Új Ifjúság, 1961 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1961-05-23 / 21. szám

ffiažu &itOtp&tíJt&s0L&n o: )rgonaillatos kiskertek, csendes falusi utcák. A hétköznapi kihaltság ráült a fa­lura, mindenki dolgozik, ki a mezön, ki üzemben. Fél óráig is várakozhatunk, amíg valakit az utcán látunk. Igazi májusi csendesség. Dologidőben min­den falu így van, nemcsak Ko­sát. A május mindenhol szép, de itt nemcsak szép, hanem egyút­tal emlékezetes is Májusi sze­génység, szegény májusban — sereglettek valamikor az em­berek itt ezen a széles utcán, amelyen most alig-alig látni valakit. Tettrevágyó karok munka nélkül, az alkotni vá­gyó, kihasználás nélküli ész várta a fordulatot, amikor majd minden másképp lesz. Ezren és ezren jöttek össze, komoly lé­péseket tenni a ma érdekében. Aztán megtörtént, amit min­denki tud. Annyit írtak már erről az esetről, erről a faluról, hogy elég lenne egy könyvtár megtöltésére, de talán mégsem elég, mindig többet kell erről írni. A dolgozó nép harcainak története szervesen fonódik ehhez a faluhoz, ehhez a széles, ma már rendezett, utcához. Kosát régen és ma. Milyen nagy a különbség az időbeni Egy másik falu volt ez akkor, ma újra egy másik falu ez a nem is nagy helység. Bizony minden megváltozott itt. Az emberek is és a házak is jófor­mán kicserélődtek. Ha csendes is az utca. mégis a fejlődés ütemes kattogását lehet halla­ni. Éppen azért csendes, mun­ka van elég az alkotni vágyó kar és ész ma teljes mértékben érvényesül — mindenki dolgo­zik. A falu 1500 lakost számlál. Négyszázötven hektárnyi föld­területtel rendelkezett és ren­delkezik ma is a község, jobban mondva az EFSZ. Egy lakosra tehát még egy hold föld sem jutott, amiből megélhetett vol­na. Üzemek, gyárak messze es­tek ide, drága volt az útikölt­ség, nem utazhattak naponta a munkahelyre mint ma teszik a kosüli fiatalok. Meg a városban se volt munka, de a környéki nagybír tokon sem elég. Maradt tehát a tengödés, a legmélyebb szegénység, a nincstelenség. Májusban ki dolgozott valami­kor Kosúton ? A dolgozni aka­rók jele sem. — Keserves idők is voltak azok. — sóhajt jel ma Molnár Sándor a helyi nemzeti bizott­ság titkára — Ha visszajönne ami akkor volt, csak két hétre de ágy ám, hogy nem lenne st szép ház, se televízió, se mo­torbicikli, és valami csoda ki­ürítené a szekrényekből a jó ruhákat, meg a kamrából a; élelmet, de kijózanodna min­denki! Nem mintha a múltai áhítoznék az emberek, de a fia­talok közül akadnak olyanok akik mindent természetesnek vesznek, ami ma van és bizony többet ts dolgozhatnának a ma és a jövő érdekében. Az előbb említett csoda azonban nem történik meg és azért kapcso­lódik e falu hagyománya is a jelenbe, hogy okuljanak belőle a maiak. A z itteni fiatalok büszkék falujukra. Szép, neveze­tes község. Igaz, mindig többet szeretnének elérni a fiatalok és idősek egyaránt. Egyre nagyobb eredményeket, de ezt • már a fejlődés hozza magával. Rend­szerünkben 117 új lakás épült a faluban. Néhány évvel ezelőtt járdákat is létesítettek. A jár­daépítés egy időszakra abba­maradt, mert a szövetkezet építkezéseihez kellett a ce­ment. Az fontosabb volt, de újra kezdik az utcák szépítését is, nemsokára eljön az az idő, amikey mindenhol járda lesz a községben. A tervek szerint gyermekjátszóteret, strandot, sétateret, parkokat létesítenek. Szép kultúrházat már építettek, most ennek a környékét parkí­rozzák, padokat helyeznek a fák alá, bokrok közé, hadd pi­henjen, aki pihenésre szorul. Szobrot is állítanak a kosúti ben dolgozik. A kultúrházban káskezek. Ma már gép kell Ko­­olvasótermet, klubhelyiséget sátra is, azelőtt pedig munka rendeztek be, színjátszókor is kellett volna, hogy dolgozhas­­működik. Gyakran nyitva van sanak az emberek, Annyi a ten­­a klubhelyiség ajtaja, ha ráér nivaló, hogy a gép dolgozik — valaki, kellemes órákat tölthet az ember nézi. Milyen jó, hogy el benne. Jól öltözöttek, kultu­ráltak az emberek. Mit mondjunk még * erről a faluról? Elérték azt, amiért küzdöttek és még nagyobb eredményeket érnek el szorgal­mas munka árán. ll/fégis egy hiba van itt Mol- L’-L nár Sándor szerint. Ke­vés a munkaerő a szövetkezet­ben. A szövetkezet ugyan nem marad el sem a növényápolási, sem egyéb munkákkal, de több dolgos kéz kellene. Különösen répaegyeléskor kellenének a fiatalok. A 450 hektáros szö­vetkezetben ma már nem az egész falu dolgozik, s nem arra támaszkodik a lakosság, hogy ebből a földterületből éljen meg. Ma már közeli üzemekbe, hivatalokba, állami gazdaságok­ba is mehetnek dolgozni, nincs munkanélküliség. Milyen furcsa játéka a fejlö-Kosúti fejlődéséhez hozzátartozik a nemrég felépített kultúr­­ház is. A kultúrház korszerű berendezéssel elégíti ki az igé­nyeket. hősök emlékére. Ez is a falut szépíti, de egyúttal lelkesíti is majd a fiatalokat. Áz EFSZ gazdasági eredmé­nyei is számottevők. Tavaly egy hektárról 50 mázsa 70 kiló kukoricát takarítottak be, kö­zel 40 mázsa árpát, sok búzát. Négy autótulajdonos van a fa­luban s közülük kettő az EFSZ-Szomorú kislány: Forduljon a következő címre: Učňovské stredisko, Zákazlvvé závody Vkus, Bratislava, Zámocká ulica 76. M. K.: Forduljon a következő címre: Bratislava, Stredná škola pre pracujúcich, Zochova 3/a. Tanulnivágyó: Felvilágosítás­ért forduljon a következő cím­re: Priemyselná škola strojníc­ka (maďarská), Košice. Pontosság: írtunk az iskola igazgatóságának. Munkáslány D. H.: Forduljon désnek. A munkanélküliségé­ről híres falúban ma munkás­­hiány van. Molnár Sándor azon­ban ezt nem tartja túl tragi­kusnak. sőt annak örül, hogy ilyen időt is megérhetett. A nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés teljes gépesítése után úgyis helyebillen az egyensúly, nem jognak hiányozni a mun­üzenetek ezt megértük. Ezért küzdöttek valaha ebben a faluban is. Min­den lépésben újat lát az ember, minden új ház eredményekről beszél. Az egész falu mosolyog egy szép májusi napsütésben. BAGOTA ISTVA.N Park és virág A nyitrai pedagógiai intézet CSISZ-szervezetének vezetősé­ge elhatározta, hogy tagjaival részt vesz a diákotthon kör­nyékének szépítéséért hirdetett versenyben, mely a szlovák és magyar tagozatok között in­dult meg. A verseny érdekes­sége, hogy nemcsak a két testvériskola között folyik, ha­nem ezeken belül az egyes ta­nulmányi csoportok is verse­nyeznek egymással. Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a verseny nem hiába­való. Ott, ahol ezelőtt kavics, törmelék, gyomerdő és téglada­rabok csúfították a környéket, most szép fű és virágágyak gyönyörködtetnek. A diákott­hon udvarán már elkészült a park. A CSISZ-tagok most nagy igyekezettel hozzáfogtak a ko­sárlabda- és röplabdapályák el­készítéséhez. Minden nap más-más tanul­mányi csoport fogja meg a la­pátot, ásót. hogy munkájukkal kellemesebbé, szebbé tegyék környezetüket, és mihamarabb elkészítsék a már régebben tervezett játékpályákat. Sajnos, vannak olyan hallgatók is, bár kevesen, akik nem kapcsolód­tak be tevékenyen a közös munkába, úgy látszik ők a ké­szet várják. Nagyon helytelenül gondolkodnak, mert bizonyára majd jólesik nekik is, ha szép kellemes környezetben, a sza­badban készülhetnek szemesz­tervégi nehéz vizsgáikra. Jó lenne, ha ezt a tanácsot mind­annyian megszívlelnék, mert hanyagságukkal hátráltatják barátaik munkáját és egyben veszélyeztetik az egész csoport jó hírnevét is. TÖRÖK BENEDEK nyugodtan közvetlenül a komá­romi iskolához. Bánatos: Jó volna, ha szer­kesztőségünkben minél előbb felkeresne. Barna lány: Fakulta chemic­kého inžinierstva, Bratislava, Kollárovo námestie. ' Katalin: Forduljon a HNB- hez. KMNA: Forduljon a követke-Ünnepeltek a tanulók osztály minden tanulója elol­vassa Dord Mihajlov Ordasok című regényét. Az iskola CSISZ-szervezeté­­nek politikai köre sem maradt ki a vetélkedésből. Keresztényi Gábor vezetésével dokumentá­ciós kiállítást rendezett és díszgyűléseket szervez a CSKP 40. évfordulója tiszteletére. ző címre: Bratislava, Škola pre pracujúcich, Zochova 3/a. Borbély Sándor, Várkony: A levélből, ahogy ki tudjuk venni, a Phyllocoptes vitis vagy az Epitrimerus vitis nevezetű at­kákról van szó. Elsősorban ta­vasszal kell végrehajtani a vé­dekezést. Mechanikai úton el kell távolítani a tőkefejekről a régi kérget amit drótkefével dörzsölhetünk le. A száraz bütyköket, ágakat szintén le kell vagdosni. El kel! távolítani a venyigét, gyökérmaradványo­kat, szőlőkaró-töredékeket a talajból. Azonkívül a kihajtás előtt 5°/o-os mészkénlével, vagy pedig 3%-os Poiabaryt-oldattai permetezzük. Tenyészidőben a kártevők esetén 1 %-os Polybaryt-oldatot használunk. Ajánljuk, mutassa meg a szőlőt a helybeli agronómusnak, aki bizonyára pontosabb tanácsot ad, mint mi, mert így a leírás alapján nehéz megállapítani a betegség okát és mi esetleg té­vedhetünk. T. V. Szolnocska: Az írást közöltük, érdekes, színes, bizo­nyára megfelel az olvasók igé­nyeinek. A komáromi tizenkétéves kö­zépiskola tanulói nagy lelkese­déssel készülődtek a CSKP 40. évfordulójának ünnepségeire. A felső tagozat osztályai kö­zött felajánlási verseny is ala­kult ki. A verseny abból áll, hogy az egyes osztályok tanulói igyekeznek felajánlásaikkal túlszárnyalni a többi osztályo­kat. Minden osztály felajánlá­sán megtalálható a tanulmányi átlag javítása, a fokozott hul­ladék-gyűjtés, kulturális mun­ka, szervezettebb, élénkebb CSISZ-munka, tökéletesebb fe- o: gyelem és sok egyéb feladat. vi A XI. A osztály tanulói vala- ci mennyien megszerzik a Fuéík­­jelvényt. A XI. B tanulói be- I1( szélgetést rendeznek A. Zápo- ki tocký Vörös fény Kladno felett q című munkájáról. A X. A ősz- cj tály tanulói előadásokat hall- ,jj gatnak meg a párt történeté- 4( röl. A X. B színjátszó-kört ala­kít és vidéken is fellépnek. A IX. A osztálybeliek rendszeres tanulókört szerveznek a gyen­gébb tanulók számára. A IX. B Ostraván pártunk alapításának 40. évfordulója tiszteletére gyönyörű kiállítást rendeztek. A Kultúr-palotában „Negyven győzelmes év“ cím alatt rendezték a kiállítást, amely pártunk harcait, eredményeit mutatja be a közönség nagy érdeklődése Luhaéovicét so­kan keresik fel l látványos ter­mészeti tájak kedvéért és gyógyulás cél­jából is. Az it­teni források vize ugyanis jót tesz a különfélé gégebetegsé­gek kezelésénél. Bizony sokan külföldről is el­jönnek erre a szép fürdő- és kirándulóhely­re. A gyerme­kek is jól érzik magukat itt, ÖRÖMTELI SZEMLE Magyarul levelezne kuionbozo témákról és képeslevelezőlapo­kat cserélne, 17 éves diáklány. Rigó Erzsébet, Bodiky, p. p. Horný Bár, okr. Dunajská Stre­da, ČSSR. Magyarul és szlová­kul levelezne különféle témák­ról. Vugrinecz Márta, Szentgott­­hárd, Arany János u. 15 sz., Magyarország. Magyarul vagy németül levelezne, képeslevele­zőlapokat és papírszalvétát cserélne, 18 éves diáklány. Holecska Ilona, Orosháza, Csizmadia Sándor út 66 sz., Ma­gyarország. Papírszalvéta gyűj­tésről levelezne magyarul, 16 éves. Helm László, Budapest, X. kér. Harmat u. 42392/4. Sport­ról, filmről, zenéről levelezne magyarul, 17 éves tanuló. Wächter Erzsébet, Szeged, Honvédtér 5 sz., Magyarország. Zenéről és filmről levelezne magyarul. Képeslapokat cserél­ne, pedagógiai főiskolai tanuló. Szabados Éva, Budapest IX. kér. Üllői út 101. Magyarul vagy angolul levelezne filmről, zené­ről, 16 éves diáklány. TANULSÁGOS BESZÉLGETÉS a nyitrai uomnoK aeinyugati szögletében fekszik egy kis község, Felsőkirályi. Hozzá van nőve az erősebb szomszédhoz, Sládečkovcéhez. Felsőkirályi nem rendelkezik nagy történel­mi múlttal, legfeljebb, hogy la­kosai a tatárjárás idején itt a dimbes-dombos vidék völgyé­ben leltek megnyugvást a hor­dák elől. Az egykori kizsákmá­nyoltak ma jogos tulajdonos­ként dolgoznak a szövetkezet­ben. pok es a tolaesurak birtokain. Milyen érdekes — fűzi tovább a szót Terner elvtárs — az egyik magyar, a másik szlovák falu, de mindig együtt harcol­tunk a közös célért. Sosem ju­tott eszünkbe nézeteltérés, mert egy volt a célunk, munkát akart a szlovák s ugyanazt kö­vetelte a magyar is. Nehéz volt a harc, de a helyi pártszervezet és a dolgozó nép megacélosod­­va került ki belőle. Nem átok — Nagy harcok folytak itt régen a dolgozók ügyéért — emlékezik Terner János elvtárs, a helyi pártszervezet harcos alapító tagja, az alapfokú ki­lencéves iskola tanulóival foly­tatott beszélgetés alkalmával. A beszélgetésre az 1922. au­gusztus 18. munkástüntetés he­lyén került sor. többé a munka! Tanulóink a beszélgetésből szemléltető eszközök használa­ta nélkül is megértették, hogy mit is tett értünk a párt az el­múlt negyven esztendő alatt. Munkások vére folyt a felsőki­rályi erdőszélen, de ez a vér — Emberélet volt az ára a tüntetésnek. — folytatja Ter­ner elvtárs. — Sládecsek Mi­hályt, aki a csendőröktől nem ijedt meg és puszta létét köve­telte az osztályelnyomóktól, — golyó találta. Még további két elvtársat sehesítettek meg. Akkoriban az említett két t'aiu dolgos népe a környéki nagybirtokon dolgoztak. A püs­drágább volt, mint ahogy azok gondolták, akik kiontották. Megfizettek érte. Ez olvasható le minden lány és fiú arcáról. Eltörölték a dolgozók a régi rendszert, a munkás többé nem szolgálja a kizsákmányolókat és élősködőket. BENDE BÉLA Terner János elbeszélését hallgatják a felsökirályi pionírok. Minden szaván csüngnek, annyira érdekli őket a múlt esemé­nyei. Szívesen leveleznénk Tolnay Márta, Szeged, Retek u. 7/a. Bármilyen témáról leve­lezne magyarul, 18 éves diák-x lány. Horvát Mária, Pápa, Móricz Zsigmond út 1/b, Magyarország. Prágában a Kultúra és Pihe­nés Parkjában több mint 50 ezer fiatál jött össze, hogy jelen le­gyen az Ifjúsági Alkotóverseny országos eredményeinek kihir­detésén. V. Vedra, a CSISZ KB elnöke kiértékelte a verseny eredmé­nyeit, hangsúlyozta, hogy az idei ifjúsági Alkotóverseny mi­lyen magas színvonalat ért el és helyes irányban állították össze a műsort. Több, mint 700 együttes és egyén részesült jutalomban és kitüntetésben. Az örömteli szemlét Krček elvtárs, a CSKP városi bizottsá­gának vezető titkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a CSISZ milyen érdemdús tevékenységet fejtett ki és fennállása óta mennyire segí­tette a pártot. Mint ahogy a CSKP munkájában mindig a Szovjetunió Kommunista Párt­ját tekinti példaképének, a CSISZ előtt örökké a dicső Komszomol példája lebeg. A szónok annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy az ifjúság a párt oldalán továbbra is kiáll harcban hazánk felvirá­goztatásáért. Széles távlatok állnak előttünk, a harmadik ötéves tervteljesítése azt jelen­ti, hogy az 1937-es évi terme­léssel szemben hatszorosan emelkedik nálunk az ipari ter­melés és egyes iparágakban már túllépjük a legfejlettebb kapitalista országok termelését is. A szocialista termelési mód­szerek győztek a mezőgazda­ságban is. Figyelmünket oda irányítsuk, hogy a dolgozók a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a legnagyobb mértékben vegyék igénybe a technikai lehetőségeket, lénye­gesen lendítsük fel a növény­­termesztést és az állattenyész­tést. Az eddig elért eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság 10 éven beiül utóién az ipar színvonalát. A nemzetgazdaság különböző ágairól való gondoskodással a CSKP azt a célt követi, hogy népünk magas életszínvonalat érjen eL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents