyet tömegesen lepnek el a ki­rándulók tarka csoportjai. Aki pedig a távolban kéklő erdők és várromok panorámájában szeret gyönyörködni, szeptem­berben induljon útnak, mert akkor a legtisztább ott a leve­gő. Talán azért, mert oly kurtára szabta a hegyvilág nyarát, leg­szebb köntösébe öltöztette a terméázet Krkonošet télen. Még a telet nem kedvelő „meleg­rajongók“ is lelkesedéssel em­legetik azt a varázslatos képet, amely a havazás beálltával az idegen elé tárul. Amikor fene­ketlen hótorlasz tölti ki a 2—3 méter széles patak medrét, amikor a nyárról iól ismert kis szikla háromszorosára dagad, akár egy túlméretezett hóem­ber. Még pazarabb látványt nyújtanak a vastag hóréteg terhe alatt roskadozó fenyő­ágak. Ami pedig a legfurcsább természeti jelenség, a vidék egyedülálló sajátossága, az a sokféle színű hó, illetve a hó állandó színváltozása. Arról már mindenki hallott, hogy ha pél­dául a leáldozó nap sugarai bizonyos szögben vetődnek a behavazott tájra, a hótakaró tűzpiros, arany vagy rózsaszín­ben tündöklik. De a krkonošei hó néha fényes nappal is kék, sőt ibolyakék színárnyalatokban pompázik. Ha ezeket a „lehe­tetlen“ színeket vászonra vetné egy tájképfestő, giccsnek mi­nősítenék merész alkotását. Ha nyáron sokan keresik fel Krkonošet, télen megkétszere­ződik a sportolók és természet­­barátok száma. A kitűnő hóvi­szonyok, az eszményi terep, a felvonók, a hegyi közbizton­sági szolgálat kifogástalan mű­ködése delejes vonzóerőt gya­korolnak a síelők széles töme­geire. A hegyvidék legmagasabb csúcsa, az 1605 méter magas Snéžka, minden síelő vágyálma, ahol sportszenvedélyén kívül a híres csillagvizsgálót is meg­tekintheti. Nem kisebb népsze­rűségnek örvend a Spindlerűv Mlyn nevű, korszerűen felsze­relt sporttelepekben bővelkedő városka környéke. Emellett a kényelmesen berendezett szállodák, turista-otthonok és menházak egész sora várja a bel- és külföldi látogatókat. Mindezen épületeknek egymás­hoz való közelsége olyan meg­hitt, baráti légkört teremt az elszállásoltak között, mintha egyetlen nagy, gondtalan bé­kességben élő családot alkotná­nak. Krkonošen nem lehet unat­kozni! va-J. Arra van Spindlerűv Mlyn, — magyarázza a tanító a pioní­roknak. Bizonyára nekik is szép emlékeik lesznek a Krkonošról

Next

/
Thumbnails
Contents